-
HU HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2015.10.14.
COM(2015) 510 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI
TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia
szerinti kiemelt
intézkedések végrehajtásának helyzete
-
2
A MENEKÜLTÜGYI VÁLSÁG KEZELÉSE: AZ EURÓPAI MIGRÁCIÓS STRATÉGIA
SZERINTI
KIEMELT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK HELYZETE
I. BEVEZETÉS
Az év első kilenc hónapjában több mint 710 000 ember1 –
menekültek, lakóhelyüket elhagyni
kényszerült személyek és más migránsok – érkezett Európába, és
ez a tendencia folytatódni
látszik. Ez próbára teszi az Európai Uniót. Az Európai Bizottság
által 2015. májusban2
előterjesztett európai migrációs stratégia megállapította, hogy
a migrációkezelés átfogó
megközelítésére van szükség. Azóta több fontos intézkedésre
került sor – ideértve két
szükséghelyzeti program elfogadását, amelyek értelmében 160 000,
egyértelműen nemzetközi
védelemre szoruló személyt helyeznek át a leginkább érintett
tagállamokból más uniós
tagállamokba. A folyamatban lévő menekültügyi válság miatt
azonban további azonnali
lépésekre van szükség.
Ezért az Európai Bizottság szeptember 23-án részletesen
ismertette az európai migrációs
stratégia végrehajtása céljából a következő hat hónapban
meghozandó kiemelt
intézkedésekből álló csomagot3, amely a jelenlegi helyzet
stabilizálására irányuló rövid távú
intézkedéseket, valamint egy, az idők próbáját kiálló, erőteljes
rendszer létrehozására irányuló
hosszabb távú intézkedéseket is tartalmazott.
A kiemelt intézkedések felsorolása meghatározta a haladéktalanul
szükséges, legfontosabb
intézkedéseket az alábbiak tekintetében: i. operatív
intézkedések; ii. költségvetési
támogatás, valamint iii. az uniós jog végrehajtása.
Az állam-, illetve kormányfők 2015. szeptember 23-i nem
hivatalos ülése jóváhagyta a
felsorolást4.
Három hét elteltével e közlemény felméri a kiemelt intézkedések
végrehajtása terén
folyamatban lévő előrehaladást (lásd az 1. mellékletet). Az e
heti Európai Tanács lehetőséget
nyújt az állam-, illetve kormányfők számára, hogy világos és
egyértelmű
kötelezettségvállalást tegyenek a menekültügyi válságra
vonatkozó uniós reagálás új
szakaszának – a gyors és határozott végrehajtásnak – az
elindítására.
II. OPERATÍV INTÉZKEDÉSEK
Ahhoz, hogy, a schengeni közös külső határ egyes szakaszain
hatékonyan kezeljük a
migrációs áramlás okozta nyomást, minden tagállam
felelősségvállalására és szolidaritására
szükség van. Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció gyors
kiépítése támogatást nyújt
a leginkább érintett tagállamoknak az érkezők megfelelő
fogadásához, azonosításához és
kezeléséhez. Ezzel egyidejűleg a Bizottság javaslata alapján a
Tanács intézkedéseket fogadott
el 160 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy
áthelyezése érdekében.
1 A Frontex 2015. október 13-án közzétett adatai. 2 COM(2015)
240 final. 3 COM(2015) 490 final. 4 A nyilatkozat elérhető az alább
internetcímen:
http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/09/23-statement-informal-meeting/.
http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/09/23-statement-informal-meeting/http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/09/23-statement-informal-meeting/
-
3
Ezzel jelentősen – hacsak részben is – enyhülhet a leginkább
érintett tagállamokra nehezedő
nyomás. Döntő fontosságú, hogy most végrehajtásra kerüljenek az
említett párhuzamos
intézkedések, továbbá az alábbiak: ujjnyomatvétel az összes
migránstól, a menedékkérők
gyors kiválasztása és áthelyezése, a megfelelő befogadási
kapacitások kialakítása, amit a
másodlagos migrációs mozgások megelőzésére, valamint a más
tagállamban megtalált,
áthelyezett személyeknek az áthelyezési célországba való
azonnali visszaküldésére szolgáló
lépések kísérnek. Továbbá lényeges elem a nemzetközi védelemre
nem szoruló, és ezért
áthelyezésre nem jogosult személyek gyors önkéntes vagy kötelező
visszatérésének
biztosítása. A Bizottság által meghatározott, kiemelt
intézkedések nagy hangsúlyt fektettek az
említett intézkedések operatív működésére.
II.1 Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció
végrehajtása
A legnagyobb nyomás alatt álló külső határokon megfelelően
működő és hatékony
migrációkezelés alapvetően fontos az egész rendszer, és
különösen a belső határellenőrzés
nélküli szabad mozgást biztosító schengeni térség iránti bizalom
helyreállításához. Az uniós
stratégia és hitelesség szempontjából központi kérdés annak
igazolása, hogy vissza lehet
állítani a migrációs rendszer megfelelő működését, kiváltképpen
azáltal, hogy migrációs
csomópontokra kiküldött migrációkezelési támogató csoportokat5
alkalmaznak abból a
célból, hogy segítséget nyújtsanak a legintenzívebb nyomás alatt
álló tagállamoknak
kötelezettségeik és feladataik teljesítéséhez. A támogató
csoportoknak munkájukhoz
szükségük van az uniós ügynökségek nyújtotta szilárd bázisra, az
olasz és görög hatóságokkal
való legszorosabb együttműködésre, továbbá a többi tagállam
támogatására.
A Bizottság különmegbízottakat küldött Olaszországba és
Görögországba, hogy gyakorlati
koordinációt és támogatást biztosítsanak. Görögországban az e
célra létrehozott csoport a
Strukturálisreform-támogató Szolgálat bizottsági főigazgatójának
irányítása alatt dolgozik, aki
közvetlenül az elnöknek számol be. E csoport fokozatos
megközelítést fogadott el a migrációs
csomópontok azonosítása, a támogató csoportok kiküldése, az
áthelyezések megkezdése, a
visszatérések újraindítása, valamint a határ megerősítése
tekintetében. A közvetlen, valós
idejű támogatás és koordináció hasonló modellje működik
Olaszországban. A Bizottság
említett intenzív, teljes időráfordítással nyújtott támogatása
valódi eredményeket ért el az
áthelyezés végrehajtási szakaszára való áttéréshez a két
tagállamnak nyújtott segítség
tekintetében (lásd a 2. és a 3. mellékletet).
Miután az európai migrációs stratégiában meghatározottaknak
megfelelően sor került az
ügynökségek fokozott mozgósítására, az európai regionális
munkacsoportok Görögországban
és Olaszországban egyaránt felállítják és koordinálják a
migrációkezelési támogató
csoportokat. A Frontex, az Európai Menekültügyi Támogatási
Hivatal (EASO), valamint az
Eurojust egyaránt részt vesz ebben6. Ennek következtében azonnal
reagálni tudnak az
Olaszország és Görögország által előterjesztett ütemtervekben
azonosított szükségletekre.
Mindazonáltal munkájuk során nagymértékben rászorulnak a
tagállamok támogatására. A
Frontex és az EASO egyaránt hozzájárulás-igénylési felhívást
tett közzé abból a célból,
hogy humán erőforrásokat és műszaki felszerelést kérjen a
tagállamoktól. E felhívások
mindkét esetben az ügynökségek korábbi igényléseihez képest
példa nélküli számokat
5 A „migrációs csomópont” az uniós külső határ azon szakasza
vagy olyan régió, amelyre rendkívüli nyomás
nehezedik, ami sürgetővé teszi az uniós ügynökségek megerősített
és összehangolt támogatását. 6 Az említett ügynökségek képviselői
együtt dolgoznak a kikötőkben vagy az egyes befogadóállomásokon
lévő
közös irodahelyiségekben, hogy összehangolják a nemzeti
hatóságoknak az alábbiakhoz nyújtott uniós
támogatást: azonosítás, regisztrálás és visszatérés, valamint az
információk és hírszerzési értesülések gyűjtése,
megosztása és elemzése az embercsempész hálózatokkal szembeni
bűnügyi nyomozások elősegítése céljából.
