A KÖZLEKEDÉSPOLITIKA TÁRGYA, MÚLTJA: KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁK AZ EZREDFORDULÓIG Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai politikák Szolnok, 2007 november 24.
40
Embed
A KÖZLEKEDÉSPOLITIKA TÁRGYA, MÚLTJA: KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁK AZ EZREDFORDULÓIG
A KÖZLEKEDÉSPOLITIKA TÁRGYA, MÚLTJA: KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁK AZ EZREDFORDULÓIG. Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai politikák - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Történeti háttér, a közlekedés és a közlekedéspolitikák múltja, kialakulása stb.
A 2001-es WP felülvizsgálata 2006
Mi a szakpolitika? Mi a közlekedéspolitika?
Szakpolitika (ágazatpolitika, közpolitika, policy)[és nem politika, hatalmi- v. pártpolitika, politics]
Összerendezett kormányzati akarat, stratégia az adott kormányzati terület irányítására
Közlekedéspolitika: a közlekedéssel kapcsolatos ügyek kormányzati kezelése
(1) összerendezett kormányzati akarat, stratégia a közlekedési ügyek kezelésére
(2) Egy dokumentum, érvényben lévő törvény, jogszabály
[(3) Néha: egy időszak eredményei a közlekedés területén (visszamenőleg)]
Mi a közlekedéspolitika ?
A mindenkori célokról van szó: egy ‘tankönyvi’ meghatározás, ami érvényes 1848-ban és 2004-ben is
Kormányzati stratégia kialakítása a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására, - az adott társadalmi elvárások, gazdasági, műszaki stb. lehetőségek figyelembevételével. E keretek között szakmai célok megfogalmazása, és e célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása (prioritások, feladatok, programok… …projektek?).
A hazai közlekedéspolitika múltjából
1848 Széchenyi – Budapest szerepe, a közlekedés szerepe
Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848.
„Minden esetre csak minmagunktul függ hazánk eddigi mulasztásibul a lehető legnagyobb nyereményt vonni az által, hogy a polgárosodott világ drágán szerzett tapasztalatait, mellyek teljes kifejlődésükben állnak előttünk, felhasználjuk; mi egyedül attul föltételeztetik: mennyire tudjuk azokat saját viszonyinkra alkalmazni, s e közben megóvni magunkat a vak utánzás, avagy szertelen elbizakodás ballépéseitül. Szóval függ a külföldi tapasztalatok elfogúlatlan birálásátul, s saját viszonyaink helyes felfogásátul.”
1968 közlekedéspolitika Előtte 1963/64 közlekedési csőd Infrastruktúra fejlesztés elmaradása, erőltetett iparosítás mellett
a tartalékok felélése A fejlődés trendvonala, Újjáépítési periódus vége (Jánossy
Ferenc) Nem a kapacitások feltűnően alacsonyak, hanem az igények
– A vasút rekonstrukciója, a korszerű vasút megteremtése
– A közúti szállítás komplex fejlesztése (úthálózat, közúti járműállomány, kiszolgáló létesítmények)
– A reformmal együtt lelassult a végrehajtása
1980-as évek „önfinanszírozó vasút– Teherszállítás jövedelméből fedezni a személyszállítás
veszteségeit
A hazai közlekedéspolitika múltjából
1990-es évek: helyzetkép– Adottságok
földrajzi fekvés, topográfia, vízi közlekedés, „medence” helyzet vs. „átjáróház” szerep
– Fejlettség-elmaradottság posta, ivóvíz, vasút-villamosítottság, közút-ellátottság, járműpark és vasút minősége stb.
– Államszocialista modell speciális következményeitelefon, határállomások sűrűsége, centralizált kereskedelem és fizikai hálózatok nyomott árak, gerjesztett túlkereslet,fenntartás elhanyagolása,szerkezeti és területi központosítás
Új helyzet: rendszerváltás, piacgazdaság, EU
A hazai közlekedéspolitika múltjából
EU 1992 előtt – nincs integrált közlekedéspolitika, kiragadott alágazati célok
(hajótérfogat-selejtezés, pihenőidő, repülésbiztonság stb.) fő motívum a versenyszabályozás
EU CTP 1992 „Egységes hálózat az egységes piachoz”– integrált közlekedéspolitika – de egyrétegű (nemzetközi szint)– intermodalitás, interoperabilitás =>, free access, corridor, TEN-T
single market
Helyzetkép a 90-es évekből: az EU és HU közlekedési jellemzőinek összehasonlítása. forg/GDP, átkm, baleset, modal split (=vasút/közút arány) EU-25év KE+10-15 év
Az Európai Unió Közös Közlekedéspolitikája (CTP) 1992
Az interoperabilitás szükségességének illusztrálása: eltérő feszültség és áramellátási rendszerek Európában
Az Európai Unió Közös Közlekedéspolitikája (CTP) 1992
1996 Közlekedéspolitika
A hazai közlekedéspolitika múltjából
1996 Közlekedéspolitika– Öt stratégiai főirány
A hazai közlekedéspolitika múltjából
1996 Közlekedéspolitika– Öt stratégiai főirány– Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése
A hazai közlekedéspolitika múltjából
1996 Közlekedéspolitika– Öt stratégiai főirány– Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése
–
A hazai közlekedéspolitika múltjából
1996 Közlekedéspolitika– Öt stratégiai főirány– Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése
–
– Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése
A hazai közlekedéspolitika múltjából
1996 Közlekedéspolitika– Öt stratégiai főirány– Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése
–
– Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése
– Az emberi élet és a környezet védelme
A hazai közlekedéspolitika múltjából
1996 Közlekedéspolitika– Öt stratégiai főirány– Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése
–
– Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése
– Az emberi élet és a környezet védelme
– Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás
A hazai közlekedéspolitika múltjából
1996 Közlekedéspolitika– Öt stratégiai főirány– Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése
– A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése
– Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése
– Az emberi élet és a környezet védelme
– Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás
A hazai közlekedéspolitika múltjából
1996 Közlekedéspolitika A főirányok lebontása– Hálózat, jármű, szolgáltatás, szabályozás, humánpolitika,
közlekedésbiztonság
– Alágazati fejlesztési főirányok
– Megvalósíthatóság, finanszírozás
1. főirány
2. főirány
3. főirány
4. főirány
5. főirány
Infrastruktúra-hálózat,járművek
Forgalom, szolgáltatás
Szabályozás, humánpolitika
A hazai közlekedéspolitika múltjából
Összefoglalás
A közlekedéspolitika egy szakpolitika, amely a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására szolgáló kormányzati stratégiát foglalja össze.
Az elmúlt másfél évtized közlekedéspolitikai alapdokumentumai az Európai Unió 1992-es (CTP) és 2001-es (Time to Decide) Fehér Könyve, ill. az 1996-os és a 2004-es hazai Közlekedéspolitika.
Az unió dokumentumai elsősorban az egyes országok hálózatainak az átlapoló szintjére koncentrálnak, a folyosók építésének változatlan prioritással való átvétele a hazai közlekedéspolitikába elhibázottnak tekinthető.
A hazai tervek a túlzott prioritás mellett egy egyközpontú szerkezetben a főváros térségén vezetik keresztül a tranzit-utakat és erre a struktúrára építik rá a logisztikai központok hálózatát.
A KÖZLEKEDÉSPOLITIKA TÁRGYA, MÚLTJA: KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁK