MARKETING INTÉZET MISKOLC - Kezdőlap · 2018-11-28 · meghatározó menedzsment-eszköz a TDM-ekszámára 1. „Sorsközösség”felépítése,mintküldetés 2. Piacorientáció
Post on 22-Jan-2020
3 Views
Preview:
Transcript
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Turisztikai Desztináció Menedzsment
Alapok, keretek …
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ2
Desztináció fogalma
� WTO (1993) turisztikai attrakciókkal, intézményekkel, szolgáltatásokkal bíró hely, amit a turista vagy annak egy csoportja látogatásra kiválaszt és amit a turisztikai kínálati oldal piacra visz, értékesít.
� KERESLET v. KÍNÁLATORIENTÁLT� Az egyes desztináció a turisztikai piac egy releváns piaci
szintjének versenyzője. � Határai relatívak
π-marketing
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ3
Desztináció
Hagyományos felfogás (mint célterület) továbbfejlesztéseként -folyamatorientált, a versenyre, a vevőigényekre irányuló, fókuszáló turisztikai együttműködés, hálózat, mint stratégiai üzleti terület, (termék-piac kombináció)
- mint a hagyományos vállalkozói piacokon,- önállóan tervezhető, mert definiált piacra, piaci döntési szintre irányul,
π-marketing
4
Szükséglet, vevőelvárás alapú desztináció-megközelítés
Resort….
Település Térség Régió Ország Kontinens
VENDÉG
π-marketing
A döntések a földrajzi közelítés elvén !
A területi /desztináció döntések imázs alapúak !
A konkrét szolgáltatásválasztás teljesítmény alapú
5
DM - közösségi beavatkozás
ország
régió
térség
település
Turisztikai termékek,szolgáltatók …
π-marketing
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
A desztináció, mint a piaci verseny szintje, kínálati szereplője
DESZTINÁCIÓ
ÁLLAM
KERESLETIFELTÉTELEK
TÉNYEZŐFELTÉTELEK
VÉLETLENPIACI
STRUKTÚRA
ÉRINTETTÁGAZATOK
VERSENYTÁRSAK
(Pechlaner 2003.)
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ7
DESZTINÁCIÓMENEDZSMENT
� egy adott földrajzi területen található vonzerők moduláris(szabadon kombinálható) termékké alakításának, hálózatbaszervezésének, a termékek desztinációba ágyazott piac- ésversenyképessége megteremtésének és értékesítésénekfolyamatát értjük, melynek célja a fenntartható fejlődésmegőrzése mellett a turisztikai piaci siker elérésével, a földrajziterület fejlődésének, az ott élők jólétének növelése.
� „A JÓ GAZDA”
� A TURIZMUS KÖZÖSSÉGI SZINTJE– Kifelé: COOPETITION – „együttműködve versenyezni” – Márkaépítés – értékesítés-kommunikáció– Befelé: fejlesztéskoordináció – belső identitás - versenysemlegesség
π-marketing
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Desztináció versenyképesség kettős megközelítéseFeltételi-kínálati (ex ante) oldal
Támogató tényezők és erőforrások
Magerőforrások és vonzerők
Szituációs tényezők
Kínálat minősége és mennyisége
- Természeti vonzerők
- Szállás- vendéglátóhely kínálat
- Kapcsolódó szolgáltatások
- Elérhetőség
- Környezeti minőség
- Társadalmi kohézió, szerkezet
- Turizmusbarát lakosság
- Infrastruktúra,
- Településkép
- Munkaerő felkészültség
- Képzési színvonal
- vállalkozói pozíciók
- Innovativitás, Technológiai fejlettség
- Kooperáció-készség
- Klaszterek, hálózatok
- menedzsment képességek
- Turizmusbarát közigazgatás
- Település-imázs
Eredmény –teljesítmény (ex post) oldal
a turisztikai bevételek mértéke,
látogatószám,
vendégéjszakák száma,
rendezvények, turisztikai helyszínek látogatottsága,
tartózkodási idő,
turisták elégedettsége,
turisztikai beruházások mértéke,
turizmusban foglalkoztatottak száma,
turisztikai vállalkozások száma,
a turisztikai adóbevételek mértéke,
a desztináció és értékeinek ismertsége,
turisztikai márkák értéke,
a desztináció különböző összehasonlításokban elfoglalt helye stb.
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Desztináció versenyképesség kettős megközelítéseFeltételi-kínálati (ex ante) oldal
Támogató tényezők és erőforrások
Magerőforrások és vonzerők
Szituációs tényezők
Kínálat minősége és mennyisége
- Természeti vonzerők
- Szállás- vendéglátóhely kínálat
- Kapcsolódó szolgáltatások
- Elérhetőség
- Környezeti minőség
- Társadalmi kohézió, szerkezet
- Turizmusbarát lakosság
- Infrastruktúra,
- Településkép
- Munkaerő felkészültség
- Képzési színvonal
- vállalkozói pozíciók
- Innovativitás, Technológiai fejlettség
- Kooperáció-készség
- Klaszterek, hálózatok
- menedzsment képességek
- Turizmusbarát közigazgatás
- Település-imázs
Eredmény –teljesítmény (ex post) oldal
−a turisztikai bevételek mértéke,
−látogatószám,
−vendégéjszakák száma,
−rendezvények, turisztikai helyszínek látogatottsága,
−tartózkodási idő,
−turisták elégedettsége,
−turisztikai beruházások mértéke,
−turizmusban foglalkoztatottak száma,
−turisztikai vállalkozások száma,
−a turisztikai adóbevételek mértéke,
−a desztináció és értékeinek ismertsége,
−turisztikai márkák értéke,
−a desztináció különböző összehasonlításokban elfoglalt helye
stb.
9
TDM oldalról a turizmus versenyképességének pozitív társadalmi-gazdasági hatásainak az optimalizálása, mint eredmény jelenik meg
alapcélként.
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Desztinációmarketing helye
� Társadalmi marketing – RTM (terület-marketing)
– Desztinációmarketing
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
� A desztináció-marketing a területmarketing része, sajátos szakmaterületi síkja.
� A desztináció-marketingnek a terület-marketing prioritásai alapján, annak alárendelten kell működnie.
� A terület turisztikai versenyképességéért „felel”, melyben a kettős – feltételi-kínálati (ex ante) és eredmény-teljesítmény (ex post) oldali megközelítésére egyaránt koncentrálnia kell.
11
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
� A desztináció-marketing a területmarketing része, sajátos szakmaterületi síkja.
� A desztináció-marketingnek a terület-marketing prioritásai alapján, annak alárendelten kell működnie.
� A terület turisztikai versenyképességéért „felel”, melyben a kettős – feltételi-kínálati (ex ante) és eredmény-teljesítmény (ex post) oldali megközelítésére egyaránt koncentrálnia kell.
12
Nem mindegy tehát, hogy ki látja el a két marketing terület
koordinátori feladatát… a TDM felelős mindkettőért, vagy külön szervezetek vannak, melyeknek
együtt kell működniük.
Nem csak a desztináció-menedzsment szervezet marketing munkájának eredményétől függ, de szerepe kiemelkedő lehet, s legyen!
Vállalkozói marketing
Civil szféra marketingje
Területmarketing
Desztináció-marketing
13
A desztináció-marketing különböző marketing stratégiák, eltérő motivációjú marketing tevékenységek között kell,
hogy kooperációt építsen.
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Meghatározó tendenciák
� A nemzetgazdaságok deregulációs tendenciái
� Információs és kommunikációs technológiák fejlődése
� A kínálati és keresleti paraméterek nemzetköziesedése, globalizálódása
� A hálózati gazdaságtan meggyorsítja a cégek hálózatosodását, együttműködését
� Megváltozó turista-elvárások, növekvő illojalitás a felhasználói oldalon
14π-marketing
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Tovább gondolva: „10 A” a sikeres desztinációkért� Awareness (Ismertség) – a TDM feladata, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a vendégek / potenciális
vendégek a térségről
� Attractiveness (Vonzerők) – a TDM feladata: azon attrakciók összegyűjtése és bemutatása, amelyek a vendégigényeknek megfelelnek, számukra vonzóak
� Availability (Rendelkezésre állás) – a TDM feladata: minél szélesebb csatornákon foglalhatóvá tenni a desztináció kínálatát
� Access (Hozzáférés, elérhetőség) – a TDM feladata: minél szélesebb körű elérhetőséget biztosítani, a létező szállítási lehetőségeket megfelelően kommunikálni a vendégek részére, a belső, desztináción belüli mobilitási hálózatot fejleszteni
� Appearance (Megjelenés) – A TDM feladata: A pozitív, feledhetetlen benyomás kialakítása a vendégben a desztinációról
� Activities (Tevékenységek, programok) – A TDM feladata: minél szélesebb körű programkínálat összeállítása a vendégek számára
� Assurance (Biztonság) – a TDM-nek ellenőriznie kell és ráhatással kell lennie arra, hogy a desztináció tiszta, rendezett és biztonságos legyen.
� Appreciation (Értéknövelés) – a TDM feladata: minőségmenedzsment
� Action (Cselekvés) - a TDM feladata: megfelelő turizmusfejlesztési terv és marketingterv biztosítása
� Accountability (Hatékonyság, ellenőrzés) – a TDM szervezet feladata: az eredmények számszerűsítése, mérhetővé tétele
Forrás: Alastair M Morrison: Marketing and Managing Tourism Destinations. Routledge, 2013.
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Desztináció-marketing, mint stake-holder menedzsment
HOTELEKVendéglátók
Utazási iroda
Rendezvényszervezők
TERMELŐK
ATTRAKCIÓ-GAZDA
Egyéb szolgáltatók, közlekedés, pénzügy stb.
Desztináció turisztikai versenyképessége-koordináció-
stake-holder menedzsmentkompetencia-központja
Marketing, kereskedelem,
média
Oktatásikutatási
intézmény
Civil szervezet
Politikai Állam, Önkor-mányzat
Szakmai szervezetek, szövetségek
Helyi lakosság
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Desztináció-marketing, mint stake-holder menedzsment
HOTELEKVendéglátók
Utazási iroda
Rendezvényszervezők
TERMELŐK
ATTRAK-CIÓ-GAZDA
Egyéb szolgáltatók, közlekedés, pénzügy stb.
Desztináció turisztikai versenyképessége-koordináció-
stake-holder menedzsmentkompetencia-központja
Marketing, kereskedelem,méd
ia
Oktatásikutatási
intézmény
Civil szervezet
Politikai Állam, Önkor-mányzat
Szakmai szervezetek, szövetségek
Helyi lakosság
Turisztikai piaci, vállalkozói szereplők
Politikai, hatalmi, szabályozó szereplők
Non-business típusú szereplők
Lakossági, egyéni, családi, közösségi szereplők
Kapcsolódó piaci, vállalkozói szereplők
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Desztináció-marketing, mint stake-holder menedzsment
HOTELEKVendéglátók
Utazási iroda
Rendezvényszervezők
TERMELŐK
ATTRAK-CIÓ-GAZDA
Egyéb szolgáltatók, közlekedés, pénzügy stb.
Desztináció turisztikai versenyképessége-koordináció-
stake-holder menedzsmentkompetencia-központja
Marketing, kereskedelem,méd
ia
Oktatásikutatási
intézmény
Civil szervezet
Politikai Állam, Önkor-mányzat
Szakmai szervezetek, szövetségek
Helyi lakosság
A társadalmi ügyek megoldásának módszertani „kulcsa”, az érintettek „természetes” motivációjára épülő integrált együttműködés kialakításával a leghatékonyabb , így a desztináció turisztikai fejlesztése társadalmi-gazdasági hatásainak az optimalizálása esetén is ebben segít a
társadalmi marketing..
A desztináció rendszere
19
GAZDASÁGI
KER
ESLE
TI
PIA
CO
K
TERMÉSZETI
TÁRSADALMI
TCHNOLÓGIAI
POLITIKAI
HOTELEK
TUR. SZOL-GÁL-TATÓ
STB.
TERMELŐK
INFRA-STRUK-TÚRA
ATTRAK-CIÓK
KOORDINÁCIÓTDM
π-marketing
Desztin
áció, m
int szo
lgáltatáslánc
20
TERV
EZÉS
SZEMÉLYZET / K
ÉPZÉS
MA
RK
ETING
KÍN
ÁLATKO
OR
DIN
ÁC
IÓ
MIN
ŐSÉG
ELLENŐ
RZÉS
Informálódás
Foglalás
Utazás
Fogadás
Informálódás
Szállás
Vendéglátás
Gondozás, ápolás
Sport
Szórakozás
Elutazás
Elszámolás
Törzslátogató gondozás
Visszatérés
π-marketing
Desztin
áció-szervezet felad
atai, fun
kciói
21
HÁ
LÓZATM
ENED
ZSMEN
T
TERM
ÉKFEJLESZTÉS -
INN
OV
ÁC
IÓ
MA
RK
ETING
SZEMÉLYZET -
KÉPZÉS
MIN
ŐSÉG
ELLENŐ
RZÉS
INFORMÁCIÓ-BIZTOSÍTÁS
TERMÉK ÉS KÍNÁLAT-FEJLESZTÉS
GONDOZÁS, ANIMÁCIÓ,
ADMINISZTRÁCIÓ
INFRASTRUKTÚRA MENEDZSMENT
LOBBI
KÉPVISELET
MÁRKAÉPÍTÉS
MARKETINGπ-m
arketing
TERV
EZÉS
ÉRTÉKESÍTÉS
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Legfontosabb korlátok� Elégtelen koncepcionális és innovációs megalapozás.
� A kínálói oldal heterogenitása.
� Turisztikai szervezetek átpolitizálódása, mely megnehezíti a pozícionálást
� A tagok magas elvárásai, feladatok kibővítése, hatékonysági és hatásossági korlátok, nehézségek
� Kevésbé optimalizált szolgáltatások a vendégek elégedetlenségét okozhatják, szolgáltatásrések
� A termékcsomagok a kooperációkészség és képesség magas fokát igényli, melyet nehezíthet a közösségi finanszírozás kívánta „versenysemlegesség”
� Az innovációs klíma kialakítása a meghatározó feladat, az egyes innovatív termékeket pedig azok gazdái
� A vállalkozások széthúzása megakadályozza a sikeres piacra jutást, melyet a piackutatások ugyanakkor támogathatnak
� A szervezet belső orientáltsága nagyobb, mint a külső
� Kötelező tagság esetén megjelennek az „ingyenélők”.22
π-marketing
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Holisztikus marketingkoncepció a desztinációmarketingnél
Belső marketing Integrált
marketing
Kooperatív,kapcsolatimarketing
Verseny-semlegesség
DESZTINÁCIÓMARKETING
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Nemzetközi desztinációmarketing trendek1. A közösségi média használata előtérbe kerül az utazási piacokon (Facebook, Pinterest, Twitter, Weibo stb.).
2. A mobil platformok és applikációk alapvető tájékozódási, kapcsolati felületté vállnak a turisták számára.
3. Az utazók egyre inkább a személyre szóló, személyre szabott utazási élményt keresik.
4. A smart/okos technológiák új lehetőségeket teremtenek az új, innovatív szolgáltatások, folyamatok számára.
5. Az utasok több információt, a személyes ráhatás, ellenőrzés lehetőségét, ellenőrzést, interakciót, és személyre szabottságot keresnek.
6. A geotargetálás, a földrajzi alapú célzás, üzeneteljuttatás és a helymeghatározások alkalmazása egyre inkább elterjed.
7. A desztinációk márkaidentitása egyre kritikusabb szemponttá válik az utazást tervezők észlelt értékeinek és élményeinek a kielégítése során.
8. Az utasok egyre inkább keresik azt az utazási élményt, mely lehetővé teszi, hogy megtapasztalják a helyi, autentikus életmódot.9. A technológia egyre inkább lehetővé teszi a vevők gyors döntéshozatalát, ezáltal növelve az üzleti lehetőségeket, kihívásokat.
10. A turisták egyre inkább törekszenek a turisztikai termékek online, kényelmes megrendelésére.
11. A szálláshelyi adók egyre inkább kiszolgáltatottak a különböző politikai elképzeléseknek, projekteknek
12. A BIG DATA, az alapos, rendszerezett kutatás és adatelemzés a turizmus számára is fontos, elengedhetetlenné válik.
13. A desztináció-márkák az utazási döntések egyre fontosabb tényezőivé váltak.
14. A kormányok egyre erősebb nyomás alatt vannak, hogy csökkentsék vagy akár megszüntessék a turizmus szektor direkt pénzügyi támogatásait.
15. A rövid időtartamú utak, a mini-vakációk egyre népszerűbbek.
16. A desztinációkra vonatkozó tartalmakat különböző külső információszolgáltatók nyújtják, összegzik.
17. A közvetlen, személyes vevői befolyás irányítja a vásárlói döntéseket.
18. A kormányok a turizmus integrált, több területre kiterjedő szemléletével (beavatkozásaikkal) a gazdasági növekedésre koncentrálnak.19. A vevők egyre inkább közvetlenül fordulnak a terméket, szolgáltatást kínálókhoz.
20. A gazdasági feltételek továbbra is nagyon bizonytalanok, a globális és regionális válságok miatt
Nemzetközi Desztinációmarketing Szövetség (DMAI - Destination Marketing Association International) 36 országra kiterjedő, 327 desztináció-marketingért felelős szervezet megkérdezésével 2014 júliusában végzett kutatása alapján
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Kihívások
� Újszerű megoldások
� Gyors, rugalmas piaci reagálások
� A rendszer igazából még nem működik.
� Nem elég a helyi koordináció, de elengedhetetlen.
� A digitális világ, s marketingmegoldásai felborítják a hagyományos kereteket
� Trendek – ellentrendek hálójában
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
1. A SIKER KULCSA – CIA
2. CIA ESZKÖZE:
TERMÉK-INNOVÁCIÓ
FOLYAMAT-INNOVÁCIÓ
SZERVEZETI-INNOVÁCIÓ
MARKETING-INNOVÁCIÓ
Competitive Innovation Advantage
optimális innovációportfólió
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
A BELSŐ MARKETING, meghatározó menedzsment-eszköz a TDM-ek számára
1. „Sorsközösség” felépítése, mint küldetés
2. Piacorientáció megvalósítása - „A belsőmarketingátfogja, irányítja és koordinálja egy desztinációbanérdekelteket és kínálatukat, hogy azok ezáltalcéltudatosan a vendégekre, a vendégekszükségleteinek kielégítésére irányuljanak. (szemlélet-piac-önkormányzat)
3. A település, a lakossági érdekek prioritása - Avendégekre, a piacra irányuló megoldásokatösszhangba kell hozni az ott élő lakosság elvárásaival,érdekeivel, úgy hogy ebbe minden, a turizmusbanérdekelt, azért felelős szereplőt bevonunk ésaktivizálunk.
27
BELSŐ
MARKETING
ELŐFELTÉTEL (1.LÉPÉS) ÉS
FOLYAMATOS TEVÉKENYSÉG!
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
A belső marketing és „terméke”
� A belső marketing társadalmi, szakmai és kommunikációs kompetenciákat közvetít, melyektöbbnyire „csak érezhetőek”, s nehezebben ragadhatóak meg közvetlenül. Immateriálisjellegű (információs és kommunikációs) szakmai teljesítményekként jelenik meg, melyektöbbnyire nem azonnal, hanem elsősorban közép és hosszabb távon elérendő célokban,hatásokban, magatartási módokban, viselkedésben érvényesülnek.
� Sajátos belső marketing termékek a következők:
– Turizmustudatosság,– Marketinggondolkodás,– Turizmus-specifikus, szakmai know-how elterjedése– Kooperációkészség megerősödése.
� (e „termékek” jellemzői: immateriális karakter, kevésbé ismertség, kevésbé fontosnak tűnik,csak hosszabbtávon sikeres, innovatív jellegű, nem realizált szükségleteket elégít ki,ingyenesen rendelkezésre állnak, rendszertelen kereslet, diszharmonikus piacra irányul,nehezen értékelhető, mérhető …)
28
Korántsem mindegy, hogy hányan vesznek részt a TDM tagként a munkában. Kevesen = kisebb belső marketing feladat, de kisebb
eredményesség is a versenyképességben!
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
A belső marketing funkciói és feltételei
� Alapvető funkciója:– érdekkiegyenlítési funkció a desztináción belül, – közvetítő funkció a kooperatív cselekvés érdekében, a
desztináció önképének, összhangjának meghatározásában.
� Mindehhez alapvető feltételei:– kiemelt figyelem, – pénzügyi és személyi feltételek,– Koncepció, stratégia, világos célok, eszközök és
aktivitások kellenek, melyek a külső marketing feltételei, illetve párhuzamosan végrehajtandó teendői.
29
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
A belső marketing termék fő megjelenései
1. A „magtermék” meghatározása és együttműködő kialakítása.
2. Tudás-menedzsment rendszer (információ, kommunikáció, képzés, kooperáció stb.)
3. Minőségmenedzsment rendszer működtetése
4. Márkapolitika (márkarendszer) kialakítása
5. Értékesítési hálózat kialakítása.
30
Mindezek nélkül kevésbé hatékony a desztináció külső
marketingje.
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
A belső marketing akadályai� Szervezeti (nem jelenik meg önállóan a TDM-n belül)
– Pénz, idő, humán erőforrás hiány,
– Kvalifikációs és tapasztalati hiány,
– Forráshiány, túl nagy költségek
� Szakmai-szemléleti – Koncepcióhiány, információs deficit,
– nem egészben (holisztikus) gondolkodás, hiányzó motivációs nyomás, tudatosság hiánya a stratégiai és operatív tervezésben
� Személyi – Hiányzó koordinációs kompetencia, szakmai felkészületlenség a
kooperációs akadályok leküzdésére
� Pszichológiai – Hatalom-féltés, bizalmatlanság, régi szokások megvédése, politikai
befolyás, félelem a bizonytalanságtól, kockázatoktól
31
Hiányzó koncepció és stratégiai folyamat,
- hiányzó tudatosság, - hiányzó mérések,
- hiányzó felkészülés!
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
DM – belső marketing jellemző eszközei� Fórumok a koncepció, stratégia, projektek megvitatására,
� Desztinációs rendezvények (turizmusnap!),
� Nyitott kapuk napja a lakosság számára,
� Belső hírlevél, tagi, munkatársi magazin,
� Sikerek széleskörű kommunikálása, (Best practice példák)
� Helyi sajtómegjelenések, digitális és print anyagok,
� On-line platform a belső kommunikációra,
� Belső megkérdezések, kutatások,
� Munkatársi, partneri szakmai utak, kirándulások,
� Elismerések, díjak, kitüntetések, ünnepek,
� Minősítési rendszer,
� Továbbképzés, csapatépítés, projekt-csapatok képzése egy-egy témában,
� Projektek a turizmushoz való pozitív hozzáállásért,
� Belső marketing felelős kinevezése,
� …32
Egyre gyarapodó, épülő gyakorlat,
ugyanakkor gyakran-látszat-eszközök, -kényes kérdések
kerülése,-ötletszerűség,
-hiányzó felelősök, -folyamatosság és következetesség
gyengesége jellemző.
OKOSABB, KÖVETKEZETESEBB BELSŐ MARKETINGET!
MARKETING INTÉZET MISKOLC
TUDÁS A SIKERHEZ
Köszönöm a figyelmet!
piskoti@uni-miskolc.huwww.marketing-turizmus.hu
top related