Krónika - PTE

Kroacutenika

20182019-es taneacutev őszi feacuteleacuteve is tartalmasan telt az Oacuteriaacutes Naacutendor Szakkolleacutegium tagjai

szaacutemaacutera Szaacutemos uacutej taggal bővuumlltuumlnk az Elmeacuteleti-toumlrteacuteneti tagozatba Nhat Pham Linh a

Bűnuumlgyi Tagozatba Kutnyaacutenszky Luca eacutes Schubert Baacutelint a Civilisztika Tagozatba Baacuterdos

Kata eacutes Pozsaacuterkoacute Andraacutes nyert felveacutetelt

Tagjaink koumlzuumll toumlbben abszolutoacuteriumot szereztek iacutegy befejezte tanulmaacutenyait Benke

Luacutecia Kiss Fanny Nagy Katalin Rinfel Maacuterton Suhajda Maacuteteacute valamint Udvardy Peacuteter

E feacuteleacutev programjait alapjaiban meghataacuterozta az Emberi Erőforraacutesok Miniszteacuteriuma aacuteltal

kiiacutert bdquoA hazai eacutes hataacuteron tuacuteli magyar nyelvű szakkolleacutegiumok taacutemogataacutesardquo paacutelyaacutezat elnyereacutese

A Nemzeti Tehetseacuteg Programnak (NTP) taacutemogataacutesaacuteval megvaloacutesuloacute bdquoAktiacutev eacutes piackeacutepes

aacutellampolgaacuter eacutes jogaacutesz a XXI szaacutezadbanrdquo c projektnek koumlszoumlnhetően a szakkolleacutegistaacutek minden

hoacutenapban legalaacutebb egyszer kuumlloumlnboumlző kurzusokon vettek reacuteszt amik nagymeacuterteacutekben

elősegiacutetetteacutek a hallgatoacutek szakmai fejlődeacuteseacutet valamint tudomaacutenyos előmeneteleacutet Peacuteldakeacutent

emliacutethetők a dr Cseporaacuten Zsolt aacuteltal tartott bdquoRetorikardquo c előadaacutes a szakkolleacutegium elnoumlke dr

Mohay Aacutegoston valamint dr Jusztinger Jaacutenos prezentaacutecioacutes eacutes tudomaacutenyos iacuteraacuteskeacuteszseacuteg

fejlesztő kurzusai illetve a kuumllsős előadoacutek bevonaacutesaacuteval tartott vitaest azt orszaacuteggyűleacutesi

vaacutelasztaacutesokroacutel

Az Oacuteriaacutes Naacutendor Szakkolleacutegium eacutes az Ars Boni koumlzoumltt leacutetrejoumltt egyuumlttműkoumldeacutes első

aacutellomaacutesakeacutent szeptemberben egy előadaacutessal egybekoumltoumltt szakmai beszeacutelgeteacutes zajlott le a keacutet

szervezet koumlzoumltt amelynek teacutemaacutejaacutet a jog jeleneacutet eacutes joumlvőjeacutet eacuterintő aktuaacutelis folyamatok eacutes ezek

karriertervezeacutesi hataacutesai keacutepezte

A feacuteleacutev kiemelkedő programja a szeptember 28-aacuten megrendezett Kutatoacutek Eacutejszakaacuteja volt

amelyen elsoumlprő sikert aratott a szakkolleacutegium bdquoStar Wars ndash jogaacutesz szemmelrdquo ciacutemű előadaacutesa

Az előadoacutek ndash Budai Andraacutes dr Cseporaacuten Zsolt eacutes dr Kis Kelemen Bence ndash a Csillagok

Haacuteboruacuteja vilaacutegaacutenak jogi vonatkozaacutesaiba vezetteacutek be a koumlzoumlnseacuteget

Oktoacuteber 19-eacuten keruumllt megrendezeacutesre a Peacutecsi Tudomaacutenyegyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi

Karaacuten a Herczegh Geacuteza professzor szuumlleteacutese 90 eacutevforduloacutejaacutenak tiszteleteacutere tartott

Emleacutekkonferencia amelynek ceacutelja a nemzetkoumlzi hiacuterű jogaacuteszprofesszor eacuteletműve előtti

tisztelgeacutes volt A konferenciaacuten a szakkolleacutegistaacutek koumlzuumll előadott Beacutekeacutesi Gaacutebor Molnaacuter Baacutelint

Molnaacuter Kata Nagy Katalin Nezdei Mirabella valamint Szijaacutertoacute Istvaacuten Az Emleacutekkonferencia

alapjaacuten tanulmaacutenykoumltet jelent meg

A 2017 elejeacuten a Peacutecsi Toumlrveacutenyszeacutek eacutes az Oacuteriaacutes Naacutendor Szakkolleacutegium koumlzoumltt leacutetrejoumltt

egyuumlttműkoumldeacutesi megaacutellapodaacutes kereteacuteben eacutevente kuumlloumlnboumlző szakmai programok keruumllnek

megrendezeacutesre Ebben a feacuteleacutevben az Elmeacuteleti-toumlrteacuteneti Tagozat koumlzreműkoumldeacuteseacutevel a bdquoA

biacuteroacutesaacutegi szervezetrendszer aacutetalakiacutetaacutesa toumlrteacuteneti perspektiacutevaacutei ciacutemű kerekasztal-beszeacutelgeteacutest dr

Sipos Balaacutezs eacutes dr Grossneacute dr Hahn Melinda meghiacutevott előadoacutek reacuteszveacuteteleacutevel

A Civilisztika Tagozat őszi tagozati programja kereteacuteben vizsgaacutelta az uumlgyeacutesz magaacutenjogi

szerepeacutet kuumlloumlnoumlsen az uacutej Pp hataacutelybaleacutepeacuteseacutet koumlvető perbeli jogaacutellaacutesra tekintettel dr Beacutercesi

Zoltaacuten fellebbviteli főuumlgyeacuteszhelyettes segiacutetseacutegeacutevel

Novemberben a PTE Szakkolleacutegiumi Napra a szakkolleacutegium csapata a koumlzoumlsseacutegi meacutedia

hataacutesai teacutemakoumlreacuteben veacutegzett kutatoacutemunkaacutet bdquoA szemeacutelyre szabott marketing a GDPR tuumlkreacutebenrdquo

ciacutemű előadaacutesaacuteval 2 helyezeacutest eacutert el a csapat amelynek tagjai Beacutekeacutesi Gaacutebor Breszkovics

Botond Fuchs Vivien valamint Molnaacuter Baacutelint voltak A kutataacutesboacutel keacuteszuumllt tanulmaacuteny a

kapcsoloacutedoacute konferenciakoumltetben fog megjelenni

A Bűnuumlgyi Tagozat oumlnaacutelloacute programjakeacutent keruumllt megrendezeacutesre a bdquoBűnuumlgyi humor

avagy biacuteroacutesaacutegi hataacuterozatok kicsit maacuteskeacutepprdquo ciacutemű előadaacutes amelyen meghiacutevott előadoacutekeacutent a

Toumlrveacutenyszeacutek reacuteszeacuteről dr Oltai Judit biacuteroacutenő vett reacutesz

Az Elmeacuteleti-Toumlrteacuteneti Tagozat a Jogtoumlrteacuteneti eacutes a Roacutemai Jogi Tanszeacutekkel egyuumlttműkoumldve

megrendezte az ITDK 0 forduloacutejaacutet amelynek ceacutelja az volt hogy az Orszaacutegos Tudomaacutenyos

Diaacutekkoumlri Konferencia kari forduloacuteja előtt a versenyen induloacutek koumltetlenebb keretek koumlzoumltt

előadhassaacutek dolgozatukat eacutes tanaacutecsokkal laacutessaacutek el egymaacutest ezzel segiacutetve a felkeacuteszuumlleacutest

Decemberben a szakkolleacutegistaacuteknak lehetőseacuteguumlk nyiacutelt az Alapvető Jogok Biztosaacutenak

Hivatala aacuteltal szervezett bdquoOmbudsmani esteacutekrdquo c programsorozaton prezentaacutelni a bdquoFantasztikus

vilaacutegok jogaacutesz szemmelrdquo c előadaacutest ami az elmuacutelt eacutevek soraacuten feldolgozott ikonikus filmek

jogi elemzeacuteseacuteből keacuteszuumllt vaacutelogataacutesboacutel aacutellt oumlssze Iacutegy Beacutekeacutesi Gaacutebor Budai Andraacutes Fuchs Vivien

eacutes dr Kis Kelemen Bence vezette be az eacuterdeklődőket a Star Wars a Harry Potter a Troacutenok

Harca valamint a Gyűrűk Ura varaacutezslatos vilaacutegaacuteba

A kiemelkedő tanulmaacutenyi koumlzoumlsseacutegi eacutes kutatoacutemunka eredmeacutenyekeacutent tagjaink szaacutemos

oumlsztoumlndiacutejat nyertek el eacutes komoly elismereacuteseket kaptak Suhajda Maacuteteacute első helyezeacutest eacutert el az 5

Dr Nagy Laacuteszloacute Magaacutenjogi Eacuterveleacutesi Versenyen emellett a Karunk egyik Koumlztaacutersasaacutegi

oumlsztoumlndiacutejasa illetve az Uacutej Nemzeti Kivaacuteloacutesaacuteg Program oumlsztoumlndiacutejasa A DLA Piper eacutes az

ArsBoni szervezeacuteseacuteben megvaloacutesult bdquoLawyer for a dayrdquo jogesetmegoldoacute versenyen Rinfel

Maacuterton első helyezeacutest eacutert el Baacuterdos Kata első helyezeacutest eacutert el bdquoLexi AI Generationrdquo nemzetkoumlzi

versenyen a versenyen reacuteszt vett Udvardy Peacuteter is Baacuterdos Kata Roacutenai Veronika eacutes Udvardy

Peacuteter reacuteszt vettek a bdquoPrice Media Law Moot Courtrdquo versenyen Udvardy Peacuteter elnyerte a Kar eacutes

az ILex aacuteltal koumlzoumlsen alapiacutetott bdquoA leginnovatiacutevabb hallgatoacuterdquo kuumlloumlndiacutejaacutet Kriszbacher Ildikoacute

Oumlsztoumlndiacutejban reacuteszesuumllt Beacutekeacutesi Gaacutebor Suhajda Maacuteteacute eacutes Szijaacutertoacute Istvaacuten Szijaacutertoacute Istvaacuten emellett

Karunk maacutesik Koumlztaacutersasaacutegi oumlsztoumlndiacutejasa A Jogklinika uumlgyoumlsszefoglaloacute versenyeacuten első

helyezeacutest eacutert el Roacutenai Veronika eacutes Udvardy Peacuteter kuumlloumlndiacutejban reacuteszesuumllt Igloacutedi Viktoacuteria eacutes Nagy

Biacuteborka A Jean Pictet Competition nemzetkoumlzi humanitaacuterius jogi verseny Franciaorszaacutegban

megrendezeacutesre keruumllő koumlvetkező forduloacutejaacuteba jutott Schubert Baacutelint Szijaacutertoacute Istvaacuten eacutes Nezdei

Mirabella A Szinapszis mentorprogram keretin beluumll ebben a feacuteleacutevben Nezdei Mirabella eacutes

Fuchs Vivien egy-egy koumlzeacutepiskolaacutes diaacutek tanulmaacutenyi előmeneteleacuteben nyuacutejtanak segiacutetseacuteget

Nezdei Mirabella egyeacuteb oumlsztoumlndiacutejai mellett Rektori elismerő oklevelet kapott Fuchs Vivien

Molnaacuter Kata eacutes Nezdei Mirabella segiacutetettek a bdquoPTE Pont Ittrdquo elnevezeacutesű rendezveacutenyen a

jogaacuteszkviacutez megszervezeacuteseacuteben eacutes lebonyoliacutetaacutesaacuteban Toumlbb tag segiacutetseacuteget nyuacutejtott a kuumlloumlnboumlző

beiskolaacutezaacutesi programok keretein beluumll a kar neacutepszerűsiacuteteacuteseacuteben A szakkolleacutegistaacutek jelentős reacutesze

elnyerte az Igazsaacuteguumlgyi Miniszteacuterium Nemzeti Kivaacuteloacutesaacutegi Jogaacuteszoumlsztoumlndiacutejaacutet vagy az

Igazsaacuteguumlgyi Miniszteacuterium Tanulmaacutenyi Oumlsztoumlndiacutejaacuteban reacuteszesuumlltek valamint toumlbb tag reacuteszesuumllt

Inteacutezmeacutenyi Szakmai eacutes Tudomaacutenyos Oumlsztoumlndiacutejban is Szakkolleacutegistaacuteink toumlbbseacutege

demonstraacutetori teveacutekenyseacuteget laacutet el a kar valamely tanszeacutekeacuten valamint aktiacutev reacutesztvevői a

diaacutekkoumlroumlknek Az oktoacuteberben tartott Inteacutezmeacutenyi Tudomaacutenyos Diaacutekkoumlri Konferenciaacuten a

szakkolleacutegistaacutek kimagasloacute teljesiacutetmeacutenyt nyuacutejtottak iacutegy szeacutep szaacutemmal keacutepviselhetik a kart az

aacuteprilisban megrendezeacutesre keruumllő orszaacutegos forduloacuten A tudomaacutenyos kutatoacutemunka eredmeacutenyeit

tagjaink rendszeresen bemutatjaacutek hazai eacutes nemzetkoumlzi konferenciaacutekon illetve folyamatosan

publikaacuteljaacutek tanulmaacutenykoumltetekben eacutes rangos folyoacuteiratokban

OacuteNSZ Elnoumlkseacuteg

Benke Luacutecia

joghallgatoacute (PTE AacuteJK) az OacuteNSZ Civilisztika Tagozataacutenak tagja

Analysation of the Intra-Corporate Transfer Directive

I Introduction

As a result of demographic changes in the EU a decline in employment can be perceived

since 2010 This decline was foreseeable since The European Commission indicated it

in its Green Paper issued in 2004 on an EU approach to managing economic migration

In the Green Paper the Commission expressed the need to review the immigration policy

of the EU in a longer term1 It outlines that between 2010 and 2030 at the immigration

flow of that time the number of employed people will fall because of the decline in the

EUrsquos working age population The long-term demographic projections that Eurostat

issued in 2005 revealed that migration will be able to counterbalance the decline of the

population until 2025 but after that it will not be able to outweigh the decrease2

Considering these facts it is essential to admit third country people in order to

ensure the prosperity of the EU by means of compensating the decreasing level of

employment As the Hague Programme adopted by the European Commission stated

bdquoLegal migration will play an important role in enhancing the knowledge-based economy

in Europe in advancing economic development and thus contributing to the

implementation of the Lisbon strategyrdquo3 It is quite important to establish a migration

policy that secures a legal status and guarantees a set of rights for the labour migrants

Additionally in case of a lack of a common criteria for the admission of economic

migrants third country citizens are likely to enter the EU illegally4

1 European Commission Green paper on an EU approach to managing migration COM20040811

httpseur-lexeuropaeulegal-contentENTXTuri=celex52004DC0811 (2018 11 22) 2 Policy Plan on Legal Migration MEMO05494 3 European Council The Hauge Programme Strengthening Freedom Security an Justice in the European

Union (2005C 5301) httpswwweasoeuropaeusitesdefaultfilespublicThe-Hague-Programmepdf

(2018 11 22) 4 COM20040811

II The aims of the directive

II1 The importance of the directive

In order to perceive the significance of the directive first of all we have to define who

intra-corporate transferees are Intra-Corporate Transferees are those highly skilled third-

country nationals who are employed by a multinational corporation and are temporarily

sent to another country ndash within the company structure ndash to perform their jobs there The

sending company is usually the mother company that is located in a third country and the

employees are transferred to a subsidiary which can be found in the EU5 The temporary

relocation of managers specialists trainee employees has become more and more recent

due to the globalisation of business and increasing trade It is an outstanding opportunity

of gaining knowledge and new skills both for the host entities and the transferred person

Over the past few years intra-corporate transfer has become more frequent however the

sending companies bumped into many administrative obstacles The complexity of work

permit requirements the lack of clear schemes but also the flow of intra EU workforce

made it difficult to transfer third-county workforce into the EU Further difficulties were

occurring in securing family reunification as well6 The directive set up many provisions

in order to eliminate these drawbacks of intra-corporate transfer

II2 Comprehensive aims

This section aims to summarize the aims of the directive according to its preamble

although the aims are going to be explained in detail in the following chapters In

pursuance of the preamble of the ICTD its aims are complex It includes the reduction of

administrative burden on companies and taking measures to facilitate the employeesrsquo

entry into the area of the EU through a framework of an intra-corporate transfer

Moreover the directive wishes to facilitate the intra-EU movement of ICTs during their

transfer They are exempt from Schengen visa obligations during their stay and they are

5 Paul Minderhoud ndash Tesseltje de Lange The Intra Corporate Transfer Directive Central themes problem

issues and implementation in selected Member States Wolf Legal Publishing Oisterwijk 2018 p 1

httpswwwresearchgatenetprofileTesseltje_De_Langepublication327542574_The_Intra_Corporate_

Transferee_Directive_Central_Themes_Problem_Issues_and_Implementation_in_Selected_Member_Stat

eslinks5b950522299bf147392fe925The-Intra-Corporate-Transferee-Directive-Central-Themes-

Problem-Issues-and-Implementation-in-Selected-Member-Statespdf (2018 11 25) 6 Minderhoud ndash de Lange (op cit) p 1

entitled to to enter stay and work in a Member State that differs from the one that issued

the ICT permit without having to apply for another work permit7

The most significant aim of the directive from the transfereesrsquo point of view is

ensuring them and their family a wide set of rights Family reunification is also a priority

of the directive and generally the legal migration policy of the EU in order to make the

Directive more attractive In accordance with this purpose favourable rights are set forth

regarding family members These supplemental goals of the directive are part of the main

aim which is expressed in the impact assessment accompanying the proposal of the

Directive The main purpose is to boost the economic competitiveness of the EU and to

achieve the Goals of EU 2020 strategy

III The directiversquos scope and conditions

III1 To whom can it be applied

The directive filled a gap in the legislative instruments of the EU since ICTs were

excluded from all the other EU directives on third-country migrant workers The

Directive has a specific scope since it is applicable solely to highly-skilled third-country

nationals who are temporarily assigned by a company to subsidiaries located in the EU

The definition of ldquointra-corporate transferrdquo outlines that the employee has to be bound by

a work contract with the sending company located outside the EU prior to and during the

transfer The scope of the directive is restricted to managers specialists and trainee

employees These definitions are given in Article 3 but also Recital 13 sets out that they

should be built on the specific commitments of the EU under the GATS8 and bilateral

trade agreements The directive lists six type of third-county nationals that are excluded

from the scope of the directive researchers9 TCNs who enjoy the right of free movement

7 Matthias Lommers ndash Sanne Oehlers ICT Permit Study Facilitating EU mobility for third-country

nationals httpswww2deloittecomcontentdamDeloitteglobalDocumentsTaxdttl-tax-ict-permit-

studypdffbclid=IwAR1aEaR4ePQn6F3RABHCwCVSA-mIrW9lHc_qQQv0MPcuZREOO8n9l73Xdxw

(2018 11 25) 8 General Agreement on Trade in Services 9 ICTD Article 2(2)(a)

under an agreement10 posted workers11 self-employed workers12 TCNs who are

assigned by agencies13 and students14

10 ICTD Article 2(2)(b) 11 ICTD Article 2(2)(c) 12 ICTD Article 2(2)(d) 13 ICTD Article 2(2)(e) 14 ICTD Article 2(2)(f)

III2 Under which conditions can it be applied

Article 5 of ICTD governs the conditions of the admission of intra-corporate transferees

The requirements ndash aside from those explained in the frames of the scope of the Directive

ndash are hereunder briefly set out proof of an immediate preceding employment with the

undertaking outside the EU15 proof of the sending entity and the host entity belonging to

the same undertakinggroup of undertakings16 proof of professional qualifications and

experience17 proof of the details of the assignment in particular some conditions18 proof

of valid travel document and if required a visa and a sickness insurance if required19

However the duration of the preceding employment depends on the decision in

each Member State it is limited The limit is from three up to twelve uninterrupted

months in case of managers and specialist while a three to six months uninterrupted period

is required regarding trainee employees20The purpose of this criteria is to ensure that the

skills of the intra-corporate transferee are specific to the host entity21

Belonging to the same undertaking follows from the nature of intra-corporate

transfer Regarding the fact that the conditions of the employment have a great importance

in the implementation of the Directive information such as the duration of the transfer

the remuneration the location of the host entity and the return to the third country of the

transferee has to be ensured in written form in the work contract22 Additionally proof

that the transferee has a health insurance in the concerned Member State but if not so the

application has already been serviced is required

Article 5 4(a) stipulates that the conditions laid down in the legislative instruments

of the host State which are applicable to posted workers such as instruments concerning

maximum work periods and minimum rest periods minimum number of paid annual

holidays minimum rates of pay should be met during the transfer23 As mentioned above

remuneration is exempt from the provisions applicable to posted workers since ICTs

shall be granted a remuneration that is not less favourable than the one granted to

15 ICTD Article 5 (1)(a) 16 ICTD Article 5 (1)(b) 17 ICTD Article 5 (1)(d) 18 ICTD Article 5(1)(c) 19 Lommers- Oehlers (op cit) 20 ICTD Article 5 (1)(b) 21 ICTD Recital (16) 22 Elspeth Guild Intra-corporate Transferees Between the Directive and the EUrsquos international

obligations In Minderhoud ndash de Lange (op cit) p 38 23 Directive 9671EC Article 3(1)

nationals occupying comparable position in the Member State where the work is carried

The provisions of Article 5(4)(a) and (b) are just obligation towards Member States

to examine these conditions while considering a request for admission However these

rights are not guaranteed as individual rights On the other hand rights laid down in Article

18 are considered as individual rights25

IV Transparent and simplified procedure for admission

The following section intends to outline the main features of the application procedure

the permit and the procedural safeguards of the Directive while highlighting the potential

issues regarding a few provisions

IV1 Questions connected to the application procedure

One of the aims of the Directive is to establish a simplified and transparent admission

procedure for ICTs In the frame of the procedure Member States can decide whether

they require the host entity or the transferee to submit the application for the permit The

Directive prescribes that the application has to be submitted when the applicant resides

outside of the territory of the Member State to which the admission is sought In case of

an ICT permit the application has to be submitted at a stage when the transferee is still

residing outside the territory of the EU In case of a long-term mobility the application

can be submitted from the territory of the EU but from outside the territory of the Member

State to which the long-term admission is sought26 and it can also be submitted from the

territory of the second Member State if the applicant is already staying there27

Furthermore the ICT permit has to be submitted to the authority of the Member State in

which the transferee stays in the first place unless it is not the one where the longest

overall stay should occur28

Regarding the purpose of the directive the Member State issuing the ICT permit

qualifies as the first Member State even in the case where the transferee commences its

24 ICTD Article 5(4)(b) 25 Herwig Verschueren The Role of Employment and Social Security Rights in the Intra-Corporate

TransferDirective In Minderhoud ndash de Lange (op cit) p 40 26 ICTD Article 22 (2)(c) 27 ICTD Article 22 (2)(e) 28 ICTD Article 11 (3)

work in another Member State (the second Member State for the purpose of the Directive)

to which the transferees entitled to due to their intra-EU mobility rights29 It is also a

significant provision of the Directive that the applicant is entitled to lodge an application

in a single application procedure30

There is an option for Member States while transposing the Directive to introduce

simplified procedures to entities or (group of) undertakings that have been recognized for

that purpose by the Member States according to their regulations The simplification can

manifest in an ease of the presentation of some evidence required31 or in a faster

admission procedure and issue of ICT permits or long-term mobility permits as well as

in a facilitated visa require procedure

IV2 Duration and the renewability of the permit

The upper limit of the duration of the transfer is three years for managers and specialists

and one year for trainee employees32 Once the duration expired the transferee is obliged

to leave the territory of the EU except for the case if they obtain a residence permit on an

other basis under EU or national law A lower limit has not been set up for the duration

of the permit however it should not be forgotten that the Directive is applicable for stays

of more than 90 days33 While Member States are empowered to establish a more

favourable framework than laid down in the Directive the minimum length is binding34

Member States can decide if they require a maximum of 6 months period to elapse

between the end of the maximum duration of a transfer and another application submitted

by the same third-country national to the same Member State35 These provisions intend

to ensure the temporary nature of such assignments of ICTs The transposition of this

provision varies Some countries decided for the longest period applicable (for example

Germany the Netherlands) while others chose a shorter period of time to be elapsed

(Austria Italy)

29 Fabian Lutz Transposition of the ICT Directive 201466EU Perspective of the Commission In

Minderhoud ndash de Lange (op cit) p 24 30 ICTD Article 11(5) 31 In Article 5 or in point (a) of Article (22) 32 ICTD Article 12(1) 33 ICTD Article 1(a) 34 Ferran Camas Roda Light and Dark Aspects of the Legal Framework of Intra-Corporate Transfers in

Spain In Minderhoud ndash de Lange (op cit) p 130 35 ICTD Article 12(2)

Another key feature of ICT Directive is that Member States are precluded from

introducing other permits particularly work permit Indeed except for the case of the

Blue Card Directive this scheme replaces any existing national schemes which is

essential for the harmonization of the intra-corporate transfers36

IV3 Procedural safeguards

Article 15(1) stipulates that the competent authorities of the concerned Member State

shall decide on the application for an ICT permit or its renewal and notify the applicant

in writing as soon as possible The notifying period cannot exceed 90 days from the date

the application was submitted

The restricted length of the decision on the ICT permit application is a crucial factor

regarding the efficiency of the Directive Multinational companies operate in a highly

dynamic environment therefore it is inevitable to react to their needs fast Most of the

national regulations are compliant with this requirement for instance according to the

transposition it takes a maximum of 8 weeks in Austria 13 weeks in Bulgaria and 30 days

in Croatia for the authorities to decide on the ICT permit application Usually the decision

is made in 90 days but obtaining the actual work and residence permit often exceeds this

period Moreover exceeding the 90 days issuing period can be problematic since ICTs

are not entitled to enjoy their intra-EU mobility rights without their permit they can only

rely on their passport or visa which means that they can not travel a longer period than

90 days within the Schengen area37 The so-called accredited sponsorship scheme can

be beneficial to companies since they are eligible to a fast-track admission procedure

the applicant can be exempted from presenting some evidence required and a facilitated

visa require procedure38 The application of this scheme is not obligatory it is only

optional therefore only few countries are applying it additionally

36 Lucia Brieskova Rights Mobility and Integration of Intra-corporate Transferees in Europe The Case of

Slovakia and England Oxford 2017 p 105 37 Antoons ndash Ghimis ndash Sullivan The Intra-Corporate Transfer Permit and Mobility in the European

Union The Business Perspective Jo Antoons Andreia Ghimis amp Christine Sullivan In Minderhoud ndash de

Lange (op cit) p 78 38 ICTD Article 11(7)

V Intra-EU mobility

V1 A unique regime

One of the essential features of the ICT Directive is the possibility it offers to the ICT and

in terms of mobility within the EU

The directive aims at facilitating the mobility of ICTs

within the Union and at reducing the administrative burden connected to work

assignments in several Member States For this purpose this directive sets up a specific

intra-EU mobility scheme39 Under Article 20 third-country nationals who are in

possession of a valid intra-corporate transfer permit issued by the First Member State

and a valid travel document are allowed to enter stay and work in one or more Member

States under the conditions of short-term40 or long-term41 mobility

The intra-EU mobility provisions of the Directive will lead to a significant and

unique development in comparison with national systems which do not enable for

transferees to work in subsidiaries established in other Member State By introducing the

ICTD this became possible on the basis of the first residence permit and of an additional

document listing the entities of the group undertakings in which the transferee is entitled

to work42 Since free mobility within the EU is a privilege of EU nationals and third-

country nationals are required a five year long permanent residence in order to enjoy such

rights this scheme qualifies as a remarkable development43 Following from the

abovementioned restricted opportunities for intra-EU mobility it become obvious during

negotiations within the Council that a new autonomous regulation has to be adopted in

order to fit the needs of ICTs44

V2 Short-term mobility

Under the rules of short-term mobility ICTs holding a valid ICT permit issued by the

first Member State are entitled to stay in any second Member State and work for their

companyrsquos subsidiary for a period not succeeding 90 days in any 180-day period per

Member State if the transferee meets the conditions laid down45 Under Article 21 of the

39 Verschueren (op cit) p 42 40 ICTD Article 21 41 ICTD Article 22 42 Aacutegnes Toumlttős Negotiations in the Council In Minderhoud ndash de Lange (op cit) p 13 43 Brieskova Rights Mobilityhellip p 105 44 Toumlttős (op cit) p 14 45 ICTD Article 21(1)

Directive there are two possibilities for implementing mobility provisions the mobility

can happen under a ldquono procedurerdquo requirement or under a lsquonotification procedurersquo The

second Member State can require the host entity of the first MS to notify the authorities

of the first and second MS of the mobility The second may require the notification to

include the transmission of certain which were transmitted to the first MS in accordance

with Article 5(1)(c) The second Member State may object to the move of the ICT to its

territory within 20 days from the date it received the notification when the conditions set

out in Article 5(4)(b) are not complied with If the second Member State objects and the

mobility has not started yet the ICT can be prohibited to work in the second Member

State However if the mobility has started in certain circumstances the ICT can be

requested to seize work and leave the territory Article 5(4)(b) obliges the Member States

to require that the remuneration granted to the third-country nationals during the entire

transfer is not less favourable than the remuneration granted to nationals of the Member

State where the work is carried out occupying comparable positions

V3 Long-term mobility

Member States have two options to choose from while implementing the procedure for

long- term mobility they can apply the same procedures as for the short- term mobility

or a specific procedure for long-term mobility ndash application for long-term mobility permit

submitted to the second Member State46

If the second Member State opts for a application

procedure of long-term mobility Article 22(2) allows that second Member State to

require the applicant to submit a work contract and if necessary an assignment letter as

provided for by Article 5(1)(c) as well as evidence of having or having applied for

sickness insurance as provided for in Article 5(1)(g) The second Member State may

reject an application for long-term mobility when the criteria of the employment

conditions the remuneration as well as the sufficient income requirements of the ICTs as

are not met (Article 22(3)(a)) Decision on the

application will be made within 90 days

and the ICT can stay and work there under certain conditions until the decision is made

without being subject to visa47If the Member Stat takes a positive decision on the

application it issues a permit for long-term mobility

46 ICTD Article 22(1) 47 Brieskova Rights Mobilityhellip p 107

Application for long-term mobility and for short term mobility can not be lodged

in line48 The aim of this provision of ICTD is to prevent the circumvention of the

distinction between short and long-term mobility49 In case of a positive decision a permit

for long-term mobility is issued that allows transferees to stay and work in the second

Member State

VI Set of rights provided by ICTD

VI1 Right to equal treatment

Under Recital 15 of ICTD ICTs should benefit from at least the same terms and conditions

of employment as posted workers ndashunless the remuneration- such as maximum work

periods or safety at work It means that these conditions will be determined by the laws

of the country of origin50 Member States should require that ICTs enjoy equal treatment

with nationals occupying comparable positions as regards the remuneration which will

be granted during the entire transfer Each Member State should be responsible for

checking the remuneration granted to the ICTs during their stay on its territory The aim

of these provisions is to protect workers and guarantee fair competition between

undertakings established in a Member State and those established in a third country It

ensures that companies established in a third-country will not be able to benefit from

lower labour standards Remuneration employment conditions and sickness coverage

play a significant role in the implementation of the criteria for admission since once these

conditions are not met it can be ground for refusal withdrawal or non-renewal of an ICT

permit However these provisions do not qualify as individual rights they only oblige

the Member States

Article 18 grants individual rights to ICTs moreover under Article 4 of the ICT

Directive Member States are not prohibited to introduce in their national legislation more

rights than the rights the transferee can draw directly from the equal treatment provisions

in Article 18 It has to be mentioned that the remuneration appears in Article 5 (Criteria

for Admission) instead of Article 18 (Right to Equal Treatment) That means that ICTs

48 ICTD Article 22 2(e)

50 Lucia Brieskova The new Directive on intra-corporate transferees Will it enhance protection of third-

country nationals and ensure EU competitiveness

httpeulawanalysisblogspotcom201411the-new-directive-on-intra-corporatehtml (2018 11 25)

are given equal treatment with EU nationals regarding salary by putting this as an

admission criterion but not an individual right as the other working conditions 51

Besides remuneration another important segment of equal treatment between ICTs

and nationals concerns the branches of social security in particular benefits related to

sickness invalidity and old-age52 According to Recital (38) adequate social security

coverage for ICTs and benefits for family members is important for ensuring proper

working and living conditions therefore equal treatment should be granted under national

law Also Member States can also decide not to grant family benefits to ICTs who stay

less than 9 months in the EU

Article 18 (2)(a) and (b) of the ICTD also establish a list of rights for ICTs regarding

freedom of affiliation to a trade union recognition of diplomas and access to public

goods and services except housing

VI2 Provisions concerning family reunification

Significant provisions are introduced in the ICTD regarding the rights of family members

of ICTs The purpose of it was to remove an important obstacle to accept an assignment

in the EU meaning that the family members of ICTs will be able to accompany the ICTs

at the start of their assignment if they apply at the same time Moreover the labour

market is accessible also for the family members of ICTs ICTsrsquo family members unlike

EU nationalsrsquo family members need a permit in order to accompany the ICTs ICTs

similarly to Blue Card holders enjoy some favourable conditions for family reunification

Its aim is to facilitate intra-corporate transfers to the EU and thus contribute to the EUrsquos

economic competitiveness Family reunification is an outstanding area of the Directive

ICTsrsquo and their familiesrsquo right to family reunification is covered by the Family

Reunification Directive53 subject to the derogations from it governed in the ICTD54

There are several favourable conditions regarding family reunification Firstly

ICTs do not need to have a reasonable prospect of obtaining the right to permanent

residence and have a minimum period of residence to be able to bring family with them

Secondly the integration measures referred to in the Family Reunification Directive for

51 Brieskova Rights Mobilityhellip p 111 53 Council Directive 200386EC of 22 September 2003 on the Rigths to Family Reunification 54 Brieskova Rights Mobilityhellip p 113

example the language and civic tests (or courses) can be applied by the first Member State

only after the family reunification was granted

Thirdly the first Member State must grant residence permits to family members

within three months however under the Family Reunification Directive it takes nine

months and six months under the Blue Card Directive from the date of the application

Lastly spouses enjoy immediate access to labour market in the host Member State

As it can be seen numerous favourable provisions are set up regarding the rights of

family members in order to make the ICT more attractive to the potential transferees55

VII Assessment potential issues of the Directive

By creating this new EU immigration scheme the ICT Directive brings more certainty

for economic actors A quite positive development is that now all EU countries will have

an ICT permit whereas before the Directive only 14 Member States had such a permit

This makes the EU more transparent and predictable for companies regarding

immigration Moreover the ICT permit increases efficiency as it creates a combined

work and residence permit The duration of the application procedure has also been

significantly reduced in several countries

However the harmonizing effect of the EU ICT Directive is still quite limited

Although most EU countries eliminated their parallel national schemes the practical

experience shows that companies are still dealing with many variables because national

administrations have adapted their schemes to the specificities of their job markets56

According to some opinion the Intra-Corporate Transfer Directive is beyond any

doubt a unique and valuable piece of legislation in the European migration landscape that

contributes to a major change in the EUrsquos and Member Statesrsquo economic migration

policies This Directive can prove how important is to establish EU-wide schemes and

their added value compared to purely national ones As a consequence the ICT Directive

could result I a huge change to the entire European labour migration policy According

to others who present a more negative appoint of view for example Loumlrges in his

commention57 on the Directive ldquoDue to its restricted scope the overall impact of this

55 Brieskova Rights Mobilityhellip p 114 56 Antoons ndash Ghimis ndash Sullivan (op cit) p 83 57 H Loumlrges Intra-Corporate Transfer Directive 201466EU ICT Directive In K Hail ndash Bronner ndash D

Thym EU Immigration and Asylum Law ndash A Commentary 2nd edition CH Beck Hart Nomos

Munchen 2016

Directive will be rather limited In addition its effects might be further diminished by its

considerable complexity which reduces the attractiveness of the rules and raises doubts

whether the Directive will indeed be able to enhance the number of intra-corporate

transfers significantly However the Directive might play an important role in the further

development of intra-EU mobility for third country nationals due to its flexible mobility

scheme which is independent from the Schengen regimerdquo

The fact that nine Member states opted for the non-bureaucratic lsquono procedurersquo

requirement for short term mobility even though they could have chosen the heavier

notification procedure may be taken as a positive signal A significant number of

Member States also provided for deadlines for taking a decision which are shorter than

the maximum of 90 days It also appears that in many cases Member States did not opt

for the less burdensome options available in the Directive Only a limited number of

Member States used the option to set up simplified procedures for entities or groups of

undertakings

Most Member States opted for requiring a cooling off period Sometimes this

choice appears to be in contradiction with the wish expressed by the same Member

States to allow for periods of stay of ICTs exceeding the maximum period

Maybe the positive reception of the directive by economic operators and the fact

that ndash so far ndash no complaints were received by the Commission may be taken as a signal

for justifying a positive assessment But it cannot be excluded either that a number of

problems have not surfaced yet The first application report due in November 2019 will

tell more58

58 Lutz (op cit) p 33

dr Bergendi-Raacutecz Diaacutena

jogi referens PhD hallgatoacute (KRE-AacuteJDI)

Breach of contract theoretical explanations in according to CESL and CISG

I Introduction

After the Second World War jurists had a common purpose to create an international

commercial codex which was applicable for lots of commercial case especially in international

sale of goods The United Nations Convention on Contracts for the International Sale of Goods

(hereinafter CISG) is the solution in this situation lsquoThe purpose of the CISG is to provide a

modern uniform and fair regime for contracts for the international sale of goods Thus the

CISG contributes significantly to introducing certainty in commercial exchanges and

decreasing transaction costsrsquo1 In July 2010 Viviane Reding2 put forward a series of

alternatives in a Green Paper on a new pan-European contract law 3 The European Commission

made proposal for a Regulation of The European Parliament and of The Council on a Common

European Sales Law (hereinafter CESL) what it explained that lsquothe overall objective of the

proposal is to improve the establishment and the functioning of the internal market by

facilitating the expansion of cross-border trade for businessrsquo4

So our first question is in connection with this topic the first question is what could we

definite as a breach of contract General definition according to business dictionary is

contracting partys actual failure or refusal to perform (or a clear indication of its intentions to

not perform) its obligations under the contract5 Of course it is absolutely right but how it is

evolving in CISG and it worked in CESL

II General rules

rsquoAccording to Art 25 CISG a breach is fundamental ldquoif it results in such detriment to the other

party as substantially to deprive him of what he is entitled to expect under the contractrdquo The

first prerequisite is the breach of a contractual obligation6 The obligation may be expressly

1 httpwwwuncitralorguncitralenuncitral_textssale_goods1980CISGhtml (2018 09 25) 2 She was the European Commissioner for Information Society and Media from 2004 to 2010 3 Allen and Overy A Common European Sales Law (CESL) ndash Anupdate on the European Commissions

ambitious plans wwwallenoverycomSiteCollectionDocumentsCESLpdf (2018 09 25) 4 Proposal for a European Commission made proposal for a Regulation of The European Parliament and of The

Council on a Common European Sales Law COM(2011) 635 final (2018 09 25) 5 httpwwwbusinessdictionarycomdefinitionbreach-of-contracthtml (2018 09 22) 6 We could find a similar opinion like that of Franco Ferrari bdquoa breach of contract ndash whatever its nature ndash is

fundamental when it substantially deprives the other party of what it is entitled to expect under the contract

provided for in the CISG such as delivery of conforming goods and documents at the right

time at the right place etc but it may also be a sui generis obligation agreed upon by the parties

such as information training of employees refraining from reimport non-competition etcrsquo7 As

Schwenzer says lsquoArt 25 CISG provides for an element of foreseeability A breach cannot be

deemed fundamental if the breaching party ldquodid not foresee and a reasonable person of the same

kind and in the same circumstances would not have foreseen such a resultrdquo Some authors opine

that lack of foreseeability and knowledge is a kind of subjective ground for excusing the party

in breach However knowledge and foreseeability are instead relevant only when interpreting

the contract and ascertaining the importance of an obligationrsquo8

rsquoSpecial problems arise when the goods are defective but repairable Some courts have

held that easy repairability precludes finding a fundamental breach Courts are reluctant to

consider a breach fundamental when the seller offers and effects speedy repair without any

inconvenience to the buyer Also if the buyer itself repairs the goods and uses them this is

evidence that he has not lost the interest in the contract and a fundamental breach must be

deniedrsquo9 lsquoThe violation of other contractual obligations can also amount to a fundamental

breach It is however necessary that the breach deprive the aggrieved party of the main benefit

of the contract and that this result could have been foreseen by the other party Thus a court

stated that there is no fundamental breach in case of delivery of incorrect certificates pertaining

to the goods if either the goods were nevertheless merchantable or if the buyer itself couldmdashat

the sellerrsquos expensemdasheasily acquire the correct certificatesrsquo10

However rsquoseveral courts have found that if the defects are easily repaired the lack of

conformity11 is not a fundamental breach At least where the seller offers and effects speedy

provided that the party in breach did not foresee and a reasonable person of the same kind in the same

circumstances could not have foreseen such a resultrdquo In Franco Ferrari Fundamental Breach of Contract Under

the UN Sales Convention - 25 Years of Article 25 CISG 25 Journal of Law and Commerce Spring 2006 492 o 7 Ingeborg Schwenzer The right to avoid the contract

httpanaliiusbgacrsAnnals202012Annals20201220p20207-215pdf (2018 09 22) 208 o 8 Schwenzer i m 209 o 9 UNCITRAL Digest of Case Law on the United Nations Convention on Contracts for the International Sale of

Goods 2016 Edition httpwwwuncitralorgpdfenglishcloutCISG_Digest_2016pdf 115 o point 9 10 UNCITRAL Digest of Case Law on the United Nations Convention on Contracts for the International Sale of

Goods 2016 Edition httpwwwuncitralorgpdfenglishcloutCISG_Digest_2016pdf 115 o point 10 11 See also CISG Advisory Council Opinion No 2 Examination of the Goods and Notice of Non-Conformity

Articles 38 and 39 41 point bdquoThe obligation to examine the goods in article 38 is designed to set a time when

if no examination was conducted the buyer ought to have discovered a lack of conformity of the goods as

provided in article 39 There is no other consequence arising out of a failure to examine the goods There are other

occasions when the buyer ought to discover a lack of conformity even though there was no examination of the

goods For example a buyer ought to discover a lack of conformity that was evident upon delivery of the goods

Similarly even if article 38 did not exist a reasonable interpretation of article 39 would be that a buyer ought to

have discovered any lack of conformity that a reasonable examination of the goods would have shownrdquo

httpwwwcisglawpaceeducisgCISG-AC-op2html (2018 09 23)

repair without any inconvenience to the buyer courts will not find that the non-conformity is a

fundamental breachrsquo12

We can also find the general breach of contract in CESL Non-performance an obligation

is any failure to perform that obligation whether or not the failure is excused and includes

(a) non-delivery or delayed delivery of the goods

(b) non-supply or delayed supply of the digital content

(c) delivery of goods which are not in conformity with the contract

(d) supply of digital content which is not in conformity with the contract

(e) non-payment or late payment of the price and

(f) any other purported performance which is not in conformity with the contract13

Non-performance of an obligation by one party is fundamental if it substantially deprives

the other party of what that party was entitled to expect under the contract unless at the time of

conclusion of the contract the nonperforming party did not foresee and could not be expected

to have foreseen that result or it is of such a nature as to make it clear that the non-performing

partyrsquos future performance cannot be relied on14

According to Art 88 CESL a partyrsquos non-performance of an obligation is excused if it is

due to an impediment beyond that partyrsquos control and if that party could not be expected to have

taken the impediment into account at the time of the conclusion of the contract or to have

avoided or overcome the impediment or its consequences Where the impediment is only

temporary the non-performance is excused for the period during which the impediment exists

However if the delay amounts to a fundamental non-performance the other party may treat it

as such The party who is unable to perform has a duty to ensure that notice of the impediment

and of its effect on the ability to perform reaches the other party without undue delay after the

first party becomes or could be expected to have become aware of these circumstances The

other party is entitled to damages for any loss resulting from the breach of this duty

III Practicable laws in case of breach of contract

III 1 The first steps replacement revision price reduction

lsquoArticle 4615 gives the buyer a general right to require the seller to perform its contractual

obligations in kind The right to require performance is subject to the restriction regarding

12 Digest 222 o 13 Art 87 (1) CESL 14 Art 87 (2) CESL 15 Article 46 CISG (1) The buyer may require performance by the seller of his obligations unless the buyer has

resorted to a remedy which is inconsistent with this requirement

specific performance set forth in article If the seized court would not on the facts of the case

before grant such remedy under its own national law it will not be bound to do so under the

CISG Therefore the courts of those jurisdictions that restrict the availability of specific

performance may refuse to grant specific performance of the obligation in dispute except in

circumstances where the court would grant the remedy under its own domestic law and may

award only damagesrsquo16 The first requirement for a performance claim under Art 46 CISG is

that the seller has breached an obligation under the CISG or under the contract For Art 46 (2)

and (3) CISG to be applicable this must be the obligation to deliver conforming goods 17 The

buyer may fix an additional period of time of reasonable length for performance by the seller

of his obligations Unless the buyer has received notice from the seller that he will not perform

within the period so fixed the buyer may not during that period resort to any remedy for breach

of contract However the buyer is not deprived thereby of any right he may have to claim

damages for delay in performance18 lsquoThough the objective essential nature of the defect is

always a necessary condition to establish a fundamental breach of contract it will not always

be sufficient In cases where the non-conformity of the goods can be remedied by the seller -

eg by repairing the goods or delivering substitute or missing goods - without causing

unreasonable delay or inconvenience to the buyer there is not yet a fundamental breach Here

due regard is to be given to the purposes for which the buyer needs the goods If timely delivery

of conforming goods is of the essence of the contract repair or replacement usually will lead to

unreasonable delay In finding such unreasonableness the same criteria have to be applied as in

case of late delivery namely whether exceeding a time limit - either a date or the end of a period

of time - amounts to a fundamental breach Furthermore the buyer should not be expected to

accept cure by the seller if the basis of trust for the contract has been destroyed eg due to the

sellers deceitful behaviour When the seller either refuses to remedy the defect simply fails to

react or if the defect cannot be remedied by a reasonable number of attempts within a

reasonable time then a fundamental breach will also be deemed to have occurredrsquo If in a given

case the buyer is in a better position than the seller to have the goods repaired himself or by a

(2) If the goods do not conform with the contract the buyer may require delivery of substitute goods only if the

lack of conformity constitutes a fundamental breach of contract and a request for substitute goods is made either

in conjunction with notice given under article 39 or within a reasonable time thereafter

(3) If the goods do not conform with the contract the buyer may require the seller to remedy the lack of conformity

by repair unless this is unreasonable having regard to all the circumstances A request for repair must be made

either in conjunction with notice given under article 39 or within a reasonable time thereafter 16 Digest 221 o 17 Peter Huber ndash Alastair Mullis The CISG A new textbook for students and practitioners Sellier European Law

Publisher 2007 185 o 18 Art 47 CISG

third party to buy missing parts or - in case of a defect in quantity - to buy the missing amount

of goods he is obliged to do so and may not declare the contract avoided for fundamental

breach 19

According to CESL the buyer is entitled to require performance of the sellerrsquos obligations

The performance which may be required includes the remedying free of charge of a

performance which is not in conformity with the contract Performance cannot be required

where performance would be impossible or has become unlawful or the burden or expense of

performance would be disproportionate to the benefit that the buyer would obtain20 Where in

a consumer sales contract the trader is required to remedy a lack of conformity pursuant to

Article 110 (2) CESL the consumer may choose between repair and replacement unless the

option chosen would be unlawful or impossible or compared to the other option available

would impose costs on the seller that would be disproportionate taking into account

(a) the value the goods would have if there were no lack of conformity

(b) the significance of the lack of conformity and

(c) whether the alternative remedy could be completed without significant inconvenience

to the consumer

If the consumer has required the remedying of the lack of conformity by repair or

replacement the consumer may resort to other remedies only if the trader has not completed

repair or replacement within a reasonable time not exceeding 30 days However the consumer

may withhold performance during that time21 Where the seller has remedied the lack of

conformity by replacement the seller has a right and an obligation to take back the replaced

item at the sellerrsquos expense The buyer is not liable to pay for any use made of the replaced item

in the period prior to the replacement22

III 2 Right of withdraw

The buyer may declare the contract avoided if the failure by the seller to perform any of his

obligations under the contract or CISG amounts to a fundamental breach of contract or in case

of non-delivery if the seller does not deliver the goods within the additional period of time

fixed by the buyer in accordance with paragraph (1) of article 47 CISG or declares that he will

not deliver within the period so fixed23 lsquoAvoidance of the contract is a remedy of last resort

19 CISG Advisory Council Opinion No 5 Comments 44 and 45 points 20 Art 110 CESL 21 Art 111 CESL 22 Art 112 CESL 23 Art 49 CISG

(ultima ratio) that is available when the buyer can no longer be expected to continue the

contract A contract is avoided only when the buyer provides notice of avoidance (Art 26

CISG) In cases of non-delivery the buyer is entitled to avoid the contract at any time after all

prerequisites for avoidance have been met If the seller has delivered the goods however the

buyer loses the right to avoid the contract if the buyer does not exercise it within the reasonable

time periods specified in Art 49 (2) CISG The buyer may also lose its right of avoidance if a

return of the goods in their original condition is no longer possiblersquo24A mere announcement of

future termination a statement urging delivery or merely returning the goods without comment

does not suffice A communication that ask the seller to cease deliveries until certain price

issues were solved was also held insufficient Commencing a law suit claiming avoidance of

contract has been treated as notice of avoidance The same has been found if the buyer refuses

the goods or requests the repayment of the price or cancels the order 25

The seller may declare the contract avoided

(a) If the failure by the buyer to perform any of his obligations under the contract or this

Convention amounts to a fundamental breach of contract or

(b) If the buyer does not within the additional period of time fixed by the seller in

accordance with paragraph (1) of article 63 CISG perform his obligation to pay the price or

take delivery of the goods or if he declares that he will not do so within the period so fixed26

During the withdrawal period the consumer has a right to withdraw from the contract

without giving any reason from a distance contract an off-premises contract provided that the

price or where multiple contracts were concluded at the same time the total price of the

contracts exceeds EUR 50 or the equivalent sum in the currency agreed for the contract price

at the time of the conclusion of the contract27

However it does not apply in the following nine cases

1 a contract concluded by means of an automatic vending machine or automated

commercial premises

2 a contract for the supply of foodstuffs beverages or other goods which are intended for

current consumption in the household and which are physically supplied by the trader on

frequent and regular rounds to the consumers home residence or workplace

24 Digest 230 o 25 Huber- Mullis i m 209 o 26 Art 64 (1) CISG 27 Art 40 (1) CESL

3 a contract for the supply of goods or related services for which the price depends on

fluctuations in the financial market which cannot be controlled by the trader and which may

occur within the withdrawal period

4 a contract for the supply of goods or digital content which are made to the consumerrsquos

specifications or are clearly personalised

5 a contract for the supply of goods which are liable to deteriorate or expire rapidly

6 a contract for the supply of alcoholic beverages the price of which has been agreed

upon at the time of the conclusion of the sales contract the delivery of which can only take

place after 30 days from the time of conclusion of the contract and the actual value of which is

dependent on fluctuations in the market which cannot be controlled by the trader

7 a contract for the sale of a newspaper periodical or magazine with the exception of

subscription contracts for the supply of such publications

8 a contract concluded at a public auction and

9 a contract for catering or services related to leisure activities which provides for a

specific date or period of performance28

IV Conclusion

Even though CESL was intended to stimulate trade by encouraging cross-border sales and to

enhance consumer trust in the purchasing of goods abroad the Juncker-Commission has listed

in its 2015 Annual Work Programme a series of legislative proposals that it intends to withdraw

or modify amongst which the draft Regulation on a Common European Sales Law (CESL)

submitted in October 2011 As announced in the 2015 Work Programme the Commission

presented new contractual rules for online sales aimed at easing e-commerce on 9 December

2015 which included two pieces of draft legislation First of these concerne contracts for the

supply of digital content while the second dealt with contracts for the on-line and other distant

sales of goods29

The success of CESL has been broken and has not been used CESL failed before it came

into force One of the possible reasons is that consumers have more confidence in the law of

their state and in the relevant consumer protection regulations of the European Union

It is against the CISG whose success is unbroken lsquoThe CISG applies only to international

transactions and avoids the recourse to rules of private international law for those contracts

28 Art 40 (2) CESL 29httpwwweuroparleuropaeulegislative-traintheme-connected-digital-single-marketfile-common-european-

sales-law10-2016 (2018 09 23)

falling under its scope of applicationrsquo30 It is characterized by clear rules and consistency In

addition many countries participated in the drafting process which included a small part of

their own right in the text It is characterized by wrapped wording and rules Simple text can be

understood and applied by anyone at any time in a sales contract As we see in preamble of

CISG the purpose of the CISG is to provide a modern uniform and fair regime for contracts for

the international sale of goods Thus the CISG contributes significantly to introducing certainty

in commercial exchanges and decreasing transaction costs31

30 httpwwwuncitralorguncitralenuncitral_textssale_goods1980CISGhtml (2018 09 23) 31 httpwwwuncitralorguncitralenuncitral_textssale_goods1980CISGhtml (2018 11 12)

Fuchs Vivien

joghallgatoacute (PTE AacuteJK) az OacuteNSZ Bűnuumlgyi Tagozataacutenak tagozatvezetője

A gondatlansaacuteg megiacuteteacuteleacutese a buumlntetőjogban

I Bevezeteacutes

A XXI szaacutezadban maacuter keveacutesbeacute taacutergyalt aacutem veacutelemeacutenyem szerint megkeruumllhetetlen keacuterdeacutes a

bűnoumlsseacuteg illetve ennek formaacutei Ezen beluumll a gondatlansaacuteg mivel az utoacutebbi időben egyre

kevesebb szoacute esik a bűnoumlsseacuteg ezen alakzataacuteroacutel Ezzel ellenteacutetes tendenciakeacutent a gondatlansaacuteg

megaacutellapiacutetaacutesa illetve megiacuteteacuteleacutese a gyakorlatban sok esetben nem teljesen egyeacutertelmű A

buumlntető anyagi jogi kodifikaacutecioacute soraacuten az 1978 eacutevi IV toumlrveacuteny szoumlvegeacutet uumlltetteacutek aacutet a jelenleg

hataacutelyos Btk-ba1 Munkaacutemban az elmeacuteleti oldalt alapul veacuteve de a gyakorlatit sem feledve

veszem goacutercső alaacute a teacutema aspektusait Ezen beluumll is a gondatlansaacuteg ismeacuterveit eacutes fogalmi

oumlsszetevőit majd a biacuteroacutei gyakorlatra aacutetteacuterve a joggyakorlatban valoacute megjeleneacuteseacutet

II A gondatlansaacuteg fogalma

II 1 Nemzetkoumlzi kitekinteacutes

A fogalom meghataacuterozaacutesa előtt a bűnoumlsseacuteg keacuterdeacuteseacutere eacuterdemes kiteacuterni A bűnoumlsseacuteg a buumlntetőjogi

felelősseacuteg egyik felteacutetele2 mind alkotmaacutenyjogi mind buumlntetőjogi szempontboacutel3 a nullum

crimen sine culpa elv alapjaacuten4 A bűnoumlsseacuteg anyagi jogi eacutertelemben5 tehaacutet adott egyeacuten adott

szituaacutecioacuteban felroacutehatoacute eacutes veacutetkes magatartaacutesaacuten alapszik6 Ezt a felfogaacutest nevezzuumlk normatiacutev

bűnoumlsseacutegnek Fontos megjegyezni hogy nem volt mindig ez az uralkodoacute neacutezet sőt egeacuteszen a

XX szaacutezadig a pszicholoacutegiai bűnoumlsseacutegtan alakiacutetotta a buumlntetőjogi felelősseacuteg dogmatikaacutejaacutet7 Az

egyes elmeacuteletek dogmatikai hataacutesait a koumlvetkezőkben toumlrteacuteneti aacutettekinteacutes uacutetjaacuten vizsgaacutelom

1 1978 eacutevi IV toumlrveacuteny 14 sect bdquoGondatlansaacutegboacutel koumlveti el a bűncselekmeacutenyt aki előre laacutetja magatartaacutesaacutenak

lehetseacuteges koumlvetkezmeacutenyeit de koumlnnyelműen biacutezik azok elmaradaacutesaacuteban uacutegyszinteacuten az is aki e koumlvetkezmeacutenyek

lehetőseacutegeacutet azeacutert nem laacutetja előre mert a tőle elvaacuterhatoacute figyelmet vagy koumlruumlltekinteacutest elmulasztjardquo 2 Beacutekeacutes Imre A gondatlansaacuteg a buumlntetőjogban Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1974 9 o 3 Ligeti Katalin Az uacutej Buumlntető Toumlrveacutenykoumlnyv Aacuteltalaacutenos Reacuteszeacutenek koncepcioacuteja Buumlntetőjogi Kodifikaacutecioacute 20061

17 o 4 Balogh Aacutegnes ndash Toacuteth Mihaacutely (szerk) Magyar Buumlntetőjog Aacuteltalaacutenos reacutesz Osiris Kiadoacute Budapest 2015 90 o

2012 eacutevi C toumlrveacuteny 4 sect 5 Perjogi eacutertelemben az egyeacuten bűnoumlsseacutegeacutenek biacuteroacutesaacuteg aacuteltali megaacutellapiacutetaacutesaacutet jelenti Balogh ndash Toacuteth i m 90 o 6 Balogh ndash Toacuteth i m 91 o 7 A bűnoumlsseacutegi elmeacuteletek fő ceacutelja a szaacutendeacutekossaacuteg eacutes gondatlansaacuteg elvaacutelasztaacutesa eacutes koumlzoumlttuumlk leacutevő kuumlloumlnbseacutegek

feltaacuteraacutesa volt Heller Erik A magyar buumlntetőjog aacuteltalaacutenos tanai Szt Istvaacuten Taacutersulat Szeged 1937 139 o In

Zalka Gaacutebor A szaacutendeacutekossaacuteg fogalmaacutenak tudomaacutenytoumlrteacuteneti előzmeacutenyei httpujbtkhudr-zalka-gabor-a-

szandekossag-fogalmanak-tudomanytorteneti-elozmenyei_ftn63 (2018 09 04)

A modern eacutertelemben vett neacutezetek ismerteteacutese előtt a teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll emelek ki

neacutehaacuteny relevaacutens jogforraacutest ami ismerte ezt a fajta elkoumlveteacutesi alakzatot Elsőkeacutent emliacutethető maga

a Biblia8 amelyben maacuter felfedezhető a nem szaacutendeacutekos bűnelkoumlveteacutesre vonatkozoacute enyheacutebb

buumlnteteacutes9 Hammurabi toumlrveacutenykoumlnyve szinteacuten tett emliacuteteacutest bizonyos bűncselekmeacutenyek kapcsaacuten

a gondatlan elkoumlveteacutesről10 A kontinentaacutelis jogrendszerek boumllcsőjeacutenek tekintett roacutemai jog sem

hagyta figyelmen kiacutevuumll a nem szaacutendeacutekosan elkoumlvetett cselekmeacutenyeket viszont főszabaacutely

szerint csak a szaacutendeacutekosakat buumlntette Vagyis a gondatlan elkoumlveteacutes csak excepcionaacutelis

bűncselekmeacutenyek relaacutecioacutejaacuteban vont maga utaacuten buumlntetőjogi felelősseacuteget11 A szemeacutely koumlzvetlen

seacuterelmeacutet okozoacute cselekmeacutenyt mindenkor szaacutendeacutekosnak minősiacutetetteacutek ezzel szemben a suacutelyos

gondatlansaacuteggal (culpa lata) elkoumlvetett vagyoni haacutetraacutenyt eredmeacutenyező cselekmeacutenyek a

szaacutendeacutekos cselekmeacutenyekkel estek egy megiacuteteacuteleacutes alaacute12

A XIX szaacutezadi jogtudomaacuteny előreleacutepeacuteseacutevel13 megjelent ndash az előbbiekben maacuter roumlviden

emliacutetett ndash pszicholoacutegiai bűnoumlsseacutegfogalom Tartalmaacutet tekintve azt a szubjektiacutev viszonyt hivatott

kifejezni amely az elkoumlvető elkoumlveteacuteskor fennaacutellott tudata eacutes cselekmeacutenye koumlzoumltt leacutetrejoumln14 A

pszichikus viszony pozitiacutev vagy negatiacutev toumlltettel sziacuteneződhet első esetben az elkoumlvető tisztaacuteban

van a normaszegeacutes teacutenyeacutevel vagy ennek veszeacutelyeacutevel emellett magaacutet a cselekmeacutenyt akarva

hajtja veacutegre Maacutesodik esetben valamilyen okboacutel kifolyoacutelag a diszpoziacutecioacute ezzel egyuumltt a

teacutenyaacutellaacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak lehetőseacutege nem meruumll fel az elkoumlvetőben Iacutegy a pozitiacutev teliacutetettseacuteg

szaacutendeacutekossaacuteg vagy tudatos gondatlansaacuteg meacuteg negatiacutev kisziacuteneződeacutes eseteacuten hanyag

gondatlansaacuteg vetődik fel15 Az alaacutebbi jogtudoacutesok e tanboacutel kiindulva iacutertaacutek le a gondatlan

bűnoumlsseacuteget

A teacutema kiemelkedő alakja a XIX szaacutezadban Feuerbach akinek munkaacutessaacutega nyomaacuten

alakul ki a gondossaacutegi koumltelesseacuteg16 mint buumlntetőjogi terminus A toumlrveacutenyek tudatalakiacutetoacute

funkcioacutejaacuteboacutel indul ki meacutegpedig a koumlvetkező gondolatmenetet koumlvetve a toumlrveacuteny kijeloumlli azt az

aacuteltalaacutenos figyelmesseacutegi meacuterceacutet amit a taacutersadalom tagjainak figyelembe kell venniuumlk Az egyeacuten

8 Moacutezes V koumlnyve 19 5ndash6 9 Irk Ferenc A buumlntetőjogi gondatlansaacutegroacutel I In Kriminoloacutegiai eacutes kriminalisztikai tanulmaacutenyok XVII

Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1980 257 o 10 Irk A buumlntetőjogi gondatlansaacutegroacutel Ihellip 258 o 11 Jusztinger Jaacutenos A buumlntetőjog-dogmatika eacutes a roacutemai jogtudomaacuteny Zlinszky Jaacutenos kutataacutesainak tuumlkreacuteben

Iustum Aequum Salutare 20161 42 o 12 Beacutekeacutes i m 118 o Irk A buumlntetőjogi gondatlansaacutegroacutel Ihellip 263 o 13 Jogellenesseacuteg mint oumlnaacutelloacute fogalom kimunkaacutelaacutesa In Belovics Ervin ndash Beacutekeacutes Imre ndash Busch Beacutela ndash Domokos

Andrea ndash Gelleacuter Balaacutezs ndash Margitaacuten Eacuteva ndash Molnaacuter Gaacutebor ndash Sinku Paacutel Buumlntetőjog Aacuteltalaacutenos reacutesz HVG-ORAC

Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Budapest 2014

httpswwwtankonyvtarhuhutartalomtamop4252011_0001_548_Buntetojog5ch05html (2018 09 03) 14 Beacutekeacutes i m 49 o 15 Beacutekeacutes i m 94 o 16 A szerzőneacutel megjelenő gondossaacutegi koumltelesseacuteg nem a mai eacutertelemben vett koumltelesseacuteg

megeacuterti a vele szemben hataacutelyos normaacutekat eacutes ezekhez adekvaacutet moacutedon viselkedik Tehaacutet az

egyeacutent pszichikus viszony fűzi a toumlrveacutenyhez illetve a tőle elvaacuterhatoacute gondossaacuteghoz ezt pedig

tudatosan szegi meg Mindemellett szuumlkseacuteges volt a gondatlan alakzat leacutetrejoumltteacutehez a

koumltelesseacutegszegeacutessel előideacutezhető eredmeacuteny potenciaacutelis előre laacutetaacutesa17 Feuerbach

gondolatmenete tehaacutet a gondatlansaacuteg generaacutelis magyaraacutezataacutet adja

A leiacutertakkal szembehelyezkedő aacutellaacutespontot keacutepviselt Allmendingen a jogtudoacutes szerint a

gondatlan bűnoumlsseacuteg abban mutatkozik meg hogy az elkoumlvető szubjektiacuteve abban a hibaacutes

felteveacutesben van nem koumlvet el bűncselekmeacutenyt Buumlntetni azeacutert kell meacutegis hogy az elkoumlvetőt

nagyobb meacuterteacutekű koumlruumlltekinteacutesre oumlsztoumlnoumlzze18 Pontosabban nincs tudata arroacutel hogy az aacuteltala

veacutegrehajtott magatartaacutes tilalmazott Ha pedig meacutegis van csak szaacutendeacutekossaacuteg terhelheti Az

előbbiek mellett azt hangsuacutelyozza biacutezza a toumlrveacutenyhozoacute a jogalkalmazoacutei gyakorlatra a fogalom

tartalommal valoacute megtoumllteacuteseacutet vagyis nem szuumlkseacuteges megadni toumlrveacutenyi definiacutecioacutet19

Felfogaacutesaacutenak legnagyobb hibaacuteja hogy a tudatos gondatlansaacuteg nem illeszthető be mint

bűnoumlsseacutegi forma Ugyanis ebben az esetben az elkoumlvető tudja magatartaacutesaacutenak jogseacutertő

lehetőseacutegeacutet de ennek be nem koumlvetkezeacuteseacuteben bizakodik eacutes iacutegy cselekszik

A pszicholoacutegiai bűnoumlsseacutegfogalom kritikaacuteja a fentiek alapjaacuten tehaacutet hogy a bűnoumlsseacuteg nem

mindegyik alakzataacutet tudta megmagyaraacutezni leacutelektani ismeacutervekkel Tipikus peacutelda erre a

negligencia ugyanis az iacutegy elkoumlvetett bűncselekmeacutenyneacutel egyaacuteltalaacuten pszicheacutes relaacutecioacute az

elkoumlvető tudata eacutes jogellenes magatartaacutesa koumlzoumltt20

Reinhard Frank jutott elsőkeacutent arra az aacutellaacutespontra mi szerint a bűnoumlsseacuteg haacuterom

alkotoacuteelemből aacutelloacute kategoacuteria21 A haacuterom oumlsszetevő gyűjtőfogalma a felroacutehatoacutesaacuteg mint

bűnoumlsseacutegi felteacutetel Ekkor meacuteg azonban nem a mai modern eacutertelemben vett

gondatlansaacutegfogalom az csupaacuten a XX szaacutezad elejeacutere formaacuteloacutedik ki eacutes nyer roumlgziacuteteacutest a modern

buumlntető koacutedexekben

17 Johann Paul Feuerbach Revision der Grundsaumltze und Grundbegriffe des positiwen pinliche Rechts Chemnitz

1800 61 o In Beacutekeacutes i m 120 o Irk A buumlntetőjogi gondatlansaacutegroacutel Ihellip 286 o 18 Irk A buumlntetőjogi gondatlansaacutegroacutel Ihellip 287 o 19 John Lekschas Uumlber die Strafwuumlrdigkeit von Fahrlaumlssigkeitsverbrechen Deutscher Zentralverlag 1958 19 o

