A Magyar Füvésztudományról

8/11/2019 A Magyar Füvésztudományról

http://slidepdf.com/reader/full/a-magyar-fuevesztudomanyrol 1/33



R Ö V I D

KRÍTIKA és RAJZOLAT

M A G Y A R

FÜVÉSZTUDOMÁNYRÓL,

I R T A

F Ö L I J Á N O S

Orvos-D. és a Ts, Ns. Hajdú Városok Kerü-letének rendes Orvosa,

B É T S B E N

A M A G YA R H Í R M O N D Óííóinak költségével, 1793.

•



F , Széché*

est werquaravaidua , vetustis növid«re,novi» auctoritatem, obsoletis nitatem ,obscuris lucem, Jaatiditis gratiam,

A

• ** Növevényeknek *) (Vegetabiüa )Rendbegz#dések, és Elnevezések két fun«damentomi a' F üvésztudománynak. (Botaiaica) — Ennek épsége és nevekedéseNemzetünkben az én leg fő bb óhajtásom.A' minémü zű rzavar volt hajdan a'D eákFüvésztudományban , a' Linné Rendbeszedése , és Elnevezési eiő it : szinte olJyan zű rzavar, fogyatkozás, és téve«dezcs vagyon ma a' Magyar Fű vésztudományban. A' Növevényeknek számtalán sokaságához képest, a' mi eddigő szveszedett 's könyvekbe rakott Növevény Magyar N eveink igen kevesek: dea' mellyek vágynak is> azoknak is nagj

A 2

*) Valamint e' szcStól : jövö ls , va n : j S révé n y , et tő l: s z ö v ö k : s z ö v e v é n y ;ú^y ettő l : n ö v ö k , leg egyenesebbenlesz N;ö v e v é u y , melly alkalmatosVeget«bi ék kitét elekre, nem pedig: N 4t e v é n y , N ö ő t é 11 y '« a t.



xészek botránkoztatók , babonások ,

gyermekiek, útáíatosok , illetlenek ,alkalmatlanok , és többnyire bizonytalanok. — Eggy Falu, eggy Város,eggy Vármegye ma így, vagy amúgynevez magyarul eggy Plántát , másmásképpen , harmadik , negyedik ismétmásképpen. Vagy még azon eggyVármegye , eggy Város , eggy Falu , söt majd minden köz ember is mindannyi különb különbféleképpeti, 's leggyakrabban eggyik sem illendő • Néven.A' közönségesebb 's esmeretesebb egynéhány Növevényeknek Görög és Deákbitang Neveikbő l lett fordítások álta l,ezen egynéhány Növevényeknek Nevei,igen is bő vségesen meg szaporodtanak,azok többekre is alkalmaztatnának, öszvezavarrat tanak ; a' honnan a' lett,hogy eggy azon Nevet öt, hat, tíz féle

> különböző Növevények is bitangolnak;ismét, azon eggy Növevény öt, hat,tíz féle különös Néven is neveztetiknagy bizonytalanságra és zavarodásra.

— K iváltképpen a Nemek (G en era)többnyire Öszve zavarva vágynak , ésaz esmeretesebbek közzül eggyik a' másikról neveztetik. — Minden eddig nevezhető Lexiconaiukat (Szóiárjain kat)Füvész, Orvosi, és Gazdaság író Könyveinket, mind ennyi kiszaggatni valógyom, gaz, Dudva és Burján lepte el,

melly az utólbiaknak sok munkát, tisztogatást és gyomlálást hagyott szükségessé. — Ez a' bizonytalanság és zavarodis hasznavehetetlenné teszi többnvire eddig való mind Orvosi , mindGazdasági Könyveinket. Ez által a' tanulni kívánónak fáradsága terheltetik ;a' tudósabbak közt szüntelen pe r, versengés léfzen a' Nevek felett; a' tudatlanok pedig örökös tévelygésben 's bizonytalanságban maradnak.

M it kell tehát tselekedni ? Akár

mint zúgjanak az alatsony Lelkek , azta' mit tselekedett Linné a' Deák Fű véfztudománnyal. Kritikát kell írni, melíyminden Tudománynak tökélletességrevitele. Kritikát, meíly Törvényeket ésRegulákat adjon a' Növevényeknek elnevezésekben, melly kimu tassa a' rosszNeveknek hibáit , és azokat meg jobbítsa. Kritikát , melly taní tsa meg rostálni a' Búzát az allytól és üszögtő l, meggyomlálni a'jó veteményt azalávaló gazt ó l , dudvától, és haszontalan burjántól.így meg tisztítván hibáitól és allyassától Fű tieveinket; szebb és jobb állapotba kell helyheztetni Füvésztudományunkat, terjedést, és maradandóságotkeilfzerezni aikalmatosabb Neveinknek.

Magyarok Hazafijak Fű vészekBarátim jobb ezt még most el kezdenünk, m inth a mind tovább továbbterjed



a' rendetlenség , és öregbedik a' zavara

elás. A' haszon, a' Tudománynak valósága, a' gyönyörű ség , és NemzetiNyelvünknek ditső sége kívánja ezt . Ezmég rni reánk nézve nem is fzint.e késő ,minthogy most kezdenek nagyobb mértékben Füváfz, Orvosi, és Gazdaságikönyveink terjedni, \s a' miben szerentsések vagyunk, még a' Természeti Históriában a' NÖvevények Országa magyarul ki dolgozva nintsen. — Meliynagy ditsöségére fog az szolgálni Nemzetünknek, 's nemzeti Nyelvünknek, haa' Deák meg jobbítot t Füvésztudományu t á n , a' miénk lészen a' Kritikán fundált és tévedezés nélkül való másodikFünevezés. Ellenben valamíg ezt elnem kezdjük , miod addig bizonytalanságban habozunk , és a' nem igaz Nevek, Tudományunk terhére mindennaphalmoztatnak. — ' D e erő nek ereiévelis húzza maga után a' Linné meg jobbított Boíaniclja, a ' Magyar Fű aeyeksiek is meg jobbításokat Sok mai Neveink a' régi tévelygő és hibás Nevekbő l fordíttattak jelentés szeréut Magyarfa : azon Deák Neveknek férgessel márel hullottanak, el töröltettek , semmivététének, sok alkalmatos Nevek más Növevénveknek adat ta k: Magyarul is haszontalanul állanak tehát azok fenn.Szükség a' mai Neveket tenni magyar

rá , hogy azoknak esméretekre juthas*sunk. Ki kell venni a' Köznép fzájábóla' rossz Neveket. Mihelyt könyveinkszép, értelmes, és alkalmatos Nevekkelrakva lesznek , azok a' Köznépre is elragadnak.

Jobbítás kivántat ik tehát avagytsak a' Nemi Neveknek (Nomina Generica) fel állításokra. Ezt tselekedteLinné az ö Critica Botanica nevű könyvében. Ebbő l én is első ben némeílyközönséges és akármelly Nyelvet eggyaránt illető Regulákat fzedek ki, a' Nő vevények Nemeinek nevezésére, azutánkülönös és tsupáh tsak Nyelvünk tulajdonait illető Jegyzéseket fogok adni a'Magyar N evekre, mellyek így követkéznek;

I , Közönséges Regulák Linné szerént «"Nemi Nevekrő l.

1) Leg első ben is ki gyomlálni valók Fű neveink közzül az oílyan Nevek,

mellyek botránkoztatássai az Isten 'nek Nevérő l neveztetnek. Kövessük miis Linnét, a' ki azt mondja: Critic. Botanic. p. 4. " , Tiszteljük a' Teremtő„ nek mindenhatóságát, és az ö titkait,, a' Plán tákban : de azokat az Iftenes„ Neveket helybe nem hagyjuk. " Ez«]I«n kél ki sok helyeken D. Tsapó Jó



sef Úr is az ö M agya r Fü ves Kertjében'.„ Nem illik, úgymond, 's nem is sza,, bad a' Teremtő nek Nevét t e r e mte t t, , dolgokra r u h á z n i " 14 lev. ismét 215.270 és 297 lev. — M elly sok N övevények nevezte tne k Ma gyarul nagy botránkoztatással az Istennek szentséges N evér ő l, lásd szerte széllyel a' Magyar F ű vészekben , m i n t : Isten átkozta tövis. Isten fája. Isten haragja. Istenkegyelme. Isten kenyere. Isten korsótshájn. I sten káltsa. Isten lova farka. ?sten nyila. Isten paréj. Isten pohárkája. Isten szakálla. Isten táskája. Isten

tenyere. Szent Háromságföve. Krisztustenyere 's a' t . Ki kell ezeket venn i a'köznép szájából , és alkalma tosukata d n i helyekbe.

2) É p p e n ide való k a' jó és gono szLelkektő l neveztett ek , m i n t : Angyalrúgta fii. Angyal fii. Angyal édes gyökér,*s a' t. Én bizonyosan elhiszem, hogysem a' Kerubok az égben e' gyökérrelnem éln ek; sem a ' Szeráfok amaz t megn em rúgtá k. Az égi ki fejezéseket hagyjuk

a* The ologuso knak , mi a' termé szetidolgokat, természeti Névvel nevezzük.—M i n é m ü illetlenek és útálat osok továbbá a' gonosz Lelkektő l neveztettek?m i n t : Ördög bordája, ördög fog. Ördöggyökér. Ördög haraptafii. Ördög keringő .Ördög méze. Ördög oldal. Ördög rokolya.

