ALAPFOGALMAK SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA IPARJOGVÉDELEM SZERZŐI JOG

ALAPFOGALMAK SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA

IPARJOGVÉDELEMSZERZŐI JOG

VÁZLAT1.SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA

2.SZERZŐI JOG

3.IPARJOGVÉDELEM

4.A SZELLEMI ALKOTÁSOK KÖZÖS

VONÁSAI

5.AZ IPARJOGVÉDELEM ÉS SZER-

ZŐI JOG ELTÉRŐ VONÁSAI

A szellemi alkotások jogának definíciója:A szellemi alkotások joga,a polgári jog viszonylag önálló területe, tárgyainak védelme személyes alkotó munkán alapul, és az alkotó tevékeny séget e téren hatékonyan ösztönzi.

• 

TERMINOLÓGIA

A SZELLEMI ALKOTÁSOKRA GYAK-

RAN HASZNÁLJÁK A „TULAJDON

TERMINOLÓGIÁT:

NÉMET:GEISTIGES EIGENTUM

ANGOL:INTELLECTUAL PROPERTY

FRANCIA: PROPRIÉTÉ INTELLECTUEL

• szerzői jogot és az iparjogvédelmet egyaránt magába foglalja,

• kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bíró. sajátos terület,

• elvileg kizárólagos – azonban számos korlátozás alá eső – személyiségi és vagyoni jogokat biztosít a szellemi alkotások szerzői és jogosultjai részére.

•  

• a szerzői jog fogalma és tárgya

A szerzői jog:a szellemi alkotások jogának elkülönült területe, amely

• az irodalom, tudomány és művészetek területén,

• egyéni, eredeti alkotások létrehozatalára ösztönzi a szerzőket,

• védi a létrehozott alkotásaikat, továbbá a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeit,

• egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők a felhasználók és a széles közönség érdekei között.

Ide tartoznak nemcsak a hagyományos műfajok, mint zeneművek, irodalmi alko -tások, hanem a szoftver és az adatbázisok is.

• Az iparjogvédelem definíciója és tárgya

Az iparjogvédelema szellemi alkotások jogá -nak elkülönült területe, amely komplex rend -szert alkot;

az iparjogvédelem az ipari tulajdon tárgyai vé- delmét valósítja meg; és a műszaki alkotá- sok létrehozásának ösztönzését, értékesítését szolgálja.

Az iparjogvédelem tárgyát a jogi szabályozásból kiindulva határozhatjuk meg. A Ptk. 86. § értelmében az iparjogvédelem területére esnek : szabadalmak, know-how,

ipari minta (formatervezési minta), véd- jegyek, eredetmegjelölések és szárma- zási jelzések.• 

Az iparjogvédelem PUE-ben, és a WIPO Megállapodásban megjelölt tárgyai mellett, különösen fontos a know-how, amely a Ptk. 86. § (3) és (4) bekezdései szabályoznak

Az iparjogvédelem tárgyai közé kell sorolni továbbá -- sem a Ptk.-ban, sem a PUE-ben,

sem a WIPO Megállapodásban a nem említett—az un. sui generis alkotásokat. E tárgyak speciális szabályozást igényelnek, új fogalmak bevezetését, új összefüggések megértését követelik meg. Sui generis alkotások közé sorolhatók:

• 

•a félvezető áramkörök topográfiája,

•az új növényfajták,

•a biotechnológiai találmányok.

• A szellemi alkotások közös vonásai

a szellemi alkotások közös vonásai

1. Mind az iparjogvédelmi tevékenység tár- gyai, mind a szerzői alkotások elvileg kizá- rólagos jogot biztosítanak a jogosult részé- re. Az iparjogvédelem tárgyait és a szerzői alkotásokat abszolút jellegű negatív tartal -mú jogosultságok hatékonyan védik.

• Minden harmadik személy egyaránt kötelezett e jogok tiszteletben tartására.

• Mind az iparjogvédelem tárgyait, mind a szerzői alkotásokat a kizárolagosság réven jogi monopólium védi.

• E jogi monopóliumból elvileg gazdasá- gi monopólium építhető ki. Ebből követ -kezik, hogy a szerzői alkotások, különö- sen pedig az iparjogvédelem tárgyai te -kintetében versenyjogi korlátozások(kartell tilalom, erőfölénnyel való visszaélés tilal -ma) alkalmazása is indokoltak lehetnek.

