Top Banner
A Magyar Nemzeti Bank 24/2018. (VII.5.) számú ajánlása a pénzügyi intézmények által közvetlenül, valamint függő kiemelt közvetítők útján végzett kézizálog fedezete mellett történő pénzkölcsön-nyújtásáról I. AZ AJÁNLÁS CÉLJA ÉS HATÁLYA Az ajánlás célja a pénzügyi intézmények által közvetlenül, valamint kiemelt közvetítő útján végzett, kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsönnel (a továbbiakban: zálogkölcsön), valamint a zálogkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmények refinanszírozásával kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elvárásainak megfogalmazása, és ezzel a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, a vonatkozó jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése. Az ajánlás alkalmazásában zálogkölcsönnyújtásnak az a jogügylet minősül, amelyben a felek a közöttük létrejött kölcsönszerződést kézizálogjoggal biztosítják, valamint a zálogjegy kibocsátása mellett megvalósuló pénzkölcsönnyújtás 1 . Az ajánlás kidolgozása során figyelembe vételre került a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.), a pénzügyi szolgáltatást közvetítő közvetítői díjáról szóló 109/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. §-ában foglalt, a közvetítői szerződésre vonatkozó kötelező tartalmi elemek, a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) kereskedelmi kommunikációra vonatkozó 4. § (1), (2), (4) és (6) bekezdése, valamint a teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) 2 maximumát meghatározó 17/A. § (2) és (4) bekezdése, továbbá a pénzügyi szolgáltatást közvetítő előzetes tájékoztatási kötelezettségeinek általános szabályairól szóló 53/2016. (XII. 21.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet). Az ajánlás címzettjei azok a pénzügyi intézmények, amelyek közvetlenül vagy kiemelt közvetítő igénybevételével nyújtanak zálogkölcsönt. Az ajánlás II. és III. fejezetében szerepelnek azon általános szabályok, melyek egyaránt vonatkoznak azon pénzügyi intézményekre, melyek saját jogon nyújtanak zálogkölcsönt és a kiemelt közvetítő útján történő zálogkölcsön nyújtására. A IV.-VII. fejezet rendelkezései kizárólag a kiemelt közvetítő igénybevételével történő zálogkölcsönnyújtásra vonatkoznak. 3 A VIII. fejezet a zálogkölcsönt nyújtó pénzügyi 1 Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pontjának bd) alpontja. 2 Az Fhtv. 17/A. § (2) és (4) bekezdése szerint a kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek esetében a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. 3 A kiemelt közvetítő igénybevételének engedélyezéséhez szükséges követelményeket tartalmazó engedélyezési útmutató az alábbi linken érhető el: https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/engedelyezes/engedelyezesi-utmutatok/kozvetitoi-engedelyek
26

A Magyar Nemzeti Bank 24/2018. (VII.5.) számú ajánlása ... · A Magyar Nemzeti Bank 24/2018. (VII.5.) számú ajánlása a pénzügyi intézmények által közvetlenül, valamint

Mar 22, 2019

Download

Documents

haxuyen
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript

A Magyar Nemzeti Bank 24/2018. (VII.5.) szm ajnlsa

a pnzgyi intzmnyek ltal kzvetlenl, valamint fgg kiemelt kzvettk tjn vgzett kzizlog fedezete mellett trtn pnzklcsn-nyjtsrl

I. AZ AJNLS CLJA S HATLYA

Az ajnls clja a pnzgyi intzmnyek ltal kzvetlenl, valamint kiemelt kzvett tjn vgzett, kzizlog fedezete mellett nyjtott pnzklcsnnel (a tovbbiakban: zlogklcsn), valamint a zlogklcsnt nyjt pnzgyi intzmnyek refinanszrozsval kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank (a tovbbiakban: MNB) elvrsainak megfogalmazsa, s ezzel a jogalkalmazs kiszmthatsgnak nvelse, a vonatkoz jogszablyok egysges alkalmazsnak elsegtse.

Az ajnls alkalmazsban zlogklcsnnyjtsnak az a joggylet minsl, amelyben a felek a kzttk ltrejtt klcsnszerzdst kzizlogjoggal biztostjk, valamint a zlogjegy kibocstsa mellett megvalsul pnzklcsnnyjts1.

Az ajnls kidolgozsa sorn figyelembe vtelre kerlt a hitelintzetekrl s a pnzgyi vllalkozsokrl szl 2013. vi CCXXXVII. trvny (a tovbbiakban: Hpt.), a pnzmoss s a terrorizmus finanszrozsa megelzsrl s megakadlyozsrl szl 2017. vi LIII. trvny (a tovbbiakban: Pmt.), a pnzgyi szolgltatst kzvett kzvetti djrl szl 109/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet (a tovbbiakban: Korm. rendelet) 3. -ban foglalt, a kzvetti szerzdsre vonatkoz ktelez tartalmi elemek, a teljes hiteldj mutat meghatrozsrl, szmtsrl s kzzttelrl szl 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet, a Polgri Trvnyknyvrl szl 2013. vi V. trvny (a tovbbiakban: Ptk.), a fogyasztnak nyjtott hitelrl szl 2009. vi CLXII. trvny (a tovbbiakban: Fhtv.) kereskedelmi kommunikcira vonatkoz 4. (1), (2), (4) s (6) bekezdse, valamint a teljes hiteldj mutat (a tovbbiakban: THM)2 maximumt meghatroz 17/A. (2) s (4) bekezdse, tovbb a pnzgyi szolgltatst kzvett elzetes tjkoztatsi ktelezettsgeinek ltalnos szablyairl szl 53/2016. (XII. 21.) NGM rendelet (a tovbbiakban: NGM rendelet).

Az ajnls cmzettjei azok a pnzgyi intzmnyek, amelyek kzvetlenl vagy kiemelt kzvett ignybevtelvel nyjtanak zlogklcsnt. Az ajnls II. s III. fejezetben szerepelnek azon ltalnos szablyok, melyek egyarnt vonatkoznak azon pnzgyi intzmnyekre, melyek sajt jogon nyjtanak zlogklcsnt s a kiemelt kzvett tjn trtn zlogklcsn nyjtsra. A IV.-VII. fejezet rendelkezsei kizrlag a kiemelt kzvett ignybevtelvel trtn zlogklcsnnyjtsra vonatkoznak.3 A VIII. fejezet a zlogklcsnt nyjt pnzgyi

1 Hpt. 6. (1) bekezds 40. pontjnak bd) alpontja. 2 Az Fhtv. 17/A. (2) s (4) bekezdse szerint a kzizlog fedezete mellett nyjtott hitelek esetben a teljes hiteldj mutat nem haladhatja meg az rintett naptri flvet megelz hnap els napjn rvnyes jegybanki alapkamat 39 szzalkponttal nvelt mrtkt. 3 A kiemelt kzvett ignybevtelnek engedlyezshez szksges kvetelmnyeket tartalmaz engedlyezsi tmutat az albbi linken rhet

el: https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/engedelyezes/engedelyezesi-utmutatok/kozvetitoi-engedelyek

https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/engedelyezes/engedelyezesi-utmutatok/kozvetitoi-engedelyek

2/26

intzmnyek refinanszrozsnak gyakorlatval kapcsolatos MNB elvrsokat fogalmazza meg.

II. A ZLOGKLCSNNYJTSI TEVKENYSG VGZSE SORN LTALNOSAN ELVRT GYAKORLATOK 2.1. A kockzatvllalssal kapcsolatos ltalnos elvrsok

Az MNB llspontja szerint a pnzgyi intzmny a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg vgzse sorn akkor jr el prudens mdon, amennyiben a nyjtott zlogklcsn sszege a fedezet befogadsakor megllaptott piaci rtknl annyival alacsonyabb, hogy egy gazdasgi krzishelyzetben vagy knyszerrtkests esetn a fedezet cskkent rtke is elri a nyjtott zlogklcsn s jrulkai sszegt. Elvrt, hogy a pnzgyi intzmny figyelembe vegye a becss tevkenysgnek kockzatt is, vagyis azt, hogy a zlogtrgy becsrtknek meghatrozsa soha nem pontos piaci rmegllapts, hanem szakrti becsls eredmnye. A kzizlog (klnsen az arany s ms nemesfmek) fedezete mellett nyjtott zlogklcsnk esetn megfigyelhet az a tendencia, hogy az gyfl az irnyad tzsdei rak esse s gy a fedezet rtknek cskkense esetn nem felttlenl rdekelt a zlogtrgy kivltsban. Ez a zlogklcsnt nyjt pnzgyi intzmnyek kockzatait azltal befolysolja, hogy a fedezet rtkestsre knyszerlnek, aminek a piacon nagy volumenben trtn megjelense a fedezetek rtknek tovbbi cskkenst eredmnyezheti. A zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg vgzse sorn elvrt annak figyelembe vtele is, hogy az arany vilgpiaci rnak folyamatos ingadozsa miatt elkerlhetetlen trendvltozsok s tzsdei rfolyam-korrekcik esetn jelents aranykszlet maradhat a pnzgyi intzmnynl.

Az MNB elvrja a pnzgyi intzmnytl vagy a kiemelt kzvetttl, hogy olyan biztostssal, valamint tartalkokkal rendelkezzen, amelyek az gyfelei irnyban fennll ktelezettsgeinek maradktalan teljestst lehetv teszik abban az esetben is, amennyiben valamilyen nem vrt esemny (pl. bncselekmny vagy kresemny) kvetkeztben a zlogba vett rtktrgyakat nem kpes gyfelei rszre visszaszolgltatni. Az MNB ezrt elvrja a pnzgyi intzmnytl vagy a kiemelt kzvetttl, hogy a vagyon-biztostsa fiktelepekre bontottan a kihelyezett kzizloghitel-llomny mgtt ll zlog-trgyak rtkre, valamint kiemelt kzvett esetben a zlogtrgyakon tl a pnzgyi in-tzmny ltal a kiemelt kzvett rendelkezsre bocstott, a kiemelt kzvett birtokban lv kszpnzre is terjedjen ki s a kiemelt kzvett vagyonbiztostsnak engedmnye-zettjeknt a megbz pnzgyi intzmny kerljn megjellsre. Az MNB elvrja, hogy a pnzgyi intzmny a vagyonbiztostsban szerepl sszeget negyedvente vizsglja fell s amennyiben a vagyonbiztostsban szerepl sszeg alacsonyabb a zlogklcsnzsbl ered kvetelsek sszegnl, vagy a pnzgyi intzmny ltal a kiemelt kzvett rendel-kezsre bocstott, a kiemelt kzvett birtokban lv kszpnznl, gondoskodjon maga-sabb sszeg vagyonbiztosts megktsrl. Az MNB j gyakorlatnak tartja tovbb

3/26

kockzatrzkenysgi szempontokat is mrlegelve amennyiben a biztosts kiterjed az al-kalmazottak ltal okozott krokra is. Az MNB elvrja tovbb, hogy az gyfelek irnyban fennll elszmolsi ktelezettsgeirl4 az elszmolsra ktelezett intzmny napraksz nyilvntartst vezessen, s az egyes gyfelek elszmolsi ignynek elvlsig az elszmolsi ktelezettsg teljestshez szksges sszeget elklntett szmln helyezze el. Az MNB elvrja ezen fell, hogy a zlogtrgy futamidn, valamint trelmi idn belli kivltsa esetn a pnzgyi intzmny a zlogtrgyat lehetsg szerint haladktalanul, a trelmi idt kveten a knyszerrtkestsig legfeljebb 5 munkanapon bell bocsssa az gyfl rendelkezsre. Az MNB kizrlag azt tartja kvetend gyakorlatnak, ha a pnzgyi intzmny a zlogtrgy kivltst csak kivtelesen, a pnzgyi intzmny mkdse, folyamatai (pl. rtktrolsi gyakorlata) ltal tnylegesen indokolt esetekben s a zlogtrgy rendelkezsre bocstsnak vals idignyn alapul hatrid alkalmazsa mellett kti elzetes bejelentshez.

