MINDENT TUDOK KÖNYVTÁR 16 A MAGYAR TOLVAJNYELV SZÓTÁRA ÖSSZEÁLLÍTOTTA SZIRMAY ISTVÁN »A REND« MUNKATÁRSA BEVEZETŐ TANULMÁNNYAL ELLÁTTA DR. BALASSA JÓZSEF A „MAGYAR NYELVŐR” SZERKESZTŐJE BÉTA IRODALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KIADÁSA BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRÚT 43. SZÁM (ROYAL ÉPÜLET)
61
Embed
A magyar tolvajnyelv szótáramtda.hu/.../szirmay_istvan_a_magyar_tolvajnyelv_szotara.pdf · 2014. 1. 16. · mindent tudok kÖnyvtÁr 16 a magyar tolvajnyelv szÓtÁra ÖsszeÁllÍtotta
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
MINDENT TUDOK KÖNYVTÁR16
A MAGYAR TOLVAJNYELV SZÓTÁRA
ÖSSZEÁLLÍTOTTA
SZIRMAY ISTVÁN»A REND« MUNKATÁRSA
BEVEZETŐ TANULMÁNNYAL ELLÁTTA
DR. BALASSA JÓZSEF A „MAGYAR NYELVŐR” SZERKESZTŐJE
BÉTA IRODALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KIADÁSA BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRÚT 43. SZÁM (ROYAL ÉPÜLET)
AZ ÚJSÁGelőfizetői
kedvezményes áron kapjáka
BÉTA IRODALMI R.-T.minden kiadványát
Hungária Hírlapnyomda R.-T. Budapest
A magyar tolvajnyelvről. Írta: Dr. Balassa József.
I.
Minden társadalmi osztálynak, foglalkozási ág-nak, összetartó csoportnak megvan a maga különnyelve, mely egyes szavakban, fordulatokban, szólás*módokban eltér a köznyelvtől; a más csoportbelieknem ismerik, gyakran meg sem értik ezeket a saját-ságos kifejezéseket. Gondoljunk csak a színház, aszerkesztőségek, az orvosok, ügyvédek, a sport, a já-ték vagy a különböző mesterségek, a katonaság sza-vaira. Minden új foglalkozás megtermi a maga kü-lön nyelvét; gondoljunk a legújabbak közül csak afilm, az autósport, a repülés és a rádió új szavairaés kifejezéseire. Ugyanaz a szó más-más jelentésselhasználatos különböző ilyen csoportok körében. Hapéldául operáció-ról, operatőr-ről beszélünk, milyenmás jelentése van a szónak, ha orvosok, filmesekvagy tőzsdések körében emlegetjük. Ezek a csoport-nyelvek vagy különnyelvek (langage spécial, Sonder-sprache) nagyon fontosak a nyelv történetének, fej-lődésének megértése szempontjából, mert hisz tulaj-donkép ezekből a különnyelvekből tevődik össze,ezekből alakul ki a köznyelv. A nyelv fejlődésénekez a természetes útja: hogy a társadalom mindenfélecsoportja, osztálya, köre kifejleszti a maga nyelvét.
4
Azonban ezeket nem választják el egymástól éles ha-tárok, mert hisz ugyanaz az egyén különböző csopor-toknak lehet tagja (pl. valaki orvos és újságíró megauiomobilos, a másik színész és sportkedvelő vagyzenész és ügyvéd), továbbá műveltségi köre, társa-dalmi helyzete különböző környezetbe helyezheti,úgyhogy tulajdonkép többféle csoportnyelv egymás-rahatásából alakul ki mindenkinek egyéni nyelve.
Az ember társadalmi életének e természetes követ-kezményével szemben megfigyelhetjük minden nyelvkörében egyes titkosnyelvek (argot, Geheimsprache)keletkezését is. A titkosnyelv, az argot is csoport-nyelv vagy különnyelv, de lényeges jellemvonása,hogy akik használják, azzal a célzattal változtattákmeg az általánosan használt köznyelv szavait, ki-fejezéseit, hogy a be nem avatott ne értse meg, amifmondanak. Tehát a beavatottak szándékos és tuda-tos védelme a titkosnyelv legjellemzőbb vonása.
