A BME VIK Számítástudományi és Információelméleti Tanszékére kiküldött Látogatóbizottság jelentése a Kari Tanács Számára 2010. március 3. A bizottság tagjai: Bíró József, Gergely Pál, Hetthéssy Jenő, Kollár István (elnök), Telek Mik- lós. A jelentés felépítése: 1. A LB bevezető megállapításai.............................................................................................. 2 2. Tanszéki működés ................................................................................................................ 2 2.1 A Tanszék általános adatai ......................................................................................... 2 2.2 A Számítástudományi és Információelméleti Tanszék fő- és félállású oktatói (2009. évi állapot) .............................................................................................................................. 3 2.3 A tanszék küldetésnyilatkozata .................................................................................. 4 2.4 Kompetenciák............................................................................................................. 4 2.4.1 Lineáris algebra, matroidelmélet és alkalmazásaik ............................................ 4 2.4.2 Gráfok és hipergráfok elmélete .......................................................................... 4 2.4.3 Optimalizálás, algoritmus- és bonyolultságelmélet, nagyméretű adathalmazok 5 2.4.4 Deklaratív és szemantikus technológiák ............................................................ 5 2.4.5 Valószínűségszámítás és alkalmazásai............................................................... 5 2.4.6 Adatbányászat és statisztika ............................................................................... 5 2.4.7 Középtávú tervek................................................................................................ 6 2.5 Az elmúlt öt évben végzett kari, tanszéki szervezési tevékenység ............................ 6 2.6 A Látogatóbizottság megjegyzései............................................................................. 7 3. Oktatás .................................................................................................................................. 7 3.1 Az elmúlt öt évben a tanszékkel/karral kompetitív oktatási tevékenység ................ 10 4. Tudományos munka ........................................................................................................... 10 5. Doktoranduszok ................................................................................................................. 13 6. Hallgatók ............................................................................................................................ 14 7. Gazdasági kérdések ............................................................................................................ 14 8. A Tanszék által hozzátett megállapítások .......................................................................... 15 8.1 Oktatás ...................................................................................................................... 15 8.2 Az Oktatás Hallgatói Véleményezése ...................................................................... 15 8.3 Tudományos tevékenység ........................................................................................ 16 9. A Kart, a BME-t, a látogatási rendszert érintő látogatóbizottsági megállapítások ............ 17 9.1 A látogatások előkészítése ....................................................................................... 17 9.2 Kari szintű következtetések ...................................................................................... 18 9.3 Egyetemi szintű következtetések ............................................................................. 19 1
19
Embed
A BME VIK · gálás, alakfelismerés, statisztika, a pénzügyi információs rendszerek matematikai alapjai). Al- Al- kalmazások műszaki, informatikai és pénzügyi-gazdasági
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
A BME VIK Számítástudományi és Információelméleti Tanszékére
kiküldött Látogatóbizottság jelentése a Kari Tanács Számára
2010. március 3.
A bizottság tagjai: Bíró József, Gergely Pál, Hetthéssy Jenő, Kollár István (elnök), Telek Mik-lós.
A jelentés felépítése: 1. A LB bevezető megállapításai.............................................................................................. 2 2. Tanszéki működés ................................................................................................................ 2
2.1 A Tanszék általános adatai ......................................................................................... 2
2.2 A Számítástudományi és Információelméleti Tanszék fő- és félállású oktatói (2009. évi állapot).............................................................................................................................. 3
2.3 A tanszék küldetésnyilatkozata .................................................................................. 4
2.5 Az elmúlt öt évben végzett kari, tanszéki szervezési tevékenység ............................ 6
2.6 A Látogatóbizottság megjegyzései............................................................................. 7 3. Oktatás.................................................................................................................................. 7
3.1 Az elmúlt öt évben a tanszékkel/karral kompetitív oktatási tevékenység................ 10 4. Tudományos munka ........................................................................................................... 10 5. Doktoranduszok ................................................................................................................. 13 6. Hallgatók ............................................................................................................................ 14 7. Gazdasági kérdések ............................................................................................................ 14 8. A Tanszék által hozzátett megállapítások .......................................................................... 15
8.2 Az Oktatás Hallgatói Véleményezése ...................................................................... 15
8.3 Tudományos tevékenység ........................................................................................ 16 9. A Kart, a BME-t, a látogatási rendszert érintő látogatóbizottsági megállapítások ............ 17
9.1 A látogatások előkészítése ....................................................................................... 17
9.2 Kari szintű következtetések...................................................................................... 18
9.3 Egyetemi szintű következtetések ............................................................................. 19
1
1. A LB bevezető megállapításai A Látogatóbizottság nyílt, kellemes légkörben dolgozhatott, maximális segítőkészséggel ta-lálkozott. Néhány alapkérdésre fókuszálva elbeszélgetett Recski András tanszékvezetővel, és a témakört legjobban ismerő tanszéki munkatársakkal. Ennek és a tanszéki előkészítésnek az eredményét az alábbiakban foglaljuk össze.
A táblázatok összeállítása a tanszék munkája volt. A Minőségbiztosítási Bizottság által defi-niált táblázatokat, valamint a küldetésnyilatkozatot és a kompetenciákat „készen kaptuk”: ezekhez csak ott fűztünk megjegyzést, ahol ez feltétlenül szükségesnek látszott.
