összhangzattan összefoglaló

12

IV. Az akkordok

1. Akkordok képzése és az alapvet� funkciók

Akkordnak nevezzük, ha három vagy annál több különböz� hang szól együtt. A legalapvet�bb akkordok a hármashangzatok. A legtöbb akkordnál – alaphelyzetben – az akkord hangjai terctávolságban helyezkednek el egymástól. Léteznek még kvartfelépítés� akkordok is, (kés�bb foglalkozunk velük). Tercépítkezés� akkordoknál a legfontosabb az alaphanghoz viszonyított els� terc. Ha ez nagy terc, dúrakkordról, ha kisterc, mollról beszélünk. A dúrskála fokaira épül� akkordok:

Az alaphanghoz viszonyítva nem tiszta, hanem sz�kített a kvintje. I., II., III., IV., V., VI. fokon tiszta kvinteket találunk.

Ha megvizsgáljuk a rendszert, három dúrakkordot találunk, I. IV. és V. fokon. Ezeket nevezzük f� funkcióknak. A skála alaphangjára I. fokon épül� akkordot tonikának nevezzük. A tonika a hangnem alaphármasa. Legtöbbször innen indul és – ha tökéletes befejezést akarunk – minden esetben ezzel az akkorddal végz�dik a darab. Az V. fokon a domináns található. A domináns az izgalom helye, amit általában oldani szoktunk. A klasszikus harmonizálású zenékben a domináns hármashangzat kiegészül egy negyedik – kis szeptim – hanggal, így négyes hangzattá válik. Így nagyobb a kontraszt és tökéletesebb az oldódás a tonikára. A IV. fokon a szubdomináns van. A szubdomináns meger�sít bennünket a tonika és domináns érzetében (tisztázza a hangnemet), illetve plagális zárlatnál a dominánssal szinte egyenrangú izgató hatással lép fel.

A köztes mollharmóniákat mellékfunkciónak nevezzük. Mindegyik mellékfunkciónak van funkcionális (T-D vagy SD) jellege.

Az akkordok a zenében egymás után következnek. Els� lépésként tekintsük át a négyszólamú – szigorú szerkesztés� – klasszikus harmonizálási rendszer legfontosabb elemeit és alapvet� mintapéldáit. Aki err�l a tárgyról többet és részletesebben szeretne tájékozódni, annak ajánlom Dr. Kesztler L�rinc: Összhangzattan cím� alapm�vét. Az akkordok nem csak alaphelyzetben, hanem fordításokban is szerepelnek. Hármashangzat és fordításai:

Autentikus zárlat: I-IV-V-I Plagális zárlat: I-V-IV-I

VI. - tonika, vagy szubdomináns (párhuzamos moll alapharmóniája) II. - egyértelm� szubdomináns (párhuzamos moll szubdominánsa) VII. - egyértelm� domináns (alaphang nélküli domináns szeptim) III. - környezetét�l függ�en lehet tonikai, vagy – nem túl izgalmas – domináns

jellege. Dúrosítva a párhuzamos moll dominánsa.

Tanuljuk meg a dúr és moll akkordokat és fordításaikat minden hangnemben zongorázni és felismerni!

13

Tanuljuk meg minden hangnemben zongorázni és felismerni a domináns szeptimakkord fordításait! A fordítás mindig azt jelöli, hogy milyen hang van a basszusban. A szigorú négyszólamú szerkesztésnél a dallam (cantus firmus) mindig a legfels� szólamban, a szopránban jelenik meg. Ez a szerkesztési elv mindig négyszólamú és többnyire a vokális hangzásból indul ki, ezért a mintapéldák is ennek megfelel� alakban jelennek meg. El�ször a sz�k fekvéssel foglalkozunk, mert ez a szemléletesebb, a gyakoribb és zongorán könnyebben megszólaltatható, valamint minden egyéb felrakásnak ez az alapja. Négy szólamban a hármashangzat valamelyik hangját meg kell kett�znünk. A harmónia helyzetét a szoprán határozza meg.

Tág fekvés� akkordot legkönnyebben úgy nyerhetünk, hogy a sz�k fekvés� akkord alt és basszus szólamát egy oktávval lejjebb visszük. (Vonósok felrakásánál nagyon jó!) Miel�tt megismerkednénk a harmonizálás alapjaival, tekintsük át azokat a törvényeket, amiket a jó hangzás érdekében nem hagyhatunk figyelmen kívül.

Négyeshangzat (domináns szeptim) és fordításai:

1. A legkisebb lépés elve A zenében általánosan érvényes, csak különleges esetekben térjünk el t�le, extra hatás elérése érdekében. Ha két szomszédos akkordnak van közös hangja, azt lehet�leg tartsuk meg. 2. Ellenmozgás elve Ez is általánosan érvényes elv. Jót tesz a zene egyensúlyának, ha van legalább egy, a f�szólammal ellentétesen mozgó szólamunk. 3. Kvint és oktávpárhuzam elkerülése A szigorú négyszólamú szerkesztésben általánosan érvényes. Azért nem hagyhatjuk figyelmen kívül a négyszólamú énekkari, illetve a korálszer� vonószenekari felrakásoknál, mert a kvint és az oktáv annyira közel van a felhangrendszerben a vele párhuzamosan mozgó hanghoz, hogy egy-egy ilyen párhuzam azt az érzést kelti, mintha kimaradt volna egy szólam. Ebben a közegben csak az úgynevezett Mozart-kvint lehet kivétel, ez a klasszikus összhangzattanban megengedett:

14

Nem kell azonban ezeket a párhuzamokat kikerülnünk a szigorú négyszólamú szerkesztésen kívül es� – öt, vagy annál több szólamú – területeken (nem is mindig lehet), kifejezetten jól szól – f�leg a kvint – három szólamú, párhuzamos (mixtúraszer�) szerkesztésnél, az oktáv a basszusok meger�sítésénél, illetve mindkét párhuzam, egyéb kopula jelleg� – pl. fuvola, oboa szólam – kett�zése esetében. Itt a kvintpárhuzam legtöbbször párhuzamos kvartok fordításaként jön létre. A klasszikus szerz�k talán emiatt ódzkodtak a konzekvens kvartpárhuzamoktól. Dúr autentikus zárlat oktáv helyzetben:

Vezet�hangnak nevezzük a dominánsszeptim tercét és szeptimjét, mert tökéletes oldást csak akkor kapunk, ha a dominánsszeptim tercét a tonika alaphangjára, szeptimjét a tonika tercére vezetjük. Kidolgozott autentikus zárlat terc és kvinthelyzetben:

Vigyázat! Ha nem tudjuk elkerülni a kvint és oktávpárhuzamot, akkor ki kell hagynunk a dominánsszeptim kvintjét. (Megtehetjük, hiszen felhangként úgyis szól, f�leg alaphang kett�zés esetén.) Ebben az esetben hiányos akkordról beszélünk, melynek oldása mindig teljes hármashangzatra történik. Autentikus zárlat mollban:

15

Mivel a harmonizálás ebben az esetben annyira kötött, nem volt értelme a barokk szerz�knek a teljes kidolgozott harmóniamenetet leírni (sokszor idejük sem volt rá), ezért kialakult a basso continuo játék gyorsírási rendszere, amit a régi zene megértése érdekében érdemes elsajátítanunk. Vigyázat, a basso continuo nem azonos a ma használatos akkordjelzések rendszerével, a két rendszert semmi esetre se keverjük egymással! A basso continuo jelrendszere: a) a jel (szám) hiánya a diatonikus rendszerben lév� alaphelyzet� hármashangzatra utal b) # vagy b a tercet, 5#, 5b a kvintet módosítja, természetesen minden szám mellett el�fordulhat

módosító jel.

c) 6 a szextakkordot jelenti (a 6 áthúzása a szext felemelésére vonatkozik).

d) kvartszext akkord.

e) 7 szeptimakkord.

f) 4 terc helyett kvart van a hármashangzatban.

g) terckvart akkord.

h) kvintszext akkord.

i) 2 szekund akkord.

j) 0 a basszus kivételével a többi szólam szünetel.

k) Tasto Solo - csak basszust kell játszani, akkordot nem.

l) vízszintes vonalak az el�z� akkordhangok fekve maradását jelölik.

Aki részletesebben és gyakorlatban meg akar ismerkedni a basso countinuo játékkal, annak Nagy Olivér: Partitúra olvasás partitúra játék cím� könyvét ajánlom. Ezek után térjünk rá a plagális zárlatra! Itt a legkisebb lépés elvénél fontosabbá válik az ellenmozgás, nem utolsó sorban az V-IV lépés kvint- és oktávpárhuzamának elkerülése végett is. Mintapéldák oktáv, terc, és kvinthelyzetben:

Ha a basszusmenetet külön, önmagában vizsgáljuk, az V. fok kiegészít� jelzéseivel együtt komplett információt tartalmaz a felette helyet foglaló akkordokról is. Az ilyen jelleg� basszusmenetet nevezzük basso continuonak.

16

Mollban:

Speciális plagális zárlat:

Figyelem! A basso continuo játék gyakorlatában sohasem találkozunk a fenti római számmal jelzett fokszámokkal, ez csak az elemzés során használatos. A basso continuo kottája a gyakorlatban egyetlen basszusmenetb�l áll, melyet szükség esetén arab számokkal egészítünk ki, az akkordok fordításainak megfelel�en.

17

Dolgozzuk ki a többi hangnemben és tanuljuk meg az autentikus és plagális zárlatok összes fordítását zongorázni és felismerni!

2. A klasszikus összhangzattan legfontosabb mintapéldái

1. Második és hatodik fok alkalmazása alap ”fordításban”:

2. A harmadik fok

Általában mindig az alaphangot kett�zzük. Terc és kvintkett�zést akkor alkalmazunk, ha máshogy nem tudjuk kikerülni a kvint vagy oktávpárhuzamot. 3. F�hármasok leggyakoribb fordításai

Ha a terc van a basszusban, akkor a fels� három szólamban a terc általában nem jelenik meg még egyszer. Ilyenkor felül a kvintet vagy az oktávot kell kett�zni.

�

18

4. A hetedik fokú hármas A hetedik fok általában szextfordításban használatos és a tercét (basszus hangját) kett�zzük.

Példa a VII. fok kvintjének kett�zésére:

5. A dominánsszeptim fordításai

19

6. Mollmenet fordításokkal és mesterséges domináns vezet�hanggal

7. Mollmenet dúros-pikárdiai befejezéssel

8. Két szekvenciamenet, melyek a mellékfunkciójú szeptimek kezeléséhez is útmutatást adnak: a)

Itt az ötödik fok szeptimjének vezet�hang szerepe miatt kivételesen a tercet kett�zzük. �

20

b)

9. Példa a tágfekvésre Fontos! Tágfekvést és sz�kfekvést indokolatlanul ne váltogassunk, mert ezzel olyan érzést keltünk a hallgatóban, mintha hullámvasúton utazna. Ha mégis átmegyünk tágból sz�k, vagy sz�kb�l tágfekvésbe, ezt csak akkor tegyük, ha ennek zenei dramaturgiai jelent�sége van! (Ha csak a basszus távolodik el a többi szólamtól az nem tágfekvés.)

Miután megtanultuk az itt leírt mintapéldákat, transzponáljuk át �ket különböz� hangnemekbe, illetve dolgozzuk ki a meneteket más helyzetekben is. Figyeljük meg, mely hangnemekben milyen helyzet� és fordítású akkordok szólnak a legjobban.

21

10. Tanuljuk meg és elemezzük végig az itt látható Bach korált! (Összegy�jtött Korálok - 9.) Ach Gott, wie manches Herzeleid BWV 153.

Személyes tapasztalatom, hogy néhány Bach korál végigelemzése és kívülr�l történ� megtanulása, megalapozza az ember természetes harmonizáló készségét, amelyhez a legkülönfélébb szituációkban mindig visszanyúlhatunk. Emellett a Bach korálok (preludiumok, fúgák) játszása egy életre szóló program. Ahogy az ember szakmailag fejl�dik, mindig újabb zenei, mesterségbeli bravúrt fedezhet fel

22

bennük. Vigyázzunk, a korálok speciális írásmódjában a korona nem a hangok meghosszabbítását, hanem csak a sorvéget jelöli. Az egyéni harmonizálást kezdjük a C-dúr skálával! Vizsgáljunk meg néhány lehetséges megoldást a lefelé induló C-dúr skála harmonizációira:

vagy:

vagy:

� �

A klasszikusok itt d-r�l lépnének h-ra az altban, Bach azonban sokszor alkalmazza ezt a megoldást is.

Ebben és a következ� példában – a Bach korálok mintája szerint – a dallam tonalitásától kicsit eltérve moduláltuk a harmonizációt.

23

Hogy ne befolyásoljanak minket túlságosan a mintapéldák, inkább a felfelé induló C-dúr skálát harmonizáljuk meg el�ször!

Elemezzük végig (lássuk el végig fokszámokkal) az alábbi példát, a Kis kece lányom cím� magyar népdal egyszer�, négyszólamú harmonizációját!

24

Ennek mintájára készítsünk magunk is népdal, vagy egyházi dallamharmonizálásokat! Például:

Lajtha László erdélyi gy�jtése

25

3. A basszusmenet

Els� kitekintés a klasszikus összhangzattan szigorú rendszeréb�l

A basszus a zene legalsó hangja. Már a barokk zenében meghatározó szerepe volt, a basso continuo az akkordmenetet is kijelölte. Manapság leginkább az akkord vagy fordítás alsó hangja, de van amikor, basszus szólam önálló életre kel, el�fordul, hogy dallamként funkcionál. Ilyenkor azonban már nem a basszusmenet funkcióját tölti be, ezt a megjelenési formát nem tekintjük basszusmenetnek. Nézzük végig egy tipikus (I-VI-II-V-I) harmóniamenet keretén belül, hogy mit lehet kezdeni a basszusmenettel, hogy érdekesebbé tegyük. 1. A basszus legtöbbször együtt változik az akkorddal.

Meger�síthetjük a kontrabasszus tartományban egy oktávval lejjebb a basszust. Ez – szerkesztési értelemben – nem számít oktávpárhuzamnak, hiszen zenekarban a b�g� és a cselló legtöbbször így játszik. Ezért is hívják a b�g�t angolul double bass-nak, azaz dupla basszusnak.

Ennek variációja, a kvinthiányos szeptim kikerülésére:

Ez a felrakás valójában négyszólamú, oktáv- kopulának nevezzük.

Ötödik foknál oktáv helyett kvintet alkalmaztunk.

26

2. A basszusmenetet skálahangok közbeiktatásával összeköt� „híd”-ként is kezelhetjük a harmóniák között. Ennek a hídnak f�leg a f�funkciók összekapcsolásánál van jelent�sége. Tulajdonképpen legtöbbször a következ� funkció késleltetéssel való el�készítésér�l, vagy az el�z� funkció szeptim, esetleg más köztes hanggal történ� kib�vítésér�l van szó.

vagy:

3. Nagyon elterjedt dolog a kvartlépéses (inga) basszus, ahol az akkord alaphangját és kvintjét – átvezet� skálahangokkal társítva – alkalmazzuk. Ez már kifejezetten kívül esik a szigorú négyszólam tárgykörén, emiatt nem tudjuk – és nem is kell – figyelembe vennünk a kvint- és oktávpárhuzam tilalmát.

� Életszer�bb ritmikájú ingabasszus példa:

Ha ütem egyre behoztuk az alaphangot, nem lesz hiányérzetünk a figurális szextfordítású befejezés miatt.

27

4. Nagyon elterjedt még – f�leg a latin stílusú zenékben – a harmóniafelbontásos basszusmenet.

Ugyanez latinosabb ritmikával:

5. A szeptimakkordos zenékben (f�leg a swing-jazzben) az akkordbontásos basszusból alakult ki az úgynevezett walking bass, azaz sétáló basszus. Itt – funkciós érzetünk miatt – arra kell ügyelnünk, hogy ütem els� hangja lehet�leg a harmónia alaphangja legyen a basszusban. Akkordbontásos walking bass: nónakkord

28

Ugyanez skálahangokkal:

Az akkordbontást és a skálamenetet alkalmazhatjuk váltakozva is. Tipikus I-IV-II-V zárlatok:

Ezt a zárlatot – természetesen klasszikus harmonizációt használva – már Beethoven is alkalmazta az Egmont nyitányban: vagy:

vagy:

A példa 2. ütemében a folyamatos basszusvezetés érdekében eltértünk az alaphang ütem egyre történ� behozásától, de az alaphangot – amint mód nyílik rá – azonnal be kell mutatni.

29

A már feldolgozott népdal önállóan mozgó, walking bass jelleg� basszusmenettel:

6. Az orgonapont Orgonapontnak azt nevezzük, ha a basszushang fekve marad és fölötte változnak a harmóniák. Egyszer� orgonapontról akkor beszélünk, ha a harmóniák tartalmazzák a basszushangot és csupán fordításban jelentkeznek, összetett orgonapontnál a basszushangtól „idegen” átmen� harmóniák is szerepelhetnek.

30

Azért hívjuk orgonapontnak, mert el�ször – az orgona elterjedése idején – az orgona lábpedálját lenyomva tartva kezdték használni. Példák az orgonapontra: Bach: C-dúr Prelúdium

A. L. Webber: Jesus Christ Superstar

7. Az ostinato (oszcinátó) Ostinatonak azt nevezzük, amikor ugyanaz a dallami képlet ismétl�dik folyamatosan a basszusban (el�fordulhat persze más szólam ostinato-ja is) és fölötte állandóan változik a zenei szövet. Ezt a technikát a barokk zenében PASSACAGLIA (passzakája) és CHACONNE (sakon) formában használták. Bach is írt több passacaglia-t és chaconne-t. Ostinato példák: Bartók: Gyermekeknek 12

31

Akkordfelbontásos ostinato Mozart 12. zongoraszonátájának Adagio tételéb�l:

Ostinato részlet Harry Warren: Chattanoga Choo Choo cím� számából:

Ez egy boogie-woogie stílusú feldolgozás. Erre a zongorázási technikára különösen jellemz� az ostinato basszus.

32

Példa az ostinato és az orgonapont együttes alkalmazására: Bartók Béla: Burlesque (részlet)

33

Függelék

Ritmikai, tempó és dinamikai alapfogalmak A zenét ütemekre osztjuk. Egy-egy ütem hossza attól függ, hány negyed, nyolcad, esetleg más érték� hang fér el benne. Leggyakoribb ütemfajták: 2 4 3 6 5 6 7 5 6 7 9 2 4, 4 4, 8, 4, 4, 4, 8, 8, 8, 8, 2 2 Az ütemmutatót az els� sor elejére írjuk. A fels� szám azt jelöli, hányat kell számolnunk egy ütemen belül, az alsó szám azt mutatja, hogy negyedeket, nyolcadokat, vagy fél értéket kell-e számolnunk. Ha változik az ütembeosztás, ezt értelemszer�en a változás helyén tüntetjük fel. A ritmus alapelemei:

= �

egész hang fél hang negyed nyolcad tizenhatod

fél triola negyed triola nyolcad triola tizenhatod triola

fermáta vagy korona Legalább a hangérték felével megnöveli a hang hosszát.

pontozott hang A hangjegyérték felével növeli a hang hosszát.

=C

34

A különféle értékeknek megvannak a megfelel� szünetei. Ne felejtsük el, a szünet is zene. Egy-egy jó helyen alkalmazott szünet sokszor többet ér, mint közömbös hangok sokasága.

A szüneteket is lehet a hangjegyértékeknek megfelel�en pontozni. Az itt látható hangjegyértékek és szünetek végtelen számú kombinációjából áll az általunk ismert összes ritmikai képlet.

Tempó A zene tempója lehet gyors, közepes és lassú. Ehhez a metronóm nev� óraszerkezet ad pontos útmutatást. A leggyakoribb tempó a 120-as, itt fél másodpercenként történik egy-egy ütés. Metronóm számok és tempójelzések: Olasz Angol Magyar

egész szünet

fél szünet negyed szünet

nyolcad szünet tizenhatod szünet

} Very slow Nagyon lassú

}Slow Lassú

}Medium tempo Közép tempó

}Fast Gyors

}Very fast Nagyon gyors

40-48 Largo 50-52 Lento 54-56 Adagio 58-60 Larghetto 62-66 Andante 68-72 Andantino 74-78 Sostenuto 80-82 Comodo 84-86 Maestoso 88-104 Moderato 106-118 Animato, Tempo di Marcia 120-132 Allegro 134-144 Allegro assai 146-158 Allegro vivace 160-176 Vivace 178-192 Presto 194-208 Prestissimo

35

Accelerando - fokozatosan gyorsulva Ritenuto/Ritardando - fokozatosan lassulva Amint látjuk, az olasz elnevezések a legprecízebbek. Ha angolul, vagy magyarul adjuk meg a tempót, mindenképpen

mellékeljünk hozzá metronómszámot is! Pl.: Slow �=66

A zene megszólalhat hangosan vagy halkan, illetve hangosodhat, vagy halkulhat. Ezt hívjuk dinamikának. Legfontosabb dinamikai jelzések:

pp - pianissimo - nagyon halkan p - piano - halkan mp - mezzo piano - közép halkan mf - mezzo forte - közép er�sen f - forte - hangosan ff - fortissimo - nagyon hangosan sf - sforzato - hirtelen er�vel subp - subito piano - hirtelen halkan

crescendo - fokozatosan hangosodva decrescendo - fokozatosan halkulva

36

4. A harmóniajelzések rendszere

A basso continuo rendszer a mai zene értelmezésére némely esetben már csak rendkívül bonyolultan alkalmas. Ilyenkor gyakran az értelmezés problémájára koncentrálva elsiklunk a lényeg mellett. Ezért szükséges egy másik szisztéma – a harmóniajelzések rendszerének – megtanulása is, amely bizonyos tekintetben ugyan tökéletlen, de a két rendszerben együtt gondolkodva számos nehézség megoldódik, szembet�n� lesz a zene elméleti lényege. Például: az el�z� példatárban szerepelt egy nehezen értelmezhet� akkord, amely tonikai funkciót tölt be.

Ezt a klasszikus rendszer szerint mint VI. fokú moll kvintszext fordítást tudjuk értelmezni, holott a fülünk világosan azt mondja, hogy itt egy I. fokú dúr tonikai akkordról van szó. els� fok – a basso continuo rendszerben gondolkodva, nem részletezve a felépítményt Jazz szext akkord – Gonda János értelmezése szerint

(Dúr hármashangzat nagyszext színez�hanggal.) E szerint az értelmezés szerint rögtön világossá válik a funkció és az akkord bels� szerkezete. Tekintsük át a harmóniajelzések rendszerét! Hármashangzatok:

A harmóniajelzések rendszere nem egységes, ugyanarra az akkordra több jelölés is használatos. Én a Liszt Ferenc Zenem�vészeti Egyetem Jazz tanszakán használatos jelrendszert használom, és állítom els� számú példának. Emellett megemlítem még az egyéb gyakran használatos jelöléseket is. Nem foglalkozom viszont a ritkán használt és félrevezet� jelzésekkel. Ezeknek Gonda János: Jazz, ill. Rögtönzés világa II. c. könyvének akkordokról szóló fejezetében lehet utánanézni. Szokták még a mollokat kisbet�vel jelölni (pl. am), én azonban ezt a megkülönböztetést ebben a szisztémában nem tartom indokoltnak.

A harmóniajelzések rendszere klasszikus értelemben nem jelöli a fordításokat. Ha a basszusban nem az alaphang van, akkor „perbasszus”-ról beszélünk. Ez lehet az akkordtól idegen hang is.

37

Az akkordok helyzetére ebben a rendszerben nincs jelzés. Ezt a kottaírás folyamatában így tudjuk jelölni (pl. gitár írásmódnál):

Négyeshangzatok A szeptimakkordok a klasszikus zenében is használatosak. Jelölésük itt annyiban tér el, hogy a fokszámok helyébe az akkord alaphangját jelent� bet�t írjuk, illetve a szeptim nem a diatonikus rendszerben elfoglalt automatikus helyen található (pl. C-dúr I. fokú szeptim nem automatikusan h), hanem eleve megkülönböztetjük. Alaphelyzetben a nagyszeptimet major szeptimnek, a kicsit egyszer�en szeptimnek hívjuk. Ugyanez érvényes ötöshangzatoknál a nónára, itt a nóna alapvet�en mindig nagy, a kis nónát b-vel mindig le kell szállítani.

A b�vített hármas annyira domináns jelleg� akkord, hogy nem szól szépen – ezért igen ritkán használatos – major szeptimmel.

diminished

A hatost soha nem szoktuk alterálni (felemelni, vagy leszállítani). Ha mégis, akkor a 13-as akkordban, a 13-as helyén történik.

38

Ötös, hatos és hetes hangzatok Az ötödik hang - terc építkezés� akkordnál - a kilences, a hatodik a tizenegyes, a hetedik a tizenhármas. Ha ezt látjuk: C9 , ez egyenl� C7 9-cel, azaz dúr hármas plusz kis szeptim és nagy nóna. ha nem akarjuk, hogy akkordunkban szeptim legyen, akkor Cadd9-nek kell jelölnünk. Pl.:

A kilencest csak lefelé alteráljuk, mert a 9# = 10b és ez már egy teljesen más, speciális akkord.

A „hatvankilences” akkord (tulajdonképpen hiányos 13-as):

A „tízbé” akkord:

Blues jellege miatt mindig dominánsszeptimmel fordul el�.

39

Létezik még a héthatkilences akkord is. Elméletileg ezt is hiányos 13-nak vehetjük.

Major szeptimmel igen ritkán szokott el�fordulni, ez valójában 11-es nélküli 13-as. Tizenegyesek A tizenegy bé – mivel ezzel az alterációval az alaphanghoz képest egy nagy tercet kapunk – értelmetlen, ezért nem létezik. Sima tizenegyes általában tonikai funkción, major szeptimmel, vagy hatossal együtt fordul el�. Tizenegy kereszt általában domináns funkción, kis szeptimmel együtt található. A kilencest a dallamnak és a harmónia tonális helyének megfelel�en tetszés szerint alterálhatjuk (9 vagy 9b).

A tizenegyesek és a tizenhármasok összes variációját – az alterációk roppant sokasága miatt – nem közlöm. Az alap tizenhármas: Ez az akkord el�fordulhat dúrban, mollban, kis- és nagyszeptimmel, sima és kilenc bé-vel, sima vagy tizenegy kereszttel, illetve sima vagy tizenhárom bé-vel. A tizenhárom kereszt egy kis szeptim, ennek tehát nincs önálló értelme.

módon, de gyakoribb, mikor a sz�kített négyes mint felépítmény szerepel, akár egyetlen basszushang, akár hármashangzat fölött.

Amint látjuk, a felépítmény következ� hangja ismét az alaphang lenne, ezzel tehát a tercépítkezés� akkordok rendszere körbe ért.

A sz�kített szeptim speciális lehet�ségei: A sz�kített is épülhet tovább, pl:

40

Például: ez nagyon gyakori �

Fontos! Tercépítkezés� akkordoknál nagy- és kistercet csak 10b formában, nagy- és kisszeptimet pedig soha ne használjunk egyszerre! A kvart akkordok Ha nem terceket, hanem kvartokat építünk egymásra, akkor kvart akkordokat kapunk. Ezek az akkordok a klasszikus összhangzattanban mindig késleltetésként, ebben a rendszerben önálló szerepkörben, de legtöbbször fordításként szerepelnek. A harmóniajelzések rendszere is ehhez alkalmazkodott. Nem minden kvart akkordra van egyértelm� harmóniajelzés. A leggyakrabban használt kvartakkordok:

A „Davis akkord” (Miles Davis alkalmazta el�ször „So What” c. szerzeményében) egy speciális harmónia, amiben egy kvart hármas ötvöz�dik egy nagy terccel. Ezt is tiszta kvart felépítményb�l származtathatjuk:

A „kétalapú” akkordok az eddig tárgyalt harmóniajelzések alapján könnyen értelmezhet�k. Pl.:

Ez az elméleti származtatása és gyakorlati jelölése a kvart domináns szeptimnek.

41

A bifunkciós α, β, χ akkordokat a bartóki tengelyrendszer kapcsán fogjuk tárgyalni. Fontos! Az angolszász írásmódban a H-t Bé-nek a Bé-t Bb-nek (B flat) írják. Ezért javaslom, hogy a H-t H-nak (ezzel nem hozzuk zavarba a hazai muzsikusokat sem), a Bé-t Bb-nek írjuk, mert ezt az írásmódot az angolszász területen képzett zenészek is el tudják olvasni. Tanuljuk meg a tárgyalt akkordokat minden hangnemben zongorázni és hallás után felismerni! Elemezzük ki Bartók Béla: Este a székelyeknél c. zongoradarabjából a megadott részlet balkéz kíséretét akkordikus szempontból!

42

5. Mintapéldák az akkordok és basszusmenetek ritmusba ültetett alkalmazására

Nézzük át a populáris zene leggyakrabban használt ritmikai sémáiba – patternjeibe – ágyazva az akkordok legtipikusabb el�fordulási lehet�ségeit. Ismét meg kell jegyeznünk, hogy ez a fajta megközelítés nem szigorú négyszólamú zenei környezet, tehát kvint és oktávpárhuzamok id�nként felbukkanhatnak. A legkisebb lépés és az ellenmozgás elvét viszont legtöbbször – jó hangzás érdekében – be kell tartani. Természetesen egyel�re nem szerepel minden akkord, amit tanultunk. A kés�bbiek folyamán a ritkábban használt harmóniák és fordulatok is el� fognak kerülni.

43

44

45

Feladat: Tanuljuk meg zongorázni a fenti mintapéldákat, majd ezek mintájára más hangnemekben szerkesszünk minél több hasonlót!

46

Egyéb táncok a régi zene irodalmából Természetesen táncritmusok nemcsak a popzenében fordulnak el�. Gy�jteményünk nem lenne teljes a régi táncok, illetve a leggyakoribb népies formulák nélkül. Ennek ismerete azért is fontos, mert el�fordulhat, hogy korh� zenét kell komponálnunk (pl. színdarabokhoz, filmekhez). Az alábbi példák harmonizálása a klasszikus összhangzattan tárgykörébe tartozik. Az itt felsorolt táncok stilizált sorozatából gyakran írtak szviteket a barokk és klasszikus szerz�k. (Érdekes módon a régi táncok többsége 3/4-es.) 3/4-es táncok: Menüett:

Polonéz:

stb.

stb.

47

Walzer:

Mazurka:

Sarabande:

Allemande:

stb.

stb.

stb.

stb.

48

Egyéb ritmusok: Musette: 2/4-es, ritkábban 6/8-os formában fordul el� (mintha triolás 2/4 lenne)

Gavotte:

Bourree:

Máig táncolt népies ritmusú zenék: Polka (Pizzicato Polka):

stb.

stb.

stb.

stb.

49

Verbunk (Kapuvári verbunk):

Csárdás (Czardas):

A csárdás és a verbunk a XIX. század jellegzetes magyaros tánczenéi. (Általában nem népzene.) Eleinte a gyors verbunkost hívták csárdásnak, majd különvált a két stílus. Jellegzetességük a 4/8-os lejegyzési mód. Vigyázat! Miel�tt eredeti népzenéhez nyúlnánk, tanulmányozzuk figyelemmel a szerkezetét, hangulatát, eredeti népi harmonizációját, ritmusvilágát. Csak kell� felkészültséggel, az eredeti zene szellemét magunkévá téve vágjunk neki népzenei feldolgozások készítésének! Feladat: Keressünk és játsszunk el minél több zongoradarabot a fenti táncritmusokban!

stb.

stb.