4. Építőipar

Kézi és gépi földmunkák Ivóvíz- és szennyvízcsatornák építése Előre gyártott elemek összeszerelése Ácsmunkák (zsaluzás, állványozás, tetőfedés) Vasbetonszerelés, betonbedolgozás Kőművesmunkák (falazás, kézi- és gépi vakolás) Hideg- és melegburkolás Festés és mázolás Épületgépészeti szerelések Épületek, építmények bontása Stb.

Az építési munkaterületen egy időben munkát végzők tevékenységét össze kell hangolni

Nem jelenthet veszélyt egyik vállalkozás tevékenysége a másik vállalkozás munkavállalóira

A munkaterület kialakításakor meg kell tervezni a közlekedési, menekülési útvonalakat, zónákat, a veszélyes anyagok, az építési és kommunális hulladékok tárolási helyét, elszállítási szabályait

Biztosítani kell a rendszeres ellenőrzést, felülvizsgálatot a technológia, munkaegészségügy és építési technológia szempontjából

Minden vállalkozásnak külön-külön meg kell győződnie az általa használt munkaterület, eszköz, gép, berendezés biztonságos használhatóságáról

Állványok esetén külön-külön minden vállalkozásnak el kell végeznie a munkavédelmi szempontú üzembe helyezési eljárást

Az energia ellátó rendszerek esetében a rendszerek energiaszintjét, állapotát, javítását központilag kell irányítani, hogy a váratlan energiaszint változás ne okozhasson váratlan eseményeket (ki-, be, visszakapcsolás)

Az építési munkaterület a terület kijelölésével jön létre

Az építési terület lehatárolását ki kell alakítani A területre idegen személyek nem léphetnek be A bejárat közelében táblán a jogszabályban

meghatározottakat fel kell tüntetni (építés kezdete, várható befejezése, felelős tervező, generál kivitelező, felelős műszaki vezető, biztonsági és egészségügyi koordinátor, ezen személyek elérhetősége, stb.)

Közvetlen veszélyt jelent: a személyek és tárgyak leesése, beesése a munkaterület folyamatos változása miatt (árkok, gödrök, magasban lévő munkahelyek)

Ahol a gépi fölmunkákat végzik, ott a gépek általi elütés kockázata is fennáll

A mélyépítésnél a használt robbanómotoros gépek füstgáza miatti folyamatos veszélyhelyzetet is kezelni kell

Az elektromos energia biztosítása ideiglenes felvonulási kapcsolószekrényekkel valósul meg, a szekrény zárhatósága, kialakítása, a FI relé (30 mA) általi védelem biztosításával történik

Az energia ellátó rendszerek ideiglenes kialakítása, elhelyezése is jelenthet közvetlen és közvetett veszélyt

A villamos tápkábeleket TILOS! állványokon, élőfákon rögzítve elevezetni, elhelyezni

A villamos kábeleket védeni kell a mechanikai hatások ellen, védőszerkezettel (védőcsővel), vagy védett helyen történő elhelyezéssel, 2 m feletti magasságban elvezetve

A földön elhelyezett ideiglenes kábeleknél fennáll a kábelek sérülésének veszélye, az áramütés bekövetkezése

A víztömlőket és villamos kábeleket pallók közötti elhelyezéssel védjük a tehergépkocsik általi külső hatástól

Az építési állványokat a tervek alapján kell kialakítani és annak az alábbiak

Az állvány alapzatának, tartószerkezetének Az állványelemek szabályos összeszerelésének A feljárás és lejövetel biztosításának Az állványpadozatok között legalább 1,9 m szabad

magasságnak kell lennie A személyek és tárgyak leesés elleni védelmének

megléte (végzáró elemek, védőkorlátok, stb.) Az állványzat eldőlésének, időjárás hatásainak

ellenálljon

figyelembe vételével kell megtörténnie.

Az építési állványokat a tervek alapján kell kialakítani és annak az alábbiak

Az állvány padozatnak m2-enként 2000N hasznos terhelést kell elbírni

Az állványpallókat 0,5 m fedéssel kell átlapolni Az állványpadozat szélessége legalább falétra esetén

vakolásra 0,5m; csőállványnál 0,6m ; anyaglerakás és falazás esetén 1m; keretes állványoknál a keretszélesség

A tárolható anyag mennyiségét, a tárolásmódját az állványon hól láthatómódon fel kell tüntetni

figyelembe vételével kell megtörténnie.

Az építési állványokra vonatkozó főbb előírások: Az állvány tartószerkezet ha fából készül, azt szögezni nem

lehet, csak csavarkötéssel lehet rögzíteni A fa állványelemeknek legalább 25 mm vastagságúnak és

sérülésmentesnek, a részletes minőségi előírásoknak megfelelőnek kell lenniük

A falazat és az állvány közötti távolság 0,3 m-nél nagyobb nem lehet

Biztosítani kell a legalább 1 m magasságú, két védőkorláttal és lábdeszkával kialakított leesés elleni védelmet

Villámlást, zivatart követően, illetve a téli fagyás és olvadás változási után az állványt felül kell vizsgálni, hogy nem keletkezett-e benne, illetve a tartórendszerében káros változás

Az árkok, gödrök esetén biztosítani kell a föld beomlásának, visszahullásának, a padka beomlásának megakadályozását

A föld minősége, fajtája alapján rézsűvel, vagy védőszerkezettel (zsaluzattal, szádlemezekkel, stb.) kell a védelmet kialakítani

Az omlás miatti balesetek az építőiparon belül jelentős hányadot foglalnak el.

A munkaterület melletti terület tehermentesítése igen fontos (súlyterhelés, rezgés, közlekedés hatása, beázás, stb.)

A padkát a kitermelt földel terhelni 0,5 m-en belül TILOS!!

A munkagödrök és munkaárkok szélességét és hosszát a bennük elvégzendő munkák alapján kell kialakítani

A munkaárkok dúcolására részletes előírások vannak, a kialakításra és a technológiára is, a mélység, szélesség, hossz függvényében

A dúckereteket nem lehet a dúcolás feletti átjáró híddal összekötni

Biztosítani kell a munkaárkokba-, gödrökbe történő biztonságos fel- illetve lejutást

A kutatóakna mérete legalább 1,8x1,8m-es legyen, lépcsőzetes kialakítással

Az árkok, gödrök esetén biztosítani kell a személyek tárgyak beesés elleni védelmét is, a mélységtől függően, valamint lakott területen belül és kívül is más-más módszerrel

0,25 m-nél kisebb mélység esetén jelzőkorlát, a fölötti mélységnél védőkorlát szükséges

Lakott területen 0,25m alatt jelzőkorlátot kell elhelyezni

Kis ferdeségű tetőn (200 alatt), magasban lévő sík munkaterületen a veszélyzóna előtt 2 m-re elhelyezett jelzőkorlát is megfelelő

A munkaterületen a feljárók szélessége egyirányú közlekedésnél (0,6m) és kétirányú közlekedésnél (1m)

A feljárókat 0,6 m feletti magasságtól korláttal kell ellátni, lejtésük maximum 40% lehet

A feljáró felületén az elcsúszás, visszacsúszás elleni védelmet is biztosítani kell (rászegelt lécezéssel 0,4 m-enként)

Biztosítani kell a feljáróknál, átjáróknál azok elmozdulás mentességét, megfelelő rögzítéssel

Az átjárókat és feljárókat jó minőségű, legalább 50 mm vastag pallóból kell kialakítani

A feljáróknál a pihenők hossza legalább 1,25 m legyen, alátámasztás min. 2 m-enként kell

Az ideiglenes lépcső legalább 0,6 széles legyen A személyi átjárók egyirányú közlekedésnél 0,6m,

kétirányúnál 1m legyen legalább Az átjárókat, feljárókat, lépcsőket ideiglenes

esetben is kétsoros védőkorláttal és ha az átjáró alatti mélység 1 m-nél több, lábdeszkával is el kell látni

A feljárók, lépcsők átjárók botlás- és csúszásmentesek legyenek

A munkaterületek megközelítésére szolgáló támasztólétrákról a tartós munkavégzés TILOS!

A létrák ha fából készültek, nem lehetnek szegzettek, a létrafokok ferde süllyesztésűek, megtámasztásúak legyenek

Biztosítani kell a létrák elcsúszás elleni védelmét A létra legalább 1 m-el érjen a megközelítendő

munkaterület szintje felé A több részből álló létrákat úgy kell kialakítani, hogy

az egyes elemek a használat során ne mozdulhassanak el, kerekes létrát használat előtt rögzíteni kell

A munkaterületet úgy kell kialakítani, hogy a mozgó munkaállványok mozgatása, elhelyezése biztonságos legyen

A mozgó munkaállványoknál is biztosítani kell az állványokra vonatkozó biztonsági előírások meglétét

Maximum 2 méterenként kell a szinteket egymás felett kialakítani a teljes magasságban

Állványszerelést csak a szerelési utasítás szerint, kioktatott személy végezhet

A munkaterületet rendszeresen takarítani kell, a keletkezett hulladékot, sittet úgy kell elhelyezni, hogy ne jelentsen veszélyt

A szegezett deszkákból, faanyagból a szegeket el kell távolítani, a fajtánként rendszerezve kell tárolni

A közlekedési utakat folyamatosan takarítani kell, az utak botlás- és csúszásmentesek legyenek

Amennyiben a közlekedési út tárgyak leesésétől veszélyeztetett, ott a védelmet biztosítani kell a (pl. pallóterítéssel) a teljes veszélyeztetett területen

A fölmunkagépek működési területén a gépek összeütközését szervezési intézkedéssel kell megakadályozni

A földmunkagépek kezelését csak a géptípusra feljogosító jogosítvánnyal rendelkező végezhet

A földmunkagépekre vonatkozó külön előírásokat a – szállítás, közlekedés, munkavégzés, tárolás – során be kell tartani

Figyelembe kell venni az elektromos szabadvezetékek biztonsági távolságait a munkaszervezés során

A bontási munkák során a biztonsági távolságokat ki kell jelölni, meg kell tartani

Általános esetben a bontás során az építmény magasságának a kétszerese a minimális biztonsági távolság

Minden bontási tevékenységre külön bontási tervet kell készíteni, részletes technológiai utasítással

Külön veszélyt jelent az azbeszt tartalmú építmény bontása

Be kell tartani a gépekkel végzett bontásra vonatkozó külön előírásokat

A zsaluzási- és zsalubontási tevékenységekre vonatkozó technológiai előírásokat be kell tartani

Az építési technológiához kell igazítani a zsaluzatokkal végzett munkákat

Csak megfelelő szilárdsággal rendelkező építményi részeknél lehet a zsaluzást kibontani

A zsaluzást végző munkavállaló tartózkodási helyét minden esetben a veszélyzónán kívül kell kijelölni

Már meglévő építményalap mellett az alapárok kialakítása csak 1m-enként lehetséges, az építmény kidőlésének megakadályozására

Az épületgépészeti munkák végzése során a forrasztás, hegesztés végzése különleges technológia, a tűz keletkezését is ki kell zárni

Nem veszélyeztethet másokat a hegesztés, forrasztás során keletkező, lehulló forró anyag

A munkaterület szellőztetését szükség szerint biztosítani kell

A felhasznált gázok a munkaterületen dolgozó más személyeket nem veszélyeztethetnek

A magasban mozgatott anyagok, szerelvények mozgatása másokra nem jelenthet veszélyt

A lánghegesztésnél használatos gázok miatti veszélyhelyzetek (tűz- és robbanásveszély)

Az oxigén szerves anyaggal találkozva robban. Az acetilén gyújtóforrás nélkül is robban, ha ping-pong labda méretben nyomása eléri a kritikus nyomásértéket – ezért történik elnyeletése acetonban

A felhasznált anyagok minősége, fajtája igen fontos (fémanyagok réztartalma, szerves anyagok, olajmentesség)

A használt gázpalackokat nem lehet elfektetni, mivel az aceton kifolyik

A különféle építési tevékenységek elvégzésére megfelelő szakmai képzettség és szakmai gyakorlat szükséges

Az építési területen megfelelő szakképzettségű munkairányítóknak kell jelen lenniük

A felelős munkairányító maga helyett, csak megfelelő képzettséggel rendelkezőt jelölhet ki, ha elhagyja a munkaterületet

Minden építés kivitelezésnél szükséges a munkabiztonsági és munkaegészségügyi koordinátor alkalmazása (már a tervezés kezdetétől fogva), aki véleményezési és ellenőrzési joggal rendelkezik

A munkaeszközöket csoportba sorolás alapján, a gépre vonatkozó kezelői jogosultsággal lehet csak kezelni (betonkeverő gép, vakológép, szivattyúk, áramfejlesztők, préslégszerszámok, stb.)A csoportok:

-kisgépek, -könnyűgépek és -nehézgépek

Emelő-berendezést csak jogosítvánnyal rendelkező kezelhet, a kötözéshez is kell legalább helyi érvényű képzés alapján kiadott jogosultság

(jellemzően a teljesítmény az alapja a besorolásnak)

A személyi feltételek megteremtése (megfelelő szakismeret, orvosi alkalmasság, személyi hygiéne, oktatáson történő részvétel, a szükséges ismeretek elsajátítása, önállóan, egyedül csak a kioktatott és megfelelő rutinnal rendelkező munkavállaló dolgozhat, stb..)

A munkaterület kialakítása (ez lehet a munkáltató, illetve a megrendelő területén is, de ha a munkavégzés elkezdődik, a munkáltató felelősége egyértelmű)

A felhasznált munkaeszközök állapotának rendszeres ellenőrzése, a biztonságos használhatóság biztosítása

Egyéni védőeszközök megléte, használata szükség szerint, a tevékenységtől függően

Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat a munkavégzés megkezdése előtt,

Időszakos vizsgálat, mert idővel a szervezetet ért hatások miatt bekövetkezhetnek változások a szervezetben, amit rendszeresen ellenőrizni kell

Rendkívüli vizsgálat, ha egy hirtelen állapot rosszabbodás, baleset, munkahelyi környezet megváltozása miatt kell megállapítani a további munkavégzésre vonatkozó feltételeket (pl.: foglalkozási eredetű megbetegedés miatt)

Szakmai ismeretek megléte az önálló munkavégzéshez

Általában 18. életév betöltése, vagy szakmunkás végzettség

Betanított tevékenységnél az oktatási dokumentumok megléte (elméleti és gyakorlati, mi alapján, ki mikor, hogyan oktatott)

Rendszeres oktatás és képzés a technológiai, mukaterületi változásoknak megfelelően

Tanuló önállóan nem végezhet munkát, csak oktatói felügyelettel

Az elektromos rendszer része a gép, a kézben fogott szerszám, ami nem jelenthet veszélyt a munkavégzőre és másokra sem

A különféle energia rendszereket megfelelő biztonsággal el kell különíteni egymástól

A kézbe fogható villamos kéziszerszámokat évente villamos szerelői ellenőrzésnek kell alávetni (dokumentálni kell az ellenőrzést, ki, mit, mikor ellenőrzött, megfelelő, nem megfelelő, az elvégzett javítások rögzítése, dokumentálása)

A gépek közötti megfelelő mozgásterület biztosítása A használt eszközök megfelelő tárolási helyének kialakítása

A kezelőelemeknek működőképesnek kell lenni, minden kezelőelemet magyar nyelvű feliratokkal és/vagy jelképekkel kell ellátni

A kezelőelemek elérhetők, megkülönböztethetők, egyértelműek legyenek

Minden kollektív védőeszköznek működnie kell A burkolatok repedés- és törésmentesek, veszélyes részek,

területek ne legyenek megérinthetők A vészkapcsolóknak minden esetben működőképesnek kell

lenni Az elkapás, felcsavarás, meleg, forró felületek miatti veszélyek

elleni védelem mindig működőképes legyen

Építés kivitelezési munkaterületen a fejvédő sisak használata kötelező, kivétel a belső szakipari munkáknál a leeséssel, a tárgyak leesésével nem veszélyeztetett munkaterületeken!!!

Amennyiben a védőeszközt a munkavégzéshez előírták, azt biztosították, akkor azt viselni kell!!

Az egyéni védőeszköz addig védőeszköz, amíg az védelmi képességét ellátja – elhasználódása, sérülése esetén megfelelő védelmet biztosítóra kell kicserélni

Az egyéni védőeszközöket a használati utasításban meghatározottak szerint kell viselni – a homlokra feltolt védőszemüveg védelmi hatása kétségbe vonható

A védőeszközök tárolása, tisztítása,hygiéna fontossága „EGYÉNI” védőeszközök

Munkára alkalmas állapot (fizikai- és szellemi állapot, ruházat és felszerelés)

Alkohol-, drog-, figyelemcsökkentő gyógyszerek hatása

A munkavégzésre vonatkozó ismeretek megléte, a szabályok betartása minden munkavállalóra vonatkozik

Munkabaleset esetén szükséges teendők, a kivizsgálásra vonatkozó előírások betartása

Foglalkozási megbetegedések bejelentése és kivizsgálása

Dohányzásra vonatkozó előírások Dohányzóhelyek kialakítására vonatkozó előírások Az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételei Alkohol-, drog-, figyelemcsökkentő gyógyszerek

hatása Érvényes orvosi alkalmassági vizsgálat megléte Alkohol és a vegyszerek egymásra gyakorolt hatása,

az alkoholban oldódnak jelentős részben, belélegezve a tüdőbe, a vérbe bejutva jut el a szervezet minden részébe (máj, gyomor, vese, stb.)