„Bartók zenéjétől a 21. század zenei nyelvéig”production, Angels in America will come to Budapest in 2019. In 2016, my oratorio Hal-leluja was presented with the Vienna Philhar

44 | DIPLOMATA

After several prestigious Hungarian and in-ternational awards the world-famous opera and music composer and conductor received the Prima Primissima Prize in Budapest.

PP Maestro Eötvös, Your life is a real success story. Are You acknowledged by Hungarian public as well as in interna-tional terms? – Having spent thirty years in Western

Europe we moved back to Budapest 14 years ago. But even before that I had been a guest performer in Hungary since the 80s many times playing with such prestigious orchestras like the BBC Symphony Orchestra, the Stutt-gart Radio Symphony Orchestra and the Hilversum Radio Chamber Orchestra, where I was the chief conductor for ten years. I also take part in the concert life in Hungary as a composer. In 2000, I conducted the Three Sisters, and in 2017 my opera Of Love and Other Demons at the Hungarian State Opera. In 2005, Le Balcon directed by Róbert Alföl-di had its premiere, later Radames, Lilith and Senza Sangue were also performed. A new production, Angels in America will come to Budapest in 2019. In 2016, my oratorio Hal-leluja was presented with the Vienna Philhar-monics in Salzburg, the Hungarian public could enjoy it in Müpa. My other work, Mul-tiversum composed for two organs and or-chestra was played by the Royal Concert-gebouw Orchestra upon the invitation of Müpa, too. In addition to my work as a con-ductor and composer my foundation also got into public awareness in Hungary. This inde-pendent private foundation is an important factor of Hungarian music life. Its aim is to pass on the knowledge and experience I have gained during my touring the world to the young generation of composers and conduc-tors and to help them in starting their career. We have a regular series at BMC, and the audience loves our programs. So, to answer the question I can say I am in a good position in every field.

A világhírű opera-, zeneszerző és karmester sok rangos magyar és nemzetközi elismerés után legutóbb a Prima Primissima díjat vette át Budapesten.

PP Kedves Maestro, az élete igazi siker-történet, a hazai köztudatban is az önt megillető helyet foglalja el? – Harmincéves nyugat-európai tartózko-

dás után 14 éve újra Magyarországon élünk. De ezt megelőzően is, a 80-as évek óta ven-dégművészként sokszor léptem fel itthon, jelentős nyugati zenekarokkal, mint a londo-ni BBC zenekara, a Stuttgarti Rádió és a hilversumi Rádió Kamarazenekara, ahol tíz évig vezető karmester voltam. A hazai kon-certéletben zeneszerzőként is részt veszek. Budapesten szinte az összes színpadi művem előadásra került. 2000-ben a Három nővért, 2017-ben a Szerelemről és más démonokról című operámat vezényeltem a budapesti Ope-rában. 2005-ben Alföldi Róbert rendezésében mutattuk be a Le Balcon-t, később játszottuk a Radamest, a Lilith-et, a Senza Sangue-t is. Az Angyalok Amerikában új produkcióként 2019-ben érkezik Budapestre. 2016-ban Salz-burgban került bemutatásra a Bécsi Filhar-monikusokkal a Halleluja című oratóriu-mom, amelyet itthon a MüPában hallhatott a magyar közönség. Szintén a MüPá meghí-vására került bemutatásra a két orgonára és zenekarra írt Multiverzum című művem, a

Royal Concertgebouw zenekarával. A kar-mesteri és zeneszerzői munkásságom mellett itthon az alapítványom is bekerült a köztu-datba. Ez a független magánalapítvány fontos része a magyar zenei életnek, feladata, hogy a fiatal zeneszerző és karmester generációnak átadja a világjárásom során szerzett tudást és tapasztalatot, és segítse őket a pályakezdés-ben. Rendszeres sorozatunk van a BMC-ben, a közönség szereti a programjainkat. A kér-désre válaszolva, úgy érzem, minden területen jó pozícióban vagyok.

