A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI ...ec.europa.eu/regional_policy/sources/consultation/urb...HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.18. COM(2014) 490 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

HU HU

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2014.7.18. COM(2014) 490 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A

RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

AZ UNIÓS SZAKPOLITIKÁK VÁROSI DIMENZIÓJA – AZ UNIÓS VÁROSFEJLESZTÉSI MENETREND LEGFONTOSABB ELEMEI

2

AZ UNIÓS SZAKPOLITIKÁK VÁROSI DIMENZIÓJA – AZ UNIÓS VÁROSFEJLESZTÉSI MENETREND LEGFONTOSABB ELEMEI

KÖZLEMÉNY A TANÁCS, AZ EURÓPAI PARLAMENT, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG SZÁMÁRA

Contents

BEVEZETÉS 3

1. A VÁROSI EURÓPA KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI .......................... 4

1.1. Az Európai Unió a növekedést és erőforrás-hatékonyságot ösztönző városaival ..................................................................................... 4

1.2. Optimálistól elmaradó teljesítmény és állandó kihívások az európai városokban...................................................................................... 4

1.3. Egy töredezett városi rendszer..................................................................... 5

2. VÁROSPOLITIKÁK EURÓPÁBAN......................................................... 5

2.1. Nemzeti várospolitikák................................................................................ 5 2.2. Kormányközi együttműködés a városfejlesztéssel kapcsolatosan .............. 6 2.3. Egyetértés az európai városfejlesztésről...................................................... 6 2.4. Az uniós várospolitika napjainkban ............................................................ 7 2.5. A városi potenciál jobb kiaknázhatósága .................................................... 8

3. AZ UNIÓS VÁROSFEJLESZTÉSI MENETRENDRE VALÓ FELHÍVÁSOK............................................................................................ 8

3.1. Az uniós városfejlesztési menetrend régóta fennálló igénye ...................... 8 3.2. Az uniós városfejlesztési menetrendre való ismételt felhívások................. 8

4. A VÁROSFEJLESZTÉS GLOBÁLIS DIMENZIÓJA............................... 9

5. AZ UNIÓS VÁROSFEJLESZTÉSI MENETRENDRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK ELŐMOZDÍTÁSA........................... 10

5.1. Miért van szükségünk uniós városfejlesztési menetrendre?...................... 10 5.2. Mi legyen az uniós városfejlesztési menetrend? ....................................... 11 5.3. A hatály és a fókusz meghatározása.......................................................... 11 5.4. A városok részvételének és felelősségvállalásának erősítése az

uniós szakpolitikákban .............................................................................. 12 5.5. A városfejlesztési folyamatok jobb megértése .......................................... 12 5.6. Az uniós városfejlesztési menetrend végrehajtásának biztosítása............. 12

3

BEVEZETÉS

Európa továbbra is gazdasági, éghajlati, környezeti és általános társadalmi kihívásokkal szembesül. E kihívások erős városi dimenzióval rendelkeznek: vagy általában városokban és városok körül jelentkeznek (például szegénység, társadalmi és térbeli szegregáció, környezetkárosodás), vagy megoldásaikat városokban és azokon keresztül találják meg (például erőforrás-hatékonyság és CO2-semleges gazdaság, gazdasági fejlődés és innováció, szociális innováció és integráció).

Bár a városok gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés terén elért szerepét és az erőforrás hatékonyabb élőhelyi potenciálját már régóta elismerték, az európai és nemzeti szintű szakpolitikai reakció lassú és rendszertelen volt, nagyszámú, de gyengén integrált szektorális kezdeményezéssel. Egyre többen érvelnek amellett, hogy a városokat megfelelően be kell vonni az uniós szakpolitikák kidolgozásába és végrehajtásába, továbbá az uniós szakpolitikákat jobban a városi realitásokhoz kell igazítani, ahol azokat végre fogják hajtani. Uniós, nemzeti és helyi szinten egyaránt érdekelt felek sora szólalt fel az uniós városfejlesztési menetrend kidolgozása mellett. Ezen felhívásokra válaszul az Európai Bizottság az uniós városfejlesztési menetrend szükségességéről szervezett egy Városok vitafórumot1.

Elismerve az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága, a városszövetségek és a városok igényeit és elvárásait, valamint a folyamatban való aktív részvételi szándékukat, a Városok fórumot követően a tagállamok megvitatták az uniós városfejlesztési menetrend kidolgozásának szükségességét. Javaslat született arra, hogy egy ilyen menetrendet a helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű hozzájárulások alapján dolgozzanak ki.2

Jelen közlemény célja a vita valamennyi érdekelt félre történő kiszélesítése. A Városok fórum eredményeire építve az uniós városfejlesztési menetrend szükségességének további tisztázását célzó megbeszélések kiindulópontját képező kérdésekre – mik legyenek a célkitűzései és hogyan működjön – tesz javaslatot. Az érdekelt felek, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok véleményei és javaslatai fontos hozzájárulást biztosítanak az új Bizottság és az új Európai Parlament számára, nem utolsósorban az Európa 2020 stratégia továbbfejlesztésével kapcsolatosan3.