In Beacutekeacutes i m 125 o 20 Nagy Ferenc A bűnoumlsseacutegen alapuloacute felelősseacuteg elveacuteről In Emleacutekkoumlnyv dr Tokaji Geacuteza c egyetemi tanaacuter

szuumlleteacuteseacutenek 70 eacutevforduloacutejaacutera (szerk Toacuteth Kaacuteroly) SZTE-AacuteJK Szeged 1996 187 o 21 Beszaacutemiacutetaacutesi keacutepesseacuteg bűnoumlsseacuteg valamely alakzataacutenak megvaloacutesulaacutesa bűnoumlsseacuteget kizaacuteroacute ok hiaacutenya Uo Beacutekeacutes

i m 48 o

II 2 Hazai fejlődeacutes

A magyar dogmatikaacutet tekintve a legkoraacutebbi utalaacutesok a gondatlansaacutegra I Istvaacuten toumlrveacutenyei koumlzoumltt

lelhetőek fel22 A koumlzeacutepkorboacutel fennmaradt jogforraacutesok nem taglaljaacutek kifejezetten a bűnoumlsseacuteg

keacuterdeacuteseacutet betudhatoacute ez annak hogy a magyar jogtudomaacuteny meacuteg nem tulajdoniacutetott ennek a

kategoacuteriaacutenak fontos szerepet Az 1795 eacutevi toumlrveacutenyjavaslat annaacutel inkaacutebb amelyben maacuter a

gondatlan bűnelkoumlveteacutes haacuterom fajtaacutejaacutet roumlgziacutetette nagy koumlzepes eacutes csekeacutely suacutelyuacute A

kuumlloumlnbseacutegteacutetel alapja az elkoumlvető magatartaacutesaacuteboacutel koumlvetkező eredmeacuteny bekoumlvetkezhetőseacutegeacutenek

realitaacutesa23 Kronoloacutegiai sorrendben haladva a soron koumlvetkező jelentős mű a Csemegi-koacutedex

Az 1878 eacutevi V toumlrveacuteny Irk Ferenc meglaacutetaacutesa alapjaacuten sok hasonloacutesaacutegot mutatott az 1978 eacutevi

IV toumlrveacutennyel Ezzel arra utal hogy a bűnoumlsseacutegre vonatkozoacutean a Csemegi-koacutedex is elismeri a

gondatlan elkoumlveteacutes lehetőseacutegeacutet illetve annak csekeacutelyebb taacutersadalomra veszeacutelyesseacutegeacutet Ezen

kiacutevuumll toumlrveacutenyi meghataacuterozaacutest nem ad a fogalomroacutel24

Aacutettekintve mind a nemzetkoumlzi mind a magyar jogtoumlrteacuteneti fejlődeacutest azt aacutellapiacutethatjuk meg

hogy szinte minden korban elismereacutest nyert az enyheacutebb bűnoumlsseacutegi alakzat valamilyen

formaacuteban viszont koraacutent sem modern eacutertelemben A gondatlansaacutegot a veacuteletlenhez

viszonyiacutetottaacutek vagy eacuteppen hanyagsaacutegnak titulaacuteltaacutek Hiaacutenyzott az a kiemelkedően fontos ismeacuterv

a bűnoumlsseacutegből amely ma minden gondatlan cselekmeacutenyneacutel vizsgaacutelandoacute a gondossaacutegi

koumltelesseacuteg

II 3 Modern eacutertelemben vett gondatlansaacuteg

A II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten a pszicholoacutegiai szubjektiacutev elemeken kiacutevuumll elismereacutest kapnak a normatiacutev

oumlsszetevők is Nevezetesen a felroacutehatoacutesaacuteg mint bdquojogszempontuacute eacuterteacutekiacuteteacuteletrdquo25 illetve az

elvaacuterhatoacutesaacuteg A modern buumlntető toumlrveacutenykoumlnyveink maacuter beeacutepiacutetetteacutek ezt a felteacutetelt a fogalomba

A Btaacute pontatlanul fogalmazza meg a gondatlansaacuteg definiacutecioacutejaacutet ugyan de az elvaacutert gondossaacuteg

elmulasztaacutesa eseteacutere mondja ki a gondatlansaacutegot a tudatosan elkoumlvetett alakzatot nem

szabaacutelyozza26 bdquo12 sect (2) Gondatlansaacutegboacutel koumlveti el a cselekmeacutenyt az aki cselekmeacutenyeacutenek

22 A veacuteletlenseacuteggel alkotott egy fogalmat Szent Istvaacuten kiraacutely dekreacutetumainak maacutesodik koumlnyve 13 fejezet In

Magyar Toumlrveacutenytaacuter 1000ndash1526 eacutevi toumlrveacutenyczikkek Franklin Kiadoacute Budapest 1899 27 o In Irk Ferenc A

buumlntetőjogi gondatlansaacutegroacutel II In Kriminoloacutegiai eacutes kriminalisztikai tanulmaacutenyok XIX Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi

Koumlnyvkiadoacute Budapest 1982 23 Irk A buumlntetőjogi gondatlansaacutegroacutel IIhellip 159ndash160 o 24 Irk A buumlntetőjogi gondatlansaacutegroacutel IIhellip 170ndash172 o 25 Belovics ndash Beacutekeacutes ndash Busch ndash Domokos ndash Gelleacuter ndash Margitaacuten ndash Molnaacuter ndash Sinku Buumlntetőjoghellip

httpswwwtankonyvtarhuhutartalomtamop4252011_0001_548_Buntetojog5ch05html (2018 09 03) 26 Blaskoacute Beacutela A bűnoumlsseacuteg buumlntetőjogi buumlntetőjog-tudomaacutenyi probleacutemaacutei Rejtjel Kiadoacute Budapest 2004 79 o

koumlvetkezmeacutenyeit a tőle elvaacuterhatoacute figyelem koumlruumlltekinteacutes vagy előrelaacutetaacutes elmulasztaacutesaacuteval ideacutezi

előrdquo27

Az 1961 eacutevi V toumlrveacuteny szerint bdquo17 sect Gondatlanul koumlveti el a bűncselekmeacutenyt aki előre

laacutetja magatartaacutesaacutenak koumlvetkezmeacutenyeit de koumlnnyelműen biacutezik azok elmaradaacutesaacuteban uacutegyszinteacuten

az is aki e koumlvetkezmeacutenyek lehetőseacutegeacutet azeacutert nem laacutetja előre mert a tőle elvaacuterhatoacute figyelmet

vagy koumlruumlltekinteacutest elmulasztottardquo28

Az 1978 eacutevi Btk stilisztikailag vaacuteltoztat csak rajta bdquo14 sect Gondatlansaacutegboacutel koumlveti el a

bűncselekmeacutenyt aki előre laacutetja magatartaacutesaacutenak lehetseacuteges koumlvetkezmeacutenyeit de koumlnnyelműen

biacutezik azok elmaradaacutesaacuteban uacutegyszinteacuten az is aki e koumlvetkezmeacutenyek lehetőseacutegeacutet azeacutert nem laacutetja

előre mert a tőle elvaacuterhatoacute figyelmet vagy koumlruumlltekinteacutest elmulasztjardquo29

Jelenleg hataacutelyos toumlrveacuteny szinteacuten csak nyelvtani moacutedosiacutetaacutesokat eszkoumlzoumllt bdquo8 sect

Gondatlansaacutegboacutel koumlveti el a bűncselekmeacutenyt aki előre laacutetja cselekmeacutenyeacutenek lehetseacuteges

koumlvetkezmeacutenyeit de koumlnnyelműen biacutezik azok elmaradaacutesaacuteban vagy cselekmeacutenye lehetseacuteges

koumlvetkezmeacutenyeit azeacutert nem laacutetja előre mert a tőle elvaacuterhatoacute figyelmet vagy koumlruumlltekinteacutest

elmulasztjardquo30

A gondatlansaacuteg keacutet formaacutejaacutet differenciaacutelja Az első fordulat megvaloacutesiacutetaacutesakor tudatos

(luxuria) meacuteg a maacutesodik fordulat fennaacutellaacutesakor hanyag gondatlansaacutegot (negligencia) aacutellapiacutet

meg a biacuteroacutesaacuteg A tudatos gondatlansaacutegot az eacuterzelmi eacutes a tudati oldal jellemzői alkotjaacutek Ha az

elkoumlvető tudata aacutetfogja cselekmeacutenyeacutenek lehetseacuteges koumlvetkezmeacutenyeit eacutes ezzel egyuumltt ennek

bűncselekmeacuteny voltaacutet valamint ennek elmaradaacutesaacuteban koumlnnyelműen biacutezik tudatos

gondatlansaacuteg valoacutesul meg Vagyis egy olyan kockaacutezatvaacutellalaacutesroacutel van szoacute amit a taacutersadalom

ennek koumlvetkezteacuteben a toumlrveacutenyhozoacute is helyteleniacutet eacutes buumlntet31 Hanyag gondatlansaacuteg eseteacuteben ndash

mivel az elkoumlvető nem laacutetja előre a lehetseacuteges koumlvetkezmeacutenyeket ndash hiaacutenyzik az eacuterzelmi eacutes az

akarati oldali Ettől fuumlggetlenuumll cselekmeacutenye meacutegis szemre haacutenyhatoacute mert a tőle elvaacuterhatoacute

figyelmet vagy koumlruumlltekinteacutest elmulasztja A szemrehaacutenyaacutest vagy maacutes neacuteven felroacutehatoacutesaacutegot

keacutet konjunktiacutev felteacutetel alapozza meg az előrelaacutetaacutes objektiacutev lehetőseacutege eacutes az előrelaacutetaacutes

elvaacuterhatoacutesaacutega32 mivelhogy ennek hiaacutenya a gondatlansaacutegot kizaacuterja33

A fentiek tudataacuteban kimondhatoacute hogy a hataacutelyos toumlrveacuteny koumlveti azt a gondatlan

elkoumlveteacuteshez szuumlkseacuteges felteacutetelrendszert amelyet maacuter 1966-ban lefektettek A haacuterom felteacutetel a

27 1950 eacutevi II toumlrveacuteny 28 1961 eacutevi V toumlrveacuteny (1976 eacutevi aacutellapot) 29 1978 eacutevi IV toumlrveacuteny 30 2012 eacutevi C toumlrveacuteny 31 Ligeti i m 18 o 32 Balogh ndash Toacuteth i m 117 o 33 Berkes Gyoumlrgy A buumlntetőjogi felelősseacuteg felteacutetelei Buumlntetőjogi kodifikaacutecioacute 20023 27 o

koumlvetkező előrelaacutethatoacutesaacuteg elvaacuterhatoacutesaacuteg felroacutehatoacutesaacuteg34 A tovaacutebbiakban ezeket a felteacuteteleket

kuumlloumln-kuumlloumln kiacutevaacutenom elemezni

III Az előrelaacutethatoacutesaacuteg kriteacuteriuma

Az előbbiekben emliacutetett tudatos gondatlansaacuteg fennaacutellaacutesakor az elkoumlvető helytelenuumll laacutetja előre

cselekmeacutenyeacutenek lehetseacuteges koumlvetkezmeacutenyeit Vagyis a valoacutesaacuteggal nem adekvaacutet moacutedon

bizakodik a buumlntetendő eredmeacuteny elmaradaacutesaacuteban eacutes ez teremti meg felelősseacutegeacutenek

tulajdonkeacuteppeni alapjaacutet35 A cselekmeacuteny elkoumlveteacuteseinek koumlruumllmeacutenyeiből a taacutersadalom

elvaacuteraacutesait koumlvetve arra a konkluacutezioacutera kellett volna jutnia hogy magatartaacutesaacuteval bűncselekmeacutenyt

fog megvaloacutesiacutetani Itt megjegyezneacutem hogy a tudati oldalra vonatkozoacutean keacutet aacutellaacutespont alakult

ki Az egyik szerint ez csupaacuten egy absztrakt előrelaacutetaacutes a maacutesik azt vallja hogy hasonloacutean a

szaacutendeacutekos elkoumlveteacuteshez az elkoumlvető ebben a relaacutecioacuteban is pontosan tisztaacuteban van

cselekmeacutenyeacutenek buumlntetendőseacutegeacutevel viszont ezt eltasziacutetva magaacutetoacutel vaacutellalja a bekoumlvetkezeacutes

lehetőseacutegeacutet Nagy Ferenc uacutegy veacutelekedik mindkeacutet neacutezet raacuteilleszthető a gondatlansaacutegra Az

absztrakt előrelaacutetaacutes akkor lehetseacuteges ha az elkoumlvető valoacutes teacutenyekre hagyatkozva biztos a

koumlvetkezmeacutenyek elmaradaacutesaacuteban Ellenkező esetben a szaacutendeacutekossaacutegtoacutel valoacute elvaacutelasztaacutes csak az

eacuterzelmi oldal vizsgaacutelataacuteval toumlrteacutenhet36 A luxuria eseteacuteben tehaacutet az elkoumlvetőnek minden esetben

előre kell laacutetnia aacuteltalaacutenossaacutegban vagy konkreacutetan a cselekmeacuteny eventuaacutelis eredmeacutenyeacutet

Maacutes megaacutellapiacutetaacutesra kell jutnunk a hanyagsaacuteg vizsgaacutelatakor Az ilyesfajta elkoumlveteacuteskor az

egyeacuten nem laacutetja előre cselekmeacutenyeacutenek lehetseacuteges koumlvetkezmeacutenyeit baacuter erre szubjektiacutev

lehetőseacutege megvolt37 Ennek előfelteacutetele az objektiacutev gondossaacuteg megtartaacutesa amelyet a

keacutesőbbiekben taacutergyalok reacuteszletesen Itt annyit emelneacutek ki hogy az objektiacutev elem hiaacutenyaacuteban a

szubjektiacutev is elesik vagyis gondatlansaacuteg nem keruumllhet megaacutellapiacutetaacutesra Horvaacuteth Tibor

veacutelemeacutenye alapjaacuten a negligenciaacuteval kapcsolatos előrelaacutetaacutes koumlvetelmeacutenyeacutenek egy pozitiacutev eacutes egy

negatiacutev poacutelusa van A pozitiacutev olyan koumlruumllmeacutenyeket jelent amelyek figyelembe veacutetele mellett

az elkoumlvetőnek koumltelesseacutege lett volna az eredmeacuteny előrelaacutetaacutesaacutera valamint erre lehetőseacutege

egyaraacutent adoacutedott A negatiacutev oldal jelenti a buumlntetendő eredmeacuteny előrelaacutetaacutesaacutenak hiaacutenyaacutet38 A

34 Kaacutedaacuter Mikloacutes ndash Kaacutelmaacuten Gyoumlrgy A buumlntetőjog aacuteltalaacutenos tanai Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest

1966 436 o 35 Vaskuti Andraacutes A buumlntetőjog aacuteltalaacutenos reacuteszeacutenek vaacutezlata Orszaacutegos Igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi Tanaacutecs Hivatala Magyar

Biacuteroacutekeacutepző Akadeacutemia Budapest 2011 44 o 36 Nagy Ferenc A magyar buumlntetőjog aacuteltalaacutenos reacutesze HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute Budapest 2010 124 o

Tokaji Geacuteza A bűncselekmeacutenytan alapjai a magyar buumlntetőjogban Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest

1984 229 o 37 Foumlldvaacuteri Joacutezsef Magyar buumlntetőjog Aacuteltalaacutenos reacutesz Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1985 438 o In Blaskoacute i m

79ndash80 o 38 Horvaacuteth Tibor Az eacutelet testi eacutepseacuteg egeacuteszseacuteg buumlntetőjogi veacutedelme Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest

1959 269ndash272 o In Blaskoacute i m 80 o

kifejtettek alapjaacuten hanyag elkoumlvető a taacutersadalom eacutes veacutegső soron a jogalkotoacute szemeacuteben azeacutert

bűnoumls mert azt az aacuteltalaacutenos figyelmesseacuteget mulasztotta el amit minden tagtoacutel megkoumlvetel a

taacutersadalmi egyuumltteacuteleacutes

IV A gondossaacutegi koumltelesseacuteg

A gondossaacutegi koumltelesseacuteg azt fejezi ki hogy az egyeacutennek gondosan kell eljaacuternia minden

teveacutekenyseacutege soraacuten Egy olyan viselkedeacutesi formaacutet jeloumll ki ami a kuumllvilaacuteg feleacute realizaacuteloacutedik Iacutegy

peacuteldaacuteul a gondozaacutesra koumltelezett szemeacutelyben nem csak tudati szinten meruumll fel hogy az aacuteltala

gondozottnak eacutetelt vigyen hanem azt valoacuteban meg is teszi A gondossaacutegi koumltelesseacuteg szorosan

kapcsoloacutedik az elvaacuterhatoacutesaacuteg eacutes szubjektiacutev előrelaacutetaacutes lehetőseacutegeacutenek koumlvetelmeacutenyeacutehez

meacutegpedig oly moacutedon hogy csak attoacutel a szemeacutelytől vaacuterhatoacute el a gondossaacutegi koumltelesseacuteg

tanuacutesiacutetaacutesa akinek tekinteteacuteben ndash ahogy erre maacuter koraacutebban utalaacutest tettem ndash a szubjektiacutev

előrelaacutetaacutes lehetőseacutege fennaacutellt

De mit is jelent tulajdonkeacuteppen maga a gondossaacutegi koumltelesseacuteg Aacuteltalaacutenossaacutegban az az

etikai eacutes normatiacutev koumlvetelmeacuteny amely tartalma szerint a taacutersadalmi egyuumltteacuteleacutes beacutekeacutes eacutes

biztonsaacutegos fenntartaacutesa eacuterdekeacuteben minden tag olyan figyelem eacutes koumlruumlltekinteacutes tanuacutesiacutetaacutesa

mellett teveacutekenykedik hogy ezzel maacutes szemeacutely javait eacutes eacuterdekeit valamint a taacutersadalmi

egyuumltteacuteleacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyait ne seacutertse39 Ezt nevezzuumlk objektiacutev gondossaacutegi koumltelesseacutegnek

egyben a szubjektiacutev gondossaacutegi koumltelesseacuteg előfelteacuteteleacutenek Beacutekeacutes iacutegy fogalmaz bdquo[hellip]adott

taacutersadalmi teveacutekenyseacuteg gyakorloacutejaacuteval szemben az adott szituaacutecioacuteban megnyiacuteloacute olyan

koumltelezettseacuteg amely a toumlrveacutenyi teacutenyaacutellaacutesokban jellemzett eredmeacutenyek elkeruumlleacuteseacutere alkalmas

viselkedeacutes kifejteacuteseacutet igeacutenylirdquo40 Ebben a felfogaacutesban uacuten tiacutepuskoumltelesseacutegek joumlnnek leacutetre amelyek

az adott szemeacutely valamely minőseacutegeacuteben vizsgaacutelandoacuteak Iacutegy peacuteldaacuteul az orvos foglakozaacutesuacute

szemeacutely munkaacutejaacuteban az orvosra vonatkozoacute gondossaacutegot ha autoacutet vezet a sofőrre iraacutenyadoacute

gondossaacutegot ha pedig gyereket nevel a szuumllővel szemben taacutemasztott gondossaacutegot kell

betartania41 Ezek pedig halmozoacutedhatnak is Korinek Laacuteszloacute uacutegy osztaacutelyozza a gondossaacutegi

koumltelesseacuteget hogy tartalmaacutet tekintve az foglalkozaacutesra (hivataacutesra) vagy oumlnaacutelloacute szabaacutelyozaacutes alaacute

nem tartozoacute teveacutekenyseacutegekre vonatkozik42 Leacutenyegeacuteben azt taglalja hogy leacutetezik szabaacutelyozott

eacutes magaacuteneacuteletbeli gondossaacutegi koumltelesseacuteg43

39 Kaacutedaacuter ndash Kaacutelmaacuten i m 438 o 40 Beacutekeacutes i m 259 o 41 Beacutekeacutes i m 273 o 42 Korinek Laacuteszloacute A gondatlansaacuteg buumlntetőjogi megiacuteteacuteleacuteseacuteről eacutes kriminoloacutegiaacutejaacuteroacutel In Tanulmaacutenyok Irk Ferenc 70

szuumlleteacutesnapja tiszteleteacutere PTE-AacuteJK Peacutecs 2012 158 o 43 Nagy A magyar buumlntetőjoghellip 124 o

Az objektiacutev meacuterceacutet adhatjaacutek iacuterott eacutes iacuteratlan szabaacutelyok előbbi alatt elsősorban az

Alaptoumlrveacutenyt eacutes maacutes jogszabaacutelyokat44 utoacutebbi alatt eacutertve azokat az etikai eacutes taacutersadalmi

alapnormaacutekat amelyeket adott taacutersadalomban adott időben tanuacutesiacutetani vaacuternak el annak tagjai

illetve az ezekből levezethető tovaacutebbi koumlvetelmeacutenyek Vagyis az adott orszaacutegban eacutes kultuacuteraacuteban

az ott eacutelő aacutellampolgaacuterokra vonatkozoacute oumlsszes szabaacutely hataacuterozza meg azt a kuumllső meacuterceacutet ami a

koumltelező figyelem eacutes koumlruumlltekinteacutes zsinoacutermeacuterteacutekeacutet adja45 Termeacuteszetesen a gondossaacutegi

koumltelesseacuteg akkor nyer buumlntetőjogi eacuterteacutekeleacutest ha ezt adott szemeacutely elmulasztotta ezzel pedig

valamely Kuumlloumlnoumls reacuteszi teacutenyaacutellaacutesban foglalt eredmeacutenyt ideacutezi elő46

A szubjektiacutev gondossaacutegi koumltelesseacuteg maacuter nem ennyire koumlruumlliacuterhatoacute fogalom Ebbe a

kategoacuteriaacuteba olyan koumlruumllmeacutenyek tartoznak amelyek az elkoumlvető sajaacutetos tulajdonsaacutegait alkotjaacutek

Iacutegy az aacuteltala birtokolt ismeretek pillanatnyi aacutellapota eacutelettapasztalata eacutertelmi fejlettseacutegi szintje

taacutersadalmi poziacutecioacuteja A buumlntetőeljaacuteraacutes soraacuten azt kell vizsgaacutelni az adott helyzetben az adott

szemeacutelyi aacutellapotban keacutepes volt-e ennek tanuacutesiacutetaacutesaacutera47 Ha az elkoumlvetőtől szemeacutelyi adottsaacutegai

alapjaacuten nem elvaacuterhatoacute az adott helyzetben a gondossaacuteg megtartaacutesa őt buumlntetőjogilag nem lehet

felelősseacutegre vonni

V A gondatlansaacuteg megjeleneacutese a gyakorlatban

A fent ismertetett elmeacuteleti alapok utaacuten a gondatlansaacuteg gyakorlatban valoacute megjeleneacuteseacutet kiacutevaacutenom

feltaacuterni illetve a biacuteroacutesaacuteg aacuteltal eacuterteacutekelt magatartaacutesok minősiacuteteacuteseacutet Az oumlsszbűnoumlzeacutes csekeacutely

mindoumlsszesen 09-aacutet teszik ki gondatlanul elkoumlvetett cselekmeacutenyek a 2012 eacutevi bűnoumlzeacutes

tekinteteacuteben A Legfőbb Uumlgyeacuteszseacuteg aacuteltal kiadott statisztika a gondatlan bűncselekmeacutenyek

teacutenyaacutellaacutes szerinti megoszlaacutesaacutet nem fejti ki viszont a rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesokboacutel az a

koumlvetkezteteacutes vonhatoacute le hogy ezek leginkaacutebb az eacutelet testi eacutepseacuteg egeacuteszseacuteg illetve a

koumlzlekedeacutes ellen iraacutenyulnak Ezt a koumlvetkezőkben biacuteroacutesaacutegi hataacuterozatok ismerteteacuteseacutevel mutatom

V 1 BH1999 288

A biacuteroacutesaacuteg ebben az uumlgyben az elkoumlvető szubjektiacutev tulajdonsaacutegait figyelembe veacuteve mentette fel

őt bizonyos vaacutedak aloacutel A megaacutellapiacutetott teacutenyaacutellaacutes szerint a terhelt az aacuteltalaacutenos iskolaacutet kisegiacutető

iskolaacuteban veacutegezte el Haacutetraacutenyos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt nevelkedett ismeretszegeacuteny csalaacutedi

44 Kaacutedaacuter ndash Kaacutelmaacuten i m 438 o 45 Tokaji i m 232 o 46 Beacutekeacutes i m 258 o 47 Nagy A magyar buumlntetőjoghellip 125 o

koumlrnyezetben Eacutertelmi sziacutenvonala a gyengeelmeacutejűseacuteg vonaacutesait mutatta A bonyolultabb

esetleges ok-okozati oumlsszefuumlggeacutesből adoacutedoacute veszeacutelyt csak keveacutesbeacute volt keacutepes figyelembe venni

A terhelt toumlmboumlsiacutetett oacutelmot keacutesziacutetett eacutes azt egy maacutesik szemeacutelynek eladta Nem volt tudataacuteban

teveacutekenyseacutege rizikoacutefaktoraacutenak az esetleges veszeacutelyekre Ismeretei arra terjedtek ki hogy a

savnak maroacute hataacutesa van illetve a forroacute oacutelom eacutegeacutesi seacuteruumlleacuteseket okozhat Nem tudta hogy az

oacutelompor eacutes annak a gőze meacutergező eacutes az oacutelompor kaacuterosiacutetja a koumlrnyezetet az emberi egeacuteszseacutegre

is aacutertalmas Teveacutekenyseacutegeacuten keresztuumll jelentős mennyiseacutegű oacutelom jutott a levegőbe eacutes a talajba

Az oumlsszegyűlt oacutelompor a terhelt magatartaacutesaacuteboacutel adoacutedoacutean bekeruumllt a terhelt eacutes csalaacutedtagjai

szervezeteacutebe eacutes naacuteluk oacutelommeacutergezeacutest okozott Ennek koumlvetkezteacuteben egy gyermeke meghalt

kettő pedig nyolc napon tuacutel gyoacutegyuloacute meacuteg ő maga eacutes eacutelettaacutersa nyolc napon beluumll gyoacutegyuloacute

oacutelommeacutergezeacutest szenvedtek A biacuteroacutesaacuteg a koumlrnyezetkaacuterosiacutetaacutes tekinteteacuteben az elvaacuterhatoacute figyelem

eacutes koumlruumlltekinteacutes elmulasztaacutesaacutet aacutellapiacutetotta meg iacutegy ebben bűnoumlsnek iacuteteacutelte Az emberi szervezetre

kiterjedő kaacuteros hataacutesokat viszont nem is laacutethatta előre hiszen az ehhez szuumlkseacuteges

ismeretanyaggal nem rendelkezett az elkoumlveteacutes idejeacuten Adoacutedik mindez iskolai veacutegzettseacutegeacuteből

gyengeelmeacutejűseacutegeacuteből eacutes abboacutel hogy koumlzvetlen koumlrnyezeteacuteben ez a magatartaacutes elfogadott volt

ugyanis lakoacutehelyeacuten toumlbben is folytattak oacutelomolvasztaacutest

Objektiacuteve előre kellett volna laacutetnia cselekmeacutenye koumlvetkezmeacutenyeit de az alanyi oldal

hiaacutenyossaacutegai miatt erre nem volt lehetőseacutege48

V 2 BH2005273

Ezen a biacuteroacutesaacutegi hataacuterozaton keresztuumll a tiacutepuskoumltelezettseacuteg eacuterteacutekeleacuteseacutet kiacutevaacutenom bemutatni

Az iacuteteacuteleti teacutenyaacutellaacutes szerint a gaacutezszerelő foglalkozaacutesuacute terheltek a gaacutezművek

alkalmazaacutesaacuteban aacutelltak Egy lakaacutesban gaacutezbekoumlteacutesi munkaacutelatokat folytattak a gaacutezoacutera a

szomszeacutedos lakaacutesban volt ezt a szereleacutes előtt elzaacutertaacutek A munka elveacutegzeacutese utaacuten visszamentek

a szomszeacutedos lakaacutes fuumlrdőszobaacutejaacuteba hogy a gaacutezoacuteraacutet megnyissaacutek Ezutaacuten a gaacutezoacuteraacuteval egyazon

feluumlleten elhelyezett bojler keacuteszuumlleacuteket megproacutebaacuteltaacutek beindiacutetani annak elleneacutere hogy annak

előlapja hiaacutenyzott A keacuteszuumlleacutek gyuacutejtoacutelaacutengjaacutet nem tudtaacutek meggyuacutejtani ezeacutert az ott tartoacutezkodoacute

szemeacutelynek tanaacutecsoltaacutek hogy azt indiacutetsa el eacutes taacutevoztak Mindkeacutet szerelő eacuteszlelte a keacuteszuumlleacutek

szabaacutelyszerűtlenseacutegeacutet ezzel pedig a raacutejuk vonatkozoacute foglalkozaacutesi előiacuteraacutesokat szegteacutek meg49 A

keacuteszuumlleacuteket műkoumldeacutesbe helyezteacutek ennek koumlvetkezteacuteben a bojlerből az eacutegeacutestermeacutek a lakaacutesba

aacuteramlott az ott tartoacutezkodoacutek pedig szeacutenmonoxid-meacutergezeacutest szenvedtek el egyikuumlk ebbe bele is

halt A terheltek eacuteszlelteacutek a veszeacutelyt de ennek elhaacuteriacutetaacutesa eacuterdekeacuteben a raacutejuk iraacutenyadoacute

48 BH1999 288 49 Gaacutezszolgaacuteltataacutesroacutel szoacuteloacute 1994 eacutevi XLI toumlrveacuteny 19 sect (7) bekezdeacuteseacuteben iacutert koumltelezettseacuteg

gondossaacutegi szabaacutelyokat megszegve semmit sem tettek Mindkeacutet elkoumlvető hivataacutesos

gaacutezszerelőkeacutent eljaacuterva koumlvette el a cselekmeacutenyt iacutegy a gaacutezszolgaacuteltataacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny előiacuteraacutesait

betartva kellett volna cselekedniuumlk Ezt elmulasztottaacutek eacutes objektiacutev gondossaacutegi koumltelesseacuteguumlket

megszegve halaacutelt okozoacute foglalkozaacutes koumlreacuteben elkoumlvetett gondatlan veszeacutelyezteteacutes veacutetseacutegeacutet

koumlvetteacutek el50

V 3 BH1994168

Gondatlansaacutegboacutel elkoumlvetett suacutelyos testi seacuterteacutes keacuterdeacuteseacutet vizsgaacutelta a biacuteroacutesaacuteg annak az esetnek a

kapcsaacuten amelyben egy oacutevodai dajka szerepelt terheltkeacutent A toumlrteacuteneti teacutenyaacutellaacutes szerint a dajka

a szokaacutesos eacutetkezteteacutes alkalmaacuteval forroacute levest vitt a gyermekeknek akiket figyelmeztetett a

nyugton maradaacutesra Ennek elleneacutere az egyik gyermek az asztaltoacutel felugrott kiloumlkve ezzel a

terhelt kezeacuteből a levest Az asztaltoacutel felaacutelloacute gyermek ennek koumlvetkezteacuteben forraacutezaacutesos

seacuteruumlleacuteseket szenvedett A teacutenyaacutellaacutest a biacuteroacutesaacutegok elteacuterően minősiacutetetteacutek

A vaacuterosi biacuteroacutesaacuteg szerint a seacuteruumlleacutes tekinteteacuteben a terheltet hanyag gondatlansaacuteg terheli

mert a figyelmezteteacutes eacutes a leves leteacutetele koumlzoumltt olyan roumlvid idő telt el ami nem volt elegendő a

taacutel biztonsaacutegos asztalra helyezeacuteseacutehez A terhelt tudta hogy forroacute levest visz eacutes az oacutevodaacuteban oumlt

eacutev oacuteta veacutegzett munka tapasztalatai alapjaacuten tudta azt is hogy a gyermekek szinte baacutermelyik

pillanatban hirtelen felugorhatnak Nem tanuacutesiacutetotta tehaacutet a tőle elvaacuterhatoacute gondossaacutegot amikor

csak koumlzvetlenuumll az asztal mellett szoacutelt a gyermekeknek eacutes nem joacuteval előtte

A megyei biacuteroacutesaacuteg a terheltet felmentette Aacutellaacutespontja szerint a szakkeacutepesiacuteteacutessel nem

rendelkező dajka foglalkozaacutesuacute vaacutedlott keacutet iacutezben is figyelmeztette a gyermekeket aminek

eredmeacutenyekeacutepp nem szegte meg az objektiacutev gondossaacutegi koumltelezettseacuteget A baleset nem

bűncselekmeacuteny hanem veacuteletlen folytaacuten koumlvetkezett be

A feluumllvizsgaacutelat soraacuten a koumlvetkezők keruumlltek megaacutellapiacutetaacutesra az objektiacutev elvaacuterhatoacutesaacuteg

meacuterceacuteje ebben az esetben az hogy a gyermekek eacutetkezteteacuteseacutet ellaacutetoacute szemeacutelytől elvaacuterhatoacute-e hogy

a taacutelalaacutest maacuteshogyan tegye mint ahogyan azt a terhelt tette A vaacutelasz nemleges ugyanis az

oacutevodaacutekban aacuteltalaacutenos eljaacuteraacuteskeacutent foghatoacute fel a terhelt cselekmeacutenye Nem volt tehaacutet olyan

objektiacutev gondossaacutegi koumlvetelmeacuteny amelyet a terhelt megseacutertett volna normaszegeacutes neacutelkuumll pedig

nincs jogellenesseacuteg eneacutelkuumll pedig bűncselekmeacuteny sem51 A hataacuterozatboacutel pontosan

megmutatkozik mikeacutent teacuter el a cselekmeacuteny eacuterteacutekeleacutese az egyes biacuteroacutesaacutegok koumlzoumltt A peacuteldaacuteval

azt kiacutevaacutentam reprezentaacutelni hogy mennyire megosztoacute lehet egy adott magatartaacutes gondatlankeacutent

valoacute megiacuteteacuteleacutese

50 BH2005273 51 BH1994168

VI Koumlvetkezteteacutesek

A gondatlansaacuteg teacutenyeacutet mindig alaposan az oumlsszes elemeacutet vizsgaacutelva kell megaacutellapiacutetani Az

objektiacutev eacutes szubjektiacutev teacutenyezők koumlruumlltekintő szaacutembaveacuteteleacutevel Az aacutettekintett joggyakorlati

esetekből arra koumlvetkeztethetuumlnk hogy neacutemely esetben minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean

megaacutellapiacutethatoacute a gondatlan elkoumlveteacutes maacutes esetben maguk a gyakorlati szakemberek is maacutes

aacutellaacutespontra juthatnak adott eset kapcsaacuten Teacutenykeacutent kezelhetjuumlk hogy a biacuteroacutesaacutegok minden

esetben alaposan vizsgaacuteljaacutek az adott elkoumlvető szubjektiacutev gondossaacutegi koumltelesseacutegeacutet toumlbb sajaacutetos

jellemzőt alapul veacuteve aacutellapiacutetja meg a bűnoumlsseacuteget

Oumlsszesseacutegeacuteben kijelenthető hogy a gondatlansaacuteg a buumlntetőjog olyan teruumllete amely

szeacuteles spektrumuacute vizsgaacuteloacutedaacutest koumlvetel meg mind jogalkotoacutei mind jogalkalmazoacutei oldalon Nem

eleacutegseacuteges az elkoumlveteacutes idejeacuten fennaacutelloacute aacutellapot tisztaacutezaacutesa enneacutel sokkal messzebbi koumlruumllmeacutenyek

relevaacutensak sok esetben az elkoumlvető oldalaacuten

dr Meacuteszaacuteros Orsolya

doktorandusz (PTE AacuteJK Nemzetkoumlzi- eacutes Euroacutepajogi Tanszeacutek)