PP 14 évesen nyert felvételt a Zeneaka-démiára. Mikor kezdett el komponálni? – Zenész családból származom, anyám

zongoraművész és tanár volt, nagyapám he-gedűs. A zene nálunk alapállapot volt. Négy- évesen kezdtem el kottafejeket írni. A kotta-írás és a zongorajáték a napi élet része volt. Miután anyám megmutatta, hogy a leírt hangjegyeim mely hangok a zongorán, rögtön világos volt az összefüggés. Amikor ötévesen elkezdtem zongorát tanulni, a tanárom Bach, Mozart műveit és szerencsémre Bartók gye-rekdarabjait adta az ujjaim alá. Mivel Bartók-kal való kapcsolatom nagyon korai, így Bar-tók zenéje anyanyelvemmé vált. Pályám során Bartók összes művét vezényeltem. Gyerekko-rom Miskolcon telt, ahol életre szóló találko-zások és impulzusok formálták a jövőmet: Ligeti György, Lendvai Ernő és Kardos Pál

„Bartók zenéjétől a 21. század zenei nyelvéig”Interjú Eötvös Péter zeneszerzővel

“From the music of Bartók to the musical language of the 21st century”

Interview with composer Péter Eötvös

DIPLOMATA | 45

PP At the age of 14 you were admitted to the Hungarian Academy of Music. When did You start composing? – I come from a family of musicians. My

mother was a pianist and teacher, my grand-father was a violinist. Music in my family was essential. At the age of four I started to write notes. Writing music sheets and playing the piano were part of daily life. When my moth-er showed me, which sounds on the piano were my recorded notes I understood the relation at once. When I started learning to play the piano at age of 5, my teacher gave me pieces by Bach, Mozart and fortunately Bar-tók’s pieces for children as well. Since my relationship with Bartók began very early, his music became my mother tongue. In my ca-reer, I have conducted all works of Bartók. I spent my childhood in Miskolc, where life-long meetings and impulses by György Ligeti, Ernő Lendvai and Pál Kardos shaped my future. By the age of 14 my composing got to a stage that at the entrance exam to the Liszt Academy of Music I played my own pieces in front of Kodály, who accepted me in the composer class. So, we moved to Bu-dapest in 1958. I graduated from the Liszt Academy at the age of 19.

PP How did Your career continue? – In 1966, I got a scholarship to Cologne

for conducting studies. A new career started, in which composing always had a place, though. As a technical assistant at the Elec-tronic Music Studio of the Radio Cologne I learned all the ways to produce sounds. Since the 70s I have had the opportunity to work as a conductor with the best orchestras. In 1979, I became the musical director of the Ensemble InterContemporain founded by

által. A zeneszerzés 14 éves koromig odáig fejlődött, hogy a zeneakadémiai felvételi vizs-gán a saját darabjaimat játszottam Kodály elött, aki felvett a zeneszerző osztályba. Így 1958-ban Budapestre költöztünk. 19 évesen diplomáztam a Zeneakadémián.

PP Hogyan folytatódott? – 1966-ban ösztöndíjjal Kölnbe mentem

karmesterséget tanulni. Egy másik pálya in-dult el, amiben azért a zeneszerzés mindig jelen volt. Technikai munkatársként a kölni Rádió Elektronikus Zenei Stúdiójában meg-tanultam a hangkeltés minden módját. A 70-es évektől kezdve alkalmam volt karmes-terként a legjobb zenekarokkal dolgozni. 1979-ben a Pierre Boulez által alapított Ensemble InterContemporain zeneigazgató-ja lettem, új bemutatók százait vezényeltem. Mikor 1991-ben véget ért a párizsi szerződé-sem, elkezdtem aktívan komponálni. Akkor születtek azok a művek, amelyeket most is mindenütt játszanak. Közel 50 éves voltam, tehát volt időm felkészülni. Egymás után keletkeztek a nagyzenekari műveim és az operák.

PP Ön az egyik legelismertebb kortárs operaszerző a világon. A Három nővér lyoni bemutatója óta (1998-tól több, mint 150 előadást ért meg) egymás után születnek az operái. Az élet alapkérdé-seivel foglalkozik a műveiben, nő-férfi, Isten és a világ... Min dolgozik most? – Kilenc nagyoperámból 3-4 állandóan

műsoron van a világon. Következő operámat a berlini Staatsoper megrendelésére írom, a tervek szerint 2021-ben kerül bemutatásra. Ennek a szövegkönyvét is a feleségem, állan-dó alkotótársam készítette. Jelenleg egy zene-kari darabon dolgozom a svájci Roche cég részére. Malevics Szuprematizmus No.56 című képét fogalmazom át zenére. Nagyon élvezem ezt a munkát. A legtöbb művem megrendelésre készül, de szabad témaválasz-tással, ami nagy szabadságot biztosít nekem. Nem én keresem a megrendeléseket, gyakran megkérdezik, mit szeretnék csinálni, s arra kapok megrendelést. Ez természetes, ha az embernek állandó, aktív kapcsolata van a világ kulturális életével.