A titkosnyelv keletkezését nemcsak a társadalomalsóbbrendű, a bűnös élet felé hajló osztályai köré-ben figyelhetjük meg. Igen ártatlan oka is lehet atitkosnyelv kialakulásának. Egyes kisebb csoportok,baráti társaságok, családi körök, szerelmes párok köirében is kifejlődik gyakran valamiféle, az igaz, hogyrövidéletű titkosnyelv. Ezeknél fontosabb és érdeke-sebb titkosnyelv a diáknyelv, hisz ez nagyobb körreterjed s története is van, mert az egymást követőnemzedékek során él tovább. Különösen ott fejlődikerősebben s válik igazi titkosnyelvvé a diáknyelv,ahol a diákok nagyobb tömegekben élnek együtt.
A titkosnyelv legérdekesebb s legtanulságosabbfejlődését a bűnözés felé hajló vagy a bűnökkel «hi-vatásszerűen» foglalkozó társadalmi osztályok köré-ben figyelhetjük meg. A tolvajok, betörők, zsebmet-szők társasága természetes védelmül teremti meg sőrzi a maga titkosnyelvét. Megvolt és megvan ez min-
9
den nép körében s a nyelvtudomány mindenütt ér-deklődéssel fordul az élőnyelvnek e «faltyúhajtásai»felé. Angolországban slang vagy cant a neve, Francia-országban argot, Spanyolországban germania vagyjengonza, Hollandiában bargoensch, a németeknélrotwelsch vagy gaunersprache stb.* s jellemző vo-násai mindenüít egyformák, mert hisz ugyanaz a tár-sadalmi kényszer hozza létre s ugyanazok a lelki fel-tételek alakítják és fejlesztik. A tolvajnyelv történetétnem igen lehet visszafelé, az elmúlt századokba kö-vetni, mert hisz e nyelv természete, hogy titkos ma-radjon s ne foglalják írásba. A legrégibb efajta mű.a rotwelsch legrégibb emléke, a XV. század elejérőlvaló, a Liber Vagatorum (1510); az angol caní-rőlszóló legrégibb munka pedig 1566-ból.** Egyes írókmunkáikban felhasználták a tolvajnyelvet, így pl.Cervantes a Don Quijote-ban. Victor Hugo a Nyomo-rultak-ban, Eugène Sue Paris rejtelmeiben, s azótais többen.
A tolvajnyelvnek legjellemzőbb sajátsága, hogytulajdonkép nincs külön nyelvtana s csakis a szó-kincs tekintetében tér el a köznyelvtől. Ragozása,mondatszerkezete teljesen ugyanaz, mint a köznyelvé,íitkossá csakis az teszi, hogy a szavaknak egy nagyrészét a köznyelvitől eltérő jelentésben használja, shogy sok olyan szava van, amelyet a köznyelv nem
* A tolvajnyelvnek igen gazdag külföldi irodalmából a követ-kezőket említjük meg: M. Schwob et G. Guieysse. Étude sur l'argotfrançais. Paris. 1889. — L. Sainéan. L'argot ancien. Paris. 1907. —A. Niceïoro. Le Génie de l'argot. Paris. 1912. — Jean la Rue.Dictionnaire d'Argot. Paris. — The Slang Dictionary. London.1870. — Fr. Kluge, Rotwelsch. Quellen und Wortschatz der Gau-nersprache und der verwandten Geheimsprachen. Strassburg. 1901.— Dr. L, Günther. Die deutsche Gaunersprache und verwandteGeheirv und Berufssprachen. Leipzig. 1919. — Jagie. Die Geheim-spractj in bei den Slaven. "Wien. Akademie der Wissenschaften.1895. I