Jelen közlemény felvázolja a jelenlegi uniós városi helyzetet (1. rész), azt, hogy Európa várospolitikai szempontból hol tart (2. rész), az uniós városfejlesztési menetrendre való felhívásokat (3. rész), a városfejlesztés globális dimenzióját (4. rész), valamint a továbblépés lehetőségeit megvitatandó kérdésekkel (5. rész).

1 http://ec.europa.eu/regional_policy/conferences/urban2014/index_en.cfm 2 A kohéziós politikáért felelős miniszterek görög elnökség által szervezett informális ülése, Athén, 2014. április

24. 3 Mérleg az Európa 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájáról. COM(2014) 130 final.

4

1. A VÁROSI EURÓPA KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI

1.1. Az Európai Unió a növekedést és erőforrás-hatékonyságot ösztönző városaival

Ma körülbelül 359 millió ember – a teljes uniós lakosság 72 %-a – él városokban, kisvárosokban és elővárosokban. Bár az átalakulás üteme lassult, a városi lakosság aránya továbbra is növekszik és várhatóan 2050-ig eléri a 80 %-ot4.

A fogyasztók, munkavállalók és üzletek egy helyen vagy területen való koncentrációja a városokban található hivatalos és nemhivatalos intézményekkel együtt azt jelenti, hogy a városi területek nem pusztán a lakosság központosulásai. Mindenféle tevékenység középpontját jelentik, különösen a gazdasági tevékenységekét. Európa GDP-jének 67 %-a városi régiókban termelődik, míg ezen területek lakossága a teljes európai lakosságnak csak az 59 %-át teszi ki. Az európai városok gazdasági teljesítményének összehasonlítása azt mutatja, hogy a nagyvárosok a többinél jobban teljesítenek5, a fővárosok és a nagyvárosi régiók pedig jobban teljesítettek a gazdasági válság idején, mint a kisvárosok és a nem nagyvárosi régiók6. A kis- és közepes méretű városok ugyanakkor Európa területének gerincét adják és jelentős szerepet töltenek be a területi fejlesztés és kohézió területén.

A városokban lehet a globális kihívások jelentős részét is a legmegfelelőbben kezelni. A városok például ideális helyzetben vannak az energiafogyasztás és a CO2-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulás tekintetében, mivel a városi területek nagy népsűrűsége lehetővé teszi a lakhatás és a közlekedés energiahatékonyabb formáit.

1.2. Optimálistól elmaradó teljesítmény és állandó kihívások az európai városokban

A népsűrűség és a tevékenységek koncentrációja sem nem szükséges, sem nem kielégítő feltétele a magas szintű növekedésnek. Jelentős teljesítménybeli különbség áll fenn a fővárosok és az ilyen rang nélküli városok között. Szintén nagy az eltérés a nyugati és keleti, fővárosi ranggal nem rendelkező városok között, amely eltérés önmagában a mérettel nem magyarázható. Még az azonos tagállamban található, összehasonlítható méretű, hasonló ipari struktúrájú városok között is jelentős eltérések vannak gazdasági és társadalmi teljesítmény terén.7

A városok növekedést serkentő potenciálja ellenére ugyanitt találhatóak a legmagasabb munkanélküliségi arányok is. A globalizáció, a közelmúltbeli gazdasági válság és a feldolgozóipar visszaesése mellett sok városban visszaesett a munkaerő képzettségi szintje, emelkedett viszont az alacsony képzettséget igénylő szolgáltatószektorbeli állások és a szegénységben élő munkavállalók száma. A szegénység kockázatának kitett lakosság aránya megnőtt.8 Sok város jelentős megnövekedést tapasztalt a társadalmi kirekesztés, szegregáció és polarizáció terén.

4 Európai Bizottság (Közös Kutatóközpont, Földrajzi és statisztikai európai fórum, Regionális és Várospolitikai

Főigazgatóság) 5 Az európai nagyvárosok helyzetéről szóló jelentés, Európai Bizottság, 2010.; 6 A gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló, nyolcadik helyzetjelentés, Európai Bizottság, 2013. 7 http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/studies/pdf/citiesoftomorrow/citiesoftomorrow_economic.pdf 8 A gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló, nyolcadik helyzetjelentés, Európai Bizottság, 2013

5

A tömör településszerkezetek által lehetővé tett erőforrás-hatékonyságot az ellenőrizetlen városi terjeszkedés gátolja, amely a közszolgáltatásokat nyomás alá helyezi és csökkenti a területi kohéziót. A séta, a biciklizés és a tömegközlekedés sok városban nem megfelelően fejlett alternatívái az autóknak, amelynek eredményei a dugók, a rossz levegőminőség és a jelentős energiahasználat. A lakosság nagy koncentrációjához és kockázatos területeken megvalósított gazdasági beruházásokhoz vezető gyors városiasodás szintén olyan trendek, amelyek jelentősen fokozzák a városok természeti és ember által okozott katasztrófáknak való kitettségét.

