A miskolci jogakadémia működésének második évtizede

BORSODISZEMLE

TUDOMANYOS ISMERETTERJESZTO FOLYOIRAT

A TARTALOMBOL:

Tdth Pal:

A gazdasdg es reform kepe a koznapi tudatban

Nagy Aladar:

Gondolatok a vogyonerdekeltsegrol

Horsing Ldszld:

Lukacs Cyorgy Ontologidjanak vdzlata

Sziics Ferencne:

Kongresszusra keszulve

Bozsik Sdndor:

Szdmvetes felidoben

XXX. evfolyam 1985. 3. szam Ara: 16 forint

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÖ FOLYÓIRAT

A TARTALOMBOI.:

Tóth Fül:A gcızdcıačıg és refurm képe cı küınupi tudutbun

Nagy Aludñr:Gnndnlntnk u vugyonérdekelfiëgrűl

Hârsing Lúsılñ:Lukács György Üntuióglčıjúnuk Hčıılutn

Sıücs Ferencné:Kungressıusru késıülve

B-:Esik Sčındur:Sxfımuatés félidãhen

XXX. évfolyam 1985. 3. sıčım Áru: 16 füfiflf

T O R T 6 N E L M U N K

Stipta Istvan

A miskoki jogakademia mukodesenekmasodik evtizede (1929—1939)

A trianoni hatarrendezes utan orszagunk teruleten harom felekezeti jog-akademia mukodott tovabb. A kecskemeti reformatus, az egri katolikus volt,mfg az Eperjesrol Miskolcra telepiilt foiskola evangelikus egyhazi hatosag fel-iigyelete alatt allt. A felekezeti oktatast a Horthy-korszak kulturpolitikusainaktobbsege korszerutlennek tartotta, de boven voltak elvi ellensegei a jogaszokkozott is. Megis tuleltek a kurzust, es csak 1949-ben szuntek meg. Az okok tSbb-retuek. Megmaradasukban feltetlenul szerepet jatszott az egyensulyt igenylo egy-hazpolitikai szempont. A jogakademiak megsziintetese a felekezetek iskolafenn-tartasi joganak serelmet jelentette volna: regi autonomiajuk tervezett csokken-tese miatt az egyhazi meltosagok sorra tiltakoztak a kormanynal. A felszamolasellen hatottak az otthontado varosok erdekei is. Mindharom varos sokszalu kap-csolatait felhasznalva, eredmenyesen torekedett a helyi erclekek ervenyesitesere.A jogakademiak pedig rendkfvuli aktivitassal igyekeztek bizonyitani: letiik ok-tatasi es tudomanyos szempontbol egj^arant indokolt.

FELSOOKTATASI ^ i°& szak°ktatas megujitasanak gon-REFORMTERVEK dolata az 1930-as evek elejen ujra fel-

vetodott. A kultuszminiszterium Mo-gyary Zoltan egyetemi tanart bizta meg a reform, elvi alapjainak kidolgozasa-val, aki szokatlanul gyorsan elkesziilt a tervezettel. Az egyetemek 1932-ben ve-lemenyt adtak rola, majd a jogakademiak is allast foglaltak. A reformterv hosz-szabb tavon nem szamolt a jogakademiai oktatassal. A jogi foiskolakat ,,egye-lore fennallo" intezmenyeknek tekintette es ketseget sem hagyott tervezett meg-sztintetesuk irant. A racionalizalasi javaslatot a jogakademiak es a hitfelekeze-ti hatosagok nagy felhaborodassal fogadtak. A miskolci jogakademia tanari ka-ra Zsedenyi Belat bizta meg egy memorandum elkeszitesevel. Ebben a jeles tu-dos egyszeruen keptelensegnek tartotta jogi foiskolak megsziintetesenek tervet.A honi reformgondolatok sorsat is jol peldazo, ismert esemenyek kovetkeztek:magas egyhazi kiildottsegek tiltakoztak a miniszternel, a kormanyfonel es ma-ganal a kormanyzonal is. A kepviselohazban 1932. majus 30-an Petro Kalmandr. a jogakademiak vedelmere kelt, majd Erdey Antal tette ugyanezt a felso-hazban. A miniszterium a bekes utat valasztotta: elallt a reformtol.

Stipta István

A miskolci jogakadémia működésénekmásodik évtizede (i929-I939)

-_! H

A trianoni határrendezés után országunk területén három felekezeti jog-akadémia müködött tovább. A kecskeméti református, az egri katolikus volt.mig az Eperjesröl I'-.fliskolcra települt föiskola evangélikus egyházi hatéság fel-ügyelete alatt állt. A felekezeti oktatást a Horthy-korszak kultárpolitikusainaktöbbsége korszerütlennek tartotta, de böven voltak elvi ellenségei a jogászokközött is. Mégis túlélték a kurzust, és csak 1949-ben szüntek meg. Az okok több-rétiiek. Ivlegmaradásukban feltétlenül szerepet játszott az egyensúlyt igénylö egy-házpolitikai szempont. A jogakadémlák megszüntetése a felekezetek iskolafenn-tartási jogának sérelmét jelentette volna: régi autonomiájuk tervezett csökken-tése miatt' az egyházi méltéságok sorı`a tiltakoztak a ko-rmánynál. A felszámolásellen hatottak az otthontadá városok érdekei is. lfvlindhárom város sokszálú kab-csolatait felhasználva, eredményesen törekedett a helyi érdekelt érvényesítésére.A jogakadémiák pedig rendkívüli aktivitással igyekeztek bizonyítani: létük ok-tatási és tudományos szempontbél egyaránt indokolt.

REFÜRMTERVEK dolata az liläll-as évek elején újra fel-- -- - _: vetödött. A kultuszminisztérium Mn-

gynry Zoltán egyetemi tanárt bízta meg a reform elvi alapjainak kidolgozásá-val, aki szokatlanul gyorsan elkészült a tervezettel. Az egyetemek 1932-ben vé-leményt adtak rola, majd a jogakadémiák is állást foglaltak. A reformterv hosz-szabb távon nem számolt a jogakadémiai oktatással. A jogi föiskolákat ,,egye-löre fennállö" intézményeknek tekintette és kétséget sem hagyott tervezett meg-szüntetésük iránt. A racionallzálási javaslatot a jogakadémiák és a hitfelekeze-ti hatéságok nagy felháborodással fogadták. A miskolci jogakadémia tanári ka-

l FEL5ÜüKf,§flÁŠ|` 'ˇ _ ' A jogi szakoktatás megájitásának gon-

`ra Zsedényi Bélát bizta meg egy mernorandum elkészitésével. Ebben a jeles tu-dás egyszerüen képtelenségnek tartotta jogi fö-iskolák megsz.üntetésének tervét.A honi reformgondolatok sorsát is jél példázé, ismert események következtek:magas egyházi küldöttségek tiltakoztak a miniszternél, a kormányfönél és ma-gánál a kormányzárıál is. A képviselöházban 1932. május öl]-án Petró Kálmáıidr. a jogakadémiák védelmére kelt, majd Erdei; Antal tette ugyanezt a felsö-házhan. A minisztérium a békés utat választotta: elállt a reformtál.

" ss

_. mi

A harmincas evek kozepen Homan Balint megis tett egy tetova kfserleteta felsooktatas korszerusitesere. A jogakademiak fenntartasaban erdekeltek eztmar biztos kezzel vertek vissza; igaz, a kormanyzati szandek ezuttal sem volttul hatarozott. Az 1936. december 10-re osszehivott felsooktatasi kongresszuscelja a kesziilo reformhoz velemenyek osszegyujtese volt. Az anketon kialakultvita kozponti kei'dese aztan a kozigazgatasi egyetem letjogosultsaga lett: igy ajogakademiak letkerdese hatterbe szorult. Mindossze egy tamado felszolalas hang-zott el elleniik. A budapesti iigyvedi kamara elnoke a jogasztulkepzes okat ajogakademiaknak tulajdonitotta es burkolt celzast tett az ott folyo alacsonyabbszintu kepzesre. Molndr Kalman, a pecsi egyetem kozjogi tanszekenek tanarakiallt a jogakademiak mellett. A professzor, aki egykor maga is jogakademiankezdte tanari palyajat, utalt arra, hogy a jogaszi tulkepzesnek nem kizarolagosana jogakademiai kepzes az oka. Az ide felveheto joghallgatok osszes szama va-loban alig tette ki a budapesti egyetemre bekerulo jogtanulok harmadat.

Nem lehet egeszen veletlen, hogy az orszagos nyilvanossag elott eloszor aziigyvedek adtak hangot elegedetlensegiiknek. A miskolci jogakademia igazgatovalasztmanya nagy felhaborodassal utasitotta vissza a miskolci iigyvedi kamara1935. evi jelenteset, amely szerint a jogakademiak folos szamban ontjak maguk-bol a kizarolag iigyvedi palyara kesziilo fiatalsagot, es ,,meghozza sokszor: tudases alapos elokepzettseg nelkiil".1

A kultuszminiszterium a harmincas evekben 40—50-re probalta korlatozniaz elso evfolyamra felveheto jogakademistak szamat. A letszamot megallapitominiszteri leirat ellen a fenntarto hatosagok menetrendszeruen tiltakoztak; aminiszterium erre jobb esetben tavirati uton, legtobbszor egyszeriien telefononertesitette a tanari kart a keretszam lelerneleserol. A miskolci joghallgatok sza-ma a most elemzett idoszak utolso ket eveben csokkent lenyegesen; ez azonbanmar nem kulturpolitikai megfontolasok kovetkezmenye volt. A korabbi 320—360helyett az 1939/40. tanev II. felevere csak 270 hallgato iratkozott be. A hallga-tok egy resze katonai behivot kapott. Masreszt ekkor mar szigoruan ellenoriz-tek a numenis clausus betartasat: a zsido vallasu hallgatok szama fgy jelento-sen csokkent.