-
4
tartalmaznak, ami a leginkább érintett tagállamok előtt álló
nehézségek kivételes jellegét
tükrözi: rendkívül lényeges, hogy a többi tagállam pozitív,
konkrét és gyors választ adjon
ezekre a felhívásokra.
A Frontex legutóbbi felhívása 775 további határőrt,
szűrő-ellenőrző és kikérdezési szakértőt
és tolmácsot igényelt – ezek a feladatok egyaránt
nélkülözhetetlenek az Európai Unió külső
határainak hatékony igazgatásához. A felhívást ketté bontották
670 tisztviselőre, akik főként
az Olaszországban és Görögországban alkalmazandó, uniós
fogadóállomási rendszer
közvetlen támogatását szolgálják, és 2016. január végéig fedezik
a becsült igényeket,
valamint 105 kiküldött határőrre, akiket az Európai Unió
különböző külső szárazföldi határain
fognak bevetni.
Az EASO legutóbbi felhívása több mint 370 szakértőre vonatkozik,
akik révén az
olaszországi és görögországi igényeket kívánják fedezni 2017
harmadik negyedévéig. Ezek a
szakértők támogatást nyújtanának a két tagállam menekültügyi
hatóságainak a regisztrációs
folyamat, az áthelyezéssel kapcsolatos tájékoztatási feladatok,
valamint az esetleges
hamisított okmányok felderítése során.
Az uniós állam-, illetve kormányfők szeptemberi nem hivatalos
ülésén kifejezetten elismerték
a személyzet és a felszerelés iránt igényt – és novemberi
határidőt szabtak meg ezen
szükségletek kielégítéséhez.
A tagállamok mostanáig tett kötelezettségvállalásai azonban
elmaradnak a valós
szükségletektől. Október 8-ig csupán hat tagállam7 válaszolt az
EASO hozzájárulás-igénylési
felhívására, és a 374 szükséges szakértő közül 81-et ajánlottak
fel. Mostanáig hat tagállam8
válaszolt a Frontex felhívására, 48 határőr tisztviselő
felajánlásával. A tagállamoknak
gyorsan el kell juttatniuk hozzájárulásukat, hogy megfeleljenek
az ügynökségek
igényfelmérésének.
Olaszország a következő migrációs csomópontokat azonosította:
Augusta, Lampedusa, Porte
Empedocle, Pozzallo, Taranto és Trapani (lásd az 5.
mellékletet). Lampedusában létrejött és
működik az első migrációkezelési támogató csoport. Ez a 2015
júniusában, a szicíliai
Cataniában felállított európai regionális munkacsoportra épül9.
A támogató csoport jelenleg a
Frontex két kikérdező csoportjából, valamint a migrációs
csomóponton és az áthelyezéshez
használt közeli befogadóállomáson dolgozó EASO szakértőkből áll.
A Frontex már
mozgósított 42 kiküldött határőrt, az EASO pedig 6
szakértőt.
Ahhoz, hogy az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció
hatékony legyen, rendkívül
lényeges a befogadási kapacitások növelése annak érdekében, hogy
áthelyezésük előtt
fogadják a menedékkérőket. Megfelelő kapacitás szükséges ahhoz
is, hogy a visszatérést
elrendelő határozat végrehajtása előtt őrizetben tartsák az
irreguláris migránsokat.
Olaszország kibővítette befogadási kapacitásait, és mostanra
rendelkezik – a négy azonosított
migrációs csomóponton található – érkezési befogadóállomásokkal,
amelyek mintegy 1 500
személyt képesek elszállásolni. Az év végéig tovább bővítik a
kapacitást, hogy további 1 000
helyet biztosítsanak, és így 2 500-ra növelik az érkezési
befogadási kapacitást.
Görögország a következő öt migrációs csomópontot azonosította:
Leszbosz, Hiosz, Lerosz,
Számosz és Kosz (lásd a 4. mellékletet). A pireuszi székhelyű
európai regionális
7 Ausztria, Belgium, Hollandia, Románia, Szlovákia és
Spanyolország. 8 Belgium, a Cseh Köztársaság, Litvánia, Portugália,
Románia és Svédország. 9 A munkacsoport a Frontex, az EASO, az
Europol, az EUNAVFORMED-SOPHIA uniós tengeri művelet,
valamint az olasz hatóságok bevonásával működik.
-
5
munkacsoport teljes mértékben működőképes. Az első
migrációkezelési támogató csoport a
leszboszi migrációs csomópont közelében fog állomásozni. A
Frontex már kiküldött 53
szakértőt; az EASO-nak jelenleg egy munkatársa tartózkodik
állandó jelleggel
Görögországban, hogy segítséget nyújtson az EASO-szakértők
kiküldésének
megszervezéséhez.
Görögország bővítette befogadási kapacitásait, és jelenleg hét
érkezési befogadóállomással,
szűrő-ellenőrző állomással és ideiglenes létesítménnyel
rendelkezik négy, azonosított
migrációs csomópont (Leszbosz, Hiosz, Számosz és Lerosz)
területén, amelyek mintegy
2 000 embert képesek elszállásolni. A kapacitást tovább
bővítik10
.
A migrációs csomópontok fogadási szükségleteinek egy része
azoknak az irreguláris
migránsoknak az azonosításához és regisztrálásához kapcsolódik,
akik nem szorulnak
egyértelműen nemzetközi védelemre, és így nem jogosultak az
áthelyezésre. Ez szükségessé
teszi, hogy elegendő kapacitás álljon rendelkezésre a
létesítményekben az irreguláris
migránsok szökésének megakadályozásához.
II.2 Az áthelyezési program fokozatos megvalósítása
A Tanács szeptember 14-én elfogadta a Bizottság határozatra
irányuló javaslatát11
, amely
40 000, Olaszországban és Görögországban tartózkodó,
egyértelműen nemzetközi védelemre
szoruló menekült áthelyezéséről rendelkezik. Ezt egy héttel
később követte az a (szintén a
Bizottság javaslatán alapuló) határozat12
, amely 120 000, Olaszországban és Görögországban
és a menekültügyi válság által közvetlenül érintett más
tagállamokban tartózkodó,
egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló menekült
áthelyezéséről rendelkezik. A
migrációkezelési támogató csoportok eszközként szolgálnak ahhoz,
hogy az említett
áthelyezés megvalósulhasson az Unió külső határainál.
Mindkét határozat azonnali nyomon követést tesz szükségessé az
uniós intézmények, a
nyomás alatt álló tagállamok, valamint az áthelyezett személyek
befogadására kötelezettséget
vállaló tagállamok részéről.
Az Európai Bizottság – a gyakorlati végrehajtás előre vitele
céljából – október 1-jén egy
áthelyezési és áttelepítési fórum keretében összehívta a
tagállamok, az uniós ügynökségek, a
Nemzetközi Migrációs Szervezet, valamint az Egyesült Nemzetek
menekültügyi főbiztosa
(UNHCR) több mint 80 küldöttjét. Olaszország és Görögország a
fórumon bemutatták
áthelyezési ütemterveiket – körvonalazva a menedékjogra, az
érkezési befogadásra és a
visszatérésre vonatkozó intézkedéseket, valamint azt, hogy
milyen lépéseket kívánnak tenni
az elkövetkező hetek során az áthelyezési program teljes körű
megvalósítása érdekében.
Sor került az első, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló
személyek áthelyezésére,
azonban még sok munkára van szüksége ahhoz, hogy ezt gyorsan
kövesse a havonta több száz
áthelyezéssel járó komoly áramlás. Minden tagállamot felkértek
arra, hogy az országon belül
határozzák meg a nemzeti kapcsolattartó pontokat: mostanáig 21
tagállam állapította meg
10 Például az év végéig 300–400 férőhelyes ideiglenes
létesítménnyel Kosz szigetén. 11 A Tanács (EU) 2015. szeptember
14-i 2015/1523 határozata a nemzetközi védelem területén
Olaszország és
Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések
megállapításáról (HL L 239., 2015.9.15., 146. o.). 12 A Tanács (EU)
2015. szeptember 22-i 2015/1601 határozata a nemzetközi védelem
területén Olaszország és
Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések
megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 80. o.).
