ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK:ADÓ: Olyan szolgáltatás, amelyet az állam, a maga által meghatározott mérték szerint az adókötelezettektől ellenszolgáltatá s nélkül megkövetel; ADÓALANY: Az a személy, akit az adónemről szóló törvény az adó fizetésre kötelez; ADÓ TÁRGYA: Az a dolog (pl: gépjármű, telek, ház) az a jövedelem, az a bevétel, amely adókötelezettséget keletkeztet; ADÓALAP: Az adó alapja, az az általában forintban kifejezett összeg, ami után azadót számítani kell;ADÓ MÉRTÉKE: Segítségével határozzuk meg az adóalap utáni adó összegét;Két fajtája:1.Tételes adómérték –fix összeg, nagysága nem függ az adó alaptól. Pl: építményadó 1.000Ft/ m 2 , telekadó 200 Ft/m 2 2.Kulcsos adómérték –az adóalapot %-ban határozzák meg;a.két típusa: -lineáris = fix %,nem függ az adóalap nagyságától;-progresszív = ahogy nő az adóalap, nő az adó kulcsa is, (csúsztatottan progresszív = csak az az adóalap adózik a magasabb adókulccsal amelyik átcsúszik az előző adóalap sávból) ADÓKEDVEZMÉNY: Állami előnyben részesítés (preferencia) szociálpolitikai, életszínvonal politikai, gazdaságpolitikai célból; Érvényesítése adóvisszatartással, max a számított adóalap összegéig; ADÓMENTESS ÉG: Állami preferenciaszociálpolitikai, életszínvonal politikai, gazdaságpolitikai célból; pl: Családi pótlék, GYES, GYET, ösztöndíj; Azt a dolgot, jövedelmet, bevételt, amit a törvény mentessé tesz, tilos az adóalapjába beszámítani; ADÓHATÓDÁGOK: 1.NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)-Állami adóhatósági adóügyek;-Vámhatóság (vámmal és bizonyos adónemekkel kapcsolatos ügyek) pl: Vám, j9vedéki adó, regisztrációs adó, import utáni ÁFA, dohánytermé k utáni Áfa;2.Helyi Önkormányzat –Jegyzőa.Helyi adók = építményadó, telekadó, kommunális adó; idegenforgalmi adó, iparűzési adó;b.belföldi rendszámú gépjárművek utáni adó; HATÁSKÖR: Abban igazít el, hogy az adott adónemmel kapcsolatban melyik adóhatóság joga és kötelezettsége eljárni. Pl: szja –Állami Adóhatóság; Telekadó –helyi önkormányzat; ILLETÉKESSÉG: Az azonos hatáskörű adóhatóságok közötti területi munkamegosztás; Pl: Telekadó fekvés szerinti helyi önkormányza t; Az Adó megállapítás módjai:A.Önadózás: Az adóalany maga számítja ki, vallja be, és fizeti meg az adót. Kizárólag az szja -ban lehetőség van arra, hogy:1.az adóalanyhelyett, ha a törvényi feltételek fennállnak, a munkáltató készítse el az adóbevallás; Ezt az igényt tárgyév követő év január 31-ig jelezni kell a munkáltató felé. Ekkor az adóalanya NYESZ-re (Nyugdíj Előtakarékossági Számla) vonatkozó nyilatkozatot nem tehet. 2.az adóhatóság készítse el a törvényi feltételek megléte esetén, tárgy évet követő és február 15-ig jelezni kell, ekkor adókedvezményt igénybe vehet, és mindhárom nyilatkozatot megteheti (önkéntes pénztári, NYESZ, Nyugdíj biztosítási –ez új a törvényben)
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK: ADÓ: Olyan szolgáltatás, amelyet az állam, a maga által meghatározott mérték szerint az
adókötelezettektől ellenszolgáltatás nélkül megkövetel;
ADÓALANY: Az a személy, akit az adónemről szóló törvény az adó fizetésre kötelez;
ADÓ TÁRGYA: Az a dolog (pl: gépjármű, telek, ház) az a jövedelem, az a bevétel, amelyadókötelezettséget keletkeztet;
ADÓALAP: Az adó alapja, az az általában forintban kifejezett összeg, ami után az adót számítani kell;
ADÓ MÉRTÉKE: Segítségével határozzuk meg az adóalap utáni adó összegét;
Két fajtája:
1. Tételes adómérték – fix összeg, nagysága nem függ az adó alaptól. Pl: építményadó 1.000Ft/ m 2,
telekadó 200 Ft/m2
2. Kulcsos adómérték – az adóalapot %-ban határozzák meg;
a. két típusa:
- lineáris = fix %, nem függ az adóalap nagyságától;
-
progresszív = ahogy nő az adóalap, nő az adó kulcsa is, (csúsztatottan progresszív = csak azaz adóalap adózik a magasabb adókulccsal amelyik átcsúszik az előző adóalap sávból)
ADÓKEDVEZMÉNY: Állami előnyben részesítés (preferencia) szociálpolitikai, életszínvonal politikai,
gazdaságpolitikai célból; Érvényesítése adóvisszatartással, max a számított adóalap összegéig;
ADÓMENTESSÉG: Állami preferencia szociálpolitikai, életszínvonal politikai, gazdaságpolitikai célból;
pl: Családi pótlék, GYES, GYET, ösztöndíj;
Azt a dolgot, jövedelmet, bevételt, amit a törvény mentessé tesz, tilos az adóalapjába beszámítani;
ADÓHATÓDÁGOK:
1. NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
- Állami adóhatósági adóügyek;
-
Vámhatóság (vámmal és bizonyos adónemekkel kapcsolatos ügyek) pl: Vám, j9vedéki adó,
regisztrációs adó, import utáni ÁFA, dohánytermék utáni Áfa;
2. Helyi Önkormányzat – Jegyző
a. Helyi adók = építményadó, telekadó, kommunális adó; idegenforgalmi adó, iparűzési adó;
b. belföldi rendszámú gépjárművek utáni adó;
HATÁSKÖR: Abban igazít el, hogy az adott adónemmel kapcsolatban melyik adóhatóság joga és
kötelezettsége eljárni. Pl: szja – Állami Adóhatóság; Telekadó – helyi önkormányzat;
ILLETÉKESSÉG: Az azonos hatáskörű adóhatóságok közötti területi munkamegosztás; Pl: Telekadó
fekvés szerinti helyi önkormányzat;
Az Adó megállapítás módjai: A. Önadózás: Az adóalany maga számítja ki, vallja be, és fizeti meg az adót. Kizárólag az szja -ban
lehetőség van arra, hogy:
1. az adóalany helyett, ha a törvényi feltételek fennállnak, a munkáltató készítse el az
adóbevallás; Ezt az igényt tárgyév követő év január 31-ig jelezni kell a munkáltató felé. Ekkor
az adóalanya NYESZ-re (Nyugdíj Előtakarékossági Számla) vonatkozó nyilatkozatot nem
tehet.