** Thomas Harman. Caveat or Warening for Common Cursetorsvulgarly called Vagabones.
6
ismer. Tehát tulajdonkép csak a szókincs különbségeválasztja el a tolvajnyelvet az illető köznyelvtől. Aszókincs alkotó elemeit tekintve a tolvajnyelvekmindenütt teljesen egyező sajátságokat mutatnak.Szókincse kétféle elemből alakul: eredeti szavak ésidegen elemek. Az eredeti szókincs azáltal válik tit-kossá, hogy az egyes szavakat megváltoztatott alak-ban vagy jelentéssel használják, vagy pedig az ismertszavakból alakult szólások jutnak egészen eredeti, amegszokottól eltérő jelentéshez. A magyar tolvajnyel-vet vizsgálva ennek számos érdekes példáját fogjuk"látni. A szókincsnek egy jelentékeny része mindentolvajnyelvben idegen. Tévedés az a nagyon elterjedtvélemény, hogy a tolvajnyelvek szavai legnagyobb-részt a héber nyelvből, vagy a zsidó-német vagy zsidó-lengyel zsargonból valók. A tolvajnyelv idegen elemeiminden egyes nyelv körében mások és mások; min-denütt az illető nyelvvel szomszédos, s az alsó nép-osztállyal érintkező nyelvekből vétettek át. Sainéan,L'argot ancien c. kitűnő munkájában átvizsgálta afrancia argot, s kimutatta, hogy csaknem teljesenhiányzik belőle a német elem s az idegen elemekrészben a tájnyelvekből (patois), részben más ro-mán nyelvekből (provanszi, spanyol, olasz) va-lók. A régi argot-ban nincs semmiféle nem-románelem s csak az újabban találunk néhány cigány, segy-két héber szót.* A német tolvajnyelvnek alapjaszintén az eredeti szókincs, melyet átvitt, elváltozta-tott jelentéssel használnak; az idegen elemnek márszámottevő része való a héber, a zsidó-német és azsidó-lengyel zsargonból és a szláv nyelvekből.
* Ez utóbbiak a következők: dabérage, dabérer (bavardage,bavarder); goy, goyim; hámor; zona (fille publique).
II.
A magyar tolvajnyelvnek csak igen kis irodalmavan. Legrégibb emlékünk nemrég került elő egy, aXVIII. század végéről való kéziratos kötélben. (Meg-jelent a Magyar Nyelvőr 1924-iki, 53. évfolyamában,5—8. 1.) Ezt az érdekes emléket itt egész terjedelmé-ben közöljük.
Anno 1782 az Hajdú Városokban meg fogattatottbizonyos sereg vásári tolvajok között, a lopás mes-terségének könnyebb űzése végett gyakoroltatni szo-kat némely szóknak le írása.
A vásári Tolvajoknak Azoknak magyarázattyaköltött szavai
Fejes Tiszt úr
Kutya HajdúTisztartó Második főzsiványRikkantó Katsa
Sógor Német
Szűrhordó KondásPagyi Arany
Nagy víz Sokaság a vásárbanSivány Tolvaj
Perge Kotsi vagy szekérLeves Ezüst pénzKomnyik Orgazda
Rút ember HóhérKanafória Akasztófa:Megruházni Verni v. csapni
NadrágLopniBundaLádaPulykaLúdTyúkKenyérZsebZsebből lopniLakatTéjKeszkenőBor, PályinkaRészegeskedniPipaRuhaZsidóK...aAz ura vagy férjeÖszve szoretani a vásártLegjobb új zsiványDisznóVásárEgy forintosBitsak v. pennacillusFizesKutyaErszény nélkül pénz a
zsebbeKankó (Szűr)Gyolts vászonZsebbe való óraTömlöcSzoknyaLó
Buga ÖkörLetergeng KöpenyegSzlepritska KatonaOlvasó BilintsDelivator Bitskás TolvajKajzer Zsiványok kis BírájaNyalazi nyelv Zsiványos nyelvProfitorium Vármegye kenyerePuffra innya Hitelbe innyaSingula Κ ... a
*Pledi Szalagy*Meg kaptúvátak Meg fognak* Gyertya ég Vigyáznak
Sógor fel rántó StibliSógor Lábravaló PlundraSógor kapkodás Kaput
Összesen 74 szót foglal magában ez a feljegy-zés s ezek közül 18 a tolvajok mai nyelvében ismegvan vagy teljesen egyező, vagy kissé változottjelentéssel; ezeket csillaggal jelöltük meg. A sza-vak túlnyomó része eredeti magyar szó, melyet át-vitt jelentésben használnak. A dolgokat néha egy-egy jellemző sajátságukról nevezték el; így lett akacsa rikkanó, a tyúk kaparó, a ló füles, a disznószuszogó, a csizma felrántó, a kondás szürhordó, atiszt úr fejes, a kenyér minden napi; tréfás átvitelleloloasó a bilincs stb. idegen eredetű szó nem sokvan; német szó a kajzer, zsidó eredetű a plédi, ci-gány szavak a rúhi, haduvál, púczika és kapdova,Különös a görög-latin formájú kanafória, az akasz-tófa tréfás elnevezése; latinos formájúak még az ak-kori latinos műveltség hatása alatt a delivator, profi-tórium, postérium.
A magyar tolvajnyelv nyomtatott irodalmánaklegrégibb terméke Toronyai Károly munkája 1862-
10
ből: A rablóknak, tolvajoknak és kozákoknak együttvaló hamis és zavaros beszédeik. Ebben 6 lapnyi szó-tár is van. 1888-ban jelent meg Berkes Kálmánrendőrfelügyelő munkája, A tolvajélet ismertetése;ebben is van vagy 100 szóra terjedő szótár. (A szó-jegyzéket közli a Mgy. Nyelvőr 26. k. 212. 1.) Állító-lag Nagy Pál is kiadta Győrött a múlt század nyolc-vanas éveiben a tolvajnyelv szótárát, ez a füzet azon-ban teljesen elkallódott. Komolyabb munka a ma-gyar tolvajnyelvről csak kettő jelent meg: 1. A ma-gyar tolvajnyelv és szótára. Írta és gyűjtötte JenőSándor és Vető Imre. Budapest. 1900. — 2. A tolvaj-nyelv szótára. Kiadja a budapesti államrendőrség fő-kapitányságának bűnügyi osztálya. Budapest. 1911.A magyar tolvajnyelvnek az a szótára, mely eb-ben a füzetben kerül az érdeklődő közönség kezébe,a mai tolvajnyelvet a lehető legteljesebben mutatjabe. Szirmay István, mint rendőri riporter, személyesérintkezés és hosszabb időn át folytatott rendszeresgyűjtés alapján állította össze a tolvajnyelv szótárát.Nem dolgozott a régebbi irodalom alapján, hanemcsak azt jegyezte fel. amit mint élő, használatbanlevő szót hallott. Tehát e szógyűjtemény alapján tel-jes képet kaphatunk a mai magyar tolvajnyelvről.
A kép, amelyet e szótár alapján a magyar tol-vajnyelvről rajzolhatunk, a nyelvtudomány szem-pontjából is nagyon érdekes. Erre a nyelvre vonat-kozólag is igaz az, amit más népek titkosnyelveirőlmondottunk, hogy csakis a szókincsben tér el a köz-nyelvtől, de nincs külön nyelvtana: a ragozás és amondattan semmi eltérőt nem mutat. A tolvajnyel-veknek közös jellemvonása az is, hogy nem válnakel élesen az élőnyelv más rétegeitől, a nagyváros al-sóbb társadalmi osztályainak nyelvétől. A bas lan-gage, a j a s s z nyelv, vagyis a nagyváros uccáinak,
11
kocsmáinak, mulatóhelyeinek nyelve folytonos érint-kezésben van a tolvajok és zsebmetszők nyelvével;azt mondhatjuk, hogy folytonos és kölcsönös csere-viszony van a kettő között s a figyelmes olvasó sok'jól ismert jassz szót is talál ebben a jegyzékben.
Magában az egész szókincsben két csoportot kü-lönböztethetünk meg: az eredeti szókészletet, a ma-gyar szavakat és a más nyelvekből átvett idegen ele-meket. S mindjárt rámutathatunk a közfelfogásnakarra a tévedésére, hogy a magyar tolvajnyelv idegen,különösen német és zsidó szavak zagyva keveréke,mert ha ezt a teljes elfogulatlansággal, tisztán laikusérdeklődéssel gyűjtött szójegyzéket vizsgáljuk, épellenkező eredményre jutunk. A szótár, ha levonjuka puszta alakváltozásokat (pl. fúrol, fírol) s az egyesigéknek igekötős ismétléseit (grattol—elgrattol, har-genol—meghargenol) körülbelül 1000 szót tartalmaz,ezek közül kb. 200 német, 50 héber vagy zsidó-né-met, 20 cigányeredetű, ehhez számíthatunk még 30más nyelvből való vagy ismeretlen eredetű idegenszót, tehát az idegen elem kb. 30%-a az egész szó-készletnek s evvel szemben 70% az eredeti magyarszavak és szólások száma.
