11 KÜLDETÉS 2020. május 17. (Folytatás az 1. oldalról.) A családokról szóló tanításának ezzel együtt számos előzménye van a közelmúlt egyháztörténelmében. Elegendő, ha megemlítjük három pápa három dokumentumát. XIII. Leó az Arcanum divinae sapientiae kez- detű enciklikájában (1880) összefog- lalta a házasság szentségének isteni eredetét, s ezzel állást foglalt az úgy- nevezett naturalistákkal szemben, akik a házasságot pusztán emberi al- kotásnak, a történelem termékének, véletlenszerű fejlődés eredményé- nek tekintették. XI. Piusz Casti con- nubii kezdetű enciklikája (1930) alap- vetően Szent Ágoston tanítását idézte fel; a keresztény házasság isteni ere- detéről szólt, amit Krisztus szentségi rangra emelt. VI. Pál Humanae vitae kezdetű enciklikája (1968) pedig szinte költői szárnyalással beszélt a hitvesi szerelemről, és megismételte az Egyház születésszabályozásról szóló tanítását. II. János Pál családokról szóló taní- tásának egy másik gyökérszála, amit szintén meg kell említeni, a szülői ház és a plébániatemplom. A pápa édesapja, Karol Wojtyła az Osztrák– Magyar Monarchia hadseregének ka- tonatisztje, édesanyja Emilia Kaczo- rowska tanítónő volt. A Lengyel Püs- pöki Konferencia a 2019. októberi ülésének keretében kezdeményezte a szülők boldoggá avatásának egyház- megyei szintű elindítását. Ezt egy- részt azzal indokolták, hogy a házas- pár hiteles mintát jelent a modern családok számára, másrészt pedig az- zal, hogy spiritualitásának alakulását II. János Pál éppen szülei példájának köszönheti. A családi háttér annak el- lenére is meghatározó volt számára, hogy szülők nélkül kellett átvergőd- nie ifjúkorát: kilencévesen ugyanis el- veszítette az édesanyját, és 21 éves volt, amikor édesapja is meghalt. A családok pápája kevesebb mint egy évvel a pápává választása után meghökkentő katekézissorozatba kezdett az emberről, aki férfi és nő. 1979. szeptember 5-étől 1984. novem- ber 28-áig 121, mély teológiai tarta- lommal bíró beszéde hangzott el a szerdai általános kihallgatásokon az emberről, az emberi testről, a férfi és a nő kapcsolatáról. II. János Pál kate- kéziseinek célja a szexualitás gyógyí- tása volt. Ezekből a meglehetősen el- vont tanításokból bontakozik ki a test teológiája, amit különböző mozgal- mak népszerűsítenek mind a mai na- pig, hazánkban is. Néhány elvet eme- lek ki ezek közül, csupán dióhéjban: A test láthatóvá teszi Isten szere- tetét, hogy az ember miképpen kép- mása Istennek. Isten nem magányos: személyek közössége a Szenthárom- ság egységében. Az ember Isten kép- mása, és nem csak értelmünkkel és szabad akaratunkkal hasonlítunk hozzá, hanem sokkal inkább a kap- csolatainkban. Személyek közösségévé Isten ön- maga ajándékozása által válik. Az ember is önmaga elajándékozásával teljesedhet ki. Testünk fontos része emberi lé- tünknek, nem csupán a gyönyör tár- gya. Az ember teste egységben van a személyével. A testi egység a lelki összetartozás kifejezése a személyek egyesülésében. II. János Pál elszakadt a hagyomá- nyos hellén gondolkodástól. Számá- ra a test nem a lélek börtöne, hanem a lélek kifejeződése, a szexualitás ezért leválaszthatatlan a személyről. Az ember nem képes másképpen megélni a szexualitását, csak önát- adással – tanította a pápa. Nagyon korai lépése volt az is, hogy 1980-ban püspöki szinódust hívott össze, A keresztény család sze- repe a modern világban témában. A tanácskozás két dokumentum for- májában kézzelfogható nyomot is hagyott. A Családok Pápai Tanácsá- ra (ezt a vatikáni intézményt a pápa meg is újította) Családjogi