A vidéki társadalom néhány jellegzetessége Farkas Tibor PhD. SZIE GTK RGVI TT VI. Vándorgyűlés, Gödöllő 2008. december 11-12.
Jan 08, 2016
A vidéki társadalom néhány jellegzetessége
Farkas Tibor PhD.
SZIE GTK RGVI
MRTT VI. Vándorgyűlés, Gödöllő 2008. december 11-12.
A PARASZTSÁG, A MEZŐGAZDASÁG ÉS A FALU KAPCSOLATA
PARASZTSÁG
MEZŐGAZDASÁGFALU
(Erdei Ferenc nyomán)
A falu
– A városi értékektől különböző értékek– Vallási és közösségi hagyományok továbbélése– Nyitottság, barátságosság (köszönés),– Bizalom,– Kölcsönös segítségnyújtás,– Ellenőrzés,– Szimbolikus fogyasztás,– Magyar specialitások: irigység, büszkeség
(Cserhátszentiván, Hollókő)– a szolgáltatások alacsony színvonala és elérhetősége– ill. az innovációkkal szembeni ellenállás („innováció-
rezisztencia”)
A magyarországi népesség megoszlása településtípus szerint (%)
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Budapest Városok Községek
A községek állandó népességének változása 1990 és 2000 között
3 538
3 562
3 5423 544 3 544
3 549
3 554
3 567
3 5623 564
3 574
3 500
3 510
3 520
3 530
3 540
3 550
3 560
3 570
3 580
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
ezer fő
A megyék népességváltozása településtípus szerint, 1990 – 2000
-25 -20 -15 -10 -5 0 5 10 15 20
Baranya
Bács-Kiskun
Békés
Borsod-Abaúj-Zemplén
Csongrád
Fejér
Győr-Moson-Sopron
Hajdú-Bihar
Heves
Komárom-Esztergom
Nógrád
Pest
Somogy
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Jász-Nagykun-Szolnok
Tolna
Vas
Veszprém
Zala
ezer fő
falu város
53/62
A migráció szakaszai és jellemzői (1960–2006)Migration by the type of settlement and its character (1960–2006)
Forrás: Dövényi
A népesség változása Magyarország településein, 2000/1990
Növekedés
Csökkenés
A 60 éveseknél idősebbek aránya az egyes településeken, 1999
20% alatt 20% felett
A 60 éveseknél idősebbek aránya az egyes településeken, 1999
A csecsemőhalandóság változása (ezrelék)
4
6
8
10
12
14
16
1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Budapest Megyei jogú város Város Község
Az egészségi állapot értékelése a lakóhely településtípusa szerint, korcsoportonként
Forrás: Kovács,2006
Az egészségi állapot értékelése korcsoport és lakóhely szerint, a Budapesten élőkhöz viszonyítva
Forrás: Kovács,2006
0
5
10
15
20
25
30
35
40
1930 1938 1948 1960 1970 1980 1990 1994 1996 1997 2001 2003 2004
60-64 55-59 50-54
Férfiak halálozási aránya (1000 azonos korú férfi közül)
Forrás: Demográfiai Évkönyv, 2004
Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme terveket szőni
01020304050607080
végzettség
száz
alék
Forrás: Kopp –Skrabski, 2007
Minden olyan gyorsan változik, az ember azt sem tudja már, miben higyjen
0102030405060708090
100sz
ázal
ék
Forrás: Kopp –Skrabski, 2007
Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban
0102030405060708090
100
Forrás: Kopp –Skrabski, 2007
8580757065605550454035302520151050
2000 2100 1900
020000400006000080000100000 0 20000 40000 60000 80000 100000
A városok és falvak korszerkezete (2001)
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
0–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–X
(korcsoportok)
(%)
Város Falu
Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001
A 15+ éves népesség száma az iskolai végzettség szintje szerint (Population numbers by age group and educational)
Forrás: Habilcsek, 2007
Forrás: A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK REGIONÁLIS
KÜLÖNBSÉGEI, 1980–2007, KSH
Tényleges és hipotetikus termékenységi arányszámok, 1990, 2005, 2020Observed and hypothetic fertility rates, 1990, 2005, 2020
Forrás: Hablicsek, 2007
II. A 2001. évi népszámlálás szerinti és az 1990-től 2001-ig a természetes népmozgalommal továbbszámított roma nemzetiségű népesség korfája
Forrás: Hablicsek 2007
Az egészségi állapot értékelése korcsoport és etnikai hovatartozás szerint: romák a nem romákhoz viszonyítva
Forrás: Kovács 2006
Az 1990-es rendszerváltás után néhányan arra
számítottak, hogy a települések közötti egyenlőtlenségek -
a várt gazdasági fejlődés következtében - mérséklődnek.
Az 1990 óta tapasztalható változások azonban ennek az
ellenkezőjét bizonyítják: a falvak továbbra is hátrányos
helyzetben vannak. (…) A falusi társadalom
leszakadásának (latin-amerikanizálódásának) a
lehetősége továbbra is fennáll, melynek megelőzése
érdekében átgondolt vidékpolitikára van szükség.
Az 1990-es rendszerváltás után néhányan arra
számítottak, hogy a települések közötti egyenlőtlenségek -
a várt gazdasági fejlődés következtében - mérséklődnek.
Az 1990 óta tapasztalható változások azonban ennek az
ellenkezőjét bizonyítják: a falvak továbbra is hátrányos
helyzetben vannak. (…) A falusi társadalom
leszakadásának (latin-amerikanizálódásának) a
lehetősége továbbra is fennáll, melynek megelőzése
érdekében átgondolt vidékpolitikára van szükség.
(Andorka, 1994)
Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!