-
6
nemzeti kapcsolattartó pontját13
. A tagállamok arra is felkérést kaptak, hogy adott esetben
küldjenek összekötő tisztviselőket Olaszországba és
Görögországba. Eddig 22 tagállam
rendelt ki ilyen tisztviselőket14
.
Az áthelyezési lánc lényeges részét képezi, hogy a befogadó
tagállamban megfelelő
befogadási kapacitás legyen az áthelyezett személyek
elszállásolására. Mostanáig csupán hat
tagállam jelentette be az áthelyezett személyek befogadása
céljából rendelkezésre bocsátott,
említett befogadási kapacitást15
. Október végéig mindegyik tagállamnak el kell küldenie
ezt az értesítést.
Az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek első
tényleges áthelyezése
2015. október 9-én Rómából felszállt az első repülő, fedélzetén
19 eritreaival, akik
Svédországban kezdenek új életet. Dimitriosz Avramopulosz
migrációs ügyekért és uniós
belügyekért felelős európai biztos, Jean Asselborn luxemburgi
külügyminiszter és Angelino
Alfano olasz belügyminiszter jelenlétében öt nő és 14 férfi
szállt fel a Ciampino repülőtérről.
Ez a fontos, szimbolikus esemény a menedékjog iránti kérelmek
kezelésére vonatkozó új
európai megközelítés kezdetét jelezte. Mindazonáltal a
szimbólumokon túl jelenleg arra van
szükség, hogy az áthelyezések rendszeres, rutinszerű gyakorlattá
váljanak Olaszországban és
Görögországban.
Az első járat annak eredményeként indulhatott el, hogy az olasz
és a svéd hatóságok, a
Frontex és más uniós ügynökségek, helyi nem kormányzati
szervezetek, valamint az Európai
Bizottság kiküldött különmegbízottja intenzív helyszíni
előkészítő munkát végeztek.
Lankadatlan erőfeszítések biztosították a rendszer
működőképességét, valamint azt, hogy a
folyamat minden állomásánál elvégezhessék a szükséges
regisztrálást és kezelést.
Az eritreai közösség bevonása döntő fontosságú volt az első
művelet sikerének biztosításához.
A menedékkérők kezdetben vonakodtak a regisztrációtól, mivel nem
bíztak a rendszerben. A
Bizottság helyszíni küldöttjei – az UNHCR-rel és a helyi nem
kormányzati szervezetekkel
együttműködve – sok erőfeszítést tettek az elmúlt hetek folyamán
azért, hogy meggyőzzék az
érintettek első csoportját arról, hogy valóban áthelyezik
őket.
A rendszer iránti bizalom azonban különösen azóta növekszik,
hogy az első áthelyezést
végrehajtották. Jelenleg Lampedusában és Villa Sikaniában
sorokban állnak azok az emberek,
akik regisztrálni szeretnének. Már több mint 100 eritreait
azonosítottak áthelyezendő
személyként.
Most nagyon fontos, hogy további áthelyezések kövessék az első
példáját, és elkerüljék az
áthelyezendő személyek feltorlódásával kialakuló szűk
keresztmetszeteket.
13 Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus,
Finnország, Franciaország, Németország, Görögország,
Magyarország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Málta,
Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia,
Szlovénia, Spanyolország, Svédország. 14 Ausztriából,
Belgiumból, Horvátországból, Ciprusról, a Cseh Köztársaságból,
Észtországból, Finnországból,
Franciaországból, Németországból, Írországból, Lettországból,
Litvániából, Luxemburgból, Máltáról,
Hollandiából, Lengyelországból, Portugáliából, Romániából,
Spanyolországból, Szlovákiából, Svédországból
Olaszországba, Szlovéniából pedig Olaszországba és Görögországba
is. 15 Ausztria, Franciaország, Németország, Luxembourg, Svédország
és Spanyolország.
-
7
Az áthelyezési program keretében érintettek első csoportjainak
sikeres átadása fontos első
lépést jelent. Ezeket az áthelyezéseket most kellő nagyságrendű,
szilárd és folyamatos
gyakorlattá kell tenni. Itt az ideje, hogy minden tagállam
eljutassa a Bizottsághoz arra
vonatkozó egyértelmű kötelezettségvállalását, hogy – szem előtt
tartva a feladat
sürgősségét – mostantól fogva az év végéig hány személyt fog
áthelyezni.
II.3 Áttelepítés
A nemzetközi védelemre szoruló személyeknek közvetlenül harmadik
országokból történő
áttelepítése megfelel az Unió humanitárius kötelezettségeinek,
és biztonságos alternatívát
nyújt a menekülteknek ahhoz képest, mintha saját maguk
vállalkoznának az Európába
irányuló veszélyes utazásra. Az október 1-jei áthelyezési és
áttelepítési fórumon a tagállamok
megerősítették azt a júliusban vállalt kötelezettségüket, hogy a
következő két évben több mint
20 000 menekültet fogadnak be ilyen módon. Az október 2-i
áttelepítési munkaértekezlet
gyakorlati megoldásokat dolgozott ki az áttelepítés eredményes
alkalmazására. Mostanra sor
került az első áttelepítésekre.16
A tagállamoknak most tájékoztatniuk kell a Bizottságot
arról, hogy hány személyt, és honnan fognak áttelepíteni a
következő hat hónapban..
II.4 Visszatérés és visszafogadás
Az uniós menekültügyi rendszert alkotó, összefonódó
mechanizmusok egyik alapvető elemét
jelenti annak biztosítása, hogy hatékonyan gondoskodjanak a
nemzetközi védelemre nem
jogosult személyek visszatéréséről. Jelenleg rendkívül kevés
visszatérést elrendelő
határozatot hajtanak végre a gyakorlatban, és az embercsempész
hálózatok ezt arra használják
ki, hogy vonzást gyakoroljanak a nemzetközi védelemre nem
szoruló migránsokra. Minél
hatékonyabbá válik a visszatérési rendszer, annál kevesebb az
esélye, hogy az
embercsempészek meg tudják győzni az embereket arról, hogy
átcsúszhatnak a hálón, ha
nemzetközi védelemre nem szoruló személyként azonosítják
őket.
A 2015. októberi IB Tanácson a tagállamok jóváhagyták a
Bizottság által javasolt,
visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervet17
. Jelenleg a gyors és hatékony nyomon
követésen van a hangsúly.
16 A 2015. július 20-án elfogadott program keretében a
szomszédos országokban tartózkodó 132 szíriait már
áttelepítettek a Cseh Köztársaságba (16), Olaszországba (96) és
Liechtensteinbe (20). 17 COM(2015) 453 final.
-
8
Olaszország a közelmúltban két visszatérési intézkedést hajtott
végre – gondoskodott 28
tunéziai állampolgár Olaszországból Tunéziába, és 35 egyiptomi
állampolgár Egyiptomba
való visszatéréséről. Októberre Olaszországból egy,
Görögországból pedig két, a Frontex által
koordinált, közös visszatérési műveletet irányoztak elő. Az
ilyen műveletek gyakoriságát
növelni kell.
A hatékony visszatérés biztosítása lényeges részét képezi a
migrációs csomópontok területén
tevékenykedő migrációkezelési támogató csoportok munkájának.
Ehhez arra is szükség van, hogy hatékony rendszerek jöjjenek
létre az Unión belül a
visszatérést elrendelő határozatok kiadása és végrehajtása
érdekében. Az előző hónapban
konkrét lépéseket tettek az integrált visszatérés-kezelési
rendszer kidolgozására, valamint
arra, hogy a visszatérést elrendelő határozatokat és a beutazási
tilalmakat belefoglalják az
uniós információcsere-rendszerekbe. A tagállamok visszatéréssel
foglalkozó intézményeinek
szintén meg kell kapniuk a szerepük ellátásához szükséges
forrásokat.
A visszatérések kizárólag akkor hajthatók végre, ha a származási
országok beleegyeznek
abba, hogy visszafogadják az érintett személyeket. A
visszafogadás a hatékony migrációs
politika nélkülözhetetlen eleme. A visszatérőket vissza kell
fogadni származási országukba.
Ehhez szoros partnerséget kell kialakítani a harmadik
országokkal, a rendelkezésünkre álló
valamennyi eszköz felhasználásával. A tagállamoknak és a
Bizottságnak együtt kell
működniük ahhoz, hogy a visszatérések számának növelése
érdekében megtalálják a
nyomásgyakorlás és az ösztönzők közötti kényes egyensúlyt a
harmadik országokhoz fűződő
kapcsolatokban. E folyamat elősegítése érdekében megállapodás
született arról, hogy a
tagállamok 2015 végéig európai migrációs összekötő
tisztviselőket küldenek tizenegy
országba, de erre a kiküldésre még nem került sor18
. A főképviselő/alelnök elindította az
első magas szintű párbeszédet az irreguláris migráció fő
származási országaival, és ezt
különféle, szélesebb körű párbeszédek fogják követni Etiópiával,
Szomáliával, az Afrikai
Unióval és a Száhil öv országaival. A közvetlen prioritás a
meglévő visszafogadási
megállapodások hatékony gyakorlati alkalmazásának
biztosítása.
A visszafogadás működőképessé tétele: gyakorlati együttműködés
Pakisztánnal
Az Uniónak 2012 óta van visszafogadási megállapodása
Pakisztánnal. A nagyszámú érintettre
tekintettel (lásd a 9. mellékletet) – Pakisztán hosszú évek óta
az Unióba irreguláris módon
érkező harmadik országbeli állampolgárok negyedik legnagyobb
kibocsátó országa – ez a
megállapodás különösen fontos. Azonban a becslések szerint azon
pakisztáni állampolgárok
közül, akikkel szemben visszatérést elrendelő határozatot adtak
ki az Unión belül, csupán
54% esetében gondoskodtak a visszatérésről. A megállapodás
végrehajtásának hatékonysága
tagállamonként igen eltérő. Rendkívüli elakadást azonosítottak
Görögországban, a
dokumentációval kapcsolatos vitákból kifolyólag. Az e hónapban a
Bizottság, Görögország és
a pakisztáni hatóságok között lefolytatott, e témával foglalkozó
visszafogadási megbeszélések
célja a visszatérési folyamat újraindítása:
Az EU–Pakisztán visszafogadási megállapodás alkalmazásáról szóló
megbeszélésekre Athénban került sor bizottsági, görög és pakisztáni
tisztviselők részvételével;
18 A 2015. október 8-i tanácsi következtetések: „A visszaküldési
műveletek sikerének kulcsa a származási és a
tranzitországokkal folytatott együttműködés. Az EU rövidesen
megvizsgálja a helyszínen – az Unió
küldöttségein és különösen a tervek szerint 2015 vége előtt
Egyiptomba, Marokkóba, Libanonba, Nigerbe,
Nigériába, Szenegálba, Pakisztánba, Szerbiába, Etiópiába,
Tunéziába, Szudánba, Törökországba and Jordániába
kiküldendő európai migrációs összekötő tisztviselőkön keresztül
– folytatott uniós diplomáciában rejlő
szinergiákat.”
-
9
Az iszlámábádi uniós küldöttség és a pakisztáni
külügyminisztérium között ugyanazon a napon történtek
kapcsolatfelvételek;
Avramopulosz biztos október 29-én Iszlámábádba utazik a
migrációra vonatkozó együttes terv megvitatása céljából.
Az alábbi eredményt kell elérni:
Közös egyetértés a Görögország és Pakisztán közötti uniós
visszafogadási megállapodás alkalmazásáról;
A Frontex novemberben pakisztániakra vonatkozó közös
visszatérési intézkedést fog
végrehajtani Görögországból;
A Bizottság operatív cselekvési tervet terjeszt majd elő a
Pakisztánnal közös migrációkezelés javítása érdekében.
II.5 A tagállamok támogatásának más módjai
A tagállamoknak több egyéb lehetőségük is van arra, hogy uniós
támogatást igényeljenek a
határigazgatás és a migrációkezelésez történő segítségnyújtás
céljából, azonban ezeket még
mindig nem használják ki teljes mértékben.
A tagállamok sürgős vagy kivételes migrációs nyomás esetén, az
azonnali határőrségi
támogatás érdekében kérhetik gyorsreagálású határvédelmi
csapatok (Rabit) telepítését. A
Bizottság úgy véli, hogy azok a körülmények, amelyek az elmúlt
néhány hónapban
Görögországban kialakultak, pontosan megfelelnek a csoportok
létrehozásának alapjául
szolgáló feltételeknek. Mostanáig sem Görögország, sem
Olaszország nem kérte a
mechanizmus beindítását.
Az uniós polgári védelmi mechanizmust19
akkor aktiválhatja egy adott ország, ha úgy ítéli
meg, hogy önmagában nem képes megbirkózni a válsággal. A
mechanizmus a tagállamok
önkéntes hozzájárulásaira támaszkodik (ideértve a szakértőket,
berendezéseket, szállást és
orvosi felszerelést). A múlt hónapban felkérték a tagállamokat,
hogy közöljék a Bizottsággal,
milyen eszközöket tudnak készenlétbe helyezni a menekültek
segélyezéséhez történő
mozgósítás céljából. Mindössze nyolc tagállam20
küldött értesítést arról, hogy rendelkeznek
olyan – korlátozott mennyiségű – polgári védelmi eszközzel vagy
szakértővel,
amelyeket/akiket kérés esetén még az idén készek volnának
kiküldeni. A Bizottság
ismételten hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok
lényeges
hozzájárulásokkal támogassák a mechanizmust.
A mechanizmust 2015-ben kétszer aktiválták, hogy
Magyarországnak21
, egyszer pedig, hogy
Szerbiának22
nyújtsanak segítséget a menekültek és migránsok példa nélküli
áramlása által
okozott sürgős szükségletek kielégítésére.
Továbbá emlékeztetni kell rá, hogy a Tritón és Poszeidón Frontex
közös műveletek révén a
tagállamoknak nyújtott támogatás továbbra is mindennapi
segítséget biztosít a külső határok
19 A mechanizmus különféle típusú természetbeni támogatást
mozgósíthat, beleértve a szakértőket,
berendezéseket, szállást és orvosi felszerelést. 20 Belgium,
Ciprus, Finnország, Svédország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság,
Litvánia, Lettország. 21 Ezeket a kérelmeket mostanra lezárták. 22
Ez a kérelem még nyitott.
-
10
igazgatásához, és ennek során migránsok és menekültek ezreit
menti meg. Jelenleg 17
tagállam biztosít eszközöket a Tritón, 18 pedig a Poszeidón
művelethez23
. Ugyanakkor a
rendelkezésre bocsátott eszközök még mindig elmaradnak a
szükségestől.
Az elért
haladás
Az első működő uniós fogadóállomás Lampedusán (Olaszország).
Az első leszboszi (Görögország) uniós fogadóállomás az
elkövetkező napokban válik működőképessé.
Megkezdődtek a más tagállamokban való áthelyezések.
A migrációkezelési támogató csoportok működőképesek.
Sor került az első áttelepítésekre.
A Frontex támogatja a visszatérési műveleteket.
Következő
lépések
Az év végéig összesen hat uniós fogadóállomást kell
működőképessé tenni Olaszországban.
Az év végéig összesen öt uniós fogadóállomást kell működőképessé
tenni Görögországban.
A tagállamoknak eleget kell tenniük a szakértők és felszerelés
igénylésére irányuló felhívásoknak, hogy támogatást nyújtsanak
a
migrációkezelési támogató csoportoknak, lehetővé téve a
csoportok teljes
körű telepítését.
A tagállamoknak értesítést kell adniuk, hogy hány áthelyezési és
áttelepítési helyet biztosítanak, és meg kell határozniuk
befogadási
kapacitásukat.
Újra kell kezdeni a Görögországból Pakisztánba történő
visszatéréseket.