2. az adóhatóság készítse el a törvényi feltételek megléte esetén, tárgy évet követő és február
15-ig jelezni kell, ekkor adókedvezményt igénybe vehet, és mindhárom nyilatkozatot
megteheti (önkéntes pénztári, NYESZ, Nyugdíj biztosítási – ez új a törvényben)
3. az adóalanynak csak a munkáltatótól származik jövedelme, adónyilatkozatot tehet: név,
lakcím, adóazonosító jel; összes jövedelme, befizetett adóelőlegek, és befizetendő, vagy
visszaigényelendő adóösszeg;
B. Adólevonással történő: A munkaáltató a kifizető, a bruttó összegből levonja az adóelőleget, és a
különbséget fizeti ki az adóalanynak;
C.
Adókivetéssel történő: Az adóhatóság az adóalany adatközlése alapján állapítja meg az adót, és
közli az adóalannyal; (pl: import utáni ÁFA)
D. Adóbeszedéssel kapcsolatos: Az adó alanya beszedi az adókötelezettől az adót (pl: idegnforgalmi
adó, ÁFA)
ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA:
1. Terhelésük jellege szerint:
a. közvetlen Az adó alanya viseli az adó terhét (SZJA, TA, KATA, KIVA)
b. közvetett az adóalany nem azonos az adó terhének a viselőjével ( Áfa, regisztrációs
adó, jövedéki adó, idegenforgalmi adó)
2.
Mértéke szerint: a. tételes;
b.
kulcsos;
3. Tárgya szerint:
a. Tárgyi adók pl: építményadó, gépjárműadó, telekadó;
b. Fogyasztást terhelő adók pl: ÁFA, Jövedelemadó, regisztrációs adó
c. Jövedelem adók pl: szja, eva, ta
4. Beszedési jogosultság szerint:
a. központi;
b. helyi;
5.
Jogereje szerint:
a. kötelező;
b. fakultatív pl: helyi adó körébe tartozó adónemek;
Jogforrások:
1. Anyagi – Az egyes konkrét adónemmel kapcsolatos törvények;
2. Eljárási szabályokat összesítő törvények – az adózás rendjéről szóló törvény („ART”)
Megmondja, hogy hová, meddig, és felsorolja az adókötelezettséggel kapcsolatos
feladatokat;
Adókötelezettségek: Tevékenység sorozat, amelyet az adóalanynak meg kell tennie:
- bejelentési kötelezettség;
- adó, adóelőleg megállapítási kötelezettség;
- adó, adóelőleg bevallási kötelezettség;
- adó, adóelőleg befizetési kötelezettség,
- nyilvántartás vezetési és megőrzési kötelezettség;
- bizonylatolási kötelezettség;
- adatszolgáltatási kötelezettség;
Jogkövetkezmények:
Szankcionálják az adókötelezettséggel kapcsolatos szabályok elmulasztását.
1.
Önellenőrzési pótlék = akkor kell fizetni, ha az adót az adóalany önellenőrzéssel helyesbíti.Önellenőrzésre az adóhatósági ellenőrzés megkezdése előtt van lehetőség. A pótlék mértéke
a késedelmi pótlék 50%-a, ismételt önellenőrzés esetén 75%-a. Az önellenőrzési pótlék
mellett nincs más jogkövetkezmény. Akkor nem kell megfizetni, ha az adóalany javára
történik a kifizetés.
2. Késedelmi pótlék = az adó késedelmes megfizetése esetén fizetendő. Mértéke mindig naptári
nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatláb 2-szeresének 365-öd
része.
3. Adóbírság = adóhiány esetén fizetendő. Mellette késedelmi pótlékot is fizetni kell, mértéke
az adóhiány 50%-a (főszabály), de 200 %, ha az adóhiány bizonylatok, nyilvántartások
meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
4. Mulasztási bírság = ha az adóalany az adókötelezettséggel kapcsolatos teendőinek
valamelyikét elmulasztotta. Mértéke:
a. tételes (főszabály) magánszemély max. 200.000Ft-ig
nem magánszemély max. 500.000Ft-ig
b. százalékos ha az adóalany a várható adó 90%-áig nem tesz eleget feltöltési
kötelezettségének, a befizetett adóelőleget és az adó 90%-nak különbözete után 20%mulasztási bírságot kell fizetnie.
40%, amely ideiglenes eredetű áru forgalmazásáért szabható ki.
