A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Emelt szint A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. Cél a tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelő lépességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül
23
Embed
A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM - berzeviczy.sulinet.hu MAGYAR.pdf · A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Emelt szint
A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult
szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése
különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek
értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában.
Cél a tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek
kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes
adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel.
A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok
A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban.
A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő
szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő
anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék
készítésére.
Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A
műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának,
megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és
regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia
szerepének megértése.
Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az
európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak
észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző,
esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti
alkotásban;a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes
irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység művek
összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelő lépességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása.
Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és
ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése,
megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül
annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt
történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak
változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását
jelző jelenségek megfigyelése. Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres
könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő
(például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom –
audiovizuális, digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés,
kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést
igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő
anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék
készítése.
EMELT SZINT
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
11. OSZTÁLY
(Éves óraszám: 70 óra)
Az irodalomtörténet fogalma
Az irodalmiság változó hagyományának bemutatása
Korszakok és stílustörténet 2 óra
Az antikvitás 2 óra
A Biblia 2 óra
A középkor, a reneszánsz és a barokk 2 óra
Balassi és Zrínyi művei, a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben 2 óra
A dráma kialakulása
Shakespeare színháza 2 óra
A felvilágosodás Európában 2 óra
A magyar felvilágosodás jellegzetes alakjai, tájékozódás a kortársak között 2 óra
A romantika jellemzői és európai képviselői 2 óra
Petőfi-témák, kérdésfelvetések, utóélete, hatása, világirodalmi párhuzamok 4 óra
Arany 4 óra
A XIX. század második fele
A realizmus jellemzői és jellegzetes alakjai 2 óra
Jókai, Mikszáth: műveik és koruk összefüggései, a romantika és a realizmus keveredése műveikben
2 óra
A szimbolizmus- jellemző alakjainak bemutatása 2 óra
Ady 4 óra
Babits 4 óra
Ibsen- egy dráma elemzése 2 óra
Csehov- egy dráma elemzése 2 óra
Szabad felhasználásra, számonkérésre 6 óra
A mondat fogalma
A szinteződés, tömbösödés
A mondatszintek közötti különbség a stílusérték megváltozása 2 óra
Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal 2 óra
A szóalkotás ritkább módjai
A szóteremtés jelentősége 2 óra
Lineáris és globális kohézió
Szövegelemzés
A szöveg dinamikus és statikus összetevői 2 óra
A szövegtipológia
A beszéd és az írás összehasonlítása 2 óra
Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusai
Médiaközlések elemzése 2 óra
A retorika jelentősége és alkalmazása
Néhány történeti és jelenkori beszéd eszközei és hatása
Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása 2 óra
A jelentésrétegek feltárása irodalmi és nem irodalmi szövegekben 2 óra
A szóhasználat kötöttsége, a szójelentés változása, nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése 2 óra
Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek
Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon, oxymoron, inverzió 2 óra
A fejlesztés várt eredménye a két éves felkészítő szakasz végén
Témakörök/ képességek
Követelmények
1. Az ismeretszerzés és feldolgozás eljárásai
Információk kezelése és feldolgozása
A nyelvi, irodalmi ismeretterjesztés, és nyomtatott és elektronikus mûfajaiban (pl. könyvismertetés,
ajánlás, kritika, egy nyelvű szótárak, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia) való tájékozottság
bizonyítása nyelvi és irodalmi feladatmegoldásokban; az információk célirányos és kritikus
használata. Életformára, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlékek, fotó, film,
hangdokumentumok) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.
2. Szövegértés
Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése
A szövegértési képesség bizonyítása irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezésével.
Különbözõ mûfajú, tematikájú és nézõpontú szövegek értelmezése, összevetése, az így feltárt
jelentések, összefüggések, ismeretek alkalmazása az olvasmányokra való szóbeli és írásbeli
reagálásban.
Irodalmi és nem irodalmi szövegek gondolatmenetének, kifejezésmódjának értelmezése, a mûfaj,
szerkezet, jelentéshordozó szerepének megértése, a megértés bizonyítása.
3. Szövegalkotás
Írásbeli kifejezõképesség
A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása az ismertetés,
magyarázat, összefoglalás, fejtegetés, ajánlás, összehasonlítás, definíció, az értekezés, az esszé
mûfajában irodalmi és nem irodalmi témák körébõl (pl. a kulturális örökség, a mű vészetek, a
civilizáció ellentmondásai, az élet minõsége, a globális kérdések, az emberi kapcsolatok, erkölcsi
kérdések, érzelmek, a mindennapi élet döntési helyzetei, a mindenkori jelen problémahelyzetei,
kérdései és válaszai, a tömegkommunikáció, a mindennapi életvitel).
Kreatív írás (pl. elbeszélés, jellemzés, átírás nézőpontváltással).
Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában
foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés különféle módszerével.
Az irodalmi olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság, személyes állásfoglalás,
az egyéni olvasat kifejezése az értekezés, az esszé műfajában.
Hivatalos írásművek (pályázat, kérvény, önéletrajz) normáinak alkalmazása.
Szóbeli műfajok, beszéd és szövegmondás
Az iskolai és a civil lét jellemző beszédszínterei és szóbeli kifejezésformái; ide értve a szóbeli vizsga
műfajainak ismeretét.
A témának és a megnyilatkozás céljának megfelelő, hiteles érvelő előadás, hozzászólás, kifejtés,
összegzés.
A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő,
világos felépítésű, kifejtett közlés.
A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepének ismerete és helyes alkalmazása az előadásban és
a szövegmondásban.
Teljes művek és részletek szöveghű előadása.
4. Ismeretek a nyelvről
A nyelvi szintek grammatikája
Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése, az
alkalmazott fogalmak megnevezése, nyelvi rendszerbeli összefüggésük pontos ismerete.
A modalitás, a szórend és az aktuális tagolás szerepe a mondat és a szöveg jelentésében.
A grammatikai ismeretek felhasználása a különféle mûfajú, címzettû, kontextusú szövegek
értelmezésében és létrehozásában.
A köznyelvi norma ismerete, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, nyelvhelyességi hibák
javítása.
Szöveg és szövegtípusok
Szövegek szerkezetének, szintaktikai szintjének, jelentésrétegeinek elemzése a megfelelõ fogalmak
alkalmazásával.
A szöveg lineáris és globális kohéziója, elsõdleges és mögöttes jelentése.
A szövegtípusok jellemzõinek ismerete – összefüggésben a szövegértés és szövegalkotás
tevékenységével.
Közlésmódok és műfajok
Közlésmódok és műfajok (ismertetés, ajánlás, összehasonlítás, esszé, értekezés, kifejtés, magyarázat,
definíció, kommentár) kommunikatív, szerkezeti, nyelvi normáinak jellemzői.
A továbbtanuláshoz, ill. a munka világában szükséges szövegtípusok (kérvény, önéletrajz, pályázat,
hivatalos levél, jegyzőkönyv, meghatalmazás) normái.
Publicisztikai és ismeretterjesztő műfajok jellemzői. 9
Témakörök/ képességek
Követelmények
Stílus és jelentés Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben, az értekező
prózában és a szépirodalomban.
A szépirodalmi stílus, a stíluseszközök felismerése és fogalmi meghatározása.