A tagállamoknak megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk a Tritón
és Poszeidón Frontex közös műveleteknek.
III. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS
A Bizottság három héttel ezelőtt kötelezettséget vállalt a
pénzügyi támogatás azonnali
megerősítésére. Azóta a Bizottság költségvetés-módosítást
javasolt, hogy 2015-re és 2016-ra
vonatkozó további 1,7 milliárd EUR-ral emelje a menekültügyi
válság kezelésére szánt
pénzügyi forrásokat.
Ez az alábbiakat foglalja magába:
A Menekültügyi és Migrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap
határigazgatást támogató eszköze keretében már 2015-ben további
szükséghelyzeti segítségnyújtás
(100 millió EUR) (lásd a 8. mellékletet);
A három legfontosabb ügynökség 120 álláshellyel történő
megerősítése (60 álláshely a Frontex, 30 az EASO, és 30 az Europol
számára);
23 Málta, Portugália, Hollandia, Franciaország, Norvégia,
Spanyolország, Görögország, Lengyelország,
Románia, az Egyesült Királyság, Németország, Dánia, a Cseh
Köztársaság, Bulgária és Lettország a Tritón
esetében, Dánia, a Cseh Köztársaság, Norvégia, Svédország,
Portugália, Lengyelország, Lettország,
Németország, Horvátország, Hollandia, Finnország, Olaszország,
Franciaország, Spanyolország, Belgium, az
Egyesült Királyság és Románia a Poszeidón esetében.
-
11
További finanszírozás az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz
számára (300 millió EUR), valamint további uniós pénzeszközök
átcsoportosítása, hogy a Madad
alap idén legalább 500 millió EUR-s finanszírozáshoz
juthasson;
A humanitárius segély finanszírozásának 500 millió EUR-val
történő emelése (200 millió EUR 2015-ben, és 300 millió EUR
2016-ban), hogy közvetlenül segélyezzük
a menekülteket, különösen az UNHCR, az Élelmezési Világprogram
és más érintett
szervezetek útján, segítve a menekültek alapvető
szükségleteinek, például az
élelmiszer és a szállás iránti igények kielégítését;
600 millió EUR 2016-ra vonatkozó kiegészítő
kötelezettségvállalás a migrációs kérdések szükséghelyzeti
finanszírozásának növelése (94 millió EUR), az
áthelyezési csomag támogatása (110 millió EUR), a Frontex, az
EASO és az
Europol megnövekedett humán és finanszírozási forrásai (mintegy
86 millió EUR a
visszatérések és a migrációs csomópontok támogatására, továbbá
az ügynökségek
megerősítésére), valamint további finanszírozás a menekültügyi
válság által
leginkább érintett tagállamok segítésére (310 millió EUR).
Ez összességében véve azt jelenti, hogy 2015-ben és 2016-ban 9,2
milliárd EUR összegű
finanszírozás áll majd rendelkezésre a menekültügyi válság
kezelése céljából.
Az Európai Parlament és a Tanács gyorsan járt el a 2015-ös
költségvetés változtatásainak
elfogadása érdekében. A Bizottság most fogadta el a 2016-os
költségvetés módosításait, és
felkéri a költségvetési hatóságot, hogy tegyen hasonló
kötelezettségvállalást a 2016-os
költségvetés gyorsított eljárásban történő elfogadására.
Döntő fontosságú, hogy mostantól nemzeti kiadásokat
mozgósítsanak az átfogó európai
erőfeszítések erősítésére azon felül, hogy az uniós költségvetés
keretén belül sor került a
migrációval kapcsolatos kiadások említett lényeges
megerősítésére. Ezt elismerte az uniós
állam-, illetve kormányfők szeptember 23-i ülése is, amely
kiemelte annak szükségességét,
hogy a tagállami kormányok járuljanak hozzá és hasonló összeggel
egészítsék ki az uniós
finanszírozást az alábbi erőfeszítések tekintetében:
A menekültek sürgős szükségleteire vonatkozó támogatás az UNHCR,
az Élelmezési Világprogram
24 és más ügynökségek útján, hogy annak összege legalább 1
milliárd
EUR-t érjen el. Az uniós költségvetés idén 200 millió EUR,
jövőre pedig 300 millió
EUR kiegészítő támogatást nyújt, ehhez 500 millió EUR-s
kötelezettségvállalásra van
szükség a nemzeti költségvetésekből.
Szeptember 23. óta tíz tagállam25
vállalt kötelezettséget arra hogy további hozzájárulást
nyújt, amelynek összértéke eléri a mintegy 275 millió EUR-t.
Valójában azonban ennek
több mint 80 %-át mindössze két tagállam – az Egyesült Királyság
és Németország
ajánlotta fel. Ez még mindig 225 millió EUR-ral elmarad a
szükségestől.
A szíriai válságra reagáló uniós regionális vagyonkezelői alap
jelentős emeléséhez nyújtott támogatás. A Bizottság felszólítja a
tagállamokat, hogy hasonló összeggel
egészítsék ki az uniós költségvetésből származó 500 millió
EUR-t.
24 Négy tagállam – az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia
és Svédország – 2015-ben az Élelmezési
Világprogram 10 legnagyobb donora között szerepel (forrás:
Élelmezési Világprogram, 2015. október 6.). 25 Ciprus, a Cseh
Köztársaság, Finnország, Németország, Olaszország, Lettország,
Luxemburg, Lengyelország,
Spanyolország és az Egyesült Királyság.
-
12
Annak ellenére azonban, hogy Szíria áll a jelenlegi válság
középpontjában, továbbá
hogy az említett vagyonkezelői alap rugalmas és gyors
megvalósítási eszközt kínál, a
tagállamok mostanáig minimális mértékben reagáltak, mindössze
két tagállam tett
felajánlást – Olaszország 3 millió EUR, Németország pedig 5
millió EUR összegben.
Ez összesen közel 492 millió EUR-val elmarad a szükségestől.
Az afrikai stabilitás és az irreguláris migráció és a
lakóhelyelhagyás okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti
uniós alap támogatása nemzeti
hozzájárulásokkal. A Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti
hozzájárulásoknak hasonló
összeggel kell kiegészíteniük az 1,8 milliárd EUR-s uniós
finanszírozást. Az eddig
vállalt támogatás ismételten elhanyagolható, jelenleg csak három
tagállam –
Luxemburg, Németország és Spanyolország – ígér egyenként 3
millió EUR-t. Hat
tagállam26
nem hivatalosan megerősítette a hozzájárulását, de nem közölt
egyértelmű
számokat. Négy másik27
azt nyilatkozta, hogy „nagy valószínűség szerint” hozzá fog
járulni, négy28
pedig még mérlegeli ezt. Két nem uniós ország29
nem hivatalosan azt
közölte, hogy összesen mintegy 9 millió EUR-t ajánlhatnak fel.
Ez jelentős mértékben,
1 791 millió EUR-val elmarad a szükségestől.
A pénzügyi források annak a módszernek a nélkülözhetetlen részét
képezik, ahogyan
egyaránt foglalkozni tudunk a menekültek pillanatnyi szorult
helyzetével, és
megkezdhetjük a kiváltó okok kezelését. Elengedhetetlen, hogy
gyorsan orvosoljuk az
Európai Tanács által megállapított szükségletek, valamint azon
realitás közötti eltérést,
hogy mostanáig csupán néhány tagállam tett felajánlást(lásd a 7.
mellékletet).
Az elért
haladás
A menekült és migrációs politika 800 millió EUR-s, a Bizottság
javaslatának megfelelő 2015. évi megerősítésének az Európai
Parlament
és a Tanács általi elfogadása.
Jelenleg a költségvetési hatóság előtt van a 2016-ra vonatkozó,
900 millió EUR-s további erősítés.
Következő
lépések
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadniuk a
2016-os költségvetés Bizottság által javasolt változtatásait.
A tagállamoknak hasonló összeggel kell kiegészíteniük a
menekülteknek nyújtott humanitárius segély támogatására vonatkozó
500 millió EUR-s
felajánlást, hogy annak összege elérje az 1 milliárd EUR-t.