Sok európai város szenved a (nélkülözhetetlen) strukturális változás megindításához és véghezviteléhez szükséges kapacitás hiánya miatt. A gazdasági válság jelentősen meggyengített számos várost és fokozta azon kihívásokat, amelyek kezelésére kevesebb erőforrás áll rendelkezésre. Sok másodlagos város – különösen Közép- és Kelet-Európában – összetett, demográfiai és gazdasági csökkenéssel járó zsugorodással szembesül, amely negatív spirált gerjeszthet a csökkenő helyi adóbevételekkel, az áruk és szolgáltatások iránti alacsonyabb kereslettel, a munkahelyek elveszítésével, a csökkentett munkaerővel és alacsonyabb befektetési szinttel, végül pedig általánosan csökkenő vonzerővel.9 A gazdaságilag stagnáló városokban a belvárosokat elhagyták a terjeszkedő elővárosokért.

1.3. Egy töredezett városi rendszer

Európát az Egyesült Államokhoz vagy Kínához képest többközpontú és kevésbé koncentrált városi struktúrák jellemzik. Két nagy városi agglomerációval (Párizs és London), sok nagyvárosi régióval, kis- és középméretű városok sűrű hálózataival, valamint nagyon kevés városi központtal ellátott területekkel rendelkezik. Európa városi struktúrája nagyobb városi központok és többközpontú városi struktúrák kombinációjával, továbbá tagolt városiasodással jellemezhető. A többközpontú (nagy)város-régiók – valódi funkcionális és politikai bázis nélküli közepes és kisméretű városok hálózatai – kialakulása egyre jellemzőbb jelenség Európában.10 A közigazgatási és városi struktúrák közötti összhang fokozódó hiánya a nem megfelelő irányítás és infrastruktúrák miatt csökkenti a kohéziót és hátráltatja a versenyképességet.11

2. VÁROSPOLITIKÁK EURÓPÁBAN

2.1. Nemzeti várospolitikák

Az egyes tagállami várospolitikák jelentősen eltérnek egymástól és csak néhány tagállam rendelkezik a városi kérdéskörökre kijelölt minisztériummal vagy miniszterrel. A várospolitika gyakran inkább a város- és területtervezési jogszabályok, valamint a szektorális politikák beavatkozásának akaratlan eredménye, mint egy politikai és stratégiai iránnyal rendelkező terület.

A városok irányítási módja, autonómiájuk, felhatalmazásuk és a nemzeti szakpolitikában való részvételük szintén jelentős eltéréseket mutat tagállamonként: a közigazgatási szintek vagy kormányzati szintek száma kettőtől négyig terjed, a legalacsonyabb szint

9 „Az európai demográfiai trendek hatása a regionális és városfejlődésre.” Az Európai Unió Tanácsának magyar

elnöksége, 2011 Budapest. 10 http://ec.europa.eu/regional_policy/conferences/urban2014/doc/presentations/dg_urban_sandrobalducci.pdf 11 „Mitől válnak a városok termelékenyebbekké? Bizonyíték a városi irányítás szerepére öt OECD-országból”.

OECD Regionális vidékfejlesztési munkadokumentumok, 2014/05.

6

(közösségek vagy önkormányzatok) átlagos lakosságszáma a 2 000-nél kevesebbtől a 150 000 főt meghaladóig terjed. Egyes országokban további közbenső struktúrákat – például az első szintű kormányzatok csoportjait – állítottak fel a stratégiai kérdésekkel vagy közös infrastruktúrával kapcsolatos közös tervezés és fellépés megkönnyítése érdekében.12

A nemzeti kormányzati rendszereken belül politikai autonómia és a költségvetés, valamint a helyi adóztatás szempontjából a városok felhatalmazása szintén jelentős különbségeket mutat. Egyes országokban a (nagyobb) városok különleges státuszt kapnak, amely további erőforrásokat és kötelezettségeket biztosít számukra.13 Több tagállam decentralizációs trendet követett az elmúlt harminc évben, még akkor is, ha e folyamat mellé nem mindig társult az erőforrások megfelelő növelése.