•  

• 2. Mind az iparjogvédelmet, mind a szerzői jogot egyaránt jellemzi a személyiségi jogok (pl. név jog) és vagyoni jogok (pl.a díjazásról szóló jog) megléte.

3. Mind az iparjogvédelem körébe tartozó tárgyak, mind a szerzői jogi alkotások oltalma időben és területileg korlátozott, továbbá a szellemi alkotások felhasználása terén mindkét vonatkozásban számos egyéb közérdekű korlátozás érvényesül,  

• pl. előhasználat, kényszer engedély a szabadalmaknál, illetve szabad felhasználás (a szerzői alkotásoknál)

4. A szellemi alkotásoknak kiemelkedő a gazda- sági jelentősége, az ipari tulajdon tárgyainál el -sősorban a szabadalmak és védjegyek vonat- kozásában, a szerzői alkotásoknál pedig főként az informatika, továbbá film, szoftver, valamint a hangfelvételben rögzített zene révén.

Az ún. szerzői jogi iparból (szerzői alkotások díjazásából, készülékek CD és DVD lejátszó értékesítéséből, stb.) a nemzeti jövedelem 5-7  

.

%-át kitevő jövedelem keletkezik.

•5. MINDKÉT TERÜLETEN KÜLÖNLEGESEN FONTOS SZEREP JUT A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSNEK

Az iparjogvédelem és szerzői jog eltérő sajátosságai

 1. Az iparjogvédelem területén a jogi oltalom elengedhetetlen feltétele a központi nyilván tartásba vétel, azaz a lajstromozás. A szerzői alkotások ezzel szemben automatikusan, létrehozásuk pillanatától, minden alakszerűség nélkül oltalomban részesülnek (az oltalom alakszerűtlen ségé- nek elve).

• 

• 2. Az iparjogvédelem tárgyainál (szabadalmak, használati minták) az alkotással szembeni minőségi követelményt az újdonság, a szerzői alkotásoknál pedig az eredetiség és egyéni jelleg megkövetelése jelenti.

3. Az iparjogvédelem alkotásainál a szerző egyéni személyiség jegyei, tulajdonságai kevésbé játszanak fontos szerepet, vagy egyáltalán szóba sem jöhetnek, mint az árujelzőknél. A szerzői alkotások jobban

függnek az alkotó személyiségétől, azaz az adott szerzőtől elválaszthatatlanok.

• Nemcsak a világirodalom remekei sorolhatók ide, pl. mint például Szent Ágoston vallomásai, hanem különösen a filmek, mint pl.Frederico Fellini, Országúton c., vagy Pierre Broca, Cartouche c.filmje.

• 4. Az iparjogvédelmi alkotások oltalmi ideje viszonylag rövid, 5, 10, illetve 20 év, kivételesen 25 év, és azt a bejelentés napjától számítják. A szerzői alkotások oltalmi ideje lényegesen hosszabb. Ezek általában a szerző

• életében és halálát követően 70 évig részesülnek oltalomban.

5. Az iparjogvédelmi tárgyaknak behatárolt szá - mú fajtája létezik. Az iparjogvédelem minden tár -gyát törvényi szabályozás jellemzi (Pl. a félvezető áramkörök topográfiáját szabályozza az 1991 évi XXXIX. Törvény). A szerzői alkotások szinte meg számolhatatlanok és lényegesen nagyobb fajtagazdagságot mutatnak (L. pl. képzőművészeti alkotások). Számos műfajuk nincs is a Szerzői Jogi Törvényben említve, így gobelinek, pamfletek, egyvelegek, karikatúrák, szlogenek, plakátok, kisplasztikák, domborművek és mások.

•  

• 6. Az iparjogvédelem alkotásainál nincs szükség a közönséghez való eljuttatásra, ezzel szemben a szerzői művek közönséghez való eljuttatása elengedhetetlen, így a könyveket terjeszteni szükséges, a színdarabokat elő kell adni, a filmeket vetíteni kell. A közönséghez való eljuttatás igénye legalizálja a szomszédos jogok létét. A nyilvánosághoz közvetítés bizonyos műfajok esetén az előadó művészek, hangfelvétel előállítók, sugárzó

szervezetek közreműködését, és számukra speciális jogosultságok (a szerzői alkotásokkal szomszédos jogok) biztosítását követelik meg.