A tagállamoknak hozzá kell járulniuk az uniós költségvetésből a
Madad alaprészére nyújtott 500 millió EUR-s finanszírozáshoz,
valamint az
Afrikáért létrehozott Uniós Szükséghelyzeti Alap részére
nyújtott 1,8
milliárd EUR-s finanszírozáshoz.
Ezzel összefüggésben kérdések merültek fel azzal kapcsolatban,
hogy a Stabilitási és
Növekedési Paktum keretében milyen bánásmódot biztosítanak a
menekültügyi válság
kezelése tekintetében felmerült kiadásoknak. A Bizottság
megerősítette, hogy a tagállamoktól
érkező konkrét kérés esetén megvizsgálja, hogy ezt figyelembe
lehetne-e venni a Stabilitási és
Növekedési Paktum hatályos szabályai alapján, és ha igen,
hogyan. Ez többek között az előre
26 Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Málta és az
Egyesült Királyság. 27 Ausztria, Hollandia, Finnország és
Svédország. 28 A Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország és
Görögország. 29 Norvégia és Svájc.
-
13
nem látható körülményekre és szokatlan eseményekre való reagálás
céljából a Paktumba
épített rugalmasság révén történhet.
Az említett értékelést eseti alapon, a nemzeti szintű
költségvetési dokumentumok
elemzésének keretében kellene elvégezni. A felmerült nettó
költségekre vonatkozó
bizonyítékokra kellene alapozni, összhangban a Paktum
alkalmazására vonatkozó, elfogadott
módszertannal.
IV. AZ UNIÓS JOG VÉGREHAJTÁSA
A közös európai menekültügyi rendszer arra épül, hogy segítséget
nyújtanak a nemzetközi
védelemre szoruló személyeknek, és visszatérítik azokat a
migránsokat, akiknek nincs joguk
az Unió területén tartózkodni. Ennek valóra váltása érdekében az
Unió jelenleg szilárd közös
szabályrendszerrel rendelkezik a menekültügy és az irreguláris
migráció tekintetében.
Ugyanakkor helyesen kell alkalmazni ezeket a szabályokat.
A visszatérés terén történő hatékony végrehajtás előmozdítására
szolgáló bizottsági
erőfeszítések egyik példája, amikor a Bizottság segíti a
tagállamokat a szabályok
következményeinek megértésében. A Bizottság a témának szentelt
párbeszédeket folytatott a
tagállamokkal, hogy kiemelje azokat a lépéseket, amelyeket meg
kell tenniük a visszatérés
végrehajtására vonatkozó kötelezettségük teljesítéséhez. A
tagállamoknak gondoskodniuk kell
arról, hogy az irreguláris migránsok fizikailag elérhetők
legyenek a visszatérés céljából, és az
őrizet törvényes végső eszközként történő alkalmazásáról,
amennyiben az irreguláris
migránsok szökésének elkerülése érdekében szükséges. Egészen
addig, amíg ésszerűen
valószínűsíthető, hogy kitoloncolásra kerül sor, annak
végrehajthatóságát nem szabad
veszélyeztetni az őrizet idő előtti megszüntetésével. Végezetül
a döntéshozatal sebessége,
valamint a személyzet és a megfelelő őrizeti kapacitás
rendelkezésre állása egyaránt lényeges
hatást gyakorolhat a visszatérést elrendelő határozatok
végrehajtására.
A Bizottság augusztus óta öt tagállamnak küldött adminisztratív
levelet az
ujjnyomatvételről szóló Eurodac-rendelet, tíznek pedig a
visszatérési irányelv helyes
végrehajtása tekintetében. Minden érintett tagállam válaszolt az
Eurodac-rendeletre
vonatkozóan, és a Bizottság jelenleg értékeli a válaszokat,
megvizsgálva, hogy azok
kielégítőek-e, vagy kötelezettségszegési eljárást kell-e
indítani. A visszatérési irányelvvel
kapcsolatban mostanáig mindössze egy válasz30
érkezett: a Bizottság várja a fennmaradó
válaszokat, és gyorsan értékeli majd a helyzetet. További
adminisztratív levelet intéztünk egy
tagállamhoz a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv, a
befogadási feltételekről szóló
irányelv, valamint a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex
betartásával kapcsolatban.
A Bizottság mostanáig semmilyen választ sem kapott a
menekültügyi eljárásokról szóló
irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel,
valamint a kvalifikációs irányelvvel
kapcsolatos 40 lehetséges vagy tényleges kötelezettségszegési
határozatra vonatkozó,
szeptemberben elfogadott döntésre, amely a korábban megindított
34 ügyet egészíti ki. Az
említett jogszabályok kiemelt fontosságára tekintettel sürgetjük
a tagállamokat, hogy a két
hónapos határidőn belül a lehető leghamarabb adjanak
választ.
A Bizottság szükség esetén gyorsan és hatékonyan folytatja majd
a kötelezettségszegési
eljárásokat annak érdekében, hogy biztosítsa az uniós
jogszabályoknak való
maradéktalan megfelelést ezen a területen (lásd a 6.
mellékletet).
30 Olaszország.
-
14
A szeptemberben meghatározott, kiemelt intézkedések
hangsúlyozták annak szükségességét,
hogy kitüntetett figyelmet szenteljenek Görögországnak. A
tagállamok 2010 novembere óta
nem tudtak menedékkérőket visszaküldeni Görögországba. Az Emberi
Jogok Európai
Bírósága 2010-ben határozatot hozott arról, hogy számos esetben
megsértették az emberi
jogok európai egyezményét. Az Európai Unió Bírósága
megerősítette, miszerint nem
vélelmezhető, hogy a tagállamok tiszteletben tartják a
menedékkérők alapvető jogait, ha a
dublini rendszer alapján intézkednek a Görögországba való
visszatérésről.
Amint említettük a Bizottság jelentős forrásokat fordított
Görögország támogatására. A
tagállamok most kezdik meg az említett erőfeszítések
kiegészítését. Rövid időszak alatt
jelentős haladás történt. A migrációkezelési támogató csoportok
létrehozása és működésük
megkezdése révén orvosolják a dublini átadások tényleges
felfüggesztését okozó legfontosabb
hiányosságokat – kibővítik a befogadólétesítményeket és a
menekültügyi eljárások erőteljes
rendszere alapján intézkednek a visszatérésről.
A mostanáig elért haladás reménykeltő, és folytatódnia kell.
Ennek alapján a Bizottság 2015.
november 30-ig értékeli a helyzetet, és valamennyi feltétel
teljesülése esetén 2015
decemberében vagy 2016 márciusában javaslatot tesz az Európai
Tanácsnak a
Görögországba irányuló dublini átadások visszaállításának
megerősítése céljából.
Több tagállam a közelmúltban a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex
alapján élt a
határellenőrzés ideiglenes visszaállításának lehetőségével. Ez
rendkívüli
válsághelyzetekben lehet indokolt, különösen egy adott tagállam
közrendjét és belső
biztonságát fenyegető komoly veszély esetén. Azonban semmilyen
esetben sem jelenthet
többet a helyzet stabilizálódását megelőző, rövidtávú
intézkedésnél.
A Bizottság jelenleg véglegesíti a helyzetre vonatkozó
értékelését annak révén, hogy
véleményt fogad el az ideiglenes határellenőrzés
meghosszabbításáról, amit Németország,
Ausztria és Szlovénia vezetett be a Schengeni Határ-ellenőrzési
Kódex alapján.
Az elért
haladás
A Bizottság orvosolja az uniós jog teljes körű átültetésével és
végrehajtásával kapcsolatos hiányosságokat.
Görögországban kibővítik a befogadólétesítményeket, és
megteremtik a helyes menekültügyi rendszer és menekült kezelés
feltételeit.
A következő
lépések
A Bizottság gondoskodni fog a menekültügy és a visszatérés terén
folytatott valamennyi kötelezettségszegési eljárás aktív és gyors
nyomon
követéséről.
A Bizottság 2015. november 30-ig értékeli a Görögországba
irányuló dublini átadásokkal kapcsolatos helyzetet.