2.2. A zlogklcsn termkek feltteleivel kapcsolatos elvrsok

Az MNB elvrja, hogy a zlogtrgyak zlogjegyen is feltntetett becsrtke igazodjon az adott zlogtrgy vals piaci rtkhez, gy nemesfm trgyak esetn rje el minimum a zlogtrgy nemesfmtartalmnak vilgpiaci rt. Az MNB nem tartja a fogyaszti rdekekkel sszeegyeztethetnek, gy nem tmogatja a 30 napnl rvidebb futamidej zlogklcsn konstrukcik alkalmazst.

Emellett az MNB nem tartja elfogadhatnak az olyan zlogklcsn konstrukcikat, amelyekben a futamidt tbbszrsen meghaladja a trelmi idszak, valamint azt a klcsnnyjti magatartst sem, amely ksedelmes teljests esetben a szerzdsszer teljests esetn felszmthat gyleti kamat mrtkt tbbszrsen meghalad djat alkalmaz. Az MNB elvrja, hogy a zlogklcsn futamidejnek lejrttl a knyszerrtkestsig terjed idszakra vonatkozan a zlogklcsnt nyjt pnzgyi intzmny maximlja az ezen idszak alatt ltala felszmthat kamatok, djak s egyb kltsgek sszegt. Fontos, hogy az ezen idszakra vonatkozan felszmtott djak, kltsgek is igazodjanak a pnzgyi intzmnynl a zlogtrgy rzsvel, rtknek megvsval, valamint a knyszerrtkestssel kapcsolatban tnylegesen felmerl kltsgekhez. Az MNB javasolja, hogy a fogyaszt ksedelmes teljestse esetn a ksedelem idtartamra a zlogklcsnt nyjt pnzgyi intzmny legfeljebb olyan mrtk ksedelmi kamatot szmtson fel, amely nem haladja meg az alkalmazott gyleti kamat msflszeresnek legfeljebb 3 szzalkponttal nvelt mrtkt, s nem magasabb, mint a

4 A Ptk. 5:98. -a alapjn a zlogtrggyal val helytlls terjedelme annak a kvetelsnek a mindenkori terjedelmhez igazodik, amelynek biztostsra a zlogtrgy szolgl. A zlogtrggyal val helytlls kiterjed a zlogjoggal biztostott kvetels kamataira, a kvetels s a zlogjog rvnyestsnek szksges kltsgeire s a zlogtrgyra fordtott szksges kltsgekre. Az ebbl szrmaz kvetels a Ptk. 6:22. -a alapjn 5 v alatt vl el, mely azonban az 5:142. (1) bekezds d) pont alapjn nem akadlya a kzizlogbl val kielgtsnek.

4/26

kzizlog fedezete mellett nyjtott hitelek esetben irnyad, az Fhtv. 17/A. (2) s (4) bekezdsben meghatrozott maximlis THM.

2.3. A zlogklcsnnyjtst megelz s a knyszerrtkestssel kapcsolatban nyjtott tjkoztats, felvilgosts Az MNB elvrja, hogy a pnzgyi intzmny, vagy kiemelt kzvett tjn vgzett tevkenysg esetn a kiemelt kzvett az NGM rendelet 4. -ban foglaltakon tlmenen tjkoztatst nyjtson az ing dolgot zlogba adni szndkoz termszetes szemlynek a zlogklcsn legfontosabb jellemzirl, sajtossgairl, idertve az arra vonatkoz figyelemfelhvst, hogy a zlogklcsnnyjts a felknlt vagyontrgyra tekintettel trtnik s a zlogklcsn sszege a zlogtrgy rtkhez igazodik, tovbb a zlogtrgy kivltsa a zlogjegy birtokosa ltal trtnhet. A tjkoztatsra ktelezett a tjkoztatsi ktelezettsgnek egy elvihet egysges gyfltjkoztat fzet elzetes rendelkezsre bocstsval is eleget tehet. A zlogklcsnnyjtst megelz tjkoztats az MNB elvrsa szerint kiterjed a zlogklcsnhz kapcsold fogalmak (gy a trelmi id, a vrakozsi id, a prolongls, a knyszerrtkests) meghatrozsra, a THM rtknek megjellsre (a futamid alatt felszmtsra kerl kamatok, djak s egyb kltsgek tteles felsorolsa mellett), tovbb a zlogtrgy futamidn, vagy zlogjegyen feltntetett hatridn belli kivltsnak elmaradsa esetn kvetend eljrsra, illetve az ennek sorn felszmtsra kerl djakra s kltsgekre. Az MNB elvrja tovbb, hogy a tjkoztats terjedjen ki arra is, hogy knyszerrtkests esetn a pnzgyi intzmnynek elszmolsi ktelezettsge ll fenn. Az MNB elvrja, hogy a pnzgyi intzmny arrl is tjkoztassa az gyfelet, hogy maximlisan mekkora a zlogklcsn futamidejnek lejrta s a knyszerrtkests kztti idszakban felszmthat kltsgek s djak mrtke, s ezek milyen, a pnzgyi intzmnynl felmerl kltsgek alapjn kerlnek megllaptsra. Az MNB elvrja, hogy a fentiekrl a pnzgyi intzmny a honlapjn is tjkoztassa gyfeleit kzrthet mdon. Az MNB a fentieken tl elvrja, hogy a pnzgyi intzmny kiemelt kzvett tjn vgzett tevkenysg esetn a kiemelt kzvett hvja fel az ing dolgot zlogba adni szndkoz termszetes szemly figyelmt az zletszablyzatban foglaltakra, s arra, hogy krsre a pnzgyi intzmny kiemelt kzvett tjn vgzett tevkenysg esetn a kiemelt kzvett kteles azt ingyenesen rendelkezsre bocstani. Az MNB elvrja tovbb, hogy zlogklcsn esetn a konstrukcira vonatkoz hirdetmny elvihet formtumban, kzvetlenl elrhet helyen folyamatosan az gyfelek rendelkezsre lljon. Az MNB j gyakorlatnak tartja, hogy a pnzgyi intzmny kiemelt kzvett tjn vgzett tevkenysg esetn a kiemelt kzvett az gyfelek figyelmt hvja fel annak lehetsgre (az ezzel jr kltsgek bemutatsa mellett), hogy elrhetsgk (pl. telefonszm, elektronikus levelezsi cm) megadsa esetn, amennyiben a zlogtrgy knyszerrtkestsre kerl sor, errl a knyszerrtkestst megelzen a pnzgyi intzmny kiemelt kzvett tjn vgzett tevkenysg esetn a kiemelt kzvett tjkoztatja az gyfelet a vonatkoz adatvdelmi jogszablyok betartsa mellett. Az MNB

5/26

j gyakorlatnak tartja tovbb, hogy elrhetsgk megadsa esetn az gyfelek a knyszerrtkestst kveten legfeljebb 30 napon bell rtestst kapjanak az elszmolsra kteles intzmnytl, mely rtestsnek ki kell trnie az gyfl irnyban fennll elszmolsi ktelezettsg sszegre is. Az MNB j gyakorlatnak tartja, ha a pnzgyi intzmny vagy a kiemelt kzvett olyan dokumentumot vagy internetes alkalmazst tesz elrhetv a honlapjn, amelybl az gyfelei informcit kaphatnak arrl, hogy az adott zlogjegy esetben a zlogtrgy knyszerrtkestse megtrtnt-e.

2.4. A zlogjegy ktelez s elvrt tartalmi elemei A Ptk. elrsaival sszhangban a zlogjegyen rgzteni kell, hogy okirati formban kibocstott rtkpaprnak minsl [Ptk. 5:89. (6) bekezds]. A zlogjegynek tovbb az albbi ktelez tartalmi elemeket kell legalbb tartalmaznia [Ptk. 6:565. (3) bekezds]: a) kibocst nevt s cmt, b) azt, hogy a zlogjegy rtkpaprnak minsl, c) a zlogjegy ltal megtestestett jogosultsgot (idertve annak a hatrnapnak a

megjellst is, ameddig a zlogtrgy a zlogjegyen feltntetett sszeg ellenben vlthat ki),

d) a kibocsts helyt s idpontjt, e) a kibocst alrst. A jogszably ltal elrt ktelez tartalmi elemeken kvl az MNB elvrja, hogy a zlogjegyen feltntetsre kerljn a. a zlogjegy azonostsra szolgl sorozatszm, b. a zlogjogosult pnzgyi intzmny s a kiemelt kzvett internetes elrhetsge, c. kiemelt kzvett esetn a kiemelt kzvett neve s szkhelye, d. a zlogfik cme s elrhetsge (telefonszm, s ha van, email-cm is), e. a folystott s visszafizetend klcsn sszege, f. a klcsn futamideje, g. amennyiben trelmi idszakot llapt meg a pnzgyi intzmny, a trelmi idszak

lejratnak idpontja, h. a zlogtrgy(ak) besorolsa, lersa (sly, mennyisg, darabszm stb.) becsrtke,

zlogrtke, i. a futamid alatt, illetve ksedelmes teljests esetn felszmtsra kerl valamennyi

kamat, dj s kltsg mrtke, j. a THM mrtke, k. prolongls lehetsge esetn annak dja, kltsge, l. amennyiben a zlogtrgy kivltsa elzetes bejelentshez kttt, vagy elzetes

bejelents hinyban dj, kltsg kerl felszmtsra, az erre val figyelemfelhvs, m. a kivlts elmaradsa esetn a knyszerrtkests vrhat legkorbbi idpontja, n. a futamid lejrttl a knyszerrtkestsig felszmtsra kerl kamatok, djak,

kltsgek tteles felsorolsa, azok mrtknek maximuma, o. tjkoztats arrl, hogy a zlogtrgy rtkestse esetn a pnzgyi intzmnyt

elszmolsi ktelezettsg terheli, valamint p. az elszmolsbl ered fogyaszti kvetels elvlsi ideje.

6/26

Az MNB elvrja, hogy a zlogjegyen szerepl adatok, vagy informcik minden esetben egyezzenek meg a killts napjn hatlyos hirdetmnyben s zletszablyzatban szerepl felttelekkel.

2.5. A zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg ellenrzse Az MNB elvrja, hogy a pnzgyi intzmny bels ellenrzse a kockzatok mrsklse rdekben a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysget folyamatosan amennyiben a szksges szakrtelemmel nem rendelkezik, a kockzatvllalsi folyamattl fggetlen rtkbecsl bevonsval ellenrizze, idertve az gyletkts menetnek a gyakorlatban trtn lebonyoltst is. Az MNB elvrja tovbb, hogy a pnzgyi intzmny bels ellenrzse elre nem bejelentett idpontban vente legalbb egy alkalommal a kockzatvllalsi folyamattl fggetlen rtkbecsl bevonsval vgezze el a fedezetknt bevont zlogtrgyak megfelelsgnek, rtknek ellenrzst. Az MNB j gyakorlatnak tartja, ha az sszegszer zlogllomny legalbb 30 %-nak mrtkig trtnik meg az venknti ellenrzs oly mdon, hogy a nagy sszeg llomnyokat kockzatrzkenysgi megkzelts alapjn ttelesen, a kisebb sszeg llomnyokat mintavteles eljrsban szrprba szeren ellenrzi.