PP Milyen nyelven írja az operáit? – Az operáim zenéje szorosan kapcsoló-

dik a nyelvekhez, amelyek hozzátartoznak a választott témához. Minden nyelvnek más hangzása, más ritmusa, más kultúrája és stí-lusköre van. A Lilith németül hangzik jól. A Három nővér csak oroszul adható elő.

Pierre Boulez, and I conducted hundreds of premieres. When my contract in Paris expired in 1991, I began to compose actively. That was the time when the works which are today played everywhere were born. I was nearly 50, so I had time to prepare. My works for full orchestras and my operas were composed one after the other.

PP You are one of the most respected contemporary opera composers in the world. After the premiere of Three Sis-ters in Lyon – the opera has had over 150 performances since 1998 – your operas are composed in a line, dealing with the basic questions of life: woman-man, God and the world… What are You working on now? – Out of my 9 grand operas 3-4 are al-

ways on somewhere in the world. I am com-posing my next opera upon the order by the Berlin Staatsoper, the premiere is scheduled in 2021. Its libretto was also written by my wife, who is my all-time co-author. Cur-rently I am working on a piece for orchestra for the Swiss company, Roche. I am compos-ing Malevich’s painting Suprematism No.56 into music. I am enjoying this work im-mensely. Most of my works have been written for orders, but my choice of topic is free, which provides me great freedom. I do not chase the orders, but I am often asked what I would like to do, and that is what I get the order for. It is only natural if someone has an active relation with the cultural life of the world.

PP In what language do You write Your operas?

46 | DIPLOMATA

A Senza Sangue olaszul, az Angyalok Ameri-kában angolul. Többnyire kortárs irodalmat használunk fel alapanyagként, melynek nyel-vezete, nyelve jól ismert a közönség számára.

PP Hallatlan kulturális nyitottság jel-lemzi önt, alkotásai nagyon eltérő kul-túrkörökhöz kapcsolódnak. – Érdeklődésem tematikai gazdagságát

mutatják műveimben a különböző kultúrkö-rök: az Atlantisz, a Lilith, a Multiverzum, vagy a Tücsökzene. 1970-ben egy tucat japán tücsök ciripeléséből ötperces művet vágtam össze hangszalagra. Számomra minden zene, ami hangot képez; a kérdés, hogyan kezelem a hangot. Törekszem megismerni a világ kü-lönböző zenei kultúráit. Minden népzene érdekel, mert a népzenei gondolkodás nagyon jellemző egy ország gondolkodására. Az eu-rópai történelemben ‒ a középkortól kezdve ‒ minden kornak megvolt a saját zenei nyel-vezete, mert az adott kor zeneszerzői kialakí-tottak egy közös nyelvet. A mi korunk zené-je 200 év múlva a 20/21. századra jellemző zene lesz.

PP A zene második nyelv - mondta egy alkalommal. – A zene nagy szerepet játszik a minden-

napi életünkben. Olyan közös dolog, mint a beszéd, ami összeköt bennünket. Nem min-den zene érthető rögtön, de ugyanúgy, mint az idegen nyelvek, megtanulható, megszok-

ható. Minél többet hallom, annál pontosab-ban tudom definiálni, hogy jelent valamit. De ezt a jelentést nem kell szavakra fordítani, mert a zene az értelemnek és az érzelmeknek más területeire hat, mint a beszéd.

PP Kedvence a dzsessz és a székely zene, mint inspiráció? – A dzsessz a nagy szerelmem, örömmel

hallgatom, de nem játszom. A szimpátia okán van némi befolyása a zenei gondolkodásomra, de nem konkrét formában. Székelyudvarhe-lyen születtem, de sosem éltem ott. Időnként megjelenik a zenémben egy-egy székely mo-tívum, mint egy nosztalgia, ami a nyugati zenehallgatókra „egzotikus” hatást gyakorol.

PP Milyen a magyar zenei élet? – Attól függ, a zene melyik területét te-

kintjük. A szórakoztató zenét, amely lehet pop, vagy a klasszikus repertoár, elég széles közönség kedveli és műveli. Viszont, ha ösz-szehasonlítjuk a kortárs zenei érdeklődést a kortárs irodalommal, festészettel, filmmel, színházzal, akkor a kortárs zenei koncertélet elég hátul kullog. Én nem a közönségben lá-tom a problémát, hanem a kínálatban. Sze-rencsére a fiatal zeneszerzők körüli csoportok nagyon tudatosan, bár kis közönségnek ösz-szeállított programjaiban folyamatosan jelen van a kortárs zene. De sok olyan magyar ze-nekar van, amelyik keveset, vagy alig játszik kortárs műveket és főképp semmit a világ kortárs szerzőinek műveiből. Az érdeklődést felkelteni, ez a zenei intézmények feladata. A kortárs zene játszásának alapfeltétele a folya-matosság, ezt a nyugati zenekarok már régen felismerték. Itthon a Tavaszi Fesztivál és az Őszi Fesztivál feladatkörébe került ez a funk-ció, mivel a fesztivál programjaiba könnyebb bevonni a közönséget. Alakítani kell és lehet a közönség zenei ízlését.

