A nyelvi változás tényezői, jellemzői

8/4/2019 A nyelvi változás tényezői, jellemzői

http://slidepdf.com/reader/full/a-nyelvi-valtozas-tenyezoi-jellemzoi 1/42

A nyelvi változásA nyelvi változástényezői, jellemzőitényezői, jellemzői

1



A nyelvre általánosan jellemző aváltozandóság (virtualitás).Mivel a nyelv dinamikus jellegű, emiatt

2

.(Vagyis a nyelvhasználó társadalomigényei szerint bővülhet, szűkülhet.)



A nyelvi változást a beszélőközösségnyelvhasználatában az egyidejű változatosság hordozza magában. A„versengő” nyelvi változatok elfogadásátvagy elutasítását (~megmaradását vagy

3

szabályozzák, szabják meg.

A nyelvi változás tudattalan: a nyelvi változásfolyamata a közösségen belül együtt élő változatokon alapul, ezért nagyrészt kívül esik a

beszélők tudatán. Ők a választható alakokat csaktársadalmi szempontból mérlegelik, és kevéssévannak tudatában ezek korfüggőségének.



Ráadásul a beszélő nemzedékek közöttiközlés fenntartása határt szab a változás

mértékének.A nyelvi változások mindig a beszélőktől,a nyelv használóinak innovációi (újításai)felől és nem a nyelvektől indulnak.

4

A nyelvi változás mint folyamat közvetlenülkapcsolódik a nyelv öröklődéséhez.Az állandóan ismétlődő anyanyelv-elsajátítási folyamat valószínűleg

jelentős szerepet játszik a nyelviváltozásokban.



A nyelvelsajátítás folyamatában a gyermekelemzi a hallott mondatokat, s ezekből

megszerkeszti saját nyelvtanát. Azátadásnak valószínűleg e szakaszábankapnak az örökölt szerkezetek új, azelőző nemzedéktől eltérő értelmezést. A

”

5

„(„újításokat”, melyek később a környezethatására eltűnhetnek): ilyenkor a nyelvimintának a gyakrabban előfordulószerkezeteit előnyben részesítik a többirovására.



De: (általában is) a beszélőközösségen belül atársadalmi nyomásnak engedve módosíthatják(és módosítják is) beszédszokásaikat.

A közlésfolyamat folytonosságát az biztosítja, hogyaz egymást követő nemzedékek a nyelvtanulásifolyamat során továbbadják a nyelviszabályrendszereket. A mintától való eltérésmértékét minden korban szigorú megszorítások

6

or oz .Igazolás: Az egymást követő nyelvállapotok

eltérései (akár több évszázad alatt is) viszonylagcsekélyek. > A nyelvi változás korlátozott

lépésekben megy végbe.



A nyelvi változás megvalósulásaiA nyelvi változás megvalósulásai

A nyelvben minden megváltozhat (de: nemegy időben!)Az egyes nyelvi elemek formája és

jelentése;

7

a nyelvi elemek állománya és funkciója;a nyelvváltozatbeli helyük;a gyakoriságuk;

a szófajuk; szerkesztésmódjaik;a stílusértékük stb.(De: az egyes szinkrón állapotokban a nyelv állandó

egységei, szerkezetei, részlegei stb. a

meghatározók.)



A változás üteme, mértékeA változás üteme, mértéke

A változásnak úgy kell a nyelvbenmegvalósulnia:— hogy közben a nyelvállandóan működő rendszer maradjon;

— hogy funkcionálásában pillanatnyi

8

ommun c s zavar se ma on aváltozás miatt < tehát a nyelv közlő szerepe befolyásolja.

Pl. új szavaink: csevej, fecsej ‘csevegés,

fecsegés’ [Rendszerbe illők: zörej/zörög,dörej/dörög, moraj/morog, robaj/robog,csevej/cseveg, fecsej/fecseg]



A nyelvi rendszernek csak nagyon kistöredéke változik egy nyelvállapotban ahagyományozódó állandóval szemben.Pl. a Balassi va Heltai n elvét a mai

9

olvasó viszonylag jól megérti.A nyelvi változás tehát (általában)

zökkenőmentes folyamat, amely

megszakítások, nagy ugrások nélkül,folyamatosan zajlik.



A nyelv fejlődését nevezik tipikusanevolutív fejlődési menetnek is. Ilyen

értelemben a nyelvi evolúció bizonyosütembeli vonásokat elent. Azt ho

10

viszonylag lassan, hosszú időn át változik egyrégi újjá (ok: a beszélők szokjanak hozzá azújhoz!). A nyelvet használó ember számáragyakran olyan lassú a változás, hogy nem is

nagyon veszi észre. [A változás mértéke ésüteme a különböző korokban és a különböző részrendszerekben természetesen különböző]



A változás (a nyelv egészét tekintve) azállandóság korlátai miatt sem lehetrohamos ütemű és jellegű.

Az egyes időszakokat összevetve: a nyelvi

11

változás változó ütemű. Egyszergyorsabban, máskor lassabban történik.A társadalmi tényezőktől is függően. Pl.a nyelvújítás, a reformkor idején.

A nyelvi változások jó része jobbára csakhosszabb időtávlatban duzzad nagyobbméretűvé.



Fokozatosság.

A megjelenő új nyelvi elemek, szabályoknem a semmiből nőnek ki, hanem

általában a meglévő régiekből alakulnakki. Ennek következményei aszinkróniában kivetülnek. Pl.

12

< +Névutók (mellett, fölött, után, közé ) < ragos

főnevekből;-nak/-nek birtokos jelző ragja < -nak/-nek

részeshatározó ragja



Az átalakulásnak vannak fokozatai. Anyelvi új mindig a régi változataként tűnikfel. A beszélő számára a réginek egyapró módosulataként tűnik fel az újváltozat. Pl. az új fonéma: a régi hangfonetikai variánsaként jelenik meg, arraalkalmas hangkörnyezetben.

13

– : -sz , -sz : egy zonyosfonetikai helyzethez kötötten (a t+sz hangkapcsolatot intervokális helyzetbenc -nek ejtették. Ekkor még nem fonéma!)



A –zs

: azs

hang egyik változataként jelent meg, pl.mos-dik, es-dekel (s + zöngés msh). Még ekkornem fonéma, mert kötve volt egy fonetikaihelyzethez. Ekkor az s -nek fonetikai helyzethezkötött variánsa. [Innen átterjedve más fonetikaihelyzetre: fonologizálódik] A szókincs egy kissékivételes. A legtöbb új szó is régi szavakból,morfémákból keletkezik, szóalkotással.

-

14

De: a szókincsben megjelenhetnek hirtelen újszavak, ezek zavaróak lehetnek akommunikációban.



Korunkban pl. sok régebbi szóelavult, rengeteg új szó nyomul a

szókészletünkbe. Jórésztmagasabb presztízsű idegennyelvekből átvett szavak ezek.

15

(Akadályozó tényezők lehetnek amai generációkkommunikációjában!)



Hogy a fejlődés evolutív (lassú, fokozatos),az másban is megnyilvánul. Amikor arégi (előzmény) mellé az új (akövetkezmény) kialakul, a következménynem szorítja ki mindjárt az előzményt.Kialakul az új, és hosszabb-rövidebbideig együtt él az előzményével. Együtt

16

át.

Ok: a kommunikáció. Amíg az újatmegszokják a beszélők, szükség van arégire.



A folyamat további részében többmegoldás lehet. — Az új (a következmény) kiszorítja

a régit (az elő

zményt). Ez utóbbivisszaszorul, elhal. — Előfordul, hogy mindkettő

17

.felhasználja. Különböző értékeketrendel hozzájuk. A nyelv ily módonis gazdagodik, differenciálódik.



A kezdődő nyelvi változásA kezdődő nyelvi változáshelye és idejehelye és ideje

A nyelvi változás általában bizonyosterülete(ke)n, egyes emberektől(egyénektől), embercsoportoktól indul el.Az ő n elvhasználatukból először az

18

egyéni nyelvhasználatból. Onnan, ahol,és akkor, amikor használják a nyelvet.Ha egyetlen helyről származik,egygócúnak nevezik. Ha azonos időben(egymástól függetlenül) több helyről iselindul, többgócúnak mondhatjuk.



Mivel a nyelvi változás külső keretéülszolgáló tényezők: a hely, idő ésnyelvhasználók maguk is

állandóan változnak, ezértmondhatjuk:A nyelv a változó időben, a változó

19

,a változó társadalomban s aváltozó emberektől használtanváltozik.



A nyelvi változás terjedéseA nyelvi változás terjedése

A kiinduló helyéről tovább terjed az emberiérintkezés, a beszéd, a kommunikáció

révén. A beszélők nyelvhasználatában, avalósá os n elvi kommunikációban za lik

20

tehát a folyamat (a parole-ban). Miután anyelvterület több részén elterjed, nemegyéni újítás többé. Általános érvényűvéválik, beépül (behatol másodlagosan) amagyar nyelv (vagy pl. csak a területiváltozatainak a) rendszerébe (a langue-ba). A nyelvi rendszerben rögzül.



A nyelvi változások tehát abeszédből (a nyelvhasználatból)indulnak, ott zajlanak.

21

zoc a z su r v neredményei a nyelvi rendszeralkotóelemeinek és szerkesztésiszabályainak a változásaként ismegjelennek.



A nyelvi változások típusaiA nyelvi változások típusai

A nyelv bonyolultsága következtébenváltozásainak típusai is rendkívülszerteágazóak. Tipizálásuk a

22

v oz s v szony a er nye v jelenségek (előzmények ~következmények)összetartozásának különféleszempontjai szerint történhet.



1. Az állománybeli változások1. Az állománybeli változásokfolyamatának iránya szerintfolyamatának iránya szerint

a) Neologizálódás: a nyelvhasználatbanés –rendszerben új elemek, jelenségek,funkciók, szabályok jönnek létre vagykerülnek át más nyelvekből,

23

nye vv oza o , s er e ne e . nneproduktumai a neologizmusok.

Ezeknek két akadályt kell legyőzniük: — anyelvi rendszerét (ami nem illik a

rendszerbe, az nem épülhet bele); — abeszélőközösségét (ha nem hajlandókhasználni, szintén nem fog változni).



b) Archaizálódás: az előzővelellentett folyamat. A használatból,a rendszerből való vissza- éskiszorulás, a térvesztés, kiveszés,eltűnés. Produktumai: az

24

változatok). Pl. ma: látnók, kérn ő k ;a régi gazdálkodás lexémái.



2. A nyelvváltoztatók tudatossága szerint2. A nyelvváltoztatók tudatossága szerint

a) Tudatos (mesterséges): a nyelvéletébe való szándékosbeavatkozás. Felülről jövő.

25

ye v e esz s, nye v s.b) Spontán (természetes):tudattalan. Alulról jövő. Pl. azősmagyar kori hangváltozások, anévutók kialakulása stb.



3. A változási viszony elemeinek a3. A változási viszony elemeinek avariációi szerintvariációi szerint

A nyelvi rendszerben a változási viszonykét pólusán (előzményként éskövetkezményként) jelentkező kombinációk. Ezek lehetnek alaki

26

orma , rea z c e s un c e(tartalmi, jelentésbeli) változások.

a) X¹ > X²: +előzmény > +következmény(az új a réginek a módosulása). Pl. idnap

> ünnep, kazdag > gazdag; hodu > had; -at/-et ‘-ás/-és’ > -ás/-és ‘-ás/-és; trágya ‘fűszer’ > ‘ganaj’.



E típusban a folyamat kétféle eredményrevezet.

— Az új jelenség teljesen túlhaladja a régit.

Az utóbbi kivész, elhal, elmúlik. = Újminőségű nyelvi jelenségek keletkezése,régi minőségek kihalása. [A fenti példák.]

27

—

egyaránt megmaradhat. Pl. hová > hova; e helyen > ezen a helyen; toll ‘szárnyastolla’ > ‘írótoll’.



b) X > 0: +előzmény > —következmény. Egy nyelvi jelenségnyomtalanul kihal, kivész a

nyelvből. Pl. igric ‘énekmondó,mulattató’.

c) 0 > X: — előzmény > +

28

.előzmény. Teljesen új elem lép bea nyelvbe. Pl. csalamádé (XIX.sz.), internet stb.



4. A nyelvi elem összetevőinek oldaláról4. A nyelvi elem összetevőinek oldaláról

A nyelvi elemek, szerkezetek alakjaés funkciója változhat külön-különis, és mindkettő is.

29

a) Alaki változás: a jelentés-funkcióváltozása nélkül, csupán az alak(forma) módosul. Pl. valamennyi

fonológiai szintű

hangváltozás:ürdüng > ördög, fil > fül,harmu >

három…



b) Funkcionális változás: alakiváltozatlanság mellett csupán azadott nyelvi jelenség funkciójában

(jelentésében) történik módosulás.Pl. ravasz fn. ‘róka’ > mn. ‘csalafinta’,

n elv ‘testrész’ > ‘közlési eszköz’…

30

c) Alaki és funkcionális változás:előbb alaki módosulás(>változatpárok), majd

funkcióelkülönülés.



Ilyen szóhasadások pl.: gondatalan > gondatlan ~ gondtalan; éberen >

ébren, vacok ‘rongyos ruha,

31

ren e en e v e y > vaca ‘értéktelen, lim-lom-féle’, nevel >

növel…



5. A változások lefolyásának a módja5. A változások lefolyásának a módjaszerintszerint

a) Folyamatos változások — Rövidebb lefolyásúak: pl. bizonyos

asszociációs hangváltozások a korai’

32

, ,

l+j>lly). — Hosszú lefolyásúak: pl. β eltűnése az

ómagyar kor folyamán. A tővéghangzók

lekopása azősmagyar kor 2. felét

ől azómagyar kor közepéig.



b) Ugrásszerű változások:lexikálisak.

— Lexémák megjelenése éselterjedése. Pl. rádió, televízió,számítógép…

33

— ex m un c na aváltozása. Pl. egér ‘apró rágcsáló’> ‘a számítógép tartozéka’.



6. A nyelvi változások hatóköre szerint6. A nyelvi változások hatóköre szerint

A nyelvi változások elterjedésenyelvrendszertani és pragmatikai(tér, idő viszonylatában) különböző

34

e e .a) Szűk hatókörűek: elterjedtségük

csekély a nyelvben, a térben és

időben. Pl. a nyelvben az ún.sporadikus hangváltozások. A -

lag/-leg, -lan/-len határozóragok.



b) Széles hatókörűek: a nyelvben azelemek tömegében jelentkezik,

térben szinte az egész magyarnyelvterületen elterjed. Pl. azelőbbire: a szabályos

35

,

labializáció: majdnem az egészmagánhangzórendszert érintette).Térben ma: a szleng alkotta

szavak terjedése.



A nyelvi elemek változás irántiA nyelvi elemek változás irántiérzékenységeérzékenysége

A rendszerelemeknek a változásravaló hajlandósága, érzékenységenem egyforma: egyes elemek

36

változásoknak, mások viszontkönnyebben kimozdulnakeredetibb állapotukból. Mitől függ

mindez?Elsősorban a nyelvrendszerbenbetöltött helyzetüktől.



A nyelvnek vannak a változásokkalszemben igen ellenálló részrendszerei,osztályai.

1. Minél zártabb, strukturáltabb egy nyelvi

részleg, annál kevésbé hajlamos aváltozásra. Pl. a fonéma- ésmorfémarendszere; a szintaktikai és

37

.

nyitottabb, minél kevésbé strukturált,annál hajlamosabb rá. Elsősorban alexémarendszer ilyen. De: pl. alapszókincs.Rendkívül változékony a szójelentés.



2. Befolyásolja a változásihajlandóságot az egyes nyelvielemeknek a magasabb nyelviegységekben elfoglalt pozíciója,környezete, másokkal valótársulása. Pl. a han súl os

38

helyzetű mgh. ellenállóbb aváltozással szemben. A zártszótagú védettebb, mint a nyíltszótagú. Pl. árpá > árpa ~ árpát .



3. A közlésbeli értéktöbblet szinténváltozás ellen ható tényező. Egyazonfonéma morfológiai értékben jóvalkevésbé hajlamos a változásra, mintmagában, morfológiai érték nélkül. Pl.ma is alá, mellé, tóvá ; de: a á > a a,

39

almá > alma, eké > eke. Vagy asszon > asszony, szegén > szegény ; de falon,szépen, nézzen.



4. A nyelvi változás iránti érzékenység függa használati gyakoriságtól is. Agyakoriság véd, erősít, szilárdabbá tesz.

Pl. a tud ige alaki szilárdsága < azalapszókincs tagja (gyakori), + tudás,tudat, tudós, tudomány, tudakol,

40

. ,

jelentéktelenebb szerep > gyengíti,elbizonytalanítja a használatát, így ahelyzetét is. Pl. ómagyar kori γ γγ γ kiveszett.



5. A (belső nyelvtípusba való)nyelvváltozatba hovatartozás isbefolyásoló tényező. A nagy szociális

elterjedtség, a kodifikáltság védelmetnyújt a változásokkal szemben. Aköznyelvi, a presztízses státus széles

41

rsa a m e er e s ge , sz r s go ,stabilitást biztosít. A nem köznyelvi vagystigmatizált státus (argó, nyelvjárások)ellenkezőleg.



ÖsszefoglalvaÖsszefoglalvaRendszerbeli tulajdonságaiknál és

használati helyzetüknél fogva egyesnyelvi elemek nehezebben, másokkönn ebben változnak. Bizon os

42

tulajdonságok és helyzetek együttesenföl is erősíthetik, mások viszontközömbösíthetik is egymást. Mindennekigen nagy jelentősége van a nyelvi

változások kiindulásának éslefolyásának, illetőleg okainak ésmódjainak a meghatározásában.

A nyelvi változás tényezői, jellemzői

Documents