2. Tanszéki működés
2.1 A Tanszék általános adatai Létszámadatok:
Költségvetési foglalkoztatásban: 28 fő Saját bevételes alkalmazásban: -- A PhD hallgatók száma: 5 fő Fokozatok: MTA rendes tagja 1 fő, MTA doktora (ill. régebben tud. doktora) 5 fő, régebbi kandidátus 2 fő, PhD 12 fő
Oktatási tevékenység: A diplomatervezők száma évente átlagosan: 9 fő TDK, OTDK eredmények (2000-2009): kari TDK-n 18 első, 10 második, 3 harmadik díj, OTDK-n 4 első, 2 második, 1 harmadik díj A PhD hallgatók adatai 1991 óta: teljes létszám 46 fő, ebből fokozatot szerzett 19 fő (41%), az átlagos idő 5 év, csak abszolutóriumot szerzett: 11 fő (24%), kimaradt: 8 fő, aktív: 8 fő (összesített adatok, kb. ¾ részben a VIK doktori iskoláiból, ¼ részben a TTK Matematikai doktori iskolájából)
Néhány költségvetési adat (2008)
Támogatás: 100,7mFt, saját bevétel: 8,3mFt. (nem tipikus év volt – az utóbbi években költségvetési támogatás átlag 110mFt, a saját bevétel átlag 44mFt volt)
2
2.2 A Számítástudományi és Információelméleti Tanszék fő- és fél-állású oktatói (2009. évi állapot)
beosztás Tud. fok. Születési év
e-mail cím
Főállású oktatók
Dr. Recski András Egyetemi tanár, tszvez. D.Sc. 1948 [email protected]
Dr. Györfi László Egyetemi tanár, tszv.h. MTA r.t. 1947 [email protected]
Megjegyzés:A kettéosztás főállású és félállású oktatókra jelen formájában kissé félrevezető. 14 főállá-sú, teljes munkaidőben náluk oktató kolléga van, a *-gal jelölt 4 kolléga ugyanúgy részmunkaidős, mint az alább következő 6 fő (+ a tanszék emeritus professzora), csak adminisztratív szempontból ez az első munkahelyük.
Félállású oktatók Dr. Bodon Ferenc Egyetemi adjunktus Ph.D 1977 [email protected]
30 év alatt 1 fő 30-34 között 5 35-39 4 40-44 3 45-49 2 50-54 3 55-59 2 60-63 4
Értékelés: a tanszék összetétele, korfája kiegyensúlyozott, értékelésünk szerint megfelelő.
2.3 A tanszék küldetésnyilatkozata Oktatási, kutatási és fejlesztési tevékenység az alábbi területeken: lineáris algebra és numeri-kus módszerei, diszkrét matematika (gráfok, hipergráfok, matroidok), optimalizálás, a számí-tástudomány matematikai alapjai (automaták, nyelvek, algoritmusok és bonyolultságuk), nagyméretű adathalmazok kezelése (adatbázisok, adatbányászat), deklaratív és szemantikus technológiák, sztochasztika (valószínűségszámítás, információ- és kódelmélet, tömegkiszol-gálás, alakfelismerés, statisztika, a pénzügyi információs rendszerek matematikai alapjai). Al-kalmazások műszaki, informatikai és pénzügyi-gazdasági területeken.
2.4 Kompetenciák
2.4.1 Lineáris algebra, matroidelmélet és alkalmazásaik A lineáris vektortereknek és általánosításuknak, a matroidoknak oktatása (BSc., ill. MSc. szinten), kutatása, beleértve a lineáris algebra numerikus módszereit is, valamint ezek alkal-mazásai különböző villamosmérnöki és építőmérnöki területeken.
Dr. Rózsa Pál, professzor emeritusz (100%), Dr. Recski András egyetemi tanár (80%), Dr. Fleiner Tamás egyetemi docens (20%), Dr. Friedl Katalin egyetemi docens (20%), Dr. Szeszlér Dávid egyetemi docens (20%)
Bevezetés a számításelméletbe 1.,VISZA103 (korábban VIMA1235)
Mátrixanalízis, a lineáris algebra numerikus módszerei, VIMAD041-042
2.4.2 Gráfok és hipergráfok elmélete A gráfoknak és általánosításuknak, a hipergráfoknak (halmazrendszereknek) az oktatása, ku-tatása, valamint ezek alkalmazásai különböző villamosmérnöki, informatikai és pénzügyi-gazdasági területeken.
Dr. Recski András egyetemi tanár (20%), Dr. Csákány Rita egyetemi docens (100%), Dr. Fleiner Tamás egyetemi docens (60%), Dr. Katona Gyula egyetemi docens (50%), Dr. Szeszlér Dávid egyetemi docens (40%), Dr. Wiener Gábor egyetemi docens (50%)
A számítástudomány alapjai, VISZA105 (korábban VIMA2025)
Bevezetés a számításelméletbe 2., VISZA110 (korábban VIMA1236)
Gráfok, hipergráfok és alkalmazásaik, VISZM231 (korábban Hipergráfok,
2.4.3 Optimalizálás, algoritmus- és bonyolultságelmélet, nagyméretű adathalmazok
Algebrai és kombinatorikai algoritmusok és bonyolultságuk, kombinatorikus optimalizálás, automaták, nyelvek, számítási modellek (pl. kvantumszámítások), adatbázisok és adatbányá-szat oktatása, kutatása valamint ezek alkalmazásai informatikai és pénzügyi-gazdasági terüle-teken.
Dr. Fleiner Tamás egyetemi docens (20%), Dr. Friedl Katalin egyetemi docens (80%), Dr. Katona Gyula egyetemi docens (50%), Dr. Szeszlér Dávid egyetemi docens (40%), Dr. Wie-ner Gábor egyetemi docens (50%)
Algoritmuselmélet, VISZA213 (korábban VIMA2207)
Nyelvek és automaták, VISZM104 (korábban Formális nyelvek VIMA2208)
Kombinatorikus problémák relációs adatbázis modellekben VIMAD078 stb.)
2.4.4 Deklaratív és szemantikus technológiák Jelentés-alapú számítógépes technológiák és ezek matematikai alapjai. Részterületek: deklara-tív és korlát-programozás, tudásreprezentáció, szemantikus keresés, szemantikus világháló.
Dr. Szeredi Péter egyetemi docens (100%)
Deklaratív Programozás (IIT-vel közös) VISZA402
Nagy hatékonyságú logikai programozás, VISZM232 (korábban VIMA9359)
Bevezetés a szemantikus technológiákba, VISZM145 (korábban: A szemantikus
világháló és az ontológiakezelés alapjai, VIMA9000)
2.4.5 Valószínűségszámítás és alkalmazásai Valószínűségszámítás, információ- és kódelmélet, tömegkiszolgálás oktatása, kutatása vala-mint alkalmazása az informatika, mesterséges intelligencia és pénzügyi-gazdasági területeken.
Dr. Györfi László egyetemi tanár (80%), Dr. Ketskeméty László egyetemi docens (50%), Dr. Pintér Márta egyetemi docens (50%), Dr. Telcs András egyetemi docens (70%)
2.4.6 Adatbányászat és statisztika A tömegjelenségek feltárásával, elemzésével foglalkozó diszciplínák, adatbányászat, statiszti-ka oktatása, kutatása és alkalmazása az informatika, mesterséges intelligencia és pénzügyi-gazdasági területeken.
Dr. Györfi László egyetemi tanár (20%), Dr. Ketskeméty László egyetemi docens (50%),
Dr. Pintér Márta egyetemi docens (50%), Dr. Telcs András egyetemi docens (30%)
Matematikai statisztika, VISZD302 (korábban VIMA4346)
Pénzügyi folyamatok statisztikája, VISZAV88 (korábban VIMA4345)
2.4.7 Középtávú tervek A tanszék a középtávú elképzeléseiben a következő új kompetencia területeket kívánja fel-venni:
Az algoritmuselmélet további speciális területei (bioinformatikai alkalmazások, számítógépes geometria, paraméteres komplexitás), informatikai és más hálózatok dinamikája, komplex rendszerek.
2.5 Az elmúlt öt évben végzett kari, tanszéki szervezési tevékenység Név Oktatásszervezési tevékeny-
ség/erre fordított átlagos heti óraszám
K+F, szakértői tevékenység szervezése
tudományszervezési tevékeny-ség
Bodon Ferenc Praktiker, Morgan-
Stanley kooperáció
Csákány Rita Idegen ny. képzés / 1
Csima Judit Új tárgy ind. / 1 Praktiker kooperáció
Györfi László Tanszékvez.hely., gazd.inf.MSc terve-zése / 4
Morgan-Stanley ko-operáció
Inf. Szakbiz. tagja
Katona Gyula Tanszékvez.hely. szgép.hálózat fel./ 2
Praktiker kooperáció
Ketskeméty László
TDK felelős, záró-vizsgák szerv. / 2
Mann Zoltán Ádám
Német nyelvű képzés felelőse / 2
Recski András Tanszékvez. / 6-8 Praktiker kooperáció OTKA, BJMT főtit-kára, MTA Mat. Biz. alelnöke
Salamon Gá-bor
Vizsgák szervezése / 1
Morgan-Stanley ko-operáció
Schlotter Ildi-kó
Vizsgák szervezése / 2
Szeredi Péter Gazd. Biz. tagság, szakirányfelelős / 4
NKFP, EU 6, IKTA NJSzT Szakoszt. el-nök, ALP VB tag
Szeszlér Dá-vid
DB tagság, Gyakor-latvez. beosztása / 3
OTKA
6
Telcs András Szakirányfelelős / 1 Morgan-Stanley ko-operáció
Wiener Gábor MSc.Felvételi Biz./ 1 Norvég alap
2.6 A Látogatóbizottság megjegyzései A tanszék működése családias, barátságos, informális. Ez a tanszék mérete alapján nagyon helyesnek látszik. Az elmondások és tapasztalataink alapján ez döntő részben Recski András tanszékvezető személyiségén múlik. Nem látjuk azonban, mi fog történni, ha ő nyugdíjba megy. Egyelőre nem ismert, hogy ez pontosan mikor történik, és hogy az informális (ezért sok szempontból nem szabályozott) és a jelenlegi jó működés hogyan fog folytatódni. Ezt ka-ri/tanszéki szinten elő kell majd készíteni.
3. Oktatás A tanszék oktatási munkája az interjúk alapján kiegyensúlyozott, felelősségteljes. Sajnos rész-letes analízis az éppen változó rendszer (egyciklusúból, a lemaradók minden nehézségével kétciklusúba) miatt nagyon nehéz.
heti kontaktórák száma: előadás, gyakorlat, labor
heti egyéb kontaktórák száma: konzultáció
Név ennyi tan-tárgy felelő-se/a tantár-gyak össz kredit értéke
ősszel tavasszal ősszel tavasszal
az elmúlt öt évben vég-zett tantárgyfejlesztés
az elmúlt öt évben ké-szített írásos segédanyag
Bodon Fe-renc
0 4 4 2 2 Adatbányászat Adatbányászat
Csákány Ri-ta
0 8 8 1 1 - Angol összefog-laló: SZA, BSZ
Csima Judit 1/3 4,2,0 0,6,0 6 4 Nyelvek és aut.; Alg. kérdések a bioinf.-ban
*Tárgyfelelős: 4+1 kifutó+1 az SE tárgyaiból, kreditszám: 18+5+5 **Más karokon is *** Ebből 1 az SE tárgyaiból
Az alábbiak jelentős részben a Friedl Katalinnal folytatott beszélgetés alapján íródtak:
A SZIT elfoglalt helye a kari oktatási struktúrában elsősorban az alapképzésre és a matemati-kusabb jellegű tárgyakra esik, amely összhangban van a tanszék állományában lévő emberek többségének oktatói és kutatói habitusával. Az oktatással kapcsolatos tanszéki adminisztrációt a nagy tárgyak esetén a tanszéki asszisztensek segítik, a kisebb tárgyaknál az oktatók maguk végzik el.
A kari oktatás szervezésével és felügyeletével foglalkozó bizottságok közül a SZIT az OB-ben, MISZB-ben és a gazdinfo bizottságokban képviselteti magát, a VSZB-ben nem. A SZIT vezetése úgy gondolja, hogy a villamosmérnök képzésben elfoglalt kisebb súlyuk (a villamos BSc-ben egy alaptárgyuk van) ezzel összhangban van, a VSZB képviseletük nem hiányzik, alkalmanként ha szükséges a SZIT-et érintő kérdésekben egyeztetni tudnak az OB-ben, vagy külön a VSZB elnökkel.
A SZIT úgy gondolja, hogy a kétszintű képzésre való áttérést zökkenőmentesen meg tudták oldani, tulajdonképpen náluk a nagy számú alaptárgy miatt sokkal előbb jelentkezett ez a fel-adat mint más tanszékeknél, tehát mostanra a tranziensek már erősen lecsengeni látszanak. Az ötéves képzésben lévő két későbbi szemeszterekben tartott alaptárgyuk (Tömegkiszolgálás, Információelmélet) az MSc képzésbe "csúszott át", ezek közül a Tömegkiszolgálás már ment egyszer.
8
A nagyszámú alaptárgyhoz sok gyakorlatvezetőt kell biztosítaniuk, őket egyrészt viszonylag sok részállású oktatóval biztosítják, másrészt a karon átlagon felüli és példaértékű gyakorlat-vezetői/oktatói utánpótlásról gondoskodnak. A gyakvezetők hallgatók köréből való utánpótlá-sa többlépcsős, fontosabb elemei: hallgató kiválasztása órai munka alapján, "extra" vizsga (pl. váratlan kérdések), plusz gyakorlatok érdeklődő hallgatóknak nehezebb feladatokkal (neptunban nem szerepelnek ezek az órák!), tapasztalatok alapján döntenek, hogy felajánlják-e a gyakvezetést. Pozitív válasz esetén is folyamatos monitorozást (Recski András és más ta-pasztaltabb oktatók segítségével) végeznek, ha szükségesnek találják, megválnak a gyak-vezetőtől.
Recski András a főállású és/vagy tapasztaltabb gyakvezetők monitorozását hosszú idő óta végzi, a tapasztalatokat folyamatosan írásban gyűjti és hasznosítja.
A heti két gyakorlatot (2x45 perc) tartalmazó órák esetében megállapítható, hogy stabil gyak-vezetői gárda és utánpótlási folyamat van. Sajnos a Valószínűségszámítás esetén ez nem mondható el, a SZIT úgy látja, hogy a kezdeti rossz eredmények főleg a gyakorlatok hiányá-ból adódott, a 4/0 -> 3/1 konverzió ezen valamelyest segített, de a heti átlagosan egy gyakor-latot még mindig kevésnek találják (kéthetente volt gyakorlat, amire így nem nagyon jártak be. Kiszh-k segítségével próbálják a hallgatókat folyamatos tanulásra késztetni). A valszám gyakvezetőket tekintve még nem alakult ki stabil törzsgárda.
A SZIT a karon talán egyedülálló módon plusz (neptunban nem szereplő) órákat vállal mind a tehetséges, mind pedig a lemaradó hallgatók számára. Az SE egészségügyi mérnökképzésé-hez külön "legyengített/átalakított" Algoritmuselmélet tárgyat tartanak, amely illeszkedik a hallgatók felkészültségéhez.
Friedl Katalin jelezte, hogy a SZIT első egy-két szemeszterbeli nagylétszámú előadások ese-tén teremproblémákkal küzd, pl. 600 főre kapnak két 200 fős termet. Úgy látják, ez a hallga-tók számára demoralizáló (már az első órákra sem férnek be), ez is oka lehet az óralátogatás gyors csökkenésének.
A tanszéken egy speciális helyzet az, hogy bizonyos kurzusakat egyszerre hallgatnak a TTK-ról érkező matematikus hallgatók és a mérnök-informatikusok a mi karunkról. Ezekkel kap-csolatban a tanszék azon a véleményen van, hogy ezen kurzusok esetén a matematikai és in-formatikai tartalom súlyozása megfelelő arányú és természetesen az informatikai tartalom a hangsúlyosabb már csak a létszámarányok miatt is. Valamint Friedl Katalin elmondása szerint mindkét társaság tanulhat egymástól, így ez az együttlét összességében akár hasznosabb is lehet számukra, mint azok a kurzusok, ahol csak a mi karunk hallgatói vesznek részt.
A papír alapú OHV tanszéki tárgyakra vonatkozó eredményei közül a szöveges vélemények néhány tárgy esetében tartalmaztak olyan kérdéseket, amelyeket átbeszéltünk Friedl Katalin-nal. Ezek közül két olyan dolog volt, amelyet itt is megemlítenénk. Az egyik ilyen kérdés a Nyelvek és automaták MSc-s tantárgy esetében a jegyzet részleges hiánya volt. Ezzel kapcso-latban Friedl Katalin azt mondta, hogy teljes jegyzet valóban nincs, azonban ennek írása fo-lyamatban van, bizonyos részei már elérhetőek. Ennek oka az, hogy a tantárgy teljesen új, eb-ben a félévben indult először és elődje sem volt az ötéves képzésben, mert a tematika több másik tárgy alapján került megalkotásra. Friedl Katalin azt mondta, hogy mindenképpen lesz teljes jegyzet a tantárgyhoz, ahogy ez minden más tantárgyuk esetében is fontos célkitűzés, amely szinte maradéktalanul meg is valósult már, méghozzá nagy többséggel kiadott könyvek formájában. A másik felvetődött kérdés a Valószínűségszámítás tantárggyal kapcsolatos ész-revételek alapján született, azonban az ezzel kapcsolatban elhangzottak már ebben a doku-mentumban fentebb leírásra kerültek.
9
10
3.1 Az elmúlt öt évben a tanszékkel/karral kompetitív oktatási tevé-kenység
Részvétel az Aquincumi Technológiai Intézet előkészítésében.
Egyéni: intézmény oktatási tevékenység
1 fő PPKE ITK Óraadás
1 fő ELTE, BSM, CEU, Taiwan Óraadás, ill. vendégprof.
1 fő BSM Óraadás
1 fő ELTE Félállású egyetemi tanár
1 fő Selye Egyetem, Révkomárom Óraadás
1 fő BSM Óraadás
1 fő BSM, Simon Fraser (Canada) Óraadás, ill. vendégprof.
1 fő IBS Nemzetközi Üzl. Főiskola Óraadás
1 fő ELTE, CEU Óraadás
4. Tudományos munka A tudományos munka elsősorban a kompetenciaterületekhez kapcsolódik (2.4. szakasz), ezért itt külön nem elemezzük. Elkészítettünk viszont a BME Publikációs Adatbázis alapján egy összefoglaló táblázatot. Ennek alapján, amennyire meg tudjuk ítélni, a tanszék tudományos tevékenységét átlagosan megfelelőnek ítéljük, de az egyének értékelését csak a tanszék tudná elvégezni. Pontosabbat látogatóbizottságként nehéz mondani, mert a tanszék részben matema-tika részben informatika irányultságú, és a két terület szokásai, előírásai nagyon elérők, és nem tudjuk, pontosan mihez viszonyítsunk, továbbá nem tudjuk megállapítani, hogy a feltöl-töttség milyen. Az idézők száma a várt adatokhoz képest helyenként alacsonynak tűnik.
Az utóbbi pár évre vonatkozó publikációs tevékenység bizonyos megosztottságot mutat. Van-nak akik folyamatosan publikálnak, és vannak akik az utóbbi időben ritkábban.
5. Doktoranduszok A SZIT doktorandusz hallgatói tipikusan a végzős évfolyamok legjobb eredményeket (tanul-mányi átlag, TDK, publikációk) elérő hallgatói közül kerülnek ki, így tipikusan állami ösz-töndíjban részesülnek. A tanszéken művelt témákkal és magával a tanszékkel kapcsolatos el-kötelezettségük – oktatási tevékenységük révén - már ezt megelőzően kialakul. A szerény ál-lami ösztöndíjat a doktori képzés évei alatt a konferenciákon való részvételi lehetőség egészíti ki.
Az ipari jellegű munkákban való részvétel tekintetében speciális helyzetben van a tanszék. Jelenleg elhanyagolható a doktoranduszok jövedelmének a tanszéki projektekben vállalt mun-kákkal való kiegészítése. Ez a lehetőség nem csak korlátozott, a tanszék korlátozott mennyi-ségű ipari projektjei miatt, hanem azt is feltételezi, hogy az illető hallgató elméleti érdeklődé-se mellett gyakorlati feladatok megoldására is képes kell legyen.
Ennek a jelenségnek azonban előnyös következményei is megfigyelhetők. A kar többi tanszé-kével szemben itt nem tapasztalható az a probléma, hogy a doktorandusz hallgatók jövede-lemtermelő, de nem kutatás, hanem csak fejlesztés jellegű (nem publikálható) tevékenységet végeznek, és ezért nem tudják teljesíteni a Ph. D. fokozat követelményeit.
A doktorandusz-hallgatók több mint 40%-a szerzi meg a PhD fokozatot, ami magasan megha-ladja a kari átlagot. Ennek lehetséges okai a következők:
o átlagosnál jobb képességű hallgatók a kezdés pillanatában,
o az alacsony jövedelem motiválhat a gyors befejezésre,
o nem jellemző a nem publikálható tevékenység végzése.
A végzett doktoranduszok várható életpályája mintegy 50%-ban a tanszéken (magának az egyetemi oktatásban való részvételnek is erős a vonzereje), más felsőoktatási vagy matemati-kai kutató intézetben, vagy akadémiai kutató intézetben (pl. SZTAKI) folytatódik. A tanszék szakmai hírnevének is köszönhetően a többiek szakmai karrierjüket sikeresen tudják tovább-építeni multinacionális cégeknél (Google, Morgan-Stanley), különleges igényekkel fellépő kisebb versenypiaci cégnél (Nav N Go) vagy a már említett hazai kutatóintézeti hálózatban.
Különbözőek, de semmilyen értelemben nem különlegesek azok az okok, amelyek miatt min-den tíz doktorandusz közül öt vagy hat a PhD fokozat megszerzése nélkül zárja le doktoran-duszi éveit. Azon túlmenően, hogy nyilván előfordul, hogy valaki alkalmas a kurzus elkezdé-sére, de nem alkalmas a befejezésére, természetesen új prioritások léphetnek be a fiatal kuta-tók életébe, amelyek között az utóbbi időben visszatérő motívum multinacionális cégek (Google, Morgan Stanley) ajánlata illetve azok elfogadása abban a reményben, hogy véges idő alatt mégiscsak sikerül majd befejezni az értekezést. Arra is van példa, hogy határainkon (messze) túli doktoranduszi iskola vonzó tematikát és kutatási feltételeket kínálva képzi to-vább a tanszék hallgatóját.
A doktoranduszi tematikák viszonylag egyenletesen fedik le a tanszék kompetencia térképén is megjelenő területeket. A doktoranduszi korfa is egyenletes, mindig felszínre kerülnek friss induló erők.
Néhány gondolat a doktorandusz képzés jövőképének kialakításához: A felsorolt fokozatszer-zést segítő és gátló hatások alapján úgy tűnik, hogy általános (végzési követelményeket nem tartalmazó) ösztöndíjak hatása nem egyértelmű. Viszont egy speciális végzési követelménye-ket is tartalmazó ösztöndíj csökkentheti a multinacionális cégek potenciális végzés előtti el-szívó hatását.
13
6. Hallgatók Tájékozódásunk alapján a tanszék tárgyait felvevő hallgatók hangulata jó. Az oktatásra külö-nösebb panaszt nem hallottunk. A hallgatóság a külön is meghirdetett beszélgetést nem találta annyira fontosnak, hogy ezen keresztül valamit külön jelezzen.
7. Gazdasági kérdések A SZIT – a Villamos és Informatikai Karon deklarált és betöltött szerepével és a Tanszék te-matikai meghatározottságával összhangban – gazdasági tevékenységének volumene más kari tanszékekkel összehasonlításban kismértékű, ugyanakkor a Tanszék gazdasági helyzete ösz-szességében megnyugtató. A „megnyugtatónak” nevezhető stabilitás visszatükröződik a költ-ségvetési támogatást élvező oktatási tevékenység igényei illetve a viszonylag alacsony külső bevételek és a nemzetközi tudományos életben való részvétel igényei közötti egyensúlyban. A számadatokat illetően az utóbbi éveket jellemző bevételi főösszegek évi átlaga 110 MFt a költségvetési támogatásra vonatkozóan és 44 MFt a külső bevételekre vonatkozóan. A külső bevételek harmada származik a Praktikerrel (adatbányászat témakörében) kötött innovációs szerződésből, míg a külső források kétharmada állami támogatású és Európai Uniós pályáza-tokhoz kapcsolódik.
A források felhasználását a főállású és félállású oktatók 80 MFt-os bérköltsége és a külső munkatársak 10 MFt-os bértömege jellemzi, emellett mintegy 7 MFt a tipikus jutalomkeret, 13 MFt az üzemeltetési költségek átlaga, a maradékot döntően utazással kapcsolatos költsé-gek teszik ki.
Külső munkatársak jelentős számban vesznek részt a Tanszék oktatási tevékenységében. Egy-egy külső munkatárs alacsony oktatási terhelést visz, ennek megfelelően a kapcsolódó bér-költségek sem magasak, hallgatók esetén ez 460 eFt, diplomások esetén 640 eFt, PhD fokoza-túak esetén ennél mintegy 15%-kal magasabbak az évi bérköltségek. Az ilyen jellegű bérkifi-zetések alacsony szintje több tényező hatására alakult ki eképpen: a Tanszéken oktatni kifeje-zetten szakmai elismertséget jelent, hallgatói státuszú oktatók az első oktatott félévüket Recs-ki professzor úr irányítása és ellenőrzése mellett, térítésmentesen abszolválják, végül a bérek egyáltalán nem maradnak el a hasonló hazai intézményekben (pl. ELTE) kialakult bérek szín-vonalától, sőt azokat egyértelműen meghaladják.
Nem kifejezetten gazdasági kérdés a munkatársak életpályája, de vannak gazdasági jellegű motivációk, amelyek nyilvánvaló befolyással rendelkeznek. A tanszéki kutatói/oktatói tevé-kenység – habitustól függően - egyaránt meg tud alapozni elismert pozíciót hazai multinacio-nális cégnél vagy temporálisan vendégprofesszori/vendégkutatói pozíciót vezető nyugati egyetemen.
Néhány gondolat a tanszék gazdasági helyzetéhez és jövőképének kialakításához:
• Nagyon kedvezőnek és folytatandónak tűnik a Tanszék más intézményekkel kooperá-ló stratégiája (ELTE, Rényi Intézet)
• Kritikusnak mondható, hogy a Tanszék milyen mértékben tud adaptálódni a megvál-tozott OTKA pályázati feltételekhez
• Ígéretes, hogy a Praktiker nemzetközi jellegében is igényt tart a Tanszék kutatómun-kájára
• Kívánatos lenne, hogy a Tanszék sikeresen tudjon részt venni a jövőben európai pá-lyázati projektekben
14
• A tanszék gazdasági helyzete jobb a közös egyetemi matematika tanszékek gazdasági helyzeténél. Azoknál több ipari kapcsolattal rendelkeznek, ami többek között a kar szakmai tanszékeinek munkáiba való bekapcsolódás eredménye.
• A tudásközpont jellegű intézmények karon belülre kerülésére tekintettel érdemes len-ne a karon belüli kooperációs lehetőségek feltárására fókuszálni.
8. A Tanszék által hozzátett megállapítások
8.1 Oktatás A tanszék oktatási tevékenységével kapcsolatban három dolgot emelnénk ki:
(1) Az alaptárgyak tanítása (diszkrét matematika, valószínűségszámítás, algoritmuselmé-let) a teljes oktatási tevékenységünk igen jelentős részét teszi ki. Ezen témák alapos el-sajátítása rendszeres példamegoldás nélkül elképzelhetetlen lenne. Így a kiscsoportos gyakorlatok minden félévben legalább 40-50 gyakorlatvezetőt igényelnek. Ehhez főál-lású és részfoglalkozású munkatársainkon és doktoránsainkon kívül rengeteg külső emberre is számítunk, elsősorban saját felsőbbéves hallgatóinkra. Az ő felkészítésük és óráik esetenkénti meglátogatása ugyan rengeteg időt vesz el, de ez kétszeresen is meg-térül: Egyrészt csökkentjük munkatársaink terhelését, akiknek így több idejük marad kutatásra, másrészt elősegítjük a tanszékünk profilja szerint legmegfelelőbb hallgatók kiválasztódását (szakirányra, később doktori iskolára, sőt esetleg oktatói pályára is).
(2) Az alapképzésben a diszkrét matematikai tárgyak (BSZ 1 – 2 az informatikusoknál, SZA a villamosmérnököknél) számonkérése szóbeli vizsgákon történik. Minden hallga-tó kap egy tételt, amit (max. 45 perc felkészülési idő alatt) írásban részletesen kidol-goz, majd a vizsgáztató az anyag többi részébe is belekérdez (definíciók, tételek pontos kimondását kérjük beszélgetés formájában, a „kollokvium” szó eredeti értelmében). A nagy hallgatói létszám miatt ez a rendszer a tanszék munkatársaira nagy terhet ró (gyakran 10-12 oktató szóbeliztet párhuzamosan kora reggeltől délutánig), de így gyakorlatilag kizárható a puskázás és csökkenthető az a veszély is, hogy szerencsés té-telhúzással a felkészületlen diák is átcsúszik.1
(3) Hosszú ideje nagy energiát fordítunk arra, hogy hallgatóink megfelelő könyvekből, jegyzetekből tanulhassanak. Az elmúlt tíz évben az általunk oktatott tárgyak jó részé-hez saját tankönyvet (és esetenként példatárat) írtunk. Ezekre részben azért volt szük-ség, mert új területek (pl. deklaratív programozás, rendszeroptimalizálás) lévén ide-gen nyelvű tankönyvek sem álltak rendelkezésre, részben pedig azért, mert a matema-tika számos területét (pl. gráfelmélet, algoritmuselmélet) a múltban csak (vagy döntő részben) a tudományegyetemeken oktatták, így a meglevő könyvek a mérnökhallgatók speciális igényeit (alkalmazások bemutatása, algoritmikus szemlélet) kevésbé vették figyelembe.
8.2 Az Oktatás Hallgatói Véleményezése Összességében elmondható – és természetesen mindnyájunk örömére szolgál – hogy az
1 Valószinűleg az alapképzésben egyre kevesebb tárgy számonkérése folyik így. A magyar nyelvű Wikipédián a „kollokvium” címszó alatt az olvasható, hogy
Ez a régi szokásrendszer az ELTE néhány tanszékén még élt az 1980-as években, de a rendszerváltás utáni tömegegyetemen ez már helyhiány miatt nem volt lehetséges, s így lassanként Magyarországon kihalt.
OHV-n a tanszék oktatói általában jó eredményeket érnek el és a szöveges vélemények is (kisebb, természetesen adódó problémák jelzésétől eltekintve) azt mutatják, hogy a hallgatók összességében elégedettek a SzIT munkájával.
Az OHV eredmények hasznosításával, azoknak a munkánkra gyakorolt hatásával kapcsolatban mindenek felett azt tartjuk fontosnak, hogy minden oktató számára lehetővé teszi az önértékelést és egyben motivációt is biztosít a további munkához. A tanszéken nincs hagyománya annak, hogy az oktatók (akár egy tantárgy különböző kurzusainak oktatása közben elért) eredményeit valamilyen szervezett, nyilvános módon összehasonlítsuk – ezt a továbbiakra nézve sem tartanánk szerencsésnek. Így az OHV eredményeket az érintett oktatókon kívül csak a tanszékvezető látja és értékeli. Az OHV eredményekre való nyilvános reflexiónak mindössze egyféle – jórészt „játékos” – formáját szoktuk alkalmazni: 1997 óta hagyomány, hogy kétévenként emléklapot kapnak azok az oktatóink, akik a megelőző két évben kiemelkedően jó osztályzatokat kaptak az OHV-n.
Érdemesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az oktatók munkájának (akár egyéni, akár vezetői) értékelésében természetesen fontos eszköz az OHV – véleményünk szerint azonban az OHV jelentőségét nem szabad túlértékelni sem. Úgy gondoljuk, hogy az OHV a jó oktatói munkához szükséges kvalitások közül bizonyosakat hatékonyan mér, más aspektusokra viszont szinte érzéketlen.
Ami a 2009 tavaszán bevezetett, kari OHV-vel kapcsolatos tapasztalatainkat illeti, első sor-ban fontosnak tartjuk kiemelni, hogy azt (főként a webes alapú, egyetemi OHV működésének elégtelensége miatt) nagyon fontos és jó kezdeményezésnek tartjuk. Reméljük, hogy a kari OHV hamarosan kinövi azokat a gyermekbetegségeit, amelyek a kiértékelések körül mutatkoz-tak, de egyebekben az OHV szervezésével és lebonyolításával elégedettek vagyunk. Talán itt érdemes megjegyezni azt is, hogy az OHV eredmények értékelését szerintünk nagyban segíte-né, ha az egyes kérdésekre adott válaszok kapcsán a már megszokott oszlopdiagram mellett az átlagok is szerepelnének (értelemszerűen a „nem tudom megítélni” jellegű válaszok figyelmen kívül hagyásával). Külön hasznosnak tartanánk, ha nem csak az adott oktatóra adott válaszok átlaga, hanem a kérdésre vonatkozó kari átlag, a tanszékre vonatkozó átlag, illetve – főként nagy létszámú, sok párhuzamos kurzussal futó tárgyak esetén – a tárgyra vonatkozó átlag is megjelenne.
8.3 Tudományos tevékenység A tanszék tudományos tevékenységével kapcsolatban kiemelnénk a japán kollégákkal való több, mint három évtizedes kapcsolatokat. A diszkrét matematikában és annak műszaki alkal-mazásaiban régóta szoros a kapcsolatunk. Ennek keretében indítottuk a japán-magyar diszk-rét matematikai konferenciasorozatot, melynek keretében 1999 óta kétévenként “összehozzuk” a téma kutatóit, elsősorban a fiatalokat. Ezek a konferenciák váltott helyszínnel (1999., 2003., 2007. Japánban, 2001., 2005., 2009. Magyarországon) követik egymást. Mindkét fél törekszik arra, hogy a konferencia költségeit alacsony szinten tartsa (egyetemi helyszínek, olcsó szállás, nincs részvételi díj), így a viszonylag magas útiköltségek ellenére lényegileg minden fiatal ki-utazását biztosítani tudjuk.
16
9. A Kart, a BME-t, a látogatási rendszert érintő látogatóbizottsági megállapítások
Tapasztalataink alapján javasoljuk a következők megfontolását.
9.1 A látogatások előkészítése • A látogatást elősegíteni hivatott anyagok (táblázatok) előzetes kitöltetése kizárólag a sza-
bályzatok/határozatok alapján nem szerencsés. Célszerűnek tartanánk, ha ezeket csak a lá-togatóbizottsággal való megbeszélés és egyeztetés után kellene a tanszéknek megtennie.
• A látogatás célja nem kis részben a tanszék önértékelése. Ezért a táblázatok mellett (vagy inkább helyett) tematikus, szöveges tanszéki önértékelő anyagok előkészítését javasoljuk.
• A táblázatok részletes analízise és értelmezése véleményünk szerint nem a látogatóbizott-ság, hanem a tanszék feladata kell, hogy legyen, mert ők tekintik át elsősorban, mi milyen okok következménye.
• Az oktatás a megadott táblázatokból eléggé áttekinthetetlen. Itt megint segítene a tanszéki szöveges önértékelés.
• Látogatás előtt a publikációs táblázat alapján készülhetne egy rövid, belső használatra szánt (ön)értékelés
o - a tanszékről o - az egyénekről
A publikációs munkát és a tudományos ismertséget természetesen nem szabad formálisan értékelni. Nem az a kérdés, mennyi kumulált IF-je van a tanszéknek, és eléri-e a kari átla-got. A táblázatok mindössze arra valók, hogy segítsék a tájékozódást, és trendeket mutas-sanak. A tanszéket sem, és az egyes tagokat sem lehet így számokkal értékelni, sőt a LB szakmailag sem képes erre. Ezt legjobb, ha a tanszék teszi meg, belül. Lehetne benne szó a minőségről (pl. mi a tanszék, az egyén fő erőssége (könyvek? jegyzetek? cikkek?), mi az, ami jó lenne, de objektív feltételek akadályozzák, stb.).
Ez akár a tanszék egyfajta kari bemutatkozása is lehetne.
• Érdemes lenne a tanszéktől egy néhány, az oktatási területeket meghaladó kutatá-si/fejlesztési/innovációs/tanácsadói sikertörténetet kérni, amire valóban büszke lehet az il-lető tanszék.
• Doktoranduszok: a tanszék összeállíthatna egy táblázatot: o kik az aktív doktoranduszok, és személyenként fél oldalon az adatok: o mettől-meddig, o mivel foglalkoznak, o ki a témavezető, o mikorra várható a disszertáció o ha nem, mik az akadályok o hogyan vesznek részt a tanszék tudományos tevékenységében.
Ha ezt a témavezetők készítik, senkinek sem nagy munka, de átfogó képet nyújt.
• Sokat segítene, ha a tanszék a jövőképét, terveit leírná. Ez nem a látogatóbizottság kompe-tenciája.
A felsorolt javaslatokkal nem szeretnénk a látogatások előkészítésének munka- és időigényét növelni, inkább azt javasoljuk, hogy a 9.2 fejezet végén említett adatgyűjtési rendszernél eze-ket a Kar a szempontokat is vegye figyelembe, és így egy potenciális jövőbeli látogatás lehe-tőleg kevés extra adatgyűjtési feladatot jelentsen a tanszékeknek.
17
9.2 Kari szintű következtetések Kari szinten fontos preferencia kell hogy legyen az írásos segédanyaggal való ellátottság. En-nek felmérése nagyon fontos lenne, és a látogatás erre alkalmat adna. Egy szempontgyűjte-mény:
Tantárgy1 neve Neptun-kódja (BSc/MSc, típus: kötelező, szakirány, választható, stb) hallgatók száma akik felvették 2009 tavasz, 2009 ősz 1.1. segédlet
A könyv/jegyzet/segédlet adatai, oldalszámmal Ha van, URL Tárgy lefedése%, segédlet felhasznált%, bolti ár, hallgatói ár ha van (pl. sok-
szorosítva önköltségen megkapják), kapható-e, hol Ha Műegyetemi Kiadó, raktári darabszám
1.2. segédlet ...
Tantárgy2 neve Neptun-kódja (BSc/MSc, típus: kötelező, szakirány, választható, stb) ...
Kari szinten egy másik fontos preferencia kell, hogy legyen: az adatszolgáltatások számának, véletlenszerűségének és az adatszolgáltatásra fordítandó időnek a csökkentése. Ennek érdeké-ben egy olyan technológia kidolgozása lenne kívánatos, amellyel az adatszolgáltatás kis időrá-fordítással, rendszeresen és előre tervezhetően elvégezhető, és az ilyen adatszolgáltatási fel-adatok teljesítése minden további, azonos tartalmú adatszolgáltatási feladattól mentesíti a sze-mélyeket és tanszékeket.
18
9.3 Egyetemi szintű következtetések • Publikációs adatokat, akármilyen szempontból is nézzük, csak számítógéppel, a BME
Publikációs Adatbázisból célszerű kigyűjtetni. Tanszéken, karokon, az egyetemen felesle-ges kézzel kitölteni bármit, amit számítógéppel pontosabban, részletesebben is lehet. En-nek persze feltétele, hogy a megfelelő egység minden dolgozója pontosan és alaposan tölt-se ki az adatait. Látogatás esetén pedig kigyűjtés előtt csak kiegészíteni kell ezeket.
• A BME Publikációs Adatbázisban elérhető tanszéki táblázatot (lásd ebben az anyagban: 4. fejezet), mely most messze nem optimális, célszerű lenne a további tanszéki kiértékelések előtt egyetemi/kari szinten átdolgoztatni, és egy módosított formában az adatbázisból szűrni. Egy lehetőség: