A magyar halgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei a Közös ...

A magyar halgazdálkodás fejlesztésének

lehetőségei a Közös Halászati Politika

tükrében

Bardócz Tamás, Jámborné Dankó Kata, Mihálffy Szilvia, Módos Zsuzsanna

Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály

Az előadás tartalma: • Fogalmak tisztázása.

• Hol tart a világ és Európa?

• A magyar halgazdálkodás aktuális állapota.

• Hol tart a HOP megvalósítása?

• Hol tart a KHP reform és az ETHA rendelet?

• Lehetőségeket befolyásoló egyéb tényezők.

HALGAZDÁLKODÁS

HALTERMELÉS

Tógazdasági haltermelés

Intenzív haltermelés

TERMÉSZETESVÍZI HALGAZDÁLKODÁS

Halászat Horgászat

Halfeldolgozás Halkereskedelem

Turizmus

4 2012.01.10.

Haltermelési technológiák

Extenzív és félintenzív: takarmányozás mellett,

természetes hozam is van.

• Tógazdasági haltenyésztés

• Tengeri lagúnák (valiculture)

Intenzív rendszerek: hozam 100% takarmány alapú (?)

• Ketreces technológiák

• Átfolyó vizes rendszerek

• Recirkulációs rendszerek

• Biofloc alapú technológiák

A világ haltermelésének helyzete millió tonna

2006 2007 2008 2009 2010 2011

Fogás

Édesvízi 9,8 10 10,2 10,4 11,2 11,5

Tengeri 80,2 80,4 79,5 79,2 77,4 78,9

Összes fogás 90 90,3 89,7 89,6 88,6 90,4

Akvakultúra

Édesvízi 31,3 33,4 36 38,1 41,7 44,3

Tengeri 16 16,6 16,9 17,6 18,1 19,3

Összes akvakultúra 47,3 49,9 52,9 55,7 59,9 63,6

Összes haltermelés 137,3 140,2 142,6 145,3 148,5 154

Felhasználás

Emberi fogyasztás 114,3 117,3 119,7 123,6 128,3 130,8

Nem élelmiszer felh. 23 23 22,9 21,8 20,2 23,2

Népesség (Mrd) 6,6 6,7 6,7 6,8 6,9 7

Halfogyasztás (Kg/fő) 17,4 17,6 17,8 18,1 18,6 18,8

6 2012.01.10.

Forrás: FAO/SOFIA2012

Európa halászati termék külkereskedelme 2008-2010 éves átlagok, millió USD

Az EU 27: halászat és akvakultúra helyzete

Halászat

Akvakultúra Összes termelés 1,3 millió tonna Szivárványos pisztráng 199 905

Lazac 157 647

Aranydurbincs 96 278

Közönséges ponty 70 761

Tengeri sügér 57 478

Nagy rombuszhal 9 019

Jelentősebb fajok termelése (tonna)

Az EU 27: haltermékek külkereskedelme

Magyarország 2011. évi teljes haltermelése az előző

évihez viszonyítva

A természetes vizek és víztározók halzsákmánya 2011-ben

Év

Zsákmány (tonna)

Terület

(ha) Nemes hal Fehér hal Összesen

Ebből

étkezési

célra

2011 140 989 5 461 1 587 7 047 6 790

2010 140 402 4 752 1 464 6 216 6 006

2011/2010 (%) 100% 115% 108% 113% 113%

Halfaj Horgászat Halászat Összesen

kg % kg % kg

Ponty 2 786 675 72 1 067 722 28 3 854 396

Amur 292 062 82 63 608 18 355 670

Busa 19 439 4 435 947 96 455 386

Fogassüllő 195 282 88 27 103 12 222 385

Kősüllő 7 974 90 922 10 8 896

Harcsa 131 256 73 47 926 27 179 182

Csuka 201 800 85 36 260 15 238 060

Angolna 9 588 37 15 995 63 25 583

Balin 49 898 93 4 045 7 53 942

Kecsege 2 459 49 2 565 51 5 024

Márna 19 062 60 12 561 40 31 623

Egyéb nemeshal 11 838 39 18 704 61 30 542

Nemes halfajok 3 727 332 68 1 733 357 32 5 460 689

(angolna nélkül) 3 717 745 68 1 717 362 32 5 435 107

Egyéb halfajok 1 088 929 69 497 633 31 1 586 562

Teljes zsákmány 4 816 261 68 2 230 990 32 7 047 251

A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése halzsákmányából 2011-ben

Duna és vízrendszere Tisza és vízrendszere Balaton és vízrendszere Egyéb vízterületek

Az egyes halfajok mennyisége a természetes vizek és víztározók 2011. évi

halzsákmányában (halászat és horgászat együttesen)

(ton

na)

A tógazdasági és intenzív üzemi haltermelés főbb

mutatói 2011-ben

Év

Üze

mel

ő t

óte

rüle

t /h

a/ Behelyezett anyag

(tonna) Lehalászott anyag

(tonna)

Egy h

ektá

rra

jutó

sza

poru

lat

inte

nzí

v t

erm

elés

nél

kül

/kg/

Ponty

Növén

yev

ő

Egyéb

Öss

zese

n

Öss

zese

n

Leh

alás

zott

ékez

ési

hal

Ebből:

horg

ászt

atott

étkez

ési

hal

2011 24 364 5 967 1057 406 7 430 20 249 14 281 320 526,2

2010 23 639 6 274 869 386 7 535 18 559 12 306 329 466,4

2011/2010

(%) 103,1 95,1 121,6 105,2 98,6 109,1 116 97,3 112,8

Magyarország egy főre jutó halfogyasztása

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

kg/fő/év

év

Tartósított és konzerv 0,12 0,33 0,29 0,42 0,46 0,58 0,55 0,74 0,73 0,78 0,86 0,89 0,87 0,97 1,04 1,06 1,03 1,82 2,04

Fagyasztott 0,56 0,76 0,74 0,62 0,55 0,86 0,65 0,66 0,66 0,59 0,75 0,85 0,8 0,88 0,92 1,07 1,11 0,92 0,89

Élő, friss és hűtött 1,66 1,56 1,4 1,27 1,46 1,32 1,63 1,74 1,73 1,77 1,62 1,86 2,05 2,1 2,02 2,03 1,75 1,02 1,06

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

HOP PÉNZÜGYI ELŐREHALADÁS

augusztus 31-i adatok alapján

Igényelt beruházási kérelmek

Igényelt, és ebből jóváhagyott kérelmek összege (Mrd Ft)

5,1

3,74,0

3,6

2,21,9

0

1

2

3

4

5

6

2009 2010 2011

Igénylés éve

Igényelt

Jóváhagyott

Beruházási projektek nagysága

Kötelezettségvállalás

4,4 Mrd

Ft 57% 1,8 Mrd

Ft 23%

1,5 Mrd

FT 20%

50 M Ft alatti

50-100 M Ft

100 M Ft felett

Projektszám

30 db

20%

26 db

17%

96 db

63%

HKP

• 2011-ben beérkezett igény: 775 M Ft

– ebből jóváhagyva: 711 M Ft

• 2012-ben beérkezett igény (előzetes adatok): 216 M Ft

SZABAD KERET OP szinten

4,3 Mrd Ft

9 Mrd Ft

Szabad keret

Összes

kötelezettségvállalás

(ebből 5 Mrd

Ft kifizetés)

2. tengely beruházások 1,8 Mrd Ft

2. tengely HKP 0,2 Mrd Ft

3. tengely 2,1 Mrd Ft

TS 0,2 Mrd Ft

Összesen 4,3 Mrd Ft

Teljes OP keret: 13,3 Mrd Ft

(Árfolyam: 285 HUF /EUR)

Az EU Közös Halászati Politika reformjának okai és hatása

2012: KHP reformcsomag = új alaprendelet+ új pénzügyi eszköz

Az új rendelkezések szigorú korlátozásokat jelentenek a tengeri

halászat számára, mely a piac átrendeződéséhez vezethet:

A tengeri állományok 75%-a túlhalászott károsodott tengeri ökoszisztéma, csökkenő fogások, kimerülő állományok

Pénzügyi szempontból sebezhető flották pénzügyi támogatástól való függés

Haltermékek iránt folyamatosan növekvő belső kereslet EU importfüggősége (Ázsia, Dél-Amerika)

1. Belső területek kiaknázatlan erőforrásai felértékelődnek

2. Előtérbe kerülnek a regionális, integrált fejlesztési projektek

3. Helyi élelmiszerek fontossága megnő

A Közös Halászati Politika reformjának célkitűzései az új Európai Tengerügyi és Halászati Alap (2014-2020)

támogatásával valósulnak meg

Az ETHA alappillérei:

1. Intelligens és környezetbarát halászat 2. Intelligens és környezetbarát akvakultúra 3. Fenntartható és Inkluzív Területfejlesztés 4. Integrált Tengerpolitika

Keretösszeg az első 3 pillérre összesen: 4,535 milliárd euró? Általános jellemzők: KKV-k kiemelt támogatása

A lehetőségeket befolyásoló egyéb tényezők

• Takarmány árak: ingadozásokkal ugyan, de

folyamatos növekedés

• Víz: téli víz kedvezményes betárolása

• 2013 közepére hatályba léphet az állati

fehérjék haltápokban történő felhasználását

engedélyező szabályozás

Köszönöm a

figyelmet!