I A harmincas evek kozepen surgetoenMEGUJ1TOTT SZERVEZET vetodott fel a belso szabalyzatok at-

dolgozasanak igenye. Ekkorra rnar el-dolt: a miniszterium a jogakademiak szervezeteben, iranyitasaban radikalis val-toztatast nem tud keresztulvinni. A foiskolaknak ezert maguknak kellett az ujabbigenyekhez alkalmazkodni. A miskolci jogakademia legfontosabb viszonyait meg-szabo szervezeti es kormanyzati szabalyzat 1936-ban kesztilt el. Ebben az evbenallitottak ossze az uj tanulmanyi es fegyelmi rendtartast is.

A miskolci evangelikus jogakademia ,,letkerdeseben" es minden olyan na-gyobb kerdesben, amely az intezmeny fejlodesi lehetoseget erintette, az osi part-fogosag es a tiszai evangelikus egyhazkeriilet kozgyulese egyiittesen dontott. Aket testulet valasztotta meg a nyolctagu igazgato-valasztmanyt, amely igen fon-tos szerepet jatszott a jogakademia iranyitasaban. A belso szervezeti rend at-alakitasanak igenye egyebki§nt a jogakademia rendezetlennek tuno penzugyi vi-szonyaibol is eredt. Az, intezmeny vagyona tekintelyesre ncivekedett,2 e& egyreszaporodtak a penz felhasznalasa koriili vitak. A soros canonica visitatio nehanyszabalytalansagot is megallapitott, ami kiilon is surgette az intezmenyes penzugyiellenorzes letrehozatalat. Ezt a szerepet toltotte be az igazgato-valasztmany,amelynek szabalyzatban rogzitett hataskore csak a jogakademia anyagi es gaz.-dasagi iigyeinek intezesere, a foiskolai jovedelmek, penzek, alapok kezelesenekaz ellenorzesere terjedt ki, de ennel nagyobb jelentosege volt. Az tortent, ami

60

A harmincas évek közepén Hóman Bálint mégis tett egy tétova kísérleteta felsőoktatás korszeríisítésére. A jogakadémiák fenntartásában érdekeltek eztmár biztos kézzel verték vissza; igaz, a kormányzati szándék ezúttal sem volttúl határozott. Az 1936. december 10-re összehívott felsőoktatási kongresszuscélja a készülő reformhoz vélemények összegyűjtése volt. Az ankéton kialakultvita központi kérdése aztán a közigazgatási egyetem létjogosultsága lett: így ajogakadémiák létkérdése háttérbe szorult. Mindössze egy támadó felszólalás hang-zott el ellenük. A budapesti ügyvédi kamara elnöke a jogásztúlképzés okát ajogakadémiáknak tulajdonította és burkolt célzást tett az ott folyó alacsonyabbszintű képzésre. Molnár Kálmán, a pécsi egyetem közjogi tanszékének tanárakiállt a jogaltadémiák mellett. A professzor, aki egykor maga is jogakadémiánkezdte tanári pályáját, utalt arra, hogy a jogászi túlképzésnek nem kizárólagosana jogakadémiai képzés az oka. Az ide felvehető joghallgatók összes száma va-lóban alig tette ki a budapesti egyetemre bekerülő jogtanulók harmadát.

Nem lehet egészen véletlen, hogy az országos nyilvánosság előtt először azügyvédek adtak hangot elégedetlenségüknek. A miskolci jogakadémia igazgatóválasztmánya nagy felháborodással utasította vissza a miskolci ügyvédi kamara1935. évi jelentését, amely szerint a jogakadémiák fölös számban ontják maguk-ból a kizárólag ügyvédi pályára készülő fiatalságot, és ,,méghozzá sokszor: tudásés alapos előképzettség nélkül".'

A kultuszminisztérium a harmincas években éli-50-re próbálta korlátozniaz első évfolyamra felvehető jogakadémisták számát. A létszámot megállapítóminiszteri leirat ellen a fenntartó hatóságok menetrendszerűen tiltakoztak; aminisztérium erre jobb esetben távirati úton, legtöbbször egyszerűen telefononértesítette a tanári kart a keretszám felemeléséről. A miskolci joghallgatók szá-ma a most elemzett időszak utolsó két évében csökkent lényegesen; ez azonbanmár nem kultúrpolitikai megfontolások következménye volt. A korábbi 3213-360helyett az láöáfáû. tanév II. félévére csak 2'i'il hallgató iratkozott be. A hallga-tók egy része katonai behivót kapott. Másrészt ekkor már szigorúan ellenőriz-ték a numerus cleusus betartását: a zsidó vallású hallgatók száma így jelentő-sen csökkent.

MEGLMTDTT SZERVEZET vsizõssn fsı s ssıss szsssıyzsssk si-l_ _ ` _' ` A harmincas évek közepén sürgetően

-- -- _- ---- dolgozásának igénye. Ekkorra már el-dőlt: a minisztérium a jogakadémiák szervezetében, irányításában radikális vál-toztatást nem tud keresztülvinni. A főiskoláknak ezért maguknak kellett az újabbigényekhez alkalmazkodni. A miskolci jogakadémia legfontosabb viszonyait meg-szabó szervezeti és kormányzati szabályzat 1936-ban készült el. Ebben az évbenállították össze az új tanulmányi és fegyelmi rendtartást is.

A miskolci evangélikus jogakadémia ,,létkérdésében“ és minden olyan na-gyobb kérdésben, amely az intézmény fejlődési lehetóségét érintette, az ősi párt-fogóság és a tiszai evangélikus egyházkerület közgyűlése együttesen döntött. Akét testület választotta meg a rıyolctagú igazgató-választmányi, amely igen fon-tos szerepet játszott a jogakadémia irányitásábarı. A belső szervezeti rend át-alakitásának igénye egyébként a jogakadémia rendezetlennek tűnő pénzügyi vi-szonyaiból is eredt. Az intézmény vagyona tekintélyesre növekedettfi és egyreszaporodtak a pénz felhasználása körüli viták. A soros canonica visitatio néhányszabálytalanságot is megállapított, ami külön is sürgette az intézményes pénzügyiellenőrzés létrehozatalát. Ezt a szerepet töltötte be az igazgató-választmány,amelynek szabályzatban rögzített hatásköre csak a jogakadémia anyagi és gaz-dasági ügyeinek intézésére, a főiskolai jövedelmek, pénzek, alapok kezelésénekaz ellenőrzésére terjedt ki, de ennél nagyobb jelentősége volt. Az történt, ami

till

mashol es maskor is elofordul: a gazdasagi iigyintezes tulsagosan meghataroztaaz" erdemi munkat. Bruckner Gyozo is panaszolta: a testtilet sokszor illetekte-leniil avatkozott be az intezmeny tevekenysegebe.

A jogakademia folott meghatarozott reszjogositvanyokat kapott az egyhaz-keruleti emokseg, a piispok es az egyhazkeriilet kozgyulese is. Az clnokseg fel-adata a jogakademia ,,allammal szembeni vedelme" volt, es ellatta a tudornanyosmukodes feletti feliigyeletet. A piispok kepviselte a miniszteriummal szembena jogakademiat. A kozgyules allasfoglalasokkal scgitcttc az oktatomunkat es agazdasagi tevekenyseget.

A jogakademia feladata a jog- es allamtudomanyok oktatasan kiviil az evan-gelikus egyhazjog muvelese is volt. Az 1935. junius 6-i kari iilesen Haendel Vil-mos felvetette, hogy a jogakademian beliil letre kellene hozni egy nemzetisegi (ki-sebbsegi) jogi es egy protestans egyhazjogi intezetet. Nem volt ez, egeszen ujgondolat: Suranyi Unger Tivadar mar 1927-ben szorgalmazta egy nemzetisegku-tato intezet megalakitasat. Egy ev mulva a jogakademia kapcsolatba kerlilt lordRothermevel, aki egy nemzetisegi jogi tanszek folallitasahoz 100 000 pengos ala-pitvanyt akart tenni. A tervbol nem lett semmi, mert a kormany a kulpolitikaihelyzetre valo hivatkozassal tagado allaspontra helyezkedett. Nem volt nagyobbsikere Haendel Vilmos javaslatanak sem. Felveteset az egyhazi szervek sem par-ioltak.3

A tanarok alkalmazasanak egy fontos szempontja -— a 26. ev betolte-se mellett — az evangelikus felekezethez valo tartozas lett. Ha nem, voltilyen vallasu palyazo, akkor reformatus hitu is megvalaszthato volt. Rendkiviiljelentos volt az a kitetel, amely szerint a nyilvanos, rendes jogakademiai tanar-sagot az nyerhette el, akinek doktori oklevele es meltanylast igenylo szakirodal-mi munkassaga volt. A szabalyzat szerint azonban az igy felvettek kotelesek6t even belul magdntandri kepesitest szerezni.

A tanarok hetente legalabb tiz orat voltak kotelesek tartani. A korabeli sza-baly — mas jogakademiakhoz kepest — liberalisan kezelte a jogakademia szek-helyetol a szorgalmi idoben valo tavozas lehetoseget: egy hetre kiilon engedelj'nelkiil is elutazhattak.

A tanari kart szeles koru jogosultsag illette meg a miskolci jogakademian.Ez a testiilet valasztotta a dekant, a prodekant, a kari jegyzoket, es tett javas-latot a tanarok, eloadok, lektorok es jogakademiai tisztviselok (titkar) megva-lasztasara. A hallgatok felvetelerol kizarolagosan a tanarok dontottek, a tan-rend osszeallitasa, a tandfjmentesseg, tanulmanyi segelyek iranti ugyek es ajoghallgatok fegyelmi vetsegeinek masodfoku elbiralasa is a tantestiilet hatas-korebe tartozott.

Az uj tanulmanyi es legyelmi szabalyzat tartalmazta az addig: megjelentkotelezo rendelkezeseket, es formulazta az azt kiegeszfto korabbi gyakorlatot. Ahallgatok felvetelenel figyelembe kellett venni az 1920 :XXV., es az azt modosito1928 :XIV. tc. eloirasait. A felveteli eljaras soran eszerint fo szempont a nemzet-huseg, az erkolcsi tekintet, a tanulmanyi eredmeny es a szellemi kepesseg. Atorveny megkivanta, hogy elsosorban a hadiarvak es a harcteri szolgalatot tel-jesitettek es a kozalkalmazottak gyerekei kapjanak elonyt. Elvi kivanalom volt,hogy a kulonbozo nepfajokhoz, nemzetisegekhez, foglalkozasi agakhoz tartozokgyerekei szamaranyuknak es jelentoseguknek megfelelo mertekben tanulhassa-nak tovabb. Erdemes megvizsgalni, hogy a jogakademia tanari kara hogyan er-telmezte ezeket az altalanos iranymutatasokat. Az elso evfolyamra jelentkezohallgatok nyilvantartasaban a kovetkezo adatok szerepeltek: vallas, erettsegieredmeny, az apa foglalkozasa, sziiletes helye, lakhely. A tablazatban volt megegy rubrika, ahova az ajanlok, protektorok neveit irtak be. A patronaltak szamaevenkent 10—20 kozott volt; a ,,vedn6kok" nagy resze a jogakademia tanara

máshol és máskor is előfordul: a gazdasági ügyintézés túlságosan meghatároztaaz' érdemi munkát. Bruckner 'Győző is panaszolta: a testület sokszor illetékte-lenül avatkozott be az intézmény tevékenységébe.

A jogakadémia fölött meghatározott részjogosítványokat kapott az egyház-kerületi elnökség, a püspök és az egyházkerület közgyűlése is. Az elnökség fel-adata a jogakadémia ,,állammal szembeni védelme” volt, és ellátta a tudományosműködés feletti felügyeletet. A püspök képviselte a minisztériummal szembena jogakadémiát. A közgyűlés állásfoglalásokkal segítette az oktatómunkát és agazdasági tevékenységet.

A jogakadémia feladata a `jog- és államtudományok oktatásán kívül az evan-gélikus egyházjeg művelése is volt. Az 1935. június E-i kari ülésen Haendel Fil-mes felvetette, hogy a jogakadémián belül létre kellene hozni egy nemzetiségi iki-sebbségil jogi és egy Protestáns egyházjogi intézetet. Nem volt ez egészen újgondolat: Surányi Un-per Tivadar már láz?-ben szorgalmazta. egy nemzetiségku-tató intézet megalakitását. Egy év múlva a jogakadémia kapcsolatba került lordRothermevel, aki egy nemzetiségi jogi tanszék fölállításához lilll Üilil pengős ala-pítványt akart tenni. A tervből nem lett semmi, mert a kormány a külpolitikaihelyzetre való hivatkozással tagadó álláspontra helyezkedett. Nem volt nagyobbsikere Haendel Vilmos javaslatának sem. Felvetését az egyházi szervek sem pár-ioltákfii

A tanárokı alkalmazásának egy fontos szempontja - a EE. év betölté-se mellett -- az evangélikus felekezethez való tartozás lett. Ha. nem voltilyen vallású pályázó, akkor református hitú is megválasztható volt. Rendkívüljelentős volt az a kitétel, amely szerint a nyilvános, rendes jogakadémiai tanár-ságot az nyerhette el, akinek doktori eklevele és méltánylást igénylő szakirodal-mi munkássága volt. A szabályzat szerint azonban az így felvettek köteleseköt éven belül rnepdntenóri képesítést szerezni.

A tanárok hetente legalább tíz órát voltak kötelesek tartani. A korabeli sza-bály - más jogakadémíákhoz képest - liberálisan kezelte a jogakadémia szék-helyétöl a szorgalmi időben való távozás lehetőségét: egy hétre külön engedélynélkül is elutazhattak.

A tanári kart széles körű jogosultság illette meg a miskolci jogakadémián.Ez a testület választotta a dékánt, a prodékánt, a kari jegyzőket, és tett javas-latot a tanárok, előadók, lektorok és jogakadémiai tisztviselők [titkár] megvá-lasztására. A hallgatók felvételéről kizárólagosan a tanárok döntöttek, a tan-rend összeállítása, a. tandíjmentesség, tanulmányi segélyek iránti ügyek és ajoghallgatók fegyelmi vétségeinek másodfokú elbírálása is a tantestület hatás-körébe tartozott.

Az új tanulmányi és fegyelmi szabályzat tartalmazta az addig megjelentkötelező rendelkezéseket, és formulázta az azt kiegészítő korábbi gyakorlatot. Ahallgatók feinételénél figyelembe kellett venni az lEl2l.l:KXV., és az azt módosító1Ei2B:Xl"-.i'. tc. előírásait. A felvételi eljárás során eszerint fő szempont a nemzet-hűség, az erkölcsi tekintet, a tanulmányi eredmény és a szellemi képesség. Atörvény megkívánta, hogy elsősorban a hadiárvák és a harctéri szolgálatot tel-jesítettek és a közalkalmazottak gyerekei kapjanak előnyt. Elvi kívánalom volt,hogy a különböző népfajokhoz, nemzetiségekhez, foglalkozási ágakhoz tartozókgyerekei számarányuknak és jelentőségüknek megfelelő mértékben tanulhassa-nak tovább. Érdemes megvizsgálni, hogy a jogakadémia tanári kara hogyan ét-telmezte ezeket az általános íránymutatásokat. Az első évfolyamra jelentkezőhallgatók nyilvántartásában a következő adatok szerepeltek: vallás, érettségieredmény, az apa foglalkozása, születés helye, lakhely. A táblázatban volt mégegy rubrika, ahová az ajánlók, protektorofk neveit írták be, A patronáltak számaévenként li]-Eü között volt; a ,,védnökök“ nagy része a jogakadémia tanára

E1'

vagy varosi tisztsegviselo volt. Az 1932/33. tanev elso feleveben jelentkezo 120jeloltbol az alabbi csoportok keriiltek be:-

jelesen erettsegizettek 5evangelikusok 8jol erettsegizettek 14miskolciak 29,,megszallott teriiletrol" jottek 3egyeb szempontok 13

A jO'gakademiara csak fiukat vettek fel, a lanyok az allamszamviteltanitanfolyamot latogathattak.

Az eloadasok latogatasa kotelezo volt. A kultuszkormany kiilo..i gondot for-ditott a honvedelmi oktatas ellenorzesere. A korszeru honvedelem kerdesei ci-mii specialis kollegium ket feleves targy volt, amely mindket icloszak vegen kol-lokviummal zarult, es az alapvizsgara bocsatas feltetele volt. Ez a targy a hetiharomoras kotelezo testnevelessel egyiitt az ifjusag katonai neveleset igyekezettelomozditani.

A fegyelmi szabalyzat szerint azok a hallgatok, akik a jogakademiai rendetes cseiidet meghaboritjak, akik folytonos hanyagsag, vagy illetlen magaviseletaltal kozbotrannyal szolgalnak, akik a jogakademiai hatosagokat, az egyes ta-narokat, vagy sajat tanulotarsaikat megsertik, fegyelmi eljaras ala vonhatok. Ajogakademia miskolci idoszakaban meglepoen keves szamu fegyelmi ugy for-dult elo. Igaz, ebben resze volt annak is, hogy a miskolci joghallgatok testiiletenbeliil becsiiletbirosagot, a Werboczi Bajtarsi Egyesiilet kebeleben pedig ,.gyula-szeket" allitottak fel, es az ugyek egy reszet itt targyaltak. Bruckner Gyozo 21eves dekani mukodese alatt szigoru fegyelmi biintetes (kizaras, elutasitas) nemsziiletett. Ket esetben szabtak ki ,,tanari szek elotti megrovast a dekan altal".Az egyik esetben a szokasos evi palyatetelre beerkezett dolgozat szerzojet biin-tettek plagium miatt, a masik fegyelmi vetseget az a hallgato kovette el, aki alegitimistak miskolci diszgyulesen ,,buzbombat" dobott a hallgatosag koze.

" ~ A jogakademian vezetett pontos nyil-HALLGATOK DSSZETETELE vantartas lehetove teszi szamunkra,

hogy a hallgatok rekrutaciojat alapo-sabban megvizsgaljuk. Az adatsor elemzesere itt nines mod; a celunk csupana hallgatoi osszetetel fo tendenciajanak vazlata lehet.'1

A jogakademistak szarmazas szerinti osszetetele az 1930,31. tanevtol az 1939/40. tanev vegeig:

Letszam %Koztisztviselo 600 18,9Nyugdijas koztisztviselo 362 11,4Pap, tanar, tanito 308 9,7Mas ertelmisegi 250 7,9Kereskedelmi tisztviselo 187 5,9Kisiparos 153 4,8Kiskereskedo 151 4,7Nyugdijas altiszt 139 4,3Katonatiszt 120 3,7Kisbirtokos 120 3,7Altiszt vagy szolga 99 3,1Kozepbirtokos 90 2,8Maganzo 73 2,3

.__ _. .i.ıı.,

_- ` ` _ ` Kisbirtokos

vagy városi tisztségviselő volt. Az 1932_.f'33. tanév elsö félévében jelentkező 12l.?ıjelöltböl az alábbi csoportok kerültek be:'3

jelesen érettségízettek 5evangélikusok 3jól érettségizettek 14miskolcíak 29,,megszál.lott területről" jöttek 3egyéb szempontok 13

A jogakadémíára csak fiúkat vettek fel, a lányok az államszámviteltanitanfolyamot látogathatták.

Az előadások látogatása kötelező volt. A kultuszkormány külöfl gondot for-dított a honvédelmi oktatás ellenőrzésére. A korszerű honvédelem kérdései cí-mü speciális kollégium két féléves tárgy volt, amely mindkét időszak végén kol-lokviummal zárult, és az alapvizsgára bocsátás feltétele volt. Ez a tárgy a hetiháromörás kötelező testneveléssel együtt az ifjúság katonai nevelését igyekezettelömozdítani.

A fegyelmi szabályzat szerint azok a hallgatók, akik a jogakadémiai rendetés csendet megháborítják, akik folytonos hanyagság, vagy illetlen magaviseletáltal közbotránnyal szolgálnak, akik a jogakadémiai hatóságokat, az egyes ta-nárokat, vagy saját tanulótár-saikat megsértik, fegyelmi eljárás alá vonhatök. Ajogakadémia miskolci időszakában meglepően kevés számú fegyelmi ügy for-dult elö. Igaz, ebben része volt annak is, hogy a miskolci joghallgatök testületénbelül becsületbíróságot, a Werbőczi Bajtársi Egyesület kebelében pedig „gyula-széket“ állítottak fel, és az ügyek egy részét itt tárgyaltak. Bruckner Győző 21éves dékáni működése alatt szigorú fegyelmi büntetés (kizárás, elutasítás) nemszületett. Két esetben szabták ki „tanári szék előtti megrovást a dékán által".Az egyik esetben a szokásos évi pályatételre beérkezett dolgozat szerzőjét bün-tették plágium miatt, a másik fegyelmi vétséget az a hallgató követte el, aki alegitimísták miskolci díszgyülésén „bűzbombát” dobott a hallgatóság közé.

