197606 Adazasi Szobeli Feladatok Kidolgozva2

1976-06 Adózási feladatok

52 344 05 Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéz ő

11-20 tétel

11. tétel

Hatósági eljárás, a hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján. Utólagos adómegállapítás.

Hatósági eljárás (120. §)

A hatósági eljárás különösen a következőkre irányul:a) adóalap, adó (adóelőleg), adómentesség,

adókedvezmény, adófizetési kötelezettség megállapítására,

b) költségvetési támogatási jogosultság megállapítására, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési igény elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására,

c) az ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítására,

d) törvényben előírt fizetési kötelezettségtől valóeltérés engedélyezésére.

Hatósági eljárás (120. §)A hatósági eljárás hivatalbólvagy az adózókérelmére (bejelentésére, bevallására) indul.

Kérelemre indul különösen:a) a nyilvántartás vezetésével(ideértve a VPID

szám megállapítását is) kapcsolatos,b) a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése

iránti,c) az adómérséklési,d) az adó soron kívüli megállapítása iránti,e) az adó feltételes megállapítása irántihatósági eljárás.

Hatósági eljárás (120. §)A hatósági eljárás hivatalbólvagy az adózókérelmére (bejelentésére, bevallására) indul.

Hivatalból indul különösen:a) a nyilvántartás vezetésével(ideértve a VPID

szám megállapítását is) kapcsolatos,b) a hatósági adómegállapítás, adatszolgáltatás,

bejelentés, bevallás alapján(adókivetés, illetékkiszabás),

c) az ellenőrzés megállapításairól szóló határozat meghozatala érdekében lefolytatott

hatósági eljárás.

Hatósági eljárás – főbb jellemzők

A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az adózó kérelmére nincs

helye.

Az eljárási illeték megfizetésének elmulasztásaa hatósági eljárás lefolytatásának nem akadálya.

Ha a hatósági eljárást ellenőrzés előzte meg, az ellenőrzés során feltárt tényállást veszi alapul,

illetőleg, ha az a tényállás tisztázásához szükséges, az ellenőrzés során alkalmazható

bizonyítást folytat le.

Hatósági eljárás – főbb jellemzőkAz adózótól - az azonosításához szükséges adatok

kivételével -nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a

Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvános

nyilvántartásának tartalmaznia kell, vagy amelyet ilyen nyilvántartásból az adóhatóság

közvetlen adathozzáféréssel megszerezhet, ebben az esetben az adatszolgáltatásért díj nem

számítható fel,

Az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben

végzéssel dönt.

Hatósági eljárás – főbb jellemzőkKézbesítési vélelem

Az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére feladottadóhatósági iratot

a) a kézbesítés megkísérlésének napján- a b) pont kivételével -kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza, vagy

b) a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha az adóhatósági iratot a posta a rávonatkozó szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza az adóhatóságnak.

Hatósági eljárás – főbb jellemzőkKézbesítési vélelem

Az adóhatóságnak a kézbesítési vélelem beálltáról– az ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkező adózókivételével -nem kell értesítenie az adózót.

Kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmetaz adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy a kézbesítési vélelem beálltáról történőtudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztőhatáridőn belül terjeszthet elő.

10

Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján (125. §.)

A kivetés és a kiszabás esetén az adózótaz adókötelezettség keletkezéséről, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adómegállapításához szükséges adatokról, körülményről bevallási, bejelentési illetőleg adatszolgáltatási kötelezettségterheli.

A kivetésA vámhatóság határozattal állapítja meg

(kivetéses adózás)a) Az általános forgalmi adó kivételével a termékimportot terhelő

adót,b) Az általános forgalmi adóta nem általános forgalmiadó-alany,

alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag közérdekűvagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, a vámhatóság engedélyével nem rendelkező általános forgalmiadó-alany, vagy az egyszerűsített vállalkozói adó alanya,

c) a regisztrációs adót,d) új közlekedési eszköznek minősülő eszköz beszerzése esetén az

általános forgalmi adót, ha nem áfa alany a beszerző. 11 12

A kivetés

Az önkormányzati adóhatóság kivetésselállapítja meg a helyi adót - az iparűzési és az idegenforgalmi adó kivételével -, valamint a belföldi gépjárm űvek adóját . Az adókivetés bevallás alapján történik.