2.2. Kormányközi együttműködés a városfejlesztéssel kapcsolatosan

A tagállamok kormányközi együttműködés keretében egyeztetnek a városfejlesztésről, a Tanács elnöksége szervezi és elnökli ezeket az üléseket. A kormányközi együttműködés eredményei általában az informális miniszteri találkozók során elfogadott dokumentumok, például a Lipcsei Charta14 és a Toledói Nyilatkozat15. Ugyanakkor nem létezik a várospolitikának szentelt formális tanácsi összetétel és a különböző tagállamok szerepvállalása változott idővel, valamint változások következtek be az uniós és nemzeti politikákkal kapcsolatos kormányközi együttműködés hatásában is.

2.3. Egyetértés az európai városfejlesztésről

A célok, célkitűzések és értékek tekintetében európai szinten kifejezett egyetértés van a jövő európai városáról és az ideális európai város alapját képező elvekről. Ezeket az elvek megtalálhatóak a Szerződés célkitűzései között, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az európai szociális modellben. Szintén konszenzusra jutottak a városfejlesztésért felelős miniszterek a – Lipcsei Chartában megfogalmazott16 – kifejezett városi célkitűzések és értékek, továbbá ezen célkitűzések elérési módja tekintetében, valamint a városoknak a Toledói Nyilatkozatnak megfelelően az Európa 2020 végrehajtásában betöltött alapvető szerepével kapcsolatosan. Ugyanez érvényes az európai területen történő városfejlesztésnek az Európai Unió 2020-ig szóló területi agendájában (TA2020)17 kifejezett alapelveire.

Az uniós kohéziós politika – az URBAN közösségi kezdeményezéseken18 és ezt követően az integrált, fenntartható városfejlesztés regionális és nemzeti operatív programokba19 történő becsatornázásán keresztül – gyakorlati tapasztalattal látta el a kormányközi folyamatot. Ezek együttesen alkotják a „városi közösségi vívmányokat”.

12 Az európai nagyvárosok helyzetéről szóló második jelentés, Európai Bizottság, 2010. 13 Uott. 14 http://ec.europa.eu/regional_policy/archive/themes/urban/leipzig_charter.pdf 15 http://www.eukn.org/dsresource?objectid=165782 16 http://ec.europa.eu/regional_policy/archive/themes/urban/leipzig_charter.pdf 17 http://www.eu-territorial-agenda.eu/Reference%20Documents/Final%20TA2020.pdf 18 http://ec.europa.eu/regional_policy/archive/urban2/index_en.htm 19 http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/2007/working/urban_dimension_en.pdf

7

A jövő városai20 a fenntartható városfejlesztés európai modelljének alapelveit összegzi az Európai Unió működéséről szóló szerződés, az Európai Unió Alapjogi Chartája, az európai szociális modell, a Lipcsei Charta, a Toledói Nyilatkozat és az Európai Unió 2020-ig szóló területi agendája alapján. Az európai városok:

legyenek a fejlett társadalmi előrelépés helyei, adjanak teret a demokráciának, a kulturális párbeszédnek és a sokféleségnek, legyenek az ökológiai vagy környezeti megújulás helyszínei, valamint legyenek a gazdasági fejlődés motorjai és azt vonzó helyek.

Az európai városi területfejlesztés: tükrözze a többközpontú városszerkezet rendelkező, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésre

és területszervezésre épülő fenntartható európai fejlődést, tartalmazzon erős regionális központokat, amelyek jó hozzáférhetőséget biztosítanak az

általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz, jellemzője legyen a tömör településszerkezet, kis mértékű terjeszkedéssel; valamint élvezze a városokat körülvevő környezet magas szintű védelmét és minőségét.

2.4. Az uniós várospolitika napjainkban

Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságát 2012-ben átnevezték Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságra. Ez azon tény felismerésének következménye, hogy a városoknak teljes körűen szerepet kell vállalniuk az EU gazdasági, társadalmi és területi fejlődésében, egyidejűleg elismeri az uniós szakpolitikák erős városi dimenzióját, nem utolsó sorban a regionális politikában. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) legalább 50 %-a – körülbelül 89–90 milliárd euró – kerül befektetésre városi területeken a főbb operatív programokon keresztül a 2014–2020 közötti pénzügyi időszakban, és az ERFA nemzeti allokációinak legalább 5 %-át integrált, fenntartható városi fejlődésre irányozták elő annak biztosítására, hogy ez a tevékenység valamennyi tagállamban prioritást élvezzen. A városok hálózatépítését és információcseréjét továbbra is a következő generációs URBACT programból21 támogatják.

