Állandóság és változás a nyelvtörténetben

8/4/2019 llandsg s vltozs a nyelvtrtnetben

1/26

llandsg s vltozs a

1


2/26

A nyelv letfolyamatban kettstendencia figyelhet meg.

1. A megelz nyelvi rendszer egyes elemeinek,rszrendszereinek, ill. a rendszer egsznekvltozatlan tovbbrktse, megrzse,megrzdse, hagyomnyozdsa, megmaradsa.

2

2. A diakrninak meghatroz vonsa a nyelvvltozsa, vltoztatsa, jtsa, bizonyos rszeinekaz trendezdse, megjulsa.


3/26

A nyelv trtnete teht a megmarads s avltozs egyttese.

A mindenkori nyelvhasznlk szmra isegyarnt fontos mindkt jelensg (ahagyomnyrzs s jts).

3

,tartozka a nyelv letnek, trtnetnek.Csak egyttesen kpesek szolglni a

nyelvkzssg rdekeit, kielgteni akommunikcis ignyeket, kvetelmnyeket.


4/26

Mirt van szksg a vltozatlanhagyomnyozsra?

A kzssg nyelvi rendszert nemzedkrlnemzedkre viszonylag nagyfokvltozatlansgban hagyomnyozza.

4

Indtk: az egyes, egymst vlt nemzedkek (st, az egytt

l nemzedkek) kommunikcija.

Az zkkenmentes nyelvi rintkezsnek,megrtsnek biztostsa.


5/26

Az j nemzedkeknek emiatt nem kell jkzlsi rendszert kialaktaniuk (kszen kapjkaz ket megelzktl).

5

A nyelv llandsga ltal tovbb lnek akzssg korbbi tapasztalatai, az anyagi sszellemi kultra vvmnyai.


6/26

Hosszabb idtvlatokban nzve:a nagyfok llandsg kvetkeztben rti

meg a jelen nemzedke a rginemzedkek rsait.

6

emberi mveltsg hagyomnyozst,tovbblst, megismerst,

felhasznlhatsgt.


7/26

Milyen mrtk a nyelvhagyomnyozdsa?

A nyelvbeli megmarads igen nagymrtk, igen erteljesen rvnyeslelens .

7

Hosszabb idhatrok kztt isrvnyesl.

Kzeli szinkrn metszetek kztt kevs aklnbsg.


8/26

Hasonl-e az egyes nyelvirszrendszerek, elemek megmaradsra,

llandsgra val hajlandsga?

Nem.A nyelv klnbz rszrendszerei s

8

.Legllandbb rtegei tbb vszzad, st,

tbb vezred ta llandak, vagy alig

vltoz rszrendszerek.


9/26

Pl. A fonmarendszernknek egysereg olyan tagja, ill. alrendszere van,amely az alapnyelv ta vltozatlan:

~ explozvk: p, t, k;

9

~ nazlisok: m, n, ny;~ a lexmk els sztagi hangslya stb.


10/26

A grammatikai rendszer f vonsailnyegben fennmaradtak az alapnyelv ta:

~ a birtokos szemlyjelezs,~ az igei szemlyragozs,~ a tbbesjelek,

10

~ a hatrozrag-rendszer hromirnysga;~ az alapszkincs legfontosabb elemei: l, hal,

lt, nz, kr, ll; kz, szem, fl, fog; jg, h, t

stb.;


11/26

~ az egyszer szmok;~ a szemlyes nvmsok stb.

11

,nzve) ers konzervativizmus jellemz.


12/26

Ms szemllettel:

A nyelvben az marad meg, amire akzssg egsznek vagy valamelycsoportjnak szksge van.

12

Amire nincs trsadalmi szksglet, amitegyetlen trsadalmi csoport semignyel, az kivsz a nyelvbl.


13/26

A nyelv teht viszonylag lland.Bizonyos elemeiben, rszrendszereiben

igen ers az llandsgra valhajlandsg.

13

Ezek akr hosszabb idn t is viszonylagmozdulatlanok maradnak.


14/26

Mirt szksgszer a nyelvvltozsa?

Rviden: mert trsadalmi igny van r.Az jts is trsadalmi szksgszersg. Az emberek letkrlmn ei mvelts e

14

gondolkodsmdja stb. llandan vltoznak; mindezt a nyelvnek is kvetnie kell. Ha a nyelv ezt nem tenn meg, egyre

alkalmatlanabb vlna az adott kornak megfelelfunkcijnak az elltsra, s az emberi fejlds gtjnak bizonyulna.


15/26

Pl. a mai magyarok mire mennnek a technikai,szmtstechnikai szakszkincs nagymennyisg j elemnek a megformlsa,

15

e oga sa s aszn sa n


16/26

Mi a nyelvi vltozs?

A nyelvtrtnet f

h

se.A megelz s a kvet nyelvllapotokkztti eltrs, klnbsg (pl. wadzsmuk >

16

, , ,mdosuls.

Bvls: a rszrendszerek elemeinek a szma n.Keletkezs: valamilyen nyelvi elem, jelensg, jelents,

funkci, szably belp(ett) a nyelvbe; majd elterjed(t).Eltns: ugyanezek visszaszorulnak, s kilpnek a

nyelvbl.


17/26

Mdosuls:~ a felsoroltak alakjnak s/vagy

funkcijnak,~ a nyelvi rendszer egsznek,

17

, .~ a nyelv hasznlatnak a klnbzvvlsa.

Pl. idtlenkoraszltt > gyetlen.


18/26

A trtneti nyelvszet

irnyzatainak kzeltsei anyelvi vltozshoz

1. Az jgrammatikusok (19. sz.)Tudtk, hogy a nyelvi vltozsok szorosansszefggnek a nyelvhasznl emberekkel.

18

e: szer n a nye v v oz so a sza yo ,alapelvek, trvnyek vezrlik, amelyekbefolysolhatatlanok.

Atomizmus-elmletk: az egyes hangok,nyelvtani s sztri alakok trtneteegymstl elszigetelt mdosuls, fggetlen aszinkrn rendszerben betlttt helyzetktl.


19/26

2. A strukturalistk (20. sz. eleje, Saussure)Mivel a nyelv zrt rendszer, a nyelvi vltozst a

nyelvi elemek mindenkori nyelvbeli helyzeteszabja meg.Nyelvi vltozs = helyzeti vltozs, ill.

19

~ a nyelv hasznlati szablyainak a vltozsa.F vizsglati szempont:~ a vltozsnak a nyelvi rendszerre gyakorolt hatst,

~ az j rendszer keletkezst kiderteni.


20/26

3. A generatv modell

Nyelvi vltozs = szablyvltozs

s ez a nyelv tszerkesztdshez vezet. A kis vltozs gy lesz nagy vltozss,

hogy az egsz nyelvi rendszer szerkesztdik

20

t. A vltozs sznhelye: a nemzedki

nyelvtads.


21/26

A vltoz(tat)s clja: a nyelvtanegyszerstse.

21

bekvetkez szablyvltozsokeredmnye.


22/26

4. A szociolingvisztikai irnyzat

A nyelv s a trsadalom szoros kapcsolatbl

indulnak ki.A nyelvhasznlat az ember trsadalmicselekvsnek rsze.

22

gy a nye v aszn atot e o y so :~ a presztzs, stigma; a nyelvi attitd;~ a nyelvi s nyelvhasznlati (kommunikcis)

kompetencia.


23/26

A nyelvi vltozsok kettsmeghatrozottsgak: nyelviek s

trsadalmiak.Ezek adjk a nyelvi vltozsok lehetsgneks knyszernek az oki kerett.

23

A bels nyelvi lehetsgeket a nyelviadottsgok jelentik.gy a nyelv vltozatossga, variabilitsa.


24/26

A bels, nyelvrendszerbeli knyszer, a nyelvivltozs korltjai: a nyelvi rendszeradottsgai.

Pl. ha rendszerbe ill a keletkez j nyelvi elem,akkor ltrejhet; ha nem illik bele, nem jnltre.

2011.09.15. 24

Ugyangy: a trsadalom tagjai:~ vagy elfogadjk azt, vagy nem;~ vagy terjesztik, vagy nem.


25/26

Ha elfogadjk, abban az esetbenmdostjk a nyelvhasznlatukat, majda nyelvi rendszerket.

A nyelvi vltozs pragmatikai rtelembenteht a trsadalom szksgletei

25

szer n a a maz o s.Okai pedig: nyelvrendszerbeliek strsadalmiak egyarnt lehetnek.


26/26

sszefoglals

A magyar nyelv letre, annak mindenidejben egyidejleg volt jellemz: az

26

llandsg s a vltozs, a stabilits saz instabilits, a megjuls s apusztuls.

Állandóság és változás a nyelvtörténetben

Documents