(Nem kivetéssel, hanem önadózással kell megállapítani az iparűzési adót. Az idegenforgalmi adót pedig adóbeszedésselkell megállapítani.)

13

A kiszabás

A vagyonszerzési illetéket , és az illetéktörvény szerint kiszabás alapján fizetend ő eljárási illetéket az adóhatóságállapítja meg, szabja ki.A határozat meghozatalára nyitva állóhatárid ő 60 nap .A kiszabás bejelentés alapján történik.

14

Utólagos adómegállapítás (128-129. §)Az adóhatóság utólag – határozattal – állapítja meg az

ellenőrzés során feltárt adókülönbözetet az alábbiak szerint:

• adónként, bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adóalapját, az adókülönbözetet valamint a jogszabálysértés jogkövetkezményeit,

• az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi,figyelembe véve az adott adónemen fennálló esetleges túlfizetését

• teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok, illetve az adóköteles tevékenység ellenőrzése szempontjából jelentőséggel bírómulasztások megszüntetéséről.

12. tétel

Az adó feltételes megállapítása, illetve az adó soron kívüli megállapítása.

16

Az adó feltételes megállapítása (132. §.)

Az adópolitikáért felelős miniszter kétfokúeljárásban az adózó kérelméreaz általa közölt -jövőben megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre vonatkozó - részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót.

A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás és változatlan jogszabályi környezet mellett, az adott ügyben kötelező.

17

Feltételes adómegállapításcsak a társasági adóval, a személyi jövedelemadóval, a kisvállalati adóval és a helyi iparűzési adóvalösszefüggésben kérhető és a kérelem csak a kérelemmel érintett adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás határidejéig nyújtható be.

A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye.


18

A feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítástársasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli, a kérelem benyújtásának adóévében, és az azt követő két adóévben való alkalmazhatóságának megál-lapítását (tartós feltételes adómegállapítás), ha:


19

a) az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, vagy

b) az adózó mérlegfőösszege az adóévet megelőzőadóévben- az adóévben jogelőd nélkül alakult adózóesetén az adóévi várhatómérlegfőösszeg - legalább 1 milliárd forint .


20

A határozathozatalra nyitva álló határidő az elsőfokúeljárásban a kérelem benyújtásától számított60 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 60 nap. A határidő 60 nappal meghosszabbítható. Sürgősségi kérelem esetén 30 napos határidők!A kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható.


21

A kérelem díjköteles, a díj mértéke:a) az ügylet értékének 1%-a,de legalább 1 millió, legfeljebb 8 millió forint , vagy

b) szerződéscsomag esetén 10 millió forint, vagy

c) szerződéstípus esetén 10 millió forint, vagy

d) tartós feltételes adómegállapítási kérelem eseténaz a)-c) pont alapján a kérelemre irányadó díj kétszerese, de legfeljebb 15 millió forint.


22

Az adó soron kívüli megállapítása (132. §.)

a) Ha az adókötelezettség az adózó halálamiatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg, az adózóval annak halálakor együtt élt házastársa vagy örököse kérelmére, aki az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.A tartozást, adó-visszatérítést a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni .A örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelőtartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. Végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira terjedhet kiazzal, hogy ha a hagyaték tárgyai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrészig az örökös vagyontárgyaira is folytatható.

23


b) Az adóhatóság határozattal állapítja meg év közben azadót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri.

c) A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, telephellyel, székhellyel nem rendelkező adózó adójátaz adóhatóság az adózó bejelentése alapján(30 nappal a távozás előtt) határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenységvagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér.

24


d) Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót, illetve az adóelőleget, ha a magánszemély a kifizető által megállapított adót vitatja, vagy az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető, illetve a munkáltató és a magánszemély között vita van.

13. tétel

Fizetési könnyítések (részletfizetés, fizetés halasztás), mérséklés szabályai.

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése (133. §.)

Fizetési halasztás és részletfizetés(fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá

b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése(133. §.)

Magánszemély esetébena fizetési könnyítés az előzőek figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

28


Nem engedélyezhető fizetési könnyítés

a) a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,b) a beszedett helyi adóra,

c) a kifizető által a magánszemélytől levontjárulékokra .