charta megalkotását bízták rá, ami még ugyanabban az évben meg is jelent. A dokumentum alapvető elvei a kö- vetkezők: a család létrehozásához és fejlődéséhez való jog; az élet elfo- gadásához és a gyermek nevelésé- hez való jog; a hithez és a hit elmé- lyítéséhez való jog. II. János Pál pá- pa azt remélte, hogy a charta inspi- rációt adhat a jogászoknak és a tör- vényhozóknak is (Christifideles lai- ci 40.), ám mivel a természetjogra hivatkozik, sajnos nagyon sok poli- tikus csupán vallási, felekezeti szö- vegként könyvelte el. A pápa egy másik dokumentuma a Familiaris consortio című apostoli buzdítás volt, amely 1981-ben látott napvilágot. Ezt kimondottan a csalá- doknak szánta a Szentatya. A doku- mentum Isten tervéből kiindulva vizsgálja az embert a házasság és a család összefüggésében. Tanítást ad az új élet ajándékozásáról, amely ál- tal a házastársak túllépnek önmagu- kon. Szülői szeretetükkel új felelős- séget kapnak, és képessé válnak ar- ra, hogy láthatóvá tegyék gyermeke- ik számára Isten szeretetét. Szíve minden érzékenységével szól a pápa azokhoz a házaspárokhoz, akiknek nem születhetett gyermekük: szá- mukra lehetőség nyílik rászoruló gyermekek segítésére és különböző szolgálatokra. Ugyanilyen együttér- zéssel szól a Szentatya azokról is, akiknek az életében nem teljesedhe- tett be Krisztus szeretete, hiszen el- váltak. A pápa hangsúlyozza: ők to- vábbra is az Egyház tagjai maradtak. A dokumentum főbb tételei a kö- vetkezők: Isten a szeretet. Az embert a maga képére teremtette, így az ember a szeretetben, önmaga elajándékozá- sában képes kiteljesedni. A család az Egyház misztériumá- nak eleven képe, ahogy a későbbi pápák tanítják: a szentháromságos Isten ikonja. A család feladata azonos az Egy- házéval: befogadni és továbbadni Is- ten szeretetét. Erre utal a családegy- ház megjelölés is. Amikor a család megéli családegyházi valóságát, az egész Egyház életét bontakoztatja ki. Ezáltal válik a családegyház az Egy- házat építő sejtté, amely sugározza az isten- és az emberszeretetet. A szent pápa ezenkívül 1994-ben levelet írt a családokhoz, amelynek alapgondolata szerint az ember az egyetlen lény, akit Isten önmagáért teremtett. Ugyanakkor az ember ak- kor talál magára, ha elajándékozza önmagát, ha az „én és te”-ből „mi” válik. II. János Pál idézi VI. Pál pápa tanítását a szeretet civilizációjáról, amelynek középpontja a család. Fel- hívja a figyelmünket arra is, hogy a Tiszteld atyádat és anyádat! parancsa nemcsak a gyermeknek szól, hanem a szülők felé is hangzik: a szülő úgy viszonyuljon gyermekéhez, hogy tiszteletet ébresszen önmaga iránt. Már pápai programját megfogal- mazó első írásában, a Redemptor ho- minis enciklikában (1979) is a sze- mély áll II. János Pál tanításának kö- zéppontjában, a II. vatikáni zsinat Lumen gentium kezdetű dogmatikus konstitúciója nyomán. A pápa hang- súlyozza a keresztények alapvető egyetemes papságát, személyes fele- lősségét, küldetését, méltóságát az Egyházban. Ez az egyetemes papság valósul meg a házasságban, a gyer- mekek nevelésében is. Így fogalmaz: „A család az apostolkodás iskolája és gyakorlótere” (Lumen gentium 34–35.). Szóba kerül a család témája a Catechesi tradendae (1979) kezdetű apostoli buzdításában is, a Christifi- deles laiciban (1988) pedig arról ír, hogy a teremtő Isten a férfit az asz- szonyra bízta, mivel sajátos érzé- kenysége van az emberi értékek iránt. Fájdalommal állapítja meg, hogy a férfi sokszor kimarad az utó- dok hitre neveléséből, pedig a házas- társak ketten együtt kapnak kegyel- met