A városfejlesztést azonban nem csak az uniós regionális szakpolitika és a strukturális alapok támogatják. A szektorális uniós szakpolitikák egyre növekvő számban irányulnak kifejezetten a városi területekre: az energia, információs társadalom, környezet, éghajlat-politika, oktatás és kultúra, közlekedés stb. politika támogat olyan kezdeményezéseket, mint például az Európa kulturális fővárosa, az Intelligens városok és községek – Európai Innovációs Partnerség, az Európa Zöld Fővárosa díj, a Polgármesterek Szövetsége és az Alkalmazkodó polgármesterek. Sok más uniós kezdeményezés és irányelv közvetetten érinti a városi területeket, például a zaj- és levegőminőségi irányelvek, a migrációs politikák, a forgalmi torlódások csökkentésére irányuló intézkedések stb., amelyek bár önmagukban nem városiak, de elsődlegesen városi területeket érintenek vagy városok hajtják végre őket22.

2.5. A városi potenciál jobb kiaknázhatósága

A városok kulcsfontosságú szerepet töltenek be az uniós politikák – ideértve az Európa 2020 stratégia – végrehajtásában. Azonban a jelenlegi nemzeti és uniós szintű 20 http://ec.europa.eu/regional_policy/archive/conferences/citiesoftomorrow/index_en.cfm 21 http://urbact.eu/ 22 http://ec.europa.eu/regional_policy/urban/portal/index_en.cfm

8

politikaalkotás nem mindig aknázza ki teljes körűen a városi szinten rendelkezésre álló szakértelmet vagy ismeri el a helyi hatóságok által a másik kormányzati szinten meghatározott szakpolitikai célok elérése során betöltött szerepet.

Bár a városokat egyre inkább kulcsszereplőknek ismerik el és a városi dimenzió egyre inkább felismertté válik, a helyzet továbbra is problémás. A többszintű kormányzás nem mindig működik jól és a szektorokon és közigazgatási határokon átívelő politikák integrációját nehéz elérni. A szakpolitikai célkitűzések erős szektorális fókusza csökkenti a szektorok közötti szinergiák lehetőségét és gyengíti maguk a városok végrehajtó szerepét. A széttagolt döntéshozatal minden kormányzati szinten jellemző és mivel a célok és célkitűzések, továbbá az eredményeket mérő mutatószámok is szektorálisak, ezért ezt nehéz meghaladni. A szektorális jogalkotás és a kormányzati rétegek (helyi, regionális és nemzeti) különböző területei közötti elégtelen egyeztetés megnehezíti a városok számára, hogy megfeleljenek az uniós irányelveknek, például az olyan területeken, mint a levegő minősége.23

3. AZ UNIÓS VÁROSFEJLESZTÉSI MENETRENDRE VALÓ FELHÍVÁSOK

3.1. Az uniós városfejlesztési menetrend régóta fennálló igénye

Az Európai Bizottság már 1997-es „A városfejlesztés felé vezető út az Európai Unióban”24 című közleményében jelezte, hogy új erőfeszítésekre van szükség Európa városai, mint a társadalmi és kulturális integráció helyszínei, a gazdasági jólét és fenntartható fejlődés forrásai, valamint a demokrácia alapjai szerepének megerősítése vagy helyreállítása érdekében. Azóta a városi területeken az uniós szakpolitikai beavatkozás hatályában változás következett be, és a városfejlesztés erőteljesebb jellemzője lett az uniós döntéshozatalnak. Ezen túlmenően a Lisszaboni Szerződés az EU céljait kiegészítette a területi kohézióval és megerősítette a többszintű kormányzást. Ugyanakkor a szakpolitikai tagoltság továbbra is fennáll, a városi kihívások összetettsége erősödött, valamint a helyi szint szerepe az uniós döntéshozatalban és végrehajtásban továbbra is vitatott kérdéskör. Ez tükröződik az elmúlt években az uniós városfejlesztési menetrendre vonatkozóan megújult felhívásokban is.

3.2. Az uniós városfejlesztési menetrendre való ismételt felhívások

2011-ben az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben az uniós szakpolitikák városi dimenziójának és a városfejlesztési szakpolitikákkal kapcsolatos kormányközi együttműködés megerősítése mellett érvelt, és egy közös munkaprogram vagy az európai városfejlesztési menetrend kidolgozását szorgalmazta. Az Európai Parlament hangsúlyozta e folyamatokban a városok erőteljesebb részvételének szükségességét is. 2013 közepén tagállamok egy csoportja (Hollandia és Belgium vezetésével) javaslatot tett egy városfejlesztési menetrendre a városfejlesztéssel kapcsolatos kormányközi együttműködés keretében, amelyet a Tanács litván, görög és olasz elnöksége is felkarolt.