V. A KÜLSŐ DIMENZIÓ
Az európai migrációs stratégia hangsúlyozta, hogy a sikeres
migrációs politikának
kikerülhetetlenül kell működnie az Unión kívül és belül
egyaránt. Európának mindig be kell
fogadnia a védelemre szorulókat. Mindenkinek érdekében áll
azonban, hogy a gyökereiknél
kezeljék azokat a válságokat, amelyek otthonuk elhagyására és
rendkívül veszélyes utazásra
kényszerítik a menekülteket.
-
15
A kiemelt intézkedéseknek, valamint Bizottság és a
főképviselő/alelnök múlt hónapi közös
közleményének31
az állt a középpontjában, hogy a migrációt az Unió legfontosabb
külső
szempontjai közé emelje. A fentiekben ismertetett plusz
finanszírozásra vonatkozó
kötelezettségvállalás is ezt tanúsította. Ugyanakkor a jelenleg
folyamatban lévő diplomáciai
offenzíva szintén a migrációt helyezte a kétoldalú, regionális
és többoldalú párbeszéd
középpontjába.
Törökország kulcsfontosságú partner. Libanonnal és Jordánival
együtt ez az ország viseli a
szíriai menekültek befogadásával kapcsolatos humanitárius
erőfeszítés terheinek
oroszlánrészét. Földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag a
Nyugat-Balkánra érkező migránsok
legfontosabb csatornáját jelenti. Törökország tanúságot tett
arról, hogy képes döntő
jelentőségű intézkedést tenni az embercsempészés elleni
küzdelemben. A Juncker elnök által
Erdoğan elnöknek október 5-én átadott részletes migrációs
cselekvési terv egy sor olyan
konkrét intézkedést ismertet, amelyek egyaránt lefedik a
menekültek, a migránsok és a
befogadó közösségek támogatását, valamint az irreguláris
migráció megelőzésére szolgáló
együttműködés erősítését. A dokumentum rövid, közép és hosszabb
távú intézkedéseket
határoz meg. A Bizottság jelenleg aktív megbeszéléseket folytat
a török hatóságokkal a
cselekvési terv véglegesítése érdekében.
A Törökországgal való együttműködés szintén fontos téma volt a
főképviselő/alelnök és a
luxemburgi elnökség által október 8-án összehívott, a
Földközi-tenger keleti térségében és a
Nyugat-Balkánban húzódó útvonalról szóló magas szintű
konferencián. Ezen az ülésen
egy sor gyakorlati lépésről állapodtak meg az útvonalakon
található partnerországokkal való
együttműködés előmozdítására, többek között az első menedék
szerinti és tranzitországok
támogatása, valamint a kiváltó okok kezelésével és
embercsempészés elleni küzdelemmel
kapcsolatos tágabb kérdések hangsúlyozása révén.32
A főképviselő/alelnök kiterjedt diplomáciai érintkezést
folytatott, hogy megállapodásra
jussanak a líbiai válságról. Ezeket a politikai és pénzügyi
erőfeszítéseket annak érdekében
fejtette ki, hogy támogatást nyújtson az ENSZ-főtitkár
különleges képviselőjének, Bernardino
Léonnak, aki október 8-án bemutatta a líbiai politikai
megállapodás végleges szövegét a
politikai párbeszéd valamennyi részvevőjének. Most azon van a
hangsúly, hogy a felek
támogassák ezt a megállapodást. Ebben az esetben az Unió készen
áll arra, hogy olyan
jelentős és azonnali támogatási csomagot nyújtson a nemzeti
egységkormánynak, amelynek a
líbiai lakosság lesz a haszonélvezője. A Külügyek Tanácsa
október 12-én erre vonatkozó
következtetéseket fogadott el.
Az Uniónak a Földközi-tenger déli részén folytatott katonai
művelete – az EUNAVFOR
MED Sophia művelet október 7-én második szakaszába lépett a
nemzetközi vizeken, miután
sikeresen elérte az 1. szakasz céljait (az embercsempész és
emberkereskedő hálózatok
felügyelete és értékelése), valamint hozzájárult több mint 3 000
ember megmentéséhez.
Mostantól lehetőség lesz a nyílt tengeren a gyaníthatóan
embercsempészet vagy
emberkereskedelem céljára használt hajók fedélzetére lépésre, a
hajó átkutatására,
lefoglalására és átirányítására, valamint az embercsempészéssel
gyanúsított személyek
bíróság elé állításának elősegítésére. Ez olyan lényeges
előrelépést jelent az
emberkereskedők/embercsempészek tevékenységi struktúrájának
felbomlasztása terén, ami
fontos politikai támogatást kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsának
október 9-én elfogadott
2240. számú határozata révén.
31 JOIN(2015) 40, 2015. szeptember 9. 32 Ez a dokumentum az
alábbi internetes oldalon található:
http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-
releases/2015/10/08-western-balkans-route-conference-declaration/
-
16
A Külügyek Tanácsa – az alelnök/főképviselő elnökletével –
október 12-én Szíriára
vonatkozó következtetéseket fogadott el, amelyek alapján az Unió
fokozza részvételének
szintjét a konfliktus politikai megoldásának elérésére irányuló,
az ENSZ vezette nemzetközi
erőfeszítések támogatásában. A főképviselő/alelnök aktív
párbeszédet folytatott az összes
lényeges regionális és nemzetközi szereplővel, többek között
Oroszországgal, az Egyesült
Államokkal, Szaúd-Arábiával, Iránnal, Törökországgal és Irakkal.
Az Európai Külügyi
Szolgálat (EKSZ) intézkedéseket hozott, hogy megerősítse – az
átmenet részes feleként – a
Szírián belüli és kívüli politikai ellenzéknek nyújtott
támogatást, továbbá hogy folytassa a
számos politikai és katonai frakció közös stratégia keretében
történő közelítésének és
egyesítésének elősegítését. Az EKSZ és Staffan de Mistura ENSZ
különmegbízott szeptember
7-én és 9-én részletes konzultációkat folytatott orosz, iráni,
egyiptomi, és Szaúd-arábiai
közvetítési szakemberekkel, valamint a tagállamok szíriai
különmegbízottaival. Az Unió
emellett aktív szerepet játszik a Dáis elleni nemzetközi
koalíció tagjainak szűkebb köre által
létrehozott munkacsoportokban, különösen azokban, amelyek a
stabilizációval, a külföldi
terrorista harcosokkal, és a finanszírozás megakadályozásával
foglalkoznak. Folyamatban van
a Szíriára és Irakra, valamint a Dáis fenyegetésére vonatkozó
uniós regionális stratégia
végrehajtása.
Az uniós intézmények és a tagállamok képviselői az Egyesült
Nemzetek Szervezetének
szeptember végi 70. Közgyűlésén kulcsfontosságú témaként
vitatták meg a migrációt. Ennek
keretében hangsúlyozták, hogy a nemzetközi közösség részéről
aktívabb reagálás és fokozott
szerepvállalás szükséges a migráció és az emberi mobilitás
támasztotta kihívások kezeléséhez,
különösen a szíriai menekültügyi válság tekintetében.
Jelenleg hajtják végre a májusban33
előterjesztett, migránscsempészés elleni uniós cselekvési
tervet – valamint az Unión belüli és kívüli bűnüldözési
műveleteket – például kampányok
folynak Etiópiában és Nigerben az embercsempészésnek a forrásnál
történő megelőzése
céljából.
A jövő hónapban komoly hangsúlyt kapnak majd a migrációs
kérdések új prioritásai a
migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozón (november
11-12.). E csúcstalálkozóra
vonatkozó intenzív előkészületek folynak az afrikai
partnerekkel. Ez lehetőséget nyújt majd
annak bemutatására, hogy az Unió és afrikai partnerei egyaránt
kézzelfogható lépést tehetnek
az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelésére, valamint az
emberek rendezett,
biztonságos és felelős migrációjának és mobilitásának
biztosítására. Az ilyen partnerségek
tekintetében alapvetően fontos, hogy az Uniónak támogatnia kell
partnereit – pénzügyi
támogatás, szakértelem és az együttműködés iránti bizalom révén
– valamint tanúságot kell
tennie a közös erőfeszítésről. Így annak sikere
elválaszthatatlanul összekapcsolódik az
Afrikáért létrehozott Uniós Szükséghelyzeti Alaphoz nyújtandó
jelentős pénzügyi
hozzájárulásra irányuló közös erőfeszítéssel (lásd a fenti III.
szakaszt).