Ördög sz~r. Ördög szekér. Ördög t/f. Sátán fü. Boszorkány kása. 's a t. Mind

ezek m ara dván yi azon idő knek , mellyekben többet gondoltak , mint; fontoltak. • • •

3) A'babonás nevek közzé t a r tozn ak azo k, mellyek a' Szentekrő l neveztetnek, m i n t : Szent Antal virága.£z. Benedek füve. Sz. Borbála füve. Sz.György füve. Sz. György lova arka. Sz.György virága. Sz. Jakab füve. Sz. Ja-kab virága. Sz. János füve. Sz. Jánosgyökere. Sz. János kenyere. Sz. Jánosöve. Sz. János szölötskéje. Sz. János vi-rága. Sz. Ilona Asszony füve. Sz. Ivánvirága. Sz. László Király füve. Sz. Lőrintzfüve. Sz. Magdolna füve. Sz. Mária Magdolna füve. Sz. Péter kultsa.Szent Róbert füve. Szent Simeon füve. S zű z Mária paputsa. S zű z Máriateje , vagy tenyere. Boldog Asszonyqga, Bóld. Assz. haja. Bóld. Asszonyköldöke. Hóid. Assz. mentája. Bóld. Assz.palástja. Bóld. Assz. rósája. Bóld. Assz.te/ e. Bóld. Assz. tövissé. Bóld. Assz.tsipkéje. 's a' t. I de valók a ' Szent dolgoktól vétettek , m i n t : Áldott fü. Allelujafü. Mise gyertya. Szent fa. Szent füs a t. H a így akarun k nevezn i, a' vi

lág füvet na gy munka nélkül el nevezhetjuk; de az illy N e ^ e k a' Szentekneksem nagy tiszteletek, a' Növeványek



Í O

nek is illetlen és nem természeti N evek.— Nem kell minekünk vissza élni a*Szentekaek N eveikkel is , azt mondjaLinné. A' régiségnek tekintete akármelly ő sz légyen is az , soha ezeketmeg nem igazítja.

4) A' melly N övevények Nemmelegymástól különböznek, különböző NemiNévvel is neveztessenek. És így eggyNembeli Név más Nemnek nevezésérenem alk almaztathaük, még valamellyhozzáadással is, hogy a' Nemek öszvene zavartassanak. Ez a' hiba a' MagyarFű vészekben, kik egynéhány esméreteseljbckrő l neveznek sok számú Nemeket,oíly közönséges, olly mesze ki terjedő ,hogy isak ez , közel felét eddig valóMagyar Nevezéseinknek haszontalannáteszi. Eltévedek e' szövevényben, ésez Örvénybő l ki nem lábolok , ha eztvoltaképpen akarom elő adn i. — Az*Alma , Bab , Bors, Borfé , Dié, Eper/ ,Gesztenye , Káka , Kökény , Köles , /temeny , Lapu, Liliem , Mák , Mtüva y

Mogyoró , Petreselyem , Répa , Rósa ,Saláta , Sző lő , Torma, Tök , Tsaldn, Tseresznye,Viola 's a' t . holmi hozzá adásokkal, hány ű j meg új Nemeknek nevezésére nern fordítta tnak bitangul ? A'torok Bors, kerti Bors, vízi Bors , paraszt Bors , Bors fű , Borsosj fű , Borserejű fü, nagy Borsotska fü , kis Borsotska fű , 's a' t. a' mi F üvészeiuk

aél mind más más Nemek. A' Scirpus,Cyperus, Juncus, Bulomus , Ándropogon, Typha , Sparganium, 's a' t. mindKáka. A' Ph alaris, Pan icum, Miíium,Lithospermum , Coix 's a ' t. mind Köles. Malva, Althaea, Alcea, Sida, Lavatera 's a' t. mind Múlva, A' Répa,hány különös Nemnek adatik ? indiaiédes Répa, erdei Répa, veres Répa, sárga Répa, moh Répa, olasz Répa, farkas Répa , 's a' t. Magáról a ' Sző iőröl hány különböző Nem neveztetik ?

béka Szölö, Szölö fü, eb Szölö, tengeri Sző iö , veres Szölö, medve Szö lö,festő Sző lő , farkas Sző lő , vissza fordulóSzölö, el ferdúló Szölö 's a' t. Így a' Tje ,resznyérol: ikeres kutya Tseresznye , mérges fekete Tseresznye,büdös Tseresznye,piros kutya Tseresznye, vad Tseresznye,kutya Tseresznye, 'Sidó Tseresznye, gerézdes Tseresznye's a' t . Mind ezeketPajneveknek (Nonrina Spécifiea) vélné valaki igazabb jussal azon eggy Nemben.

Söí gyakorta egész természeti Retsde t , (Ordo N aturális) egy két NemiNévrő l neveznek, mint a' Legyezös virágúk (l/ mbellataej többnyire Kömény^Petreselyem , Kapor. Krétai Kömény,hegyi Kömény, vad Kömén}', disznóKömény, erdei vad Kömény, olasz Kömény , édes Kömény , kerti Kömény,réti Kömény, bétsi Kömény, fekete Kömény, 's a' t. H egyi Petreselyem , vad



I*

Petreseíyem , vizi Petreselyem , kutyaPetreselyem , czigány Petrese.lye.in, lóPetreselyem , béka Petreseíyem 's a' t.A' Pillangós virágúnknak(Papilionaceae)tsaknem tele, mint: Spartium, Phaseolus, Orobus, Lathyrus, Vicia, Ervum,Cicer, Colutea, Coronilla, Hedysarism,Astragaíus, Lotu s, Medicago, 's a' t.tsak Borsó, Borsóka. Az egész Négyha .talmos Seregben (Tetradynatrtia) a' 7orwi« ritkáa marad el. A' KéthatalmasSeregben (Didynamia) a'Lamium, Galeopsis , Stachis , Ballota , Sciop .>uaria

s a' t. nem igazán mind Tsaldn. A'kerti koszorús színes virágok, ső t méga' inezeiek is, többnyire mind Rósa, Liliom, Fiola, Ibolya 's a ' t , Hány különböző Nerceknek nem adatik a' Bakszakáll, Ketske szakáll, Roriávdrom, Kükörtsén, Lapu, Máj fű , Peszércze, Sü/y

fu, Szél, fü , 's a' t. H á t é ' szótskávaí:vad, hány N emet nem szaggatnak el, ésnem különböztetnek a' Vad fű vészek?Mind ez , azonkívül hogy tágas kapua' zavarodásr.i , lehetetlen , hogy vagya' Nyelvnek szükvóltát, vagy a' Nemzet esméretének tsekély ki terjedését nevádolja. Ha több hibája Füvésztudotnányunkr<ak ez egynél nem volna;bizonyoson tsak ez az eggy is, a'mindenekben meg kiilönböztetést és világosságot szerető Elmének tsömört okozhat

na, és a' jobbítást óhajtaná. Nem is nyugta tha t az meg bennünket , hogy ez a'Németeknél 's másoknál is úgy vagyon;hanem inkább serkenthet az , hogy mielözzük meg azokat F ünevezsseinknekalkalmatos 's helyes voltára . Mindenkülönböző Nemeknek tehát tneg különböztetett Nemi Nevet is kell keresni, ésazt tulajdonává tenni.

5) A' Növevényeknek Nemi Neveiaz Allatoknak 's Köveknek neveikkelDe egyezzenek , másként ezek zavarodást okoznak. Meg vagyon ez a' h iba

a' Magyarokban is, mint: Belead, álla t xs Alees , fű is Hyosciamus. Pésmaállat is Mosohus , fű is Centaurea moschata 's a' t. Maszlag Ásovány is Arsenicum , fü ís Datura. Az illyen Nevek a' meliy Országában a' természetnek régibbek, maradjanak abban. Vagyollyankor mindenkor utánnok tétesséke' szótska : fu, vagy virág, mint: Belénd

fü , Hyosciamus. Pésma virág , Centaurea moschata. Az Arsenicum minthogy

Erdélyben leg inkább Egérkönuk mondatik; a' Maszlag, fu névnek meg maradhat . Maszlagos eszü , — fejű , nemis tészen Egérkövest , (arsenicatum ) ha 'sem tsak bódultat , és így MaszlagDa t u r a .

6) Nemi Neveknek a ' mennyire leh e t , a' rövideket kell választani A'ter«



mészét minden munkáiban a' rövid utatszereti. A' jó Nevet komtnendáija rövidsége , könnyű sége, bizonjossága. A'Nemi Neveket gyakran szükség nevez*n i: tehát szükség hogy rövidek, könnyű ki mondásuak , 's kedves liangzá»úak légyenek azok. Az eggy singes ,és ieg feliyebb hat szótagot (sylla ba)meg haladó Neveket kerülni kell, mivelsemmi az ^1 nevezésben alkalmatlanabbninl.s , mint az igen hosszú szók. Félre tehát az oüy másfél lábnyiNemi Nevekké , mellyek három 's több meg

különböztetett hosszú szókból vágynaköszve sző ve fonva mint : .ágyban kenőés takaró ü. Arannyal versengő fü. Erdő ktavaszi borsótskája. Gergely napi virág,/Halovány színű szelíd tövis. Hideglelés el .len való fii. Hideglelést gyógyító fii. Horgas hüvelykü széna. Királyné yJsszonykáposztája , Kis Asszony reszkető tő je.Méhek szerető fii. Mérges v<td harapástgyógyító fii. Nap után forduló fü. Oszlopos tsuda tövis Pogátsa levelű ü. Szamár gyönyörű sége. Szerelem gerjesztő fü.Szerttetr« hajtó fü, Tsengö vállas torok

fü'H több iilyenek, — A' könnyű éskedves hangra is kell vigyázn i, a' nehéz ki moadásúakat kerülni keíl, vagylágyítani, mint: Gyüszüfó, jobb : GyU 'szü virág. Sártsa, jobb: Üszóny Pataniügelort, 's a' t.

7) Vigyázni kell arra is, n« hogyazon eggy dologtól vett hasonlí tás soknemi Nevekben elö forduljon , mellyilletlenséget és zavarodást okozna. —A' mi Füvészeink e tekintetben is igenbő völködnek ezekkel: Farkas bab, Farkas gyökér, Farkas hézag, Farkas méreg,Farkas nevető fü, F arkas nyila, Farkasrép a, F arkas szölö, Farkas téj. 's a' t .Í gy: M atskaf'ark, Matska fii, Matskagyöké r, Matska farkú perje, Matskamenta, hegyi Maiska menta, erdei Matska menta , Matska mézeiké, Matska

nádra fü, hegyi Matska nádra 's a' t.Siessünk, siessünk e'F arkasok és Matskák országából így a' Békáról , Disznóró l , Ebrő l, Szamárról, 's a' t. szerfelett sok ne neveztessék.

8) Ki vetni valók a' nemi Nevekközzű l azok is , mellyek a' színektő lvétettek, úgymint: a'mellyek állhatatlanok is, kivált a' veres és kékszinek;igen közönségaeen is, és nem meg határozva jelentenek, mint: Fejértövis. /<?.

jér hátú tövis. Kékvirág. Sárga virág. Sárgafestöfü. Veres fü. VeresfestSfü. Fejérgyökerüfa , 's a' t. A' szín még a' Fajzatokban is (species^ tsudálatoson változik ; még Fajnevek sem lehetnek teh átaz illyek mindenkor, annyival inkábbNemi Nevek. ÍUy változó dolgon épitsni' fundamentum nélkül való ház,



meíly le rogyik; jobb tehát azt kár nélkül le rontani, és erő sebb 's állandóbbtafpra h elyheztetni. It t is meg áll az :JSimium ne crede colori. A' színnek ollyigen ne hidj

9) Minden millyenséget jelentő Vezetékszókból (Adjec tiva) álló Nevek,rosszabbak más Neveknél , hanem havalamelly tulajdon mivoltát adják előa' Növevénynek , meíly azt másoktólmeg különbözteti, Üti tzédulát adunke* szerént az illy Neveknek : .Aprómag.u4pró virág. Büdösfü. Elforduló fü Erő

sítő fü. Eczetes fu. Festő ü. Folyó fü. Forduló íi. Fürtös fü. Gyenge gyökér. Hajasfu. Jzetlenfü.Keserű fü.Keserű gyökerüfü.Kejerű három levelű fö. Kövér fii. Nagy

fü. Parlagi ü. Parlagi virág. Porczogófű .Sarkasfü. Száraz fü. Sző rös fü. Szösiő sfü. Veresfürtös, 's a ' t. Mind ezeket úgymondhatjuk eggyre, mint másra.

Jegyzés. IVémelIy kissebítést jelentő Vezetékszók mindazonáltal innét ki vétethetnek. Lásd alább.10) A' más Piántárói vett Neve

zetek is Nemi Nevek tellyességgel nemlehetnek Hlyének a' Magyarban : Bablevelű fü. Barátzk levelű fü. Búza levelű ,

fü. Dinnye szagúfü. Dinnye fű . Figelevelüfü. Fű zfa levelű fü. Gomba ü. Körös

fa levelű ű . Körtvélyfa levelű ü. Len levé

líifű . Szegfű . Szagúgyö.ktrüfü. Szilvalt'V >lüfü. Tserlevelüfü. Vgorkaszagúfű . 's a' t 4

Ezek nem egyebek merő szorúltságnáLSem is illenek minden fajokra (Species)melly legnagyobb hibája a ' N emi Névnek. De illetlen is, midő n a' tanuló«iébb más Seregbe igazittatik, mintsema' jelenvalót megesmerné. A' rnás különböző Nemekkel való öszvehasonlítások tsalá rdo k, bizonytalanok, gyakoría szinte úgy homályosok, inint a'jelenvaló. Ez a' tanúlókat fös.zédelgésbe ejti.

11) Nem kedveili Linné az ollyanNemi Neveket is, mellyek a' Növevénynek hasznától, vagy erejétő l adattak.Hlyének nálunk a' Bábalelte B"üvésztudományfaan ismét bövséggel találtatnak.p . o.Mékavarfü. Fckélyfü. Fülbeeresztöfü.Fülbetsafuró. Geleszta ellcnvaló virág,

1 Golyvarontófü.Husindítófü. Haslágyítófü.Hideglelést gyógyítqfű . Ineresztöfü, In'nyít'ytáfil. Kelésfü. KenÖfü. Kígyó marást •gyógyítqfű , Koszfű Kószvényfü bövséggel. Körontófü bövséggel. Lcjjfű . Lepkis*sebbítöfü. Mófű bövséggel. Mdjgyógyítófű . Mollyfü. Molly ellen valófü. Pokolvarfű . Rühfű . Sennytdékfű . Sérvésfú*Sebfü bövséggel. Sebfurrasztéfű . Sömörfű .Sülyfü bövséggel. Szemgyógyítófű , Szemtisztítófű . Szemvídítófű . Szemyígasztaló~ •

1 fu, Tehénvídítófü, Ttrokgyékfü, 7brofcor<6Í'*uZB



me. 'Toroktisititffii. Tüdöfü. Varfii. 5s a* t,— Boldog Nyelv, mellyen as egész emberi természetet ostromló minden nyavalyák ellen Név szerént kinevezett tulajdon orvosló Füveket, (Specificumokat)ta láloi tsak az a' kár» h ogy harmadrésze sem éppen oílyan erejű , a' minémünek neveztetik, és hogy nem tsupán tsak a' nevezettek, hanem másokis hasonló erejük. Ezekkel is szükségtehát szű kebben élnünk, és a' hol alítalmatosabb Nevünk vagyon , helyekbe mást választanunk.

\ 2) Gyermeki, tsúf, alatsonyságot

mutató betstelen Nevek : *Agármonyfü.*uisszonykccii. Békarokka. Békatarsoly.Mlekkalok. Embererő . Engem szagoljEngem ne bánts. Franczosfa. Frantzúzfa.Földepéje. Földfusti. Gyermeklánczfü.Hozzám ^ne érj, Hugyosfü. Kakuh pogá ,isa. Kankós. Katika répája. Kiiálynéylsszony káposztája. Kóldustetü. Kurva ,virág. Lófing. Méhek nevetése. Alenydő r

, göfű . Mihálykamonya. Papsajtja. Részeggyörgyfilve Szaragógya. Szépitöfü. Szs

» relém

taplója. Tcmohdádfü bövséggel.Tsikorgófü. Várnakfü , 'stöbb illyenek.— Mind ezek szüiemenyi azon idő knek,m id ő n a' Tátra Fátr a Mátra nagyvajúdásban vóiíanak, a ' Magyar és Erdély Országi Bábák mind körülöttökbábáskodtacak, el natus riáisulus nms%

*s eggy egér lett A' mit ellet S»|obb lelt volna é az • ilJy'en Nevekfe

eggy pohár Lélhe vizet inni, az állalmagának a' Beszedő nek is azokat elfelejteni , és a' tanulni kivánó máradéknak Nemzeti Nyelvünk tsúfságáraáltal nem adni ? ?

Vágynak több hasznos Regulák is,mellyekre a' Fü el nevezésben illő fi.gyélmezni, mint p. o. Eggy Nemnekmindenkor eggy állandó Neve légyen.Tökélletesen elneveztetett a' Plán ta,mellyiiek eggy Nemi és eggy Fajnevevagyon ; és így minden Piánt ának a'Neve állani fog Nemi és Fajnévböí, Ezek.feözzű l eggjik a' másik nélkül, kiválta' I rajnév , Nemi Név néíkű l ollyan ,mint a5 Haraugütd Harang nélkül, vagyaz állat feje nélkül. E' kettő n kiviíl

, eggy eggy N övevény alatt a' több Ne»veket eggyáltaljában mint dudvát ésburjánt, ki kell hányni, 's a' t. De mivei a' több Regulák elíen illy elliataímozot t száma nélkül való hibák Füvész«tudományunkban nem talá ítata ak j azo»kat most elhagyom,

I I , Tulajdon Nevünkbeü különös Regulák.

N em elég a' rossz Neveket kiirtan i : jókat kell helyekbe választani ésforrásokat nyitni a ? jobb Nevekuek §&»•

2



fsorításokra. Ezt fogom elő adni a'következendő kben , melly így lészen.

Én a' Jövevények Magyar Neveit három féléknek: lenni tapasztalom, úgymint;i» Vágynak eggyes , végi , lös sö

kös Magyar, tulajdon Növevén.y Neveink{Nothina simplicia) olSy tulajdonok,mellyek semmiaemö más dologra nemalkalmaztathatnak, mint: Árpa , Bodza,Bürök , Czirok, Dinnye, Dohány, Eper/ ,Gyopár , Hagyma , Kapor, 'Kender, Lapu, Mák , Nád, Pipats , Retek , Sás ,Szö/ ő , Tonna, Tsaldn, Ű röm, Zandt,V a' többi.

2. Vágynak a' Görög és DeákNyelv példája szerént, magoknak a' Növevényeknek belső és kű lsö tulajdonságoktól , vagy különb különb természetidolgoknak hasonlatosságától vett Öszvetett N ő ve vény Neveink , (Nomina composita ) mint : siggó/ ü. Aranyvirág.Bakszakállfö. Czlczfarkkóró. Daruorrú

^fö. EbnyeLvű fü, Gyöngyvirág. Harangvirág. Kakuhfö. Lókörmüfü. Medvetalpfü.Ökörfarkkóró. Pemetfü. Szarvasnyelvüfű .

Tyúkszemfü. Ütijíi. 's a' t.3. Vágynak bevett idegen Neveink , mellyek leginkább a' Deák ésGörög Nyelvbő l, ha azok könnyű hangzásúak , azon szerént megtartat tak ,'s bevétet tek; ha kemény hangzásúnk,illendő lágyítással Nyelvüakhöz alkal

2 1

mazta t tak , 's magyarokká IetieneK( Peregrina recepta emollita) Illyenefc:uSlnis Anisum. BasaJyikom Basilicum. Cikória Cichorium. Cinadónin Chelidonium.

• Citrom Citrus. Démutka 1 hymus. £ndi-via-Endivia. ...Gyömbé'i • Zingiber ( Arab.Gingibev) Jácint-Hiacynthus. Tsop-Hys-sopus. Koriándrom- Coriandrurn. Kömény-Cuminum. Levendula Lavendula. Liliom-Liliurn. Ménta-Mentha. Málva-Malva.Majoránna- Maiorana. Mondola-Amyg-daltis, ffarants - u4nrantium. JSárchsz-JSarcyssus. Paszuly - Phaseolus, Petrese-lycm-Pctroselinum. Rósa-Rosa. Rozma-rin Rosrnarinus. Ruta- Ruta, 'Sálya-Sal-via. Spárga- Jsparagus. Tulipán- Tulipa.VeiónikaVeronica. Viola-Viola, 5 a t»

Ezen három Rendbeli Nevekbő l kellfelállítani a' Jövevényeknek MagyarNevezeteiket. De lesznek mindenikRendben különös megjegyzések, inellyeket lássunk renddel:

v

I. .Az Eggyes tulajdon Nevekrő l.

Legszebbek minden Füneveink között az Eggyes tulajdon Nevek, azértelső séget érdemlenek. Ezeket tehát min^dennémü régi és új Magyar Könyvekbő l, és a' köz veleélésböl minél szorgalmatosabban öszve kell szedegetni. Ezekékességei eggy Nyelvnek. Mennél több



2 3

1

találtatik e féle valamelly Nyelvben |annyival nagyobb jártasságot,, és régibbgondoskodását adja elö azon Nemzetnek a' Növevényekben, Tehát:

a ) Ezekbő l kell felállítani valahol tsak e' félék talált atnak, a' Nemi Neveket ; és ezeknek jussok vagyon másminden Neveket kitolni. így elegetteszünk eggy részt ama fellyebb említet t Regulának: Nemi Neveknek «' mennyire lehet, rövideket, illendő ket, szépenhangzóhat kell választani. Eddig valő

Fű vészeink ezeknek első ségét nem esmerték ; elegyítenek mindazonáltal holközben , hol legutól, Öszvetett N eveikközzé sokakat. Mi ezeknek érdemeiketadjuk vissza, és válasszuk ki a' tisztamagot a' polyvából .— Ámbár a' megavúlt szóknak új életet adni, egyéb Tudományokban nehezebb, és néha nagyon vissza tet szik, néha szükségtelenis: de a' F üvésztudományban ez könnyű is , vissza sem tetszik., és holottannyi szükségünk vagyon a' jó Nevekre ; elkerülhetetlenül szükséges is. Ezáltal a' N emzet is magasztalódik, sokrégi szavaink is elenyészve el nem vesznek , régi könyveinkkel 's íróinkkal iseggyezésü.nk lészen. Igyekezzünk háteeeket ösaveszerezan

Jegyzés. Hogy még is az Eggyestulajdon Neveknek első ségeket annyival nagyobb világosságra hozzam , és az elő adott három Rendbeli Nevek között, ezea érdemekbő l folyó helyheztetést mindenekkel megértessem , gondoljuk megezeket: — Minden mi esniéretünkáll a' dolgoknak jó megkülönböztetésekben. Ennek a' megkülönböztetésnek egy része és az esméretnek tökélletessége az , ha a' megkülönböztetett dolognak , megkülönböztetett tulajdon Nevét is tud.juk. A' jó tulajdon Név, mellyhezköttetet t ez a' megkülönböztetés ,gyakorta ennek a' megkülönböztetésnek legrövidebb kifejtegetése ,melly azt semmi más dologgal öszve nem hasonlít ja, és még is mináen más dolgoktól megkülönbözteti.

Az Öszvetett és kivált a' hasonlítottNevekben , ennek a' megkülönböztetésnek kifejtegetéséra , elő adására »más teremtett dolgokra szorulunk;tehá t ez tsak hasonlított esméret ,(comparativa cognitio) mellyben sokhomályos és nem mindeneknek szemb et ű n ő vagyon. Innen mondják: h ogyminden hasonló egyszersmind különböző is. Innen mondják: hogy mindenhasonlítás sántít. Tehát ezek m ár NévBek is alább valók, miat amaz első k.



hl idegen Nyelvekbő l bevett Nevekben,m ár a' hasonlításból, vagy tulajdonságokból való elnevezésbő l is minte

Sgy ki fogyunk , melly fogyatkozása a' mi ideáinknak. Teh át ezekméllán utolsó rendben helyheztetendő k.

A' honnan esitierjiik meg mi Emberek,a' Teremtő oek határtalan bölts mindenhatóságát , és a' mi szoros határú, tehetetlenségünket • Az Istenhatalmos volt annyi különb különbdolgokkal felékesíteni e' Világot; , ésközelebb, an'nyi különb különb Nemil és Fajú Növevéoyekkel beültetni,tenyészövé tenni e' tni F öldünket ,mellyel mindennap tapodunk; hogymi azoknak tsak Nevet is — alkalmatos jó N eve t,— hogy eggyiknek eínevezésében más teremtett dolograne szoruljunk, adni nem tudunk. Éllenben mi terjeszti élő nkbe az Isten.

,uek felséges nagyságát és böltseségét an nyira, mint midő n Dávid azt

4 mondja az Istenrő l; Megszámlálja ciTsillagoknuk sokaságát , és mindenik'

nih Nevet ád. Sóit. 147: 4. vagy a'í>lólnir Albert versei szerént : „ A',, Tsillagokat megszámlálja , És„ azoknak számát jól tudja, És min

deniket úgy esméri , H ogy tulaj*n ion N evén nevezi, "

b) Hogy ugyan minden feltalált,és található eggyes tulajdon MagyarNevek, Nemi Neveknek tétessenek , azlehetetlen; mert néha eggy egész Nem'minden Fajainak elöszamlalasában többeggyes Magyar Nevek is találtatnak.Ollyankor tehát visgáltassék meg ,meilyik eggyes Név legaikalmatosabba' többek között Nemi Névnek, az vezérelje ,az egész Nemet, a' többek maradjanak benne Fajneveknek. Ügy vagyon ez Linnében is , hol gyakor ta a*Fajnevek között találtatnak régi NemiNevek, mint: Triticum aestivum tavaszBúza. Trit. hibernum ő sz Búza. Trit.Spelta • Tönhöly Búza. Trit.mo.sucoeciinijilakar Búza.

c) Néha az is megesik , hogy eggyNemben eggy , két, vagy három illyeggyes tulajdon Nevek is találtatnak;de azonban a' Nemi öszvetett és fordítóit Név, vagy igen esmeretes, vagyigen alkalmatos , és a' fordítás álta l azidegenhez közelítő . Ekkor az Öszvetett Név megmaradhat Nemi Névnek,az eggyes Nevek pedig tulajdon helyeken Fajneveknek maradnak , mint: Ranunculus Bék avirág, ez igen esmeretesés jó fordítás. Ez alatt vágynak: Torsika, Boglárka , Istárj. Lshetnek tehát:Xletnunculus Thora Torsiba Békavirág.



San, asiaticus • Boglárka Bdkavirdg. Ran,.sceleratus Tstdrj Bdkavirág 's a' t.

d) Az illy eggyes tulajdon Nevek

k örű i meg kell jegyezni, hogy ha azokFa Nevek; azoknak ugyan a'köz nevezésben , még az illy eggyes Nevekben isUtánnok szoktuk vetni e' szót: fa, mint:*Almafa, Tserfa; mivel e' nélkül a' gyümölts fáknak gyümöltseiket értjük: dea' Nemi Neveknek leírásokban ezt istanátsosabb volna elhagyni , mivel,hogy gyakorta azon eggy Nemnek F a.jai (Species) nem mind Fák, hanem lehétnek füvek 'J tsemeték is közöltök.D e kivált az eggyes F ű neveknek e' szótsk á t , fü hozzá ad ni, éppen szükségtelen , nem tsak azon okon, mivel azokközött is gyakorta fák 'J tsemeték ista lá l ta tnak; hanem azért is, mert nemkell a' szókat ok nélkül szaporítani ,hosszabbítani. Nem kell tehát írnunk 'smondanunk : Buzér/tó Rubia. Czamoly

fü Aquilegia. Czillár/ ű Paris, 's a' t .hanem tsak: Buzér, Cza/no/y, Czillár,'valamint nem mondjuk: Arpsifü , Bod

za/?*, Tsalánfu, Ü r ö m / ö , 's a' t. hanem tsak: Árpa, Bodza , Tsaldn, Üröm,mivelhogy ezek magokban is azt jelentő , másra alkalmaztathatatlan tulajdonNevek.

e) Ezen eggyes tálaidon Nevekheslegközelebb járulók a' kissebbítést je»

. 2 7

lento szók, (Diminutiva) akár Fő nevektő (Substaní.ivaJ akár millyenséget je

lentö Vezetékszóktól (Adjectiva) formáita t tak légyenek azok. Ulyeneknek példái találtatnak mind régi Füvészkönyveinkben, mind ma a' Nép között, mintp. o. Aranka, Bár sonka, Boglárka, Biidöske,Fodorka, Hajnalka, Köbölke, Sáska, Siöröske, Tatárka, Tsiíkóka, Tsorbáka \ a' t.E'féle kissebbítést jelentő Nevek bő vséggel találtatnak a' Deák Fő nevek között is, mint: Asperula, Gratiola,' l5si' t.Ezen Nevek eggyeznek véghangokban,a' Deák illy végű Nevekkel is: Betonica , Melica , Momordica , Myrlca ,Phylica, Vattai, Veronica 's a' t . Sqkeggyes tulajdon Magyar Nevekhez ishasonlók, mint : Baka, Bubulyitska ,JLrnreke , Gomborka , Haritska , Káka,Palka , Paprika , Tsitsóka , Tsomorika ,Ugorka 's a' t. A' fü Nevet is magokután nem kívánják , valamint a' törsökös tulajdon Nevek. Ezeknek formáiralehet tehát többeket is faragni, mint :Börzénket Echinophora. Érdes he • Asperula. Estvelks Hesperis. ÍL rxöke Mimosa. Fillerke Oholaria. Gyámolka Co~lumnea. Gyertyatartáka Caropegia. Ha 'lovánka Cnicus. Kegyuhmk e Gratiola.Keresztke Crucianella. Koronka Coronilla. Kövérke Pingvicula. Lugaska fergularia, Faisotska • Clypmh,. -PÍ£ f*





3 °dig magánál a' fű nél homályosabb 5 haa' hasonlatosság nem köz semmi másNe m m e l ; és ha a' hasonlítóit dologgala' Növevénynek hasonlított része is röviden kimoadathatik 's a' t. Mindezeket mennyivel jobban megnyerhet*jük, valamelly Névben, anny'vaí alkalmatosabb a' Név. Továbbá azöszve*tett Neveket foglaló Jel nélkül eggyszónak öszve kell írni , hogy azok inkább Név formát mutassanak. E' szerént :

bb) Az olly Nemi Nevek mellyek a*Növevényeknek természeti Caracterje*

kel , vagy megesmertelö béllyegjeketfejezik ki , minden tekintetben legjobba k; ső t ki vévén azi , hogy ezek öszVetett szók, és néha hosszabbak , magoknál az eggyes tulajdon Neveknél isJobbak. Jobb Neveket azoknál nemtartunk , azt mondja Linné , mint a'mellyek a' gyümöltsÖzésnek valameüytermészeti jegyeit Foglalják magokban.Ez a' természeti Jegy , önnön maga Nem é t , általán fogva mindenegyesektő lmegkülönbözteti , minden. Fajaira islígalkalmatosabban illik. Valamintilly természeti jegyeket bő vebben feltalálni, úgy ezekrő l a' N övevényeknekNevet adni Liné kezdet első ben. Akkor volna bezzeg boldog a' Füvésztuáomány , ha miüdseji Plántáltat így ns»

31

vezhetnénk, vagy eleitő l fogva így aeyeztenek volna. Egynéhány illyen jóNeveket említek, mint: Hajhím Tri*chestema, tíímjijék Dilatris. HímsziromEmbothrium. Kúpmag Conocarpus. JStfgyszarvatok Tetracera. JSégyszeggyümű ltS'Teíragonia. Portokpár Diantíiera. Pár*tokmirígy Adenanthera. SzdrnyastokTriopteris. Sróffa • Helicteres 's a' t.Ezen Neveknek jóságok akkor lészenszembetű nő , mikor az egész Fúvésztudománybéli Mesterség nevezet (Terminológia ) szemünk elő tt lészen , ésmikor az illy NÖvevényeket Caracterjeikröl keresvén , Játjuk, hogy Neveik• azokból vágynak. Szükséges t ehát ezeket szaporí tan i, és ditsekedhetem az 'zal, hogy sok illy Nevek M agyar Fű .*vésztudományunkat készen várják.

cc) Jók és dilséretesek az olly Nevek , mellyek a' Növevényeknek tekintetébő l vett valami különöst adnak elő ,tsak hogy az, semmi más N emmel közne légyen. Hlyének a' Növevényi részeknek nérnelly dolgokhoz való hasonlítások. Ezek ha a' Növevénynek egésztekintetét, vagy valamelly részének kitetsző hasonlatosságát egyszerre valósággal elő adják , igen jók; h a pedig a'hasonlítással eggyütt, a' hasonlítot t részis röviden Mmoadatnaiik, aranyival vi>





3 4

Medvetalpat, Rékafarkat, egyenlő méV«íé.'fben. Elegyítsd és fő zdmeg Ebtéjjel , Farkast éjjel , egyenlő m értékben.

Adjad ? — Tsa k az , a' mit ír Linn éaz illy Deák Neveknek hibáit kimutatván: Rec. Priapi *, Clitoridis , VmMlici,Tunicae, Auriculae ana quantum vis.Extrahantur cum Patientia per diem.Detur Insano. — Vallyon uem hozsá eez szédülésbe még a'leg okosabb embertjs , és nem keresné e akárki igazabb jussal mind ezeket az Állatok Országánban, mint a 5 Növevónyek Országában?Ezekben ann akokáért mindenkor hozzákell tenni a' mondott szókai, valamint

"ellenben az eggyes N evektő l el kellugyanazokat hagyni , mert minthogyaz azt kívánók különben is sok ak; a'sok eggy,h angú végezet könnyen uaalmo t és útálságot okozna.

ee) E' gyakor/ a véget mindazonálta l még az Öszvetett Nemi Nevekbeais , ké t ok nem igen • kommendálja t. i.ennek sokaságából származható kedvetlen ízlés, és hogy sok Nemek vágynakmellyeknek Fajaik között általánfogvanem tsak Füvek, hanem• tsemeték, ső tfák is fordulnak elö. Mind ezeket füveknek mon dani a' természet ellen volna . Hogy teh át mind a.' fa vég kévesedjen, mind pedig azzal gyakorta hibáson ua. éljünk , a' fát fttóek , ée

a 4 füvet fának mondván ; legjobbaz egyébaránt zavarodást 'nem okozó Nemi N evek mellő l a zokat .elhagyni , (&

1

kinek tet szik, a' közneve*z.ésbeti után na ejtvén ) és ottan otíanez eggy hangú fii véget mind ezekkelillendő éül elegjfíteni: virág, levélj gyümő lts , mag , tok, hüvelyk, szál, szar,

'hóró , gyökér , tis i tövis 's a' f. Neve*k zcteseu:

i. Virág végezettel élhetünk kiváltképpen mindazokban , tnelJyekbena' nevezés vagy hasonlítás tárgya a'virág, és így min dazokban , mellyek

nek Deákul illy végezetek vagyon: anthus, antheinum,antheanihés. Különösenillik a' M agyarban e' végezet az éggytagú ( mo nosyltaba) szók lilán, min t;Marvirág Oi nantha. liúóvirég Cephalanthus Éjjvirágú JSycthanthcs. Födvirá'gMranth 'mum. Uóvirágú Chiojt>inthu$%jégvirág Afesrntbry cmlhemum. fííni/ irdgPassiflora. Mézvirág Mvlianthus. JSapvirág Ihlianthus. Orrvirág RhinanthusiSzennyvirdg tSpilonthcts. Szörvirág Triehosanthes. Téjvirá.g Galunthüs. VusvU rág Xtranthemtim. Vérvirág Haeínanthui's a' t De más végezetekben is gyakorta , ha a ' hasonlítás tárgya a' virág*inirit: Qonibvird'g Globulaiia. Gö tsvirá'g"Gornphraena. Gyiptzvirág Gypsophila,Gyöngyvirág Cunvüllariü. K/ zvirág M»

C 38



fivlea. Lópvhág Limosella. LángvirdgPhlox. Rongy virág IS erium. Sánczvirágylnthericum. Sárvirág Caltha. TsókvirágBasolla. Vn'virág Orobanche. 's a' t.

2. ' Lcvéi véget lehet tenni ott, a'h ol a D e á k b a n : phyllum vég vagyon,vagy a' hasonlítás tárgya a' Leve), ha ezállandó iránden Fajokban , min t : ylranylevél Chrysophy Uum. Ezerlevelü • Myriophyllum. Járomiéval Zygophyllum. Láblevél Fodophylhnn. Mészlevél ^írgophyllum. Szarvaslevél Ceratophyllum. Széplevél Caiopliyüum. Vízlevél ííydrophylluiti.így: Ailevél imbularia 's a' t.

?,. Gyümölts , gyümöltsü, a' holCarpus vég vagyon, min t : Kény ét gyümölts jírtocarpus. J apgyümölts • Heliocarpus. Sirgyümölts • Klatiearpus. Szárnyas yümölts • Pterocarpus. Hzarvasgy timölts Ceratocarpvs. Szépgyümő ítsű . Cul»licarpa, itzívgy Umöltsü slnacardium 's a't.

4. Mag, magrú. Gyapjas mag Eriophorum. Gy öngymagvú • Margaritaria.Hólrímagvú ISenispenraim, Hómag Chiococea. Koniagvu. Liihvspr.rmum. Méimag

Melicocca. Palaczkamag Corispermuin.Áiívmagú Cardiospermum. TjontmagvúOsteospermum 's a' t . Így : bogyó :daccá,

5. T ok , (capsula) m i n t : Koponyátok Craniolaria, Czövektok fJjpoais,,ss a t.

7

6. Hüvelyk, (Legumen) m i n t : Fürészhüvelyk Biserrula 's a' t.

7. Szál , melly vég kiváltképpenalkalmatos az olly Nemnek, melly Ját,tsemetét, ínfüvet is foglal magában; vagyh a a' Növevény szemeink elölt nem fordult meg, és kétséges, fa e, vagy fü,m i n t : Aranyszál Chrysitrix. SímaszálGl'jbraria. Toronszál Turritis. Ts< rhímszál Diyandra. Varjúkörömszál Colutea'& a' t.

8. 'Szár, m i n t : Bundaszár Eriocaulon. Szorniúszár Dipsacus 's a' t.

y. Kéró, mint: Ciiczfarkkóró Achillea. Ökörfarkkóró Varbascum 's a' t.

10. Gyökér , mint : Éde'gyökérGlycyrrhiza. Kígyógyökér Ophiorrhiza's a'.t.

11. Tő , m i n t : Ifaddlytö• Symphytum 's a' t,

12. Tövis , ha az minden Fajokrais alkalmatoson illenék.

13. Azok a' Nevek is, mellyek egésztermészeti Rendet (ord. natúr.) foglalnakmagokban , ha rövidek , alkalmatoson

tétetnek némelly Nevek után , mint :Perje, vagy Pasit, a 'Pas i tokban (Gramen) Moh, a 'Mohokban (Musci) Gomba a' Gombákban. Pálma a' Pálmákba n 's a' t. Ez által is kevésedik a'fü, virág, s több nevezet, az értelmet



is igen segítik ugyan azpk. így némellyékben : Paréj meíly közönségesen :

olus 's a* t.I I I . / f bevett idegen Nevű irő l,

A' mikor sem eggyes Neveket NyelVünkben nem találunk, sem ÖüzvetettNejeket alkalmatoson és jó móddalnem formálhatunk, ott kell végre azidegen Neveket vagy magokban , vagymeglágyítva felvenni, . Szépek ez®k igés roélíó ezeket is izaporí íani. Magyar

jussal bírnak már ezek: Rósa , Sálja,Isóp , Tulipán 's a' t; iioha< elébb idegenek volténak. Ügy lesznek idő velazok, a' rneliyeket most felvészünk. Aztmondja ugvanLánn é: Éljen saját JS'yelvévelminden. Nemzet; mindazonáltal ez azidegen fű vészekhez is nagy közelítés ,azoknak megért.éseítre segedelem , a' za,varodásnak nagy eltávozíatása, és sokszor elkerülhetetlen szükség is. Deugyantsak meg kell itt is jegyezni ,hogy :

i Nem ke l vaktálian minden ide.gen Neveket felvenni, hanem tsak ott ,és azokat , mellyeket szép , illendő ,természetes Magyar Névvel, az elöszámlált módok szerént í>e0uaiképp(?n el nen*

2. Az idegeneket felvévén , azokban a' nehéz han gzásokat, Nyelvünk

tulajdona szerént könnyebbítsíik , a' ,hosszúkat rövidítsük, rséha Magyar végre fordítsuk. Ezt tselektedték Atyáink'• '"is a már bevett Nevekkel, mint: Gesztenye Castanea. Isóp Hyssopus. K ipornaCapparis. Spárga Asparagus 's a' t. Ezttselekedték a' Rómaiak is a* Görögöktő l , a' Németek V D eákoktól költsöíiözött Nevekkel.

3. Kiváltképpen hasznos az illyidegen Neveket bevenni az Orvosi szerekben elő forduló idegén Országi Novevényekre nézve, mint: Aloé Aloes,^/ imomum Amatria. (mell/ GaiambiábfűvíSlna Magyarul) ylrnica sírnyékfü. ylsa

foetida büdös 'jim (in kább mint. Ördög '• <«z —r) Cascarilla KaskarUla. Cassia Ká

' zsia. Qhiaa Kina. Cinnarnoniuin Cimmét.Cubeba Kube'ha, Curouma K,urkunia. Ga ,langa* Galánga. Ipecacwanha • Ipekohán.Lacca Ladkm. Mechoacanna • Alekókáii,Myrrha Mirha. Panica OranatumPamagránát. Rhabarbarum ( Rheutn

palmatum) Rabarbara. Santalum Szántáifa. Sassqfras Szanszafráz. SimarubaSimarüba. Tamarindus Tamarind. Turpethum Turbit. Senna Szenna. Zedoaria(Kaempferia rotunda) Citvor. 's a' t.Ezekre nézve hasznoson int Ciusius ,így szólván : ,j Pracsíaret seniper na .

T



T

40

tivum Provjnciarutn, in quibus Medjcamenta nascuotur, Somén seryare ,quod haec immutatio multorum errorum occasionein praebere sólet.Car. Clusius in Arom. Hist, Anlverpiae 1579. p. 30. Ismét: Fericulosaeautem sünt Vocabulorum v srsiones,et irnmutationes , praesertim in reMedica, debentque' MedícamentorumNomina potius non interpretata relinqui, quara perperam Latina redd i . ' ' ugyan ö a* Afi dik lev. Ezt. lehet

mondani azoknak Magyar fordításairó l is.

4. Éppen így meg kell hagyni, ésvagy ÖQiiön mivólipkban, vagy lágyítva bevenni a' Fű vészektöl, és a' Füvésztudományiiak elébb mozdítóit ól adatot t Neveket. Ezen eggyetlen egy, ésüeg fő bb jutalmát a' Munkán ak, szentü l kívánja megtartani Linné,

Ezek a' Regulák , meilyek szeréntílieg kellene , és rneg is kell választania' jó Neveket a' rosszaktól Iliyenek a'Nevek , mellyeken fel lehetne, 's fel iskell állítani jobb ízléssel és kedvességgel a' Magyar . Füvésztudományt Depnkent adja magát elö eggy két észrevétel, még a' meghagy ható Nevekbenjs, t. i. sok jó meghagyható Neveinkvágynak , me'ljyek není tsak azon eggyB likut; haaem öt , liat , 's többJSe

41

mek alat t is gyakort a meg' jelennek.Te h á t :

Regula : Á' bolygó vagy bitang N eveket eggy eggy bizonyos Nemhez kellkötni , hogy azok ne széledezzenek.p . o. Atraaél, Ebnyelvű fü\ ökörnyelvüfü., ezek köz Nevek e' három Nemmel :. Anchusa, Cynoglossum , Echium ,'s még többekkel is. Légyen tehát szentségtörés öszve zavarni a' N eveket, éslégyen állandóul ^inchusa Atraczél. Cynoglossum jelentése szerént Ebnyelvilfü,Echium Ökörnyelvufü. így : Laboda.Lúdlábfil, köz ezekkel: Atriplex, Che

nopodium, 's többekkel is. Légyen tehát : yltriplex Laboda , Chenopodium jelentése szerént Lúdlábfü. így: Hunyor,Zászpa , két 30 N evek, de öszvezavartatoak e' kettő vel : Helleborus , Veratrum, 's többekkel is. Légyen tehát állandóul Helleborus Hunyor. VeratmmZdszpa. így. Lednek , Bükkön, két jó

• Nevek, de közök ezekkel: Ervum, Orohus , és még többekkel is. Légyen tehát : Ervum Lednek. Orobus Bükk ön.Így kell megállítani a' több bitang Neveket is.

2. Rég. In Synonymis Synonyinadividenda. Az ugyanazt jelentő Neveket,az ugyanazt jelentő Nevek között, vagyaz egymáshoz közelítő Nemek közöttfel kell osztani. Ez t látjuk kogy tse



4 2

lekerfte Linn é gyakort a az d Botan ícájábafi, rn int: Sombax , magyarul : Pamut , Gyapott. Gossypium is Pamut ,

Gyapott; tn tlly rrség is Linn éné l kétkülönös Nem. Miért ne lehetne te há tnekünk is eggyik eggy , másik má s ?miért iie lehetn e : Sombax Gynpolt,Gossipium Pamut ? D e kivált igen soka t segítette Linuét ebben az, hogy ökét Nyelvbő l tsinálta a' N eveket, úgym i n t Görök és Deák Nyelvbő l. így a'Görög és Deák Synonymákat gyakorta két különös Nem eknek teszi. n. o,Aizoon Sempervivurn, Qistus (mrao?)Hedara. Crambe Brassica. Crznum^ xpi>o#.)JJlium, Daphne Lau/ us. I tea Saíix. Peganon Ruta. Ptelea Flmus. 2l.izania Lotium. 's a' t, még is mind ezek ő nekikülönös N e m i Nevek. így minekün kmiért ne szabad volna elosztani „e zeket : Sllásfa Ftela, Szi/ fa rimus ? Babár Laurus , Harostyári Hedera , Soro.tzMn Daphne ? Konkoly Ágrastemma. Fadócz Zo/ ium, a' N ép nevezete szerént is.így : Fiola , Ibolya két ugyan az t jelentő Neveink , légyenek állan dóu l és za

varás nélkül: Fiola Viola. Crqntw. 's tö bb illyenek.

IV. A' Fajnevekrő l, Nomína Specijlca.

A' Fajnevekröl adandó Regulákba.mostan rövidségnek okáért béBemerészkedem. Rövideden azt jegyzem me g,íiogy valamint azokban Linné sok rosszNeveket eltű rt : úgy minekünk is, rés«szerénl• a' m egha gyhat ó Magyar Nevezet«k alkalmat os Fajnévű l szolgálhatna k , rész szerént pedig a' Linné Deák'Nevezeteit illendő ákültéteüel haszonralehet fordítani, p. o. Chelidoniunt Gódircz. Chfíüdonum maius Cinadenia Gódtrez. Chel. Gletucium szürke Gód. CheL

corniculaturn szai'vas Gódirnz. Chel. hybridutn J'elfírnás Gód. CheL japonicumjappon Gádircz. így más Nemekben is.

É n tudom, hogy mind ezen Jobbításokban megannyi Ellenvetéseket fogok hallani, mellyek közzül avagytsak eggyre , elő re meg aka rok felelni,rneHy ez: 'Do a 1 Köznép, ntitn úgy nevezi,ez által új ternh vettetik # ' FUve'szekre ,és az új JSevfikböl új zavarodéi származik.

Erre azonkívül hogy azok a' ro sszíí evek szinte úgy újak a ' tan úlór a nézve , azt mon dom Linnével : hogy ezerúj N evek, ha jók , nem terhelik úgya' F ű vésztudot nán yt , mint tíz régirossz. T ov áb bá , a' kik az Anyai téj



4 4

jel szívták bé a' régi rossz Neveket ,nem kívánom hogy azokat elhagyják ;de merem ígérni Linnével, hogy Uoo

káik jobbakat, találván azoktól elailaoak.— A' Köznépet a' mi íüeti, hát annakvagyon e egyedül való jussa arra , hogya' Tudósok ö tő le tanuljanak , és nemhogy ö a' Tudósoktól? Annak vagyone nagyobb jussa a' Növevényeknek Nevet adai, mintsem az azokhoz Tu Jomáuyszerént értő knek? Ső t inkább igaz Neveket adni a' Mö ve vény éknek tsak a'valóságos Füvészeknek vagyon liaulmokban , azt mondja Linné. Jó igetiis eggy Nemzetbea a' Köznéptő l értekezn i, végére járni, hogy, 's mint nevezik ok ez , vagy amaz Füvet, mígazok jó könyvekben ninlsenek; és eztén is megtselekedtem : mert ö nálokmaradnak meg gyakorta a' Nemzeti ,jó , eggyes tulajdon Nevek: de az azoneggy Névnek , mindenkor azon eggyPlántának adása, a' hasonlított, Öszvet e t t , 's más egyéb Nevek, meíly ritkánesnek nálok talpra, bő ven mutatják annyi alatsony, annyi otsmány, annyi zürtzavart ideák Jó értekezni a' Köznéptő l i és ezt én is megtselekedtem : denem hogy ök bennünket orrunknál fogva hordozzanak , hanem hogy íni a'tő íök halottakat okos ítéletre vegyük,

45 .9s megvisgáíjtik. A' Köznép az ö viá*gálásának tárgyait közönségesen másképpen nézi, mintsem azok valósággal

vágynak. Mi szükség az ö hibás vélekedéseit annyira aueiorizálni, hogy öutántiok indulván, mindea zű rzavart,tidorriánvnak , minden babocát szentségnek, minden Chimerákat valóságoknak bevegyünk ? 's tiszta Tudományunkat meg/ 'ertelroesítiiik ? Szentség örés eíiékiek minden felesleg való Neveiket,minden otsmány, alatsocy , zű rzavarelnevezéseiket bé nem venni? az alkalmatosokat jó helyre helyheztelni? Megkívántatik eggy jó F'üvésztő l, hogy okosíté lettel adjon Nevet a'^N övevénynek*Vegyük el hát a'Köznéptő l'a'történetbő l talált jó Neveket, jobbítsuk mega' hibá sokat , adjunk azok helyett jobbaka t szájakba , és azokban ök tanuljanak mit ölünk. Vagy ha az nékieknem kell, éljenek ök a' rossz Nevekkel , mi éljünk a' jókkal, végre ezekis elragadnak reájok. Úgy is azoknakszázad részének sem ök a' tá laló i, hanem azokat ő k is a' régi úgy monda

tot t Tudósoktól vették. Hát nem sza.bad e ma is a' Köznép felett böltselkedni? Eggy jó Fű vész ha okos ítélettelrr>eg nem visgálja és roslálgatja azt, a"mit ö tő lök h al l, bizoayosoa tsak bo



gát után indul. Hajdan a' ködös idö*ben Raránus GÖrög Hadi Vezér, a' Ke«tskék után is várat nyert:, de már ma :

** V~en.it Hesperus , ite Capellae Jön azEstve, Haza Kelskék Tetszik « Esthajnal; ballagjatok el haza, KetskékMinekünk pedig , ha a' világossággalélni akarunk: Oszlik a' köd, — a' seté tség, — Virrad — ékes Nap derfll

Ezen Kritika szerént, eggy tökáile*tes Magyar Füvész könyvre szükségeslévén az , hogy mindenünnen a' kétMagyar H azába , fő képpen a'jó eggyestulajdon Magyar Nevek öszveízedettessenek: mindjárt közlöm az eddig öizveszedett , és elő ttem esmvreles eggyestulajdon heveknek Abécze szerént írtLaistromát. Mind ezen Neveket, vagy^régi és új Füvész, 's más : egyéb Magfar Könyveinkbő l; vagy a' Nép közöttyaló é lésbő l, szinte tíz tsztendök alattszedegettem 's válogattam , és Linnészerént vaió , rész szerént Ne m i , rés*szerén . Fajnevekkel. ösivekötöttem ,meghatároztam. Közlö'm a' végre $hoí^y ezeket közönséges kké lévén, kér

jek miaden ahoz értő ket, hogy hu mégezeken kivül valahol a' két Hazában«' féle jó eggyes tulajdon Nevek imittamot t lappanganak , találtatnak ; azokat a' Közjó végett öszve««diíi, és vagy

4 7

ezen Újság kiadókkal, vagr egyenesenvelem közleisi , méltáztasüanak i hozzajok tévén egyszersmind azoknak ,

akár Linné , akár más Botánious szeréní vaió Deák Neveket is. Czélom az tliogy így ösveszedvénj és elrendelvénNyelvünkben találtató minden jó eggyesNeveket, az öszvetett .Neveket régi és.Újabb íróink uián kidolgozván , a' mégnevetleneket pedig a' szoros Kritikaszelént elnevezvén '. kiadják N emzetiNyelvünkön első ben Hgyan eggy Bevezetést (i M a gy ar F üv és zt u~domdnyra, mellyben a' TermészetiHistóriának az a' része, melly JSóvevé.vények Országának neveztetik, egészenbenne légyen , azonkívül jobbára mindazok, vaiamdiyeket szükség tudni a'Füvésztudoinányra. Azután pedig haNemzetemnek erre "kedvét 's kívánsá

• gát tapasztalándotn : a' Linné egészísi s tam a Vege t abi l iumját is magyarul kiadhassam, . A' dolognak természete kívánja , hogy míg valamire,a' Hazában jó Név találiatik , addigazon dolognak nevezésére új Nevet fel

ne vegyür.k, és a' szép eggyes MagyarNevek nélkül eí lenai, vagy azokat elhagyni temeitetni, m Aly káros, a' felJyebb valókból kitetszik; azért a' mégtaiáltathatókriak, öszveszedésekre ezt



48

leg jobb módnak ítéltem. —: Hogyhaezekben homályosabb fejtegetésü idegenbő l vett Nevek, vágy más Nemzetekkel is köz Nevek találtatnak ; aztsenki talám vétkiil nem tulajdonít ja,mivelhogy mellyik Nyelv költsönöztelégyen a' másiktól $ senki jól meg nemhatározza, azonban énnekem elég az ,ha kitő l vettem , megnevezhetem. Mellyvégre is , avagy tsak a' nem olly közönségesekben, mind azoknak mellyeket elkövetkezendő Lajstromban fogokközíeni , Urát ad o m, és imé megnevezem a' forrásokat 4 mellyekbő l szedegettem mind azokat:

í. Horhí Melius Ye'ter Herbariúmaunyomt. Kolosvár. 1578. £,.

1 Bejthe István Nomenclator Stir-pium Pannonicus (Dávid Czvittinger pag.,52.; Antverp. 1583 4.

3. Pétsi Lukáts^ Keresztyén Szü-zeknek tisztefséges Koszorúja nyomt.1591 12*

4. Bejthe András Füves Könyve,nyomt. Németújvár 1595 4.

5. Molnár Albert Dictionariumainyomt, Heidelberg, 1631.

. Cgyan azon Neveket Páriz Pdipai Ferencz is minden változtatásnélkül Dictionariumába beírta, ésígy Lexicon íróink így fognak je»gyeztetni: DD. vagy LL.

6. Strsgovai Madals Gáspár HáziÁpathéká. 1628 12. MS. avagy Kézírási

7. Lippai János —• Posoni Kert.1664 4>

8. JSadánji János Kerli dolgoknakleírása. Kolosv. 1669, 4-

9. Christ.-- Mencze/U Lexicon Pían-iarum polj glotton vniversaia - Beroiini

1715. fol.10. lo. Atnos. Cöménii lanüa Lingjlat. 1729. g.

. 11. lo. Torkos Taxa Pharnríaceuti-. ea POJSOQ. 174.5. foL

í2 Tsapó Jóstif új Füves és Virá-gos Kert. Poson 1775 8-

13. Benkii Jósfíf NomericiaturaBotanica. A Magyar Könyvházban.1783 8« és más tWunkái, mint: Tél^Bokréta, Közép Ajtai Dohány.

.1-4. Med. D. Máijus István Ó ésÜj Dietetikája 1787 s a t.

Más Nemű , és nem Füvész, KönyvekN év szerént.

\%. Tsáti György. Méhes ,G azda8.

B



5°

Némelly Kézírások avagy Manuscri*pt um ok, két régi Zwingerben. '

A' Nép között szerte széllyel talált,vagy hallott Nevek.

Magyar eggyes tulajdon Jövevényff evek , Abfície szerent.

Áfonya. Fos. Tax.Alakor.Alásfa. Mél. Pét.Almafa.Aranka. Népközt.Arüii. Aríifiola. Tsapő , Mátyus.Aszornány. Mad. G ásp.Átánfa.Atraczél.Bab.Babér. Mad. G asp.Babó. Népközt.Bádián. Pos. T.Baeoltsa. Benkő Jós.Baka. Bejthe Ist. Tsap. Benko.Bangita. Nép köat.. Viburnum.Baraboly.Baraczkfa.Barüng aMad. Gásp. Amarauthur.Bársonka.Barts. Ms. Aca'nthus,

51

Bárzing. Lippai. Tsap ó. BenkÖ.Banal. Bejthe A.Berkenye.Berseny.Bértse. BenkS.Bikfa.Bobonyik. Ms. Siuns.Bodza.Bogáts.Boglárka.Bojtorján.Borboja. Bejthe I . Berberis.Borostyán.Boroszlán. Benkö.

Bors.BorsóBorzsika, Benkő .Börvely, Mel. Pé t. 's a' t.Bösövény. Pos. T .Bubulyitska.Burets. Tsapó.Búza.Buzér. Pos. T.Búvák. Benkő .Biidoske.Bükkön.Bürök.Czamoly. Mél. Pé t.Czékla.Czillár. Tsapó.Czirbel.Czirok.



Démutka .Derécze. Pos. T.Derezle. Ms. Selinum,Dinnve.Diófa.Dohány.

NDutkó ró . Mel. P étEgerfa.Elets. Népközt. Butomus,Emreke. Benkő ,Eperjfa.Fagy alfa. i .,F e n t ö . Benkö. ..; ,Fenyő fa.Figefa.Fodorka. Mel, Pét,Folyóka. Népközt.Folyondár. Népközt,Fogánt s. Benkö. ,. .Fogatsán. Benkö.Fúiak. Bejthe I.Fű zfa.Filzény. BenköGalagoaya.Galambicza (Gomba) Mátyus.Galambocz. Pos. T. Verbéna.Gálna. Pos. T. Pulrnonaria.Gaiócza ( Gom ba) Benkő . M átyus.

^Gerebtsin. Népközt. Tsáti G yörgy, Astef,4s4dircz. Népközt.Gombotka , Benkő .

53Gy ap ott.Gyékény,Gyertyánfa,Gyopár.Gyulytován^r.Hagyaja.Hagymánts, Bejthe I.Hajnalka. Nép közt.Hanga.Haritska.Hársfa.

• Héla. Bejthe I. Aegylops.Hereliura. Mel. Pét .Héri ts. Szabó D. Adonis.

Hínár. Nom Ord. Nat. Algae,Hirip. (G omba) Mátyus.Hölye. Ms. Asphodeíus,Hunyor.Huttfza. Beokő .Jávorfa.Ibolya.Jegenyefa.Iglicze,Iharfa.IhszaSag. DD.Imely (gyökér) Pos. T,Iski. Mátyus.Istárj. Mél, Pét .Káka. \Kakits.Ealincza. Pos. T,Kacdilla, Benkö,



Kankalin. Tsapó.Kapor.Káposzta.Kapotnyak.Katang.Keoder.Kígyótrang. Mel. Pét. s a t.Komló.Konkoly.Kosbor. DD. Orchis.Kotsord. DD. ebbő l Pos. T. Kodorcz,KÖbölke (G om ba) Beakő .Kökény.Köles,Körösfa.Körtvélyfa.Kukoricza. Népközt.Kükörts.Kükörtsén,Laboda.Lapu.Lednek.Len,Lentse.Linka. Népközt.

Lóhere.Loncz. Mel. Pét . s a t.Lórom, Bejthe A. Ist. Pos* T .Lúcz (fenyő ) Mel. Pét. Mad. G. D D,Mágia. DD . Rubus fruticosus.Mák.

f

5S

Málna, Mad. G. Pos. T.Mángolt. DD. Blitum.

jMaszlag.Mátson ya. Népközt. Szabó D. Ono»pordon.

Mazola. Tsapó. Benkö.Medgyfa.Merkácz. Bejthe A.Meteng. Bejthe Ist . A. s a t,Metsek. Ms. Iberis.Mézeiké Mel. Vét. Bejthe I. s a t.Mézgánts. Bejthe I. s a tMogyoró fa.Momaron. Mel. Pét.Muhar. Bejth. A. DD. Népk. Panicum ,Muharcz . Tsapó.Murok.Mustár.

Miiköts. Népközt . Androsace.Nád .Nésit. Melt Pét. Tsapó . Benkő .Nyárfa,.Nyírfa.Ostorménfa.Östör. Mel. P. Bejth A. s at

Öszike. Benkő .Páfrány. Ordo Nat. Filices.Pakilints, Benkö.Pa lka. Ms. Cyperus.Pamut .Pá pon ya. Mel. Péti s a í,Paprágy. Polypodium.Paprika.



Páréj. Olus orrinis geh. Nadáű yí.Pasit. ord. N at. Gratninum.Paszkoncza. Szabó D.Népk.Eupatoriurft

Patacz . DD. Anarnone.Pera. Mel. P. Pos. T. s a' t.Peremézs. N épközt,. Coraen. Jáo.Pereszlén. C iinopodium Benkő .Perié. DD. Pos. T.Peszércze. Mel. Pét. 's a' t.Piekék Bejth I.

• Pimpő . D D . Népközt. Potentilla.

S a n . Mad. Gásp. Cuscuta.*Pisztricz (Gomba)

Pólé . Mel. Pé t. 's a t.Porcz . Pos. T. Heraiana.Portsin. Mel. P.Pöfeteg.Pöszméte.Puszpáng. Bejth. A.Putnok. Pétsi Luk. Pos. 1. s a t.Ragadály.Rekettye,Pvépa.Repcze. .

Reptsény.Rézíka. Népközt. Lepidium,Rozs.Rozsiaok. DÍJ.

Pétsi Luk. M , B.11Ü.Sáfrány.,

Salaid.iSárkerep.Sás.

Sása. ' , •Sikkantyú. BenkŐ »Siska.Sol ina . Benkö . • • .• • •Sotnfa.Sóska.Súlyom.Szaka. Benkő .Szamócza DD, Népközt.Szederj.Szeklio%e.Carthamus.Lóczai Ösk. konyV»Szettyin. Népközt.Szilfa.Szilvafa,Szittyó.Szkómpi a.Sző lő .Szöroörczefa. Népközt.Szömörke (fenyő ) Mel. P„ Pos. T. 's a' tSzömörtsök (Gomba)Szörpske. Mel. Pét.Szúlák.Szulok. Tsap ó. Benkő .Tárkony. Bejth. A. Mad. G.Tatárka. DD.Tátorjáa. Népközt.Ternye. Benkö.Tcrnyő fa, Beakő . Szabó D.Tornaa.



5

Torraánts , Benkő .Torzaika, Mél, Pét. •T ő k.Tölgyfa.

Tömjénfa.Tön köly. Bejthe I .Turbolya.

Tsádé . Népközt^ Benkö.Tsákóka. Benkö.Tsalán.Tsenkesz. Matyiig.Tserfa,Tsigolyjt. Benkő . Népközt.Tsiperk"e" fGombaJ Benkő , Mát fus,Tsitsóka.

Tsombor.Tsomorika,T^orbka.T. cormo ya.

4Tsöd. D D . Ms,Ugorka.

Benkö.Benkö,körke.

Ü r ö m .Zab.Zanót .Zapócza.Zászpa.Zdler.Zeinicre,Zódokfa.

Mad, Gásp

Benkö,

Bejihe A, Istv.

Vadócz. DD. Népközt.Varádits.Vargánya (Gomba) Benkö.Mátyus.NepkVenicz. Bejihe Ist. Clematis.Virnáücz. Benkö.

Ezek pedig Deák Név nélkül talált,ás még határozatlan N evek , úgymin t:Bellen , Fenyer , Gatsiba , Gétse, Győtény, Imer (gyökér) Koloka, Kolokány,Lellek , Malogya , Magyal , JMarunka ,Qrrtsilány , Pakócz , Fo.'ing , Rr/kerySzerep, 'Siruf, Tuglacz , Tippan, Zónát.

rnellyekröl a' kinek mi bizonyossága va.gyön, közölni ne sajnálja.



6é

A nyomtatásban ejtetthi bá kat következendő képpenlehet megjobbítani:

12, lev. 4. rend. virágunknak olvasdvirágúknak, vagy viragúaknak.

ugyanő t 13. rend. Scrophitaria , olv.Scrophularia.

19. lev. 27, rend. nevünkbeli olv.vünkbeli.

2. lev. 4. rend. Is név olv. és35. lev. 16. rend. antheantes olv. arithe,

anthes.lev. 24, rend. Panica olv. Punica..ler. 21. rend. nugtartani olv. meg*tartatni .lev. ii. rend. kiadják olv kiadjafe

lev. a 9. rend uián ezen fzónak kellettvolna következn i: Kornis. Gentian a Paeumoaaotfi.e. Népközt,

a5 név

3940.

4 72 4



A Magyar Füvésztudományról

Documents