A jogakadémián vezetett pontos nyil-I HALLGÁTÜK ÜSSZETÉTELE vántartás lehetővé teszi számunkra,

_ - -- ~ hogy a hallgatók rekrutációját alapo-sabban megvizsgáljuk. Az adatsor elemzésére itt nincs mód; a célunk csupána hallgatói összetétel fö tendenciájának vázlata lehetfiˇ*

A jogakadémisták származás szerinti összetétele az 1930,-`31. tanévtől az 1939;”40. tanév végéig:

Létszám *F0Höztisztviselö 600Nyugdíjas köztisztviselő 362Pap, tanár, tanító 308 9,?Más értelmiségi 250 7,9Kereskedelmi tisztviselő 137 5,9Klisiparos 153 4,8Kiskereskedő 151 4,7Nyugdíjas altiszt 139 4,3Katonatíszt 120 3,7

120 3,?altiszt vagy szolga 99 3,1liözépbirtokos 9Ü 2.3MHŠŠHEŐ 2:3

13,911,4

B2'

Letszam %Nagybirtokos 72 2,2Ipari segedszemely 69 2,1Egyeb ostermelo 63 1,9Ipari es banyaszati tiszt 53 1,6Nagyiparos 46 1,4Nagykereskedo 45 1,4Gazdasagi tisztviselo 42 1,3Katonai altiszt 36 1,1Egyeb 34 1,0Kereskedelmi segedszem. 15 0,4Gazdasagi segedszemely 10 0,3Tokes 6 0,1

Osszesen: 3167 100

A hallgatok teriileti megoszlasanak attekintese vilagossa teszi szamunkra avaros erdekeltseget a jogakademia fenntartasaban. A harmincas evekben itt ta-nult 3167 hallgatobol 1156, tehat durvan egyharmad volt miskolci lakos. Kissemeglepo a Pest megyeiek nagy szama (751). A tovabbi adatok a termeszetes szo-rodast tiikrozik: Borsod megye 360, Zemplen 176, Szabolca 147. Az idegen, le-nyegeben az elszakitott teriiletrol szarmazo hallgatok szama 1939/1940-ig 128volt. A jogakademiara 1936-tol evenkent 2—3 bolgar hallgato is beiratkozott.

Rendkiviil tanulsagos a hallgatok vallascsoportok szerinti megoszlasanak at-tekintese. Az adatsor alapos szakmai analizise erdekes tarsadalomtorteneti ta-nulsagokkal szolgalhat: itt most csupan a legfontosabbnak tiino osszefiiggeseketvazoljuk:

1hS

1930/311931/321932/331933/341934/351935/361936/371937/381938/391939/40

fl

367340337332317304303312285270

fs

156133130128125130134147140133

42,5%39,1%38,6%38,5%39,4%42,8%44,2%47,1%49,1%49,2%

0)i*

95797675788492918875

25,9%23,2%22,5%22,6%24,6%27,6%30,4%29,1%30,8%27,7%

evan

i

57574858424244444347

15,5%16,7%14,2%14,4%13,2%13,8%14,5%14,1%15,0%17,0%

1

57708381714831261112

15,5%20,6%24,6%24,4%22,4%15,8%10,2%8,3%3,8%4,4%

1

————

——111

—

0,3%0,3%0,3%

«j:0as

21

———

—1322

0,54%0,30%

0,30%0,90%0,70%0,700/0

3167J.356 42,8% 833 26,3% 472 14 9% 490 15,4% 3 0,09% 11 0,30%

A szamsorbol kitunik: az evangelikus jogakademia tanari kara tolerans volta mas felekezethez tartozokhoz. Az igazsaghoz az is hozzatartozik, hogy a fel-vettek aranya egeszeben tiikrozi a kornyek, es elsosorban Miskolc vallasi meg-oszlasat.

Az antiszemitizmus a miskolci jogakademian nem erte el az orszagos mer-teket. Az eperjesi hagyomanyoknak, a felekezetieskedest keriilni igyekvo szel-lemnek ebben nagy szerepe volt. Abban azonban, hogy a hatarozottan ervenye-siilo kereszteny nemzeti szellemu oktatas es felfogas mellett az antiszemitizmus

63

Létszám “fuNagybir tokos '12 2,2ipari segédszemély EE! 2,1Egyéb őstermelő E3 1,9Ipari és bányászati tiszt 53 1,őNagyiparos -lő 1,4Nagykereskedő 45 1 ,-4Gazdasági tisztviselő 42 1,3Katonai altiszt 3ő 1,1Egyéb 34 1,11Kereskedelmi segédszem. 15 ö,=iGazdasági segédszemély lö 11,3Tőkés H 11,1

Üsszesen : 31ö'i' löö

A hallgatók területi megoszlásának áttekintése világossá teszi számunkra aváros érdekeltségét a jogakadémia fenntartásában. A harmincas években itt ta-nult 31ő'í' hallgatóból llöő, tehát durván egyborınrıd volt miskolci lakos. Kissémeglepő a Pest megyeiek nagy száma (751). A további adatok a természetes szó-ródást tükrözik: Borsod megye 3őÜ, Zemplén 1'i'ő, Szabolcs 142. Az idegen, lé-nyegében az elszakitott területről származó hallgatók száma 1939,-íláéö-ig 123volt. A jogakadémiára 193ő-tól évenként 2-3 bolgár hallgató is beiratkozott.

Rendkívül tanulságos a hallgatók valláscsoportok szerinti megoszlásának át-tekintése. Az adatsor alapos szakmai analízise érdekes társadalomtörténeti ta-nulságokkal szolgálhat: itt most csupán a legfontosabbnak tünő összefüggéseketvázoljuk:

Tanév II.félév' hall. száma rómaiés gör.kat. ref. evang. izr. l.l1'l`l.'lI. görkat

ıssıysı fr.-_, Eıs fr, 1s,s",1, 15,5% _1431,-'sz 39,1% 23,2-1,-,, 1s,r",-',, 14,4% _ısszrss ssr iso .1's,s",«',, vs 22,515-'„ 4s 14,z",.f., es 24,8*-',z`,, _ _1933534 3:12 ızs :1s,sv,_. vs 22,4% se 14,4",.',, si 24,4% _ _1434535 sir 125 34,40,-',, vs 24,4% 42 18,zfl,f., T1 .1z,4",«',, _ _ıssafss s114 ıss 41,4% s-4 11,4% 42 13,4% 4s 1s,s"_1,_, _ _ısssisr sns 134 44,1=J,f„ sz 34,411,-3, 44 14,5% sl 1o,.1fl,f„ 1 e,3fl,»',,ıssviss siz 141 4T,1"_.-',. el 14,1% 44 14,1% zs s,3",“,, 1 ı:ı,s",f',,-ısss,-es zas 144 4s,1"_.',_, es 111,81:-*,, 43 1s,tı'-1,4. 11 3,4% 1 o,.1fl,/,1sss,f4D ere 133 44,2% vs zT,r",=',, 41 11,401, 12 4,4f1,.-',, _

316? 1355 42,3% 333 2ő,.'i"5',Ízı 472 1si,9'Ü,Ífl 425] I5,4ÜÍí|} 3 ı'J,fl§ll,f'.[, 11

_ Ü 5§.Ü||."Ü

Ü13Üflllı

I2-!i['-'ãlüll-l

Ü„3ÜÜfuÜıg Üullrü

Ü: ÜÜ,.7 Üflfü

Ü,3ÜÜ,ff,

A számsorből kitűrıik: az evangélikus jogakadémia tanári kara toleráns volta más felekezethez tartozókhoz. az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a fel-vettek aránya egészében tükrözi a környék, és elsősorban Miskolc vallási meg-oszlását.

Az antiszemitizmus a miskolci jogakadémián nem érte el az országos mér-téket. Az eperjesi hagyományoknak, a felekezetieskedést kerülni igyekvő szel-lemnek ebben nagy szerepe volt. Abban azonban, hogy a határozottan érvénye-sülő keresztény nemzeti szellemű oktatás és felfogás mellett az antiszemitizmus

ö3

nem vert melyebb gyokeret, konkretabb okok is kozrejatszottak. Mindenekelottaz, hogy a jelentos varosi tamogatast elvezo jogakademianak akarva-akaratlantekintetbe kellett venni a helyi viszonyokat. A tanari kar az orszagostol eliitofelveteli aranyokat a szamonkero miniszteriumnak a ,,mellozhetetlen helyi er-dekekkel" magyarazta.

" ~ " " " A hallgatok ontevekeny szervezkedesetEGYESDLETI ELET — az orszagos szabalyokkal osszhang-

ban — egyre szigoriibb feltetelek kor-latoztak. Mar a jogakaderniai fegyelmi (!) szabalyzat is megallapitotta, hogy ajoghallgatok az egyestileti gyuleseken kiviil csak tudomanyos es diakszocialisiigyek megvitatasara johetnek ossze az intezmeny helyisegeiben. Minden masosszejovetelhez elozetes engedely kellett. A tanarok az ilyen gyuleseken reszt-vehettek es elrendelhettek feloszlatasukat is, ha azok lefolyasa a szabalyoktol,temai az elore meghatarozottol eltertek.