A magyar szavak értelmét vagy a jelentés vagyaz alak elváltoztatása teszi titkossá. A szó jelentésé-nek módosítása gyakran meglepően ötletes, szelle-mes, valóságos játék a nyelvvel; pl. aviatikus, aki alevegőből él, botos a detektív, mert nem oldalfegy-verrel jár, csomófaszító az asztalos, emeletes zsaru alovasrendőr, pacsirta a csendőr, házmester az álkulcs,karperec a rabbilincs, műszaki rajzoló az ügyes zseb-tolvaj, rövidszivar kistermetű ember, szalámi verés,kilo és mázsa a börtönben töltött hónap és év; igék:csiszol tanítja a tolvajságot, csiszolódik tanul, becso-magolni valakit belekeverni a bajba, citeral fél, el-káposztázni elfutni, rqjzolni, evezni, lopni, horgászni
12
nyitott ablakon keresztül lopni, mázolni verekedni,nyaralni küldték internálták, zongorázni ujjlenyoma-tot venni. Ez a jelentésmódosítás néha meglepő uta-kon jár, úgyhogy sok szó jelentésének a keletkezé-sét nem is ismerhetjük fel. Ilyen ötletes, ugráló jelen-tésalakulásnak egyik példája, hogy az illemhely nevevetik és révai; a rétik a retirád tréfásan megcsonkí-tott alakja, így hasonlóvá lett a német rettig (retek)szóhoz, már pedig a budapesti helyi ötletesség tudja,hogy a mai Révay-ucca azelőtt Retek-ucca (Rettig-Gasse) volt, tehát kész a tréfás átugrás retik-ről re-voira. Efféle jelentésugrálás hozta létre a közszájonforgó nimolista és tutista kifejezéseket. A nímó, a. m.nem, semmi, a német niemand elferdítése, ebből letta gyakori -ista képzővel a nimolista, rövidítve nista.Ellenkezője a tutista, a gazdag, akinek mindene van,a francia tout szóból: tuti biztos, tutira menni biz-tosra menni; összefügg még az adut, atu kártyamű-szóval is.
A tréfás és szellemes jelentésalakulásoknak szá-mos példáját nyújtják a szólások: bekapta a legyet bajérte; beszaladt a csíkom jól kerestem; beveszi a kefételhiszi amit mondanak; falat állni, csinálni a bűn-társról a figyelmet elvonni; fújni a kását hortyogni:huzatot kapott eltűnt; leadni a drótot figyelmeztetni:magához vágni megtapogatni a zsebet; mellre szívnielhinni; meszelve van ki van tiltva a városból; mu-zík! zene! vége van, menjünk! stb.
A szó titkossá tételének másik módja a szó alak-jának elferdítése, megváltoztatása. Ebben a tekin-tetben is gyakran találkozunk a nyelv játszi átalakí-tásával. Különösen gyakori az idegen szavak tréfás.néha ötletes elferdítése a szó alakjának hasonlóságaalapján. így lesz az adut-ból Adolf, a pincérből (zahl-kellner) csálinger, a ferblijátékos neve Ferkó, a ka-bát (jakett) neve jákó, a szabó (kecske) kecsag, a
13
retikül (közszájon ridikül) ritka, az iskola (schule)sulaj. Leggyakrabban a kicsinyítő -i képzővel alakula szó új alakja, még pedig magyar és idegen szavak-ból egyaránt: brili gyémánt (v. ö. briliánt), fenszti(Fenster) ablak, flüszi (Flusspapier) cigaretta, hári(Haar) haj, javcsi javító intézet, juti jutalom, klárikloroform, kricsmi kocsma, lányi villanyos, lityiliter, muksi műhely, siropli (v. ö. paraplé) esernyő,spiti (Spital) kórház, svári (schwer) nehéz, sveszti(Schwester) nővér, színi színház, szladi szálloda,szlanyi szalonna, uszi uszoda, zaci (Versatzamt) zá-logház. A szónak másféle elferdítése szülte a zimó(mozi), eménk (mienk), etek (tietek) szavakat.
Kétségtelen, hogy sok ismeretlen eredetű szó isa jelentés vagy alak ilyejaféle elferdítésének ered-ménye, de nincs mindig módunkban belelátni a ke-letkezés titkos műhelyébe.
Az idegen szavak legnagyobb része német szó;ez természetes is, mert hisz az a társadalmi osztály,amelyből a tolvajok és zsebmetszők legnagyobb részekikerül, Budapest külvárosainak még mindig néme-tül beszélő lakosságával érintkezik. Továbbá a tolva-jok'" és betörők foglalkozásával összefüggő mestersé-gek (lakatos, asztalos, szerelő) nyelve is tele vannémet szavakkal. Másrészt a szomszédos osztrák ésnémet tolvajnyelv hatása is megfigyelhető ezeken aszavakon; különösen sok a német szó a hamiskár-tyások nyelvében. Ezekre a szavakra könnyen ráis-mer a szókincs eredete iránt érdeklődő olvasó.
A héber és zsidós német zsargon szavainak szá-mát, mint már említettük, körülbelül 50-re tehetjük.Ezek részint a tolvajok és betörők között levő zsidókés a német tolvajnyelv útján kerültek bele. Vannakezek között olyanok, melyeket a budapesti zsidózóköznyelv általánosan ismer, mint az ajser, balbósz,bóher, gaj, haver, havrüsze, hohem, mázli, miszem
14
van, nekóma, tréfli stb. Ezek nem is titkos szavak,mert hisz mindenki csak a beszéd «színezésére»használja. Kevésbé ismert héber szavai a tolvajnyelv-nek: achrem hátul, bájesz ház és ebből bájesz dintörvényszéki épület, besóherol bezár, hargenol vere-kedik, jájem borravaló, jatt kéz, kajah erős, kovodsem úriember, majem víz, meló munka, melóbájeszdologház, mószer besúgó, sóher szegény, szróle gaz-dag stb.
A cigány nyelvből átvett szavak száma nem sok:balhé zaj, lárma, lopás, nagybalhé főkapitányság,basava zene, basaváz muzsikál, csaj leány,, csávógyerek, dadi atya, hadova tolvajnyelv, hadovál tol-vajnyelven beszél, lóvé pénz, lugnyi a tolvaj szere-tője, manusz ember, φΐάΐ Mjszik» pián részeg,. pucijaruha, puri cigány, rajcsos, rajzos zsebtolvaj (raj tol-vaj; talán ebből származik, hogy rajzol a. "ni. lop)",roma cigány, ruhi veres, ruházni verekedni (tréfáskapcsolatban a magyar ruha szóval: ruhit szakítaniverést kapni), spi kocsma. Lehet, hogy az előttünkismeretlen eredetű szavak között van még néhánycigány szó. Más idegen nyelvből csak alig egy-kétszó került bele a magyar tolvajnyelvbe. Tótból valóa bratyi, bratyiz, klapec, srác; latin a skriba, skribál,francia, német közvetítéssel a finesz (furfang) s asport nyelvéből átvett favorit (ügyes betörő). A régimagyar diáknyelv szava a brúgó kenyér s a népnyelv-ből való gürcöl és retyerutya.
Végül még rá akarok mutatni a tolvajnyelvnekegy érdekes sajátosságára, a szinonimák gazdagsá-gára. Ugyanarra a fogalomra számos szava van; mi-nél gyakoribb valamely fogalom, annál több szó vanrá s ezeknek változatos használata nagyban hozzá-járul a nyelv titkossá tételéhez. Ε füzet II. részébenfogalmi csoportok szerint összeállított szógyűjtemé-nyek erre bőséges példával szolgálnak.
I.