Példa:
1. Egy adóalany TA bevallását május 13.-án benyújtotta, amely szerint a fizetendő adója
3.400.000 Ft. Fizetési kötelezettségének teljes egészében október 14-én tett elege. Milyen és
mennyi jogkövetkezménye lesz késedelmes fizetésének, ha a jegybanki alapkamat:
04.15-06.01 között: 6%
06.01-08.31 között: 5,5%
09.01-től : 5%
Megoldás:
május 31-én nem fizette be az adót késedelem, késedelmi pótlék
05.31-10.14 közötti időszakra:
1.késedelmes nap 06.01
utolsó késedelmes nap: 10.14
napok száma: (30 + 31 + 31) +(30 +14) = 92 nap + 44 nap
2. Egy magánszemély 2014-ben bérbe adja a lakását 8 hónapra, havi 100.000Ft -ért. Egyéb
jövedelme nincs! A bérbeadás után nem fizette meg az SZJA-t. Az adóhatóság adóellenőrzéstvégzett. Milyen és mennyi szankcióra számíthat a magánszemély?
8 * 100.000 * 0,9 * 0,16 = 115.200Ft SZJA
(0,9= a törvény mondja: 10% levonható költségként)
A jogkövetkezmény adóbírság, ami az adóhiány 50%-a 115.200 / 2 = 57.600Ft
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓVAL KAPCSOLATOS ISMERETEK
- alanya a magánszemély, aki lehet:
a.
belföldi illetőségű teljeskörű adókötelezett, mert adókötelezettsége a belföldről éskülföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed;
b. külföldi illetőségű korlátozottan adóköteles, mert belföldön csak az itt szerzett
jövedelme után köteles adózni.
- közvetlen adó;
- bevétel: mindaz a vagyoni érték, amely a magánszemély bármilyen formában és bármilyen
jogcímen megszerez.
Főszabály szerint minden bevétel adóköteles, ez alól a törvény úgy tesz kivételt hogy megnevezi az
adómentes illetve a bevételnek nem számítható bevételeket. (ösztöndíj, nyugdíj, gyes, gyet, ápolási
díj, a munkáltató által biztosított vagy kedvezményes számítógép használat, a kifizető által adott
kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy – bérlet max. 50.000Ft-is/év/fő,
összeghatártól függetlenül sportrendezvényekre szóló belépőjegy/ bérlet, lakáscélú munkáltatói
támogatás – 5 éven belül max. 511 lehet – és a támogatás szumma összege nem haladja meg a
vételár vagy az építési ktg. 30%-át, tartásdíj;
Nem bevétel:
-
az a vagyoni érték, amelyet vissza kell szolgáltatni (pl: kapott hitel) - az a vagyoni érték, amellyel bizonylatok ellenében el kell számolni (pl: kiküldetésre utazási
ktg)
- az adóhatóság által elengedett tartozás;
- az önkéntes nyugdíjbiztosítási számláról történő kifizetés, ha az nyugdíjnak minősül;
Bevételből a jövedelem megállapítása (Adótörvény szerint)
1. lehetőség: Bevétel = Jövedelem
A bevételből költséget levonni nem lehet, itt kell megállapítani az úgynevezett Nem önálló
tevékenységből származó jövedelmét: munkaviszonyból származó rendszeres és nem rendszeres
bevétel, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének bevétele, a választott tisztségviselő bevétele,
kivéve a választott könyvvizsgáló, a vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésefejében jutott bevétel, segítő családtag bevétele, nevelőszülői tevékenységért járó bevétel (2014-től),
a közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak bevétele, országgyűlési képviselő bevétele (2014-től);
2. lehetőség: Bevétel – Igazolt és elfogadott költségek.
Itt kell kiszámítani az Önálló tevékenységből származó bevételek jövedelmét: a mezőgazdasági
tevékenység, a szellemi tevékenység, a bérbeadás tevékenység, az európai parlamenti, az
országgyűlési és önkormányzati képviselői tevékenység, választott könyvvizsgálói tevékenység, a
vállalkozói kivét bevétele; A vállalkozói kivét egyéni vállalkozó a személyes közreműködésért
kivétet fizet, bevétel – kivét = különbség után adózik, szigorúan tilos a kivétből költséget levonni;
számított jövedelem – adómentes jövedelem = adóköteles jövedelem
SZJA = adóköteles jövedelem * 16%
Példa:
Egy magánszemély 2014-ben eladja a 2005-ben vásárolt üdülőtelkét 20 M Ft-ért. A telket 14 M Ft-ért vette,hirdetési, ügyvédi és egyéb kapcsolatos költségek 1.300 E Ft volt. Mindenről van számlája. Mennyi adót fizet az
adóalany az értékesítésből származó jövedelme után?
Bevétel 20.000.000
szerz.kori érték - 14.000.000
egyéb ktg - 1.300.000
számított jövedelem 4.700.000
adómentes jövedelem - 1.880.000 (4.700.000 * 0,4)
Év 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.
Nem kell fizetni 32 E Ft-ig! = 60.000 – 32.000 = 28.000 Ft a fizetendő adó!!!
B. ha az ingó vagyontárgy értékesítése gazdasági tevékenység keretében történik, az adóalany vagy:
-
egyéni vállalkozóként vagy, - az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint adózik;
Utóbbi esetben a jövedelmet az ingó értékesítésre jellemző szabályok szerint kell megállapítani;
C. ha a magánszemély fő bevétele fémhulladék értékesítéséből származik, a bevétel
%-a a jövedelem és az adót a felvásárló vonja le, vallja be, és fizeti be.
Példa:
Egy magánszemély kovácsoltvas kerítés helyett fakerítést épít, ezért a lebontott vasat 500 E Ft felvásárlási árért
eladta egy fémhulladék felvásárlónak. Ki és mennyi adót fizet?