29


Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat (késedelmi pótlék) kell felszámítani:a) a magánszemélyesedékesség előtt előterjesztettkérelme esetén a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelőmértékben,

b) a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbáa magánszemélynek az esedékesség időpontja utánbenyújtott kérelme esetén késedelmi pótlékot

30


c) a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.

A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.

31


Törvény a fizetési halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is meghatározhatja, engedélyezését csak törvény zárhatja ki.

Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.

32


A határozat rendelkező részébenfel kell hívni a adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

33

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése (133/A. §.)

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély - a bevallás benyújtására előírt határidőig - személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 150 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetéskeretében, az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlőrészletekben teljesíti.

34

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése (133/A. §.)

Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja.

A nyilatkozat megtételére előírt határid őjogvesztő.

Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. A tartozás fennmaradó részéreaz eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít felaz adóhatóság.

35

Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapjánaz őt terhelő adótartozást, valamint a bírság-vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Az adóhatóság ezen túl más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti!

Adómérséklés (134. §.)

36

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytatómagánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.

Adómérséklés (134. §.)

14. tétel

Az Art. szankció rendszere. Adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság.

Ismertesse az önellenőrzési pótlékra vonatkozó szabályokat.

Jogkövetkezmények (Art. VIII. fejezet)

Az adózási fegyelemelsődleges biztosítékai az adózót sújtóanyagi következmények, vagyis

az adóhatóság által kiszabott bírságok.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szabályozza.

39

Adójogi szankciókAz adójogi szankciók a jogszabályokban

meghatározott adókötelezettségek nem vagy nem szabályszerű teljesítéseesetén alkalmazott közigazgatási jogi jogkövetkezmények.

Reparatív jellegű szankciók a pótlékok, amelyek célja a jogsértés következtében keletkezett –anyagi jellegű – hiány helyreállítása.

A represszív jellegű szankciók közé tartoznak a bírságok, amelyek célja nem egyszerű egyfajta hiány kiegyenlítése, hanem a jogsértés megtorlása.

Adóbírság (170. §.)

Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni.

Adóhatósági ellenőrzés során megállapított adókülönbözet (adóhiány) esetén a különbözet mértékében százalékosan meghatározott szankció.

Az adóbírság mértéke- ha e törvény másként nem rendelkezik -az adóhiány 50%-a.


Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésévelfügg össze.


Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó azadott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

Az eset összes körülményétmérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózójogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.


Nincs helye az adóbírság mérséklésének, sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmi-sítésével függ össze.

Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget.

Késedelmi pótlék(165. §.)

az adó késedelmes megfizetési esetén alkalmazzák.

A késedelmesen befizetett összeg kamata.

MértékeAz esedékesség napjátóla pénzügyi teljesítés napjáig, azaz a késedelmes napok számára a

jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Késedelmi pótlék(165. §.)

• A késedelmi pótlék mérséklése nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor a bírság mérséklésének sincs helye.

• Nem kell megfizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmet igazolta(elháríthatatlan külső okból).

• A pótlék alapját adónként külön kell figyelembe venni.

Legfeljebb 3 évre számítható fel!

Mulasztási bírság(172. §.)

a mulasztási bírság az adózást szabályozóanyagi és eljárási jogszabályokban

meghatározott egyes adókötelezettségek megszegésének, teljesítésük elmulasztásának

szankciója.


A mulasztási bírság kiszabásánálaz adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózójogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodóaz adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.


Magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó500 ezer forintig terjedő mulasztási

bírsággal sújtható, ha:• a bejelentési(bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,• adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat,


• a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki , • a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a• számviteli törvény alapján összeállítandószabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el,• közzétett beszámolójaa beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be


• a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja,• elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti,


Az adózó1 millió forintig terjed őmulasztási bírsággal sújtható, ha • a számla-, egyszerűsített számla-, nyugta-kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetve• nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki.

(adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az értékesítésben

közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig büntethető)

• ha iratmegőrzési kötelezettségéneknem tesz eleget, (számla, nyugat tömb hiány esetén darabonként 200 v. 500 eFt / db!!!)