PP Létezik Eötvös stílus, mint a klasz-szikus szerzőknél?

– Nincs Eötvös stílus, mert a mű, amit komponálok, kialakítja a saját nyelvezetét. Kimondottan a témának megfelelő hangzást hozok létre. Ez még abból a korszakomból ered, amikor film- és színházi zeneszerzéssel foglalkoztam. Természetes, hogy minden filmhez más zenére van szükség, mert más a témája, az atmoszférája és más a rendező. Ez átment a zenei gondolkodásomba is. A művei-met úgy tökéletesítem, ahogy az ember a gye-rekeit nevelgeti. S amikor önálló lábra tudnak állni, tovább mennek. Az operáim nagy része végleges formában van. Fontos, hogy a művek fennmaradjanak és túléljék a következő évti-

– The music of my operas is closely re-lated to the languages which belong to the chosen subject. Every language has a different sound, rhythm, culture and style. Lilith sounds good in German, whereas the Three Sisters can only be sung in Russian. Senza Sangue is in Italian and the Angels in Ame-rica is in English. Mostly we use contempo-rary literature as a basis, as its language and style is well known to the public.

PP You are extremely open in cultural terms, Your works are linked to very different cultures. – The thematic richness of my interest is

well shown by the various cultures in my works: Atlantis, Lilith, Multiversum, or the Grasshopper Music. In 1970, I made a five-minute piece on a tape from selected chirping of a dozen Japanese grasshoppers. For me everything, which produces sound is music. The question is how I treat the sound. I am trying to get to know the different music cul-tures of the world. I am interested in all kinds of folk music, because the thoughts in the folk music are very characteristic of a nation’s way of thinking. In European history – from the Middle Ages on – every era had its own mu-sical language, because the composers of that era created a common language. The music of our time will be characteristic of the 20th and 21st centuries about 200 years later.

PP Music is the second language – You once said. – Music plays an important part in eve-

ryday life. It is a common thing like speech that connects us. Not all music can be under-stood at once, but just like foreign languages it can be learned and people can get used to it. The more I hear, the more accurately I can define what it means. Yet, that meaning should not be translated into words, because music has an impact on other parts of sense and emotions than speech.

PP Jazz and Szekler music are Your fa-vourites. Do they inspire You? – Jazz is my great love, I like listening to

it, but I don’t play. It has some influence on my musical way of thinking, but not in an exact form. I was born in Székelyudvarhely (Transylvania), but never lived there. Occa-sionally a few Szekler motifs appear in my music as a nostalgia, which has an “exotic” impact on Western audience.

PP What is Hungarian music life like?

DIPLOMATA | 47

zedeket, évszázadokat. A ma játszott klasszi-kus zenék gyakran több száz évesek és rend-ben vannak. Én egy ilyen jövőre teszem rendbe a műveimet.

PP Két különleges magyar vonatkozású zenei vállalkozása is volt... – Az egyik a Halleluja oratórium volt,

amely a Bécsi Filharmonikusok megrendelé-sére készült. Kérésemet, hogy Esterházy Péter íróval dolgozhassak, örömmel fogadták, mert őt jól ismerik Bécsben és Salzburgban is. Ötéves közös munka után 2016-ban volt a bemutató, sajnos két héttel a bemutató előtt Péter elhunyt. A másik fontos produkció az egyfelvonásos operám, a Senza Sangue (Vér-telenül) volt. A New York-i Filharmonikusok rendelték meg és mutatták be 2015-ben. Ezt az operát Bartók A kékszakállú herceg vára című operája elé komponáltam, látván, hogy az operaházak gondban vannak a műválasz-tással Bartók egyfelvonásosa mellé. Atmoszfé-rájában és tartalmában is jól illik egymáshoz a két darab. Februárban a hamburgi Operá-ban és a MüPában is fogjuk játszani, az elő-adásokat én vezénylem. Májusban pedig az Erkel Színházban kerül színre. Persze a leg-szebb megoldás Bartók három színpadi mű-vének együtt játszása lenne, ahogy azt gye-rekkoromban láttam.