Jövedelem = 500.000 * 0,25 = 125.000 Ft
Adó = 125.000 * 0,16 = 20.000 Ft
(Se a 600 Ezres, se a 32 ezres szabály nem érvényesíthető!)
INGATLAN BÉRBEADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSA
- összevontan adózó és önálló tevékenységből származó jövedelem;
-
bevétel ≠ jövedelem = bevétel (-) költség vagy,
= bevétel (-) 10% költség hányad;
-
ezt a jövedelmet a tulajdonos társak között meg kell osztani:
Példa:
Egy magánszemély tárgy év szeptemberétől bérbe adja lakását 3 egyetemistának havi 70 E Ft + 38 E Ft rezsi
költség ellenében; A lakás a tulajdonos bérbeadás előtt 80 E Ft -ért kitapétáztatta, számla van. Egyébösszevonandó jövedelem a tárgyévben 1.400 E Ft. Mennyi adót fizet?
AZ ADÓALANY RENDELKEZÉSE AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁT ÉRINTŐ
BEFIZETÉSEKRŐL
-
a pénztártag (adóalany) az adóbevallásban tett nyilatkozattal rendelkezhet az összevont adóalap adójáról
őt megillető kedvezmény:
1.
önkéntes pénztári egyén számlájára történő átutalásról. Az így igénybe vehető kedvezmény apénztártag maga által befizetett összegének és a más által befizetett (kivéve a munkáltató kifizető
befizetését) összegének 20%-a, de max. 150.000 Ft
2. nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) történő átutalásról. A kedvezmény összege max. a tag által
befizetett összeg 20%-a, de max. 100.000 Ft
3.
a magánszemély által megjelölt biztosítónál vezetett pénztárforgalmi számlára történő átutalásról. A
kedvezmény max. a tag által fizetett díj összegének 20%-a, de max. 130.000 Ft/év
-
ha a magánszemély több rendelkező nyilatkozatot is ad, az adóhatóság által átutalt összeg együttesen
sem haladhatja meg a 280.000 Ft-ot.
-
ha a nyilatkozatban megjelölt össze nagyobb 280.000 Ft-nál, az átutalandó összegek nagyságát a NAV
arányosítással állapítja meg.
-
Példa:
A magánszemély mindhárom pénztárba a törvényi max-ot fizeti be. Igénybe veheti e a pánztári befizetések
üzlet üzemeltetés, zöldség- gyümölcsáru, élelmiszer jellegű vegyeskereskedés üzemeltetése;
Feladatok:
1.
Egy pü-i szolgáltató tevékenységet végző főállású egyéni vállalkozó éves bevétele 5.800.000 Ft, amellyel
szemben 2.000.000 Ft ktg-ről rendelkezik bizonylattal. Mennyi átalányadót fizet, ha egyéb összevonandó
jövedelme 1.840.000 Ft?
Ft
Bevétel 5.800.000
(-) ktg. hányad (40%) 5.800.000 * 0,4= 2.320.000
Átalányadóból származó jövedelem 3.480.000
+ más összevonandó jövedelem 1.840.000
Összes jövedelem 5.320.000
Adó (16%) (5.320.000 * 0,16) 851.200
Járulékterhei az átalány adóból:
-
SZOCHO, melynek alapja vagy az átalányadóból származó jövedelem (3.480.000), vagy/és legalább a
minimálbér 112,5 %-a
118.000 * 12 * 1,125 * 0,27 = 430.110 Ft
- nyugdíjjárulék, melynek alapja az átalányadóból származó jövedelem vagy legalább a min. bér
118.000 * 12 * 0,1 = 141.600 Ft
- egészségbiztosítási (7%) és munkaerő piaci jár (1,5%) melynek alapja az átalányadóból származó
jövedelem, de legalább a minimálbér 150%-a
118.000 * 12 * 1,5 * 0,085 = 180.540 Ft
∑ járulékteher = 752.250 Ft
2.
lásd adatok előbb
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, akinek az átalányadóból származó bevételén kívül nincsmás bevétel és éves nyugdíja 1.200.000 Ft. Mennyi adót és járulékot fizet?
10 % nyugdíjjárulék az átalányadóból származó jövedelem után 4.350.000 * 0,1 = 435.000 Ft
- egészségügyi szolg.-i járulék (fix) 6.810 Ft/hó
A kereskedelmi szálláshely adási tevékenységet folytató magánszemély választhatja a tételes átalányadózást,
ekkor évente szobánként 32.000 Ft adót fizet, és ezzel összes adókötelezettségét letudja;
Az adót ¼ évente, a n.évet követő hó 12-ig kell megfizetnie;
Példa:
Az egyéni vállalkozó vállalkozásából 250.000 Ft havi kivétet vesz ki, más összevonandó jövedelme nincs. 3
kedvezményezett eltartott után kap családi pótlékot. Mennyi adót fizet és mennyi a járulékterhe? Megjegyzés: A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulék kedvezményt a havi tényleges kivétből
érvényesítheti, de a minimum járulék alapból (ami 118.000 Ft/hó) nem. Ha családi járulék alap kedvezményt
szeretne igénybe venni, akkor a kivét utáni adóelőleget nem ¼ évente, hanem havonta kell megállapítania,
KATA 5.600.000 – 5.000.000 = 600.0002 * 0,4 (tv) = 240.000 Ft
∑ KATA = 250.000 + 240.000 = 490.000 Ft
Főállású kisadózó biztosítottnak minősül 50.000 Ft/hó tételes adó esetében, 81.300 Ft alapján jár neki a
nyugellátás, illetve táppénz;
75.000Ft/hó adótétel esetében az ellátás alapja 136.250 Ft/hó Bizonylatolási kötelezettségét az ÁFA tv. szabályai szerint köteles teljesíteni a számlán köteles feltűntetni a
„kisadózó” szöveget;
KATA alanynak nincs bizonylatolási kötelezettsége, nem kell külön nyilvántartást vezetnie, ha számláiból,
nyugtáiból egyértelműen megállapítható a bevétel szerzés időpontja;
A KATA-sok által kiállított számla más vállalkozások által elszámolható költségként;
A bevallási kötelezettségének nyilatkozat tétellel tesz eleget adóévet követő év február 25-ig;
Tételes adóját tárgyhót követő hó 12-ig kell megfizetnie;
Adóbevallást csak akkor kell tennie, ha 40%-os adót is fizet, a 40%-os adót tárgy évet követő év február 25-ig
kell bevallania és megfizetnie;
A KATA kiváltja:
-
a vállalkozói SZJA és osztalékadót vagy a vállalkozói átalányadót;
- SZJA-t és az SZJA után fizetendő közterheket;
-
TA-t, TA-ban fizetendő osztalék utáni adót (SZJA, EHO);
-
a szakképzési hozzájárulást;
-
a szociális hozzájárulási adót;
Nem váltja ki a KATA:
-
áfát, de a adóalany választhatja az alanyi adómentességet, és akkor áfát sem kell fizetnie;
-
IPA-t
Az IPA-ban:
a. választhatja a tételes adóalapot, ekkor székhelyként 2.500 E Ft után kell IPA-t fizetnie; Ha a tételes
adóalapot választja január 15-ig nyilatkoznia kell az Önkormányzat felé, illetve ha és közi belépő illetve
átlépő, akkor a belépést követő 15 napon belül kell nyilatkozatát megtennie. Ha nyilatkozik akkor nincs
adóelőleg bevallási fizetési kötelezettsége, vagyis az adót 2 részletben 03.15-ig illetve 09.15-ig fizeti meg;
Adóbevallást akkor kell benyújtania:
- ha éves fizetendő adója például szüneteltetés miatt kevesebb, mint a 03.15-ig, és a 09.15-ig
megfizetett összes adó;
-
ha az IPA-ban adókedvezmény és/vagy adómentességet kíván érvényesíteni;
b. az IPA alapját a fő szabály szerint állapítja meg;
c.
A 80%-os szabályt alkalmazza, vagyis az IPA alapja a Nettó árbevétel 80% -a, de ezt módot csak akkor
választhatja, ha a Nettó árbevétel 8 M Ft-nál;
Feladatok:
1.
Egy egyéni vállalkozó a KATA-ban főállású kisadózó és tárgy év 04.01 alanya az adónak. Egész éves
árbevétele 5.400.000 Ft és az ÁFA – alanyi mentes; Mennyi KATA-t és IPA-t fizet?
felső oktatási intézmény, ha nem ktg vetési szervként működik;
- egyéni cég;
-
ügyvédi, közjegyző, végrehajtói iroda;
-
ERIC: európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium; -
külföldi személy, ha illetőségét az üzletvezetés helye dönti el;
b.
Külföldi illetőségű személy, vagyis külföldi vállalkozó, ha székhelye külföld, de belföldi telephelyen végez
vállalkozási tevékenységet; Korlátozottan adóköteles, mert adókötelezettség a belföldi telephelyen
végzett vállalkozási tevékenységére terjed ki.
Külföldi adóalany a Magyarországon ingatlannal rendelkező társaság nem magánszemély tagja, ha a
társaságban lévő részesedését eladja, s abból jövedelme származik;
Nem alanya a TA-nak:
MNB, pártok, EVA alanyok, KIVA alanyok, KATA alanyok, Közszolgálati műsorszolgáltatók, Felső oktatási
intézmény, ha költségvetési szervként működik, Magyar Távirati Iroda Rt.
A BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ ADÓALANYOKNÁL A MSZE MEGÁLLAPÍTÁSA:
1.
Üzemi, üzleti tevékenység eredménye
2.
Pénzügyi tevékenység eredménye
3.
Szokásos vállalkozási eredmény ( 1. 2.)
4.
Rendkívüli eredmény
5.
AEE ( 3. 4.)
6. + AEE növelő tételek
– AEE csökkentő tételek
7.
Adóalap ( 5. 6.)
8.
Számított Társasági Adó
vagy a 7. sor után
vagy a jövedelem minimum után 500 M Ft-ig 10%, e felett 19%
Abban az esetben, ha az adózó adózás előtti eredménye illetve az adó alapja közül a nagyobbik érték nem éri el
a jövedelem minimumot, akkor a jövedelem minimum = az adó alapjával, vagy az adóalany bevallásához
kiegészítő nyomtatvány mellékel, s abban nyilatkozatot tesz, ekkor nem kell a jövedelem minimum után
adóznia;
9.
Adókedvezmények, melyek összeg nem lehet több, mint a számított adó 70% -a, kivéve a fejlesztésiadókedvezményt, mert az a számított adó 80 %-ig vehető igénybe;
10.
A külföldön fizetett adó alapján levonható rész;
11. Fizetendő Társasági adó (8. – 9. – 10.)
12.
Adózás utáni eredmény (5. – 11.)
13. Osztalék fizetés
14.
MSZE (12. – 13.)