2013 végén a Régiók Bizottsága is saját kezdeményezéssel állt elő „Úton egy integrált uniós városfejlesztési menetrend felé” címmel. A vélemény egy új integrált uniós városfejlesztési menetrendre tesz javaslatot az EU-ban, amely strukturális alapon városi dimenziót biztosítana az európai szakpolitikáknak és jogszabályoknak. A jobb

23 http://www.eea.europa.eu/publications/air-implementation-pilot-2013 24 „A városfejlesztési menetrend felé vezető út az Európai Unióban”, COM(97)197 végleges

9

szakpolitikai koordináció, nagyszámú szakpolitikában a városfejlesztési célkitűzések integrációja, az európai befektetési programok prioritásainak jobb egyensúlyozása, a városok és a Bizottság közötti közvetlen párbeszéd megerősítése, a regionális politikáért felelős biztosnak erősebb koordinációs szerep biztosítása érdekében a Eurocities 2014 elején egy uniós városfejlesztési menetrend kidolgozását szorgalmazta.

A Városok fórum után több érdekelt szervezet állásfoglalásokon keresztül kifejezetten felszólított erre. Az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) egy uniós városfejlesztési menetrendet javasolt annak érdekében, hogy megkönnyítsék minden típusú város – kis-, közepes és nagyváros – hozzáférését és aktív részvételét a döntéshozatali eljárásban, elismerve a funkcionális régiók szerepét és a jobb szakpolitikai koordináció szükségességét. Az Energy Cities is megerősíti az uniós városfejlesztési menetrend megfogalmazásának és végrehajtásának szükségességét a helyi hatóságok teljes potenciáljának kihasználása és a területi kohéziónak az uniós politikák középpontjába történő helyezése érdekében.

A kohéziós politikákért felelős miniszterek 2014 áprilisában Athénban találkoztak az uniós városfejlesztési menetrend megvitatására. A tagállamok szintén felismerték az uniós városfejlesztési menetrend kidolgozására az érdekeltektől érkező igényt és elvárásokat, és azt, hogy a szóban forgó érdekeltek készen állnak a folyamatban való részvételre.

4. A VÁROSFEJLESZTÉS GLOBÁLIS DIMENZIÓJA

2050-re a világ népességének várhatóan 67 %-a városi lakos lesz. A városi területek 2,6 milliárd főt nyernek, míg a vidéki területek 300 millió főt veszítenek, ez a folyamat pedig elsősorban a fejlődő világban következik be25. Ez a városiasodás magában hordozza annak lehetőségét, hogy nagy népességnek biztosít jólétet és gazdagságot, de szegénynegyedek létrejötte, nyomor, nem fenntartható társadalmi, környezeti és területi fejlődési minták formájában kockázatokat is jelent. Létfontosságú, hogy ezt a folyamatot a lehető leginkább fenntartható irányba tereljék, mivel ezek a változások olyan globális hatással járnak a gazdaságra, az éghajlatra és a társadalmi stabilitásra, amelyek Európában is érezhetőek lesznek.

A városfejlődés potenciáljának fokozódó figyelembevétele az EU külső kapcsolataiban, nemzetközi együttműködésében és fejlesztési támogatásaiban is visszatükröződik. Az Európai Bizottság közelmúltbeli, „A helyi hatóságok hatáskörének megerősítése a partnerországokban a hatékonyabb kormányzás és a kézzelfoghatóbb fejlesztési eredmények érdekében” című közleményében26 hangsúlyozta a városi területek helyi hatóságainak döntő szerepét a fejlesztési kihívások terén.

A 2015-öt követő fejlesztési menetrendről szóló tárgyalások során a városfejlesztés kulcskérdéssé vált. Az ENSZ Emberi Települések Programja (UN-Habitat) is felkérte az EU-t, hogy első alkalommal, közös hozzájárulás formájában vegyen részt a városfejlesztés jövőjéről szóló globális vitában a HABITAT III konferencián.27 Egy ilyen hozzájárulás természetesen építene az EU saját városaira szabott uniós menetrendjével kapcsolatos észrevételeire, amely a nemzetközi vitához való közös hozzájárulás alapját

25 A világ urbanizációs kilátásai: a 2011. évi felülvizsgálat, az ENSZ gazdasági és szociális ügyekkel foglalkozó osztályának népességügyi alosztálya, New York, 2012 26 COM(2013) 280 final. 27 http://mirror.unhabitat.org/categories.asp?catid=831

10

adhatná. Ezen túlmenően az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményén (UNFCCC) belül egy jövőbeli globális éghajlati egyezményről folyó tárgyalások kapcsán fokozott érdeklődés mutatkozik a városfejlesztés és a városok szerepe iránt.

5. AZ UNIÓS VÁROSFEJLESZTÉSI MENETRENDRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK ELŐMOZDÍTÁSA

Az uniós városfejlesztési menetrend továbbviteléhez egyértelműen meg kell határozni annak célját és indokait, formai és működési megoldásait. Egy uniós városfejlesztési menetrend nem születhet vákuumban, hanem az EU általános céljaival és stratégiájával – különösen a módosított Európa 2020 stratégiával – teljes körűen összhangban kell állnia. A nemzeti politikákhoz és a nemzeti városfejlesztési menetrendekhez is illeszkednie kell. Több érdekelt egyező véleménye szerint az uniós városfejlesztési menetrendnek tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás alapelvét és nem új jogszabályra kell épülnie.