az emberi és a vallási értékek to- vábbadására. A Nők IV. Világkonfe- renciája alkalmából született Levél a nőknek (1995) a Szentírás tanításán keresztül fogalmazza meg a nő mél- tóságát. Férfi és nő a teremtés által ugyanazt a felelősséget kapták, és ez a közös felelősség is az egység erősí- tésére hivatott – tanítja a lengyel pá- pa. Az Evangelium vitae kezdetű en- ciklika (1995) pedig az emberi sze- mély méltóságára hívja fel a figyel- met, amely meghaladja a földi élet határait. A pápa ugyanakkor arról is ír, hogy napjainkban az emberi élet értéke fenyegetett, különösen a szü- letés előtt és elaggott életkorban. II. János Pál pápasága még egy nagy ajándékkal szolgált a családok számára, ez pedig a családok világta- lálkozója. 1994-ben az egyházfő azzal csatlakozott az ENSZ által meghirde- tett családok évéhez, hogy megren- dezte a családok első világtalálkozó- ját. Ennek az összesen kilencszer megtartott eseménynek az elemei az imádság, a tanítás, a tanúságtétel és az ünneplés. II. János Pál számára a család ajándék, evangélium, nem te- her. A családot nem temetjük, hanem ünnepeljük, erről szólnak a világta- lálkozók. II. János Pál pápa idején négy találkozó jött létre: 1994-ben Róma (A család a szeretet civilizációjá- ban); 1997-ben Rio de Janeiro (A csa- lád: ajándék és elkötelezettség, az emberi- ség reménye); 2000-ben ismét Róma (A gyermek a család és a társadalom tava- sza), 2003-ban pedig Manila (A ke- resztény család mint a harmadik évezred örömhíre) volt az esemény helyszíne. A Magyar Katolikus Egyház kisebb- nagyobb létszámú delegációkkal ed- dig valamennyi világtalálkozón részt vett. A találkozók előtt minden alka- lommal kiadtuk az előkészítő kateké- ziseket, amelyek segítették családja- ink elmélyülését az egyes világtalál- kozók témáiban. Tulajdonképpen a családtalálkozók elmélyítése volt az országos és egyházmegyei szintű ta- lálkozóink alapvető témája. A magyar Egyház időben érzékel- te II. János Pál pápa családok iránti nyitottságát. Még Ács István néhai egri segédpüspök irányításával kez- dődött el az egyházmegyei családre- ferensek hálózatának kiépítése, amit évek munkájával tovább mélyítet- tünk. Hogy a különböző pápai doku- mentumok és világtalálkozók üzene- te eljusson a magyar Egyházhoz, kü- lönböző fórumokat szerveztük: a máriabesnyői családkongresszuso- kat, az évenkénti családreferensi ta- lálkozókat, az évente kétszer megtar- tott családpasztorációs papi találko- zókat, emellett pedig kiadványokat jelentettünk meg. Külön kiemelném a püspöki kar 1999-es, A boldogabb családokért! című körlevelét és a 2000- ben kiadott, Az emberi élet: érték és ajándék címűt. A találkozókon szinte közhellyé vált II. János Pál pápa üze- nete: a család evangelizált és evange- lizáló közösség. Egyházközségeink- ben egyre inkább ébred a felelősség a család evangelizációja iránt, ebben a feladatban oroszlánrészt vállalnak a különböző lelkiségi mozgalmak és a családreferensi hálózat. Adja Isten, hogy amit II. János Pál, a családok pápája elindított, an- nak folytatása legyen hazánkban is, ahogyan a világegyházban tovább- vezetett bennünket elődjük útján XVI. Benedek és Ferenc pápa, s így hazánkban se szűnjön meg a család evangelizációja! Bíró László püspök Fotó: Fábián Aila, Vatican News Ajándék és feladat Bíró László püspök a szent egyházfő családokért végze szolgálatáról Családok Világtalálkozója, 2000 Bíró László: II. János Pál számára a család ajándék, evangélium, nem teher
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
-
11KÜLDETÉS2020. május 17.