A magyar tolvajnyelv szótára.*
A
abécézni: a börtönben felek-kel érintkezni, a zárka falánkeresztül jelt adni
katonai felszerelésboltra menni: lopásra menniboszhart: húsbotos: polgári rendőr, delelbökni: megkéselnibökő: késbőr: nobőrbajos: gyáva, félti a bibőrfejű: tűzoltóbörgö: konfli3, egy fogat,'
aka-dály nélkül nincs bűne,nemtudnak rábizonyítani
freier: úri ember, nem a tolvaj-világhoz tartozó, a meglo-pandó áldozat
frhn: ezerkoronás bankjegyfújni: lopnifújni a kását: aludni, hortyognifuksz (fuclis): arany (1, róka)fukszfog: aranyfogfukszos: ékszerészfukszstraug: aranyláncfukszstrengli: u. a.fuksztacni: arany cigaretta-
tárcafüles: lófúr: zseb (1. fickó)farolni (firolni): becsapni, az
gyelnikomálni a link hadovát: értia tolvajnyelvetkomázni: bizalmaskodni (1. bra-tyizni)komédiás: csalókomédiázni: csalnikón: mérleg, tizedes mérlegkopka: szerencsejátékkoporsószög: „magyar” ciga-rettakordé: rabszállítókocsikorpa: pénzkóser: jó ! szép ! nem gyana-
kodnak (1. klassz)
33
kivatola: tanúkoszvakaró: borbélykoveleff: huszonegy (a huszon- egyes játékban)kovaleves: aprópénzkoved sem: úri ember; tiszte- letreméltó ember (1. princ)kozák: hamiskártyásköhögni: beszélni, vallanikőműves: aki az áldozat figyel- mét magára vonja (1. falazó)köpni: vallani, beismernikörte*: (komm, u,): a vendég kevesebbfizetnivalótmondbekörtézni: a fizetésnél keveseb-
bet bemondanikötőfék: óralánckracher: pisztoly, lőfegyverkráholc: borotvakrahós: púposkrapek: fiú, kis gyermek (1.
srác, klapec)
kraut: futáskrautolni: futnikrebsz: tót ember (1. tutajos)kricsmi: kocsmakríkedli: kampósbotkrim: törvényszéki fogházkrumkopf: feszítővaskrnmplivirág (báb.): csillagkszí (saí), kszívedli
moskodni, az átjáróház má-sik kapuján kiszökni (1. meg-malmoziii)
mancs: a kézmángorolni: verni, megvernimann: százkoronás bankjegy
* az ipsze magához vágott =. az il** marhecolás pl. az üzlet elé kira*** Pl. 10 mázsát nyomtara — 10 é
mantin: kasszírnőmanusz: embermárázni: megvernimarci: kenyérinarhecer: vasúti tolvaj, utazó
tolvajmarhecolni**: futás közben
lopnimarhez: fehérneműmari: a holdmari: cselédleánymárimóka: cselédlopás, hamis
könyvvel beállni lopás cél-jából
Marokkóba utazni: börtönbejutni
maszlag: hazugságniaszlagolni: hazudnimater (matír): pénztárcamátos: részegmatróz: tolvajMautlmer szálló: a szabad ég
alatt, a füvönmázamat: pénz szekrénymázli: szerencsemázolni: verni, verekednimázoló: felbérelt verekedőmázsa***: év (hány évre Ítélték)mediázni: parasztembert meg-
lopni
tő megtapogatta a zsebeititt holmiból felkapni és elfutni veleet ültem
37
medve: pénzszekrénymedvenyúzó: hidegvágó acél-szerszám pénzszekrény fel-töréséhezmegbukni: a rendőrségre ke-rülnimegbundázni: megcsalni, be-csapnimegcsapni: ellopnimegdemulálni: megvernimegdobni: meglopni (zsebtol-vajlás)megdörgölni: megvernimegdűlni: a rendőrségre ke-rülnimegenni a dumát: elhinni a
hazugságotmegerdözni: becsapni, tévútra
vezetnimegfirolni (megfürolni): u. a.megfújni: ellopnimeghargenolni: megvernimeghipiselni: megmotoznimeghúzni: pásztorórán a férfitmeglopnimegkaszálni: megszúrnimegkenni: megvernimegkiblizni: megkötöznimeglibá/ni (háb.): fa- vagyszénszállítmányt megdézs-málni (1. libázni)
* sokan vannak, különösen a paraaz ing- alatt tartják
kölcsönkérnimeisterstück: a kulcslyuk le-nyomatameizli: feszitővasmekegő: birkamekegőhajtó: birkatolvajmelegben *: az ing alattmellre szívni: elhinni, komo-lyan vennimeló: munkasztemberek, akik pénzüket „melegben"
38
melker: tolvaj kéjnő, aki aférfit a pásztorórán meg- lopjamelóbajesz: dologházmelós: munkásmelózni: dolgozni (1. spínelni)mencsikoff: feszítővasmeraglim: betörés előtt ki-kémlelni a helyetmeszelve van: ki van tiltva
(városból, országból)meszes: u. a. (1. veizli)meszet kapott: kitiltották (1.veizlit kapott)Mezei Lipót: a lipótmezei té-bolydamező: sétatér (1, rét)mia: ezermichli: kardmiliem: milliómiloch: fogoly, rabmimó: üres, semmi (1. alma, mimó)mísz: csúnya, rossz,kellemet- lenmíszem van: unom, elment
tőle a kedvemmó: mozi (1. zimó)Mohanibé: Budapestmole: holtrészegmók: csősz, őrmóka: az elkövetett bűn
mókára járni: lopni, betörniMókemvóf: BécsMókemzír: Parismondjuk: nyolcas (a kártyá-
ban)morgó: kutyamórni: lopnimószer: besúgómószerolni: besúgni, elárulnimóz: pénzmúba: felesbeMucsáról jön: nem tud sem-
mit, tapasztalatlan, naivnvftcsai: vidéki ember, tapasz-
nagyzolnirebicsek: revolverrégen rossz: elérte a baj (1. öt
rossz)reibi: gyufaresti: vasúti étterem
rekezé öngyilkosság: álöngyil- kosság, színlelt öngyilkos- sági kísérletrét: sétatér (1. mező)rétik: illemhely (1. révai)retiksrenker: a legsúlyosabb sértés a betörőre nézve. Aztjelenti: Te csak oda tudsz betörni, ami nincs bezárva !retyerutya: a cókmók (1. be-tyárbútor, hubelevanc)révai: illemhely (1. rétik)revízió: a rendőrség gyanú- sítja valami bűnnel, razziarevízióra bukott: a rendőrség elfogta, de csak gyanú alap- ján, bizonyíték azonban nin- csenribanc: utcai nő, kéjnőricsaj: lárma, mulatozás
ring: az ügyészségriszt: rész a zsákmánybólrisztelni: osztozkodni a zsák- mányonritkó: retikül, ridikülrizen (háb): ezerrobogó: vonatróka: arany (1. fuksz)rolnis: tolvaj, aki a kocsikról
csomagokat lopkodrolnizni: kocsiról csomagot
lopnirollóhaíi van: el van dugva (1.
mákéban van)rolíózni: eldugni (1. elmakézni)roma: cigány (1. kohány, pari)
szolnok: kórházszvaló: csengő (1. beregő)szvambat: nyolcszvammbatmalér: nyolcvanszomori: temetésszopik (az szopik): adós ma- radok, azzal adós maradoknövelni: hazudniszolii: kereskedősegedszracska: utcai nő, kéjnőszróle: gazdagszróle liéder: olyan szoba, amely ikben sok értékes holmi van, amelyikből sokat lehet lopni
47
szreló (szrohó): büdössztari: tanítósztráti: pezsgősztremál: fél (1. begyullad, ci-
zásnáltilián: hóhér (1. cvikker)talonban maradni; szégyen- ben maradnitalmozni: kártyát összeraknitucolni*: működni, lopnitim: őszintetifin: aki rögtön beismer
mindenttirdli; álkulcs, tolvajkulcs
* Pl. Lajos Mokemvólon táncol =
tarhenolni: kéregetni, koldulnitedd rá (komra, u.): főzelék fel-tejeim: fizetni [tétteltessék: zöld (szín a kártyábantészta: hazugságtésztázni: hazudnitetűbörze: a Teleki-téri ószeres
überadó (iberadó): a zsebtolvaj, társa, aki a zsákmányttöbbi társnak nyomban to vább adja iifotre (háb.): gyakran, egymásürge: néma, süket [utárűrgézni: némának, süketnek
tettetnimagát
vaccsolni: internálnivágni: pénzt kicsikarni, köl-
gyanakvó ember: szagos freier a meglopandó figyelmét el- vonni: falazni, falat állni aki a figyelmet magára vonja:falazó, kőművesvondd el a figyelőjét: csináljfalat