Az elért
haladás
A főképviselő/alelnök és a Bizottság egy sor magas szintű ülése
jelentéssel töltötte ki a migrációra vonatkozó új diplomáciai
offenzíva
fogalmát.
Az EUNAVFOR MED Sophia művelet teljesítette az 1. szakasz
célkitűzéseit.
Következő
lépések
A cselekvési terv véglegesítése Törökországgal.
A főképviselő/alelnök által, október 20–21-re előirányzott magas
szintű párbeszédek Etiópiával, az Afrikai Unióval és
Szomáliával.
33 COM(2015) 285 final.
-
17
Az EUNAVFOR MED Sophia művelet 2. szakaszának végrehajtása.
Az Uniónak támogatnia kell az új líbiai egységkormányt.
Az Uniónak fokoznia kell részvételét a ENSZ által irányított
azon nemzetközi erőfeszítések támogatásában, amelyek célja, hogy
politikai
megoldást érjenek el a szíriai konfliktusban.
A migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozó.
VI. KÖVETKEZTETÉS
A fentiekben kifejtett operatív és költségvetési lépéseket úgy
alakították ki, hogy biztosítsák a
szükséges támogatást ahhoz, hogy az uniós migrációs rendszert
visszavezessék egy olyan
rendezett megközelítéshez, amelyben megfelelően alkalmazzák a
szabályokat, és a rendszer
eléggé erőteljes ahhoz, hogy reagáljon a migráció
elkerülhetetlen csúcsértékeire. A stabilitás
visszaállításának nélkülözhetetlen része a külső határ. Ez a
lényege a Bizottság azon
kötelezettségvállalásának, hogy az év végéig javaslatokat
terjeszt elő a teljes mértékben
működőképes Európai Határ- és Parti Őrség kialakítására,
elismerve, hogy erőteljesebb
támogatást kell nyújtani a tagállamoknak az Európa külső
határainak igazgatása terén
jelentkező kihívás tekintetében.
A konkrét következtetések összefoglalása
A tagállamoknak gyorsan el kell juttatniuk hozzájárulásukat,
hogy megfeleljenek az uniós ügynökségek uniós fogadóállomási
rendszerrel kapcsolatos igényfelmérésének;
Olaszországnak és Görögországnak növelniük kell befogadási
kapacitásaikat;
A tagállamoknak értesítést kell adniuk az áthelyezett személyek
befogadására vonatkozó befogadási kapacitásukról;
A tagállamoknak egyértelmű kötelezettséget kell vállalniuk arra
nézve, hogy mostantól az év végéig hány személyt fognak
áthelyezni;
A tagállamoknak most kell tájékoztatniuk a Bizottságot arról,
hogy hány személyt és honnan fognak áttelepíteni a következő hat
hónapban;
A tagállamoknak gyorsan végre kell hajtaniuk a visszatérésre
vonatkozó, a Bizottság által javasolt uniós cselekvési tervet, az
uniós szintű, hatékony visszatérési rendszer
érdekében;
Az Uniónak 2015 végéig európai migrációs összekötő
tisztviselőket kell küldenie tizenegy harmadik országba;
A tagállamoknak jelentős hozzájárulással kell támogatniuk az
uniós polgári védelmi mechanizmust;
A tagállamoknak elegendő eszközt kell rendelkezésre bocsátaniuk
a Tritón és Poszeidón Frontex közös műveletek számára;
A tagállamoknak hozzájárulást és hasonló összegű kiegészítést
kell nyújtaniuk az UNHCR, az Élelmezési Világprogram és más
nemzetközi szervezetek, valamint a
Szíriáért és az Afrikáért létrehozott Uniós Szükséghelyzeti
Alapok támogatására tett
-
18
erőfeszítések uniós finanszírozásához;
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadniuk a
Bizottság által javasolt, 2016-ra vonatkozó költségvetés-módosítási
tervezetet;
A Bizottság szükség esetén gyorsan és hatékonyan folytatja a
kötelezettségszegési eljárásokat a menekültügy és a visszatérés
terén meglévő vívmányokkal való
maradéktalan összhang biztosítása érdekében;
A Bizottság 2015. november 30-ig értékeli, hogy valamennyi
feltétel teljesült-e ahhoz, hogy 2015 decemberében vagy 2016
márciusában ajánlást tegyen az Európai
Tanácsnak a Görögországba irányuló dublini átadások
visszaállításának
megerősítésére;
A Bizottság véglegesítnie fogja a véleményét az ideiglenes
határellenőrzés Németország, Ausztria és Szlovénia általi, a
Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexen
alapuló meghosszabbításáról;
A Bizottság véglegesíteni fogja a cselekvési tervet
Törökországgal.
Mellékletek felsorolása
1. melléklet: A kiemelt intézkedések végrehajtási táblázata
2. melléklet: Görögország – 2015. október 11-i
helyzetjelentés
3. melléklet: Olaszország – 2015. október 11-i
helyzetjelentés
4. melléklet: A Görögországban kijelölt uniós fogadóállomások
térképe
5. melléklet: Az Olaszországban kijelölt uniós fogadóállomások
térképe
6. melléklet: A közös európai menekültügyi rendszer
végrehajtása
7. melléklet: A tagállamok pénzügyi felajánlásai a migránsok
szükségleteinek támogatására
8. melléklet: Pénzügyi támogatás a tagállamok számára a
Menekültügyi, Migrációs és
Integrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap keretében
9. melléklet: Az EU–Pakisztán visszafogadási megállapodás
működése 2012 és 2014 között
A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia
szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzeteI.
BevezetésII. Operatív intézkedésekII.1 Az uniós fogadóállomásokon
alapuló koncepció végrehajtásaII.2 Az áthelyezési program fokozatos
megvalósításaAz áthelyezési program keretében érintettek első
csoportjainak sikeres átadása fontos első lépést jelent. Ezeket az
áthelyezéseket most kellő nagyságrendű, szilárd és folyamatos
gyakorlattá kell tenni. Itt az ideje, hogy minden tagállam
eljutassa a Bi...II.3 ÁttelepítésII.4 Visszatérés és
visszafogadásAz uniós menekültügyi rendszert alkotó, összefonódó
mechanizmusok egyik alapvető elemét jelenti annak biztosítása, hogy
hatékonyan gondoskodjanak a nemzetközi védelemre nem jogosult
személyek visszatéréséről. Jelenleg rendkívül kevés visszatérést
elre...Olaszország a közelmúltban két visszatérési intézkedést
hajtott végre – gondoskodott 28 tunéziai állampolgár Olaszországból
Tunéziába, és 35 egyiptomi állampolgár Egyiptomba való
visszatéréséről. Októberre Olaszországból egy, Görögországból pedig
két,...A hatékony visszatérés biztosítása lényeges részét képezi a
migrációs csomópontok területén tevékenykedő migrációkezelési
támogató csoportok munkájának.Ehhez arra is szükség van, hogy
hatékony rendszerek jöjjenek létre az Unión belül a visszatérést
elrendelő határozatok kiadása és végrehajtása érdekében. Az előző
hónapban konkrét lépéseket tettek az integrált visszatérés-kezelési
rendszer kidolgozásá...II.5 A tagállamok támogatásának más
módjai
III. Költségvetési támogatásIV. Az uniós jog végrehajtásaA
visszatérés terén történő hatékony végrehajtás előmozdítására
szolgáló bizottsági erőfeszítések egyik példája, amikor a Bizottság
segíti a tagállamokat a szabályok következményeinek megértésében. A
Bizottság a témának szentelt párbeszédeket folytato...
V. A külső dimenzióVI. Következtetés