A Miskolci Joghallgatok Testulete valtozatlan aktivitassal szervezte a hall-gatok kozeleti tevekenyseget. A jogakaderniai tanarok kotelezo reszvetele mel-letti rendszeres evi iinnepsegekre, megemlekezesekre (tanevnyito istentisztelet,aradi vertaniik emleknapja, a reformacio emlekiinnepe, halottak napja, kor-manyzo nevnapja, marcius 15., tanevzaro istentisztelet) a testiilet mozgositottaa hallgatosagot. A harminccis evek legelejen nemi szellemi atrendezodest ismegfigyelhetiuik. A Kotoro cimu terjedelmes testiileti kiadvany halado gondo-latai miatt elenk orszagos visszhangot, a szelsoseges lapok biralatat valtotta ki.A Miskolci Joghallgatok Testiiletenek tagjai nemzetfelto igyekezetiikben leval-tottak a korabbi tisztikart: igy elhataroltak magukat annak progressziv kiser-leteitol. Az orszagban egyre altalanosabba valo revizios hangulat az ifjusagi szer-vezeteket is erosen befolj'asolta. A huszas evekre jellemzo ontevekeny irodalmiosszejovetelek helyet fokozatosan erosodo hangii teriiletkovetelo nagygyulesekvettek at. Az 1934. evi evzaro kozgyulesen a testiilet allast foglalt Benes ersek-ujvari beszede ellen."

A foiskolan tanulo bolgar diakok kozrennukodesevel 1938-ban megalakult amiskolci jogaszok Bolgar—Magyar Kore, amely ,,a ket testveri nemzet fiainakszorosabb baratsagaf volt hivatva erositcni.

A Werboczi Bajtarsi Egyesulet is egyre novckvo aktivitassal vegezte ,,kul-turalis nemzetvedelmi es diakszocialis" tevekenyseget. A tarsasag szellemisegetjellemzi az 1936. evi onertekeles: ,,Az egyestilet belso elelet a Turul eszme meg-valositasa erdekeben kifejtett onzetlen bajtarsi munka, az osszetartozas es azegyetakaras gondolatanak fokozottabb elmelyitese jellemezte''. Az egyestilet1932-ben faluszeminariumot indi'tott, Rakosvarmegye cimmel egyestileti kronikatadott ki. Osztatlan orommel fogadta a Felvidek visszacsatolasat es mar 1938-ban eloadasokat szervezett tagjainak Karpat-Ukrajna nemzetisegi viszonyairol...

A Miskolci Jogasz Turista Egyesulet peldas szorgalommal szervezte rendez-venyeit. Rendszeresse valtak az atletikai haziversenyek. a testnevelesi kirandu-lasok, a teli siturak. Az egyesiiletnek Ms csonakhaza is volt, igy a nyari viziturakat is rendszeresse tudtak tenni. A termeszetjaras a harmincas evekben isnepszeru volt.

A jogakademia tanarai nem lehettek teljesen elegedettek az ifjusag vallasiontudatanak allapotaval, ezert indokoltnak tartottak a Jogakademiai IfjusagiLuther Szovetseg megalakitasat. A testiilet a hitelet rendszeresebtae tetelet te-kintette feladatanak, mert mint az 1936/37. evi Almanachban olvashatjuk: a ko-zepiskola padjaibol kikeriilt es tobtae kotelezo vallasoktatasban nem reszesiiloevangelikus foiskolai hallgatok ,,az egyetemi polgarsag szabadsagot nyujto ele-tetol megittasulva konnyebben hajlandok a vallasos erziilettol eltavolodni". A

64

,ima-

nem vert mélyebb gyökeret, konkrétabb okok is közrejátszottak. Mindenekelőttaz, hogy a jelentős városi támogatást élvező jogakadémiának akarva-akaratlantekintetbe kellett venni a helyi viszonyokat. A tanári kar az országostól elütőfelvételi arányokat a számonkérő minisztériumnak a ,,mellőzhetetien helyi ér-

__ciikgfi<el" magyarázta.

'ˇ ˇ ˇ" ˇ " A hallgatók öntevékeny szervezkedésétI EG"I"É5ÜLÉTl ÉLET - az országos szabályokkal összhang-

Ü_. . - an - egyre szigorúbb feltételek kor-látozták. Már a jogakadémiai fegyelmi iii szabályzat is megállapította, hogy ajoghallgatók az egyesületi győléseken kívül csak tudományos és diákszociálisügyek megvitatásá.ra jöhetnek össze az intézmény helyiségeiben. Minden másösszejövetelhez előzetes engedély kellett. A tanárok az ilyen gyüléseken részt-vehettek és elrendelhették feloszlatásukat is. ha azok lefolyása a szabályoktól,témái az e1őı`e meghatáı`ozottól eltértek.

A Miskolci Joghallgatók Testülete változatlan aktivitással szervezte a hall-gatók közéleti tevékenységét. A jogakadémiai tanárok kötelező részvétele mel-letti rendszeres évi ünnepségekre, megemlékezésekre ítanévnyitó istentisztelet,aradi vértanúk omléknapja, a reformáció emlékünnepe, halottak napja, kor-mányzó névnapja, máı`cíus 15., tanévzáró istentiszteleti a testület mozgósítottaa hallgatóságot. A harmincas évek legelején némi szellemi átrendeződést ismegfigyelhetünk. A Kőtörő cimü terjedelmes testületi kiadvány haladó gondo-latai miatt élénk országos visszhangot, a szélsőséges lapok bírálatát váltotta ki.A Miskolci Joghallgatók '1`estületének tagjai nemzetféltő igyekezetükben levál-tották a korábbi tisztikart: így elhatárolták magukat annak progresszív kísér-leteitől. Az országban egyre általánosabbá váló revíziós hangulat az ifjúsági szer-vezeteket is erősen befolyásolta. A húszas évekre jellemző öntevékeny irodalmiösszejövetelek helyét fokozatosan erősödő hangú területkövetelő nagygyülésekvették át. Az 19311. évi évzáró közgyűlésen a testület állást foglalt .Benes érsek-újvári beszéde ellen."

A főiskolán tanuló bolgár diákok közreműködésével 1933-ban megalakult amiskolci jogászok Bolgár-Magyar líőre, amely ,,a két testvéri nemzet fiainakszorosabb barátságát" volt hivatva erősíi;on`i.

A Werbőczi Bajtársi Egyesület is egyre növekvő aktivitással végezte „kul-turális nemzetvédelmi és diákszociális” tevékenységét. A társaság szellemiségétjellemzi az 1936. évi önértékelés: ,,Az egyesület belsö életét a Turul eszme meg-valósítása érdekében kifejtett önzetlen 'bajtársi munka, az összetartozás és azegyetakarás gondolatának fokozottabb elméiyítése jellemezte". Az egyesület1932-ben faluszemináriumot indított, Rákosvármegye címmel egyesületi krónikáiadott ki. Üsztatlan örömmel fogadta a Felvidék visszacsatolását és már 1933-ban előadásokat szervezett tagjainak Kárpát-Ukrajna nemzetiségi viszonyairól. ._

A Miskolci Jogász Turista Egyesület példás szorgalommal szervezte rendez-vényeit. Rendszeressé váltak az atlétikai háziversenyek, a testnevelési kirándu-lások, a téli sítdrák. Az egyesületnek kis csónakháza is volt, így a nyári vízitúrákat is rendszeressé tudták tenni. A természetjárás a harmincas években isnépszerű volt.

A jogakadémia tanárai nem lehettek teljesen elégedettek az ifjúság vallásiöntudatának állapotával, ezért indokoltnak tartották a Jogakadémiai IfjúságiLuther Szövetség megalakitását. A testület a h_itélet rendszeresebbé tételét te-kintette feladatának, mert mint az 192ő_..í3'i'. évi Almanachban olvashatjuk: a kö-zépiskola padjaiból kikerült és többé kötelező vallásoktatásban nem részesülőevangélikus főiskolai hallgatók ,,az egyetemi polgárság szabadságot nyújtó éle-tétől megittasulva könnyebben hajlandók a vallásos érzülettől eltávolodniii. A

E4

I

-ml-ı__1;__;|;-

szovetseg tagjai rendszeres vasarnapi osszejoveteleiken a vallasi kerdesek mel-lett tarsadalmi problemakkal is foglalkoztak. Igy 1933 tavaszan az allastalandiplomasok helyzeterol es a tokeletesebb tarsadalmi rend kialakitasarol elmel-kedtek.

Tobbszor probalkozas utan 1935-ben megalakult a Reformatus Fiatalok Szo-vetsege is. Ez egy mindenfajta formalitast mellozo barati tarsasag volt, mely-nek heti rendszeressegti osszejcvetelein a varosi fiatalok is reszt vehettek.

A tobbi vallasfelekezet mintajara a zsido hallgatok is megkisereltek egyhelyi egyesiilet letrehozasat. A Magyar Izraelita Egyetemistak es Foiskolai Hall-gatok Orszagos Egyesiilete 1935-ben kerte miskolci csoportjanak jogakademiaiegyesiilette nyilvanitasat. A kari tanacs azzal az indokkal, hogy az orszagosszervezet alapszabalya szerint olyanok is tagok lehetnek, akik nem tartoznaka kar kotelekebe, elutasitotta a kerelmet. Pedig ezt a kerest Budapest, Szeged,Pecs es Debrecen egyetemi hatosagai teljesithetonek talaltak.7

A VAROS Az ePel"Jesi szellemu jogakademla egy-ES A JOGAKADEMIA re t°b'D szallal kotodott Miskolchoz. A

lelveteli adatok is igazoljak: a jogakade-mistak nagy resze varosbeli volt. A harom miskolci kozepiskola vegzett noven-dekei fgy olcson kaptak foiskolai vegzettseget: a varos vezeto szemelyisegeinekpatronaltjai pedig protekciot. A jogakademian tanulo videki fiatalok elszalla-solasa, ellatasa reven a varos jelentos bevetelhez jutott.