Az MNB elvrja, hogy amennyiben a zlogfikokban vgzett rtkbecsli ellenrzsek jelents hinyossgot, visszalst (klnsen csalst vagy egyb bncselekmnyt) trnak fel, akkor azt a pnzgyi intzmny az intzkedsek bemutatsval egyidejleg haladktalanul jelentse az MNB rszre. Az MNB elvrja, hogy amennyiben kzvett tjn trtnt zlogklcsnnyjts sorn merl fel jelents hinyossg, az adott kzvettvel az zleti kapcsolatot a pnzgyi intzmny szntesse meg.

Az MNB javasolja, hogy a pnzgyi intzmny bels ellenrzse folyamatosan vizsglja:

a zlogtrgyak rtkelsnek, kezelsnek, nyilvntartsnak helyessgt,

a nyilvntartsok klnsen a pnzeszkzk nyilvntartsnak elklntettsgt,

a szemlyi s trgyi feltteleknek val folyamatos megfelelst,

az gyflpanaszok kezelst,

az ltalnos szerzdsi feltteleket is tartalmaz zletszablyzat, tovbb a kamatokat, djakat, kltsgeket tartalmaz hirdetmny gyfelek szmra nyitva ll helyisgben trtn kzzttelt,

az alkalmazott kamatok, djak, kltsgek aktulis THM maximum rtknek, valamint a THM szmtsi mdszertannak val megfelelst,

a fogyasztk zlogklcsnnyjtst megelz tjkoztatst.

Az MNB elvrsa szerint a pnzgyi intzmny az ellenrzsek rsos anyagt gy rizze meg, hogy az MNB krsre be tudja mutatni. Az MNB javasolja, hogy a pnzgyi intzmny bels ellenrzse kiemelten vizsglja a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg sorn alkalmazott djakat, a pnzgyi szolgltatsnak nem minsl, de azzal kapcsolatba hozhat szolgltatsok ellenrtkt (pl. rzs dja,

7/26

knyszerrtkestssel kapcsolatban felmerl djak), figyelemmel az esetleges arnytalansgokra.

III. A ZLOGKLCSN-NYJTSI TEVKENYSG VGZSE SORN ALKALMAZOTT SZABLYZATOKKAL SZEMBENI ELVRSOK

3.1. Az zletszablyzat tartalmi kvetelmnyei 3.1.1. Az zletszablyzat fogalma

Az zletszablyzat a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg vgzsre vonatkoz ltalnos szerzdsi feltteleket magban foglal, az gyfelek szmra nyilvnosan elrhet szablyzat. Az zletszablyzat a pnzgyi intzmny mint zlogklcsnt nyjt s az gyfl mint zlogklcsnt ignybe vev jogait s ktelezettsgeit rgzti, valamint a jogszably ltal elrt mdon s tartalommal tjkoztatja az gyfelet a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysgrl. A zlogklcsn-nyjtsi tevkenysgre vonatkoz zletszablyzatot a pnzgyi intzmny igazgatsga vagy gyvezetse hagyja jv. A zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg zletszablyzata nyilvnos, azt brki megtekintheti s megismerheti, tovbb minden, az gyfelek szmra nyitva ll helyisgben klnsen a zlogfikokban hozzfrhetv kell tenni. A pnzgyi intzmny s amennyiben a kiemelt kzvett rendelkezik honlappal a kiemelt kzvett internetes honlapjn is elrhetv kell tenni az zletszablyzatot. A pnzgyi intzmny s a kiemelt kzvett kteles az gyfl krsre ingyenesen rendelkezsre bocstani az zletszablyzatot.

3.1.2. Az zletszablyzat elvrt tartalmi elemei Az MNB az albbiakat javasolja szerepeltetni az zletszablyzatban az gyfelek teljes kr tjkoztatsa rdekben:

3.1.2.1. Alapadatok a pnzgyi intzmny neve, szkhelye; a pnzgyi intzmny kiemelt kzvettinek a neve, szkhelye, tovbb annak rgztse,

hogy a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysget a kzvett fgg kiemelt kzvetti minsgben vgzi.

3.1.2.2. A zlogklcsn ignybevtelnek feltteleknt azon szemlyek krnek meghatrozsa,

amelyek zlogklcsnrt folyamodhatnak. 3.1.2.3. Az elzlogosthat trgyak kre

Az elzlogosthat trgyak krt a pnzgyi intzmny hatrozza meg a 7.5. pontban foglaltak szerint.

3.1.2.4. A zlogba nem adhat trgyak A zlogba nem adhat, illetve kiemelten a zlogtrgyknt egyedileg el nem fogadhat (bncselekmnybl szrmaz, vdett, veszlyes, jelentsen megrongldott vagy szennyezett stb.) trgyak kre.

8/26

3.1.2.5. Adatrgztsi s gyfl-tvilgtsi ktelezettsg

3.1.2.5.1. Hrommilli-hatszzezer forintot el nem r gyleti megbzsok

A Pmt. rendelkezsei alapjn a hrommilli-hatszzezer forintot el nem r gyleti megbzs esetn a szerzdsktskor a zlogklcsnt nyjt rgzteni kteles a termszetes szemly csaldi s utnevt, szletsi helyt s idejt, jogi szemly vagy jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezet nevt, rvidtett nevt, szkhelynek, klfldi szkhely vllalkozs esetn amennyiben ilyennel rendelkezik magyarorszgi fiktelepnek cmt (adatrgztsi ktelezettsg), valamint a megbzs trgyt s sszegt. A zlogklcsnt nyjt tovbb krheti a Pmt. 7. (3) bekezdsben meghatrozott okiratok bemutatst. Az MNB elvrja, hogy a zlogklcsnt nyjt az gyfltl megkvetelje az emltett okiratok bemutatst.5

3.1.2.5.2. Hrommilli-hatszzezer forint sszeghatrt elr vagy meghalad gyleti megbzsok

A zlogklcsnt nyjt kteles lefolytatni az gyfl-tvilgtsi intzkedseket a hrommilli-hatszzezer forint sszeghatrt elr vagy meghalad kszpnzes gyletek esetn az gyleti megbzs teljestsekor, illetleg akkor is, ha tbb gyleti megbzs egyttes rtke elri ezen sszeghatrt. Utbbi esetben az tvilgtst azon gyleti megbzs elfogadsakor kell vgrehajtani, amellyel az gyleti megbzsok egyttes rtke elri a hrommilli-hatszzezer forintos sszeghatrt.6 Az gyfl-tvilgts sorn a zlogklcsnt nyjt kteles az gyfelet, az gyfl meghatalmazottjt, a rendelkezsre jogosultat, tovbb a kpviselt azonostani s szemlyazonossgnak igazol ellenrzst elvgezni.7 Az azonosts sorn rgzteni kteles

a termszetes szemly:

csaldi s utnevt,

szletsi csaldi s utnevt,

llampolgrsgt,

szletsi helyt, idejt,

anyja szletsi nevt,

lakcmt, ennek hinyban tartzkodsi helyt s

azonost okmnynak tpust s szmt;

a jogi szemly vagy jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezet:

nevt, rvidtett nevt,

szkhelynek, klfldi szkhely vllalkozs esetn amennyiben ilyennel rendelkezik magyarorszgi fiktelepnek cmt,

ftevkenysgt,

kpviseletre jogosultak nevt s beosztst,

5 Pmt. 14. (1) bekezds 6 Pmt. 6. (1) bekezds b) pont s 6. (2) bekezds 7 Pmt. 7. (1) bekezds

9/26

kzbestsi megbzottjnak az azonostsra alkalmas adatait,

cgbrsgi nyilvntartsban szerepl jogi szemly esetn cgjegyzkszmt, egyb jogi szemly esetn a ltrejttrl (nyilvntartsba vtelrl, bejegyzsrl) szl hatrozat szmt vagy nyilvntartsi szmt s

adszmt.8 A szemlyazonossg igazol ellenrzse rdekben a zlogklcsnt nyjt kteles megkvetelni

magyar llampolgr esetn:

a szemlyazonossg igazolsra alkalmas hatsgi igazolvny s

lakcmet igazol hatsgi igazolvny bemutatst,

klfldi llampolgr esetn:

ti okmny vagy szemlyazonost igazolvny, feltve, hogy az magyarorszgi tartzkodsra jogost,

tartzkodsi jogot igazol okmny vagy tartzkodsra jogost okmny bemutatst,

jogi szemly, jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezet nevben vagy megbzsa alapjn eljrni jogosult szemly esetben a termszetes szemly szemlyazonossgnak igazol ellenrzse rdekben megkvetelt okiratok bemutatsn tl az azt igazol harminc napnl nem rgebbi okiratot, hogy

a belfldi gazdlkod szervezetet a cgbrsg bejegyezte, vagy a gazdlkod szervezet a bejegyzsi krelmt benyjtotta, egyni vllalkoz esetben azt, hogy az egyni vllalkozi igazolvny kiadsa vagy a nyilvntartsba vtelrl szl igazols killtsa megtrtnt,

belfldi jogi szemly esetn, ha annak ltrejtthez hatsgi vagy brsgi nyilvntartsba vtel szksges, a nyilvntartsba vtel megtrtnt,

klfldi jogi szemly vagy jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezet esetn a sajt orszgnak joga szerinti bejegyzse vagy nyilvntartsba vtele megtrtnt;

cgbejegyzsi, hatsgi vagy brsgi nyilvntartsba vtel irnti krelem cgbrsghoz, hatsghoz vagy brsghoz trtn benyjtst megelzen a jogi szemly vagy jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezet ltest okiratt,9

utbbi esetben a jogi szemly vagy jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezet kteles a cgbejegyzs, hatsgi vagy brsgi nyilvntartsba vtel megtrtntt kvet harminc napon bell okirattal igazolni, hogy a cgbejegyzs vagy nyilvntartsba vtel megtrtnt, valamint a zlogklcsnt nyjt kteles a cgjegyzkszmot vagy egyb nyilvntartsi szmot rgzteni.10

A zlogklcsnt nyjt kteles rgzteni az gyletre vonatkozan a megbzs trgyt s sszegt, valamint a teljests krlmnyeit (hely, id, md).11 A zlogklcsnt nyjt kteles ellenrizni a szemlyazonossg igazol ellenrzse sorn bemutatott azonossgot igazol okirat rvnyessgt, meghatalmazott esetben a meghatalmazs rvnyessgt, a rendelkezsre jogosult rendelkezsi jogosultsgt, tovbb a kpvisel kpviseleti jogosultsgt.12

8 Pmt. 7. (2) bekezds 9 Pmt. 7. (3) bekezds 10 Pmt. 7. (4) bekezds 11 Pmt. 10. (1) bekezds b) s c) pont 12 Pmt. 7. (5) s (6) bekezdsek

10/26

A zlogklcsnt nyjt kteles szemlyes megjelens tjn rsban nyilatkoztatni a termszetes szemly gyfelet, ha tnyleges tulajdonos nevben vagy rdekben jr el. A nyilatkozatnak a tnyleges tulajdonos albbi adatait szksges tartalmaznia:

csaldi s utnevt,

szletsi csaldi s utnevt,

llampolgrsgt,

szletsi helyt, idejt,

lakcmt, ennek hinyban tartzkodsi helyt,

kiemelt kzszereplnek, vagy kiemelt kzszerepl kzeli hozztartozjnak, kiemelt kzszereplvel kzeli kapcsolatban ll szemlynek minsl-e. Amennyiben igen, mely a Pmt. 4. -ban szerepl jogszablyi rendelkezs alapjn minsl kiemelt kzszereplnek vagy kiemelt kzszerepl kzeli hozztartozjnak, kiemelt kzszereplvel kzeli kapcsolatban ll szemlynek.