Példa:
Egy vállalkozás AEE: 8.400.000
AA növelő tételek: 1.200.000
Az előző évek elhat. vesztességből az adóévi fel nem használt összeg 2.300.000
Az előző évek elhat. vesztességből az adózó döntése szerint leírni kívánt összeg: 900.000
AEE – tétel a tárgy évben visszaírt követelés összege, a visszaírt értékvesztés = a
követelésért kapott ellenértékkel, de max, a nyilvántartott értékvesztéssel egyenlő az
előző évben (években) AEE-t növelő és csökkentő tételként elszámolt összegek különbsége;
AEE – tétel a behajthatatlan követelés összege,ez az a követelés:
1.
amit a SZT tv behajthatatlannak ismer el, és
2.
annak a követelésnek a 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belülnem egyenlítettek ki, de levonni max a nyilvántartott értékvesztést lehet ezen a
jogcímen.
AEE + tétel a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, de elengedett követelés, de csak
akkor, ha az adózó kapcsolt vállalkozás tartozását engedi el;
b. CSAK CSÖKKENTŐ TÉTELEK:
-
az előző évekről elhatárolható vesztesség összege;
- szakmunkás tanuló képzése esetén a minimál bér 12%-a, ha a szerződést az iskolával kötötte az
adóalany, 24%-a, ha a tanulóval;
-
tovább foglalkoztatott szakmunkás tanuló esetén a SZOCHO adó összege max. 12 hónapig;
- korábban munkanélküli személyt foglalkoztatok esetén a SZOCHO adó összege max. 12 hónapig;
-
csökkent munkaképességű foglalkoztató esetén a neki fizetett bér, de max. a minimálbér összege, ha
az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt;
-
az átlagos állami létszám növeléséhez kapcsolódó csökkentő összeg;
-
a K+F ktg. adóévi összege, illetve annak 3-szorosa, ha a szerződést az adóalany az MTA-val és/vagy
felsőoktatási intézménnyel kötötte;
-
az adóévi beruházás ktg-e, ha:
1.
az adózó kis-, illetve középvállalkozó;
2. a vállalkozás valamennyi tagja magánszemély;
3.
korábban még használatba nem vett üzleti célú beruházás, korlát: a levonható adó összeg max. 30
M Ft, illetve max. az AEE összege (kisvállalkozói kedvezmény)
-
fejlesztési tartalék címén elszámolt összeg, max 500 M Ft, illetve az AEE 50% -a;A f ejlesztési tartalékként számításba vett összegnek az adóév utolsó napján az elkülönített számlán szerepelnie
kell. Az így lekötött összeget a lekötést követő 4 adóév végéig üzemi célú beruházásra kell felhasználni. Ha ez
nem történik meg, az adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni. Ezt a tartalékot nem lehet
felhasználni apportra, térítés nélkül átvett TE elszámolására és olyan beruházásra, amely után nem lehet ÉCS-t
elszámolni.
-
műemlékvédelem alatt álló épület adóévi felújítási ktg-e;
- kapott jogdíj 50%-a, de max az AEE 50 %-a;
-
nem ellenőrzött Társaságtól kapott osztalék;
-
adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, bevételként elszámolt összeg;
- adóhiány címén elszámolt összeg;
-
adomány: közhasznú szervezetnek adományozási szerződés keretében közhasznú tevékenység
támogatása, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás/ juttatás értékének 20%-a, illetve
+ 20 %-a, ha az adományozás tartós (korlát: AEE)
Nemzeti kulturális alapnak, Magyar Kármentő Alapnak adott adomány esetén az adomány 5 0-5.a,
tartós adománynál + 20%-a az AEE-t csökkentő összeg, de max. az AEE összeg;
Példa:
Egy vállalkozás közhasznú szervezetnek adományoz közhasznú tevékenység támogatására az adóévben 6 M Ft
értékű eszközt és ezt 4 éven keresztül megismétli. Számítsa ki az adomány AEE -re gyakorolt hatását!
Vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségnek, ráfordításnak ismeri el a törvény:
az adózás által átvállalt képzés költsége, függetlenül a képzés céljától;
az adomány címén elszámolt összeg;
a kötelező kamarai tagdíj átvállalt összege;
reprezentáció, üzleti ajándék címén elszámolt eszköz vagy pénzösszeg; kötelező törvényi előíráson alapuló visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összege;
árminta (nem növeli az AEE-t, nem ÁFA köteles, nincs SZJA)
II.
növelni kell, mert nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás:
a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás értéke (ha az nem adomány illetve nem
jogszabályi előíráson alapul) feltéve, ha az adományozó nem rendelkezik azzal a nyilatkozattal, hogy az
adományozott eredménye a juttatás nélkül az adóévben nem lesz negatí v;
a KIVA hatálya alá tartozó adóalany részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás/ juttatás
összege;
(2014.01.01) a kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi, AEE terhére elszámolt összege;
ADÓKEDVEZMÉNYEK:
1.
kis és közép vállalkozások adókedvezménye (fogalmát, korlátait lsd egyéni vállalkozások kisvállalkozói
adókedvezmény!)
Példa:
Egy kivállalkozó TA alapja 85 M Ft. TE beruházási célú, 2000.12.31-e és 2013.12.31-e között kötött
hitelszerződése alapján a tárgy évben 4.200.000 Ft kamatot és 2013.12.31 -ét követően megkötött
hitelszerződése alapján 3.400.000 Ft kamatot fizet. Mennyi kedvezményt vehet igénybe 2014-ben ezen
jogcímen?
TA alap 85.000.000
Számított TA 10% 8.500.000adókedvezmény: korlát: 8.500.000*0,7=5.950.000 (MAX: 6MFt)
4.200.000* 0,4 = 1.680.000 +
3.400.000* 0,6 = 2.040.000
-3.720.000
Fizetendő adó 4.780.000
2.
látvány csapatsportok támogatása:
Példa:
Árbevétel 350.000.000
Költség -210.000.000
látvány csapatsport támogatására fordított összeg 5.250.000tudni kell, hogy ki kell számolni, hanincs megadva!
kiegészítő sport fejlesztési tám. 5.250.000 * 0,1 * 0,75
393.750
AEE 140.000.000
AEE + tételek tartalmazzák a kiegészítő sport fejlesztési támogatásösszegét is
80.000.000
AEE - tételek -90.000.000
Adóalap 130.000.000
Jövedelem minimum 350.000.000 * 0,02 7.000.000
Mivel mind az AEE, mind az adóalap a jövedelem minimumnál, a tényleges adóalap 130 M Ft. Így a SZTA
10 %-át vesszük (13 M Ft). Adókedvezmény korlát: 13.000.000 * 0,7 = 9.100.000 Ft
9.100.000 5.250.000 levonható az 5.250.000 Ft
Fizetendő adó: 13.000.000 – 5.250.000 = 7.750.000 Ft
Az Áfa olyan közvetett adó, melyet mindenkinek, aki belföldön adóköteles értékesítést és/vagy
szolgáltatást nyújtást végez a számláiban fel kell számítani és be kell fizetni.
Jellemzői:
- általános adó, mert kiterjed a termékek és szolgáltatások teljes körére, függetlenül attól,
hogy azt milyen formában végzik, ez alól a törvény tehet kivételt;
- forgalmi, mert az adó fizetési kötelezettség a forgalomhoz, bevételhez kapcsolódik; vagyis a
fizetési kötelezettséget az értékesítés ténye keletkezteti;
- közvetett adó, a végső fogyasztó viseli az adó terhét;
- összfázisú adó, vagyis minden egyes tovább értékesítéskor az adót fel kell számítani;
- hozzáadott érték adó, ami azt jelenti, hogy csak az adott forgalmi fázisban hozzá adott
értéket élő és holt munkát adóztatja meg;
-
nettó alapú adó, ami azt jelenti, hogy az adóalany az általa értékesített termékek vagyszolgáltatások árában felszámított (fizetendő) adóból levonásra helyezheti az általa
kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, egyes tejtermékek, egyes gabona liszt felhasználással
történt termékek, ami nem tartozik a 18% és az 5 %-ba az a 27%-os adókulcs alá tartozik.
27% 27/1,27= 21,26
18% 18/1,18= 15,25
5% 5/1,05= 4,76
ÁFA MENTESSÉG:
1. Tevékenységre való tekintettel mentességek köre (pl: oktatás)
- a tevékenység közérdekű jellegű, vagy egyéb sajátos jellegénél fogva mentes tevékenység.
Közérdekű: szociális egészségügyi, lelki segély, óvodai, oktatási, ifjúság védelmi tevékenységek (iparművészeti vásár is)
Egyéb sajátos jellege miatt mentes: a biztosítási tevékenység, hitelnyújtás, folyószámlával
kapcsolatos, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére végzett portfólió tevékenység,
bérbeadási tevékenység, kivéve, ha a bérbeadás széf, parkolási célra szolgáló terület, szálláshely
céljára bérbe adott ingatlan bérbeadás.
Mentes a beépítetlen ingatlan értékesítése kivéve, ha a használatba vétele még nem történt meg
illetve megtörtént, de az értékesítés és a használatba vételi engedély jogerőre emelkedése között
nem telt el a 2 év.
Mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan értékesítés, kivéve az építési telek.
A bérbeadás, beépítetlen ingatlan, beépített ingatlan az adóalany választhatja, ha a termékértékesítését szolgáltatás nyújtását adó kötelessé teszi ezt bejelenteni az Adóhatóságnak, és
választásától a választását követő 5. év végéig nem térhet el.
2. Alanyi adómentesség
- az adó alanya mentesül az adó felszámítási kötelezettség alól, de előzetesen felszámított adó
levonási jogát nem gyakorolhatja, AAM.
- ez választható, akkor, ha belföldi illetőségű vagyok, vagy ha az adóalany árbevétele a
választását megelőző adóévben illetve az adóévben a 6.000.000 Ft-ot nem haladta és
várhatóan nem haladja meg. Induló vállalkozás is választhatja, illetve az értékhatás
időarányosan értendő.
Példa:
Tárgy év 04.01-én létrejött vállalkozás alanyi adómentességet választ:
Bevételek:
04.10 1.840.000.-
05.06 160.000.- (tevékenység jellegénél fogva mentes tevékenységből származik)
2. magánszemélytől vásárolt 210.000 Ft-os kézi szövésű faliszőnyeget, 870 EUR-ért adja egy
német régiség kereskedőnek (1EUR = 290Ft) 870 * 290 = 252.300 Ft
adó = (252.300 – 210.000) * 0,2126 = 8.993 Ft
Tehát az össz. adó = 15.945 + 8.993 = 24.935 Ft
Az árrés adót mindig az adott országban kell megfizetni. A viszonteladó előzetesen felszámított áfa
levonására e tevékenységek tekintetében nem jogosult;
Olyan számlát bocsáthat ki ez a viszonteladó, amelyen áthárított adót, illetve adókulcsot nem
tűntethet fel;
d. különleges adózási módja:
Utazásszervezési szolgáltatás az utazás szervezés által, saját nevében, de az utas javára megrendelt
szolgáltatást saját nevében és saját javára veszi igénybe és erről az utazás szervezésnek nyilatkozik;
Az adó alapja az árrés, az út.szerv. az általa megrendelt szolgáltatások árában megfizetett adót nem
vonhatja le.