5.1. Miért van szükségünk uniós városfejlesztési menetrendre?

Az uniós városfejlesztési menetrend több célkitűzésre is reagálhat. Az uniós városfejlesztési menetrend a szakpolitikák, szereplők és kormányzati szintek jobb koordinálása és a szakpolitikák kidolgozása és végrehajtásakor a városfejlesztési kontextus alaposabb megértése által javíthatja a szakpolitikák minőségét, hatékonyságát és eredményességét. Megerősítheti a városok részvételét és felelősségvállalását az uniós és nemzeti döntéshozatalban és végrehajtásban. Elősegítheti a városok átalakulásra és strukturális változásokra való képességét annak érdekében, hogy életképes városi gazdaságok, valamint társadalmilag, környezetileg és területileg fenntartható fejlődésű városi területeket biztosítson. A holisztikus helyi fejlesztési célkitűzésekhez való kapcsolódás által az uniós szakpolitika alakítását közelebb viheti a polgárokhoz. Végül alapvető jelentőségű lehet az uniós fejlesztési támogatási politikáknál és elősegítheti a globális fenntarthatósági kérdések előmozdítását.

Az uniós szakpolitikák többségének – közvetve vagy közvetlenül – van városi dimenziója. Ugyanakkor a különböző kormányzati szintek határozottabb részvétele és egymás közötti együttműködése terén van még mit javítani, továbbá erősebb fókuszra van szükség a várospolitikai prioritások terén a nemzeti és európai döntéshozatal során. Az uniós városfejlesztési menetrend meghatározásának kulcsfontosságú első lépése lehet a hiányosságok azonosítása, amelyekkel uniós szinten kell foglalkozni.

Q1. Melyek az uniós városfejlesztési menetrend fő indokai? Hol nyújthat az EU leginkább hozzáadott értéket? A városfejlesztés mely részeinek nyújtana előnyt a különböző szektorok és kormányzati szintek közötti összehangoltabb megközelítés?

5.2. Mi legyen az uniós városfejlesztési menetrend?

A vitához eddig hozzájárulók azt javasolták, hogy a „menetrend” inkább egy új, a koherenciát biztosító munkamódszert takarjon. Mások arra tettek javaslatot, hogy stratégia formáját öltse, hosszú távú célkitűzésekkel és rövid távú operatív iránymutatásokkal.

Az uniós városfejlesztési menetrend a legnagyobb társadalmi kihívások meghatározott csoportjára összpontosíthat, így például a CO2-csökkentésre, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a társadalmi befogadásra vagy a demográfiai változásokra. Olyan kihívások kerülhetnek szóba, amelyeknek kifejezett városi jelentősége vagy sürgős

11

jellege van, vagy amelyeknél a városok részvétele az eredmények eléréséhez kiemelt jelentőséggel bír. A tagállamok például üdvözölték a görög elnökség kezdeményezését a kormányközi együttműködésben a városi szegénység kiemelt munkaterületté nyilvánítására az uniós városfejlesztési menetrendhez való hozzájárulásként. A Polgármesterek Szövetségét gyakran idézik az uniós célkitűzések megvalósításához a városok bevonása modelljeként, amit esetleg más területeken is használni lehetne.

Ugyanakkor egy ambiciózusabb uniós városfejlesztési menetrend keretet nyújthat sokféle kezdeményezés és szakpolitika koherenciájának megvalósításához, például a szektorális politikák és eszközök konzisztenciájának és egymást kölcsönösen erősítő jellegének biztosításával.

Q2. Az uniós városfejlesztési menetrend csak korlátozott számú városi kihívásra koncentráljon? Vagy az uniós városfejlesztési menetrend általános keretet nyújtson általában az uniós politikák városi dimenziójára összpontosításhoz, megerősítve a szektorális politikák, a városok, a nemzeti és uniós szereplők közötti együttműködést?

5.3. A hatály és a fókusz meghatározása

Már jelentős munka folyik a városfejlesztés széles körben elfogadott európai modelljének meghatározására a városfejlesztésre vonatkozó kormányközi együttműködés keretében és a Bizottság saját „A jövő városai”28 címmel folyó reflexiós folyamatán keresztül. Ezt a munkát tovább is lehet vinni konkrét szektorok és szereplők számára tisztább célkitűzések és feladatok meghatározása felé.

Q3. A városfejlesztés „A jövő városai”-ban kifejezett európai modellje megfelelő alapot jelent-e az uniós városfejlesztési menetrend felé elmozduláshoz?