A zlogklcsnt nyjt kteles szemlyes megjelens tjn rsban nyilatkoztatni a jogi szemly vagy jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezet gyfl kpviseljt a jogi szemly vagy jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezet gyfl tnyleges tulajdonosrl a fentieken tl a tulajdonosi rdekeltsg jellegrl s mrtkrl is.13 A zlogklcsnt nyjt kteles a tnyleges tulajdonos szemlyazonossgra vonatkoz adat ellenrzsre a rszre bemutatott okirat, nyilvnosan hozzfrhet nyilvntarts vagy ms olyan nyilvntarts alapjn, amelynek kezeljtl trvny alapjn adatignylsre jogosult s az gyfelet a tnyleges tulajdonosra vonatkoz ismtelt nyilatkozatttelre szltja fel, ha ktsg merl fel a tnyleges tulajdonos kiltvel kapcsolatban.14 A jogi szemly vagy jogi szemlyisggel nem rendelkez szervezet gyfl kpviseljnek nyilatkoztatsa mellzhet, ha a zlogklcsnt nyjt a nyilatkozaton szerepeltetend adatokat a rszre bemutatott okiratok, valamint a nyilvnosan hozzfrhet nyilvntartsok vagy olyan nyilvntartsok alapjn rgzti, amelyeknek kezeljtl trvny alapjn adatignylsre jogosult. Utbbi esetben rgzteni szksges, hogy a szksges adatok rgztsre az gyfl nyilatkoztatsnak mellzsvel kerlt sor.15

A pnzgyi intzmny s a kiemelt kzvett e rendelkezsek tekintetben kzremkd vezetje s foglalkoztatottja a trvny szerinti ktelezettsg teljestse sorn birtokba jutott szemlyes adatokat kizrlag a pnzmoss s terrorizmus finanszrozsa megelzse s megakadlyozsa rdekben vgrehajtand feladatai cljbl, az azok elltshoz szksges mrtkben ismerheti meg s kezelheti.16

A zlogklcsnt nyjt kteles megtagadni a szerzds megktst, illetleg az gyleti megbzs teljestst, ha nem tudja vgrehajtani a jelen pontban rszletezett gyfl-tvilgtsi intzkedseket.17

3.1.2.6. A zlogklcsn fbb jellemzi:

a futamidejnek minimlis s maximlis idtartama (klns tekintettel a 2.2. pontban lertakra), a futamid meghosszabbtsra vonatkoz szablyok,

13 Pmt. 8. (1)-(3) s 9. (1)-(2) bekezds 14 Pmt. 8. (4)-(5) s 9. (3)-(4) bekezds 15 Pmt. 9. (5)-(6) bekezds 16 Pmt. 56. (1) bekezds 17 Pmt. 13. (8) bekezds

11/26

a trelmi id s egyb, a knyszerrtkestst ksleltet eljrsok idtartama,

a zlogklcsnnyjtssal sszefggsben felmerl valamennyi dj, kltsg s kamat (ksedelmi kamat) megjellse, szmtsnak mdja tlthat s kzrthet mdon, pldval is bemutatva, tovbb, hogy a zlogklcsnnyjtssal sszefggsben felmerl valamennyi dj, kltsg s kamat (ksedelmi kamat) mely esetekben kerl felszmtsra, szzalkban meghatrozott kamat, dj, kltsg esetn a szzalkszmts alapja pldval is bemutatva, valamint annak megjellse, hogy fenti djakat az gyfl mikor kteles megfizetni,

a THM defincija,

a zlogtrgy rzsre vonatkoz szablyok,

a zlogtrgy zlogjegyen feltntetett hatridn belli kivltsnak elmaradsa esetn kvetend eljrs (knyszerrtkests mdja, kltsge, az gyfllel trtn elszmols menete s az elszmolsrt val felelssg),

az esetleges tovbbi biztostkok (gy klnsen a kzvetti kezessg) fennllsa s annak eljrsi szablyai,

elveszett zlogjegyek esetn irnyad szablyok,

a zlogtrgy zr al vtele esetn irnyad szablyok,

a nyjthat zlogklcsn minimlis s maximlis sszege (amennyiben alkalmaz ilyen korltot),

az egy zlogtrgyra nyjthat klcsn mrtke a becsrtk szzalkban,

az gyfllel trtn elszmolsra vonatkoz elvlsi szablyok, valamint

a fizets elmulasztsnak jogkvetkezmnyei. 3.1.2.7. Az MNB elvrja a panaszttellel kapcsolatos alapvet szablyok18 rgztst, gy pldul a

panaszttel mdjai s a vlaszadsra nyitva ll hatrid megjellst, tovbb az arra val utalst, hogy a panaszttellel kapcsolatos rszletes szablyokat a Panaszkezelsi szablyzat tartalmazza, amelynek elrhetsgt a zlogklcsnt nyjt megjelli.

3.1.2.8. Az MNB elvrsa szerint a zlogklcsnt nyjt rgzti, hogy az ignybe vett zlogklcsnnel sszefgg vits gyekben az gyfl alternatv vitarendezs keretben a Pnzgyi Bkltet Testlethez19 is fordulhat, vagy az MNB fogyasztvdelmi hatskrbe tartoz esetekben az MNB-nl fogyasztvdelmi eljrs lefolytatst kezdemnyezheti. Az MNB elvrja, hogy a Pnzgyi Bkltet Testlet s az MNB elrhetsgt a zlogklcsnt nyjt adja meg.

3.1.2.9. Felelssgi s garancilis szablyok a kiemelt kzvett tjn vgzett zlogklcsnnyjts

esetn

A Hpt. 72. (1) bekezdsben rgztett felelssgi szably, azaz, hogy a kiemelt kzvett s az ltala az e tevkenysgre ignybe vett, vele megbzsi, illetve munkavgzsre irnyul egyb jogviszonyban ll szemly ltal e tevkenysge sorn harmadik szemlynek okozott krrt a megbz pnzgyi intzmny felel.

Az NGM rendelet 4. -ban rgztett tjkoztatsi ktelezettsg.

18 A panaszttellel kapcsolatos alapvet szablyokat a pnzgyi szervezetek panaszkezelsre vonatkoz szablyokrl szl 28/2014. (VII. 23.) MNB rendelet tartalmazza. 19 A Pnzgyi Bkltet Testlettel kapcsolatos rendelkezseket az MNB tv. 96-130/B. -ainak elrsai tartalmazzk.

12/26

A Hpt. 72. (2) bekezdsben foglalt szably, mely szerint a fgg kiemelt kzvett a pnzgyi szolgltats kzvettsrt kizrlag a megbz pnzgyi intzmnytl jogosult kzvetti djra. E rendelkezs nem rinti a fgg kiemelt kzvett azon jogosultsgt, hogy a pnzgyi szolgltats kzvettst ignybe vev gyfele szmra ms a pnzgyi szolgltats kzvettsnek nem minsl szolgltatsa ellenrtkeknt djat szmtson fel.

3.1.2.10. Az MNB elvrja, hogy amennyiben a kiemelt kzvett egyb, pnzgyi szolgltatsnak

nem minsl tevkenysge vgzsrt djat szmt fel az gyfl fel, mutassa be annak mrtkt, szmtsi mdjt.

Mindezek alapjn teht az zletszablyzat kifejezetten az gyfelek tjkoztatst kell, hogy szolglja.

3.2. Az gykezelsi szablyzat 3.2.1. Az gykezelsi szablyzat fogalma

Az gykezelsi szablyzat a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg gymenett tartalmaz, pnzgyi intzmny ltal elksztett bels szablyzat. Az MNB javasolja az gykezelsi szablyzat pnzgyi intzmny igazgatsga vagy gyvezetse ltal trtn jvhagyst.

3.2.2. Az gykezelsi szablyzat elvrt tartalmi elemei

Az MNB legalbb az albbiakat javasolja rgzteni az gykezelsi szablyzatban:

a zlogfikban alkalmazottak feladatkrnek lerst (tekintettel a zlogklcsnnyjtsi tevkenysg vgzsvel egytt jr feladatok szles krre, a zlogfiknak minimum kt fvel becss s pnztros szksges mkdnie, ezen kt klnbz feladatkr nem telepthet egy szemlyre)

az alkalmazottak helyettestst (amennyiben a becsst a pnztros helyettesti, a pnztrosnak is szksges becss vgzettsggel rendelkeznie20, de ilyen esetben is biztostani kell a zlogfik kt fvel trtn mkdst),

az egyes munkakrk felelssgi szablyait,

a zlogtrgy nyilvntartsba vtelnek s kiadsnak menett,

a zlogklcsn meghosszabbtsval kapcsolatos teendket,

az elveszett, ellopott vagy megsemmislt s a tallt zlogjegyek kezelsvel kapcsolatos szablyokat s feladatokat,

a knyszerrtkestsre val kivtellel kapcsolatos eljrs mdjt s menett,

a zlogtrgy zr al vtele esetn kvetend eljrst,

a megbz pnzgyi intzmny s a kiemelt kzvett kztti, a kzvetti djra vonatkoz elszmols szablyait,

a pnztr napi zr llomnynak meghatrozst s az afelett lv rsz kezelsnek szablyozst,

a pnzgyi intzmny fel trtn adatszolgltatssal kapcsolatos teendket,

20 Hpt. 74. (1) bekezds b) pont bi) alpont, s (3) bekezds

13/26

nyilvntartssal s elszmolssal sszefgg feladatokat (tartalmi s formai kvetelmnyek, hatridk).

3.3. Hirdetmny 3.3.1. A Hirdetmny fogalma A Hirdetmny a nyilvnossg szmra kszlt, a zlogklcsn feltteleit sszefoglalan tartalmaz dokumentum, gy az MNB elvrja, hogy azt a zlogfik(ok)ban kifggesszk s a pnzgyi intzmny s - amennyiben a kiemelt kzvett rendelkezik honlappal - a kiemelt kzvett internetes honlapjn is elrhetv tegyk. 3.3.2. A Hirdetmny elvrt tartalmi elemei

a pnzgyi intzmny neve,

a kiemelt kzvett neve, valamint az, hogy kinek a kpviseletben, megbzsbl jr el,

a zlogfik cme, amennyiben a szolgltat az egyes zlogfikokban eltr kondcikat alkalmaz,

a hirdetmny idbeli hatlya,

zlogklcsn futamideje,

kamat s ksedelmi kamat mrtke,

kezelsi kltsg, trols dj, nyomtatvny kltsg s egyb felszmtand djak, kltsgek mrtke (amennyiben bizonyos kltsgek nem kerlnek felszmtsra, gy ennek rgztse), valamint ezek megfizetsnek idpontja,

a teljes hiteldj mutat rtke, s

a jogszably ltal elrt adatok21 bemutatsa reprezentatv pldval.