PP Leginkább megrendelésre dolgozik. Könnyen jön az inspiráció? – Nekem a rendszeresség adja az inspirá-

ciót. A komponálás egyik oldala a belső hal-lás, ami megszólal bennem, azt teszem át papírra. A másik: hogyan szólaljon meg, ez a hosszabb fázis, amíg gondolatban elrendezem az egészet. Tehát fejben komponálok, úgy kell elképzelni, mint egy csontváz, amire rárakom az izmokat, s a legvégén a sminket. Maga az írás egyfajta dialógus a papírral. Abban a kro-nologikus sorrendben komponálok, ahogy a mű el fog hangzani. Könnyen írok, de nem gyorsan. Ez is egy szakma, mint az orvosé, vagy a pilótáé...

PP Hogy érzi magát itthon? – Tíz évig Hollandiában éltünk és 2004-

ben tudatosan döntöttünk a feleségemmel, hogy hazajövünk. Ebben nagy szerepet ját-szott, hogy Magyarország az EU tagja lett. Továbbá a színház, ami számomra alapszük-séglet, és magyarul azt is értjük, amit nem mondanak ki. Jól érzem magam, fizikailag is. A privát lelki világom pedig olyan, amilyenné én alakítom.

Popper Anna

– It depends which style of music we talk about. Entertaining music, which can be pop, or the classic repertoire are liked and played by a wide range of people. But if we compare the interest in contemporary music with the interest in contemporary literature, painting, films or theatre, then contemporary concert life is fallen behind. I don’t see the audience as the problem, but the choice. Fortunately, in the programmes set consciously, but for a rather small audience by groups around young composers always have some contem-porary music. Still, there are many Hungar-ian orchestras that rarely or nearly never play contemporary pieces, and, above all, not from international contemporary composers. Arousing interest this is the duty of the music institutions. The basic condition to play con-temporary music is continuity, which was recognised by Western orchestras a long time ago. In Hungary, the Spring Festival and the Autumn Festival have this task, as it is easier to involve the audience in the programs of the festivals. The musical taste of the public must be and can be shaped.

PP Is there an Eötvös style, just like with the classic composers? – There is no Eötvös style, because each

piece I compose creates its own language. I always create a sounding that suits the subject. It derives from my period when I was com-posing film and theatre music. It is natural that every movie requires a different soundtrack, because the subject, the atmos-phere and the director are different. It got into my musical way of thinking as well. I improve my works as somebody educates their children. And when they stand on their own feet, they go on. Most of my operas

gained their final form. It is important that the works would last and survive the follow-ing decades and centuries. The classical mu-sic played today are often centuries old, and they are all right. I am preparing my works for such a future.

PP You have had two special Hungary-related music projects… – The Halleluja oratorio was composed

upon an order from the Vienna Philharmon-ic. My request to work with Hungarian writer Péter Esterházy was welcomed, because he is well known in both Vienna and Salz-burg. After five years of common work the premiere was in 2016. Unfortunately, two weeks before the premiere Péter Esterházy passed away. The other important production was Senza Sangue. It was commissioned by the New York Philharmonics and premiered by them in 2015. I composed this opera to precede Bluebeard’s Castle by Bartók, seeing that the opera houses had trouble to choose another piece to go with this one-act opera. The two operas match both in terms of at-mosphere and subject. In February, we will play it in the Opera of Hamburg and in the MüPa, and I will conduct these performanc-es. And in May it will be staged in the Erkel Theatre. Of course, the best solution would be to play Bartók’s three theatre pieces to-gether, as I saw them in my childhood.

PP You mainly work upon order. Does inspiration come easily? – Regularity gives me the inspiration.

One side of composing is the inner hearing, and what sounds in me I put down on paper. The other side is how to have it sound. That is a longer phase until I arrange the whole in mind. So, I compose in my head. It is like a skeleton, on which I put the muscles and fi-nally the make-up. Writing is a kind of dia-logue with the paper. I compose in chrono-logical order as the piece will be played. I write easily, but not fast. It is a profession, just like a doctor’s or a pilot’s…

PP How do You feel in Hungary? – In 2004 after ten years of living in the

Netherlands my wife and I consciously de-cided to come home. It was greatly influenced by the fact that Hungary joined the EU. Be-sides, the theatre is a basic need for me, and in Hungarian we also understand the lines that are not said. I feel good, even physically. And my private spiritual world is the way I make it.