5.4. A városok részvételének és felelősségvállalásának erősítése az uniós szakpolitikákban

Sok városi érdekelt fél és érdekelt szervezet úgy tekint az uniós városfejlesztési menetrendre, mint a városok és politikai vezetőik erőteljesebb bevonásának eszközére az uniós döntéshozatalba és szakpolitikai végrehajtásba. A számos felmerülő kérdések egyike annak biztosítása, hogy a városi érdekelt felek észrevételeit vegyék figyelembe uniós szinten a szektorális politikai kezdeményezések kidolgozása során. Ennek elérésére a már meglévő eszközöket kellene jobban kihasználni annak érdekében, hogy az uniós politikák kidolgozása (így hatásvizsgálatok, érdekelt felekkel folytatott konzultációk vagy értékelések) során már bevonják az érdekelt feleket és egyeztessenek velük. Született javaslat egy érdekelt feleket tömörítő platform létrehozására, amely felmérné a városi területekkel kapcsolatos uniós szintű koherenciát és szakpolitikai kihatásokat, különösen a módosított Európa 2020 stratégiával kapcsolatosan. Egy másik szempont a városok lehetséges szerepe a nemzeti és uniós szintű szakpolitikai célok meghatározásánál, valamint az a kérdés, hogy az uniós és nemzeti célkitűzések milyen mértékig tükrözzék a városi szintű szükségleteket. Ez érinti mind a globális célkitűzések (például az Európa 2020) specifikus szektorális célokká történő lefordítását, valamint azt is, hogy miként ültetik át ezeket a nemzeti szakpolitikákba. 28 Uott., 3. o.

12

Q4. Hogyan járulhatnak jobban hozzá a városi érdekelt felek az uniós szintű szakpolitikai fejlesztésekhez és a végrehajtási folyamatokhoz? Be kell-e vonni jobban a városokat a regionális, nemzeti és uniós szintű döntéshozatalba? Milyen módon?

5.5. A városfejlesztési folyamatok jobb megértése

Az uniós városfejlesztési menetrend egyik célkitűzésének a városi környezetet jobban tükröző szakpolitikának kell lennie. A városok folyamatosan változnak és a jó szakpolitikának a tudás és a tapasztalat jobb megértésére és hatékonyabb megosztására kell építenie. Számos uniós és tagállami kezdeményezés létezik már, például a Horizont 2020, az ESPON, az URBACT, a „Városi Európa” közös kutatási programozási kezdeményezés, az Európai Városok Tudáshálózata (EUKN), stb. A Bizottság szorosan együttműködik az OECD-vel a városi területek harmonizált meghatározásának kidolgozásában, valamint a városfejlődés dinamikájának jobb megértésében. A városi területek fejlődésének megfigyelésére geoadatokat is fejleszt. A tudás és az adatok hozzáférhetősége nem tűnik jelentős problémának. Inkább ezek felhasználása, a tudás döntéshozók általi közös megértése és cseréje vár megerősítésre valamennyi kormányzati szinten. Feltehetőleg a tudásalap fejlesztésének koordinációja is javításra szorul.

Q5. Melyek a legjobb módjai egy erősebb városi és területi tudásalap támogatásának és a tapasztalatcserének? A tudásalap mely elemei szorulnak megerősítésére a szakpolitika jobb támogatása érdekében?

5.6. Az uniós városfejlesztési menetrend végrehajtásának biztosítása

Az uniós városfejlesztési menetrend végrehajtása nem valósulhat meg kizárólag uniós szinten. Sok kérdést a legmegfelelőbben helyi, regionális vagy nemzeti szinten lehet kezelni, egyes kérdéskörök pedig nem uniós hatáskörbe tartoznak. Az uniós városfejlesztési menetrend végrehajtásának a különböző szakpolitikai szintek és szakpolitikai szektorok közötti együttműködésre is támaszkodnia kell. Át kell gondolni, miként tudnak jobban együttműködni a kormányközi együttműködés és más szakpolitikai folyamatok a nagyobb hatás érdekében. Meg kell fontolni, hogy az egyes szereplők a különböző kormányzati szinteken milyen szerepeket töltsenek be, valamint azt, hogy az együttműködés és az információcsere miként támogatható a legjobban.

Q6. Milyen szerepet töltsenek be a helyi, regionális, nemzeti és uniós szintek az uniós városfejlesztési menetrend meghatározásában, kidolgozásában és végrehajtásában?

Ha hozzá szeretne járulni az uniós városfejlesztési menetrenddel kapcsolatos vitákhoz, kérjük, ezt a megadott utasításoknak megfelelően itt tegye meg:

http://ec.europa.eu/eusurvey/runner/pc_eu_urb_agenda

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a konzultáció 2014. szeptember 26-ig tart.