A zlogklcsn nyjtsa sorn felmerl djstruktra feltntetsvel kapcsolatban ltalnos elvrs, hogy annak bemutatsa tlthatan, kzrtheten s pldval szemlltetve trtnjen meg. Az MNB elvrja, hogy amennyiben az egyes zlogfikk eltr kondcikat alkalmaznak, akkor a kifggesztett Hirdetmnyen ezen eltr kondcik mindegyik zlogfik tekintetben feltntetsre kerljenek. Az elvrsnak val megfelels rdekben az MNB j gyakorlatnak tartja a djstruktra brn trtn szemlltetst, amelybl egyrtelmen megllapthat, hogy az egyes kamatok, djak, kltsgek mikor, a futamid, vagy a trelmi id sorn, illetve egyb, az zletszablyzatban nevestett idszakban kerlnek felszmtsra.

21 Fhtv. 4. (2) Ha a hitelre vonatkoz kereskedelmi kommunikci a teljes hiteldj mutat rtkn kvl hitelkamatot vagy brmilyen ms ellenszolgltatsra - idertve a djat, jutalkot, kltsget - vonatkoz szmadatot megjell, a kereskedelmi kommunikciban egyrtelmen, tmren s feltnen, reprezentatv pldval bemutatva meg kell adni a kvetkez adatokat is: a) a hitelkamat mrtke s tpusa (rgztett hitelkamat, vltoz hitelkamat vagy mindkett), b) a hitel teljes djban foglalt dj, jutalk, kltsg s ad, c) a hitel teljes sszege, d) a hitel futamideje, e) a teljes hiteldj mutat, f) termk rtkestshez vagy szolgltats nyjtshoz kapcsold halasztott fizets formjban nyjtott hitel esetn a termk vagy szolgltats kszpnzra s az nrsz, valamint g) a fogyaszt ltal fizetend teljes sszeg s a trlesztrszlet sszege.

14/26

3.3.3. A Hirdetmny egyb elemei

A Hirdetmnyben az elvrt tartalmi elemeken tl az MNB j gyakorlatnak tartja a kvetkezk szerepeltetst:

a kereskedelmi kommunikciban reprezentatv pldval bemutatott adatok a jogszably ltal elrt hitelsszegen tlmenen amennyiben attl jelentsen eltr a pnzgyi intzmny ltal jellemzen nyjtott hitelsszegre is bemutatva,

a zlogklcsn-szerzds mdostsnak, futamideje meghosszabbtsnak felttelei s a szerzdsmdosts kltsge, reprezentatv pldval bemutatva,

tmr s informatv tjkoztats a konstrukci sajtossgaira, valamint a zlogtrgy futamidn, vagy zlogjegyen feltntetett hatridn belli kivltsnak elmaradsa esetn kvetend eljrsra, illetve annak kltsgeire vonatkozan (reprezentatv pldn keresztl),

a knyszerrtkests kltsge s elszmolsi mdja.

IV. A PNZGYI INTZMNY LTAL KIEMELT KZVETT IGNYBEVTELVEL VGZETT ZLOGKLCSN-NYJTSI TEVKENYSGGEL KAPCSOLATOS ELVRSOK

4.1. A kiemelt kzvettkre vonatkoz szervezeti szablyok

Zlogklcsn nyjtst, mint pnzgyi szolgltats kzvettst brmely jogi szemly s egyni vllalkoz is vgezheti.

4.2. A kiemelt kzvetti tevkenysg meghatrozsa

4.2.1. A kiemelt kzvetti tevkenysg meghatrozsa ltalban

Kzvett tbbek kztt az , aki pnzgyi szolgltats kzvettst kiemelt kzvetti tevkenysgknt egy pnzgyi intzmny idertve a pnzgyi intzmny csoportjt is vagy tbb pnzgyi intzmny egymssal nem verseng pnzgyi szolgltatsa vonatkozsban vgzi.22 Kiemelt kzvetti tevkenysg a pnzgyi intzmnnyel kttt megbzsi szerzds alapjn, a pnzgyi intzmny nevben, javra s kockzatra, pnzgyi szolgltats, kiegszt pnzgyi szolgltats nyjtsnak, szolgltatsra irnyul szerzds megktsnek elsegtsre irnyul tevkenysg, idertve a pnzgyi intzmny nevben, javra s kockzatra trtn ktelezettsgvllalst vagy a szerzds megktst is.23

4.2.2. A kiemelt kzvetti tevkenysg meghatrozsa a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg

vonatkozsban

Jelen ajnls vonatkozsban kiemelt kzvetti tevkenysg a pnzgyi intzmnnyel kttt megbzsi szerzds alapjn, a pnzgyi intzmny nevben, javra s kockzatra

22 Hpt. 10. (1) bekezds a) pont aa) alpont 23 Hpt. 6. (1) bekezds 90. pont a) alpont

15/26

zlogklcsn-nyjtsra vonatkoz szerzds megktsnek elsegtsre irnyul tevkenysg, idertve a pnzgyi intzmny nevben, javra s kockzatra trtn ktelezettsgvllalst vagy a szerzds megktst is. A kzizlog fedezete mellett nyjtott pnzklcsn nem minsl verseng szolgltatsnak.24 Az ilyen tevkenysget vgz kiemelt kzvett mindenkor fgg kzvettnek minsl, fggetlenl attl, hogy hny megbz intzmnnyel ll kapcsolatban.

V. A KZVETTI JOGVISZONNYAL SSZEFGG KRDSEK, A KIEMELT KZVETTK TEVKENYSGNEK ELLENRZSE

Az MNB javasolja, hogy a kiemelt kzvettk tvilgtsa (elzetes felmrse) s kivlasztsa sorn a pnzgyi intzmny a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysgben rejl kockzatok mrsklse rdekben a kvetkez vizsglatokat vgezze el: 5.1. A pnzgyi intzmny vizsgldsi krbe tartoz krdsek 5.1.1. A pnzgyi intzmny a kiemelt kzvettvel trtn megbzsi szerzds megktst

megelzen, tovbb a megbzsi jogviszony fennllsa alatt folyamatosan ellenrizze, hogy az ignybe vett kiemelt kzvett

tkehelyzete megfelel-e a jogszablyokban foglaltaknak 25 (javasolt elemezni a trgyvre s a megelz vekre vonatkoz ves mrleg- s beszmol adatokat, klnsen a jegyzett tke s a sajt tke egymshoz viszonytott mrtkt, a trgyvi mrleg szerinti eredmnyt),

az ltala kzvettett zlogklcsnk visszatrtsnek fedezeteknt milyen vagyoni eszkzket kpes s hajland biztostkknt felajnlani, mekkora ezen fedezetek rtke, s mekkora a rajtuk lv harmadik szemly szmra bejegyzett jogi teher,

milyen hiteltrtnettel rendelkezik a kiemelt kzvett a pnzgyi intzmnynl (a kiemelt kzvett milyen adatokkal szerepel a Kzponti Hitelinformcis Rendszerben26),

rendelkezik-e, s ha igen, milyen tpus fizetsi szmlval rendelkezik a megbznl (bankszmla, szmlaforgalom, bettlektsek vizsglata),

a kiemelt kzvett ellen van-e folyamatban vgrehajtsi27, csd-, felszmolsi vagy vgelszmolsi eljrs,

a kiemelt kzvett vezet tisztsgviselje ellen van-e folyamatban bnteteljrs (erre vonatkozan javasolt teljes bizonyt erej magnokiratba foglalt nyilatkozat s erklcsi bizonytvny bekrse a kiemelt kzvetttl),

a kiemelt kzvettvel szemben gazdasgi trgy eljrs sorn alkalmazott-e intzkedst28 brsg, vagy ms hatsg,

24 Hpt. 6. (1) bekezds 120. pont 25 A gazdasgi trsasgokra irnyad tkekvetelmnyeket, valamint a szvetkezetekre vonatkoz szablyozst a Ptk. tartalmazza, az egyni vllalkozra s egyni cgre vonatkoz rendelkezseket a 2009. vi CXV. trvny fogalmazza meg. 26 A Kzponti Hitelinformcis Rendszerrl a kzponti hitelinformci rendszerrl szl 2011. vi CXXII. trvny rendelkezik. 27 A kiemelt kzvett ellen esetlegesen folyamatban lv ad-vgrehajtsi s egyb ms hatsg ltal elrendelt vgrehajtsi eljrsra vonatkoz informcikat a Cgjegyzk, valamint a Cgkzlny tartalmazza. A vgrehajtsi eljrs alatt ll adzkrl az llami adhatsg az internetes honlapjn (www.nav.gov.hu) kln nyilvntartst vezet. 28 A jogi szemllyel szemben alkalmazhat bntetjogi intzkedsekrl szl 2001. vi CIV. trvny alapjn az erre vonatkoz adatokat a Cgjegyzk s a Cgkzlny tartalmazza.

http://www.nav.gov.hu/

16/26

a kiemelt kzvett adszmt29 (kzssgi adszmt) jogersen felfggesztette-e vagy trlte-e az llami adhatsg (az erre vonatkoz adatokat a Cgjegyzk s a Cgkzlny, valamint az llami adhatsg internetes honlapjn30 tallhat nyilvntarts tartalmazza),

a kiemelt kzvett szerepel-e az llami adhatsg internetes honlapjn elrhet nyilvntartsokban, gy klnsen a jelents sszeg adhinnyal rintett adzk listjn, tovbb az llami adhatsgnl folyamatosan nyilvntartott, szznyolcvan napon keresztl fennll, szzmilli forintot meghalad adtartozssal rendelkez nem magnszemlyek listjn.

Az MNB elvrja, hogy a pnzgyi intzmny felmrje, hogy a foglalkoztatni kvnt kiemelt kzvett vgez-e zlogklcsn-nyjtsi tevkenysget ms pnzgyi intzmny megbzsa alapjn. A vizsglatokon tlmenen az MNB j kzvetti kapcsolat ltestse esetn javasolja a pnzgyi intzmnynek, hogy a kiemelt kzvettt teljes bizonyt erej magnokiratban nyilatkoztassa arrl, hogy a fentiekben rszletezett eljrsok nincsenek folyamatban ellene, tovbb, hogy nem szerepel az llami adhatsg ltal vezetett negatv listkon.

5.1.2. Az MNB javasolja a pnzgyi intzmny rszre, hogy az esetleges tfedsek megllaptsa

rdekben vizsglja meg a kiemelt kzvett tulajdonosi s gyvezetsi krt. A vizsglat sorn llaptsa meg, hogy a fennll kapcsolatrendszer a ksbbi egyttmkds sorn hordoz-e szmra tbbletkockzatot, pldul:

- A kiemelt kzvett tulajdonosi s gyvezetsi krbe tartoz szemlyek olyan kapcsolatban llnak-e egymssal, hogy ha az egyiknl pnzgyi klnsen finanszrozsi vagy visszafizetsi problmk merlnek fel, valsznsthet, hogy a msik is finanszrozsi vagy visszafizetsi nehzsgekkel knytelen szmolni (ilyen kapcsolatnak szmt klnsen a kzeli hozztartozi viszony, kzs hztartsban l hozztartozk esetn kezessg, kszfizet kezessg, garancik, egyb biztostk, jogszablyon vagy szerzdsen alapul korltlan s egyetemleges felelssg).

- Az MNB javasolja beszerezni a kiemelt kzvett teljes bizonyt erej magnokiratba foglalt nyilatkozatt arra vonatkozan, hogy a kiemelt kzvett fentiek szerint meghatrozott tulajdonosi s gyvezetsi rdekeltsgbe tartozik-e olyan tovbbi szemly, amely ugyanazon vagy ms pnzgyi intzmnnyel ll zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg vgzsre irnyul megbzsi jogviszonyban.