Példa:
Egy utazási iroda svájci körutat szervez 25 fő részére, 150.000 Ft + áfa/fő értékben. Az utazásszervező saját nevében 110.000Ft/fő adóval növelt ellenértékért rendelhet szállítási, étkezési és
12. Beszerzés Ukrajnából vámérték 400.000.-, vám 40.000.-, járulékosköltségek 30.000.-. Az árunyilatkozat elfogadásáról szóló határozatotátvette, az áfát a NAV-nak befizette (Import. nettó ár / ha nem fizette be, nem a
le nem vonhatóba került, mert csak befizetés után vonható le)
13. Személy taxi szolgáltatás igénybe vételének készpénzes számlája (50%
elszámolásra kiadott előleg visszafizetése elszámolásra kiadott előleg kifizetése
KIVA visszatérítése megfizetett bírság, pótlék
a KIVA alanyiság időszaka előtt megszerzett TE-
ök és immateriális javak számított nyilvántartásiértékének 10%-a
a KIVA tv. alapján fizetett adó, illetve adóelőleg
elhatárolt vesztesség = az előző évek negatív
pénzforgalmi eredményével, a tárgy évi pozití vpénzforgalmi eredmény csökkenthető. Avesztességet 10 év alatt egyenlő részletekbenlehet elhatárolni, kivéve az új beruházásokkapcsolatos vesztesség, mert annak összegeteljes egészében elszámolható (levonható). Alevonhatóságnak nem feltétele az új eszközhasználatba vétele. Ha a vesztesség újberuházással kapcsolatos, lehet, hogy aszemélyi jellegű kifizetés után sem kell adótfizetni, mivel ez a vesztesség a személyi jellegű
kifizetések összegét is csökkentik.
térítés nélküli eszköz átadás
térítés nélkül nyújtott szolgáltatás
követelés elengedése kapcsolt vállalkozásnak
tartozás térítés nélküli átvállalása
fizetet egészségbiztosítási járulék
ellenőrzött külföldi társaságnak teljesítettkifizetése
Példa 1. veszteség elhatárolás
meg kell adni:
1. pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgy évi összege = 2.000.000 Ft
2. pénzeszközök tárgy évi megelőző évben kimutatott összege = 1.000.000 Ft
3. eredményt módosító tételek veszteség elhatárolás nélkül = -300.000 Ft
4. tárgy évet megelőző évben keletkezett elhatárolt veszteség = 2.400.000 Ft
melyből:
a.
korábban még használatba vett TE-ök beruházásából eredő 1.500.000 Ft b.
egyéb veszteség 900.000Ft
5. személyi jellegű kifizetések = 2.000.000 Ft
Mennyi a fizetendő KIVA?
KIVA alapja (az új eszköz után elszámolható veszteség nélkül):
- az adóelőleg fizetésére az adóalany választhatja:
a. az adóelőleg-alap megállapításának teljes körű módját = az összes módosító tételt
figyelembe veszi;
b.
az egyszerűsített módját, példa: Megnevezés I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év
1. Pénzeszk. értéke az adóelőlegmegállapítási időszak végén
13.000.000 17.000.000 14.000.000 15.500.000
2. pénzeszközök értéke a megelőző
adóelőleg megállapítási időszakvégén
15.000.000 13.000.000 16.500.000 15.000.000
3. adóelőleg megállapítási időszakban
az AA által fizetendő járulék alapotképező jövedelem
2.000.000 2.000.000 2.000.000 2.000.000
4. a pénzeszközök adóelőleg
megállapítási időszakban realizáltváltozása
13 M – 15 M
-2.000.000
17 M – 13 M
4.000.000
14M – 16,5M
-2.500.000
15,5M-15M
500.000
5. az adóelőleg megállapításiidőszakban megfizetett adóelőleg
0 320.000
(9.sor)
1.171.200 320.000
6. az adóelőleg megállapításiidőszakban kifizetett osztalék előleg
1.000.000 2.000.000 1.000.000 2.000.000
7. a megelőző adóelőleg meg-i
időszakban elhatárolt, pozitíveredmény csökkentésekéntfelhasználható összeg (a meg.id.szakoszlopának 10.sora!)
0 -1.000.000 0 -328.800
8.
adóelőleg alap (4+3+5+6-7)2.000.000
7.320.000 1.671.200 4.491.200
9. fizetendő adóelőleg (2M * 0,16)
320.000
1.171.200 320.000 718.592
10. a következő adóelőleg elszámolásiidőszakban realizált pozitíveredményt csökkentőkéntfelhasználható összeg, ami korrigáltpénzforgalmi eredmény, ha negatív
(4 +5 +6)
-1.000.000
0 -328.800 0
- ∑ pénzeszközök év végén: ∑ 1. sor = 59.500.000 Ft
-
∑ pénzeszközök év elején = ∑ 2. sor = 59.500.000 Ft
alvállalkozói teljesítések értéke (-) 1.000.000 Ft/fő/év, ha a vállalkozások az adóévben növeli
az átlagos állományi létszámát;
GÉPJÁRMŰADÓ
-
Tárgya:
o magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű és pótkocsi;
o Mo. területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű;
-
Alanya:
A személyszállító gépjármű kw-ban kifejezett teljesítménye, illetve a tehergépjármű hatósági
nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) + a raksúly %-a
- az adót az illetékes helyi önkormányzat állapítja meg határozattal (kivetéses adó)
- március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni;
Példa:
Egy gazdasági társaság 2 db éves szgk-val rendelkezik. Mindkét gk. teljesítmények 43kw, az adómérték 300 Ft/kw /év. 1 db teherautóval is rendelkezik, amelynek önsúlya 100 q, raksúlya 80 q: az
adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kg- ja esetén 1.380 Ft. Mennyi a gépjárműadó?
- személygépkocsi után (1évre)
2 db * 43 kw * 300 Ft/kw = 51.600 Ft
- tehergépkocsi után:
100q = 10.000 kg
=
= 4.000 kg összesen 10.000 + 4.000 = 14.000 kg az adó alapja;