1 millió forintig terjed ő mulasztási bírsággal kell sújtani• ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. (létszám x 1 millió Ft)• számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozókötelezettségét első felszólítás határidején belül nem teljesíti, (30 nap).


Hibásan benyújtott bevallásesetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjed ő mulasztási bírsággal sújtható.

Illetékfizetési kötelezettségéta kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de legalább 5000 forint és legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírság szabható ki.


Feltöltési kötelezettségét nem fizette meglegalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó90%-ának különbözete után 20%-ig terjedőmulasztási bírságot fizet.

Ha az adózóigazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő, de legalábbmagánszemély adózóesetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.


Készpénzfizetés 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékűmulasztási bírságot kell fizetni. A kifizetés jogosultja, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millióforintot meghaladó része után 20% mértékűmulasztási bírságot fizet.

Pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, továbbáengedélyezettől eltérő pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén 10 millió forintig terjed őmulasztási bírságot szabhatnak ki.

Önellenőrzési pótlék (168. §.)

Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatástaz önellenőrzés keretében helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet.

Az önellenőrzési pótlékot adónként illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és megfizeti.

Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, - ismételt önellenőrzés esetén 75%-ának-megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig.

Önellenőrzési pótlék (168. §.)

Önellenőrzés csak az adóhatósági ellenőrzés megkezdésének időpontjáig hajtható végre

(értesítő levél átvételéig vagy az ellenőrök megjelenéséig).

Megfizetésével mentesül az adóbírság, a késedelmi pótlék és a mulasztási bírság

megfizetése alól.

15. tétel

Ismertesse az Art. szerinti intézkedéseket.

Az árukészlet lefoglalásaHa az adóhatóság az adózó terhére egyéni

vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy

adóköteles tevékenység adószám hiányában történ ő végzése miatt mulasztási bírságot szab

ki , a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az

árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének

mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja , és erről a bírságot kiszabó határozatban

rendelkezik .

Az árukészlet lefoglalása

A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanújelenlétében végzi , és arról jegyzőkönyvet vesz fel , a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és

megőrzi.Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó

szabályok szerint értékesíti , ha az adózó a bírságot az esedékességt ől számított 15

napon belül nem fizette meg .

Üzletbezárás

Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgálóhelyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja , ha az adózó

a) be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,

b) igazolatlan eredet ű árut forgalmaz,c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló

ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belülmásodik alkalommal mulasztotta el számla-vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét.

Üzletbezárás

A mulasztás ismételt el őfordulása esetén a lezárás id őtartama 30 , majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap .

Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követ őugyanolyan mulasztás között 3 év eltelt .

ÜzletbezárásA kiszabott bírságról és a lezárásról az adóhatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóhatározatot hoz .

A határozatban rendelkezni kell a lezárás időtartamáról, illetve az adóhatóság értesíti az adózót a határozatban foglaltak végrehajtásának kezd ő időpontjáról .

A helyiséget az adóhatóság pecséttel zárja le , jól láthatóan feltünteti a lezárás id őtartamát és azt, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le .

A lezárás akadályozása esetén az adóhatóság a rendőrség közrem űködését veheti igénybe.

ÜzletbezárásKözös használatú helyiség esetén az adózó a tevékenységének gyakorlásához használt tárgyaira kell alkalmazni.

A lezárás nem alkalmazható , ha a helyiség az adózó lakásában , vagy lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található , továbbáakkor sem, ha a lezárás a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe es ő helyi alapszükségleteket elégít ki.

Adószám törlés A adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámolóletétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőeredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határid ő

tűzésével, mulasztási bírság (500 eFt) kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

Ha adózó a felhívás szerinti határidőben nem pótolja, az adóhatóság a határid ő elteltét követ ő napon 60 napos határid ő tűzésével (1 millió Ft ) mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

Adószám törlés Ha az adózó a letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megsz űntnek nyilvánítását .

16. tétel

A hatósági döntések és a jogorvoslatra vonatkozó szabályok. (módosítás, fellebbezés, bírósági felülvizsgálat,

felügyeleti intézkedés).

A határozat (végzés) módosítása és visszavonása

Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el

nem bírált határozata (végzése) jogszabálysért ő, (vagy ha azt törvény

előírja) a határozatát (végzését) az adózóterhére a határozat (végzés) joger őre

emelkedését ől számított egy éven belül , az adózó javára az adó

megállapításához való jog elévüléséigmódosítja vagy visszavonja .