- A megbzsi jogviszony fennllsa alatt a pnzgyi intzmny vente egyszer vgezze el a kiemelt kzvett tvilgtst, s kszljn errl jelents a felgyel bizottsg s az Igazgatsg szmra. Abban az esetben, ha a biztostkok krt a zlogklcsn fedezett kpez zlogtrgyakon s a vagyonbiztosts engedmnyezsen kvl kiterjesztettk egyb, ingatlanon, vagy ingsgon alaptott jelzlogjogra, az emltett jelents trjen ki a bevont fedezetek rtkelsre is.

- A kiemelt kzvettt rint rendkvli pnzgyi gazdasgi helyzetre, zleti j hrnevre vonatkoz esemny bekvetkezsekor (pl. fizetskptelenn vlik, bncselekmny trtnik, az llami adhatsg visszavonja az adszmt stb.) a pnzgyi intzmny soron kvl vizsglja fell a megbzsi szerzds fenntarthatsgt.

29 Az adszm (kzssgi adszm) felfggesztsre s trlsre vonatkoz szablyozst az adzs rendjrl szl 2017. vi CL. trvny tartalmazza. 30 www.nav.gov.hu

http://www.nav.gov.hu/

17/26

- Az MNB kvetend gyakorlatnak tartja, hogy a pnzgyi intzmny vizsgldsa terjedjen ki arra is, hogy az MNB alkalmazott-e intzkedst, esetleg szabott-e ki brsgot a kiemelt kzvettvel szemben.

- Az MNB a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysgben rejl magas kockzatok mrsklse rdekben javasolja a pnzgyi intzmny szmra, hogy amennyiben az ltala ignybe vett kiemelt kzvettk tulajdonosai vagy vezet tisztsgviseli kztt szemlyi tfedsek vannak, gy vonjon be tovbbi biztostkot a jogviszonyba a vagyonbiztosts engedmnyezsn s a zlogtrgyakon kvl.

5.1.3. Az MNB elvrja, hogy a pnzgyi intzmny megvizsglja, hogy a kiemelt kzvett a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg mint pnzgyi szolgltats kzvettshez szksges trgyi s szemlyi feltteleknek31 megfelel-e.

A trgyi felttelek meglte krben az MNB elvrsa szerint vizsgland, hogy

a kiemelt kzvett vgez-e a szkhelyn/telephelyn/fiktelepn (zlogfik) a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysgen tl ms tevkenysget s ebben az esetben rendelkezik-e elklntett pult-, pnztr- s nyilvntartsi rendszerrel,

megfelelen biztostott-e a kiemelt kzvett sajt pnzeszkzei s a pnzgyi intzmny ltal a kiemelt kzvett rszre a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg vgzshez rendelkezsre bocstott pnzeszkzk elklntett nyilvntartsa s kezelse,

amennyiben a kiemelt kzvett kszer kis- s nagykereskedelmi tevkenysget is folytat, gy az MNB javasolja a pnzgyi intzmny rszre, hogy - teljes bizonyt erej magnokiratban nyilatkoztassa a kiemelt kzvettt,

hogy szerepel-e a Budapest Fvros Kormnyhivatala Nemesfm Nyilvntartsi, Ellenrzsi s Vizsglati Osztly32 (a tovbbiakban: BFK) nyilvntartsban vagy

- ellenrzs cljbl krje be bemutatsra a kiemelt kzvett erre vonatkoz mkdsi engedlyt, tovbb

- a kzvettnl a BFK ltal vgzett vizsglat eredmnyt rtkelje a pnzgyi intzmny,

a kiemelt kzvett rendelkezik-e a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg vgzshez megfelel zlogfikkal (hasznlati jogosultsg igazolsa, a zlogfik szerepel-e a kiemelt kzvett cgkivonatban, a zlogfik megfelel-e az rzs- s biztonsgtechnikai elrsoknak a tevkenysg sajtos jellegbl addan),

amennyiben a zlogba adhat trgyak kre gpjrmre, mtrgyakra, festmnyekre is kiterjed, ebben az esetben vizsgland, hogy a kiemelt kzvett rendelkezik-e ezen zlogtrgyak szakszer s biztonsgos rzshez, trolshoz, llagmegvshoz szksges specilis felttelekkel: - kln telephellyel a gpjrmvek rzsre, trolsra. Amennyiben az

rzshez, trolshoz a kiemelt kzvett alvllalkozt vesz ignybe, az alvllalkoz esetben is vizsgland a megfelel telephely s vagyonbiztosts meglte. A gpjrmvek rtknek becslshez

31 Hpt. 21. (7) bekezds c) pont 32 http://mkeh.gov.hu/hivatal/kozerdeku_adatok_2013/tevekenysegre_mukodesre_vonatkozo_adatok/nyilvantartasok Nemesfmes vllalkozsok nyilvntartsnak adatai

http://mkeh.gov.hu/hivatal/kozerdeku_adatok_2013/tevekenysegre_mukodesre_vonatkozo_adatok/nyilvantartasok

18/26

rendelkezsre llnak-e a szksges trgyi felttelek: mszaki llapotfelmr gpek, berendezsek, szmtgpes diagnosztika,

- a mtrgyak, festmnyek szakszer s biztonsgos rzshez, trolshoz rendelkezsre llnak-e a szksges trgyi felttelek: lgjavt berendezs (klma), prst, biztonsg- s rzstechnikai eszkzk,

biztostott-e a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysghez kapcsold nyilvntartsi rendszerek megfelel informatikai tmogatottsga, zrtsga, az adatszolgltats pnzgyi intzmny rszre trtn tovbbtsnak kiptett, szablyozott rendszere.

A szemlyi felttelek megltnek ellenrzse krben vizsgland, hogy

a zlogfik alkalmazsban ll becss rendelkezik-e megfelel szakmai kpestssel, valamint, hogy bntetlen ellet-e33. Amennyiben a zlogba adhat trgyak kre gpjrmre is kiterjed, ebben az esetben az MNB javasolja gpjrm gyintz34 alkalmazst.

Mrlegelst ignyl szempont az, hogy a kiemelt kzvett a zlogfik nyitvatartsi rendjhez viszonytottan rendelkezik-e megfelel szm becsssel s biztostott-e a becss helyettestse.

Az MNB javasolja annak vizsglatt tovbb, hogy a kiemelt kzvett alkalmazottai a banktitokra35 vonatkoz szablyokat ismerik-e.

Az MNB javasolja a kiemelt kzvett kereskedelmi kommunikcival kapcsolatos tevkenysgnek a kereskedelmi kommunikci megjelenst megelz vizsglatt is.

5.2. Az MNB ltal javasolt egyb figyelembe veend szempontok

Az MNB magas kockzatnak tartja, ezrt nem tmogatja, ha a kiemelt kzvett tbb pnzgyi intzmnnyel ll zlogklcsnnyjtsra irnyul megbzsi jogviszonyban egy zlogfikra vonatkozan. Ebben az esetben ugyanis nehz biztostani a kiemelt kzvett egyes zlogfikjai rendelkezsre bocstott kszpnz, tovbb a fedezetl szolgl zlogtrgyak megbz pnzgyi intzmnyek szerinti elklntett nyilvntartst. Tbb megbz pnzgyi intzmny javra folytatott zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg esetn abban az esetben biztosthat megfelelen a nyilvntartsok elklntettsge, amennyiben a kiemelt kzvett rdekeltsgbe tartoz egyes zlogfikok rendelkezsre ms-ms pnzgyi intzmny biztost sszegkeretet a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg folytatshoz. Ha a kiemelt kzvett a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg vgzsre kttt megbzsi szerzdst a pnzgyi intzmnnyel meg kvnja szntetni s ms pnzgyi intzmnnyel kvn e tevkenysg vgzsre zleti kapcsolatot ltesteni, gy fokozott figyelmet szksges fordtani a fennll kvetelsek tvtelre (llomnytvtel) s a felek kztti elszmolsra. Az MNB ennek lebonyoltsra az llomny tad s tvev pnzgyi

33 A bntetlen elletet a bngyi nyilvntartsban elrhet adatok egszre vonatkozan killtott erklcsi bizonytvnnyal lehet igazolni. 34 Javasolt tanstvnnyal rendelkez gpjrm gyintz vagy szakkpestssel rendelkez (OKJ kpzs) Aut- s motorkerkpr-elad, -klcsnz, Aut- s motorkerkpr-keresked alkalmazsa a feladatok szakszer elltsa rdekben. 35 Hpt. 71. s 72. alcm

19/26

intzmny, valamint a kiemelt kzvett kztti hromoldal megllapods megktst tartja a leginkbb clszernek. A hromoldal megllapodsban az tads-tvtellel kapcsolatosan legalbb az albbiakat szksges rgzteni az MNB elvrsa szerint: - az llomnytvtel temezst, - az llomny tvtelnek s kifizetsnek idpontjt, - a nyilvntartsok rendezst, - a felek kztti elszmols mdjt, - az rintett gyfelek tjkoztatsnak mdjt s a tjkoztatsi ktelezettsggel rintett

fl megnevezst.

VI. PRUDENCILIS ELVRSOK A KIEMELT KZVETT TJN TRTN ZLOGKLCSN-NYJTSI TEVKENYSGRE VONATKOZAN, ENGEDLYEZSI FELTTELEK

6.1. Az elvrsok indoka ltalban Az MNB a pnzgyi intzmnyek vatos, krltekint, megbzhat mkdst kvnja elsegteni, annak rdekben, hogy a pnzgyi intzmnyek folyamatosan megfeleljenek a vonatkoz jogszablyokban megfogalmazott prudens mkdsre vonatkoz elvrsoknak. Erre figyelemmel a kiemelt kzvett tjn trtn zlogklcsn-nyjtsi tevkenysggel sszefggsben az MNB az albbi prudencilis elvrsokat, illetleg a felgyeleti engedlyben az albbi feltteleket fogalmazza meg.

6.2. A pnzgyi intzmny ltal kiemelt kzvett tjn rendelkezsre bocsthat sszeg korltozsa

A pnzgyi intzmny szmra nemcsak a zlogklcsnt felvev szemlyek, hanem a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg, mint pnzgyi szolgltats vgzsre ignybe vett kiemelt kzvett fizetkpessge s fizetsi hajlandsga is kockzatot jelent. Az MNB ezrt javasolja, hogy a pnzgyi intzmny a kiemelt kzvett ltal felajnlott fedezetekhez igazodva hatrozza meg a kiemelt kzvett ltal kihelyezhet sszeg nagysgt, ezzel is biztostva azt, hogy a kiemelt kzvett s a pnzgyi intzmny kztti megbzsi jogviszony a pnzgyi intzmny szmra lehetsg szerint a legkisebb kockzat mellett fenntarthat legyen. Az MNB ltalban azt tartja prudens magatartsnak

hitelintzet esetben, ha a kiemelt kzvett rszre a tevkenysg vgzshez rendelkezsre bocstott sszeg nagysga nem haladja meg a kiemelt kzvett ltal a zlogtrgyakra megkttt biztostsi szerzdsben meghatrozott s a hitelintzetre engedmnyezett sszeg vagy a hitelintzet szavatol tkjnek 25 %-a kzl az alacsonyabb rtket, tovbb

pnzgyi vllalkozs esetn, ha a kiemelt kzvett rszre rendelkezsre bocstott sszeg nagysga nem haladja meg a kiemelt kzvett ltal a zlogtrgyakra megkttt biztostsi szerzdsben meghatrozott s a pnzgyi vllalkozsra engedmnyezett sszeg rtkt.

Ezrt az MNB a kihelyezhet keretsszeget jellemzen ebben a mrtkben maximlja. Nincs akadlya azonban annak, hogy a hitelintzet ettl a mrtktl lefel eltrjen.