(Folytatás az 1. oldalról.)
A családokról szóló tanításánakezzel együtt számos előzménye vana közelmúlt egyháztörténelmében.Elegendő, ha megemlítjük hárompápa három dokumentumát. XIII.Leó az Arcanum divinae sapientiae kez-detű enciklikájában (1880) összefog-lalta a házasság szentségének istenieredetét, s ezzel állást foglalt az úgy-nevezett naturalistákkal szemben,akik a házasságot pusztán emberi al-kotásnak, a történelem termékének,véletlenszerű fejlődés eredményé-nek tekintették. XI. Piusz Casti con-nubii kezdetű enciklikája (1930) alap-vetően Szent Ágoston tanítását idéztefel; a keresztény házasság isteni ere-detéről szólt, amit Krisztus szentségirangra emelt. VI. Pál Humanae vitaekezdetű enciklikája (1968) pedigszinte költői szárnyalással beszélt ahitvesi szerelemről, és megismételteaz Egyház születésszabályozásrólszóló tanítását.
II. János Pál családokról szóló taní-tásának egy másik gyökérszála, amitszintén meg kell említeni, a szülőiház és a plébániatemplom. A pápaédesapja, Karol Wojtyła az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének ka-tonatisztje, édesanyja Emilia Kaczo-rowska tanítónő volt. A Lengyel Püs-pöki Konferencia a 2019. októberiülésének keretében kezdeményezte aszülők boldoggá avatásának egyház-megyei szintű elindítását. Ezt egy-részt azzal indokolták, hogy a házas-pár hiteles mintát jelent a moderncsaládok számára, másrészt pedig az-zal, hogy spiritualitásának alakulásátII. János Pál éppen szülei példájánakköszönheti. A családi háttér annak el-lenére is meghatározó volt számára,hogy szülők nélkül kellett átvergőd-nie ifjúkorát: kilencévesen ugyanis el-veszítette az édesanyját, és 21 évesvolt, amikor édesapja is meghalt.
A családok pápája kevesebb mintegy évvel a pápává választása utánmeghökkentő katekézissorozatbakezdett az emberről, aki férfi és nő.1979. szeptember 5-étől 1984. novem-ber 28-áig 121, mély teológiai tarta-lommal bíró beszéde hangzott el aszerdai általános kihallgatásokon azemberről, az emberi testről, a férfi ésa nő kapcsolatáról. II. János Pál kate-kéziseinek célja a szexualitás gyógyí-tása volt. Ezekből a meglehetősen el-vont tanításokból bontakozik ki a testteológiája, amit különböző mozgal-mak népszerűsítenek mind a mai na-pig, hazánkban is. Néhány elvet eme-lek ki ezek közül, csupán dióhéjban:
A test láthatóvá teszi Isten szere-tetét, hogy az ember miképpen kép-mása Istennek. Isten nem magányos:személyek közössége a Szenthárom-ság egységében. Az ember Isten kép-mása, és nem csak értelmünkkel ésszabad akaratunkkal hasonlítunkhozzá, hanem sokkal inkább a kap-csolatainkban.
Személyek közösségévé Isten ön-maga ajándékozása által válik. Azember is önmaga elajándékozásávalteljesedhet ki.
Testünk fontos része emberi lé-tünknek, nem csupán a gyönyör tár-gya. Az ember teste egységben van aszemélyével. A testi egység a lelkiösszetartozás kifejezése a személyekegyesülésében.
II. János Pál elszakadt a hagyomá-nyos hellén gondolkodástól. Számá-ra a test nem a lélek börtöne, hanema lélek kifejeződése, a szexualitásezért leválaszthatatlan a személyről.Az ember nem képes másképpenmegélni a szexualitását, csak önát-adással – tanította a pápa.
Nagyon korai lépése volt az is,hogy 1980-ban püspöki szinódusthívott össze, A keresztény család sze-repe a modern világban témában. Atanácskozás két dokumentum for-májában kézzelfogható nyomot ishagyott. A Családok Pápai Tanácsá-ra (ezt a vatikáni intézményt a pápameg is újította) Családjogi chartamegalkotását bízták rá, ami mégugyanabban az évben meg is jelent.A dokumentum alapvető elvei a kö-vetkezők: a család létrehozásáhozés fejlődéséhez való jog; az élet elfo-gadásához és a gyermek nevelésé-hez való jog; a hithez és a hit elmé-lyítéséhez való jog. II. János Pál pá-pa azt remélte, hogy a charta inspi-rációt adhat a jogászoknak és a tör-vényhozóknak is (Christifideles lai-ci 40.), ám mivel a természetjograhivatkozik, sajnos nagyon sok poli-tikus csupán vallási, felekezeti szö-vegként könyvelte el.
A pápa egy másik dokumentumaa Familiaris consortio című apostolibuzdítás volt, amely 1981-ben látottnapvilágot. Ezt kimondottan a csalá-doknak szánta a Szentatya. A doku-mentum Isten tervéből kiindulvavizsgálja az embert a házasság és acsalád összefüggésében. Tanítást ad
az új élet ajándékozásáról, amely ál-tal a házastársak túllépnek önmagu-kon. Szülői szeretetükkel új felelős-séget kapnak, és képessé válnak ar-ra, hogy láthatóvá tegyék gyermeke-ik számára Isten szeretetét. Szíveminden érzékenységével szól a pápaazokhoz a házaspárokhoz, akikneknem születhetett gyermekük: szá-mukra lehetőség nyílik rászorulógyermekek segítésére és különbözőszolgálatokra. Ugyanilyen együttér-zéssel szól a Szentatya azokról is,akiknek az életében nem teljesedhe-tett be Krisztus szeretete, hiszen el-váltak. A pápa hangsúlyozza: ők to-vábbra is az Egyház tagjai maradtak.
A dokumentum főbb tételei a kö-vetkezők:
Isten a szeretet. Az embert a magaképére teremtette, így az ember aszeretetben, önmaga elajándékozá-sában képes kiteljesedni.
A család az Egyház misztériumá-nak eleven képe, ahogy a későbbipápák tanítják: a szentháromságosIsten ikonja.
A család feladata azonos az Egy-házéval: befogadni és továbbadni Is-ten szeretetét. Erre utal a családegy-
ház megjelölés is. Amikor a családmegéli családegyházi valóságát, azegész Egyház életét bontakoztatja ki.Ezáltal válik a családegyház az Egy-házat építő sejtté, amely sugározzaaz isten- és az emberszeretetet.
A szent pápa ezenkívül 1994-benlevelet írt a családokhoz, amelynekalapgondolata szerint az ember azegyetlen lény, akit Isten önmagáértteremtett. Ugyanakkor az ember ak-
kor talál magára, ha elajándékozzaönmagát, ha az „én és te”-ből „mi”válik. II. János Pál idézi VI. Pál pápatanítását a szeretet civilizációjáról,amelynek középpontja a család. Fel-hívja a figyelmünket arra is, hogy aTiszteld atyádat és anyádat! parancsanemcsak a gyermeknek szól, hanema szülők felé is hangzik: a szülő úgyviszonyuljon gyermekéhez, hogytiszteletet ébresszen önmaga iránt.
Már pápai programját megfogal-mazó első írásában, a Redemptor ho-minis enciklikában (1979) is a sze-mély áll II. János Pál tanításának kö-zéppontjában, a II. vatikáni zsinatLumen gentium kezdetű dogmatikus
konstitúciója nyomán. A pápa hang-súlyozza a keresztények alapvetőegyetemes papságát, személyes fele-lősségét, küldetését, méltóságát azEgyházban. Ez az egyetemes papságvalósul meg a házasságban, a gyer-mekek nevelésében is. Így fogalmaz:„A család az apostolkodás iskolájaés gyakorlótere” (Lumen gentium34–35.). Szóba kerül a család témájaa Catechesi tradendae (1979) kezdetűapostoli buzdításában is, a Christifi-deles laiciban (1988) pedig arról ír,
hogy a teremtő Isten a férfit az asz-szonyra bízta, mivel sajátos érzé-kenysége van az emberi értékekiránt. Fájdalommal állapítja meg,hogy a férfi sokszor kimarad az utó-dok hitre neveléséből, pedig a házas-társak ketten együtt kapnak kegyel-met az emberi és a vallási értékek to-vábbadására. A Nők IV. Világkonfe-renciája alkalmából született Levél anőknek (1995) a Szentírás tanításán
keresztül fogalmazza meg a nő mél-tóságát. Férfi és nő a teremtés általugyanazt a felelősséget kapták, és eza közös felelősség is az egység erősí-tésére hivatott – tanítja a lengyel pá-pa. Az Evangelium vitae kezdetű en-ciklika (1995) pedig az emberi sze-mély méltóságára hívja fel a figyel-met, amely meghaladja a földi élethatárait. A pápa ugyanakkor arról isír, hogy napjainkban az emberi életértéke fenyegetett, különösen a szü-letés előtt és elaggott életkorban.
II. János Pál pápasága még egynagy ajándékkal szolgált a családokszámára, ez pedig a családok világta-lálkozója. 1994-ben az egyházfő azzal
csatlakozott az ENSZ által meghirde-tett családok évéhez, hogy megren-dezte a családok első világtalálkozó-ját. Ennek az összesen kilencszermegtartott eseménynek az elemei azimádság, a tanítás, a tanúságtétel ésaz ünneplés. II. János Pál számára acsalád ajándék, evangélium, nem te-her. A családot nem temetjük, hanemünnepeljük, erről szólnak a világta-lálkozók. II. János Pál pápa idejénnégy találkozó jött létre: 1994-benRóma (A család a szeretet civilizációjá-
ban); 1997-ben Rio de Janeiro (A csa-lád: ajándék és elkötelezettség, az emberi-ség reménye); 2000-ben ismét Róma (Agyermek a család és a társadalom tava-sza), 2003-ban pedig Manila (A ke-resztény család mint a harmadik évezredörömhíre) volt az esemény helyszíne.A Magyar Katolikus Egyház kisebb-nagyobb létszámú delegációkkal ed-dig valamennyi világtalálkozón résztvett. A találkozók előtt minden alka-lommal kiadtuk az előkészítő kateké-ziseket, amelyek segítették családja-ink elmélyülését az egyes világtalál-kozók témáiban. Tulajdonképpen acsaládtalálkozók elmélyítése volt azországos és egyházmegyei szintű ta-lálkozóink alapvető témája.
A magyar Egyház időben érzékel-te II. János Pál pápa családok irántinyitottságát. Még Ács István néhaiegri segédpüspök irányításával kez-dődött el az egyházmegyei családre-ferensek hálózatának kiépítése, amitévek munkájával tovább mélyítet-tünk. Hogy a különböző pápai doku-mentumok és világtalálkozók üzene-te eljusson a magyar Egyházhoz, kü-lönböző fórumokat szerveztük: amáriabesnyői családkongresszuso-kat, az évenkénti családreferensi ta-lálkozókat, az évente kétszer megtar-tott családpasztorációs papi találko-zókat, emellett pedig kiadványokatjelentettünk meg. Külön kiemelnéma püspöki kar 1999-es, A boldogabbcsaládokért! című körlevelét és a 2000-ben kiadott, Az emberi élet: érték ésajándék címűt. A találkozókon szinteközhellyé vált II. János Pál pápa üze-nete: a család evangelizált és evange-lizáló közösség. Egyházközségeink-ben egyre inkább ébred a felelősség acsalád evangelizációja iránt, ebben afeladatban oroszlánrészt vállalnak akülönböző lelkiségi mozgalmak és acsaládreferensi hálózat.
Adja Isten, hogy amit II. JánosPál, a családok pápája elindított, an-nak folytatása legyen hazánkban is,ahogyan a világegyházban tovább-vezetett bennünket elődjük útjánXVI. Benedek és Ferenc pápa, s ígyhazánkban se szűnjön meg a családevangelizációja!
Bíró László püspökFotó: Fábián Attila,
Vatican News
Ajándék és feladatBíró László püspök a szent egyházfő családokért végzett szolgálatáról
Családok Világtalálkozója, 2000
Bíró László: II. János Pál számára a család ajándék, evangélium, nem teher
Related Documents