Az adózó terhére történő módosítás korlátozása nem érvényesül , ha a bíróság

joger ős ítéletével megállapította, hogy adózó adókötelezettsége teljesítésével

összefüggésben csalást, költségvetési csalást, adócsalást, illetve

munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást követett el.


A határozatot (végzést) hozó adóhatóság dolgozója a kötelességét a büntet őtörvénybe ütköz ő módon szegte meg úgy, hogy ez a határozat (végzés) meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntet őügyben hozott joger ős ítélete megállapította ,

c) az adózó rosszhiszem ű volt.A rosszhiszeműséget az adóhatóságnak kell

bizonyítani.


Ha az adóhatóság határozata (végzése) jogszabálysért ő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítend ő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mérték ű kamatot fizet .

Fellebbezés

Az adózó az ügy érdemében hozott első fokúhatározat ellen fellebbezhet . A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

FellebbezésÖnálló fellebbezésnek van helye az első fokon

hozott,a) az eljárást felfüggeszt ő,b) az eljárást megszüntet ő,c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító ,d) igazolási kérelmet elutasító ,e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendel ő,f) az adózó ismételt ellen őrzésre irányuló kérelmét

elutasító ,g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,h) a végrehajtási kifogást elbíráló ,i) az eljárási bírságot kiszabó ,j) költségmentességi kérelmet elutasító , valamintk) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában

hozott elutasító végzés ellen.

FellebbezésA fellebbezést a határozat (végzés) közlését ől

számított 15 napon belül , utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni .

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határid őn belül a fellebbezési jogáról lemondhat . A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazónyilatkozat nem vonható vissza .

Az elkésett fellebbezést , a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést , valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadhatóvégzés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokúadóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja .

FellebbezésA határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat elbírálásra nyitva állóhatárid ő 15 nap .

A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta .

A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határid őben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkez ő

szervnél terjesztették el ő. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni.

FellebbezésA felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja , tekintet nélkül arra , hogy ki és milyen okból fellebbezett.

A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal , a végzés ellen irányulófellebbezést végzéssel kell elbírálni.

A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti .

Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

Az adóhatóság másodfokú joger ős határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi , és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja .

Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági

felülvizsgálatnak !

Felügyeleti intézkedés

Az adóhatóság másodfokú joger ős határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi , és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja .

Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági

felülvizsgálatnak !

Felügyeleti intézkedésA felettes adóhatóság , az adópolitikáért felel ős miniszter , illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz , ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadhatóvégzése (intézkedése) jogszabálysért ő, vagy végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysért ő módon nem került sor .

Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre abban az esetben jár el, ha a NAV elnöke felettes szervként az ügyben már döntést hozott.

Felügyeleti intézkedésA felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a jogszabálysért őhatározatot (intézkedést), önállófellebbezéssel megtámadható végzést megváltoztatja, megsemmisíti, ha szükséges új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az els őfokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja .

A felügyeleti intézkedésről határozatot (végzést) hoznak .

Felügyeleti intézkedésFelügyeleti intézkedés keretében nem hozható olyan döntés, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adóösszegét, a költségvetési támogatás alapját, összegét az adózó terhére változtatja meg .

17. tétel

Egyes adókötelezettségek. Az általános forgalmi adó importra vonatkozó

szabályai.Adóalap, növelő és csökkentő tételek,

mentességek.

Teljesítés helye termék importja esetében

Termék importja esetében a teljesítés helyea Közösség azon tagállama , ahol a

termék a Közösség területére történ ő

behozatalakor vagy egyéb módon valóbejuttatásakor van .

Adó alapja termék importja esetében

Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor

hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke .


Termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a következ ők:

a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelez ő jelleg ű befizetések , amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel, másrészt, amelyeket a termék importjához kapcsolódóan vetnek ki, kivéve az áfa-t;


Termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a következ ők:

b) a járulékos költségek , amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel , így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetít ői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek, de további rendeltetési hely ismeretében az addig felmerül ő járulékos költségek is .


Első rendeltetési hely az a hely , amely a fuvarlevélen vagy az importált terméket kísérő egyéb okiraton ilyen értelemben szerepel .

Ilyen értelmű jelzés hiányában vagy ha az egyértelműen nem állapítható meg, elsőrendeltetési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol az első le- vagy átrakás történik az importáló közösségi tagállamban .


Termék importja esetében az adó alapjába nem tartozik bele :

a) az olyan árengedmény , amelyet az eredeti esedékesség lejáratához képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak (skonto) ; illetőleg

b) a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel (rabatt) a teljesítésig adott árengedmény .

Adó alóli mentess ég term ék importja esetében

Mentes az adó alól:A termék importja abban az esetben, ha a

termék értékesítése szintén mentes az adó alól;

A korábban a Közösség területén kívülre értékesített termék változatlan állapotban történ ő importja abban az esetben, ha az vámmentesség alátartozik , és a korábbi értékesít ő, valamint az importáló személye megegyezik egymással ;


Mentes az adó alól:Az arany importja bármely állam központi

bankja által;A gáz importja;A villamos energia importja;A hő- vagy h űtési energia h ő- vagy h űtési

hálózaton keresztüli importja.Ha az importáló a terméket adómentesen

értékesíti;


Az adómentesség érvényesítése során a vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányulóeljárásban megállapítja az adót, egyúttal azonban az adó megfizetésének felfüggesztésér ől rendelkezik .

Adófizet ésre k ötelezett term ék importja esetében

Termék importja esetében az adót az importáló fizeti . Importáló az, aki (amely) a vámjogi rendelkezések értelmében adósként behozatali vámtartozás megfizetésére kötelezett , vagy kötelezett lenne abban az esetben, ha a termék importja vámköteles lenne.

Ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képvisel ője jár el , az adót a közvetett vámjogi képvisel ő fizeti.

Adófizet ésre k ötelezett term ék importja esetében

Termék importja esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett , a forintra történ ő átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amelyet a vámérték megállapításánál kell alkalmazni .

18. tétel

Az általános forgalmi adó Közösségen belüli kereskedelem esetén alkalmazandó

szabályai.

Adó alapja termék Közösségen belüli beszerzése esetében

Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapjának megállapítására az általános rendelkezéseket (65–67., 70. és 71. §-okrendelkezéseit) kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének alkalmazandók.


A pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.


Az adó alapját pénzben kifejezve , a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani .

Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben , ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy:


az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest

az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest


Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak :

a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelez ő

jelleg ű befizetések , kivéve magát az áfa-t;b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a

termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefügg ő díjak és költségek .


Termék importja esetében az adó alapjába nem tartozik bele :

a) az olyan árengedmény , amelyet az eredeti esedékesség lejáratához képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak (skonto) ; illetőleg

b) a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel (rabatt) a teljesítésig adott árengedmény .

Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli értékesítése esetében

Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldr ől fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre , de a Közösség területére , egy olyan másik adóalanynak , aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön , hanem a Közösség más tagállamában jár el , vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek .


Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldr ől fuvarozott új közlekedési eszközértékesítése igazoltan belföldön kívülre .


Mentes az adó alól továbbá a termékellenérték fejében teljesített termékértékesítése, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja , vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldr ől a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire .

Nem alkalmazható, ha az értékesít ő

adóalany alanyi adómentességben részesül!

Adó alóli mentesség termék Közösségen belüli beszerzése esetében

Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli beszerzése

ha a termék• értékesítése szintén mentes az adó alól;• a termék beszerzője belföldön gazdasági

céllal nem telepedett le , gazdasági célúletelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, de őt a Közösség valamely más tagállamában adóalanyként nyilvántartásba vették ;

Adófizetésre kötelezett termék Közösségen belüli beszerzése esetében

(fordított adózás !)

Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adót a terméket beszerz ő

a) adóalany,b) nem adóalany jogi személy fizeti.

Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése esetében az adót az új közlekedési eszközt beszerző, az a nem-adóalany személy, szervezet is fizeti, aki (amely) nem jogi személy .

Adófizetésre kötelezett termék Közösségen belüli beszerzése esetében

(fordított adózás !)

Technikai lebonyolítása:Önadózás keretében a beszerző az országa

szerint hatályos áfa törvény szerinti adókulccsal felszámítja az adóalapra az adót , és amennyiben levonásra jogosult , úgy érvényesíti a levonási jogát is.

Pénzügyileg a számlázás és kifizetés nettómódon történik, nincs áfa érték!

19. tétel

A regisztrációs adóra vonatkozó előírások. (kötelezettek köre, adó tárgya, fizetés

szabályai)

2003. évi CX. tv. a regisztrációs adóról

Regisztrációs adót kell fizetni a Magyarország területén(belföld) forgalomba

helyezendő gépjármű (személygépkocsi, lakóautó, motorkerékpár) után, továbbá a

gépjárműflotta-üzemeltetőszemélygépkocsijának belföldi illetőségű

személy részére történő bérbeadása esetén.

Az adóból befolyó bevétel a központi költségvetést illeti.

Forgalomba helyezés:

a gépjárm ű

belföldön els ő ízben történ őnyilvántartásba vétele és a

forgalmi engedélybe történ ő

bejegyzése .

Személygépkocsi :

a 8703 vámtarifaszám alá tartozójármű, ide nem értve a

mentőautót és az e törvény szerinti motorkerékpárt.

Új gépjárm ű:

az a személygépkocsi, illetve motorkerékpár, amely az adó

alanya által történt megszerzésének időpontjában legfeljebb 6000

kilométert futott , vagy amelynek első külföldi forgalomba

helyezését ől számítva legfeljebb 6 hónap telt el .

Átalakítás:

a közúti gépjárm ű olyan m űszaki megváltoztatása , amelynek

eredményeként az e törvény hatálya alá nem tartozó gépjárműből

személygépkocsi vagy motorkerékpár jön létre , illetőleg a

személygépkocsi vagy a motorkerékpár más adókategóriába kerül.

Adókötelezettség

Adókötelezettséget keletkeztet a gépjárműforgalomba helyezése.

továbbáa) a gépjármű import álása,

b) a gépjármű Közösségen belüli beszerzése,c) a gépjármű átalakítása,

feltéve, ha a gépjárművet forgalomba helyezik.

d) a flotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi személy részére tört énő

bérbeadása.

Az adó alanyaAz a természetes személy, jogi személy,

jogi személyiség nélküli szervezet, akinek (amelynek) a nevére a forgalomba

helyezést kezdeményezik.

Ha a forgalomba helyezés a gépjárm ű

importjának közvetlen következményeként valósul meg, az adó

alanya az importáló.

Az adó alanya

Ha a forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen

következményeként valósul meg, az adóalanya az áfa fizetésére kötelezett

személy .

Ha a forgalomba helyezésre átalakítás miatt kerül sor, az adó alanya a gépjárm ű

tulajdonosa .

Az adófizetési kötelezettség keletkezése

legkés őbb a forgalomba helyezés időpontjában vagy

vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján vagy

az áfa fizetési kötelezettségkeletkezésének időpontjában vagy

az átalakítás napján , de legkés őbb a forgalomba helyezés id őpontjában

keletkezik.

Az adófizetési kötelezettség keletkezése

Az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg.

(adókivetés módszere)

Az adóigazolás

Az adókötelezettség megfizetésér ől a vámhatóság adóigazolást állít ki .

Adóigazolást akkor is ki kell állítani, ha az adókötelezettség negatív el őjelű.

Az adóigazolást az adó alanyának kell kiadni , amelyet a továbbiakban együtt

kell kezelni azzal a gépjárm űvel, amelyre az adóigazolás szól.

AdómentességekAz adót nem kell megfizetni

Magyarországon m űködő diplomáciai és konzuli képviseletek (DT betűjelű rendszám)

ezek igazgatási, m űszaki és kisegít ő (magyar) személyzetének (CK betűjelű rendszám)

Érvényes forgalmi engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjárm ű (tranzit)

Érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására Z bet űjelű rendszámmal ellátandó

gépjárm ű forgalomba helyezése esetén.

AdómentességekAz adót nem kell megfizetni

ha az importáló nem kéri a gépjárm ű

forgalomba helyezését . Amennyiben az adómentesen behozott gépjárm űvet utóbb mégis forgalomba helyezik, az e törvény

szerinti adót meg kell fizetni,

muzeális jelleg ű gépjárm ű forgalomba helyezése esetén.

Az adó visszaigényléseA forgalomba helyezés el őtt megfizetett adó a

vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelhet ő, ha

a) a gépjárm űvet – forgalomba helyezés nélkül –végleges rendeltetéssel belföldr ől kiszállítják vagy

kiviszik – ennek tényét igazolni kell !!!b) a forgalomba helyezés el őtt a gépjárm ű

ba) műszaki állapota miatt a forgalomba helyezésre igazoltan alkalmatlanná vált ;

bb) megsemmisülése vagy eltulajdonítása miatt a forgalomba helyezése igazoltan ellehetetlenült ;

c) a gépjárm ű forgalomba helyezése adómentes .d)a közlekedési igazgatási hatóság a gépjárm ű

forgalomba helyezésére irányuló kérelmet elutasította .

20. tétel

Energiaadó anyagi és eljárásjogi szabályai.

EnergiaadóAz energiaadót a 2003/96/EK Tanácsi

Irányelv vezette be a tagállamokra kötelez ően kivetend ő adóként ,

amelynek alkalmazása meghatározott keretek között a tagállamok joga és

kötelessége.

Alapvet ő célja az externális környezeti károk energiaárakba történ ő beépítése

és a gazdasági szerepl ők hatékonyságra ösztönzése

Energiaadó2004. január 1-jét ől adót kell fizetni a

villamos energia és a földgáz (a továbbiakban együtt: energia)

termékek mennyisége után.

2009. január 1.-t követ ően a szénre is kiterjed.

Jogforrás: Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény

EnergiaadóAz energia adóztatásával kapcsolatos

feladatokat a Vám- és Pénzügyőrség látja el.

Az adóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

Az energiaadó azt a személyt terheli, aki az energiát ténylegesen felhasználja,

elfogyasztja.

A lakossági végfelhasználás mentesül az energia adó alól.

EnergiaadóAdókötelezettség - Adót kell fizetni, ha

•az energiakereskedő felhasználónak energiát értékesít,

•a felhasználó belföldön közvetlenül termelőtől vagy szervezett piacról energiát vásárol,

•a felhasználó közvetlenül az Európai Unió más tagállamából vagy Unión kívülről energiát vásárol,

•a személy saját felhasználásra termel energiát, kivéve a kivételeket.

•az energiakereskedő saját célra használ fel energiát

EnergiaadóAdókötelezettség - Adót kell fizetni, ha

•a felhasználó energiaadóval nem terhelt energiát vásárol vagy használ fel,•a felhasználó a szén vásárlásakor valótlan nyilatkozatot tesz az energiakereskedőnek arról, hogy lakossági fogyasztó.

Energiaadó

Felhasználó: energiát saját felhasználá s céljára beszerz ő személy , beleértve azt a személyt is, aki villamos energiát a külön jogszabály szerint megengedett továbbadás, valamint földgázt a külö n jogszabá ly szerinti telephelyi szolgáltatás céljára is beszerez .

Energiaadó

Lakossági fogyasztó: az a felhasználó , aki saját háztartása fogyasztásá nak céljára - a villamos energia és a földgáz esetében a külön jogszabály szerint -vásárol energiát és a vásárolt energiá val nem folytat jövedelemszerzés céljábó l gazdasági tevékenységet , és - a szén esetében - erről az energiakereskedőnek a szén vásárlásakor írásban nyilatkozik;

Energiaadó

Az adó alanya •az energiakereskedő, •a felhasználó, •az előállító,•a hálózati engedélyes.

Energiaadó

Az adó alapjaa) a villamos energia mennyisége , megawattórában mérve,b) a földgáz mennyisége , gigajoule-banmérve,c) a szén mennyisége ezer kg-ban mérve.

Energiaadó

Az adó mértékea) villamos energiára megawattóránként

295 Ft,b) a földgázra gigajouleonként 88,50 Ft,c) a szénre ezer kg-onként 2.390 Ft.

EnergiaadóAz energiaadót önadózással kell megállapítani , illetve a kivetéssel

történik az adó megállapítása importálá s esetén .

Az önadózás eseteiben az adókötelezettséget havonta kell

bevallani és befizetni .

197606 Adazasi Szobeli Feladatok Kidolgozva2

Documents