20/26

Az MNB ezt a korltozst tekinti olyan nagysgrendnek, amely esetben a kiemelt kzvett tevkenysge ltal a legrosszabb forgatknyvet felttelezve okozott legmagasabb mrtk vesztesg sem eredmnyezi a megbz pnzgyi intzmny prudencilis helyzetnek kritikus, a biztonsgos mkdst veszlyeztet megingst. Amennyiben a hitelintzet olyan kiemelt kzvettkkel ltestett vagy ltest megbzsi jogviszonyt, melyek kztt a Cgjegyzk adatai alapjn tulajdonosi vagy gyvezetsi tfedsek llapthatak meg, annak rdekben, hogy a hitelintzet s a kiemelt kzvett kztti megbzsi jogviszony a hitelintzet szmra lehetsg szerinti legkisebb kockzat mellett fenntarthat legyen, az MNB jellemzen az tfedsekkel rintett kiemelt kzvettk rszre rendelkezsre bocsthat sszeg maximlis nagysgt egyttesen hatrozza meg.

6.3. A kiemelt kzvett ltal felajnlott biztostkok Kiemelt kzvett tjn nyjtott pnzgyi szolgltats esetn figyelemmel kell lenni az adott kzvett tevkenysgben rejl kockzatra is, tekintettel arra, hogy a pnzklcsn nyjts fedezett kpez zlogtrgyak a kiemelt kzvett felels rzsben vannak. A pnzgyi intzmny s a kiemelt kzvett kztti megbzsi jogviszony a pnzgyi intzmny szmra kitettsget jelent, hiszen klcsnnyjts cljbl sajt forrsait bocstja a kiemelt kzvett rendelkezsre. Ezrt prudencilis szempontbl indokolt, hogy a pnzgyi intzmny biztostkot krjen a kiemelt kzvetttl.

Az MNB a biztostkok krben ltalnos kvetelmnyknt fogalmazza meg, hogy a kiemelt kzvett ltal felajnlott fedezetek rtknek arnyban kell llnia a kiemelt kzvett tevkenysge sorn keletkez kockzatokkal.

Az MNB a pnzgyi intzmnyek szmra javasolja a fgg kiemelt kzvett tjn vgzett zlogklcsn-nyjtsi tevkenysghez biztostkknt felajnlott fedezetek megfelelsge vizsglatnak rgztst a Fedezetrtkelsi szablyzatban vagy kln bels szablyzat kidolgozst erre vonatkozan.

Ha a megbzs trgyt kpez zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg vgzshez a hitelintzet ltal a kiemelt kzvett rendelkezsre bocstand vagy bocstott sszeg elri a hitelintzet mindenkori szavatol tkjnek 10%-t, gy a kockzatok mrsklse rdekben a biztostkok krt a zlogklcsn fedezett kpez zlogtrgyakon s a vagyonbiztosts engedmnyezsen kvl indokolt kiterjeszteni.

Az MNB ltal javasolt biztostkok klnsen a kvetkezk:

a kiemelt kzvett vagy a kiemelt kzvettvel tulajdonosi (tagsgi) jogviszonyban ll szemly tulajdonban ll ingatlanra az ingatlan-nyilvntartsban a pnzgyi intzmny javra bejegyzett jelzlogjog. (Az MNB javasolja, hogy a pnzgyi intzmny vizsglja meg, hogy a biztostkknt felajnlott ingatlan(ok) tulajdoni lapjn milyen jogok s jogilag jelents tnyek kerltek feljegyzsre. Az MNB a per- s egyb terhektl mentes ingatlan biztostkknt trtn elfogadst javasolja.)

vadki joggal terhelt bett,

21/26

egyb ingsgon alaptott jelzlog36. 6.4. Hatrozott idre szl felgyeleti engedly

Az MNB j kiemelt kzvetti kapcsolat ltestse esetn az albbiakra figyelemmel, jellemzen hatrozott idre37 adja meg az engedlyt:

a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg vgzsre ltrejtt jogviszony kockzatt illeten az MNB mg nem rendelkezik informcival,

kockzatot jelent az rtkbecsls bizonytalansga (becss tevkenysge),

kockzatot jelent az adott kzvett szemlye s tevkenysge, mivel a klcsnnyjts fedezett kpez zlogtrgyak a kzvett rizetben vannak.

Amennyiben a pnzgyi intzmny jogszernek s jvedelmeznek tli a kiemelt kzvett tevkenysgt, gy nincs akadlya annak, hogy a MNB-tl az engedly meghosszabbtst krje (jabb hatrozott idre vagy hatrozatlan idre). A megbzsi jogviszony meghosszabbtsa esetn ahhoz, hogy az MNB komplex mdon mrlegelni tudja a pnzgyi intzmny s a kiemelt kzvett elmlt idszakban nyjtott tevkenysgt, gy az engedly meghosszabbtsnak lehetsgt az MNB rszre szveges rtkels sszelltsa szksges a kiemelt kzvett tevkenysgnek ellenrzsrl, amely tartalmazza klnsen a kvetkezket:

az ellenrzs idpontjt, az ellenrzsek gyakorisgt (bels ellenrzs ltal vgzett vizsglatok eredmnyeit),

negyedvenknti kimutatst a kiemelt kzvett ltal tvett zlogtrgyak rtkrl s az ezekre folystott zlogklcsn sszegrl, valamint a knyszerrtkestsek szmrl,

negyedvenknti kimutatst a zlogtrgyak kivltsnak, a zlogklcsnk futamideje meghosszabbtsnak menetrl (db szm s rtk),

a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysgbl ered fennll s lejrt kvetelsek sszegt,

a szemlyi s trgyi felttelek megfelelsgnek rtkelst,

a nyilvntartsi s elszmolsi szablyok betartst,

a trsasg gazdlkodsi adatait vizsgl monitoring rtkels eredmnyt,

a fedezetknt felajnlott biztostk rtkt, s rendelkezsre llst (legutols rtkbecsls, fedezeti terhek vltozsa),

a kiemelt kzvettvel szemben fennll valamennyi pnzgyi intzmnyi kvetels bemutatst.

36 A Ptk. 5:93. (1) bekezds b) pontja alapjn az ing dolgokat, a jogokat s a kvetelseket terhel jelzlogjogot hitelbiztostki nyilvntartsba kell bejegyezni. 37 Hpt. 16.

22/26

6.5. Bels ellenrzs ellenrzsi gyakorlatval szembeni elvrsok

Az MNB elvrja, hogy a pnzgyi intzmny bels ellenrzse a 2.5. pontban elrtak szerint a kiemelt kzvett tevkenysgt rtkbecsl bevonsval legalbb negyedvente ellenrizze. Az MNB elvrja, hogy a pnzgyi intzmny folyamatosan ksrje figyelemmel, hogy a kiemelt kzvett milyen s mekkora mrtk djakat alkalmaz a megbzsi szerzdsben meghatrozott pnzgyi szolgltatsnak nem minsl, de azzal kapcsolatba hozhat szolgltatsok ellenrtkeknt (pl. rzs dja, knyszerrtkestssel kapcsolatban felmerl djak), figyelemmel az esetleges arnytalansgokra. Az MNB elvrja, hogy tizent darab feletti kiemelt kzvettvel kapcsolatban ll pnzgyi intzmnynl hozzanak ltre a zlogtevkenysg felgyelett ellt kln szervezeti egysget. Tbb megbz pnzgyi intzmny javra folytatott zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg esetn a megbz intzmnyek rendszeresen, minimum negyedvente ellenrizzk a zlogfikok mkdst, ezen bell azt, hogy a fedezetek meglte, elklnlse miknt biztostott, kiemelten a zlogklcsnnyjts lebonyoltshoz tadott kszpnz, valamint az tvett zlogtrgyak megbznknti elklntse, a megbzk ltal a kiemelt kzvett rendelkezsre bocstott keret felhasznlsnak tlthatsga. Az MNB javasolja, hogy a megbz pnzgyi intzmnyek sszehangoltan ellenrizzk a kiemelt kzvett tevkenysgt. Az MNB javasolja a pnzgyi intzmny rszre, hogy a bels ellenrzsrl szl szablyzatban kifejezetten rendelkezzen s dolgozzon ki mdszertant a kiemelt kzvett tevkenysgnek ellenrzsre, az albbi szempontokra is figyelemmel:

a vonatkoz a 2.5. pontban is rgztett jogszablyi rendelkezseknek megfelel mkdse,

a zlogtrgyak rtkelsnek, kezelsnek, nyilvntartsnak helyessge,

nyilvntartsok klnsen a pnzeszkzk nyilvntartsnak elklntettsge,

szemlyi s trgyi feltteleknek val folyamatos megfelels,

gyflpanaszok kezelse. VII. A PNZGYI INTZMNY S A KIEMELT KZVETT LTAL KTTT MEGBZSI SZERZDS MINIMLIS TARTALMI

KVETELMNYEI 7.1. A megbzsi szerzdsnek a Hpt. 22. -ban foglaltak alapjn tartalmaznia kell arra

vonatkoz kiktst, hogy a MNB, valamint a pnzgyi intzmny korltozs nlkl ellenrizheti a kiemelt kzvettnl a megbzs trgyt kpez zlogklcsn-nyjtsi tevkenysggel kapcsolatos gazdlkodst s az zleti knyveket.

23/26

7.2. A pnzgyi intzmny s a kiemelt kzvett kztti tlthat felelssgi viszonyok s az ebbl add esetleges jogvitk elkerlse rdekben a megbzsi szerzdsben rgzteni kell a Hpt. 72. (1) s (2) bekezdsben meghatrozott, albbi garancilis szablyokat.

A kiemelt kzvett az ltala e tevkenysgre ignybe vett, vele megbzsi, illetve munkavgzsre irnyul egyb jogviszonyban ll szemly ltal e tevkenysge sorn okozott krrt a megbz pnzgyi intzmny felel harmadik szemllyel szemben. A felelssgi szabllyal sszefggsben az MNB megjegyzi, hogy az elbbi szablyozs nem zrja ki, hogy pldul a becslsbl, megrongldsbl, zr al vtelbl ered kr esetn a megbz pnzgyi intzmny adott esetben megtrtsi ignnyel lpjen fel a kiemelt kzvettvel szemben.

A kiemelt kzvett a pnzgyi szolgltats kzvettsrt kizrlag a megbz pnzgyi intzmnytl jogosult kzvetti djra. E rendelkezs nem rinti a kiemelt kzvett azon jogosultsgt, hogy a pnzgyi szolgltats kzvettst ignybe vev gyfele szmra ms a pnzgyi szolgltats kzvettsnek nem minsl szolgltatsa ellenrtkeknt djat szmtson fel.

A megbzsi szerzdsben rgzteni kell az NGM rendelet 4. -ban foglalt tjkoztatsi ktelezettsget is.

7.3. A Korm. rendelet 3. -a alapjn a megbzsi szerzdsben rendelkezni kell a kzvetti dj

formjrl, mrtkrl, kifizetsnek feltteleirl, esedkessgnek idpontjrl, temezsrl. A kzvetti dj mrtknek megllaptsa a pnzgyi intzmny s a kiemelt kzvett klcsns megllapodsnak trgyt kpezi. Az MNB a kzvett djt illeten nem tmogatja olyan konstrukci kialaktst, amelyben a megbzottat megillet kzvetti dj az gyfl ksedelmes teljestshez, vagy a zlogtrgy zlogjegyen feltntetett hatridn belli kivltsnak elmaradshoz kthet fizetsi ktelezettsg alapul vtelvel kerl meghatrozsra.

7.4. Az MNB elvrja annak rgztst a megbzsi szerzdsben, hogy a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysg vgzshez a pnzgyi intzmny maximlisan mekkora sszeget bocst a kiemelt kzvett rendelkezsre (lsd: 6.2. pont).

7.5. A megbzsi szerzdsben elvrs annak az egyrtelm rgztse, hogy milyen tpus s milyen fizikai jellemzkkel br trgyak fogadhatk el a zlogklcsn fedezetl. Az elzlogosthat trgyak kre igen szles, elfogadhatak pldul az arany-ezstkszerek mellett a drgakvek, mtrgyak, festmnyek, porcelnok, btorok, sznyegek, brruk, mszaki cikkek, gpkocsik. Amennyiben nem nemesfmbl kszlt kszerek kpezik a zlogba adhat trgyak krt, hanem mszaki cikkek, gpjrmvek, mtrgyak vagy festmnyek, gy az MNB felhvja a figyelmet egyrszt ezen trgyak korltozott piaci rtkesthetsgben rejl kockzatokra, msrszt arra, hogy az rtkk megllaptshoz klnleges szakrtelem, szaktuds szksges. A gpjrmvek, valamint a mszaki cikkek mint zlogtrgyak esetben pedig azok gyors avulsa szintn a piaci rtkestst korltozhatja. Mindezekre figyelemmel az MNB javasolja, hogy a pnzgyi intzmny a

24/26

zlogba adhat trgyak krt ha a kiemelt kzvett nem rendelkezik specilis szaktudssal s gyakorlattal rendelkez szakemberrel, valamint erre vonatkoz bels szablyozssal , kizrlag a nemesfmbl kszlt kszerekre s trgyakra korltozza.

7.6. A megbzsi szerzdsben elvrt rszletesen felsorolni a pnzgyi intzmny s a kiemelt

kzvett kztti megbzsi jogviszony biztostkait, azok tpusnak meghatrozsval. A pnzgyi intzmny kteles gondoskodni arrl, hogy a kiemelt kzvett ltal kttt biztosts, amelynek a kedvezmnyezettje a megbz pnzgyi intzmny, ne csak a zlogtrgyakra, hanem a pnzgyi intzmny ltal a kiemelt kzvett rendelkezsre bocstott, a kiemelt kzvett birtokban lv kszpnzre is kiterjedjen, valamint az MNB j gyakorlatnak tartja, ha a biztosts a pnzgyi intzmny alkalmazottai ltal elkvetett bncselekmnyekbl szrmaz krokra is kiterjed. A pnzgyi intzmnynek kiemelt figyelmet szksges fordtania arra, hogy a vagyonbiztosts engedmnyezse a bels eljrsrendjben meghatrozott hatridn bell igazoltan ktvnyestsre kerljn.

7.7. A pnzgyi intzmny a megbzsi szerzdsben kteles meghatrozni a klcsn

futamidejt s a futamid mdostsnak (meghosszabbtsnak) feltteleit, a trelmi id tartamt, valamint a knyszerrtkests folyamatt.

7.8. A 2.4. pontban elrtaknak megfelel tartalmi elemekkel rendelkez zlogjegy mintt a megbzsi szerzds ktelez mellkleteknt kell kezelni.

7.9. Az MNB elvrja azon kittel rgztst a megbzsi szerzdsben, hogy a kiemelt

kzvettnek gondoskodnia kell a kzizlog fedezete mellett nyjtott zlogklcsnre vonatkoz mindenkor rvnyes felttelek (kondcik) kifggesztsrl (Hirdetmny), tovbb gondoskodnia kell a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysgre vonatkoz zletszablyzat s a megbz pnzgyi intzmny Panaszkezelsi szablyzatnak gyfelek szmra megismerhetv s elrhetv ttelrl. Amennyiben a kiemelt kzvett rendelkezik honlappal, a megbzsi szerzdsnek arrl is rendelkeznie kell, hogy a kiemelt kzvett a pnzgyi intzmny zlogklcsn-nyjtsi tevkenysgre vonatkoz zletszablyzatt, Hirdetmnyt s Panaszkezelsi szablyzatt a honlapjn is elrhetv tegye.

7.10. A ksbbi esetleges jogvitk elkerlse rdekben a pnzgyi intzmny a megbzsi szerzdsben kteles rszletesen szablyozni a jogviszony felmondst, a felek kztti elszmols rendezst. Rendes felmonds esetben javasolt rgzteni a felmondsi idt, tovbb, hogy a kiemelt kzvett milyen tevkenysg vgzsre jogosult a felmondsi id alatt, gy tbbek kztt, hogy a felmondsi id alatt jogosult-e a mr kihelyezett zlogklcsnk futamidejnek meghosszabbtsra, milyen idtartam alatt s hogyan kteles a megbzval elszmolni. Azonnali hatly felmonds esetn a megbzsi szerzdsben ajnlott rgzteni az elszmols menett, tovbb, hogy a pnzgyi intzmny s a kiemelt kzvett milyen jogosultsgokkal rendelkezik, s milyen ktelezettsgek terhelik ket az elszmols sorn.

25/26

7.11. Az MNB elvrja az Fhtv. kereskedelmi kommunikcira38 vonatkoz szablyainak rgztst a megbzsi szerzdsben, azaz, hogy a kiemelt kzvettnek milyen adatokat s milyen mdon szksges feltntetnie a kereskedelmi kommunikciban.

VIII. ZLOGKLCSNT NYJT PNZGYI INTZMNYEK REFINANSZROZSA ESETN ELVRT LTALNOS GYAKORLATOK

8.1. Az MNB llspontja szerint a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysget vgz pnzgyi intzmny refinanszrozsa sorn a refinanszroz intzmny (a tovbbiakban: Refinanszroz) akkor jr el prudens mdon, amennyiben a hitelkihelyezs sorn figyelembe veszi a jelen ajnls 2.1. pontjban felsorolt, a refinanszrozott pnzgyi intzmny (a tovbbiakban: Finanszrozott) zlogklcsn-nyjtsi tevkenysgvel jr kockzatokat.

8.2. Az MNB elvrja, hogy a Finanszrozott telephelyeit s fiktelepeit egy idben egy intzmny refinanszrozza, gy a Refinanszroznak mindenkor szksges meggyzdnie arrl, hogy a Finanszrozott ltala finanszrozott telephelyeit s fiktelepeit ms intzmny nem refinanszrozza, tovbb az MNB elvrja, hogy a Refinanszroz a finanszrozssal rintett telephelyek s fiktelepek cmt a Hitelbiztostki Nyilvntartsban feltntesse.

8.3. Az MNB elvrja, hogy a Refinanszroz kockzatvllalsi stratgijban s kockzatvllalsi eljrsrendjeiben kln fejezettel rendelkezzen a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysget vgz pnzgyi intzmnyek refinanszrozsra vonatkozan.

8.4. Az MNB elvrja tovbb, hogy a Refinanszroz kockzatvllalsi stratgijban rgztsre kerljn, hogy a Finanszrozott zlogklcsn-nyjtsi tevkenysgbl szrmaz le nem jrt kvetelseinek milyen szzalkt finanszrozza (a tovbbiakban: Finanszrozsi arny), tovbb, hogy a refinanszrozott kvetelsek fedezetl legkevesebb milyen arnyban fogadhat el nemesfm (a tovbbiakban: Nemesfm fedezettsgi arny).

8.5. Az MNB elvrja, hogy a Refinanszroz a zlogklcsn-nyjtsi tevkenysgben rejl kockzatok fggvnyben a Finanszrozott Finanszrozsi arnyt cskkentse s a Nemesfm fedezettsgi arnyt felemelje.

8.6. Az MNB elvrja, hogy a Refinanszroz venknt sajt maga, vagy az ltala kijellt fggetlen szakrt tjn (a nagy sszeg llomnyokat kockzatrzkenysgi megkzelts alapjn ttelesen, a kisebb sszeg llomnyokat mintavteles eljrsban szrprba szeren legalbb a refinanszrozott zloggyletek llomnya 30%-nak mrtkig) ellenrizze a fedezetknt bevont zlogtrgyak megltt, megfelelsgt, s mindezt dokumentlja.

8.7. Az MNB javasolja tovbb, hogy a tzmilli forint sszeget meghalad rtk egyedi fedezetek esetn a Refinanszroz, vagy az ltala kijellt fggetlen szakrt vente egyedi helyszni fedezetellenrzst vgezzen.

38 Kereskedelmi kommunikci a vllalkozs nll foglalkozsval vagy gazdasgi tevkenysgvel kzvetlenl sszefggsben trtn informcikzls, fggetlenl annak megjelensi mdjtl s eszkztl.

26/26

8.8. Az MNB elvrja, hogy a Finanszrozott a tevkenysgvel kapcsolatban negyedvente adatot szolgltasson a Refinanszroznak a refinanszrozott kvetelsllomny s annak fedezettsge tekintetben.

8.9. A jelen ajnls 8.3. pontjban foglalt eljrsrendnek, tovbb az egyedi kockzatvllalsi szerzdseknek tartalmaznia szksges a Refinanszroz ltal a Finanszrozsi arny s a Nemesfm fedezettsgi arny megsrtse esetn alkalmazhat intzkedseket (eltrleszts, ptfedezet bevonsa). Ptfedezet bevonsa esetn a bevonhat fedezetek meghatrozsa is szksges.

IX. ZR RENDELKEZSEK

9.1. Az ajnls a Magyar Nemzeti Bankrl szl 2013. vi CXXXIX. trvny 13. (2) bekezds i) pontja szerint kiadott, a felgyelt pnzgyi szervezetekre ktelez ervel nem rendelkez szablyoz eszkz. Az MNB ltal kiadott ajnls tartalma kifejezi a jogszablyok ltal tmasztott kvetelmnyeket, az MNB jogalkalmazsi gyakorlata alapjn alkalmazni javasolt elveket, illetve mdszereket, a piaci szabvnyokat s szokvnyokat.

9.2. Az ajnlsnak val megfelelst az MNB az ltala felgyelt pnzgyi szervezetek krben az ellenrzsi s monitoring tevkenysge sorn figyelemmel ksri s rtkeli, sszhangban az ltalnos eurpai felgyeleti gyakorlattal.

9.3. Az MNB felhvja a figyelmet arra, hogy a pnzgyi szervezet az ajnls tartalmt szablyzatai rszv teheti. Ebben az esetben a pnzgyi szervezet jogosult feltntetni, hogy vonatkoz szablyzatban foglaltak megfelelnek az MNB ltal kiadott vonatkoz szm ajnlsnak. Amennyiben a pnzgyi szervezet csupn az ajnls egyes rszeit kvnja szablyzataiban megjelenteni, gy az ajnlsra val hivatkozst kerlje, illetve csak az ajnlsbl temelt rszek tekintetben alkalmazza.

9.4. Az MNB a jelen ajnls alkalmazst 2018. szeptember 15-tl vrja el az rintett pnzgyi intzmnyektl.

9.5. 2018. szeptember 15-n hatlyt veszti Pnzgyi Szervezetek llami Felgyelete elnknek a hitelintzetek ltal fgg kiemelt kzvettk tjn vgzett kzizlog fedezete mellett trtn pnzklcsn-nyjtsrl szl 8/2012. (VII. 11.) szmon kiadott ajnlsa.

Dr. Matolcsy Gyrgy s.k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnke