A családi alkotmány‘adás_dr... · Alapvetések a családi alkotmány, mint szükséglet A családi „jogalkotás” szükségességének hátterében álló tényezők: •

A családi alkotmányISMERKEDÉS EGY ÚJ TÁRSADALMI ÉS JOGI

JELENSÉGGEL

dr. Barkassy-Grünfeld Loránd

Főbb témakörök

• Alapvetések

• Alkotási folyamat

• Családi alkotmány tartalma

• Összegzés

Alapvetéseka családi alkotmány fogalma

• A családi alkotmány (karta, protokoll, szerződés) egy írásba foglalt nyilatkozat, vagy több szerződő fél részéről megkötött szerződés;

• célja, hogy rögzítse a család kulturális és szellemi örökségét, a család

jövőbeni gazdasági reményeit és ambícióit, valamint mindezek

eléréséhez szükséges eljárásrendet, szabályokat;

• tartalmazza családi küldetéstudat megfogalmazását;

• a bonyolulttá vált családi és vagyoni viszonyok szabályozott rendben

történő kezelését;

• a családi alkotmány teremti meg a család, a családi vállalkozás és a

külvilág közötti viszonyrendszert.

Alapvetéseka családi alkotmány, mint szükséglet

A családi „jogalkotás” szükségességének hátterében álló tényezők:

• a családi viszonyok és a családi vállalkozás komplexitásának,

volumenének növekedése;

• a családi vagyon, családi jólét védelmének szüksége;

• a vagyonmegóvás, és vagyongyarapítás intézményesítése;

• a családi vállalkozás vezetésében, irányításában való generációváltás

aktuálissá válása.


Kérdések, melyekre adekvát választ adhat a családi alkotmány:

• A családi vállalkozást családi tulajdonban kell tartani mindenáron?

• Milyen körülmények között mikor lenne érdemes megfontolni a

vállalkozás eladását, vagy külső befektetők bevonását?

• A családtagok vajon egyezően látják a család jövőjét?

• A családtagok mely időpontban szerezzenek jogosultságot arra, hogy

részesedést szerezzenek a családi vállalkozásban?



• A családi vállalkozásban lévő részesedés átruházását érintően szükségesek

korlátozások?

• A családtagok vállalkozásban való alkalmazásának mik a kritériumai?

• A következő generációnak milyen feladatai lennének a vállalkozást és a

családi jólét fenntartását illetően?

• A fiatalabb családtagoknak szüksége van mentorállásra ahhoz, hogy

elsajátítsák a család vezetéséhez szükséges ismereteket, és megismerjék

annak eljárásrendjét?



• A mentoroknak mely szempontok menték végezzék feladatukat?

• A család vezetésének eljárásrendje miként kerüljön meghatározásra, ki

vezesse a családot?

• A vezetőnek milyen kritériumoknak kell megfelelni, és mikor jön el a

vezetőváltás ideje?

• Amennyiben a vezetőség testületben működik, a családtagoknak

többségben kell lenniük?



• Amennyiben a családtagok földrajzilag elszórtan élnek egymástól távol, a

vezetés eljárásrendje ezt miként kezelheti?

• Mely esetekben szükséges nem családtagokat, külső szakértőket,

tanácsadókat bevonni egyes családi ügyekbe?

• …………….

Alapvetéseka családi alkotmány normativitása

Normatív jelleg:

• A családi alkotmány jogi kötőerejétől függetlenül normatív jellegű. A

normativitása annyit jelent, hogy a családi alkotmány minden esetben

rendelkezéseket tartalmaz. Elrendeli, hogy mi legyen („Soll”).

• Minden norma egyben értelmezési séma is. Egy szerződéskötés attól lesz

több, mint egy levélváltás, hogy a Polgári Törvénykönyv irányadó

rendelkezései alá esik. (Hans Kelsen: Tiszta jogtan)

• A jogi norma három szerkezeti eleme: hipotézis, diszpozíció,

jogkövetkezmény


Normatív jelleg:

• A családi alkotmány csak akkor tekinthető jogi normának, amennyiben

jogkövetkezményt is tartalmaz, vagyis a rendelkezését megsértőkkel

szemben szankciót helyez kilátásba, amit végre is hajt. (lex imperfecta).

A családi alkotmány jogi megítélése:

• A pozitív jogi normatan szerint a jogi norma érvényét egy másik jogi

normától eredeztetheti, amely elvezet egészen egy feltételezett

alapnormáig (Grundnorm). Egy állam alkotmánya vagy alaptörvénye a

jogszabályok hierarchiájában első helyen áll.



• A családi alkotmány tartalmát tekintve hasonlít egy állam alkotmányára,

jogalkotási szempontból azonban messziről sem.

• A családi alkotmány formáját tekintve lehet jognyilatkozat vagy

szerződés.

• Jogszabály családi alkotmányhoz, mint jognyilatkozathoz nem fűz

joghatályt (esetleges kodifikációs javaslat).

• A családi alkotmány így gyakran nem bír jogi kötőerővel. Az abban

foglaltak csupán iránymutatással szolgálhatnak a családtagok számára.



• A jogi kötőerővel nem rendelkező családi alkotmányoknak is lehetnek

jogi következményeik. A családi alkotmány ezért minden esetben jogilag

releváns.

• A családi alkotmány rendelkezhet jogi kötőerővel, így annak

rendelkezései kikényszeríthetők, amennyiben szerződéses formában

születik.

• A szerződések konszenzuál ügyletek, relatív jogviszonyt keletkeztetnek,

amely csak a felek között teremt jogi kötőerőt.

Alapvetéseklegfőbb princípiumok

• Családi ethos meghatározása, a családi ethos-nak megfelelő

magatartás megkövetelése a család valamennyi tagjától;

• Iskolai előmenetel, megfelelő neveltetés elvárása;

• Utódlás generális elveinek lefektetése;

• A család, a családi vagyon és a családi vállalkozások

hatékony működtetését szolgáló szervezet meghatározása.

Alkotási folyamatprimus aquirens szerepe

Primus aquirens:

• A családi vagyon megteremtésében és a családi vállalkozás

megalapításában legnagyobb szerepet betöltő családfő.

• Tipikusan akkor jut kiemelt szerephez, ha már első generációs

szükségletként jelentkezik a családi alkotmány bevezetésének igénye.

• A hazai viszonyokat figyelembe véve, Magyarországon az első

generációra hárul a feladat.

Alkotási folyamata többi családtag és a külső szakértő szerepe

Többi családtag:

• Az alkotási folyamatba véleményezőként való bevonás, javaslattétel és

ajánlások megfogalmazása a tartalmi elemeket illetően.

Terminológia:

• A jövőbeli remények, elvárások, ambíciók, a családi értékek, célok

sajátságos megfogalmazása családonként eltérő;

• a családi önazonosságot kifejező tartalmi elemek kidolgozása;

Alkotási folyamata többi családtag és a külső szakértő szerepe

Terminológia:

• a családi alkotmány megszövegezése jogalkotási, okirat szerkesztési

feladat, így mindenképpen jogászi szakértelmet igényel.

Legitimitás:

• Szakértő elemek bevonása emeli az okirat szakmai színvonalát;

• Családon kívüli tényező javíthatja az okirat családtagok részéről való

befogadását.

Alkotási folyamataz első aláírók

Legitimitás és az aláírók személye:

• Az aláírók személye nagyban függ attól, hogy kik kerültek bevonásra az okirat

megalkotásában;

• jellemzően a primus aquirens ragadja magához az okirat „jegyzésének” jogát;

• ajánlatos azonban valamennyi felnőtt családtagot és a többi érintettet is

felsorakoztatni az aláírók között;

• a családi alkotmány legitimitását erősíti az aláírók széles bázisa;

• végezetül pedig az aláírók, mint szerződéses felek kiszélesítik az alkotmány

személyi hatályát, ezáltal növelik jogi jelentőségét és kötőerejét.

A családi alkotmány tartalmadöntéshozatal

Feladatkörök elosztása családon belül:

• A családi viszonyokkal kapcsolatos döntések meghozatalában egyes

családtagok különböző funkciókat kaphatnak.

• Két alapvető döntéshozatali kategória: az ellenőrzés és az elosztás.

• Mindkettőt döntéshozó szervek gyakorolhatják, és a Családi Tanács felügyeletet

gyakorolhat mindkettő fölött.

Ellenőrzési funkció:

• Ide tartozik alapvetően szavazati jogok különféle döntési fórumokon való aktív

gyakorlása és ellenőrzése. Ez tulajdonképpen maga a döntéshozatal.

A családi alkotmány tartalmadöntéshozatal

Elosztó funkció:

• A családi vagyon és a családi vállalkozásban előállt javak családtagok közötti

elosztásában való döntéshozatal.

A családi alkotmány tartalmabizottsági rendszer

Bizottsági struktúra:

• A funkciók és jogkörök elosztása hatékony irányítást tesz lehetővé (állami

vezetési modell).

• Bizottsági struktúrán belüli két főkategória: Családi Gyűlés és a Családi Tanács

Családi Gyűlés:

• A család legfőbb döntéshozatali fóruma.

• Meg kell határozni a jogköröket, a összehívás gyakoriságát, eljárásrendjét.

Családi Tanács:

• Végrehajtó funkció az különböző szervek feletti ellenőrzés és a javak elosztása

fölött.

A családi alkotmány tartalmaelosztási rendszer

Kritériumok:

• A javak elosztásánál elsődlegesen a feltételrendszert és a vezérelveket kell

lefektetni.

Szabályozási területek:

• Családi vagyon megóvásának eszközrendszere: pl.: egyes családtagok

túlköltekezésének megfékezése;

• túlköltekezés fogalmának meghatározása;

• az elvárt életszínvonal meghatározása;

• tandíjak, egészségügyi szolgáltatások igénybevételének költségei, biztosítások;

• beruházások engedélyezése, tőkebefektetések;

• öröklési jogi kérdések;

• társaságokban való részesedésszerzés, nyereségben való részesedés; egyéb

juttatások.

A családi alkotmány tartalmavitarendezés

Döntőbizottsági klauzula:

• A családi alkotmány egyik talán legfontosabb rendelkezése;

• lényege: a rendes bíróság előtti jogviták kedvezőtlen hatásainak elkerülése.

Szabályozási területek:

• Tárgyi és személyi hatáskör;

• vitarendezési eljárásrend, így különösen:

• családi döntnökök körének meghatározása;

• az eljáró tanács összetétele, „választottbírók” delegálása;

• jogorvoslati lehetőségek (rendes bírósági vagy választottbírósági út

igénybevétele)

Összegzés

• Magyarországon a piacgazdaság és a magántulajdon

intézményének bevezetése okán bonyolultabbá váltak a

családi vagyoni viszonyok.

• A magántulajdon intézményesítése és a vállalkozási szabadság

bevezetése óta eltelt idő indokolja a családi vállalkozások

generációváltását.

• A családi alkotmány kitűnő eszköz személyi és vagyoni

viszonyok családon belüli rendezéséhez, a családi vállalkozás

átadásának lebonyolításához és a család jövőjének megóvásához.

A családi alkotmány‘adás_dr... · Alapvetések a családi alkotmány, mint szükséglet A családi „jogalkotás” szükségességének hátterében álló tényezők: •

Documents