12 Vendeglatas a Turizmusban 2009 2010 1

8/13/2019 12 Vendeglatas a Turizmusban 2009 2010 1

http://slidepdf.com/reader/full/12-vendeglatas-a-turizmusban-2009-2010-1 1/12

1

Vendéglátás a turizmusban

A vendéglátás jellemzővonásai

• Termelő tevékenység

• Kereskedelmi tevékenység• Szolgáltatási tevékenység

• A tevékenységek nemszétválaszthatók

• Ellátja a helyi lakosságot

• Ellátja a turizmusban résztvevőket

• Termelő tevékenység – az általa értékesített termékek nagy részét a

helyszínen készítik – nyersanyagokból és félkész termékekből

fogyasztásra alkalmas ételeket és italokatállítanak

• Kereskedelmi tevékenység – az áruk beszerzése, és az előállított termékek

közvetlen a fogyasztók részére történő

értékesítése – A vendéglátó tevékenység eredményességétf őleg a kereskedelmi tevékenység sikerehatározza meg.

• Szolgáltatási tevékenység – Fogyasztási körülményeket és a vendégek

szórakoztatását biztosítja, – Szolgáltatási tevékenység jellege és száma

befolyásolja a vendéglátó tevékenység színvonalát. – pl. zenekar, ruhatár, különterem

• A tevékenységek nem szétválaszthatók – A termelő, kereskedelmi és szolgáltató tevékenysége

élesen nem választható el egymástól• Ellátja a helyi lakosságot

– különböző mértékben, részt vesz a helyi lakosságellátásában

– munkahelyek, egészségügyi, oktatási intézmények• Ellátja a turizmusban résztvevőket

– Fontos a turisztikai fogadóképesség miatt – Nem minden esetben lehet élesen szétválasztani a helyi

lakosság és a turizmusban résztvevők ellátását, – sokszor lényegtelen, a vendég mely csoportba tartozik

A vendéglátás tevékenységikörei

1. Beszerzés

2. Raktározás

3. Termelés

4. Értékesítés

5. Szolgáltatás

1. Beszerzés A feldolgozásra kerül ő nyersanyagok és a félkésztermékek, valamint a változatlan formában eladásraszánt késztermékek magvásárlása az üzlet, illetve avállalkozás részére. – A vállalkozó szabadon dönt kitől, honnan, milyen feltételek

mellett szerzi be az árut. – A vendéglátásban a beszerzett eszközök:

• nagy részt élelmiszerek• élvezeti szerek, (alkohol, dohányárú)• egyéb eszközök (konyha, szék stb.) alkotják

– Három munkaszakasza:• megrendelés,• szállítás• árú átvétel

– Megrendelés:• A megrendelés a beszerzési ügylet megindítását célozza.• Döntéseket kell hozni



Beszerzendő áruk ésmennyiségük

meghatározása• Üzlet típusa (cukrászda, étterem)

• A vendéglátó üzlet színvonala („üvegtigris”, Gundel)• Rendelkezésre álló pénzeszköz• Szállítási kapacitás,• Raktárak kapacitása,• Szállítási idő,• A termék beszerzési ára,• A kereslet alakulása,• Idényszer űség.• Rendelési mennyiség=

napi átlagos forgalom * utánpótlási idő + biztonságitartalék−meglévőkészlet

Beszerzési források• Termelő

– A legjobb megoldás, itt lehet elérni a legkedvezőbbárat.

– italok, kenyér, tej, tejtermékek• Nagyker – A nagykereskedelem a termelőtől szerzi be nagy

tételben a különböző termékeket. – Előnye, hogy nem kell a sok termelőt külön-külön

megkeresni,

• Kisker – legmagasabb áron történő beszerzési forrást jelenti – váratlan helyzetekben és kis mennyiségű beszerzés

• Őstermelő – zöldség- gyümölcs, tojás

• Egyéb forrásból – pl. a központi termelőüzem (például cukrászüzem)

Beszerzési feltételek• Beszerzési mód

– különböző beszerzési módok – alapvetően a szállító határozza meg,

• Szerződésen alapuló – Legbiztonságosabb, rendszeres szállító-vevő kapcsolatok – Nem minden esetben kell szerződést kötni.

• Egyedi megrendelés – Legjellemzőbb beszerzési módja a levélben, telefonon,

Interneten át – sok esetben konfliktusokat okoz a szerződés hiánya (minőségi

kifogás)• Bizományos beszerzés

– A bizományos rendszer lényege, hogy a vevő csak akkor fizetiki a terméket, ha már sikerült értékesítenie.

– ritkán fordul elő (pl. bor)• Eladó telephelyén történő vásárlás

– az áru szállítása a vevő feladata, – nagyon rugalmas

• A megrendelő személye – anyagi felelősség

Beszerzéshez kapcsolódószerződések• A szerződésnek pontosan kell rögzíteni:

– az eladók és a vevők jogait és kötelességeit, – egyértelmű megfogalmazások a viták elkerülése végett.

• Szállítási szerződés – A szállító kötelezettséget vállal valamely termék szállítására,

átadására az előírt feltételek (ár, fizetési feltételek, szállításütemezése, engedmények stb.)

– A szállító köteles az árut a rögzített időpontokban szállítani, avevő pedig köteles az árut átvenni és kifizetni.

• Bizományosi szerződés – A vevő a szállító bizományosa, az átvett áru nem lesz a

tulajdona, hanem bizományosi díj fejében értékesíti azt. – Az értékesítés, tárolás kockázata a megbízóé: ha egy

meghatározott idő alatt nem tudják az árut eladni, akkor amegbízónak vissza kell venni.

– A vendéglátásban ritkábban fordul elő.

• Kapacitás-lekötési szerződés – A vevő a szállító kapacitását leköti egy későbbi

időpontra. – Ha a lekötött mennyiséget a vevő nem veszi

igénybe, a szállító költségeit és az elmaradtnyereséget meg kell fizetni

• Termeltetési szerződés – Bérmunka-szerződés – A vevő tulajdonában lévő anyagot a szállító a

vevő igényei szerint feldolgozza, amelyért a vevőfizet.

• Szállítási keretszerződés – A szállítási keretszerződés konkrét szállítási,

vagy átvételi kötelezettséget nem tartalmaz. – Lehetőséget ad azonban eseti megrendelésekre,

ezeknek rögzíti a módját, a szállítási és fizetési

feltételeket.



Szállítás

• eszközök (gépek)

• áruk vendégeknek történőkiszállítása (házhoz szállítás),

• kitelepülés és a házon kívülirendezvény

• termékeknek az üzletekbe juttatása

• áruszállítás

A szállítás megszervezése• nagyon szigorú egészségügyi előírások• minőségi szállítóeszközök

• minőségromlás nélkül• Eladó fuvaroz

– a szállítási költség általában a beszerzési ár részét képezi

• Vevő fuvaroz – nagyon jellemző, – a vállalkozó saját vagy bérelt szállítóeszközzel végezi – A vendéglátó vállalkozó saját szállítóeszközzel történő

szállításának költségei:• üzemanyag,• szerviz,• értékcsökkenés,• gépkocsivezetők és árukísér ők bére és bérjáruléka stb.• esetleg bérleti díj,

Átvétel

• Az eszközt vagy a vásárlás helyénvagy az üzletbe történőbeérkezéskor át kell venni.

• Csak bizonylat (szállítólevél,számla) alapján történhet, az

átvétel során ellenő

rizni kell.• Az áruátvétel tényét igazolni kellaz árut kísér ő bizonylatonaláírással, bélyegzővel.

• Mennyiségi átvétel – Méréssel, számolással történik. – A leszállított mennyiség megegyezik-e a bizonylaton

szereplővel, illetve megfelel-e a megrendelt mennyiségnek.

• Minőségi átvétel – A minőségi átvételnél vizsgálni kell, hogy az áru megfelel-e a

minőségi, szavatossági feltételeknek. – érzékszervi vizsgálattal, a szavatossági idő ellenőrzésével,

műszeres vizsgálattal, az áru kémiai összetételénekelemzésével.

• Értékbeni átvétel – Olyan tételes ellenőrzést jelent, amikor azt vizsgáljuk, hogy az

üzletbe szállított áru ára megegyezik-e a leszámlázottegységárakkal és mennyiségi szorzata az értékkel.

– Például kifogásolni kell, ha az átvétel során megállapítottuk,hogy a leszállított félsertés súlya és minő sége kifogástalan, defejjel és lábbal érkezett, bár a feltüntetett egységár a fej és lábnélküli félsertésre vonatkozik.

Feladat megrendelésitevékenységre (mp3)• A vendéglátó szakmában a vendéglátó

üzletek folyamatos üzemeltetése nagyszakismeretet és figyelmet is igényel.

Hallgassa meg a mellékelt vezetőiutasítást, majd válaszoljon a következőkérdésekre! – Milyen árucikket kell megrendelni? – Honnan kell megrendelni az árut? – Hogyan történik a megrendelés? – Milyen árakon történik az árurendelés? – Milyen más beszerzési forrásról esett szó?



Áruk útja

• swf

2. Raktározás

• Az eszközök biztonságos helyen való

megőrzését (tárolását), olyankörülmények között, melyek az árubansem mennyiségi, sem minőségiváltozást nem okoznak.

• A különböző árukat, nyersanyagokattermészetüknek, adottságaiknakmegfelelő hőmérséklet, páratartalommellett a megkívánt elhelyezésben kelltárolni.

A raktározás feladatai

• Az idők összekötése – Fő feladata az árubeszerzés és a termelés, illetve

értékesítés időbeli összekötése. – A vendéglátó üzletek számára nincs mód

folyamatos beszerzésre.• Az áruk megóvása

– A raktározás alatt az árut meg kell óvni a minőségi

romlástól (fizikai, kémiai, biológiai hatásoktól), azeltulajdonítástól és különböző kártevőktől(rovarok, rágcsálók).

• Árukezelési feladatok végrehajtása – A tárolás során egyes termékcsoportoknál (pl.

zöldségféléknél, gyümölcsöknél) meghatározottárukezelési feladatokat is végre kell hajtani.

3. Termelés• Árukból, nyersanyagokból

fogyasztásra azonnal kész ételek,italok előállítását jelenti.

3.1 Jellemző vonásai• Az ételeket kisebb költséggel, olcsóbban tudja előállítani,

mint a háztartás.• Az ipari gyárakban folytatott nagyüzemi termeléshez

képest a vendéglátó termelés kisüzeminek tekinthető.• Sok a manuális munka, nehezen gépesíthető.• Részfeladatainak egy része nem végezhető gépekkel

(pl. díszítés), másik részét pedig nem is célszer űgépesíteni (pl. tálalás)

• A vendéglátásban a termelés nem folyamatos, ezértnem mindenhol programozható.

• Programozható bizonyos részfolyamatok (cukrászat)• A termék minőségének megítélése nagy mértékben

függ a vendég ízlésétől (szubjektum)• Nem szabványosított termelés, hanem az egyéntől, a

dolgozó kedvétől, hangulatától, odafigyelésétől is függ.



3.2 Munkaigényesség

• vendéglátó tevékenység egyik

legmunkaigényesebb része azélelmiszerek feldolgozása, az ételekelkészítése, a termelés.

• munkaigényesség csökkentéseköltség hatékonyság – termelés központosítása – megfelelő gépesítés – ésszer ű előkészítés

3.3 A termelésmunkafolyamata

1. Előkészítés

2. Elkészítés

3. Befejező műveletek

4. Kiegészítő munkafolyamatok

3.3.1 Előkészítés1. A nyersanyag kiválasztása

(rendelkezésre álló, vendég kívánsága)2. Vételezés (raktárból történő

árukiválasztás)3. Tisztítás (fogyasztásra nem alkalmas

részek eltávolítása, száraz vagy vizes)4. Darabolás

1. ételek jellegének megadása.2. sütés idejének lecsökkentése,3. adagolás megkönnyítése



3.3.2 Elkészítés

• Többnyire sütés vagy f őzés segítségével történik

• Az elkészítés mű

veleteit az ételek jellege határozza meg• Sűrítés: – feljavítható az ételek élvezeti értéke, és jellegüknek megfelelő

állaga. – rántás, habarás, legírozás, lisztszórás.

• Lazítás: – rostok felpuhítása, – tésztafélék állagának módosítása.

• kelesztés, omlósítás, vegyszeres lazítás

• Anyagkikészítés: – nyers vagy már megpuhított nyersanyagokból készítjük el az

ételek anyagát. – gyúrás, keverés

• Ízesítés, f űszerezés – jellegzetes ízek f űszerekkel, – füstölés, sózás, pácolás) lehet megadni.

• Formázás: – elegyítés, a hajtogatás, a nyújtás, a rétegezés és a

töltés.• Bundázás:

– nyersanyagok valamilyen más anyaggal történőbevonása,

• bécsi (liszt, tojás, zsemlemorzsa),• párizsi (liszt, tojás)

• Orly (sörtésztával történő

).• Hőközlés: (sütés, f őzés, párolás) – élelmi nyersanyagok emberi táplálkozás alkalmassá

tétele – ételek jellegzetes, egyéni ízének kialakítása

• Hőelvonás: – hűtés és a fagyasztás.

3.3.3 Befejező műveletek• ételek készentartása, tálalás és díszítés• alapvetően befolyásolhatják a termék minőségét.• Készentartás: (melegen, hűtve, mélyhűtve és normál

hőmérsékleten)• Tálalás:

– étel fogyasztásához szükséges edénybe, tányérra történőelhelyezése

– mindig a termék jellegének és hőmérsékletének megfelelően

• Díszítés: – jó ízlés és a termék jellege a döntő – Egy-két kivételtől eltekintve díszítésre csak ehető anyagokat

lehet használni.



3.3.4 Kiegészítőmunkafolyamatok

• Mosogatás: vendéglátás felszerelési

tárgyainak különböző módszerekkeltörténő tisztítása – Fehéredények, a feketeedények, a

poharak és a szállítóeszközök

• Hulladéktárolás. – a hulladék útja nem keresztezheti az

előkészített nyersanyag, illetve akészétel útját.

4. Értékesítés• Alapvető cél a termékekértékesítése.

• Értékesítünk: – különböző ételeket, – italokat, – egyéb árukat (pl. dohány termékeket) – egyéb kapcsolódó szolgáltatások

(zenekar, ruhatár)

• Értékesítés áll a központba enneksikerétől függ az üzlet, illetvevállalkozás eredményessége.

• A vendég ennek színvonala alapjánítéli meg az adott üzlet munkáját.(szép étterem, bunkó pincérek, vagyszakképzetlenek)

4.1 Az értékesítés jellemzői• A fogyasztás helyben

történik (kivéve a utcán átiértékesítés, vagy aházhozszállítás)

• A helyben fogyasztáshozszükséges feltételeket avendéglátásnak biztosítaniakell. (asztalok, székek)

• Mindig pontosan meg kellhatároznia a fogyasztáshozszükséges tárgyi ésszemélyi feltételeket,.



• A vendéglátásban az értékesítés

nagyon szoros kapcsolatban áll atermeléssel.

• Egyes munkafolyamatokösszekapcsolják a termelést és azértékesítést (például a vendég előttiételkészítésnél, sushi, halételek).

A vendéglátásban az üzlet is kínálati tényező, (hangulat,berendezések)



4.2 Értékesítés formái

Hagyományos értékesítés• A vendégek rendeléseit az értékesítéssel

foglalkozó dolgozó veszi fel (tálalás,árukiadás,egyéb kiszolgálás)

Hagyományos közvetett:• A vendég helyet foglal az üzletben, és az

étlapról, itallapról kiválasztott árut a pincérnélmegrendeli, felszolgálja, majd nála fizet.

• Színvonalasabb, kényelmesebb a vendégekszámára

• nehézkesebb, lassúbb és költségesebb is, mertaz árukiadók és a vendégek közé közvetítők –pincérek – kapcsolódnak.

Hagyományos közvetlen kiszolgálás

• A vendégeket a pultnál szolgálják ki (italmér ők,kávéf őzők), a vendégek vásárlásaikat, rendeléseiket ésaz ellenérték megfizetését közvetlenül a pultnál intézik.

• A közvetlen kiszolgálás hátránya, hogy a pénz- ésárukezelést ugyanaz a személy végzi.

• Elsősorban a kisebb üzletek és gyors ellátást végzőüzletekben a felszolgálással együtt is alkalmazzák.

A közvetlen ért. speciális változata a gyorskiszolgálás

(fast food-rendszer).• étel,italt egyszerhasználatos csomagolásba adják át

• fogyasztás asztal mellett ülve vagy fogyasztópult mellettállva végzi vagy a becsomagolt terméket elviszi.

• Új típusú értékesítési módszerek

– a vendégek aktív részvételét igénylik az eladási tevékenységsorán.

– általános törekvés az értékesítő tevékenység felgyorsítása

– Önkiszolgáló:

• a vendég saját magát szolgálja ki a hideg-meleg pultokra,hűtővitrinekben, állványokra kiadagolt készítményekkel

• kis költség mellett, aránylag kis területen, nagy tömegűértékesítési lehetőséghez jut

• pl. Trófea étterem, Mongol étterem

– Blokkrendszer

• A vendég a pénztárnál megváltott blokkért a pultnál kapja

meg a kiválasztott és kifizetett ételt. – Büfészerviz (svédasztal)

• Lényege, hogy a vendégek a büféasztalról (büfékocsiról)saját magukat szolgálják ki a szükséges termékeket.

• Sok üzletben büfészervizzel oldják meg a reggeliztetést, degyakori megoldás a saláták és desszertek értékesítésénél is.

Öregsváb étterem Üröm



Felszolgálási módok:

• Svájci vagy amerikai mód: – Lényege, hogy a szakács a vendég számára egy adagot egy

tányérra tálal.• Francia mód: – Amikor több vendég adagját tálalják egy tálra. A vendégek

maguk szednek az asztalon lévő tálból.• Orosz mód: /első kettő keveréke/

– A hideg előételt beteszik az asztal közepére, a f őételekettálon bemutatják, majd tányérra adagolva felszolgálják jobbról.

• Angol mód: /legelegánsabb mód/ – Tálcára tálal a szakács 1, 5 vagy 2 adagot fejenként. – A felszolgáló bemutatja majd a vendég előtt egy felszolgáló

asztalon tálalja., majd után kínál. – Legtöbb eszköz igénye van és a legtöbb személye is szűkség

van.

Étkezési formák:• „á la carte”: /étlap szerinti/

– A vendég egy választék közlő eszközr ől választja ki ízlésénekmegfelelően a megvásárolni kívánt ételeket és italokat.

• A menürendszerben való értékesítés: – Egy vagy kevés számú ételsorral állunk a vendég rendelkezésére.

Étkezési és a munkahelyi étterem tipikus értékesítése.

Társas rendezvények:• A, Társas étkezések:

– Azt az eseményt nevezzük, amikor a vendégek asztalnál ülvefogyasztanak és számukra a felszolgáló személyzet a fogyasztásrafelkínált ételeket egymás után-fogyasztás sorrendjében-viszi oda.

• B, Fogadások:

– Mind az az esemény, ahol a vendégek ülve vagy állva fogyaszt és aszámára felkínált étel-és, italválaszték teljes egészével egyszerretalálkozik.

• C, Koktélparti: – Sajátossága: 5-7-ig tart. – Este 7-kor ott maradni udvariatlanság.

4. Vendéglátó üzletkörök ésüzlettípusok

• Az üzlet a helyileg körülhatárolt, tartóshasználatra készült, rendszeresen(állandó vagy ideiglenes jelleggel)nyitva tartó értékesít ő hely. – üzlethelyiség létesítéséhez építési

engedélyt kell kérni – különböző építészeti, egészségügyi és

munkavédelmi előírásokat kellbetartani.• Üzlethálózat• Egy adott terülten a vendéglátó üzletek

összessége.

Üzletkör • A vendéglátás sajátos kereskedelmi tevékenységet folytat, ígyélelmiszerekből ételt termel, értékesít és szolgáltatást nyújt.

• Az érvényes szabályok szerint vendéglátó üzletek nyitásaesetén nem az üzlettípust kell pontosan meghatározni,hanem a vendéglátó üzlet üzletkörét.

• Az üzletkör: – az egységben forgalmazható áruk, valamint az ott

folytatott tevékenységek összessége, amelyet az üzletnyitására vonatkozó f ormanyomtatványon tettbejelentésnek tartalmaznia kell.

• A jogszabály általában nem tartalmaz részletes előírást azüzlet választékára és kialakítására. Ezen a téren inkább ahagyományokhoz történő igazodás jellemző

• A vendéglátóipari üzletben értékesíthető: – tejital, teaital, kávéital, gyümölcs, dohánytermék, gyufa,

postai cikk, folyóirat, napilap.

A csoportosítás üzletkör szerint1.Étkezőhelyi vendéglátás

1.1 Melegkonyhás vendéglátó üzletek

(hideg-meleg előételek, levesek, köretek, hideg-melegmártások, f őzelékek, hús-, hal-, vadételek,melegkonyhai tészták, hidegkonyhai termékek),cukrászati készítményeket, sütő- és édesiparitermékeket, szeszes és szeszmentes italokatértékesítenek.

Az ételeket a helyszínen készítik, f őzik vagy sütik.



1.1.1 Étterem (Gundel, Bagolyvár, Robinson, Anonymus)1.1.2 Vendéglő (Harapó Mókus, Bécsiszelet)1.1.3 Csárda (Halász csárdák)1.1.4 Söröző1.1.5 Gyorsétkező helyek1.1.6 Étkezde, kif őzde

1.1.7 Étterem- söröző1.1.8 Kávéház, vasúti és más személyszállító eszközétkezőkocsija

• A éttermek különböző módon szakosodhatnak. Legfontosabbformái: – nemzeti étterem (pl. kínai, orosz, mexikói), – tájjellegű étterem (pl. Szeged, Eger), – alapanyagra specializálódott étterem (pl. hal, vad), – meghatározott ételkészítési technológiára specializálódott

étterem (pl. grill, diétás).

Csoportosítás1.2 Cukrászda1.3 Italüzlet

TeázóDrinkbár Sörbár BorozóKocsma

1.4 Egyéb, vendéglátóhely Ételbár, tejbár, bisztróPecsenyesütő, büfé, falatozó, fagylaltozóValamint a bármilyen intézményben működő nyílt árusítású

vendéglátóhely1.5 Zenés szórakozóhely

Mulató, varietéBár Diszkó

Csoportosítás

2.Munkahelyi és közétkeztetés

3.1 Munkahelyi vendéglátó üzlet

3.1.1 Munkahelyi éttermek

3.1.2 Munkahelyi büfék

Üzletkörök jellemzéseÉtterem:• nagy befogadó képességű, déli és esti étkezésekre

egyaránt lehetőséget nyújt, ételválasztéknak megfelelőitalválasztékkal rendelkezik, lehet zene vagyműsorszolgáltatás, értékesítés önkiszolgáló vagyhagyományos formában

Vendégl ő :• kisebb egyedi jellegű családias környezetet nyújtó

üzletek, kínálata házias, szűkebb kör ű étel italválaszték,berendezések bútorok hagyományosak

Csárda:• ételek italkínálat hasonló a vendéglőkével,

nyersanyagokra szakosodnak, vagy néprajzi egységill. foglalkozás gasztronómiai hagyományait kívánjafeleleveníteni

Üzletkörök jellemzéseSöröz ő :• étel- italkínálata specializált, palackozott sörökből

gazdag kínálat, berendezés sima, gyalult terítetlenvagy kockás terítővel megterített asztal

Kávéház :• kínálatuk sokféle kávéból, kávékülönlegességből,

hidegkonyhai termékek széles választékából állÉtkezde, kif ő zde:• napi f őétkezési igényeket elégít ki helyben

fogyasztással vagy elvitellel, ételválasztéka szűk

Üzletkörök jellemzése

Cukrászda:• cukrászkészítmények, édes- és sütőipari termékek,

fagylaltok, hidegkonyhai készítmények, vermutok ,pezsgők, rum, konyak és likőr értékesítése

Ételbár :• fogyasztás pult előtt magasított székeken, ételeket a

vendég előtt készítik, az eladók egyszerre termelnekés értékesítenek

Pecsenyesüt ő k :• idényterületeken, alkalmi tömegrendezvényeken

működnek, ételválasztékuk húsféleségekből,húskészítményekből, zsiradékon, grillen készültételekből salátákból savanyúságokból áll




• Borozó:• egy-egy borvidék jellegzetes borait kínálja, szeszes

italokat nem hoz forgalomba, szeszmentes italokat

szűk választékban, ételválasztéka: borkorcsolyák,kolbász- és szalonnafélék• Mulató-varieté :• éjszakai szórakozóhely élő zenével és műsorral,

italválasztékuk gazdag, többnyire hideg ételeketértékesít

• Diszkó:• éjszakai szórakozóhely, tánclehetőséget biztosít,

széles ital- és szűkös ételkínálat jellemzi, fogyasztászömmel bárpultnál


Munkahelyi éttermek :

• meleg étellel való szervezett ellátástbiztosítanak, általában menürendszerben, jellemzően önkiszolgáló

Működési engedély

• Vendéglátó tevékenység csak működésiengedéllyel rendelkező üzletben folytatható.

• A működési engedélyt a település jegyző je adjaki, akinek feladata annak ellenőrzése, hogy azüzlet a működés jogszabályi feltételeinekmegfelel-e.

• Működési engedély beszerzése

• A kereskedő az üzlet működési engedélyénekkiadását az üzlet helye szerint illetékes település jegyző jétől kérheti.

A kategóriába sorolás szempontjai

• Az üzlet külső képe, a portál, a bejárat kiképzése.• Az üzlet belső kiképzése, berendezése, a bútorzat,

a világítótestek, a függönyök, szőnyegek adíszítőelemek stílusa és összhangja.

• A kiszolgáláshoz használt evőeszközök és edényekanyaga, a terítéshez használt textília minősége, azét- és itallap színvonala.

• Az étel- és italválaszték, a felszolgálás módja.

• A vendégekkel való kapcsolat, a dolgozók ésvezetők szakképzettsége, nyelvtudása, formaruhája.• Az üzlet higiéniája, a mellékhelyiségek tisztasága,

felszereltsége, a f űtés, szellőzés.

12 Vendeglatas a Turizmusban 2009 2010 1

Documents