A korai avantgárd és a film Dadaista, futurista és szürrealista művészek filmjei
Jan 15, 2016
A korai avantgárd és a film
Dadaista, futurista és szürrealista művészek filmjei
• Felismerhető tárgyak absztrakt minősége
= stilizáció eredménye
Az avantgárd irányzatok – a stílusra hívják fel a figyelmet, a stílus meghatározó a formák absztrakt elrendezésében
Man Ray: Fekete és fehér
Man Ray, Noire et Blanche, 1926;
E.L.T.Mesens, Masque servant à injurier les esthètes (Mask to Injure Aesthetes), 1929;
Roland Penrose, Paul Eluard and E.L.T. Mensen having a conversation wearing masks, 1936
Dadaizmus
• A dada és az absztrakt tendenciák a 10-es években és a 20-as évek elején hasonló koncepciók mentén alakultak
• Szoros együttműködés
• Figuratív műv. elvetése
• Man Ray: Return to Reason (1923) – dada-absztrakcionista tendencia
Marcel Duchamp és Man Ray a Felvonásközben
Felvonásköz (1924, René Clair)
https://www.youtube.com/watch?v=mpr8mXcX80Q
Vagy
http://www.ubu.com/film/clair_entracte.html
Mechanikus balett (1924)
Fernand Léger
Kubista/konstruktivista festő
A gépész (1920)
A város (1919)
A moziról
• „A mozi 30 éves, fiatal, modern, szabad, és hagyományok nélküli.”
• „A mozi egykorú a géppel. A színház egykorú a lóval.”
• „A filmre adaptált színház középszerű.”
A moziról
• „Tudtátok mit jelent egy láb, mielőtt cipőbe bújtatva egy asztal alatt láttátok a vásznon? Olyan megrendítő mint egy arc. A mozi előtt a részletek, töredékek személyisége ismeretlen volt.”
• „A mozi személyiséggel ruházza fel a töredéket, keretbe foglalja.(...) Egy inggomb kivetítve, százszorosára nagyítva olyanná válik mint egy sugárzó bolygó.”
• „A tárgyak mozgatása képlékennyé, alakíthatóvá teszi őket.”
• Az alkotásnak olyan eseménnyé kell válnia, amelyben nem azt keresed, hogy az mit jelenít meg, hogy az minek a reprezentációja.
• Milyen stilisztikai eszközökkel éri el a formák absztrakcióját?
• Egyes beállításokon belül? Keretezés?
• A montázs hogyan hoz létre absztrakt kapcsolódásokat? Formák kontinuitása vagy diszkontinuitása?
• Felvezető képsor címmel• A film ritmikus elemeinek a bemutatása• Tárgyak prizmatikus láttatása• Ritmikus mozgások• Emberi alakok és gépek összehasonlítása• Képközi feliratok és képek ritmikus
váltakozása• Főként kör alakú tárgyak mozgása• Tárgyak gyors tánca• Visszatérés a Charlot-figurához és a
kezdeti szegmens elemeihez
Szürrealizmus
– filmkép látszólagos valósághűsége, mimikri jellege
– ezt nem a valóság illúziójának megteremtésére kell használni
- illuzorikus volta révén a legalkalmasabb a meghökkentésre
- Paul Eluard: „Elragadónak találom annak a tükörnek a valóságát, mely nem tükrözi képmásomat.”
Man Ray munkássága
René Magritte:Not to be Reproduced (1937)
• Ez az illuzórikus jelleg teszi a filmképet hatásosabbá a nyelvnél
• Éppen ezért nem kell a figurativitásról lemondani – újra kell értelmezni a tárgyak térbeli és időbeli viszonyait (Magritte)
• A szürrealista film az elbeszélőfilm konvencióit használja – sűrítés és elválasztás
• Az elbeszélőfilm szabályai elrejteni próbálják műviségüket – éppen ezért alkalmasak a valóságfeletti tartalmak hatásos kifejezésére
• Példa: a tükör használata Luis Buñuel: Aranykor c. filmjében
R. Magritte: Listening Room
Belga szürrealisták/avantgárd művészek
• Charles Dekeukeleire
Combat de boxe (1927)
• Henri Storck
Pour vos beaux yeux (1929)