A varos a masodik evtizedben is jelentos osszeggel tamogatta a jogakade-miat. Az aranyok erzekeltetese erdekeben erdemes attekinteni az intezmeny1932/33. tanev II. felevi koltsegvetesi eloiranyzatanak beveteli rovatat:

Tandij 100 hallgato utan (162 P/fo) 16.200Tandij 180 hallgato utan (127 P/fo) 22.000Miskolc varos segelye II. 1—VIII. 31-ig 14.816Egyeb dekani bevetelek 2.000Tandijhatralek 800Tokekamatok 6.000

Osszesen: 62.676 PengoA jogakademla tortenetenek nem elhanyagolhato fejezete a gazdasagi teve-

kenysegenek vizsgalata. Az intezmeny ugyanis gazdalkodott; meglevo penzeit be-fektetve igyekezett biztos anyagi lehetosegekhez jutni. A kiilonbozo alapitvanyok,adomanyok reven egybegyult penzekbol megvasaroltak es berbe adtak a Sze-chenyi ut 2. szam alatti epuletet, majd 1934-ben ket tapolcai telekkel gyarapi-tottak vagyonukat. A bevetelek a tanaroknak atlagosnal joval magasabb jove-delmet tettek lehetove. A tanari fizetesek pi. 1935. szeptember 1—1936. januar31-ig 1750—3400 Pengo kozott voltak. Az egyre gyarapodo osszeg tette lehetovea publikacios lehetoseget, es a nagyszamu, rendszeres kiilfoldi tanari kutata-sokat. A gazdasagi valsag idoszakaban is jutott penz peldaul az ,,Agostai Hit-vallas megalkotasanak es az 1530. evi augsburgi birodalmi gyulesen tortent be-mutatasanak 400. eves jubileumat" koszonto 622 oldalas magyar es nemet nyel-vu emlekkonyv kiadasara. Arra is, hogy a neves evfordulon harom tanar es 19joghallgato kethetes ,,zarandokuton" vegyen reszt Nemetorszagban.

A varos es a foiskola kapcsolatat talan egyediil csak a jogakademiai szek-haz kerdeseben zajlo huzavona arnyekolta be. Miskolc vezetoi a huszas evekelejen megigertek, hogy a ,,menekiilt" intezmenynek melto kornyezetet bizto-sitanak. Az igeret nern teljesiilt: a jogakademia tovabbra is a varoshaza maso-dik emeleten maradt. A harmincas evek elejetol azonban — a megnovekedetthallgatoi letszam miatt — egyre elviselhetetlenebbe valt a zsufoltsag. Az ujszekhaz epitesehez egy 1931-es kalkulacio szerint 230.000 pengo kellett volna.

5 65

szövetség tagjai rendszeres vasárnapi összejöveteleiken a vallási kérdések mel-lett társadalmi problémákkal is foglalkoztak. Így 1933 tavaszán az állástalandiplomások helyzetéről és a tökéletesebb társadalmi rend kialakításáról elmél-kedtek.

Többször próbálkozás után 1939-ben megalakult a Református Fiatalok Szö-vetsége is. Ez egy mindenfajta formalitást mellőző baráti társaság volt, mely-nek heti rendszerességű összejővetelein a városi fiatalok is részt vehettek.

A többi vallásfelekezet mintájára a zsidó hallgatók is megkíséreltek egyhelyi egyesület létrehozását. A Magyar Izraelita Egyetemisták és Főiskolai Hall-gatók Grszágos Egyesülete 1939-ben kérte miskolci csoportjának jogakadémiaiegyesületté nyilvánítását. A kari tanács azzal az indokkal, hogy az országosszervezet alapszabálya szerint olyanok is tagok lehetnek, akik nem tartoznaka kar kötelékébe, elutasította a kérelmet. Pedig ezt a kérést Budapest, Szeged,Pécs és Debrecen egyetemi hatóságai teljesithetőnek találták?

ÉS A JÜûãKAÜÉM|Ă I'E liübll 5231131 líütfiilfltt MÍSRÜICHÜE. .Él_ --- -~ felvételi adatok is igazolják:a.jogakadé-

misták nagy része vá1`osbeli volt. A három miskolci középiskola végzett növen-dékei így olcsón kaptak főiskolai végzettséget: a város vezető személyiségeinekpatronáltjai pedig protekciót. A jogakadémián tanuló vidéki fiatalok elszállá-solása, ellátása révén a város jelentős bevételhez jutott.

A város a második évtizedben is jelentős összeggel támogatta a jogakadé-miát. Az arányok érzékeltetése érdekében érdemes áttekinteni az intézmény1932_.="33. tanév ll. félévi költségvetési előirányzatának bevételi rovatát:

Tandíj 199 hallgató után i132 P_.-fő) 13.299Tandíj 139 hallgató után {12'i' Pjfőjı 22.999Miskolc város segélye II. 1-VIII. 31-ig 14.313Egyéb dékáni bevételek 2.999Tandíjhátralék 399Tőkekamatok 3.999

@í

Összesen: 32.323 PengőA jogakadémia történetének nem elhanyagolható fejezete a gazdasági tevé-

kenységének vizsgálata. Az intézmény ugyanis gazdálkodott; meglevő pénzeit be-fektetve igyekezett biztos anyagi lehetőségekhez jutni.A különböző alapítványok,adományok révén egybegyűlt pénzekből megvásárolták és bérbe adták a Szé-chenyi út 2. szám alatti épületet, majd 1934-ben két tapolcai telekkel gyarapí-tották vagyonukat. A bevételek a tanároknak átlagosnál jóval magasabb jöve-delmet tettek lehetővé. A tanári fizetések pl. 1935. szeptember 1-1933. január31-ig 1"ı'59-3499 Pengő között voltak. Az egyre gyarapodó összeg tette lehetővéa publikációs lehemséget, és a nagyszámú. rendszeres külföldi tanári kutatá-sokat. A gazdasági válság időszakában is jutott pénz például az „Agostai Hit-vallás megalkotásának és az 1539. évi augsburgi birodalmi gyűlésen történt be-mutatásának 499. éves jubileumát`* köszöntő 322 oldalas magyar és német nyel-vű emlékkönyv kiadására. Arra is, hogy a neves évfordulón három tanár és 19joghallgató kéthetes ,,zarándokúton`* vegyen részt hiémetországban.

A város és a főiskola kapcsolatát talán egyedül csak a jogakadémiai szék-ház kérdésében zajló huzavona árnyékolta be. Miskolc vezetői a húszas évekelején megígérték, hogy a ,,menekült” intézménynek méltó környezetet bizto-sítanak. Az ígéret nem teljesiilt: a jogakadémia továbbra is a városháza máso-dik emeletén maradt. A harmincas évek elejétől azonban - a megnövekedetthallgatói létszám miatt - egyre elviselhetetlenebbé vált a zsúfoltság. Az újszékház építéséhez egy 1931-es kalkuláció szerint 239.999 pengő kellett volna.

| ,MRÜ5 " ` Az eperjesi szellemű jogakadémia egy-

5 35

Miskolc azonban a telken feliil raeso 110.000 pengot a ,,varos rossz penziigyi vi-szonyaira tekintettel" nem tudta fedezni. A varos polgarmestere vegiil nehanyhivatali helyiseget felszabaditott, igy mar ket nagyobb es ket kisebb tanterem,kiilon konyvtarterem es egy hivatali helyiseg, allt a jogakademia rendelkezesere.Az atalakitas 1934 nyaran fejezodott be.

A jogakademia tanari kara a ,,tudomanyszabta celok mellett s korlatain be-liil" a harmincas evekben is szolgalta a varos kozonseget. A Magyar StatisztikaiTarsasag 1930. majus 29-en, elso izben nem egyetemi varosban, Miskolcon tar-totta iinnepi iileset. Az iilest Schneller Karoly, a tarsasag valasztott tagja ke-szitette elo, akinek Nagy-Miskolc nepessege cimu munkaja egyeterto orszagosvisszhangot valtott ki. A jogakademia 1930—31. evi Almanachja szerint a mun-kaban felvetett gondolatokat a varos loispanja a kormany ele terjesztette, amelyelvben egyetertett az ujszeru kozigazgatasi koncepcioval.

Bruckner Gyozo, a Miskolci Levay Jozsef Kozmuvelodesi Egyesiilet elnokees a varosi torvenyhatosagi bizottsag valasztott tagja volt. Zsedenyi Bela helyikozeleti tevekenysege is kiterjedt volt.8

A jogakademia irattaraban ,,szigonian bizalmas" jelzessel ellatott nehanymaganlevel es egy tantestuleti jegyzokonyv nyilvanvalova teszi: a jogakademiatanarai lelkiik melyen azert megis felvidekiek maradtak. Az 1938-as teriiletvisz-szacsatolas utan Bruckner Gyozo lazas ,,diplornaciai" tevekenysegbe kezdett. E16-szor a masik ket jogakademia dekanjat kereste meg a terveik megismerese cel-jabol. Rdcz Bela, a kecskemeti foiskola dekanja azzal allt elo, hogy — a ha-rom felekezeti jogakademia felaldozasaval — Kassan kellene egy allami fel-iigyelet alatt allo jogi foiskolat letrehozni. Az egri dekan, Orids Nandor egy lijkassai egyetem letrehozasat partolta, melynek egyik fakultasa a jogi lehetne.

Bruckner Gyozo erintkezesbe lepett a kultuszrniniszterium IV. es VII. iigy-osztalyaval es targyalt a miniszterelnokseg nemzetisegi iigyosztalya foreferense-vel is. A miskolci dekan ugy tajekoztatta tanartarsait, hogy ,,illetekes kulturalistenyezok'' Kassat muegyetemmel kivanjak megjutalmazni, amel}'en belul koz-gazdasagi es jogi fakultas is alakulna. A tervet persze a felvideki iigyek minisz-terevel is egyeztetni kellett. Bruckner Gyozo ezutan egyhaza tobb vezeto szeme-lyisegenek irt erdeklodo, siirgeto levelet a ,,jogakademia problemait is megoldo"felvideki egyetem kerdeseben, de a valaszok sorra kiteroek voltak. A jogakade-mia Miskolcon maradt.

~'~ ~ _ '~ " " " Suranyi Unger Tivadar szegedi kine-TANAROK, TARGYAK vezese miatt meguriilt magyar keres-

kedelmi, valtojogi es polgari torveny-kezesi jogi tanszekre 1931-ben Haendel Vilmos keriilt. Ebben az evben zarultle Hebelt Ede fegyelmi iigye es valt szabadda a magyar magan- es banyajogitanszek. A statust Zelenka Istvan, Zelenka Lajos egyhazkeriileti feliigyelo fianyerte el. A vizsgalt idoszak vegen, 1938. augusztus 13-an Sztehlo Zoltan is el-keriilt Miskolcrol. A tekintelyes romai jogasz, a debreceni egyetem, nyilvanosrendes tanara lett, helyettesitesevel Zelenka Istvan biztak meg.

Az 1938/39. tanevben ket egykori hallgatoval boviilt az alkalmazotti lista:Kovdcs Tibor jogakademiai titkar lett, Novak Istvan dfjtalan gyakornoki allastkapott.

Az 1938/39. tanev I. feleveben oktatott targyak, heti oraszamok es eloadok:A. Kotelezo targyak

I. evfolyamBevezetes a jog- es allamtudomanyokba 2 ora Zsedenyi BelaRomai jog 8 ora Sztelho ZoltanMagyar alkotmany- es jogtortenet 5 ora Bruckner Gyozo

66

Miskolc azonban a telken felül ráeső 119.999 pengőt a ,,város rossz pénzügyi vi-szonyaira tekintettel" nem tudta fedezni. A város polgármestere végül néhányhivatali helyiséget felszabadított, így már két nagyobb és két kisebb tanterem,külön könyvtárterem és egy hivatali helyiség állt a jogakadémia rendelkezésére.Az átalakítás 1934 nyarán fejeződött be.

A jogakadémia tanári kara a ,,tudományszabta célok mellett s koı`látain be-lül” a harmincas években is szolgálta a város közönségét. A Magyar StatisztikaiTársaság 1939. május 29-én, első ízben nem egyetemi városban, Miskolcon tar-totta ünnepi ülését. Az ülést Schrteiier Károly, a társaság választott tagja ké-szítette elő, akinek Nagy-Miskolc népessége című munkája egyetértő országosvisszhangot váltott ki. A jogakadémia 1939-31. évi Almanachja szerint a mun-kában felvetett gondolatokat a város főispánja a kormány elé terjesztette, amelyelvben egyetértett az újszerű közigazgatási koncepcióval.

Bruckner Győző, a Miskolci Lévay József Közművelődési Egyesület elnökeés a városi törvényhatósági bizottság választott tagja volt. Esedényi Béla helyiközéleti tevékenysége is kiterjedt volt?

A jogakadémia irattárában ,,szigorúan bizalmas” jelzéssel ellátott néhánymagánlevél és egy tantestületi jegyzőkönyv nyilvánvalóvá teszi: a jogakadémiatanárai lelkük mélyén azért mégis felvidékiek maradtak. Az 1933-as területvisz-szacsatolás után Bruckner Győző lázas „diplomáciai” tevékenységbe kezdett. Elő-ször a másik két jogakadémia dékánját kereste meg a terveik megismerése cél-jából. Rıicz Béla, a kecskeméti főiskola dékánja azzal állt elő, hogy - a há-rom felekezeti jogakadémia feláldozásával - Kassán kellene egy állami fel-ügyelet alatt álló jogi főiskolát létrehozni. Az egri dékán, Üriós Nándor egy újkassai egyetem létrehozását pártolta, melynek egyik fakultása a jogi lehetne.

Bruckner Győző érintkezésbe lépett a kultuszminisztérium 19'. és till. ügy-osztályával és tárgyalt a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztálya főreferensé-vel is. A miskolci dékán úgy tájékoztatta tanártársait, hogy „illetékes kulturálistényezők" Kassát műegyetemmel kívánják. megjutalmazni, amelyen belül köz-gazdasági és jogi fakultás is alakulna. A tervet persze a felvidéki ügyek minisz-terével is egyeztetni kellett. Bruckner Győző ezután egyháza több vezető szemé-lyiségének irt érdeklődő, sürgető levelet a ,,jogakadémia problémáit is megoldó"felvidéki egyetem kérdésében, de a válaszok sorra kitérőek voltak. A jogakadé-mia`Miskolcon maradt.

1 ˇ' 3 Surányi Unger Tivadar szegedi kine-| TÉNÁRÜK. TÁRÜVAK vezése miatt megürült magyar keres-

. - - - -- kedelmi, váltójogí és polgári törvény-kezési jogi tanszékre 1931-ben Haendel tlilmos került. Ebben az évben zárultle Hébelt Ede fegyelmi ügye és vált szabaddá a magyar magán- és bányajogitanszék. A státust Zelenke lstván, Eelenka Lajos egyházkerületi felügyelő fianyerte el. A vizsgált időszak végén, 1933. augusztus 13-án Sztehlo .Zoltán is el-került Miskolcről. A tekintélyes római jogász a debreceni egyetem nyilvánosrendes tanára lett, belyettesítésével Eelenka István bízták meg.

Az 1933f39. tanévben két egykori hallgatóval bővült az alkalmazotti lista:Hooács Tibor jogakadémiai titkár lett, Noodit istván díjtalan gyakornoki állástkapott.

Az 1933539. tanév I. félévében oktatott. tárgyak, heti óraszámok és előadók:A. Kötelező tárgyak

I. évfolyamBevezetés a jog- és államtudományokba 2 óra Esedényi BélaRómai jog 3 óra Sztelho ZoltánMagyar alkotmány- és jogtőrténet 5 óra Bruckner Győző

őö

II. evfolyamJogbolcseszet 6 ora Hacker ErvinMagyar maganjog 5 ora Zelenka IstvanKozgazdasagtan 5 ora Schneller Karoly

III. evfolyam (jogtudomanyi)Magyar anyagi biintetojog 5 ora Hacker ErvinMagyar polgari torvenykezesi jog 5 ora Haendel VilmosMagyar kereskedelmi es valtojog 6 ora Haendel VilmosOsztrak maganjog 6 ora Zelenka Istvan

IV. evfolyam (allamtudomanyi)Politika, 5 ora Zsedenyi BelaMagyar kozigazgatasi jog 4 ora Szontagh VilmosMagyar penziigyi jog 4 ora Szontagh Vilmos

B. Specialis kollegiumokA vilaghaboru tortenete 1914—1918 4 ora Bruckner GyozoKozegeszsegtan es torvenyszeki orvostan 2 ora Henszellmann AladarAllamszamviteltan 2 ora Szontagh VilmosKorszeru honvedelem kerdesei 2 ora Makray Sandor vezerkari cirn.Bevezetes a magyar kozjogba 3 ora Zsedenyi BelaBortoniigy 2 ora Hacker ErvinA szuletesek statisztikaja 3 ora Schneller KarolyAgrarpolitika 2 ora Schneller KarolyGazdasagi kozigazgatas 2 ora Szontagh VilmosA romai jog ismeretforrasai 2 ora S-ztehlo ZoltanErtekpapfrjog 2 ora Haendel VilmosSzemelvenyek a kotelmi jog korebol 2 ora Szilagyi AntalValtojogi praktikum 1 ora Putnoki BelaNemet nyelv 2 ora Budaker KarolyAngol nyelv 2 ora Csorba ZoltanTestneveles 3 ora9

A jogakademia sajatos. elmenytado oktatasi formai a szeminariumok vol-tak. A hallgatok itt keriilhettek kozvetlen kapcsolatba oktatoikkal, es ismerked-hettek valasztott hivatasuk gyakorlataval is. Ami talan a legfontosabb: a sze-minariumokban vegzett munka az onallosag, ontevekenyseg kialakitasat segi-tette. TJgy, mint mostanaban a diakkorok, az arra alkalmas hallgatok szamarapedig az elmelyiiltebb, modszeresebb felkesziilest, onallo tudomanyos kutatasilehetoseget is biztositott.

A jogakademia szeminariumait a tanarok egyetemi mintak alapjan tartot-tak. A biintetojogi szeminarium a Payer Laszlo es Balogh Jeno budapesti egye-temi tanarok modszeret kovette. A korabbi merev, eloadas-kozpontu foglalkozastoldva Hacker Ervin a hallgato ontevekenysegere epitett, szabad lehetoseget nyuj-tott szamukra, mind a tema kivalasztasa, mind a feldolgozas teren. A biinteto-jogi szeminariumon egyebkent nagy teret kapott a joggyakorlat megismertetese.A kozvelemenyt megmozgato, tanulsagos bunesetek utan a hallgatok meghata-rozott perbeli szerepeket kapva, ,,ujrajatszottak" a birosagi targyalast. A jog-akademiai ,,eskiidtszeki targyalasok" nepes hallgatosag elott folytak. Az egyesfoglalkozasokra mar vegzett jogaszok, egykori hallgatok is eljartak. Hacker Er-vin sajat koltsegen egyediilallo mennyisegu demonstiScios anyagot gyujtott osz-sze: 1943-ra kozel hatezer diapozitiv szolgalt ujszeru ,.vetitettkepes" eloadasainakillusztrarasara. A szeminariumban kesziilt dolgozatok Miskolc es Borsod var-megye kriminalitasanak vizsgalatahoz rna sem, nelkiilozhetjuk.

A Bruckner Gyozo iranyitasa alatt allo egyhazjogi szeminarium kezdetben

5* 67

II. évfolyamJogbölcsészet E óra Hacker ErvinMagyar rnagánjog 5 ora Eelenka IstvánKözgazdaságtan 5 ora Schneller Károly

III. évfolyam [jogtudományi]Magyar anyagi btintetöjog 5 óra Hacker ErvinMafiar polgári törvénykezési jog 5 óra Haendel VilmosMagyar kereskedelmi és váltojog 6 óra Haendel vilmosÜsztrák rnagánjogi Ifi óra Zelerıka István

IV. évfolyam ıfállamtudományijPolitika 5 óra Zsedénifí BëlflMagyar közigazgatási jog 4 óra Szontagh VilmosMagyar pénzügyi jog 4 óra Szontagh Vilmos

B. Speciális kollégiumokA világháború története 1914-1913 4 óra Bruckner GyözöKözegészségtan és törvényszéki orvostan 2 óra I-lenszellmann Aladár.államszámviteitan 2 óra Szontagh RfilmosKorszerű honvédelem kérdései 2 óra Makray Sándor vezérkari órn.Bevezetés a magyar közjogba 3 ora Esedényi BélaBörtönügy 2 óra Hacker ErvinA sziiletések statisztikája 3 óra Schneller KárolyAgrárpolitika 2 óra Schneller I-íárolyGazdasági közigazgatás 2 óra Szontagh viimosA római jog ismeretforrásai 2 óra Sztehlo ZoltánÉrtékpapirjog 2 óra Haendel "-IilmosSzemelvények a kötelmi jog köréböl 2 ora Szilágyi Antalifáltójogi praktikum 1 ora Putnoki BélaNémet nyelv 2 óra Budaker KárolyAngol nyelv 2 óra Üsorba ZoltánTestnevelés 3 órai*

.él jogakadémia sajátos, élménytadó oktatási formái a szemináriumok vol-tak. A hallgatók itt kerülhettek közvetlen kapcsolatba oktatóikkal, és ismerked-hettek választott hivatásuk gyakorlatával is. Ami talán a legfontosabb: a sze-mináriumokban végzett munka az önállóság, öntevékenység kialakítását segi-tette. Úgy, mint mostanában a diákkörök, az arra alkalmaz hallgatók számárapedig az elmélyiiltebb, módszeresebb felkészülést, önálló tudományos kutatásilehetóséget is biztosított.

A jogakadémia szemináriumait a tanárok egyetemi minták alapján tartot-ták. A büntetőjogi szeminárium a Foger László és Boloph Jenó budapesti egye-temi tanárok módszerét követte. A korábbi merev, elöadás-központú foglalkozástoldva Hacker Ervin a hallgató öntevékenységére épített, szabad lehetöségetnyúj-tott számukra, mind a téma kiválasztása, mind a feldolgozás terén. A biintetö-jogi szemináriumon egyébként nagy teret kapott a joggyakorlat megismertetése.A közvéleményt megmozgató, tanulságos biinesetek után a hallgatók meghatá-rozott perbeli szerepeket kapva, ,,újrajátszották" a bírósági tárgyalást. A jog-akadémiai „eskiidtszéki tárgyalások" népes- hallgatóság elött folytak. Az egyesfoglalkozásokra már végzett jogászok, egykori hallgatok is eljártak. Hacker Er-vin saját költségén egyediilállö mennyiségű' demo-nstısciös anyagot gyűjtött ösz-sze: 1943-ra közel hatezer diapozitiv szolgált újszerű „vetítettképes” elöadásainakillusztrálˇására. A szemináriumi:-an készült- dolgozatok Miskolc és Borsod vár-megye kriminalitásának vizsgálatához ma sem. nélkiilözhetjiik.

A Bruckner Gyözö irányítása alatt állö egyházjogi szeminárium kezdetben

5* ti?

nemet rendszeru volt, tehat elore kiadott temak felolvasasabol allt. Az 1933/34-es tanevtol atvettek az angol egyetemeken uralkodo vitamodszert. Az uj rend-szer lenyege az volt, hogy az elore megjelolt temat a hallgatok kozosen es 6n-alloan dolgoztak fel. Tobbnyire aktualis egyhazpolitikai kerdesekkel foglalkoztak.Minden hallgato — a regi eperjesi, sarospataki szimbolikus varmegye mintajara— meghatarozott pozfciot, szerepet kapott. Az fgy elrendezett, bator hangu jel-kepes egyhazkozossegi kozgyulesekre (birosagi targyalasokra, egyhazmegyei eskeriileti torvenyszekekre) nemcsak a hallgatok, hanem az egyhazi vezetok isnagy szamban jartak.

A jogakademian a fentieken tul jog- es imivelodestorteneti, statisztikai, ro-mai jogi, maganjogi, kozgazdasagi. jogbolcseleti, penzugyi jogi. perjogi es sajto-tudomanjd szeminarium mukodott.10 Meglepoen magas szinvonalon es tobb resz-leteben ma is alkalmazhato modszerekkel.

Jegyzetek

[1] Dr. Bruckner Gyozo: A miskolci jog-akademia multja es kulturmunkassaga(1919—1959) clmu (Erdliget 1953—1959), azEyangelikus Orszagos Leveltarnal (to-vabbiakban EOL) orokos letetbe helye-zett kezirat. EOL Bruckner Gyozo ha-gyatek. Irattar 15. (Tovabbiakban;Bruckner) II. kotet 638. old. A felso-oktatasi reform kerdeserol meg: EOL.Miskolci Jogakademia Karl jegyzokony-vek X. kotet 251. es XI. kot. 198. old. Atiszai agi hitv. ev. egyhazkeriilet mis-kolczi (eperjesi) jogakademiajanak Al-manachja (tovabbiakban: Almanacli)1936—37. tanev. 36. old.

[2] A Jogakademia vagyoni allapota 1935.dec. 31-en:Keszpenz 121 933 P.Szeclienyi 2. sz. alatti haz erteke

106 736 P.2 tapolcai villatelek 17 513 P.Leltari javak 45 569 P.o'sszesen 291 752 P.EOL. Miskolci Jogakademia Karl jegy-zokonyvek X. kot. 145. old.

[3] EOL. Miskolci Jogakademia Kari jegy-zokonyvek IX. kot. 327—328. old.

[4J Bruckner 684. old. Almanach 1932/33.tanev 65. old.

[5] A nyilvantartasok az Almanachok fiig-gelekekent es Bruckner 899. es 902. ol-dalain taialhatok. Az adatok a II. fel-evre beiratkozottakra vonatkoznak,

[6] Almanach 1933—34. tanev 56. old. A tes-tiilet azevi palyatetelenek cime: ,,A tria-noni beke revlzioja es Europa igazi er-dekei egy sikban". A testuleti tiles me-leghangu taviratbaii lidvozolte BetlilenIstvant es Eckhardt Tibort nagysikeru-nek itelt angliai ,,revlzios koriitjuk" al-Icalmabol.

[7] EOL. Miskolci Jogakademiai Kari jegy-zokonyvek IX. kot. 110. old. Novak ist-van: Az eperjesi—miskolci jogaszifju-sag diakelete. Miskolc. 1941. 357. old.

[8] Ruszoly Jozsef: Ki voit Zsedenyi Bela?Napjaink, XXIV/1985. 3. szam 24—29. old.

[9] Almanach 1938/39. ev. 41. old.[10] Bruckner I. 297—530. Az egyes szemina-

riumok tevekenysegerol az Almanachokmegfelelo oldalain ..Szeminariumi elet"cinieii olvashatunk. A Buntetojogi sze-minarium munkajarol Hacker Ervinket izben is beszamolt a Miskolci Jo-gaszelet 1937. evi 3. es az 1941. evi 1.szamaban.

letében ma is alkalmazható módszerekkel.

ll]

[El

13]H]

E3

német rendszerű volt, tehát elöre kiadott témák felolvasásából állt. Az 1á33,-`3é-es tanévtöl átvették az angol egyetemeken uralkodó vitamódszert. Az új rend-szer lényege az volt, hogy az elöre megjelölt témát a hallgatók közösen és ön-állóan dolgozták fel. Többnyire aktuális egyházpolitikai kérdésekkel foglalkoztak.Minden hallgató - a régi eperjesi, sárospataki szimbolikus vármegye mintájára- meghatározott pozíciót, szerepet kapott. Az így elrendezett, bátor hangú jol-képes egyházközösségi közgyülésekre (bírósági tárgyalásokra, egyházmegyei éskerületi törvényszékekrefi nemcsak a hallgatók, hanem az egyházi vezeték isnagy számban jártak.

A jogakadémián a fentieken túl jog- és múvelódéstörténeti, statisztikai, ró-mai jogi, magánjogi, közgazdasági, jogbölcseleti, pénzügyi jogi, perjogi és sajtó-tudományi szeminárium múködött."' Meglepóen magas színvonalon és több rész-

Jegyzetek

Dr. Bruckner Gyózó: A miskolci jog-akadémia múltja és kııltúrtnunkássága.[1315]-1959] című. {El`dliget 1953-Iáöüj, azEvangélikus Országos Levéltárnál (to-vábbiakban EÜIJ örökös letétbe helye-zett kézirat. EÜL Bruckner Gyózó ha-gyaték. Irattár lö. {Továbbiakban:Brucknerl II. kötet E33. old. A feisó-oktatási reform kérdéséröl még: EÜL.Miskolci .Iogakadémía Karl jegyzököny-vek ik. kötet 251. és KI. köt. 193. old, Atiszal ági hitv. ev. egyházkerület mis-kolczi íeperjesij jogakadémiájának Al*manachja (továbbiakban: Almanach)líi3ü-31. tanév. EE. old.A jogakadémia vagyoni állapota isss.dec. sl-én:Készpénz lzl 933 P.Széchenyi z. sz. alatti ház értéke

lsli 135 P.:l tapolcai villatelek 11 513 P.Leltári javak is ass P.Üsszesen 21 152 P.EÜL. Miskolci Jogakadémia Kari jegy-zókönyvek li. köt. 145. old.EÜL. Miskolci Jogakadémía Hari jegy-zökönyvek II. köt. 321-szs. old.Bruckner ess. old. Almanach 1s.3z,I'3s.tanév lió. old.

[5]

lfil

ET]

[El]lál

[1 Ül

A nyilvántartások az Almanachok füg-gelékeként és Bruckner ssa. és sas. ol-dalain találhatók. Az adatok a II. fél-évre heiratkozottakra vonatkoznak.Almanach láss-sá. tanév se. old. A tes-tület azévi pályatételének címe: ..At1`ia-noni heke reviziója és Európa igazi ér-dekei egy síkhan". A testületi ülés me-leghangu távirathan üdvözölte BethlenIstvánt és Eckhardt Tibort nagysikerű-nek ítélt angliai „revíziós körútjuk"al-kalmábói.EUL. Miskolci Jogakadémíai Kari jegy-zökönyvek IH. köt. llll. old, Novák Isl-ván: Az Eperjesi-miskolci jogászifjlll-ság diákélete. Miskolc. issl. sal. old.Huszoly József: I-El volt Esedényi Béla?Napjaink. .'i\IIHLIl.f',|'liIEf~. Il. szám 24-ás. old.Almanach isssiss. év. sl. old.Bruckner I. zs?-óiill. Az egyes szeminá-riumok tevékenysógéröl az Almanachokmegfelelo oldalain „ãzemináríunıi élet”címen oi.vashatunk. A Büntetöjogí sze-mi1`ıá1`ium ınunká.járól Hacker Ervinkét ízben is beszámolt a Miskolci Jo-gászélet 1937. évi 3. és az issl. évi i.számában.