A visszakuumlldeacutes tilalma eacutes a kiacutenzaacutes tilalma oumlsszefuumlggeacutesei az EJEB gyakorlata

alapjaacuten

I Bevezeteacutes

A tanulmaacuteny ceacutelja hogy egyreacuteszt bemutassa a non-refoulement elveacutenek eacutes az Emberi Jogok

Euroacutepai Egyezmeacutenye (tovaacutebbiakban EJEE) 3 cikkeacutenek nevezetesen a kiacutenzaacutes tilalmaacutenak

kapcsolataacutet Tekintettel arra hogy egyreacuteszt a menekuumlltuumlgyi rendszer egyik legjelentősebb elve

a kiutasiacutetaacutes tilalma maacutesreacuteszt az emberi jogi veacutedőhaacuteloacute reacuteszekeacutent a kiacutenzaacutes tilalma elsőbbseacutegeacutenek

valamilyen moacutedon oumlssze kell kapcsoloacutednia Mindezt akkeacutent kiacutevaacutenom bemutatni hogy

elemzeacutesre keruumll ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash az Ilias eacutes Ahmed kontra Magyarorszaacuteg uumlgy amely esetben

Magyarorszaacuteg szaacutemos teacuteren egyezmeacutenyseacutertő magatartaacutest tanuacutesiacutetott Az Emberi Jogok Euroacutepai

Biacuteroacutesaacutega (tovaacutebbiakban EJEB) ugyan nem jogerősen de megaacutellapiacutetotta az egyezmeacutenyseacuterteacutest eacutes

kaacuterteacuteriacuteteacutes megfizeteacuteseacutere koumltelezte Magyarorszaacutegot

Az uumlggyel oumlsszefuumlggeacutesben az EJEB olyan megaacutellapiacutetaacutesokat tett ndash laacutesd alaacutebb ndash amelyek

nemcsak Magyarorszaacuteg viszonylataacuteban nagy jelentőseacutegűek hanem valamennyi Euroacutepai Unioacutes

tagaacutellam szaacutemaacutera is Iacutegy kuumlloumlnoumlsen az a megaacutellapiacutetaacutesa amely szerint a tranzitzoacutenaacuteban valoacute

fogva tartaacutes szemeacutelyi szabadsaacutegtoacutel valoacute megfosztaacuteskeacutent eacuterteacutekelendő Az EJEB szaacutemos uumlgyben

hasonloacute koumlvetkezteteacutesre jutott iacutegy Magyarorszaacuteg eseteacuteben toumlrteacutenő elmarasztalaacutes sem volt kiriacutevoacute

eset Az esetek egy reacuteszeacutenek roumlvid bemutataacutesaacuteval kiacutevaacutenom ezt alaacutetaacutemasztani

Szinteacuten nem hagyhatoacutek figyelmen kiacutevuumll a tagaacutellamokra vonatkozoacute unioacutes normaacutek sem

ugyanis maacuter ndash mint maacuter emliacutetettem ndash az EJEB megaacutellapiacutetaacutesai arra engednek koumlvetkeztetni hogy

nem kizaacuteroacutelag nemzeti strukturaacutelis hanem unioacutes szintű probleacutemaacuteroacutel van szoacute

Az esettel kapcsolatban megemliacutetendők a tranzitzoacutenaacutek belső szabaacutelyozaacutesaacutera vonatkozoacute

legfontosabb instrumentumok tovaacutebbaacute a biztonsaacutegos harmadik aacutellam koncepcioacute is elemzeacutesre

keruumll amelyek szoros oumlsszefuumlggeacutesben vannak a fent vaacutezolt probleacutemakoumlrrel

II A kiacutenzaacutes tilalma eacutes a non-refoulement elve

A kiacutenzaacutes tilalmaacutenak extraterritoriaacutelis kiterjeszteacutese előszoumlr az 1951 eacutevi genfi egyezmeacutenyben

szerepel1

1 bdquoEgyetlen Szerződő Aacutellam sem utasiacutetja ki vagy kuumlldi vissza (bdquorefoulerrdquo) a menekuumlltet azon orszaacuteg teruumlleteacutenek

hataacuteraacutera ahol eacutelete vagy szabadsaacutega faji vallaacutesi okokboacutel nemzeti hovatartozaacutesa miatt vagy abboacutel az okboacutel van

A tilalom forraacutesai koumlzoumltt emliacutethetők ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash a Polgaacuteri eacutes Politikai Jogok

Egyezseacutegokmaacutenya2 az ENSZ Kiacutenzaacutes elleni Egyezmeacutenye3 Emberi Jogok Euroacutepai

Egyezmeacutenye 4 tehaacutet nem csak a menekuumlltuumlgyi egyezmeacutenyekben hanem az univerzaacutelis illetve

a regionaacutelis emberi jogi egyezmeacutenyekben is elidegeniacutethetetlen abszoluacutet elteacutereacutest nem engedő

jogkeacutent hataacuteroztaacutek meg A kiacutenzaacutes embertelen vagy megalaacutezoacute baacutenaacutesmoacuted vagy buumlnteteacutes tilalma

idegenrendeacuteszeti relevanciaacuteval is biacuter

Az Emberi Jogok Euroacutepai Biacuteroacutesaacutega (tovaacutebbiakban EJEB) gyakorlataacuteban megerősiacutetette

oumlsszekapcsolta ezt a keacutet elvet Az 1989-es Soering kontra Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg5 uumlgyben

kimondta hogy a kiacutenzaacutes embertelen eacutes megalaacutezoacute baacutenaacutesmoacuted vagy buumlnteteacutes tilalma a reacuteszes

aacutellamokat arra is koumltelezi hogy senkit se utasiacutetsanak ki olyan orszaacutegba ahol feltehetőleg olyan

baacutenaacutesmoacutednak lenneacutenek kiteacuteve amely kimeriacuteti a 3 cikkben foglaltakat

Az emliacutetett esetből is kitűnik hogy az EJEE 3 cikkeacutenek megseacuterteacutese menekuumlltuumlgyi

kontextusban egyreacuteszt aacuteltalaacutenos jelenteacutessel biacuter ndash tehaacutet a kiacutenzaacutes megalaacutezoacute embertelen

baacutenaacutesmoacuted tilalmaacutet ndash maacutesreacuteszt pedig ndash ami e teacutemaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben relevaacutens ndash jelenti azt is

hogy a menedeacutekkeacuterőt olyan orszaacutegba ahol ilyen baacutenaacutesmoacutednak lenne kiteacuteve nem lehet

kiutasiacutetani

A non-refoulement elveacutenek alkalmazaacutesa szempontjaacuteboacutel az egyik leginkaacutebb vitatott keacuterdeacutes

az egyeacuteni eacuterintettseacuteg vizsgaacutelata Ezt tovaacutebb neheziacuteti a bizonyiacutetaacutesi teher amely főszabaacutelykeacutent a

keacuterelmezőre haacuterul mint aacuteltalaacutenos jogi alapelv 6 Az egyeacuteniesiacuteteacutes tanulmaacutenyozaacutesa soraacuten a genfi

veszeacutelyeztetve hogy bizonyos taacutersadalmi csoporthoz tartozik vagy bizonyos politikai veacutelemeacutenyt vallrdquo 1989 eacutevi

15 toumlrveacutenyerejű rendelet a menekuumlltek helyzeteacutere vonatkozoacute 1951 eacutevi juacutelius hoacute 28 napjaacuten elfogadott egyezmeacuteny

valamint a menekuumlltek helyzeteacutere vonatkozoacutean az 1967 eacutevi januaacuter hoacute 31 napjaacuten leacutetrejoumltt jegyzőkoumlnyv

kihirdeteacuteseacuteről 33 cikk 2 bdquoSenkit sem lehet kiacutenzaacutesnak kegyetlen embertelen megalaacutezoacute elbaacutenaacutesnak vagy buumlnteteacutesnek alaacutevetni Kuumlloumlnoumlsen

tilos baacuterkit szabad hozzaacutejaacuterulaacutesa neacutelkuumll orvosi vagy tudomaacutenyos kiacuteseacuterletnek alaacutevetnirdquo Polgaacuteri eacutes Politikai Jogok

Egyezseacutegokmaacutenya 7 cikk 3 bdquoEgyetlen reacuteszes aacutellam sem utasiacutethat toloncolhat vagy adhat ki valakit egy maacutesik olyan aacutellamnak ahol nyomoacutes

okoknaacutel fogva tartani lehet attoacutel a veszeacutelytől hogy az illető szemeacutelyt megkiacutenozzaacutek (hellip) az ENSZ Kiacutenzaacutes elleni

egyezmeacutenye 3 cikk (1) bekezdeacutes 4 Az EJEE a kiacutenzaacutes tilalmaacutet tartalmazza viszont a non-refoulment elveacutet nem Ez utoacutebbit a strasbourgi biacuteroacutesaacuteg

gyakorlataacuteban talaacuteljuk meg 5 Jens Soering neacutemet aacutellampolgaacuter aki Virginiaacuteban megoumllte baraacutetnője szuumlleit majd Nagy-Britanniaacuteba ment ahol

letartoacuteztattaacutek Az Egyesuumllt Aacutellamok keacuterte Soering kiadataacutesaacutet Biacuteroacutesaacutegra keruumllt az uumlgy Az iacuteteacutelet alapjaacuten

amennyiben Nagy-Britannia kiadnaacute Soeringet megseacuterteneacute az EJEE 3 cikkeacuteben foglaltakat ugyanis reaacutelis a

veszeacutelye annak hogy Virginiaacuteban emberoumlleacutes vaacutedjaacuteban bűnoumlsnek mondanaacutek ki eacutes halaacutelra iacuteteacutelneacutek Az iacuteteacutelet

veacutegrehajtaacutesaacuteig pedig a halaacutelsoron kellene tartoacutezkodnia Az itt eltoumlltoumltt hosszuacute időre hivatkozva az EJEB

megaacutellapiacutetaacutesa szerint a 3 cikk seacuterelmet szenvedne 6 bdquoAacuteltalaacutenos jogi alapelv hogy azon a szemeacutelyen van a bizonyiacutetaacutesi teher aki valamit aacutelliacutet Gyakran azonban a

keacuterelmezőnek nincs moacutedja aacutelliacutetaacutesait alaacutetaacutemasztani dokumentumokkal vagy egyeacuteb bizonyiacuteteacutekkal eacutes az tekinthető

kiveacutetelnek a főszabaacutely aloacutel ha valamennyi kijelenteacuteseacutet bizonyiacuteteacutekokkal tudja alaacutetaacutemasztani Az esetek

toumlbbseacutegeacuteben az uumlldoumlzeacutes elől menekuumllő nincstelenuumll eacutes aacuteltalaacuteban okmaacuteny neacutelkuumll eacuterkezik Iacutegy - baacuter a bizonyiacutetaacutesi

teher a menekuumlltre nehezedik - a relevaacutens teacutenyek megaacutellapiacutetaacutesaacutenak eacutes eacuterteacutekeleacuteseacutenek koumltelesseacutege megoszlik a

keacuterelmező eacutes az eljaacuteroacute hatoacutesaacuteg koumlzoumltt Valoacutejaacuteban egyes esetekben az eljaacuteroacute hatoacutesaacutegra vaacuter hogy felhasznaacutelja a

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute valamennyi eszkoumlzt a keacuterelem alaacutetaacutemasztaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges bizonyiacuteteacutekok beszerzeacutese ceacuteljaacuteboacutel

egyezmeacuteny menekuumllt definiacutecioacuteja ad iraacutenymutataacutest 7 A meghataacuterozaacutes oumlt okot emliacutet amely

alapot ad arra hogy a keacuterelmező a szaacutermazaacutesi orszaacutegaacuteba ne akarjon visszateacuterni Ezek alapjaacuten

az lenne a gyakorlat hogy a keacuterelmező akkor tekinthető menekuumlltnek ha szemeacutelyes

eacuterintettseacutege miatt eacuteri uumlldoumlzteteacutes azaz nem egy aacuteltalaacutenos baacutentalom eacuteri hanem sajaacutetos egyedi 8

Az individualizaacutecioacute kuumlloumlnboumlző szintjeit illetve ezeknek a fejlődeacutese joacutel kimutathatoacute az EJEB

esetjogaacuten keresztuumll A keacuterelmezők visszautasiacutetaacutesa akkor volt kellően megalapozott

amennyiben egyeacuteni adottsaacutegaikboacutel koumlruumllmeacutenyeikből adoacutedoacutean vaacutert raacutejuk embertelen megalaacutezoacute

baacutenaacutesmoacuted szaacutermazaacutesi orszaacutegukban Az EJEB kimondta a Vilvarajah eacutes taacutersai kontra Egyesuumllt

Kiraacutelysaacuteg uumlgyben hogy a Sriacute Lanka-i szigeten leacutevő helyzet nem indokolja a 3 cikk

alkalmazaacutesaacutet ugyanis a tamil keacuterelmezők nincsenek haacutetraacutenyosabb helyzetben mint az ott eacutelő

koumlzoumlsseacutegek aacuteltalaacuteban Az ezt koumlvető iacuteteacuteleteiben maacuter elmozdulaacutes eacuteszlelhető a szigoruacute

egyeacuteniesiacuteteacutes szabaacutelya aloacutel9 Keacutet uumlgyben is a Salah Sheekh kontra Hollandia uumlgyben10 illetve a

Saadi kontra Olaszorszaacuteg11 esetekben ndash elteacuterően a tamil keacuterelmezők uumlgyeacutetől ndash maacuter arra az

aacutellaacutespontra jutott az EJEB hogy ha a keacuterelmező olyan koumlzoumlsseacuteg tagja amely uumlldoumlzteteacutes

ceacutelpontja csupaacuten a koumlzoumlsseacuteghez valoacute tartozaacutest illetőleg az uumlldoumlzteteacutest kell bizonyiacutetania Ezen

feluumll tovaacutebbi egyeacuteni eacuterintettseacuteg igazolaacutesa nem szuumlkseacuteges a visszakuumlldeacutesi tilalom

Meacuteg az ilyen szeacuteleskoumlrű egyeacuteni kutataacutes sem mindig eredmeacutenyes eacutes maradnak olyan kijelenteacutesek amelyek nem

alkalmasak a bizonyiacutetaacutesra Ilyen esetekben - ha a keacuterelmező szavahihetőnek tűnik - aacutelliacutetaacutesainak hitelt kell adni

ellenkező bizonyiacutetaacutesig azaz keacutetseacuteg eseteacuten javaacutera kell eacutertelmezni a teacutenyeket bdquo Keacutezikoumlnyv a menekuumllt staacutetusz

meghataacuterozaacutesaacutera szolgaacuteloacute eljaacuteraacutesroacutel eacutes az azzal kapcsolatos koumlvetelmeacutenyekről a menekuumlltek helyzeteacuteről szoacuteloacute

1951 eacutevi Egyezmeacuteny eacutes az 1967 eacutevi Jegyzőkoumlnyv alapjaacuten Az Egyesuumllt Nemzetek Menekuumlltuumlgyi Főbiztosaacutenak

Hivatala fileCUsersUserDesktopUNHCR_Kezikonyvpdf [Letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 21] 7 bdquoAki 1951 januaacuter 1 előtt toumlrteacutent esemeacutenyek koumlvetkezteacuteben faji vallaacutesi okok nemzeti hovatartozaacutesa illetve

meghataacuterozott taacutersadalmi csoporthoz valoacute tartozaacutesa avagy politikai meggyőződeacutese miatti uumlldoumlzeacutestől valoacute

megalapozott feacutelelme miatt az aacutellampolgaacutersaacutega szerinti orszaacutegon kiacutevuumll tartoacutezkodik eacutes nem tudja vagy az

uumlldoumlzeacutestől valoacute feacutelelmeacuteben nem kiacutevaacutenja annak az orszaacutegnak a veacutedelmeacutet igeacutenybe venni vagy aki aacutellampolgaacutersaacuteggal

nem rendelkezve eacutes koraacutebbi szokaacutesos tartoacutezkodaacutesi helyeacuten kiacutevuumll tartoacutezkodva ilyen esemeacutenyek koumlvetkezteacuteben nem

tud vagy az uumlldoumlzeacutestől valoacute feacutelelmeacuteben nem akar oda visszateacuternirdquo 1989 eacutevi 15 toumlrveacutenyerejű rendelet a

menekuumlltek helyzeteacutere vonatkozoacute 1951 eacutevi juacutelius hoacute 28 napjaacuten elfogadott egyezmeacuteny valamint a menekuumlltek

helyzeteacutere vonatkozoacutean az 1967 eacutevi januaacuter hoacute 31 napjaacuten leacutetrejoumltt jegyzőkoumlnyv kihirdeteacuteseacuteről 1 cikk A (1)

bekezdeacutes 8 Mink Juacutelia Az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenye 3 cikkeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese az EU menedeacutekjogi

szabaacutelyozaacutesaacuteban In Jogi Tanulmaacutenyok 2 koumltet 2010 361 o

httpepaoszkhu026000268700002pdfEPA02687_jogi_tanulmanyok_2010_02_355-369pdf [Letoumllteacutes

daacutetuma 2017 szeptember 21] 9 Ibid Mink 361 o 10 A szomaacuteliai keacuterelmező eseteacuteben a visszakuumlldeacutes nem egy maacutesik orszaacutegba hanem ugyanazon orszaacuteg maacutesik

reacuteszeacutebe toumlrteacutent volna Mivel azonban kuumlloumlnboumlző okok miatt ndash pl tartoacutezkodaacutesi engedeacutely hiaacutenya ndash itt valoacutesziacutenűleg

nem maradhatott volna fennaacutellt a veszeacutelye annak hogy a veszeacutelyesnek iacuteteacutelt orszaacutegreacuteszbe kell visszamennie Case

of Salah Sheekh v The Netherlands Application no 194804 11 Az uumlgy kuumlloumln eacuterdekesseacutege hogy a keacuterelmező ellen ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash terrorizmusban valoacute reacuteszveacutetel miatt is folyt

buumlntetőeljaacuteraacutes Olaszorszaacutegban eacutes Tuneacuteziaacuteban is Olaszorszaacuteg elrendelte a keacuterelmező Tuneacuteziaacuteba toumlrteacutenő

kiutasiacutetaacutesaacutet A Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacuteleteacuteben megjegyzi hogy tisztaacuteban van azzal a teacutennyel amelyet a nemzetkoumlzi terrorizmus

elleni harc jelent a tagaacutellamok szaacutemaacutera viszont az uumlgy egyeacuteni vizsgaacutelataacutera tekintettel nem gondolja uacutegy hogy

nagyobb veszeacutelyt jelent az olasz taacutersadalomra az ottani fogva tartaacutes mint annak a reaacutelis veszeacutelye hogy a 3 cikket

kimeriacutető baacutenaacutesmoacutedban reacuteszesuumll a keacuterelmező Tuneacuteziaacuteban Case of Saadi v Italy Application no 3720106

alkalmazaacutesaacutehoz Az NA kontra Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg uumlgyben eacutes az FH kontra Sveacutedorszaacuteg uumlgyben

az EJEB maacuter azt a hataacuterozott aacutellaacutespontot keacutepviselte hogy egy adott orszaacutegban az erőszak

eleacuterhet egy olyan intenzitaacutest amely maacuter oumlnmagaacuteban megvaloacutesiacutetja az EJEE 3 cikkeacutenek

seacuterelmeacutet 12

A fenti peacuteldaacutek is joacutel eacuterzeacutekeltetik hogy az EJEB aacuteltalaacuteban a non-refoulement tilalmaacutet az

EJEE 3 cikkeacutenek (valamint a 2 cikke szerint eacutelethez valoacute jog) goacutercső alaacute veacuteteleacutevel vonja

vizsgaacutelat taacutergyaacutevaacute eacutes amennyiben a kiacutenzaacutes tilalma megvaloacutesul uacutegy a visszakuumlldeacutes tilalma is

megalapozott

Az individualizaacutecioacute eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek gyakorlata alapjaacuten elmondhatoacute hogy az EJEB e

tekintetben konzekvens Eleinte az esetjoga is azt taacutemasztotta alaacute hogy a szemeacutelyes eacuterintettseacuteg

elengedhetetlenuumll szuumlkseacuteges ahhoz hogy az adott keacuterelmezőt ne utasiacutetsaacutek vissza Ettől a szigoruacute

aacutellaacutesponttoacutel taacutevolodott el eacutes olyan speciaacutelis esetekben is megaacutellapiacutetotta az egyezmeacutenyseacuterteacutest

amely helyzetben a taacutersadalom veacutedelme aacutellt szemben a kiutasiacutetaacutes aacuteltal reaacutelisan fennaacutelloacute

kiacutenzaacutessal (laacutesd fentebb Saadi kontra Olaszorszaacuteg uumlgy) A kiacutenzaacutes tilalma abszoluacutet jog elteacutereacutest

pedig semmilyen esetben sem enged

bdquoA Biacuteroacutesaacuteg megismeacutetli hogy a szerződő aacutellamoknak joguk van ahhoz hogy ellenőrizzeacutek

az idegenek beutazaacutesaacutet tartoacutezkodaacutesaacutet eacutes kiutasiacutetaacutesaacutet Az EJEB iacuteteacutelkezeacutesi gyakorlata azonban

koumlvetkezetes a tekintetben hogy az EJEE 3 cikk szerinti kiacutenzaacutes valamint az embertelen eacutes

megalaacutezoacute baacutenaacutesmoacuted tilalma az Egyezmeacuteny 1 cikkeacutevel egyuumlttesen uacutegy eacutertelmezendő hogy

egyuacutettal koumltelezi a szerződő aacutellamokat arra biztosiacutetsaacutek a joghatoacutesaacuteguk alatt aacutelloacute minden

szemeacutely szaacutemaacutera az Egyezmeacutenyben foglalt jogokattovaacutebbaacute arra is koumltelezi a reacuteszes aacutellamokat

hogy ne utasiacutetsanak senkit olyan orszaacutegba ahol alapos okkal feltehető hogy 3 cikkel ellenteacutetes

baacutenaacutesmoacuted veszeacutelye fennaacutellrdquo13

II Az Ilias eacutes Ahmed kontra Magyarorszaacuteg uumlgy

II1 Az eset teacutenyaacutellaacutesa

12 Ibid Mink 362 o 13 The Court reiterates in the first place that Contracting States have the right as a matter of well-established

international law and subject to their treaty obligations including the Convention to control the entry residence

and expulsion of aliens It also notes that the right to political asylum is not contained in either the Convention or

its protocols It is however well-established in its case-law that the fundamentally important prohibition against

torture and inhuman and degrading treatment under Article 3 read in conjunction with Article 1 of the Convention

to ldquosecure to everyone within their jurisdiction the rights and freedoms defined in [the] Conventionrdquo imposes an

obligation on Contracting States not to expel a person to a country where substantial grounds have been shown for

believing that he would face a real risk of being subjected to treatment contrary to Article 3

TI against the United Kingdom Application no 4384498

2015 szeptember 15-eacuten eacuterkezett meg a magyar-szerb hataacuterszakaszon leacutevő roumlszkei tranzitzoacutenaacuteba

a keacutet bangladesi aacutellampolgaacuter Menedeacutekjogi keacuterelmuumlket eacuterkezeacutesuumlk napjaacuten nyuacutejtottaacutek be Ezt

koumlvetően a tranzitzoacutenaacuteban kellett maradniuk ezt Magyarorszaacuteg iraacutenyaacuteba nem hagyhattaacutek el

Menedeacutekjogi keacuterelmuumlket szinteacuten ezen a napon elbiacuteraacutelta eacutes elutasiacutetotta a menekuumlltuumlgyi hatoacutesaacuteg

azon az alapon hogy Szerbia biztonsaacutegos harmadik orszaacutegnak minősuumll majd elrendelte a

keacuterelmezők kiutasiacutetaacutesaacutet Magyarorszaacuteg teruumlleteacuteről A keacuterelmezők megtaacutemadtaacutek a doumlnteacutest a

Szegedi Koumlzigazgataacutesi eacutes Munkauumlgyi Biacuteroacutesaacutegon 2015 szeptember 21-i taacutergyalaacuteson a biacuteroacutesaacuteg

hataacutelyon kiacutevuumll helyezte a menekuumlltuumlgyi hatoacutesaacuteg doumlnteacuteseacutet eacutes uacutej eljaacuteraacutesra koumltelezte A

menekuumlltuumlgyi hataacutesoacutesaacuteg 2015 szeptember 30-aacuten ismeacutet elutasiacutetotta a menedeacutekjog iraacutenti

keacuterelmeket A keacuterelmezők biacuteroacutesaacutegi feluumllvizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyekeacutent a biacuteroacutesaacuteg helybenhagyta

a menekuumlltuumlgyi hatoacutesaacuteg doumlnteacuteseacutet eacutes jogerős hataacuterozatot hozott 2015 oktoacuteber 5-eacuten Ezt koumlvetően

a keacuterelmezők elhagytaacutek a tranzitzoacutenaacutet Szerbia iraacutenyaacuteban majd keresetet nyuacutejtottak be az EJEB-

A keacuterelmezők szerint vonatkozaacutesukban Szerbia nem tekinthető biztonsaacutegos harmadik

orszaacutegnak Keacuterelmuumlk elbiacuteraacutelaacutesakor a hatoacutesaacuteg nem volt alapos eacutes az egyeacuteniesiacutetett kivizsgaacutelaacutes

sem toumlrteacutent meg Ez seacuterti az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenye (tovaacutebbiakban EJEE) 3

cikkeacutet15 eacutes 13 cikkeacutet16

A tranzitzoacutenaacuteban toumlrteacutenő fogva tartaacutesuk embertelen baacutenaacutesmoacutednak minősuumll megseacutertve

ezzel az EJEE 3 cikkeacutet Tovaacutebbaacute a tranzitzoacutenaacuteban szabadsaacuteguktoacutel valoacute megfosztaacutesuk

jogellenes volt eacutes biacuteroacutesaacutegi feluumllvizsgaacutelati lehetőseacuteg sem volt szaacutemukra kimeriacutetve17 ezzel az

EJEE 5 cikkeacutenek (1) bekezdeacuteseacutet18

II 2 Az iacuteteacutelet

Az Emberi Jogok Euroacutepai Biacuteroacutesaacutega megvizsgaacutelta hogy a keacuterelmezők tranzitzoacutenaacuteban toumlrteacutenő

elhelyezeacutese seacutertette-e őket szemeacutelyi szabadsaacutegukban (EJEE 5 cikk (1)) Szerbia feleacute ugyan

elhagyhattaacutek volna a tranzitzoacutenaacutet viszont egyreacuteszt a menedeacutekjog iraacutenti keacuterelmuumlket a hatoacutesaacutegok

14 Case of Ilias and Ahmed contra Hungary Application no 4728715 15 EJEE 3 cikk A kiacutenzaacutes tilalma bdquoSenkit sem lehet kiacutenzaacutesnak vagy embertelen megalaacutezoacute baacutenaacutesmoacutednak vagy

buumlnteteacutesnek alaacutevetni bdquo 16 EJEE 13 cikk A hateacutekony jogorvoslaacuteshoz valoacute jog bdquoBaacuterkinek akinek a jelen Egyezmeacutenyben meghataacuterozott

jogait eacutes szabadsaacutegait megseacutertetteacutek joga van ahhoz hogy a hazai hatoacutesaacuteg előtt a jogseacuterelem hateacutekony orvoslaacutesaacutet

keacuterje az esetben is ha e jogokat hivatalos minőseacutegben eljaacuteroacute szemeacutelyek seacutertetteacutek meg 17 Case of Ilias and Ahmed v Hungary Application no 4728715 18 EJEE 5 cikk (1) eacutes (4) bekezdeacutes bdquoSzabadsaacuteghoz eacutes biztonsaacuteghoz valoacute jog 1 Mindenkinek joga van a szabadsaacutegra

eacutes a szemeacutelyi biztonsaacutegra Szabadsaacutegaacutetoacutel senkit sem lehet megfosztani kiveacuteve az alaacutebbi esetekben eacutes a toumlrveacutenyben

meghataacuterozott eljaacuteraacutes uacutetjaacutenrdquo eacutes (4) bdquoSzabadsaacutegaacutetoacutel letartoacuteztataacutes vagy őrizetbe veacutetel folytaacuten megfosztott minden

szemeacutelynek joga van olyan eljaacuteraacuteshoz melynek soraacuten őrizetbe veacuteteleacutenek toumlrveacutenyesseacutegeacuteről a biacuteroacutesaacuteg roumlvid

hataacuteridőn beluumll doumlnt eacutes toumlrveacutenyellenes őrizetbe veacutetele eseteacuten szabadlaacutebra helyezeacuteseacutet rendeli elrdquo bekezdeacuteseacutet

eacuterdemi vizsgaacutelat neacutelkuumll megszuumlntetteacutek volna maacutesreacuteszt annak a lehetőseacutege hogy Szerbia

iraacutenyaacuteba baacutermikor elhagyhattaacutek volna a tranzitzoacutenaacutet nem zaacuterja ki a szabadsaacuteghoz valoacute jog

megseacuterteacuteseacutet Az EJEB megaacutellapiacutetotta hogy a zoacutenaacuteban valoacute őrizet de facto szabadsaacutegtoacutel valoacute

megfosztaacutes Minekutaacuten őrizetbeveacutetel nem toumlrteacutent iacutegy a keacuterelmezőknek nem volt lehetőseacutege

biacuteroacutei jogorvoslattal eacutelni a tranzitzoacutenaacuteban valoacute bdquoelhelyezeacutesuumlkkelrdquo szemben Ennek alapjaacuten az

EJEB a tranzitzoacutenaacuteban valoacute őrizetet jogszerűtlennek minősiacutetette

Az EJEB az EJEE 13 cikkeacutenek megseacuterteacuteseacutet is megaacutellapiacutetotta atekintetben hogy a

tranzitzoacutena koumlruumllmeacutenyei elleni panaszok eseteacuteben a keacuterelmezőknek nem volt megfelelő

jogorvoslati lehetőseacutege Az EJEB a tranzitzoacutena koumlruumllmeacutenyeit (a CPT aacuteltal tett megaacutellapiacutetaacutesok

alapulveacuteteleacutevel) nem tartotta olyan aggasztoacutenak amely kimeriacutetette volna az embertelen

baacutenaacutesmoacuted kiteacuteteleacutet

Az Egyezmeacuteny 3 cikkeacutenek kapcsaacuten a Biacuteroacutesaacuteg megaacutellapiacutetotta Magyarorszaacuteg a

biztonsaacutegos harmadik orszaacutegok listaacutejaacutera hagyatkozott nem vetteacutek figyelembe a keacuterelmezők

aacuteltal benyuacutejtott bizonyiacuteteacutekokat eacutes az orszaacutegjelenteacuteseket sem A taacutejeacutekoztataacutes hiaacutenyaacutet aacutellapiacutetotta

meg az EJEB ugyanis a keacuterelmezők iacuteraacutestudatlanok voltak ennek elleneacutere a menedeacutekjogi

eljaacuteraacutessal kapcsolatos valamennyi informaacutecioacutet iacuteraacutesban kaptaacutek meg Egy tovaacutebbi esemeacuteny is

suacutelyosbiacutetja a teacutenyt miszerint nem talaacutelkozhattak az uumlgyveacutedjuumlkkel a biacuteroacutesaacutegi meghallgataacutes előtt

annak eacuterdekeacuteben hogy uumlgyuumlket reacuteszletesen megvitathassaacutek Az EJEB az EJEE 3 cikkeacutenek

megseacuterteacuteseacutet aacutellapiacutetotta meg ugyanis a keacuterelmezők nem reacuteszesuumlltek hateacutekony garanciaacutekban

amelyek szaacutemukra veacutedelmet nyuacutejtottak volna az ellen hogy embertelen vagy megalaacutezoacute

baacutenaacutesmoacutednak tegyeacutek ki őket 19

III A biztonsaacutegos harmadik aacutellam koncepcioacute

Az unioacutes jog lehetőseacuteget biztosiacutet a tagaacutellamok szaacutemaacutera ahhoz hogy a keacuterelmezőt keacuterelme

megvizsgaacutelaacutesa eacuterdekeacuteben egy olyan orszaacutegba kuumlldjeacutek vissza amelyet biztonsaacutegos orszaacutegnak

tekintenek

A tagaacutellamok koumltelesek gondoskodni arroacutel hogy a keacuterelmezőket ne kuumlldjeacutek vissza olyan

unioacutes tagaacutellamokba ahol a menekuumlltuumlgyi rendszereknek strukturaacutelis hiaacutenyossaacutegaik vannak

Az iraacutenyelv20 38 cikke rendelkezik a biztonsaacutegos harmadik orszaacuteg elveacuteről amelyet a

tagaacutellamok csak abban az esetben alkalmazhatnak amennyiben bizonyos elvek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet

garantaacutelja a maacutesik tagaacutellam visszakuumlldeacutes tilalmaacutenak valamint az EJEE 3 cikke szerinti tiltott

19 Case of Ilias and Ahmed v Hungary Application no 4728715 20 Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 201332EU IRAacuteNYELVE (2013 juacutenius 26) a nemzetkoumlzi veacutedelem

megadaacutesaacutera eacutes visszavonaacutesaacutera vonatkozoacute koumlzoumls eljaacuteraacutesokroacutel (aacutetdolgozaacutes) OJ L 180 2962013

baacutenaacutesmoacutedok tiszteletben tartaacutesa eacutelete nincs veszeacutelyeztetve faji vallaacutesi egyeacuteb okok miatt

tovaacutebbaacute biztosiacutetott a menedeacutekjog igeacutenyleacutese stb Az iraacutenyelvben is megtalaacutelhatoacute az egyeacuteni

egyedi elbiacuteraacutelaacutes jelentőseacutegeacutenek hangsuacutelyozaacutesa 21

Nemzeti listaacuteval jelenleg 12 unioacutes tagaacutellam rendelkezik Szerbiaacutet mint tagjeloumllt orszaacutegot

9 tagaacutellam minősiacutetette biztonsaacutegosnak 22 Mindezek elleneacutere Szerbiaacutet toumlbb szempont miatt sem

tekinthetjuumlk az iraacutenyelv aacuteltal meghataacuterozottak szerint biztonsaacutegosnak Szerbiaacuteban

mindoumlsszesen 4 uumlgyinteacutező foglalkozik az eacutevi koumlruumllbeluumll 600-700 menedeacutekkeacuterelemmel

Bizonyos esetekben a laacutenc-refoulement veszeacutelye is fennaacutell 23

Laacutenc-refoulement veszeacutelyeacuteről akkor beszeacuteluumlnk ha a kiutasiacutetott nem a kiutasiacutetaacutes

ceacutelorszaacutegaacuteban fenyegeti a 3 cikk seacuterelmeacutet megvaloacutesiacutetoacute baacutenaacutesmoacuted de reaacutelis a veszeacutelye annak

hogy a ceacutelorszaacutegboacutel egy ilyen harmadik orszaacutegba kuumlldik tovaacutebb A TIkontra Egyesuumllt

Kiraacutelysaacuteg uumlgyben Neacutemetorszaacutegboacutel az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegba toumlrteacutenő visszakuumlldeacuteseacutet vizsgaacutelta az

EJEB egy Sri Lanka-i aacutellampolgaacuternak Az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban hazaacutejaacuteba valoacute

visszatoloncolaacutes fenyegette A Biacuteroacutesaacuteg megaacutellapiacutetotta az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg felelősseacutegeacutet a 3

cikk seacuterelmeacutet okozoacute baacutenaacutesmoacuted tekinteteacuteben 24

A biztonsaacutegos aacutellam meghataacuterozaacutesaacuteval hasonloacutean biztonsaacutegos szaacutermazaacutesi orszaacutegnak

minősuumll egy orszaacuteg amennyiben

bdquo - nem tapasztalhatoacute uumlldoumlzteteacutes

- nem alkalmaznak kiacutenzaacutest sem kegyetlen embertelen vagy megalaacutezoacute

baacutenaacutesmoacutedot vagy buumlnteteacutest

- nem fenyeget erőszak

- eacutes nem aacutell fenn fegyveres konfliktushelyzet bdquo 25

A magyar szabaacutelyozaacutes alapjaacuten

21 Ibid 38 cikk (1)-(5) 22 Az EU bdquobiztonsaacutegos szaacutermazaacutesi orszaacutegok listaacuteja httpseceuropaeuhomeaffairssiteshomeaffairsfileswhat-

we-dopolicieseuropean-agenda migrationbackground-informationdocs2_eu_safe_countries_of_origin_hupdf

[Letoumllteacutes daacutetuma 2017 oktoacuteber 2] 23 A reacuteszletes elemzeacutest laacutesd Serbia is a safe third country revisited httpwwwhelsinkihuen [Letoumllteacutes daacutetuma

2017 oktoacuteber 2] 24 TI against the United Kingdom Application no 4384498 25 Az EU bdquobiztonsaacutegos szaacutermazaacutesi orszaacutegok listaacuteja httpseceuropaeuhomeaffairssiteshomeaffairsfileswhat-

[Letoumllteacutes daacutetuma 2017 oktoacuteber 2] Laacutesd reacuteszletesen Az Euroacutepai Parlament eacutes a Tanaacutecs 201332EU

IRAacuteNYELVE (2013 juacutenius 26) a nemzetkoumlzi veacutedelem megadaacutesaacutera eacutes visszavonaacutesaacutera vonatkozoacute koumlzoumls

eljaacuteraacutesokroacutel 38 cikk

bdquoBiztonsaacutegos harmadik orszaacuteg az az orszaacuteg amelyre vonatkozoacutean a menekuumlltuumlgyi

hatoacutesaacuteg meggyőződoumltt arroacutel hogy a keacuterelmező az alaacutebbi elvekkel oumlsszhangban

leacutevő baacutenaacutesmoacutedban reacuteszesuumll

- az eacuteleteacutet eacutes a szabadsaacutegaacutet nem fenyegeti veszeacutely faji vallaacutesi okboacutel

nemzeti hovatartozaacutesa valamely taacutersadalmi csoporthoz valoacute tartozaacutesa vagy

politikai meggyőződeacutes miatt illetve nincs kiteacuteve suacutelyos seacuterelem veszeacutelyeacutenek

- a genfi egyezmeacutennyel oumlsszhangban tiszteletben tartjaacutek a visszakuumlldeacutes

tilalmaacutenak elveacutet

- elismerik eacutes alkalmazzaacutek a nemzetkoumlzi jog azon szabaacutelyaacutet amely szerint

a keacuterelmező olyan orszaacuteg teruumlleteacutere nem utasiacutethatoacute ki ahol az Alaptoumlrveacuteny XIV

cikk (2) bekezdeacuteseacuteben meghataacuterozott magatartaacutesnak lenne kiteacuteve eacutes

- a menekuumlltkeacutenti elismereacutes keacuterelmezeacuteseacutenek lehetőseacutege biztosiacutetott eacutes a

menekuumlltkeacutenti elismereacutes eseteacuten biztosiacutetott a genfi egyezmeacutennyel oumlsszhangban aacutelloacute

veacutedelem bdquo26

A Kuacuteria az alaacutebbi kolleacutegiumi veacutelemeacutenyt a biztonsaacutegos harmadik orszaacuteg megiacuteteacuteleacuteseacutevel

kapcsolatban

bdquoValamely harmadik orszaacuteg menekuumlltuumlgyi rendszere tuacutelterheltseacutegeacutenek lehet az a

koumlvetkezmeacutenye hogy ebben az orszaacutegban lehetetlenneacute vaacutelik a menedeacutekkeacuterőket megillető jogok

biztosiacutetaacutesa Az ilyen a harmadik orszaacutegot menekuumlltuumlgyi szempontboacutel nem lehet biztonsaacutegosnak

tekinteni

Oumlnmagaacuteban az a teacuteny hogy a keacuterelmező nem kiacuteseacuterelte meg az adott harmadik orszaacutegban

a menedeacutekkeacuterelem előterjeszteacuteseacutet nem alapozza meg annak megaacutellapiacutetaacutesaacutet hogy ezt a

harmadik orszaacutegot a keacuterelmező vonatkozaacutesaacuteban biztonsaacutegos harmadik orszaacutegnak kell tekinteni

bdquo 27

IV M S S kontra Belgium eacutes Goumlroumlgorszaacuteg uumlgy

A magyar hatoacutesaacutegok doumlnteacutese nem egyeduumllaacutelloacute Az EJEB gyakorlataacuteban talaacutelhatoacutek hasonloacute

esetek amelyekben szinteacuten megaacutellapiacutetaacutesra keruumllt az EJEE 3 cikkeacutenek megseacuterteacutese Az EJEB az

M S S uumlgyben 2009-ben megaacutellapiacutetotta hogy Belgium megseacutertette ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash az EJEE

3 cikkeacutet azaacuteltal hogy a keacuterelmezőt aacutetadta Goumlroumlgorszaacutegnak Egyreacuteszt a fogva tartaacutesi

koumlruumllmeacutenyek amelyek a goumlroumlg menekuumlltuumlgyi rendszerben talaacutelhatoacutek kimeriacutetik a megalaacutezoacute

26 2007 eacutevi LXXX toumlrveacuteny a menedeacutekjogroacutel (2) bekezdeacutes 27 22012 (XII10) KMK veacutelemeacuteny a biztonsaacutegos harmadik orszaacuteg megiacuteteacuteleacuteseacutenek egyes keacuterdeacuteseiről

baacutenaacutesmoacutedot maacutesreacuteszt a keacuterelmező aacuteltal benyuacutejtott menedeacutekjogi keacuterelem szabaacutelyszerű

kivizsgaacutelaacutesa sem volt biztosiacutetott28

V A tranzitzoacutenaacuteban valoacute elhelyezeacutes szemeacutelyi szabadsaacutegtoacutel valoacute megfosztaacutes

V1 A tranzitzoacutena nemzeti szabaacutelyozaacutesa

A tranzitzoacutena meghataacuterozaacutesaacutet illetve a kialakiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute szabaacutelyokat elsődlegesen a

2007 eacutevi LXXXIX aacutellamhataacuterroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny rendezi E rendelkezeacuteseket az egyes

toumlrveacutenyeknek a toumlmeges bevaacutendorlaacutes kezeleacuteseacutevel oumlsszefuumlggő moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 2015 eacutevi

CXL toumlrveacuteny emelte be az aacutellamhataacuterroacutel szoacuteloacute toumlrveacutenybe A toumlrveacuteny alapjaacuten a bdquotranzitzoacutena

aacutetmeneti tartoacutezkodaacutesaacutera eacutes a menekuumlltuumlgyi idegenrendeacuteszeti eljaacuteraacutesok lefolytataacutesaacutera valamint

az ezekhez szuumlkseacuteges leacutetesiacutetmeacutenyek elhelyezeacuteseacutere szolgaacutelrdquo29

V2 Az 5 cikk 30 seacuterelme az EJEB relevaacutens esetjogaacuteban

Az Ilias eacutes Ahmed kontra Magyarorszaacuteg uumlgyben hozott EJEB doumlnteacutes amely szerint a

tranzitzoacutenaacuteban toumlrteacutenő elhelyezeacutes de facto szabadsaacutegtoacutel valoacute megvonaacutes nem előzmeacuteny neacutelkuumlli

Az EJEB esetjogaacuteban szaacutemos peacuteldaacutet talaacutelunk ahol megaacutellapiacutetotta az EJEE 5 cikkeacutenek seacuterelmeacutet

a fenti uumlgyben hasonloacute moacutedon Az EJEB iacuteteacuteleteiben hangsuacutelyozta hogy mindig az egyedi

uumlgyből kell kiindulni annak eacuterdekeacuteben hogy megaacutellapiacutethatoacute-e a szabadsaacutegtoacutel valoacute megfosztaacutes

28 Mohay Aacutegoston Nemzetkoumlzi jogi standardok a menekuumlltuumlgyben In Scriptura 2016I 107 29 2007 eacutevi LXXXIX toumlrveacuteny az aacutellamhataacuterroacutel 15 sect (1) 30 5 Cikk Szabadsaacuteghoz eacutes biztonsaacuteghoz valoacute jog 1 Mindenkinek joga van a szabadsaacutegra eacutes a szemeacutelyi

biztonsaacutegra Szabadsaacutegaacutetoacutel senkit sem lehet megfosztani kiveacuteve az alaacutebbi

esetekben eacutes a toumlrveacutenyben meghataacuterozott eljaacuteraacutes uacutetjaacuten a) toumlrveacutenyes őrizetben tartaacutes az illeteacutekes biacuteroacutesaacuteg aacuteltal toumlrteacutent

eliacuteteacuteleacutest koumlvetően b) olyan szemeacutely toumlrveacutenyes letartoacuteztataacutesa vagy őrizetbe veacutetele aki nem tesz eleget a biacuteroacutesaacuteg

toumlrveacutenyes rendelkezeacuteseacutenek illetőleg a toumlrveacuteny aacuteltal megaacutellapiacutetott koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutenek biztosiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel

toumlrteacutenő letartoacuteztataacutes vagy őrizetbe veacutetel c) toumlrveacutenyes letartoacuteztataacutes vagy őrizetbe veacutetel abboacutel a ceacutelboacutelhogy e

bűncselekmeacuteny elkoumlveteacutese alapos gyanuacuteja miatt az illeteacutekes hatoacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetsaacutek vagy amikor eacutesszerű oknaacutel fogva

szuumlkseacuteges hogy megakadaacutelyozzaacutek bűncselekmeacuteny elkoumlveteacuteseacuteben vagy annak elkoumlveteacutese utaacuten a szoumlkeacutesben d) a

kiskoruacute őrizetbe veacutetele toumlrveacutenyes rendelkezeacutes alapjaacuten neveleacutesi feluumlgyelet ceacuteljaacuteboacutel vagy toumlrveacutenyes őrizetben tartaacutesa

az illeteacutekes hatoacutesaacuteg eleacute aacutelliacutetaacutes ceacuteljaacuteboacutel e) toumlrveacutenyes őrizetbe veacutetel fertőző betegseacutegek terjedeacuteseacutenek

megakadaacutelyozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel valamint elmebetegek alkoholistaacutek kaacutebiacutetoacuteszer-eacutelvezők vagy csavargoacutek őrizetbe

veacutetele f) toumlrveacutenyes letartoacuteztataacutes vagy őrizetbe veacutetel az orszaacutegba valoacute jogtalan beleacutepeacutes megakadaacutelyozaacutesa ceacuteljaacuteboacutel

vagy olyan szemeacutely toumlrveacutenyes letartoacuteztataacutesa vagy őrizetbe veacutetele aki ellen inteacutezkedeacutes van folyamatban kiutasiacutetaacutesa

vagy kiadataacutesa ceacuteljaacuteboacutel 2 Minden letartoacuteztatott szemeacutelyt haladeacutektalanul taacutejeacutekoztatni kell az aacuteltala eacutertett nyelven

letartoacuteztataacutesa okairoacutel eacutes az ellene felhozott vaacutedroacutel 3 E Cikk 1 c) bekezdeacuteseacutenek rendelkezeacuteseacutevel oumlsszhangban

letartoacuteztatott vagy őrizetbe vett minden szemeacutelyt haladeacutektalanul biacuteroacute vagy a toumlrveacuteny aacuteltal biacuteroacutei hataacuteskoumlrrel

felruhaacutezott maacutes tisztseacutegviselő eleacute kell aacutelliacutetani eacutes a letartoacuteztatott vagy őrizetbe vett szemeacutelynek joga van arra hogy

eacutesszerű időhataacuteron beluumll taacutergyalaacutest tartsanak uumlgyeacuteben vagy a taacutergyalaacutesig szabadlaacutebra helyezzeacutek A szabadlaacutebra

helyezeacutes olyan felteacutetelekhez koumlthető melyek biztosiacutetjaacutek a taacutergyalaacuteson valoacute megjeleneacutest 4 Szabadsaacutegaacutetoacutel

letartoacuteztataacutes vagy őrizetbe veacutetel folytaacuten megfosztott minden szemeacutelynek joga van olyan eljaacuteraacuteshoz melynek soraacuten

őrizetbe veacuteteleacutenek toumlrveacutenyesseacutegeacuteről a biacuteroacutesaacuteg roumlvid hataacuteridőn beluumll doumlnt eacutes toumlrveacutenyellenes őrizetbe veacutetele eseteacuten

szabadlaacutebra helyezeacuteseacutet rendeli el 5 Mindenkinek aki e Cikk rendelkezeacuteseinek megseacuterteacuteseacutevel veacutegrehajtott

letartoacuteztataacutes vagy őrizetbe veacutetel aacuteldozata joga van kaacutertalaniacutetaacutesra

iacutegy kuumlloumlnoumlsen a teacutenyeket a fogva tartaacutes időtartamaacutet a veacutegrehajtaacutes moacutedozatait Kiemeli hogy a

szabadsaacuteg megvonaacutesa illetve annak korlaacutetozaacutesa koumlzoumltt csupaacuten fokozatbeacuteli differencia van

1996-ban az Amuur kontra Franciaorszaacuteg uumlgyben a keacuterelmezőket az Orly (Paacuterizs

nemzetkoumlzi tranzitzoacutena) repuumllőteacuteren tartottaacutek fogva 20 napig szigoruacute őrizet alatt 31 Szinteacuten

repuumllőteacuteri tranzitzoacutenaacuteban valoacute fogva tartaacutes miatt aacutellapiacutetotta meg az EJEB az 5 cikk seacuterelmeacutet a

Shamsa kontra Lengyelorszaacuteg uumlgyben Az emliacutetett uumlgyben keacutet liacutebiai testveacuter volt felperesi

poziacutecioacuteban akiknek a kiutasiacutetaacutesaacutet elrendelteacutek Lengyelorszaacutegboacutel Ennek a veacutegrehajtaacutesaacuteig

fogvatartottaacutek őket a varsoacutei repuumllőteacuteren32 A Riad eacutes Idiab kontra Belgium uumlgyben a

keacuterelmezőket Bruumlsszelben szinteacuten a nemzetkoumlzi tranzitzoacutenaacuteban (repuumllőteacuteren) tartottaacutek fogva

esetuumlkben napok teltek el amiacuteg eacutelelmet eacutes vizet kaptak 33 A Shamsa kontra Lengyelorszaacuteg

uumlgyben keacutet liacutebiai testveacuter volt a felperesi poziacutecioacuteban akiknek a kiutasiacutetaacutesaacutet elrendelteacutek

Lengyelorszaacutegboacutel Ennek a veacutegrehajtaacutesaacuteig fogva tartottaacutek őket a varsoacutei repuumllőteacuteren Az EJEB

megaacutellapiacutetotta az 5 cikk seacuterelmeacutet A Nolan eacutes K kontra Oroszorszaacuteg uumlgyben egy amerikai

aacutellampolgaacuter Oroszorszaacutegba valoacute visszateacutereacuteseacutet akadaacutelyoztaacutek meg a nemzeti hatoacutesaacutegok eacutes

eacutejszakaacutera a repuumllőteacuteren tartottaacutek fogva Az EJEB megaacutellapiacutetotta hogy a fogva tartaacutes

koumlruumllmeacutenyei illetve maga a szabadsaacutegelvonaacutes aacuteltal seacuteruumlltek az 5 cikkben foglaltak 34 A

Khlaifia eacutes maacutesok kontra Olaszorszaacuteg uumlgyben tuneacuteziai aacutellampolgaacuterokat tartoacuteztattak fel az olasz

hatoacutesaacutegok a part feleacute koumlzeledve A keacuterelmezők aacutelliacutetaacutesai szerint egy zsuacutefolt helyen tartottaacutek őket

fogva egy befogadoacute aacutellomaacuteson Lampedusaban Ezt koumlvetően toumlbb helyre aacutetszaacutelliacutetottaacutek őket A

keacuterelmezők azt aacutelliacutetottaacutek hogy szabadsaacuteguktoacutel uacutegy fosztottaacutek meg őket amely ellenteacutetes volt

az 5 cikk 1 bekezdeacuteseacutevel Seacuterelmezteacutek tovaacutebbaacute az olaszorszaacutegi fogva tartaacutesuk idejeacuten azt hogy

a hatoacutesaacutegok iraacutenyaacuteboacutel a kommunikaacutecioacute nullaacutera redukaacuteloacutedott megseacutertve ezzel az 5 cikk 2

bekezdeacuteseacutet Az 5 cikk 4 bekezdeacuteseacutere hivatkozva panaszoltaacutek hogy a szabadsaacutegtoacutel valoacute

megfosztaacutesuk eseteacuten nem volt megfelelő jogorvoslat A 3 cikk seacuterelmeacutet keacuterteacutek megaacutellapiacutetani a

tekintetben hogy a befogadoacute koumlzpontban illetőleg az ezt koumlvető fogva tartaacutesi helyeken a

koumlruumllmeacutenyek kimeriacutetetteacutek az emliacutetett cikk szerinti embertelen megalaacutezoacute baacutenaacutesmoacutedot 35 Az

SK kontra Oroszorszaacuteg uumlgyben a sziacuteriai aacutellampolgaacuter keacuterelmezőt tartottaacutek fogva aacutelliacutetaacutesa szerint

oumlnkeacutenyesen A sziacuter helyzetre vonatkozoacutean az orosz hatoacutesaacutegoknak tudniuk kellett volna hogy a

keacuterelmező kiutasiacutetaacutesa lehetetlen Az EJEB megjegyezte tovaacutebbaacute hogy a fogvatartaacutes abban az

esetben jogszerű ha nem oumlnkeacutenyes A kiutasiacutetaacutesi ceacutellal toumlrteacutenő fogva tartaacutes pedig

31 Case of Amuur v France Application no 1977692 32 Case of Shamsa v Poland Application nos 4535599 and 4535799 33 Case of Riad and Idiab v Belgium Applications nos 2978703 and 2981003 34 Case of Noland and K v Russia Application no 251204 35 Case of Khlaifia and Others v Italy Application no 1648312

oumlsszeegyeztethető az 5 cikk 1 bekezdeacuteseacutevel amennyiben a kiutasiacutetaacutesra vonatkozoacute eljaacuteraacutes

folyamatban van 36 A ZA eacutes maacutesok kontra Oroszorszaacuteg uumlgyben Ez az uumlgy neacutegy Irakboacutel

palesztin teruumlletről Szomaacuteliaacuteboacutel eacutes Sziacuteriaacuteboacutel szaacutermazoacute a moszkvai Sheremetyevo repuumllőteacuteren

utazoacute eacutes Oroszorszaacutegba iraacutenyuloacute beleacuteptetett szemeacutelyek panaszaira vonatkozott A Biacuteroacutesaacuteg uacutegy

iacuteteacutelte meg hogy megseacutertetteacutek az 5 cikk 1 bekezdeacuteseacutet Tovaacutebbaacute a felpereseket hosszas

időtartamra elfogadhatatlan koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt tartottaacutek fogva ami alaacuteaacutesta a felperesek

meacuteltoacutesaacutegaacutet lealacsonyiacutetoacutevaacute vaacutelt ezeacutert kimeriacutetette a 3 cikk szerinti embertelen eacutes megalaacutezoacute

baacutenaacutesmoacutedot is37

V3 A fogva tartaacutes meghataacuterozaacutesa az 5 cikk alkalmazaacutesaacutenak tuumlkreacuteben az UNHCR

iraacutenyelvei

A fenti esetekből is kitűnik hogy a keacuterelmezők aacuteltal legtoumlbbszoumlr hivatkozott seacuterelem az EJEE

3 eacutes 5 cikkeacutet eacuterinti Termeacuteszetszerűleg e kettő olykor szorosan oumlsszekapcsoloacutedik tekintettel

arra hogy a panaszosok a fogva tartaacutesuk soraacuten keletkezett koumlruumllmeacutenyekkel oumlsszefuumlggeacutesben

emliacutetik e keacutet cikket Szinteacuten gyakori forraacutes a 13 cikkre valoacute hivatkozaacutes amely levezethető a

maacuter emliacutetett rendelkezeacutesek aacuteltali seacuterelemből

A szabadsaacuteghoz eacutes a biztonsaacuteghoz valoacute jog alapvető emberi jog Senkit sem lehet

oumlnkeacutenyesen szabadsaacutegaacutetoacutel megfosztani ndash kiveacuteteleket az 5 cikk roumlgziacuteti Fogva tartaacutesroacutel akkor

beszeacuteluumlnk amikor a fogvatartott egy adott helyet nem hagyhat el szemeacutelyi szabadsaacutegaacutet

korlaacutetozzaacutek vagy teljes meacuterteacutekben megfosztjaacutek tőle A fogva tartaacutes helysziacutene nemcsak

tranzitzoacutena eacutes boumlrtoumln lehet az EJEB esetjogaacuteban szaacutemos esetben talaacutelunk peacuteldaacutet repuumllőteacuteren

toumlrteacutenő feltartoacuteztataacutesra Ebből adoacutedik hogy jogszerű lehet a fogva tartaacutes jelen esetben akkor

amikor ceacuteljaacutet a toumlrveacuteny roumlgziacuteti szuumlkseacuteges eacutes araacutenyos Amennyiben a menedeacutekkeacuterők fogva

tartaacutesa megfelel e haacutermas koumlvetelmeacuteny-rendszernek uacutegy jogszerű egyeacuteb esetekben pedig

keruumllendő veacutegső esetben alkalmazandoacute A tagaacutellamok aacuteltali fogva tartaacutesok szaacutemos esetben

eredmeacutenyezik a fenti cikkek seacuterelmeacutet ugyanis elrettentő hataacutest remeacutelnek tőle Ez azonban

egyreacuteszt nem bizonyiacutetott maacutesreacuteszt pedig a tuacutelzott szigor az emberi jogok eltipraacutesaacutehoz vezethet

A szabadsaacuteg korlaacutetozaacutesa egyuumltt jaacuter a mozgaacutesszabadsaacuteg korlaacutetozaacutesaacuteval is 38

36 Case of SK v Russia Application no 5272215 37 Case of ZA and Others v Russia nos 6141115 6142015 6142715 and 302816 38 Fogvatartaacutes iraacutenymutataacutes Menedeacutekkeacuterők fogvatartaacutesa eacutes a fogvatartaacutes alternatiacutevaacuteira vonatkozoacute kriteacuteriumok eacutes

normaacutek UNHCR The UN Refugee Agency httpwwwunhcrorghuwp-

contentuploadssites21201612UNHCR-fogvatartasi-iranyelvek_2012pdf [Letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember

29] 6-10 o

Az ENSZ Menekuumlltuumlgyi Főbiztossaacutega tiacutez pontboacutel aacutelloacute iraacutenymutataacutest hataacuterozott meg a

tagaacutellamok szaacutemaacutera amelynek ceacutelja hogy a fogva tartaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben hozott

inteacutezkedeacutesek meghozatalaacuteban nyuacutejtson segiacutetseacuteget valamint az egyedi esetek megvizsgaacutelaacutesa

soraacuten egy szempontrendszer aacutelljon rendelkezeacutesre a doumlnteacuteshozoacutek szaacutemaacutera a fogva tartaacutes

megiacuteteacuteleacutese szuumlkseacutegszerűseacutegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz 39

Az ENSZ Menekuumlltuumlgyi Főbiztossaacutega aacuteltal roumlgziacutetett iraacutenyelvek kiemelkedő

jelentőseacutegűek A menedeacutekkeacuterők fogva tartaacutesa csak abban az esetben jogszerű amennyiben a

toumlrveacuteny aacuteltal meghataacuterozott ceacutelt szolgaacutelja ennek alapjaacuten jogszerűnek minősuumll a fogva tartaacutes

amennyiben koumlzrend koumlzegeacuteszseacuteguumlgy valamint a nemzetbiztonsaacuteg veacutedelmeacutenek eacuterdekeacuteben

toumlrteacutenik A tagaacutellamok aacuteltal leginkaacutebb alkalmazandoacute ceacutel a koumlzrend eacuterdekeacuteben toumlrteacutenő

őrizetbeveacutetel Iacutegy kuumlloumlnoumlsen ha a szoumlkeacutes veszeacutelye reaacutelisan fennaacutell valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a

menedeacutekkeacuterő nem fog egyuumlttműkoumldni a hatoacutesaacutegokkal a keacuterelem megalapozatlan vagy pedig

visszaeacuteleacutesszerű Nem utolsoacutesorban a szemeacutelyazonossaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutel a roumlvid idejű

fogva tartaacutes jogszerű lehet illetőleg az ismeretlenseacuteg okaacuten felleacutepő kockaacutezatok meacuterlegeleacutese

eseteacuteben is ceacutelravezető az őrizet fenntartaacutesa Mindezek alapjaacuten elmondhatoacute hogy az illegaacutelis

beleacutepeacutesre adott retorzioacutekeacutent toumlrteacutenő fogva tartaacutes valamint az elrettentő ceacutelt szolgaacuteloacute politika

miatt a menedeacutekkeacuterők jogszerűen nem foszthatoacutek meg a szabadsaacuteguktoacutel Uacutegyszinteacuten akkor

sem amikor a kiutasiacutetaacutes miatt toumlrteacutenik a fogva tartaacutesa A menedeacutekkeacuterelem elbiacuteraacutelaacutesaacutet koumlvetően

azonban e fenti ok jogszerűveacute vaacutelhat 40

Amennyiben jogszerű fogva tartaacutesra keruumll a sor az emberi jogokat maximaacutelisan be kell

tartani tartatni A szabadsaacutegtoacutel valoacute megfosztaacutes nem lehet diszkriminatiacutev az emberi

meacuteltoacutesaacutegukat tiszteletben kell tartani Főszabaacutely szerint a menedeacutekkeacuterő nem lehet buumlnteteacutes-

39 Az UNHCR iraacutenyelvei 1 A menedeacutekkeacutereacuteshez valoacute jogot tiszteletben kell tartani

2 Minden menedeacutekkeacuterőt megillet a szemeacutelyes szabadsaacuteghoz eacutes biztonsaacuteghoz valoacute jog valamint a

mozgaacutesszabadsaacuteg

3 A fogvatartaacutes jogszerűen eacutes a vonatkozoacute rendelkezeacutesek betartaacutesaacuteval toumlrteacutenjen

4 Senki nem vehető őrizetbe oumlnkeacutenyesen eacutes a fogvatartaacutesra vonatkozoacute doumlnteacutesnek az adott szemeacutely sajaacutetos

koumlruumllmeacutenyeinek eacuterteacutekeleacuteseacuten kell alapulnia az alaacutebbiak szerint

41 A fogvatartaacutes kiveacuteteles esetekben alkalmazott megoldaacutes melyet csak toumlrveacutenyes ceacutel indokolhat

42 Fogvatartaacutes csak abban az esetben alkalmazhatoacute ha az szuumlkseacuteges minden tekintetben eacutesszerű eacutes toumlrveacutenyes

ceacuteljaacuteval araacutenyos

43 Meg kell fontolni alternatiacutev megoldaacutesok alkalmazaacutesaacutet a fogvatartaacutes helyett

5 A fogvatartaacutes nem lehet diszkriminatiacutev

6 A hataacuterozatlan idejű fogvatartaacutes oumlnkeacutenyes a fogvatartaacutes maximaacutelis időtartamaacutet a jognak kell meghataacuteroznia 7

A fogvatartaacutes elrendeleacuteseacutet eacutes meghosszabbiacutetaacutesaacutet alapvető eljaacuteraacutesi garanciaacuteknak kell alaacuterendelni

8 A fogvatartaacutes soraacuten emberseacuteges koumlruumllmeacutenyeket kell biztosiacutetani eacutes tiszteletben kell tartani a fogvatartottak emberi

meacuteltoacutesaacutegaacutet

9 A menedeacutekkeacuterők egyeacuteni koumlruumllmeacutenyeit eacutes speciaacutelis szuumlkseacutegleteit figyelembe kell venni

10 A fogvatartaacutes soraacuten fuumlggetlen megfigyelő eacutes ellenőrző mechanizmusokat kell alkalmazni

Ibid 11 o 40 Ibid 16-20 o

veacutegrehajtaacutesi inteacutezetben rendőrseacutegi fogdaacuteban tartani amennyiben meacutegis itt keruumll sor a fogva

tartaacutes foganatosiacutetaacutesaacutera uacutegy az eliacuteteacuteltektől el kell kuumlloumlniacuteteni őket (valamint a feacuterfiakat a nőktől

a gyermekeket a felnőttektől kiveacuteve akkor ha egy csalaacuted vagy rokoni kapcsolatban aacutellnak

egymaacutessal) illetőleg nem alkalmazhatnak veluumlk szemben olyan keacutenyszeriacutető inteacutezkedeacutest amely

eseteacuteben megbilincselik őket tovaacutebbaacute a formaruha viseleacuteseacutet is mellőzni kell Az UNHCR aacuteltal

kidolgozott iraacutenyelvben ndash jelesuumll a 8 iraacutenyelvben amely kimondja hogy fogvatartaacutes soraacuten

emberseacuteges koumlruumllmeacutenyeket kell biztosiacutetani eacutes tiszteletben kell tartani a fogvatartottak emberi

meacuteltoacutesaacutegaacutet ndash roumlgziacutetett jogosultsaacutegok toumlbbnyire megegyeznek a szabadsaacutegveszteacutes-buumlnteteacutesuumlket

toumlltő eliacuteteacuteltek jogaival vallaacutesgyakorlaacutes szabadsaacutega kapcsolattartaacutes a csalaacuteddal civil eacutes

nemzetkoumlzi szervezetekkel sportolaacutes lehetőseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesa megfelelő egeacuteszseacuteguumlgyi ellaacutetaacutes

eacutes eacutelelmezeacutesre vonatkozoacute előiacuteraacutesok a ruhaacutezattal eacutes a szemeacutelyes szuumlkseacutegletekre toumlrteacutenő ellaacutetaacutes

az informaacutecioacutehoz valoacute hozzaacutefeacutereacutest a szakmai eacutes oktataacutesi teveacutekenyseacutegek biztosiacutetaacutesa 41

Nem hagyhatoacute figyelmen kiacutevuumll az a teacuteny sem hogy a keacuterelmezők egy seacuteruumlleacutekeny

csoportot alkotnak iacutegy a fogva tartaacutesuk meacuterlegeleacutesekor a speciaacutelis helyzetuumlkre igeacutenyeikre is

tekintettel kell lenni Az otthonukat keacutenyszerből elhagyoacutek toumlbbseacutege olyan traumaacutekat eacutelt aacutet

amelyeket a fogva tartaacutes csak suacutelyosiacutethat Sokan eacuterkeznek mentaacutelis zavarokkal fizikai

szexuaacutelis abuacutezusokat voltak keacutenytelenek elviselni Esetuumlkben a rendszeres egeacuteszseacuteguumlgyi

vizsgaacutelat orvosi jelenleacutet javulaacutest okozhat viszont az őrizetbeveacutetel ilyeteacuten alkalmazaacutesa ronthat

a helyzetuumlkoumln A speciaacutelis csoportok egyik legseacuteruumlleacutekenyebb koumlzoumlsseacutege a gyermekekeacute

Amennyiben csalaacutedjukkal eacuterkeznek uacutegy a csalaacuted egyseacutegeacutenek fenntartaacutesa elsődleges szempont

kell hogy legyen A gyermekek jogairoacutel szoacuteloacute New York-i Egyezmeacuteny42 deklaraacutelja a rsquobest

interests of childrsquo alapelveacutet Egyre toumlbb eacutes komolyabb kihiacutevaacutest jelentenek a kiacuteseacuterő neacutelkuumlli

kiskoruacuteak Főszabaacutelykeacutent nem helyezhetők őrizetbe illetőleg amennyiben nem talaacutelnak csalaacutedi

rokoni kapcsolatokat gyermekotthonba toumlrteacutenő elhelyezeacutesuumlkről gondoskodni szuumlkseacuteges Az

iraacutenyelv tovaacutebbi csoportokat hataacuteroz meg amelyek eseteacuteben kuumlloumlnoumlsen fontos a speciaacutelis

szuumlkseacutegletek figyelembe veacutetele Roumlgziacuteti tehaacutet a nőket a fogyateacutekkal eacutelőket a szexuaacutelis

identitaacutesukat tekintve specifikus csoportokat az emberkereskedelem aacuteldozatait valamint az

időseket Valamennyien az itt felsoroltak koumlzuumll eacuteletkoruk nemuumlk kiszolgaacuteltatott speciaacutelis

gondoskodaacutest igeacutenylő helyzetuumlk indokolja hogy pozitiacutev diszkriminaacutecioacutet alkalmazzanak veluumlk

szemben

41 Ibid 29-32 o 42 1991 eacutevi LXIV toumlrveacuteny a Gyermek jogairoacutel szoacuteloacute New Yorkban 1989 november 20-aacuten kelt Egyezmeacuteny

kihirdeteacuteseacuteről

Az iraacutenyelveket aacutettekintve nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelik hogy azok a tagaacutellamok amelyek

eseteacuteben a keacuterelmezők panaszt tettek az EJEB előtt milyen hibaacutekat veacutetettek a menedeacutekkeacuterők

fogva tartaacutesa soraacuten A keacuterelmezők szaacutema nemcsak az egyes tagaacutellamok szaacutemaacutera jelent kihiacutevaacutest

eacutes orvosolaacutesra vaacuteroacute probleacutemaacutet hanem az Euroacutepai Unioacute szaacutemaacutera is A tagaacutellamok ndash eacuterthető

moacutedon ndash biztonsaacutegi megfontolaacutesokat vesznek alapul a szabaacutelyozaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban ndash

termeacuteszetesen ideeacutertve a nemzetkoumlzi eacutes unioacutes szabaacutelyoknak valoacute megfeleleacutest is Veacutelemeacutenyem

szerint a probleacutema abban gyoumlkerezik hogy a taacutersadalom veacutedelmeacutenek hangsuacutelyozaacutesa eacutes

prioritaacutesa megelőzi a keacuterelmezőkkel szembeni emberi jogok eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet A teacutemaacutehoz

visszakapcsoloacutedva pedig a keacuterelmezők fogva tartaacutesa szeparaacutelaacutesa pedig olykor olyan

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt mennek veacutegbe amelyek alapul szolgaacutelhatnak az EJEB előtti eljaacuteraacutes

megindiacutetaacutesaacutehoz eacutes feltehetően a 3 eacutesvagy 5 cikk seacuterelmeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutet eredmeacutenyezik

Az emberi jogok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek betartaacutesa nemzetkoumlzi jogi koumltelezettseacuteg valamennyi tagaacutellam

szaacutemaacutera A menedeacutekkeacuterők befogadaacutesa pedig egyreacuteszt ezen a koumltelezettseacutegen maacutesreacuteszt olyan

koumlruumllmeacutenyeken alapszik amelyek megkoumlnnyiacutetik mind a keacuterelmezők helyzeteacutet mind pedig az

eljaacuteroacute tagaacutellam hatoacutesaacutegainak feladataacutet Amennyiben lehetseacuteges toumlrekedni kell az egyeacuteni

szuumlkseacutegletek figyelembe veacuteteleacutere kuumlloumlnoumlsen a maacuter emliacutetett speciaacutelis csoportok tekinteteacuteben

Nem utolsoacutesorban a tranzitzoacutenaacutekban toumlrteacutenő elhelyezeacutes az EJEB megaacutellapiacutetaacutesai alapjaacuten

jogszerűtlen őrizetbeveacutetelnek minősuumllnek ezt alaacutetaacutemasztjaacutek a fentebb bemutatott jogesetek

illetve az iraacutenyelvekben roumlgziacutetettek definiacutecioacutek

V4 A fogva tartaacutes alternatiacutevaacutei

A fogva tartaacutes mint a szemeacutelyi szabadsaacuteg korlaacutetozaacutesaacutenak legsuacutelyosabb vaacuteltozata erre

tekintettel veacutegső esetben kell alkalmazni A korlaacutetozaacutes ilyeteacuten formaacuteja szuumlkseacutegszerűen egyuumltt

jaacuter az EJEE 3 cikkeacuteben roumlgziacutetett baacutenaacutesmoacutedokkal Főszabaacutelykeacutent azonban nem eacuterik el azt a

szintet amely esetben maacuter egyezmeacutenyseacuterteacutesről beszeacuteluumlnk Ugyan a keacuterelmezők őrizetbeveacutetele

nem tekinthető buumlnteteacutesnek meacutegis uacutegy veacutelem hogy amikor az alternatiacutevaacutekat soroljuk fel

hasonloacute elvet koumlvetuumlnk mint abban az esetben amikor a szabadsaacutegveszteacutes-buumlnteteacutest

helyettesiacutető inteacutezkedeacuteseket kutatjuk A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll neacutehaacuteny az UNHCR aacuteltal javasolt

gyakorlatban is alkalmazott alternatiacutevaacutekboacutel iacutegy peacuteldaacuteul nyitott vagy feacutelig nyitott befogadoacute

aacutellomaacutesok leacutetesiacuteteacutese lakoacutehely kijeloumlleacutese jelentkezeacutesi koumltelezettseacuteg előiacuteraacutesa szabadon bocsaacutetaacutes

oacutevadeacutek leteacutetbe helyezeacuteseacutevel toumlrteacutenő biztosiacutetaacutesa kezes kijeloumlleacutese a szemeacutelyazonosiacutetoacute illetve az

uacutetiokmaacutenyok bevonaacutesa civil szervezetek aacuteltal fenntartott programokon valoacute reacuteszveacutetel

esetkezeleacutes amely maacuter a kezdetektől a menekuumllt staacutetusz megadaacutesaacuteig vagy a kitoloncolaacutesaacuteig

figyelemmel kiacuteseacuteri a keacuterelmező sorsaacutet 43 Veacutelemeacutenyem szerint az ENSZ Menekuumlltuumlgyi

Főbiztossaacutega aacuteltal meghataacuterozott alternatiacutev megoldaacutesok csakuacutegy mint peacuteldaacuteul a doumlnteacutesek

soraacuten alkalmazott egyeacuteniesiacuteteacutes vizsgaacutelata a tagaacutellamok eseteacuteben is hasonloacute koumlruumlltekinteacutest

igeacutenyel

VI Az iacuteteacutelet koumlvetkezmeacutenyei

Az Ilias eacutes Ahmed kontra Magyarorszaacuteg uumlgyben szuumlletett iacuteteacutelet meacuteg nem jogerős A Kamara

iacuteteacuteleteacutenek meghozatalaacutetoacutel szaacutemiacutetott haacuterom hoacutenapon beluumll az uumlgyben reacuteszes felek jogorvoslati

keacuterelemmel eacutelhetnek hogy az uumlgy a Nagykamara eleacute keruumlljoumln

Az iacuteteacutelet veacutegrehajtaacutesaacutenak ellenőrzeacutese az Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutegaacutenak

feladata Az Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega az eacuterintett tagaacutellam iacuteteacutelet veacutegrehajtaacutesaacuteeacutert

felelős kormaacutenyszerveacutevel leacutep kapcsolatba

Az eacuterintett tagaacutellamnak mindent meg kell tennie annak eacuterdekeacuteben hogy uacutejabb

egyezmeacutenyseacuterteacutes ne forduljon elő Amennyiben marasztaloacute iacuteteacuteletet hoz az EJEB jogos eleacutegteacutetel

megfizeteacuteseacutere koumltelezi az eacuterintett tagaacutellamot 44

Az Ilias eacutes Ahmed kontra Magyarorszaacuteg uumlgyben az EJEB toumlbbek koumlzoumltt a 3 eacutes 13 cikk

megseacuterteacuteseacutet aacutellapiacutetotta meg Jogalkotaacutes uacutetjaacuten e kettő cikk aacuteltali seacuterelem orvosolhatoacute Az EJEB

azon megaacutellapiacutetaacutesa amely szerint a tranzitzoacutenaacuteban toumlrteacutenő elhelyezeacutes őrizetnek minősuumll azaz

az EJEE 5 cikkeacutenek hataacutelya alaacute rendeli alapvető jelentőseacutegű A tranzitzoacutenaacuteban toumlrteacutenő

elhelyezeacutes ez alapjaacuten oumlsszeegyeztethetetlen az EJEB megaacutellapiacutetaacutesaival Amennyiben az iacuteteacutelet

jogerősseacute vaacutelik Magyarorszaacuteg kifizeti a jogos eleacutegteacutetelkeacutent megaacutellapiacutetott oumlsszeget mindegy

jogi alapot nyuacutejt a toumlbbi tranzitzoacutenaacuteban elhelyezett keacuterelmező szaacutemaacutera hogy az iacuteteacuteletre

hivatkozva keresetet nyuacutejtsanak be Magyarorszaacuteg ellen

A hataacuteron lefolytatott eljaacuteraacutesokat nem tiltja az EU joga sem Az eljaacuteraacutesi iraacutenyelv roumlgziacuteti

hogy a tagaacutellamok a menekuumlltuumlgyi keacuterelmek elfogadhatoacutesaacutegaacuteroacutel szoacuteloacute eljaacuteraacutest a hataacuteron vagy a

tranzitzoacutenaacutekban is lefolytathatjaacutek Gyorsiacutetott eljaacuteraacutesnak abban az esetben van helye

amennyiben a keacuterelmező a tagaacutellam teruumlleteacutere jogellenesen leacutepett be Az iraacutenyelv a

tranzitzoacutenaacuteban lefolytatott eljaacuteraacutesok lefolytataacutesaacutera eacutesszerű hataacuteridő megaacutellapiacutetaacutesaacutet iacuterja elő

Amennyiben neacutegy heacuteten beluumll nem szuumlletik doumlnteacutes a beleacutepeacutest engedeacutelyezni kell a keacuterelmező

szaacutemaacutera

43 Fogvatartaacutes iraacutenymutataacutes Menedeacutekkeacuterők fogvatartaacutesa eacutes a fogvatartaacutes alternatiacutevaacuteira vonatkozoacute kriteacuteriumok eacutes

normaacutek UNHCR The UN Refugee Agency

httpwwwunhcrorghuwpcontentuploadssites21201612UNHCR-fogvatartasi-iranyelvek_2012pdf

[Letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 29] 41-46 o 44httpwwwechrcoeintDocuments50Questions_HUNpdf [Letoumllteacutes daacutetuma 2017 szeptember 29]

Veacutelemeacutenyem szerint ugyan nem jogi koumlvetkezmeacuteny de meacutegis szaacutemolnunk kell azzal ha

jogerős marasztaloacute iacuteteacutelet szuumlletik Magyarorszaacuteg ellen eacutes a jogos eleacutegteacutetelkeacutent meghataacuterozott

oumlsszeg kifizeteacuteseacutere keruumll sor esetlegesen a magyar taacutersadalom rosszallaacutesaacutet vaacutelthatnaacute ki

csakuacutegy mint minden egyes fogva tartaacutes miatti kifizeteacutes45 Ezt a maacuter fennaacutelloacute probleacutemaacutet csak

tovaacutebb tetőzneacute az ha az iacuteteacutelet koumlvetkezteacuteben tovaacutebbi kereseteket nyuacutejtanaacutenak be a

tranzitzoacutenaacuteban toumlrteacutenő elhelyezeacutessel kapcsolatban

A menekuumlltuumlgy jogi szabaacutelyozaacutesaacutet a nemzeti jog az unioacute joga eacutes a nemzetkoumlzi jog

egyuumlttesen szabaacutelyozza46 A nagyszaacutemuacute biacuteroacutesaacutegi uumlgy is jelzi hogy egyre toumlbb esetben leacutep fel

kolliacutezioacute a haacuterom jogrendszer koumlzoumltt Az unioacute tagaacutellamai nem voltak felkeacuteszuumllve a migraacutecioacute

ilyen intenzitaacutesuacute bdquobetoumlreacuteseacutererdquo A tagaacutellamok kuumlloumln-kuumlloumln is oacuteriaacutesi kihiacutevaacutes előtt aacutellnak Egyre

suumlrgetőbbeacute vaacutelik hogy egy koumlzoumls megoldaacutest talaacuteljanak amely a gyakorlatban is műkoumldik A

tagaacutellamok veacutedekezeacutesi mechanizmusa is elteacuterő Magyarorszaacuteg maacuter-maacuter olyan szigoruacute jogi

hataacuterzaacuterat vezetett be illetve olyan menekuumlltuumlgyi politikaacutet folytat amely eseteacuteben keacutetseacutegbe

vonhatoacute hogy megfelelne az emberi jogi koumltelezettseacutegeinknek

Neacutemi paacuterhuzamot veacutelek felfedezni a jelen eset illetve a buumlnteteacutes-veacutegrehajtaacutesban

bevezetett kaacutertalaniacutetaacutesi eljaacuteraacutessal kapcsolatban Ez utoacutebbinaacutel is lavinaszerűen koumlvetteacutek egymaacutest

az elmarasztaloacute iacuteteacuteletek iacutegy egy jogszabaacutely-moacutedosiacutetaacutessal nemzeti jogon beluumllre szoriacutetotta a

toumlrveacutenyhozoacute a kifizeteacuteseket

A fentebb emliacutetett peacuteldaacutek az Emberi Jogok Euroacutepai Biacuteroacutesaacutegaacutenak gyakorlataacuteboacutel arra is

raacutemutattak hogy nem egyeduumllaacutelloacute probleacutemaacuteval aacutellunk szemben Az Emberi Jogok Euroacutepai

Egyezmeacutenye egyes cikkeinek megseacuterteacutese gyakori a tagaacutellamok reacuteszeacuteről Nem tudok egyeteacuterteni

azzal a javaslattal amely megfogalmazoacutedott maacuter neacutehaacuteny kutatoacuteban miszerint moacutedosiacutetani

szuumlkseacuteges az Egyezmeacutenyt Veacutelemeacutenyem szerint itt a koumlzoumls szabaacutelyok megerősiacuteteacuteseacutere kellene a

hangsuacutelyt fektetni Az emberi jogok veacutedelme elsődleges koumltelesseacutege valamennyi tagaacutellamnak

Ezek sorozatos megseacuterteacutese pedig nem csak azt jelenti hogy elmarasztaloacute iacuteteacutelet eseteacuten az EJEB

aacuteltal meghataacuterozott oumlsszeg megfizeteacuteseacutere koumltelezik az adott tagaacutellamot hanem azt is hogy a

tagaacutellamban az emberi jogok betartaacutesa veacutedelme nem megfelelően műkoumldik Megfontolandoacute

amennyiben az emberi jogok eacuterveacutenyesuumlleacutese szempontjaacuteboacutel ez a tendencia a joumlvőre vonatkozoacutean

is ekkeacutent alakul hogy a jogveacutedő civil szervezeteknek toumlbb jogosultsaacutega legyen a jogalkotaacutesi

eljaacuteraacutesban Tekintettel arra hogy valamennyi jelentős jogszabaacutelyunk 2011 eacutevet koumlvetően leacutepett

hataacutelyba iacutegy messzemenő gyakorlati tapasztalatokat nem tudunk levonni annyi bizonyos hogy

45 Laacutesd pl a buumlnteteacutes-veacutegrehajtaacutesi inteacutezetek teliacutetettseacutege okaacuten felleacutepő kifizeteacutesek miatti eleacutegedetlenseacuteget 46 Mohay Aacutegoston Nemzetkoumlzi jogi standardok a menekuumlltuumlgyben In Scriptura 2016I 105

a jogszabaacutely-moacutedosiacutetaacutesok aacuteltali jogbizonytalansaacuteg az emberi jogok hateacutekony eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet

sem kiacutemeacuteli

VII Oumlsszegzeacutes

A jogalkotaacutesban szuumlkseacutegszerű vaacuteltoztataacutesokat eredmeacutenyezett a vaacutelsaacuteghelyzet megoldaacutesaacutera

iraacutenyuloacute toumlrekveacutes 2015 szeptembereacuteben a magyar hataacutert de facto eacutes de jure is lezaacutertaacutek A

moacutedosiacutetaacutesok eacutertelmeacuteben bevezeteacutesre keruumllt az uacuten a toumlmeges bevaacutendorlaacutes okozta vaacutelsaacuteghelyzet

amely szerint akkor hirdethetnek vaacutelsaacuteghelyzetet ha keacuterelmezők szaacutema meghaladja egy hoacutenap

aacutetlagaacuteban a napi oumltszaacutez főt vagy keacutet egymaacutest koumlvető heacutet aacutetlagaacuteban a napi heacutetszaacutezoumltven főt vagy

egy heacutet aacutetlagaacuteban a napi nyolcszaacutez főt Tovaacutebbaacute a vaacutelsaacuteghelyzet megaacutellapiacutethatoacute abban az

esetben is ha kialakul a migraacutecioacutehoz kapcsoloacutedoacute helyzet amely koumlzvetlen fenyegeteacutest jelent a

koumlzbiztonsaacutegra a rend fenntartaacutesaacutera egy telepuumlleacutesen vagy koumlzvetlen fenyegeteacutest jelent a

koumlzegeacuteszseacuteguumlgyre A helyzetről szoacuteloacute kormaacutenyhataacuterozat legfeljebb hat hoacutenapos időtartamra

marad hataacutelyban de annak időtartama meghosszabbiacutethatoacute 47 Jelen tanulmaacuteny iacuteraacutesakor 2018

maacutercius 7 napjaacuteig az egeacutesz orszaacutegra kiterjedően vaacutelsaacuteghelyzetet hirdettek ki

Veacutelemeacutenyem szerint az az aacutellaacutespont amelyet a fent emliacutetett jogszabaacutely-moacutedosiacutetaacutesokkal

a szigoruacute hataacuterzaacuter bevezeteacuteseacutevel a lakossaacuteg manipulaacutelaacutesaacuteval keacutepvisel a kormaacuteny a taacutersadalom

torz reakcioacutejaacutet vaacutelthatja ki A toumlrveacutenyek folyamatos vaacuteltoztataacutesa pedig a jogbiztonsaacutegot

keacuterdőjelezi meg Nemzetkoumlzi viszonylatban is megannyi kritika eacuterte a jogalkotaacutest az emberi

jogok eltipraacutesa miatt Ezt teteacutezte csak a migraacutens vaacutelsaacuteg okozta szigoruacute rezsimek bevezeteacutese eacutes

fenntartaacutesa Az idegengyűloumllet maacuter-maacuter keacutezzelfoghatoacute az orszaacutegban Magyarorszaacuteg eddig sem

jaacutert eacutelen az emberi jogok betartaacutesaacutet illetően ndash ezt bizonyiacutetja hogy jelenleg is a nem megfelelő

fogva tartaacutesi koumlruumllmeacutenyek miatt az EJEB előtt van szaacutemos magyar eset 48

Az EU eacutes Toumlroumlkorszaacuteg koumlzoumltti 2016-os migraacutecioacutes megaacutellapodaacutes is az emberi jogok helyett a

biztonsaacutegra oumlsszpontosul Koumlnnyen belaacutethatoacute hogy meacuteg az ilyen vagy ehhez hasonloacute

vaacutelsaacuteghelyzetek sem keacutepesek megvaacuteltoztatni az emberi jogokkal kapcsolatos attitűdoumlt A

roumlgziacutetett jogok elvben eacuterveacutenyesuumllnek 49 a gyakorlatban pedig keveacutesbeacute

47 Tiacutemea Drinoacuteczi ndash Aacutegoston Mohay Has the migration crisis challenged the concept of human rights protection

of migrants The case of Ilias and Ahmed v Hungary Forthcoming in The Migration Crisis as a Challenge for

Democracy (European Integration and Democracy Series Vol 5) Intersentia 2017 3 o 48 Meggyőződeacutesem hogy azok a jogszabaacutelyok amelyek megalkotaacutesaacutehoz a mintaacutet valamely maacutesik tagaacutellam

relevaacutens jogszabaacutelya adta nem felteacutetlenuumll alkalmazhatoacutek A jogalkotoacute olykor figyelmen kiacutevuumll hagyja pl azokat a

koumlruumllmeacutenyeket eacuteletfelteacuteteleket amelyek a mintaacuteul szolgaacuteloacute tagaacutellamban fennaacutellnak miacuteg esetuumlnkben keveacutesbeacute

Nem mellesleg az egyes toumlrveacutenyeink sincsenek teljes oumlsszhangban egymaacutessal 49 Tiacutemea Drinoacuteczi ndash Aacutegoston Mohay Has the migration crisis challenged the concept of human rights protection

Democracy (European Integration and Democracy Series Vol 5) Intersentia 2017 8 o

Schubert Baacutelint

joghallgatoacute (PTE AacuteJK) az OacuteNSZ Bűnuumlgyi Tagozataacutenak tagja

Az alkoholizmus valamint az alkoholizmus eacutes a bűnoumlzeacutes oumlsszefuumlggeacutesei a magyar

alkoholpolitika eacutes annak hiaacutenyossaacutegai

I Bevezeteacutes

Az alkoholfogyasztaacutest napjainkban kettős megiacuteteacuteleacutes oumlvezi Egyreacuteszről az alkohol az emberi

toumlrteacutenelem kezdeteitől fogva veacutegigkiacuteseacuter minket ezeacutert a legtoumlbb taacutersadalomban engedeacutekenyebb

elfogadoacutebb normaacutek eacuterveacutenyesuumllnek vele szemben Maacutesreacuteszről az alkohol kuumlloumlnoumlskeacutepp a tuacutelzott

alkoholfogyasztaacutes hataacutesa eacutes szerepe a bűnoumlzeacutesi tendenciaacutekban is szeacuteleskoumlrűen elfogadott eacuteppen

ezeacutert uacutegynevezett kriminogeacuten teacutenyezőkeacutent tartjaacutek szaacutemon Az ilyen bűncselekmeacutenyek

jelleguumlket tekintve a statisztikai adatok alapjaacuten elsősorban koumlzlekedeacutesi jellegűek azonban

jelentős szerepuumlk van a szemeacutely elleni bűncselekmeacutenyek eseteacuteben is1 Tanulmaacutenyomban

előszoumlr az alkoholabuacutezust kialakulaacutesaacutet annak az alkoholista szemeacutelyiseacutegrajzaacutera kifejtett

hataacutesait mutatom be Ezutaacuten az alkoholizmus bűnoumlzeacutessel valoacute kapcsolataacutet taacuterom fel Veacuteguumll

reacuteszletezem a magyar alkoholpolitikaacutet az alkoholizmus visszaszoriacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute preventiacutev

toumlrekveacuteseket raacutemutatok ezek hateacutekonysaacutegaacutera esetleges hibaacuteira hiaacutenyossaacutegaira eacutes megkiacuteseacuterlem

őket neacutehaacuteny sajaacutet oumltlettel meglaacutetaacutessal javaslattal kiegeacutesziacuteteni

II Alkohol eacutes alkoholizmus az alkoholista fogalma eacutes szemeacutelyeacuteben a fuumlggőseacuteg hataacutesaacutera

bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok

Az alkohol maacutesneacuteven szesz (etil ndash alkohol) az alkoholos italokban talaacutelhatoacute szerves vegyuumllet

amely pszichoaktiacutev szernek minősuumll Az alkoholnak a taacutersadalmi tudatban valoacute sajaacutetos

megjeleneacuteseacutet mutatja hogy egyreacuteszt amennyiben pszichoaktiacutev szerekről hallunk a koumlznyelvben

előforduloacute bdquodrogrdquo szoacutera gondolunk előszoumlr holott az alkohol (eacutes ez aacuteltal az alkoholt

nagymeacuterteacutekben tartalmazoacute ital is) ugyanuacutegy ide tartozik Maacutesreacuteszt magaacutenak az alkoholnak a

fogyasztaacutesa nem minősuumll devianciaacutenak hiszen az nem teacuter el a szokaacutesos taacutersadalmi normaacutektoacutel

Azonban ahogy a toumlbbi pszichoaktiacutev szer (vagy koumlznyelvben kaacutebiacutetoacuteszer) uacutegy az alkohol is a

koumlzponti idegrendszerre fejti ki gaacutetloacute hataacutesaacutet amely előszoumlr izgalmi aacutellapotot majd keacutesőbb

depresszioacutet ideacutezhet elő valamint rendszeres nagymeacuterteacutekű fogyasztaacutesa a kezdetekben

1 httpswwwkshhudocshunxftpidoszakiregiokorszismertbunpdf (2018 09 18)

toleranciaacutet keacutesőbb pedig fuumlggőseacuteget alakiacutet ki Alkalmankeacutenti tuacutelzott meacuterteacutekű fogyasztaacutesa

bdquocsakrdquo heveny alkoholintoxikaacutecioacuteval ezzel szemben a rendszeres nagy mennyiseacutegű

fogyasztaacutesa iduumllt alkoholmeacutergezeacutessel maacutesneacuteven az alkoholizmus kialakulaacutesaacuteval jaacuter

Az alkoholizmus maacuter devianciaacutenak minősuumllő tehaacutet olyan viselkedeacutesi forma amely elteacuter

a taacutersadalomban elfogadott magatartaacutestoacutel Baacuter a kuumlloumlnboumlző taacutersadalmakban előfordulhat hogy

neacutehaacuteny devianciaacutet maacuteskeacutent iacuteteacutelnek meg (akaacuter meacuteg az is hogy ami egyes taacutersadalmakban suacutelyos

devianciaacutenak szaacutemiacutet az maacutes taacutersadalmakban nem jelent elteacutereacutest az elfogadott normaacutektoacutel)

azonban az alkoholizmusroacutel elmondhatjuk hogy a legtoumlbb taacutersadalomban devianciakeacutent

ismerik el annak elleneacutere hogy nem esik olyan suacutelyos megiacuteteacuteleacutes alaacute mint maacutes deviaacutens

magatartaacutesok (peacuteldaacuteul az oumlngyilkossaacuteg)2

Az alkoholizmus devianciakeacutent valoacute elismereacuteseacutenek oka hogy jelentős meacutereteket oumlltő

(nagy kiterjedeacutesű szociaacutelis eacutes egeacuteszseacuteguumlgyi probleacutemaacutekat keletkeztető) szenvedeacutelybetegseacuteg

amelynek kialakulaacutesaacutet oumlt faacutezisra bonthatjuk fel Az első faacutezis az alkohollal valoacute

bdquomegismerkedeacutesrdquo ezutaacuten koumlvetkezik a vele toumlrteacutenő bdquokiacuteseacuterletezeacutesrdquo majd a kiegyensuacutelyozott

hasznaacutelat Egeacuteszen idaacuteig azonban meacuteg nem beszeacutelhetuumlnk alkoholizmusroacutel az csak a koumlvetkező

faacutezisok bekoumlvetkeztekor valoacutesul meg az bdquoalkoholabuacutezusrdquo (meacuterteacutektelen eacutes kontroll neacutelkuumlli

alkoholhasznaacutelat) veacuteguumll a fuumlggőseacuteg kialakulaacutesa3 Az ilyen fuumlggőseacutegben szenvedő szemeacutelyeket

alkoholistaacutenak nevezzuumlk Max Glatt angol alkoholoacutegus definiacutecioacutejaacutenak eacutertelmeacuteben az

alkoholista szemeacutelyek azok akik rendszeresen vagy visszateacuterő gyakorisaacuteggal alkoholt

fogyasztanak ez pedig alkoholfuumlggőseacuteghez eacutes vagy suacutelyos szervi kaacuterosodaacuteshoz vezetett4 A

depedenciaacuteval kapcsolatosan fontos megjegyeznuumlnk hogy a taacutersadalom bizonyos tagjai

kuumlloumlnoumlsen veszeacutelyeztetettek Ilyenek azok akik genetikus alapon eacuterzeacutekenyebbek az alkohol

hataacutesaira jellemző raacutejuk az (oumlroumlkletes) emocionaacutelis labilitaacutes illetve ha olyan csalaacutedboacutel joumlnnek

ahol maacuter előfordult alkoholizmus vagy maacutes szenvedeacutelybetegseacuteg 5

Az alkoholabuacutezus koumlvetkezteacuteben az alkohollal kapcsolatos probleacutemaacutek (angolul alcohol

related problems) kuumlloumlnboumlző szinteken jelennek meg az alkoholista eacuteleteacuteben ezek pedig a

koumlvetkezők az elsősorban egeacuteszseacuteguumlgyi szintek (testi eacutes pszicheacutes) illetve a szociaacutelis szint Az

iduumllt alkoholizmus egeacuteszseacutegkaacuterosiacutetoacute hataacutesai koumlzoumltt szerepel a memoacuteria a koncentraacutecioacute eacutes

2 Pikoacute Bettina A deviaacutens magatartaacutes szocioloacutegiai alapjai eacutes megjeleneacutesi formaacutei a modern taacutersadalomban

JATEPress Szeged 2011 9 o 3 Simon Tamaacutes Az alkoholfogyasztaacutes eacutes az alkoholizmus hataacutesa az egeacuteszseacutegre In Megelőző orvostan eacutes

neacutepegeacuteszseacutegtan (szerk Aacutedaacuteny R) Medicina Koumlnyvkiadoacute Budapest 2006 46 o 4 Buda Beacutela Az alkoholoacutegia uacutej taacutevlatai Alkoholizmus Elleni Bizottsaacuteg Budapest 1992 14ndash15 o 5 McCubbin HI ndash McCubbin MA ndash Thompson AI ndash Han S-Y Contextualizing family risk factors for

alcoholism and alcohol abuse Journal of Studies on Alcohol 1993 75ndash78 o

figyelemkeacutepesseacuteg romlaacutesa szemeacutelyiseacuteg eacutes memoacuteria zavarok előideacutezeacutese agressziacutev viselkedeacutes

depresszioacute az oumlngyilkossaacutegra valoacute hajlam erősoumldeacutese6 A szociaacutelis szint eseteacuteben beszeacutelhetuumlnk

a taacutersadalmi szint hanyatlaacutesaacuteroacutel vaacutelaacutes a taacutersas kapcsolatok megromlaacutesa majd felbomlaacutesa a

munkahely elveszteacutese az anyagi eacutes szociaacutelis ellehetetlenuumlleacutes A keacutet szint koumlzoumltt erős kapcsolat

figyelhető meg hiszen az egeacuteszseacuteg kaacuterosodaacutesa az egyeacuten szociaacutelis helyzeteacutet is befolyaacutesolhatja

ezaacuteltal kriacuteziseket hozva leacutetre amelyek aztaacuten tovaacutebb gyűrűzve maacutes devianciaacutekat is

keletkeztethetnek (mint peacuteldaacuteul ahogy azt keacutesőbb reacuteszletesebben is kifejtem a bűnoumlzeacutes) A keacutet

nagy szintcsoport hataacutesaacutera az alkoholista szemeacutely szemeacutelyiseacutegrajza megvaacuteltozik oumlrdoumlgi koumlr

alakul ki az tuacutelzott alkoholfogyasztaacutes hataacutesai miatt a szemeacutely koumlzti csalaacutedi eacutes baraacuteti

kapcsolatok megromlaacutesa felbomlaacutesa az anyagi eacutes szociaacutelis biztonsaacuteg elveszteacutese miatt

keletkezett stresszt a szenvedeacutelybeteg meacuteg toumlbb alkohol elfogyasztaacutesaacuteval proacutebaacutelja oldani

Ezaacuteltal aacutellapota tovaacutebb romlik stigmatizaacuteloacutedik azonosiacutetani kezdi magaacutet a taacutersadalmi

koumlztudatban talaacutelhatoacute alkoholista keacutepeacutevel Az ilyen circulus vitiosusboacutel valoacute kikeruumlleacutes kuumllső

segiacutetseacuteggel szinte lehetetlen7

III Az alkoholizmus eacutes a bűnoumlzeacutes koumlzoumltti kapcsolat

A maacuter fentebb kifejtett alkohollal kapcsolatos taacutersadalmi terhek koumlzuumll kiemelkedik az erőszakos

bűnelkoumlveteacutes Ennek egyik oka hogy az alkohol oldja a gaacutetlaacutesokat Az ilyesfeacutele gaacutetlaacutesoldaacutes a

szakeacutertők szerint abban aacutell hogy jelentős mennyiseacuteg elfogyasztaacutesa csoumlkkenti a szociaacutelis

visszacsatolaacutes iraacutenti eacuterzeacutekenyseacuteget tehaacutet a szemeacutelyiseacuteg keveacutesbeacute eacuterzeacutekeli a kommunikaacutecioacute aacuteltal

maacutesokban kivaacuteltott hataacutest Ezt maacutesneacuteven bdquoalkoholhataacutesnakrdquo is nevezik8 Az alkoholhataacutes aacuteltal

kifejtett viselkedeacutes szemeacutelyenkeacutent elteacuterő viselkedeacutest vaacutelt ki amely fuumlgghet az elfogyasztott

alkohol fajtaacutejaacutetoacutel mennyiseacutegeacutetől az egyeacuten egeacuteszseacutegeacutere jellemző egyeacuteb vaacuteltozoacutektoacutel valamint

az egyeacuten alkoholfogyasztaacutessal kapcsolatos magatartaacutesaacutetoacutel is Ez utoacutebbi tekinteteacuteben oumlt

kuumlloumlnboumlző csoportba sorolhatoacutek az emberek9

1 Alkoholos italt nem fogyasztoacutek

2 Szociaacutelis ivoacutek (meacuterteacutekletes alkoholfogyasztoacutek)

3 Excessziacutev ivoacutek (nagy az elfogyasztott alkohol mennyiseacutege vagy gyakori az

alkoholabuacutezus nagy eseacutely az alkoholbeteggeacute vaacutelaacutesra)

6 Simon i m 529ndash532 o 7 Pikoacute i m 135ndash136 o 8 Buda Az alkoholoacutegiahellip 61 o 9 Levendel L Alkoholbetegek gyoacutegykezeleacutese eacutes gondozaacutesa Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1987 11ndash12 o

4 Alkoholbetegek (fuumlggő viszonyba keruumlltek az alkohollal annak hiaacutenyaacuteban elvonaacutesi

tuumlnetek jelentkeznek)

5 Kroacutenikus alkoholbetegek (testi ndash szellemi kaacuterosodaacutest szenvedők erőteljesen fuumlggő

viszonyban aacutellnak az alkohollal)

A hivatalos kriminaacutelstatisztika (Egyesiacutetett Rendőrseacutegi Uumlgyeacuteszseacutegi Bűnuumlgyi Statisztika -

ERUumlBS) adatai alapjaacuten 30 koumlruumlli a bűncselekmeacutenyt ittas aacutellapotban megvaloacutesiacutetoacute

bűnelkoumlvetők araacutenya (ezek jellemzőbben szituatiacutev jellegű emberoumlleacutesek suacutelyos testi seacuterteacutesek

garaacutezdasaacutegok koumlzlekedeacutesi bűncselekmeacutenyek) aacutem figyelembe kell venni azt is hogy az

alkoholos befolyaacutesoltsaacuteg nem csak az elkoumlvető eseteacuteben lehet teacutenyező hanem az aacuteldozateacuteban

A seacutertetti oldal eseteacuteben a legjellemzőbb alkohollal kapcsolatos bűncselekmeacutenyek a

rablaacutes eacutes a kifosztaacutes esetuumlkben a legveszeacutelyesebb az alkoholtoxikaacutecioacute első faacutezisa (a veacuteralkohol

szintet tekintve 05 ndash 15 ezreleacutek koumlzoumltt) mivel leginkaacutebb ilyenkor jellemző a gaacutetlaacutestalan eacutes

agressziacutev viselkedeacutes az oumlntuacuteleacuterteacutekeleacutes Emellett a rablaacutest vizsgaacuteloacute kutataacutes kimutatja hogy a

seacutertettek 24-aacutenaacutel jaacuterult hozzaacute ittas aacutellapotuk a cselekmeacuteny megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz ekkor a maacutesodik

eacutes harmadik faacutezis (15 ndash 25 ezreleacutek) a legveszeacutelyesebb a kordinaacutecioacute koncentraacutecioacute eacutes

doumlnteacuteskeacutepesseacuteg hiaacutenya miatt11

A kriminoloacutegiai szakirodalom alkoholizmus eacutes a bűnoumlzeacutes oumlsszefuumlggeacuteseit keacutet nagy oldalra

osztja cselekmeacutenyi eacutes szemeacutelyi A cselekmeacutenyi oldalhoz tartoznak az alkohol aacuteltal kivaacuteltott

(vagy legalaacutebb ittas) aacutellapotban toumlrteacutent erőszakos bűncselekmeacutenyek az ittas aacutellapotban

elkoumlvetett koumlzlekedeacutesi bűncselekmeacutenyek azon bűncselekmeacutenyek mikor az alkohol eszkoumlzkeacutent

szolgaacutel a bűncselekmeacuteny elkoumlveteacuteseacutehez valamint ide tartoznak meacuteg az alkohol befolyaacutesoltsaacuteg

aacutellapotaacuteban elkoumlvetett egyeacuteb bűncselekmeacutenyek Esetuumlkben haacuterom modellt kuumlloumlnboumlztethetuumlnk

meg Az első modell az alkohol idegrendszerre kifejtett hataacutesaira koncentraacutel Ide tartozik az

agresszioacute előideacutezeacutese noumlveleacutese a gaacutetlaacutesok oldaacutesa az iacuteteacutelőkeacutepesseacuteg megromlaacutesa A maacutesodik

modell eacuterteleacutemben maga az erőszakos magatartaacutes a bűnelkoumlveteacutesre valoacute hajlam vezet

alkoholfogyasztaacuteshoz ugyanis azon emberek eseteacuteben akikre jellemző az erőszakos

magatartaacutes valoacutesziacutenűbb a meacuterteacutektelen alkoholfogyasztaacutes feleacute valoacute bdquoeltoloacutedaacutesrdquo (szituaacutecioacutek

10 Nagy Laacuteszloacute Tibor Az erőszakos bűnoumlzeacutes In Kriminoloacutegia ndash Szakkriminoloacutegia (szerk Goumlnczoumll Katalin

Kerezsi Klaacutera Korinek Laacuteszloacute Leacutevay Mikloacutes) CompLex Kiadoacute Budapest 2006 369 o 11 Baacutecskai Erika Gerevich Joacutezsef Az alkoholfogyasztaacutes eacutes erőszakos viselkedeacutes hataacutesa az alkoholfogyasztaacutessal

oumlsszefuumlggő agresszioacutera vonatkozoacute hiedelmekre In A kockaacutezatos alkoholfogyasztaacutes spektruma (szerk Gerevich

Joacutezsef Vandlik Erika) Noran Libro Kiadoacute Budapest 2017 84ndash99 o

szubkultuacuteraacutek feleacute toumlrteacutenő orientaacutecioacute) A harmadik modell szerint a keacutet jelenseacuteg koumlzoumltt nincs

oksaacutegi oumlsszefuumlggeacutes inkaacutebb csak a keacutet magatartaacutes koumlzoumls okai kockaacutezati teacutenyezői eacuterveacutenyesuumllnek

A szemeacutelyi oldalhoz azon bűncselekmeacutenyek tartoznak elsősorban amelyek az elkoumlvető

italozoacute eacuteletmoacutedjaacuteval aacutellnak kapcsolatban Ez esetben cselekmeacutenyi oldalhoz hasonloacutean az

alkohol szerepeacutet vizsgaacuteljaacutek azonban itt nem a cselekmeacuteny szempontjaacuteboacutel hanem az

elkoumlvetőnek az alkohollal valoacute aacuteltalaacutenos kapcsolataacutenak iraacutenyaacuteboacutel A kutataacutesok itt nem az eacuteppen

aktuaacutelis bűncselekmeacuteny eacutes az alkohol koumlruumllmeacutenyeit hanem az alkoholnak az elkoumlvető

eacuteletuacutetjaacuteban valoacute szerepeacutet vizsgaacuteltaacutek Az eredmeacutenyek alapjaacuten a bűnelkoumlveteacutes eacutes az alkohollal

valoacute visszaeacuteleacutes paacuterhuzamosan fordul elő eacutes leginkaacutebb a fiatal felnőttekre jellemző eacutes az eacuteletkor

előrehaladtaacuteval mindkettő gyakorisaacutega csoumlkken Ide tehaacutet inkaacutebb az alkohol aacuteltal gerjesztett

szituaacutecioacutek meggondolatlan doumlnteacutesek cselekmeacutenyek tartoznak

IV A magyar alkoholpolitika

Az Egeacuteszseacuteguumlgyi Vilaacutegszervezet (WHO) 2014-es az alkohol eacutes az egeacuteszseacuteg koumlzoumltti kapcsolatot

reacuteszletező jelenteacutese alapjaacuten Magyarorszaacutegon fejenkeacutent aacutetlagosan eacutevi 133 liter alkohol fogy

ezzel pedig az OECD orszaacutegok koumlzoumltt az 5 helyet vilaacutegviszonylatban pedig a 10 helyet

foglaljuk el a bdquoranglistaacutebanrdquo Ezzel szemben hazaacutenk azon keveacutes euroacutepai orszaacuteg koumlzeacute tartozik

amelynek nincs iacuterott alkoholpolitikaacuteja terve a jelentős alkoholfogyasztaacutes visszaszoriacutetaacutesaacutera

szabaacutelyozaacutesaacutera 12

Maacuterpedig orszaacutegunkban nagy szuumlkseacuteg lenne az alkoholizmus a tuacutelzott alkoholfogyasztaacutes

visszaszoriacutetaacutesaacutera hiszen a 20 szaacutezad utolsoacute eacutevtizedeiben maacuter ndash maacuter orszaacutegos szinteket uumltoumltt

meg a tuacutelzott alkoholfogyasztaacutes A statisztikaacutek alapjaacuten az 1980-as eacutevek elejeacuten 200 ndash 300 ezer

alkoholistaacutet tartottak szaacutemon 2000-ben maacuter valamivel toumlbb mint 800 ezerre tetteacutek szaacutemukat

majd 2004-ben ez a szaacutem 692 ezerre csoumlkkent13 Fontos eacuteszben tartani hogy ezek az adatok

csak becsleacutesek az alkoholizmus laacutetenciaacuteja miatt a szaacutemok sokkal nagyobbak lehetnek a

valoacutesaacutegban Amiacuteg az alkoholistaacutek szaacutemaacutenak noumlvekedeacuteseacutehez elsősorban a szocializmus sajaacutetos

gazdasaacutegi szocioloacutegiai berendezkedeacutese jaacuterult hozzaacute majd a rendszervaacuteltaacutes utaacuteni időszak annak

bizonytalansaacutegai miatt (az alkoholfogyasztaacutes mint bdquokiuacutetrdquo a heacutetkoumlznapok szuumlrkeseacutegeacuteből) addig

csoumlkkeneacutesuumlkhoumlz a gazdasaacutegi eacutes szocioloacutegiai helyzet stabilizaacuteloacutedaacutesa eacutes az aacutellam bdquoalapfokuacute

beavatkozaacutesardquo Alapfokuacute beavatkozaacutes azeacutert mert ezek oumlnaacutelloacute nem pedig strateacutegiai szintű

12 World Health Organization Global status report on alcohol and health 2014ed World Health Organization

Luxembourg 2014 293 o 13 Bisztrai Tibor Magyar Statisztikai eacutevkoumlnyv 2004 Koumlzponti Statisztikai Hivatal Budapest 2005 205 o

korlaacutetozaacutesok szabaacutelyozaacutesok amelyek ugyan sajaacutet erejuumlkből sikereket eacuternek el az

alkoholabuacutezus visszaszoriacutetaacutesaacuteban de a nagyfokuacute siker eleacutereacuteseacutehez egy oumlsszehangolt strateacutegia

szuumlkseacuteges

Az ilyen beavatkozaacutesok koumlzeacute a koumlvetkező inteacutezkedeacutesek tartoznak14

1 A legaacutelis alkoholfogyasztaacutes 18 eacuteleteacutev betoumllteacuteseacutehez valoacute koumltoumlttseacutege

2 Az alkoholfogyasztaacutes Buumlntető Toumlrveacutenykoumlnyvbeli szabaacutelyozaacutesa (pl BTK 236 sect)

3 A bdquozeacuteroacute ndash toleranciardquo elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese a jaacuterművezeteacutes tereacuten

4 Az uacuten bdquoneacutepegeacuteszseacuteguumlgyirdquo termeacutekadoacute amely a kuumlloumlnfeacutele alkoholos italokat suacutejtja

5 Az alkoholos italok reklaacutemjainak megjeleneacuteseacutet szabaacutelyozoacute rendelkezeacutesek

6 A civil kezdemeacutenyezeacutesek taacutemogataacutesa

7 Az alkohol aacuterusiacutetaacutes kiszolgaacutelaacutes fogyasztaacutes korlaacutetozaacutesaacutera vonatkozoacute szabaacutelyok

Mint maacuter fentebb emliacutetettem az ilyen inteacutezkedeacutesek hateacutekonysaacutega oumlnmagukban nem teljes

mivel hiaacutenyzik belőluumlk az őket rendszerbe oumlsszefűző strateacutegia amelyben kifejthetneacutek

hataacutesukat Emellett ezen rendelkezeacutesek veacutegrehajtaacutesa minőseacutege koumlzoumltt is talaacutelhatunk neacutehaacuteny

hibaacutet A koumlvetkezőkben neacutehaacuteny ilyet sorolok fel

Ilyen az uacutegynevezett bdquoneacutepegeacuteszseacuteguumlgyi termeacutekadoacuterdquo amely nem vonatkozik az oumlsszes

alkoholos italra (kuumlloumlnfeacutele paacuterlatok mentesseacutege) a 18 eacuteleteacutev betoumllteacuteseacutehez valoacute koumltoumlttseacuteg

neheacutezkes ellenőrzeacutese vagy akaacuter az alkohol aacuterusiacutetaacutesaacutet kiszolgaacutelaacutesaacutet fogyasztaacutesaacutet korlaacutetozoacute

szabaacutelyok amelyek betartataacutesa szinteacuten akadaacutelyokba uumltkoumlzik Baacuter a bdquozeacuteroacute ndash toleranciardquo elve

eacuterveacutenyesuumll azonban a koumlzuacuteti ellenőrzeacutes alkalmaacuteval tartott alkoholfogyasztaacutesra vonatkozoacute

vizsgaacutelat rendszertelenseacutege miatt jelentős a laacutetencia Ide sorolhatoacute meacuteg az alkoholoacutegia

alulfinansziacuterozottsaacutega az ebből keletkező szakember hiaacuteny amely miatt a kuumlloumlnfeacutele prevencioacutes

programok hateacutekonysaacutega is csoumlkken valamint a taacutersadalomban megjelennek az

alkoholizmussal kapcsolatos miszkoncepcioacutek Hiaacutenyzik az alkoholmentes rendezveacutenyek

gyakorlata amely elsősorban a fiatalok aacuteltal laacutetogatott esemeacutenyek eseteacuteben lenne indokolt

illetve ott ahol a szuumlleikkel egyuumltt kiskoruacuteak is jelen vannak Az ivaacutes koumlrnyezeteacutenek eacutes

felteacuteteleinek befolyaacutesolaacutesaacutera iraacutenyuloacute kezdemeacutenyezeacutesek ugyan megtalaacutelhatoacutek aacutem ezek

szoacutervaacutenyosak hiaacutenyzik belőluumlk a hateacutekonysaacutegukhoz szuumlkseacuteges rendszeresseacuteg attraktivitaacutes

ugyanide sorolhatoacute az alkohol toumlmegkommunikaacutecioacuteban valoacute szerepelteteacuteseacutenek hiaacutenya

14 Buda Beacutela Alkoholpolitika- eacutes strateacutegia httpsdocplayerhu1091189-2-az-alkohol-politika-alapelveihtml

(2018 09 18)

Veacutelemeacutenyem szerint a magyar alkoholpolitika oumlsszehangolaacutesa mellett a koumlvetkező

inteacutezkedeacutesekre vaacuteltoztataacutesokra is szuumlkseacuteg lenne

1 A reacuteszletes tudomaacutenyosan megalapozott elfogulatlan ismeretekhez eacutes informaacutecioacutekhoz

jutaacutes biztosiacutetaacutesa ezaacuteltal a taacutersadalmi koumlztudatban megtalaacutelhatoacute alkoholizmussal kapcsolatos

hiaacutenyossaacutegok feacutelreeacutertelmezeacutesek bdquokigyomlaacutelaacutesardquo Ennek eszkoumlzei lehetnek az aacuteltalaacutenos

iskolaacutekban koumlzeacutepiskolaacutekban lebonyoliacutetott ismeretterjesztő programok ceacutelzott lakossaacutegi

kommunikaacutecioacutes kampaacutenyok finansziacuterozaacutesa a figyelmeztető feliratoknak az alkohol tartalmuacute

italok csomagolaacutesaacuten valoacute elhelyezeacuteseacutenek koumltelezőveacute teacutetele

2 Az alkoholos italokhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes korlaacutetozaacutesa Jogi szabaacutelyozaacutes szigoriacutetaacutesa

jogszabaacutelyok betartaacutesaacutenak hateacutekonyabbaacute teacutetele ennek ellenőrizhetőseacutegeacutenek megteremteacutese

3 A bdquozeacuteroacute ndash toleranciardquo elveacutenek megtartaacutesa a kileacutegzeacuteses teszt (bdquoszondaacuteztataacutesrdquo)

gyakorisaacutegaacutenak noumlveleacutese nem csak bdquorazziaszerűrdquo nagy mennyiseacutegű hanem folyamatos

ellenőrzeacutesek tartaacutesa

4 Koumlzoumlsseacutegi oumlnsegiacutető teveacutekenyseacutegek taacutemogataacutesa neacutepszerűsiacuteteacutese az azokat koumlruumll lengő

teacutevhitek eloszlataacutesa Az ilyen csoportokkal valoacute aktiacutev egyuumlttműkoumldeacutes keacutepzeacutesi programok

indiacutetaacutesa

5 Az alkoholizmus kutataacutesaacutenak finansziacuterozaacutesa az ilyen kutataacutesok koordinaacutecioacutejaacutenak

kialakiacutetaacutesa

6 Az alkohol tartalmuacute italok reklaacutemozaacutesaacutera eacutes szponzoraacutecioacutejukra vonatkozoacute

hataacuterozottabb szabaacutelyok megalkotaacutesa A hirdeteacutesek tiltaacutesa bizonyos sportrendezveacutenyeken a

koumlzteruumllet reklaacutemozaacutes korlaacutetozaacutesa időintervallumhoz koumlteacutese (peacuteldaacuteul televiacutezioacuteban este kilenc

eacutes reggel nyolc koumlzoumltt)

7 Az egyeacuteszseacuteguumlgyi alap- eacutes szakellaacutetaacutes a szociaacutelis rendszer teveacutekenyseacutegeacutenek

oumlsszehangolaacutesa az alkoholprobleacutemaacutekkal kuumlszkoumldők eacuterdekeacuteben Korai kezeleacutesbe veacuteteli

programok kialakiacutetaacutesa amelyek segiacutetenek azonosiacutetani az alkoholbetegeket eacutes kezeleacutesuumlket meacuteg

betegseacuteguumlk korai staacutediumaacuteban megkezdeni

V Nemzetkoumlzi kitekinteacutes15

A magyar alkoholpolitika bemutataacutesa utaacuten eacuterdemesnek tartom neacutehaacuteny nemzetkoumlzi

kezdemeacutenyezeacutes bemutataacutesaacutet is ahol az előző fejezetben felsorolt javaslatok valamint maacutes

15 A fejezethez a WHO 2014-es jelenteacuteseacutet hasznaacuteltam World Health Organization Global status report on alcohol

and health 2014ed World Health Organization Luxembourg 2014 61 ndash 62 o

eszkoumlzoumlk segiacutetseacutegeacutevel sikeresen csoumlkkenthető az adott orszaacutegra jellemző alkoholfogyasztaacutes

meacuterteacuteke

A Deacutel-afrikai Koumlztaacutersasaacutegban a kormaacuteny 2010-ben egy miniszteri bizottsaacutegot hozott leacutere

amelynek feladata az alkohol kaacuteros hataacutesait csoumlkkentő strateacutegiaacutek eacutes programok kidolgozaacutesa eacutes

veacutegrehajtaacutesa volt Baacuter sokan a bdquoszemeacutelyes felelősseacutegrdquo felőli megkoumlzeliacuteteacutest javasoltaacutek a

bizottsaacuteg a bdquokoumlzegeacuteszseacuteguumlgyrdquo iraacutenyaacuteboacutel indult el a strateacutegiaacutek kidolgozaacutesaacutenak uacutetjaacuten A kuumlloumlnfeacutele

miniszteacuteriumok sajaacutet hataacuteskoumlruumlk alapjaacuten jaacuterultak hozzaacute a koumlzoumls feladathoz valamint a bizottsaacuteg

szorgalmazta hogy a kormaacuteny fontolja meg a bdquozeacuteroacute ndash toleranciardquo bevezeteacuteseacutet (a Koumlzlekedeacutesi

Miniszteacuterium hataacuteskoumlre) emelje a legaacutelis alkoholfogyasztaacutes korhataacuteraacutet 21 eacutevre (az Ipar eacutes

Kereskedelmi Miniszteacuterium hataacuteskoumlre) Baacuter a bizottsaacuteg teveacutekenyseacutegeacutenek hateacutekonysaacutegaacutet meacuteg

korai lenne megaacutellapiacutetani aacutem az előrejelzeacutesek szerint az inteacutezkedeacutesek keacutepesek lesznek az

alkoholprobleacutemaacutek csoumlkkenteacuteseacutere Emellett egy az egeacutesz kormaacutenyt magaacuteban foglaloacute bizottsaacuteg

mindenkeacutepp előremutatoacute kezdemeacutenyezeacutes amelyre a joumlvőben tovaacutebb is fejlődhet

Feheacuteroroszorszaacutegban 2011-ben egy az Egeacuteszseacuteguumlgyi Miniszteacuterium aacuteltal az eacuterdekeltek

tanaacutecsadaacutesaacuteval leacutetrehozott 4 eacuteves nemzeti programot vezettek be A program fő ceacutelja az

alkohollal oumlsszefuumlggő bűncselekmeacutenyek balesetek fuumlggőseacuteg visszaszoriacutetaacutesa volt Uacutej

rendelkezeacutesek kezdemeacutenyezeacutesek keruumlltek bevezeteacutesre mint peacuteldaacuteul a bdquozeacuteroacute ndash toleranciardquo elve

az alkoholos italok teacuteveacuteben eacutes raacutedioacuteban toumlrteacutenő reklaacutemozaacutesaacutenak reggel 7 eacutes este 10 oacutera koumlzoumltti

megtiltaacutesa a biacutersaacutegok oumlsszegeacutenek megemeleacutese Az eredmeacutenyek nem sokkal bevezeteacutesuumlk utaacuten

maacuter gyors eredmeacutenyeket produkaacuteltak az alkoholfogyasztaacutes a 2011 ndash 2012-es intervallumban

65 -kal csoumlkkent (amelyet egy uacutejabb maacuter 114-os csoumlkkeneacutes koumlvetett a koumlvetkező eacutevben)

illetve az alkoholos befolyaacutesoltsaacuteg alatti bűnelkoumlveteacutesek szaacutema is csoumlkkent

Mongoacuteliaacuteban 2011 utaacuten egy a miniszterelnoumlk aacuteltal vezetett mozgalom indult az alkoholos

italok gyaacutertaacutesaacutenak eladaacutesaacutenak hozzaacutefeacuterhetőseacutegeacutenek szabaacutelyozaacutesa eacuterdekeacuteben 80 aacutellami eacutes nem

aacutellami szervezetből aacutelloacute haacuteloacutezatot hoztak leacutetre amelynek feladata az bdquoAlkoholtoacutel mentes

Mongoacuteliardquo kezdemeacutenyezeacutes bevezeteacutese volt A program ceacutelja a taacutersadalom figyelmeacutenek

felhiacutevaacutesa az uacutej rendelkezeacutesek kidolgozaacutesa eacutes a jogi koumlrnyezet kialakiacutetaacutesa toumlrveacutenyjavaslatok

kidolgozaacutesa volt

VI Oumlsszegzeacutes

Az alkoholizmus korunk egyik legnagyobb taacutersadalmi probleacutemaacutejaacutet jelentő deviancia amely

fenyegeti a taacutersadalom gazdasaacutegi szociaacutelis eacutes egeacuteszseacuteguumlgyi aspektusaacutet is Ezek mellett jelentős

hataacutest fejt ki a bűnoumlzeacutesre is A keacutet jelenseacuteg koumlzoumltti kapcsoloacutedaacutesi pontokat megvizsgaacutelva

megaacutellapiacutethatjuk hogy baacuter az alkoholizmus nem jelent egyenes utat a bűnoumlzeacuteshez azonban

jelentős befolyaacutesoloacute teacutenyezőkeacutent van jelen mind elkoumlvetői mind seacutertetti oldalon Szerepe

megnyilvaacutenulhat magaacuteban a cselekmeacutenyben is mint egyfajta katalizaacutetor valamint a

bűnelkoumlvető eacutes az aacuteldozat szemeacutelyiseacutegeacuteben is (gondoljunk csak azon hataacutesaira amelyek az

egyeacuten egeacuteszseacutegeacutet eacutes szociaacutelis helyzeteacutet is kaacuterosiacutetjaacutek)16 Ebbeacuteli eacutes az eacutelet maacutes teruumlletein kifejtett

kaacuteros hataacutesai miatt szuumlkseacuteges a maacuter sok orszaacutegban (peacuteldaacuteul Neacutemetorszaacuteg Sveacutedorszaacuteg

Norveacutegia) leacutetező alkoholpolitika kidolgozaacutesa Magyarorszaacutegon azonban baacuter szuumlkseacutegesseacutege

keacutetseacutegtelen nincs ilyen strateacutegiai terv kidolgozva A jelenleg eacuteletben leacutevő korlaacutetozaacutesok

oumlnmagukban nem elegendőek ahhoz hogy visszaszoriacutetsaacutek az alkoholizmus aacuteltal kifejtett

taacutersadalmi probleacutemaacutekat ezeacutert ezek aacutetalakiacutetaacutesa rendszerbe foglalaacutesa eacutes kiegeacutesziacuteteacutese mindenkeacutepp

szuumlkseacuteges A nemzeti szintű alkoholpolitika hozzaacutejaacuterul az alkoholizmus jelentette

komplikaacutecioacutek megoldaacutesaacutehoz amely mindannyiunk eacuterdeke hiszen ezaacuteltal csoumlkkennek az aacuteltala

okozott egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes gazdasaacutegi terheink biztonsaacutegosabbaacute vaacutelik eacuteletuumlnk eacutes az e

szenvedeacutelybetegseacutegben szenvedő embertaacutersaink eacuteleteacutet is jobbaacute tehetjuumlk

16 Leacutevay Mikloacutes Az alkoholizmus a kaacutebiacutetoacuteszer- probleacutema eacutes a bűnoumlzeacutes oumlsszefuumlggeacutesei In Kriminoloacutegia ndash

Szakkriminoloacutegia (szerk Goumlnczoumll Katalin Kerezsi Klaacutera Korinek Laacuteszloacute Leacutevay Mikloacutes) CompLex Kiadoacute

Budapest 2006 474 o

Szijaacutertoacute Istvaacuten

joghallgatoacute (PTE AacuteJK) az OacuteNSZ Koumlzjogi Tagozataacutenak tagja

Van-e leacutetjogosultsaacutega Biztonsaacutegi Tanaacutecs hataacuterozatai jogszerűseacutegi feluumllvizsgaacutelataacutenak

I Bevezeteacutes

A nemzetkoumlzi kapcsolatokra binaacuteris rendszerkeacutent tekinthetuumlnk abboacutel a szempontboacutel hogy az

aacutellamok koumlzoumltti haacuteboruacutet beacuteke a beacutekeacutet pedig haacuteboruacute koumlvette eacutes iacutegy tovaacutebb Napjainkban e

probleacutema feloldaacutesaacutera a nemzetkoumlzi vitaacutek beacutekeacutes rendezeacuteseacutenek nemzetkoumlzi jogi koumltelezettseacutege ad

lehetőseacuteget amely az Egyesuumllt Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmaacutenyaacutenak 1 eacutes 2 cikkeacuten

alapszik1 Az 1 cikk hataacuterozza meg az ENSZ ceacuteljait2 miacuteg a 2 cikk azokat az elveket amelyeket

mind a szervezet mind pedig a tagaacutellamok koumltelesek betartani az ENSZ ceacuteljainak

megvaloacutesiacutetaacutesa folyamataacuteban Ezek koumlzoumltt talaacuteljuk az aacutellamok azon koumltelezettseacutegeacutet hogy uacutegy

rendezzeacutek nemzetkoumlzi vitaacuteikat hogy a nemzetkoumlzi beacutekeacutet eacutes biztonsaacutegot valamint igazsaacutegot

koumlzben ne veszeacutelyeztesseacutek3 Ezt egeacutesziacuteti ki a 2 cikk negyedik pontja amely koumltelezi az

aacutellamokat hogy tartoacutezkodjanak nemzetkoumlzi kapcsolataikban az erőszakkal valoacute fenyegeteacutestől

vagy az erőszak alkalmazaacutesaacutetoacutel maacutes aacutellam teruumlleti integritaacutesaacuteval vagy politikai

fuumlggetlenseacutegeacutevel szemben illetve az erőszak baacutermely maacutes moacutedon toumlrteacutenő alkalmazaacutesaacutetoacutel

amely ellenteacutetes az ENSZ ceacuteljaival4 Ez utoacutebbit tekintjuumlk az erőszak nemzetkoumlzi jogi

tilalmaacutenak5 A nemzetkoumlzi beacuteke eacutes biztonsaacuteg megőrzeacuteseacuteeacutert az ENSZ Biztonsaacutegi Tanaacutecsa (a

tovaacutebbiakban BT vagy Tanaacutecs) valamint a Koumlzgyűleacutes a felelős Ezt a rendszert nevezzuumlk a

kollektiacutev biztonsaacuteg rendszereacutenek amelyre maacuter a Nemzetek Szoumlvetseacutege (a tovaacutebbiakban

Neacutepszoumlvetseacuteg) is toumlrekedett

Az aacutellamok teruumlleti szuverenitaacutesa fuumlggetlenseacutege eacutes egyenlőseacutege mellett az imeacutent emliacutetett

szabaacutelyokra uacutegy tekinthetuumlnk mint a nemzetkoumlzi kapcsolatok keretszabaacutelyaira Ugyanakkor e

szabaacutelyok kikeacutenyszeriacuteteacuteseacutere hagyomaacutenyosan nincsenek a nemzetkoumlzi koumlzoumlsseacutegben alkalmas

szervek6 Az ENSZ leacutetrejoumltteacutetől szaacutemiacutetva viszont a Biztonsaacutegi Tanaacutecsnak pontosan ez a ceacutelja

1 Bruhaacutecs Jaacutenos Nemzetkoumlzi jog I Aacuteltalaacutenos reacutesz Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest-Peacutecs 2011 221ndash222 o 2 Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek Alapokmaacutenya 1 cikk 3 Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek Alapokmaacutenya 2 cikk 3 pont 4 Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek Alapokmaacutenya 2 cikk 4 pont 5 Az erőszak fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet toumlbbszoumlr is megkiacuteseacuterelteacutek A legegyszerűbb eacutes a gyakorlathoz a

legkoumlzelebb aacutelloacute definiacutecioacute az erőszakra az hogy az nem maacutes mint a fegyveres erőszak Kende Tamaacutes ndash Nagy

Boldizsaacuter ndash Sonnevend Paacutel ndash Valki Laacuteszloacute (szerk) Nemzetkoumlzi jog Complex Kiadoacute Budapest 2014 726ndash727 o 6 Malcolm N Shaw International Law Sixth Edition Cambridge University Press Cambridge 2008 1118 o

Azonban amikor a BT az Alapokmaacuteny VII fejezete szerinti hataacuteskoumlreacutet gyakorolja

előfordul hogy e hataacuteskoumlr gyakorlaacutesa soraacuten nincsen tekintettel a nemzetkoumlzi jog fontos

szabaacutelyaira Ez ahhoz vezet hogy egy-egy hataacuterozat tagaacutellamok aacuteltali implementaacutecioacuteja

koumlvetkezteacuteben toumlbb esetben is előfordult a nemzetkoumlzi jog fontos szabaacutelyainak a megseacuterteacutese A

cikk ceacutelja hogy megvizsgaacutelja van-e lehetőseacuteg a BT hataacuterozatainak biacuteroacutesaacutegi feluumllvizsgaacutelataacutera

eacutes ennek megfelelően javaslatot fogalmazzon meg a BT hataacuteskoumlri probleacutemaacuteinak az orvoslaacutesaacutera

II A nemzetkoumlzi beacuteke eacutes biztonsaacuteg rendszere

Az I vilaacuteghaacuteboruacute szoumlrnyűseacutegei utaacuten a győztes hatalmak (toumlbbek koumlzoumltt az Egyesuumllt Aacutellamok

Nagy-Britannia Franciaorszaacuteg eacutes Oroszorszaacuteg) uacutegy doumlntoumlttek hogy leacutetrehoznak egy

nemzetkoumlzi szervezetet a Neacutepszoumlvetseacuteget amelynek a ceacutelja a nemzetkoumlzi beacuteke eacutes biztonsaacuteg

megőrzeacutese lett volna7 A szerződő felek a preambulumban ezt elsődlegesen azaacuteltal kiacutevaacutentaacutek

biztosiacutetani hogy koumltelezettseacuteget vaacutellaltak a haacuteboruacute elkeruumlleacuteseacutere8 Aacutem ez nem univerzaacutelis

koumltelezettseacuteg volt9

A Neacutepszoumlvetseacuteg Egyezseacutegokmaacutenya nagy előreleacutepeacutest jelentett mivel a szerződő felek

lemondtak a haacuteboruacuteroacutel bizonyos korlaacutetok koumlzoumltt eacutes ceacutelul tűzteacutek ki a fegyverkorlaacutetozaacutest10

tovaacutebbaacute leacutetrehoztaacutek az Aacutellandoacute Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacutegot A nemzetkoumlzi kapcsolatok toumlrteacuteneteacuteben

eddig peacuteldaacutetlan leacutepeacutes volt a kollektiacutev biztonsaacuteg rendszereacutenek a kialakiacutetaacutesa is A 10 cikk

kimondta hogy a reacuteszes aacutellamok koumltelesek tiszteletben tartani valamint kuumllső fenyegeteacutessel

szemben megveacutedeni maacutes aacutellamok teruumlleti integritaacutesaacutet eacutes politikai fuumlggetlenseacutegeacutet11

A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacute azonban pontot tett a Neacutepszoumlvetseacuteg erőfesziacuteteacuteseinek a veacutegeacutere Az

Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutet a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuten az 1945 aacuteprilis 25 eacutes juacutenius 26 koumlzoumltt

San Francisco-ban tartott konferenciaacuten hoztaacutek leacutetre Ezen 51 aacutellam vett reacuteszt12 A Neacutepszoumlvetseacuteg

7 Irk Albert A Nemzetek Szoumlvetseacutege II Kiadaacutes Danubia Kiadoacute Peacutecs 1926 15ndash20 o 8 Irk i m 22 o 9 Ez azeacutert nem azonos tartalmuacute tilalom az ENSZ aacuteltal kialakiacutetott kollektiacutev biztonsaacuteg rendszere aacuteltal felaacutelliacutetott

tilalommal mert a Tanaacutecs keacutetfeacutele eljaacuteraacutesa eseteacuten egyik esetben sincs kellően szankcionaacutelva az az eset amikor egy

aacutellam nem fogadja meg a Tanaacutecs javaslataacutet Ha a nemzetkoumlzi beacutekeacutet fenyegető vita bejelenteacutese eseteacuten a felek nem

fogadjaacutek meg a Tanaacutecs javaslataacutet akkor az Egyezseacutegokmaacuteny engedeacutelyezi hogy haacuterom hoacutenap eltelteacutevel a felek

haacuteboruacutehoz folyamodjanak Valamint ha a nemzetkoumlzi beacutekeacutet fenyegető vitaacutet a Tanaacutecs megvizsgaacutelja azonban nem

keacutepes egyezseacutegre jutni a keacuterdeacutesben akkor az Egyezseacutegokmaacuteny alapjaacuten valamennyi tag az igazsaacutegossaacutegra eacutes a

jogra tekintettel sajaacutet meglaacutetaacutesa szerint cselekedhet Ld Nemzetek Szoumlvetseacutegeacutenek Egyezseacutegokmaacutenya 12 cikk eacutes

15 cikk 10 Nemzetek Szoumlvetseacutegeacutenek Egyezseacutegokmaacutenya 8 cikk 11 Nemzetek Szoumlvetseacutegeacutenek Egyezseacutegokmaacutenya 10 cikk 12 Pandler Aacuterpaacuted Az ENSZ Biztonsaacutegi Tanaacutecsa Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1974 70ndash71 o

utaacuten az ENSZ Alapokmaacutenya bizonyos szempontboacutel hasonloacute bizonyos szempontboacutel pedig

elteacuterő moacutedon proacutebaacutelja a mai napig biztosiacutetani a nemzetkoumlzi beacutekeacutet eacutes biztonsaacutegot13

Ahogy maacuter a bevezeteacutesben is utaltam raacute a kollektiacutev biztonsaacuteg rendszere az Alapokmaacuteny

1 cikkeacutenek 1 pontjaacuten alapszik amely szerint az ENSZ ceacutelja hogy bdquofenntartsa a nemzetkoumlzi

beacutekeacutet eacutes biztonsaacutegot eacutes eveacutegből hathatoacutes egyuumlttes inteacutezkedeacuteseket tegyen a beacutekeacutet fenyegető

bűncselekmeacutenyek megelőzeacuteseacutere eacutes megszuumlnteteacuteseacutere a taacutemadoacute cselekmeacutenyeknek vagy a beacuteke

maacutes moacutedon toumlrteacutenő megbontaacutesaacutenak elnyomaacutesaacutera valamint beacutekeacutes eszkoumlzoumlkkel az igazsaacutegossaacuteg

eacutes a nemzetkoumlzi jog elveinek megfelelő moacutedon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetkoumlzi

viszaacutelyokat eacutes helyzeteket amelyek a beacuteke megbontaacutesaacutera vezethetnekrdquo14

Emellett a 24 cikk kimondja hogy a nemzetkoumlzi beacuteke eacutes biztonsaacuteg fenntartaacutesaacuteeacutert

elsősorban a BT felelős tovaacutebbaacute hogy a BT e felelősseacutegeacuteből eredő koumltelesseacutegeinek

teljesiacuteteacutesekor a tagaacutellamok neveacuteben jaacuter el15 Tovaacutebbaacute az Alapokmaacuteny 25 cikke16 a BT

valamennyi hataacuterozataacutet koumltelezőnek nyilvaacuteniacutetja a tagaacutellamokra tekintettel vagyis ellenteacutetben a

Neacutepszoumlvetseacuteg rendszereacutevel nincs kibuacutevaacutesi lehetőseacuteg az erőszak tilalma aloacutel ha a Tanaacutecs

megaacutellapiacutetja a beacuteke veszeacutelyezteteacuteseacutet megszegeacuteseacutet vagy agresszioacutet17

Az Alapokmaacuteny VI eacutes VII Fejezete foglalkozik a nemzetkoumlzi beacuteke eacutes biztonsaacuteg

fenntartaacutesaacuteval A VI Fejezet amely a bdquoViszaacutelyok Beacutekeacutes Rendezeacuteserdquo ciacutemet viseli azon

eshetőseacutegekkel foglalkozik amikor keacutet vagy toumlbb aacutellam viszaacutelya veszeacutelyeztetheti a nemzetkoumlzi

beacuteke eacutes biztonsaacuteg fenntartaacutesaacutet18 A BT minden ilyen vitaacutet megvizsgaacutelhat a 34 cikk alapjaacuten eacutes

ha megiacuteteacuteleacutese szerint e vita veszeacutelyeztetheti a beacutekeacutet akkor haacuterom lehetőseacutege van19 A 33 cikk

2 pontja alapjaacuten felhiacutevhatja a feleket a vita beacutekeacutes rendezeacuteseacutere20 A 36 cikk 1 pontja alapjaacuten

eljaacuteraacutesi vagy rendezeacutesi moacutedokat ajaacutenlhat21 eacutes veacuteguumll de nem utolsoacute sorban a 37 cikk 2 pontja

13 Ramesh Thakur The United Nations Peace and Security Cambridge University Press New York 2006 30 o 14 Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek Alapokmaacutenya 1 cikk 1 pont 15 Pandler i m 94 o 16 bdquoA Szervezet tagjai megegyeznek abban hogy a Biztonsaacutegi Tanaacutecs hataacuterozatait a jelen Alapokmaacutenynak

megfelelően elfogadjaacutek eacutes veacutegrehajtjaacutekrdquo Ld Egyesuumllt Nemzetek Szervezete Alapokmaacuteny 25 cikk 17 Eacuterdemes itt felhozni azt hogy a BT hataacuterozatok koumltelező jellege koumlruumll talaacutelhatunk ellenteacutetes veacutelemeacutenyeket A

keacutezenfekvő vaacutelasz az hogy a BT hataacuterozatait a tagaacutellamok koumltelesek veacutegrehajtani Azonban egyes neacutezetek szerint

csak azon hataacuterozatok koumltelezők amelyekben a BT utal az Alapokmaacuteny VII fejezeteacutere Ezzel szemben a

Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg Namiacutebia-uumlgyben adott tanaacutecsadoacute veacutelemeacutenye szerint ahhoz hogy eldoumlnthessuumlk hogy a BT

adott hataacuterozata koumltelező-e vizsgaacutelni kell annak szoumlvegezeacuteseacutet eacutes a Tanaacutecs szaacutendeacutekaacutet is arra tekintettel hogy leacutetre

akar-e hozni a tagaacutellamok iraacutenyaacuteba koumltelezettseacuteget Ld Dan Joyner Legal Bindingness of Security Council

Resolutions Generally and Resolution 2334 on the Israeli Settlements in Particular httpswwwejiltalkorglegal-

bindingness-of-security-council-resolutions-generally-and-resolution-2334-on-the-israeli-settlements-in-

particular (2018 09 30) 18 Pandler i m 108 o 19 Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek Alapokmaacutenya 34 cikk 20 Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek Alapokmaacutenya 33 cikk 2 pont 21 Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek Alapokmaacutenya 36 cikk 1 pont

alapjaacuten a vita rendezeacuteseacutenek elveire vonatkozoacute ajaacutenlaacutest tehet a feleknek22 Fontos megjegyezni

hogy a VI Fejezet alapjaacuten hozott hataacuterozatok valamint ajaacutenlaacutesok nem koumltelezők a tagaacutellamokra

neacutezve

A VII Fejezet a nemzetkoumlzi beacuteke eacutes biztonsaacuteg veszeacutelyezteteacuteseacutevel megszegeacuteseacutevel eacutes

taacutemadoacute cselekmeacutenyekkel foglalkozik23 A VII Fejezet alapjaacuten a Tanaacutecsnak haacuterom lehetőseacutege

van ilyen esetben a 40 cikk alapjaacuten ideiglenes rendszabaacutelyokat24 a 41 cikk alapjaacuten nem

fegyveres rendszabaacutelyokat25 eacutes a 42 cikk alapjaacuten fegyveres rendszabaacutelyokat foganatosiacutethat26

Azonban a 39 cikk kimondja hogy mielőtt ezek koumlzuumll baacutermelyikre is sor keruumllhetne a

Tanaacutecsnak meg kell aacutellapiacutetania a beacuteke veszeacutelyezteteacuteseacutenek vagy megszegeacuteseacutenek vagy taacutemadoacute

cselekmeacutenynek fennforgaacutesaacutet27

Oumlsszegezve a BT hataacuteskoumlre kiterjed minden olyan aacutellamok koumlzoumltti viszaacutelyra amely

magaacuteban hordozhatja a nemzetkoumlzi beacuteke eacutes biztonsaacuteg veszeacutelyezteteacuteseacutet vagy egyenesen

veszeacutelyezteti illetve megszegi azt Tovaacutebbaacute akkor is cselekedhet a Tanaacutecs ha egy aacutellam

agresszioacutet koumlvet el egy maacutesik aacutellammal szemben28

A nem fegyveres rendszabaacutelyok magukba foglaljaacutek a gazdasaacutegi kapcsolatok a vasuacuteti

tengeri leacutegi postai taacuteviacuteroacute- raacutedioacute- eacutes egyeacuteb forgalom teljes vagy reacuteszleges felfuumlggeszteacuteseacutet

valamint a diplomaacuteciai kapcsolatok megszakiacutetaacutesaacutet Ezek valamennyi ENSZ tagaacutellamra neacutezve

koumltelezők29

Ezzel szemben a fegyveres rendszabaacutelyok nem koumltelezők azokat nem kell veacutegrehajtania

a tagaacutellamoknak ehelyett ezek a rendszabaacutelyok felhatalmazaacutest adhatnak katonai beavatkozaacutesra

Az Alapokmaacuteny szerint a BT leacutegi tengeri eacutes szaacuterazfoumlldi fegyveres erők felhasznaacutelaacutesaacuteval olyan

műveleteket foganatosiacutethat amelyeket a nemzetkoumlzi beacuteke eacutes biztonsaacuteg fenntartaacutesaacutehoz vagy

helyreaacutelliacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacutegesnek iacuteteacutel30 Valamint arroacutel kell meacuteg szoacutet ejteni hogy a 43 cikk

előiacuterja hogy a tagaacutellamok nemzetkoumlzi szerződeacuteseket koumlssenek amellyel a BT hasznaacutelataacuteba

22 Bruhaacutecs Jaacutenos Nemzetkoumlzi jog II Kuumlloumlnoumls reacutesz Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest-Peacutecs 2011 281 o 23 Ahogy Pandler Aacuterpaacuted fogalmaz bdquoEz a fejezet az amely az Alapokmaacuteny rendszereacutenek tengelyekeacutent arra lenne

hivatott hogy a fennkoumllt ceacutelok eacutes elvek megseacuterteacutese eseteacuten azokat keacutenyszeriacutető inteacutezkedeacutesekkel betartassardquo Ld

Pandler i m 119 o 24 Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek Alapokmaacutenya 40 cikk 25 Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek Alapokmaacutenya 41 cikk 26 Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek Alapokmaacutenya 42 cikk 27 Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek Alapokmaacutenya 39 cikk 28 A BT nem kizaacuteroacutelag erőszak alkalmazaacutesa nyomaacuten aacutellapiacutethatja meg a fentebb felsorolt teacutenyaacutellaacutesokat Szaacutemos

esetben aacutellapiacutetotta meg a beacuteke veszeacutelyezteteacuteseacutet erőszak alkalmazaacutesaacutenak hiaacutenyaacuteban is Erre kitűnő peacutelda lehet hogy

a BT uacutegy iacuteteacutelte meg Rodeacutezia egyoldaluacute fuumlggetlenseacutegi nyilatkozataacutet (1965) hogy az veszeacutelyezteti a beacutekeacutet Ld

ENSZ BT 217 (1965) sz hataacuterozat SRES217 (1965) 1965 november 20 1 pont 29 Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek Alapokmaacutenya 41 cikk 30 Egyesuumllt Nemzetek Szervezeteacutenek Alapokmaacutenya 42 cikk

utaljaacutek fegyveres erőiket de ezek a szerződeacutesek maacuteig nem joumlttek leacutetre sőt az ezen haderőt

iraacutenyiacutetani hivatott Vezeacuterkari Bizottsaacuteg sem műkoumldik de facto31 Ez az oka annak hogy a BT

csak felhatalmazaacutest adhat a katonai beavatkozaacutesra eacutes nem utasiacutetaacutest

Iacutegy tehaacutet leacutetrejoumltt egy olyan szervezet amely leacutetrehozta a kollektiacutev biztonsaacuteg ndash elviekben

ndash műkoumldőkeacutepes rendszereacutet Az erőszak tilalmaacutet a BT kisebb-nagyobb hateacutekonysaacuteggal eacutes

elhataacuterozaacutessal keacutepes feluumlgyelni Ennek a jelentőseacutege ahogy maacuter emliacutetettem nem vitathatoacute

koraacutebban egyaacuteltalaacuten nem volt meacuteg csak hasonloacute inteacutezmeacuteny sem amely a nemzetkoumlzi

kapcsolatok e keretszabaacutelyainak betartaacutesaacutet feluumlgyelte volna

III A Biztonsaacutegi Tanaacutecs hataacuterozatai kapcsaacuten felmeruumllő jogi probleacutemaacutek

A BT az Alapokmaacuteny VII Fejezete alapjaacuten nem fegyveres vagy fegyveres rendszabaacutelyokat

vezethet be E szankcioacuteknak elsődlegesen az a ceacutelja hogy a BT el tudja laacutetni a nemzetkoumlzi beacuteke

eacutes biztonsaacuteg fenntartaacutesaacuteban vagy helyreaacutelliacutetaacutesaacuteban meghataacuterozott feladataacutet Tehaacutet e

szankcioacuteknak elsődlegesen veacutegrehajtoacute szerepuumlk van32 Azonban a koumlvetkező esetekből is

laacutethatjuk hogy e hataacuterozatok feluumllvizsgaacutelata nincsen megfelelően biztosiacutetva arra az esetre ha

azok a nemzetkoumlzi jog szabaacutelyait seacuterteneacutek Emiatt maacuter egeacutesz koraacuten az 1961-es ENSZ koumlltseacutegei

(Certain Expenses) nevű tanaacutecsadoacute veacutelemeacutenyben felmeruumllt annak az igeacutenye hogy e hataacuterozatok

ndash ha csak korlaacutetolt meacuterteacutekben is de ndash alaacutevethetők legyenek valamilyen szintű eacutes formaacutejuacute

feluumllvizsgaacutelatnak33

III 1 Az 1267-es rezsim

Az uacuten 1267-es rezsim valamint a koumlvetkező alpontban elemzeacutesre keruumllő 1483 szaacutemuacute hataacuterozat

is uacuten egyeacuteni szankcioacutekat34 vezetett be A Biztonsaacutegi Tanaacutecs felelősseacutegeacutevel foglalkozva

Gowlland-Debbas kiinduloacutepontja az hogy a BT egyeacuteni szankcioacutei jogseacutertők ellenteacutetesek a

nemzetkoumlzi joggal Az egyeacuteni szankcioacutek keacutepesek a nemzetkoumlzi jog szabaacutelyait megseacuterteni mint

peacuteldaacuteul a humanitaacuterius nemzetkoumlzi jogot vagy az emberi jogokat35 Egy maacutesik igen suacutelyos

31 Pandler i m 130ndash131 o 32 Hitoshi Nasu Chapter VII Powers and the Rule of Law The Jurisdictional Limits Yearbook of International

Law 2007 94 o 33 Deborah DrsquoAngelo The Check on International Peace and Security Maintenance The International Court of

Justice and Judicial Review of Security Council Resolutions Suffolk Transnational Law Review 20002 578 o 34 Ezek olyan szankcioacutek amelyeket a BT meghataacuterozott szemeacutelyekkel szemben vezet be 35 Anthony Aust Kadi Ignoring International Legal Obligations International Organizations Law Reveiw 20096

probleacutema pedig az hogy egyes hataacuterozatokban a BT hataacuterozatlan időre vezetett be

rendszabaacutelyokat amely alapvetően nem oumlsszeegyeztethető a 103 cikk36 funkcioacutejaacuteval37

Az 1267-es bdquorezsimetrdquo a BT Afganisztaacuten taacutelib vezeteacutese miatt hozta leacutetre38 E hataacuterozatban

a legfontosabb egyeacuteni szankcioacute szerint be kell fagyasztani minden olyan peacutenzforgalmi szaacutemlaacutet

amely a taacutelibokhoz koumlthető valamint le kell foglalni minden olyan dolgot amelyet a taacutelibok

feluumlgyelnek vagy az ő tulajdonukban van39 Megjelenik itt egyreacuteszről az hogy a 103 cikk

ceacuteljaacuteval ellenteacutetes az ha hataacuterozatlan időre vezet be egy szankcioacutet a BT ami az 1267-es

rezsimneacutel is tapasztalhatoacute Ezzel szemben a 103 cikk funkcioacuteja hogy hangsuacutelyosan csak

ideiglenesen oldja fel keacutet nemzetkoumlzi koumltelezettseacuteg uumltkoumlzeacuteseacutenek konfliktusaacutet40 Tovaacutebbaacute az

1267-es rezsim seacutertette az egyeacuten tisztesseacuteges eljaacuteraacuteshoz valamint a tulajdonhoz valoacute jogaacutet

amelyet a Kadi Yusuff eacutes Awadi uumlgyekben alapjogi szempontboacutel vizsgaacutelt az Euroacutepai Unioacute

Biacuteroacutesaacutega (a tovaacutebbiakban EUB) A Toumlrveacutenyszeacutek a 103 cikkel kapcsolatban arra a

koumlvetkezteteacutesre jutott hogy annak tiszteletben tartaacutesa fontosabb azaz a hataacuterozatban foglalt

koumltelezettseacutegek veacutegrehajtaacutesaacutet csak azeacutert nem fuumlggeszti fel mert azzal jelentősen neheziacuteteneacute a

nemzetkoumlzi beacuteke eacutes biztonsaacuteg fenntartaacutesaacutet41

A Toumlrveacutenyszeacutek doumlnteacuteseacutet keacutesőbb azonban fellebbezeacutesi eljaacuteraacutesban vizsgaacutelta a Biacuteroacutesaacuteg is42

eacutes megaacutellapiacutetotta a BT hataacuterozataacutet implementaacuteloacute rendelet eacuterveacutenytelenseacutegeacutet arra hivatkozaacutessal

hogy seacuterti az EU primer joga aacuteltal veacutedett alapjogokat43 A BT hataacuterozatot magaacutet illetően viszont

az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg hangsuacutelyozta hogy azt meacuteg a ius cogens-be uumltkoumlzeacutes eseteacuten sem vizsgaacutelhatja

feluumll mivel nincs erre hataacuteskoumlre ndash az implementaacuteloacute rendelet viszont egy unioacutes szekunder jogi

aktus amelynek jogszerűseacutegi feluumllvizsgaacutelat alapjogi szempontboacutel (is) a Biacuteroacutesaacuteg feladata44

36 A 103 cikk kimondja azt hogy az ENSZ tagsaacutegboacutel folyoacute koumltelezettseacutegek ezaacuteltal a BT hataacuterozatai is elsőbbseacuteget

eacutelveznek egyeacuteb nemzetkoumlzi koumltelezettseacutegekkel szemben Ld Egyesuumllt Nemzetek Szervezete Alapokmaacuteny 103

cikk 37 Vera Gowlland ndash Derbas Accountability of the Security Council In Report of the International Law

Association Study Group on United Nations Reform (szerk Ralph Wilde) 2011

httpsssrncomabstract=1971008 (2018 09 07) 34 o 38 Anthony Aust Kadi Ignoring International Legal Obligations International Organizations Law Reveiw 20096

294 o 39 ENSZ BT 1267 (1999) sz hataacuterozat SRES1267 (1999) 1999 oktoacuteber 15 4b pont 40 Gowlland ndash Derbas i m 39 o 41 T-31501 sz uumlgy (EUT2005332) 156 pont 42 C-40205 P sz uumlgy (EUC2008461) 1 pont 43 C Feinaugle Kadi Case Law of Ukraine Legal Journel 20133 322 o 44 Mohay Aacutegoston A Kadi-doktriacutena eacutes a Nemzetkoumlzi Jog Eacuterveacutenyesuumlleacutese az Unioacutes Jogrendben Koumlzjogi Szemle

20174 40ndash42 o

III 2 Az 1483 szaacutemuacute hataacuterozat

Az Emberi Jogok Euroacutepai Biacuteroacutesaacutegaacutenak (a tovaacutebbiakban EJEB) szinteacuten foglalkoznia kellett BT

hataacuterozat jogszerűseacutegeacutevel Az 1483 szaacutemuacute hataacuterozat azt koumlvetően szuumlletett hogy az Egyesuumllt

Kiraacutelysaacuteg eacutes az Egyesuumllt Aacutellamok vezeteacuteseacutevel 2003-ban lerohantaacutek Irakot eacutes megdoumlntoumltteacutek a

Saddam-rezsimet45 A hataacuterozat szerint minden olyan peacutenzt be kellett fagyasztani eacutes az Iraki

Fejleszteacutesi Alapba kellett aacutethelyezni amelynek koumlze volt a koraacutebbi iraki kormaacutenyhoz vagy

amelyet Saddam Hussein vagy maacutes kormaacutenytagok menekiacutetettek ki az orszaacutegboacutel46 Al-Dulimi

az iraki titkosszolgaacutelat koraacutebbi peacutenzuumlgyi vezetője 2004-ben keruumllt azon szemeacutelyek listaacutejaacutera aki

rendelkezik ilyen peacutenzeszkoumlzzel A szoacuteban forgoacute szemeacutely Svaacutejcban telepedett le amely miutaacuten

implementaacutelta a BT hataacuterozataacuteban foglalt szabaacutelyokat megkezdte az elkobzaacutest Emiatt Al-

Dulimi előszoumlr a svaacutejci szoumlvetseacutegi biacuteroacutesaacuteghoz fordult azonban elutasiacutetottaacutek keacuterelmeacutet Ezt

koumlvetően fordult az EJEB-hez (Al-Dulimi and Montana Management Inc v Switzerland)47

A feacuterfi azt aacutelliacutetotta hogy megseacutertetteacutek a tisztesseacuteges eljaacuteraacuteshoz valamint a hateacutekony

jogorvoslathoz valoacute jogaacutet48 Veacuteguumll az EJEB Nagykamaraacuteja 2016-ban azt aacutellapiacutetotta meg hogy

Svaacutejc megseacutertette Al-Dulimi tisztesseacuteges eljaacuteraacuteshoz valoacute jogaacutet azzal hogy nem biztosiacutetott

hateacutekony jogorvoslatot a listaacutera keruumlleacutessel kapcsolatban49 Az eacuterveleacutes elteacutert az EUB előtti

uumlgyben tapasztalttoacutel Az alapvető keacuterdeacutes az volt hogy fennaacutell-e konfliktus a BT aacuteltal telepiacutetett

koumltelezettseacuteg valamint Svaacutejc maacutes nemzetkoumlzi koumltelezettseacutege koumlzoumltt Svaacutejc aacutellaacutespontja szerint

fennaacutellt ez azonban a Nagykamara arra az aacutellaacutespontra helyezkedett hogy a BT nem hoz leacutetre

olyan koumltelezettseacuteget amely direkte koumltelezi a tagaacutellamokat emberi jogok megseacuterteacuteseacutere50

Emiatt igazat adott a keacuterelmezőnek abban hogy nem aacutell fenn konfliktus a keacutet koumltelezettseacuteg

koumlzoumltt Tovaacutebbaacute azt is kiemeli a Nagykamara hogy a hataacuterozat szerint lehetőseacuteg van arra hogy

hateacutekony jogorvoslatot biztosiacutetsanak a tagaacutellamok a listaacutera keruumllt szemeacutelyekkel szemben51

45 Al-Dulimi and Montana Management Inc v Switzerland Norm conflict between UNSC Resolution and ECHR

httpsstrasbourgobserverscom20160905al-dulimi-and-montana-management-inc-v-switzerland-norm-

conflict-between-unsc-resolution-and-echr (2018 09 07) 46 ENSZ BT 1483 (2003) sz hataacuterozat SRES1483 (2003) 2003 maacutejus 22 23 pont 47 Al-Dulimi and Montana Management Inc v Switzerland Norm conflict between UNSC Resolution and ECHR

conflict-between-unsc-resolution-and-echr (2018 09 07) 48 1950 Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenye 6 cikk 1 pont eacutes 13 cikk 49 Case of Al-Dulimi and Montana Management Inc V Switzerland httphudocechrcoeintengi=001-164515

(2018 09 07) 50 Irene Couzigou The United Nations Security Council Sanctions and International Human Rights Vienna

Journal on International Constitutional Law 2016 291ndash292 o 51 Uo

III 3 Bosznia-Hercegovina ndash Jugoszlaacutevia uumlgy

A deacutelszlaacutev haacuteboruacute idejeacuten a BT 713 szaacutemuacute hataacuterozataacuteval kapcsolatban is felmeruumlltek

nemzetkoumlzi jogi probleacutemaacutek A BT e hataacuterozatban fegyver embargoacutet rendelt el amelyet

fenntartott Jugoszlaacutevia felbomlaacutesa utaacuten is52

Bosznia-Hercegovina 1993-ban a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteghoz fordult Azt aacutelliacutetotta hogy

Szerbia megseacutertette a Neacutepirtaacutes Bűntetteacutenek Megelőzeacuteseacuteről eacutes Megbuumlnteteacuteseacuteről szoacuteloacute

egyezmeacutenyt53 Tovaacutebbaacute keacuterte annak a megaacutellapiacutetaacutesaacutet hogy a BT 713 sz hataacuterozata seacutertette a

nemzetkoumlzi ius cogens-t valamint a szokaacutesjogot mivel a fegyver-embargoacute miatt nem tudtaacutek az

uacutejonnan leacutetrejoumltt aacutellamok megveacutedeni magukat ebből kifolyoacutelag pedig a neacutepirtaacutest sem tudtaacutek

megakadaacutelyozni A Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg ebben az uumlgyben megaacutellapiacutetotta hogy a szoacuteban forgoacute

hataacuterozat ndash nem szaacutendeacutekosan aacutem ndash valoacuteban megseacuterthette a neacutepirtaacutes nemzetkoumlzi ius cogens-ben

gyoumlkerező jogi tilalmaacutet54

IV A Biztonsaacutegi Tanaacutecs kontrollja kuumlloumlnoumls tekintettel a VII fejezetben biztosiacutetott

hataacuteskoumlrre

Szaacutemos szerző foglalkozik a BT hataacuteskoumlreacutevel valamint azzal hogy nemzetkoumlzi jogi

szempontboacutel milyen megiacuteteacuteleacutes alaacute esnek a VII fejezet szerint alkalmazott szankcioacutek Nem

utolsoacute sorban pedig a nemzetkoumlzi jogot seacutertő BT hataacuterozatokkal szemben az a keacuterdeacutes is

felmeruumll hogy egyaacuteltalaacuten eacuterveacutenyesnek kell-e őket tekinteni

A kiinduloacutepont az Alapokmaacuteny VII fejezete A 39 cikk szerint a BT nem fegyveres

vagy fegyveres rendszabaacutelyok alkalmazaacutesaacuteroacutel doumlnthet a beacuteke veszeacutelyezteteacutese a beacuteke

megszegeacutese vagy agresszioacute elkoumlveteacutese eseteacuten A 39 cikket az Alapokmaacuteny legfontosabb

rendelkezeacuteseacutenek is nevezik55 ugyanis ez teszi lehetőveacute azt hogy a BT teljesiacutetse a 24 cikkben

raacuteroacutett feladataacutet azaz a nemzetkoumlzi beacuteke eacutes biztonsaacuteg fenntartaacutesaacutet Azonban nincs meghataacuterozva

a beacuteke veszeacutelyezteteacutese megszegeacutese tovaacutebbaacute az agresszioacute fogalma sem Emiatt a BT

diszkrecionaacutelis jogkoumlre rendkiacutevuumll taacuteg de facto korlaacutetlan amikor annak megiacuteteacuteleacuteseacuteről van szoacute

hogy egy aacutellam magatartaacutesa veszeacutelyezteti vagy megszegi a beacutekeacutet illetve agresszioacutet koumlvet el56

Egyesek uacutegy veacutelteacutek hogy ezt a korlaacutetlan meacuterlegeleacutesi jogkoumlrt a Tanaacutecs vagy annak egyes tagjai

52 ENSZ BT 713 (1991) sz hataacuterozat SRES713 (1991) 1991 szeptember 25 6 pont 53 William L Hurlock The International Court of Justice Effectively Providing a Long Overdue Remedy for

Ending State-Sponsored Genocide (Bosnia-Herzegovina v Yugoslavia) American University Journal of

International Law and Policy 1997 318 o 54 DrsquoAngelo i m 581ndash582 o 55 Bernd Martenczuk The Security Council the International Court and Judicial Review What Lessons from

Lockerbie European Journel of International Law 19993 539 o 56 Martenczuk i m 542 o

a sajaacutet javukra fordiacutethatjaacutek57 Az is igazaacuten jelentős probleacutema hogy a BT VII fejezetben

biztosiacutetott szankcioacutei nem mindig tartjaacutek tiszteletben nemzetkoumlzi jog szabaacutelyait58 aacutem az

Alapokmaacutenyban is igen nehezen talaacutelni olyan rendelkezeacuteseket amelyek e szankcioacutek

korlaacutetozaacutesaacuteul szolgaacutelhatnaacutenak59 Ez pedig vezethet a nemzetkoumlzi jog fontos szabaacutelyainak

kuumlloumlnoumlsen az emberi jogoknak a suacutelyos megseacuterteacuteseacutehez is ahogy laacutettuk a Kadi Yusuff eacutes Awadi

valamint az Al-Dulimi uumlgyekben60

A BT hataacuteskoumlreacutenek vizsgaacutelatakor eacuterdemes emliacuteteacutest tenni BT eacutes az Alapokmaacuteny

kapcsolataacuteroacutel A Tanaacutecs hataacuterozatokat hozhat az Alapokmaacuteny alapjaacuten Azonban nagyon fontos

hogy nem hozhat olyan hataacuterozatokat a BT amelyre nem terjed ki a hataacuteskoumlre az Alapokmaacuteny

szerint Az ilyen hataacuterozatok tekintjuumlk ultra viresnek61 Amennyiben a BT hataacuterozata ultra

vires tekinthető az eacuterveacutenytelennek Ugyanakkor a BT teveacutekenyseacutegi koumlreacutenek bővuumlleacutese

veacutelemeacutenyem szerint nem von maga utaacuten eredendően ultra vires hataacuterozatok Ez abboacutel

koumlvetkezik hogy az Alapokmaacuteny a Tanaacutecs szaacutemaacutera a nemzetkoumlzi beacuteke eacutes biztonsaacuteg

fenntartaacutesaacutenak feladataacutet rendelte E funkcioacute ellaacutetaacutesaacutehoz pedig szuumlkseacuteges lehet a hataacuteskoumlreacutenek

bőviacuteteacutese hiszen a nemzetkoumlzi koumlrnyezetben tapasztalhatoacute aacutellandoacute vaacuteltozaacutes a nemzetkoumlzi beacutekeacutere

eacutes biztonsaacutegra tekintettel uacutejabb veszeacutelyforraacutesokat eredmeacutenyezhet62 Ezzel kapcsolatban azt is

figyelembe kell venni hogy az uacuten beleeacutertett hataacuteskoumlroumlk (implied powers) elmeacutelet is

alaacutetaacutemaszthatja a BT hataacuteskoumlreacutenek bővuumlleacuteseacutet63

Vizsgaacutelhatoacutek meacuteg a BT hataacuterozatai nemzetkoumlzi jogi megfeleltethetőseacuteg szempontjaacuteboacutel

Fontos az hogy a 103 cikk csupaacuten maacutes nemzetkoumlzi szerződeacutes aacuteltal keletkeztetett

koumltelezettseacutegek eseteacuten oldja fel a konfliktust a keacutet nemzetkoumlzi koumltelezettseacuteg koumlzoumltt64 Emellett

pedig kijelenthető az is hogy a Tanaacutecs koumlteles lenne figyelembe venni a nemzetkoumlzi jog

szabaacutelyait hiszen az ENSZ mint nemzetkoumlzi szervezet egyik főszerve Mivel a nemzetkoumlzi

57 John Foster Dulles War or Peace Harrap London 1950 194ndash195 o 58 Nasu i m 87 o 59 Egyes szerzők megproacutebaacuteljaacutek a BT teveacutekenyseacutegeacutet az ENSZ alapelveinek a segiacutetseacutegeacutevel megiacuteteacutelni Azonban az

alapelvek tuacutel aacuteltalaacutenosnak bizonyulnak ahhoz hogy korlaacutetozzaacutek a BT hataacuteskoumlreacutet Ld Martenczuk i m 537 o 60 Larissa van den Herik ndash Nico Schruver Eroding the Primacy of the UN System of Collective Security The

Judgement of the European Court of Justice in the Cases of Kadi and Al Barakaat International Organizations

Law Review 20085 331 o 61 Maysa Bydoon ndash Gasem M S Al-own The Legality of the Security Council Powers Expansion International

Journal of Humanities and Social Sciences 20177 1 o 62 A teveacutekenyseacutegi koumlr bővuumlleacuteseacutet szaacutemos esettel lehet demonstraacutelni Előfordul hogy haacuteboruacutes oumlvezetekben

ideiglenes kormaacutenyokat taacutemogat nemzetkoumlzi oumlsszefogaacutessal eacutes beacutekefenntartoacute hadműveletek veacutegrehajtaacutesaacutera jogosiacutet

fel Ld Nasu i m 93 o 63 Eszerint olyan hataacuteskoumlrrel is rendelkezik adott szervezet amely noha nincs belefoglalva expressis verbis az

alapiacutetoacute nemzetkoumlzi szerződeacutesbe elengedhetetlen a szoacuteban forgoacute szervezet megfelelő műkoumldeacuteshez funkcioacutejaacutenak

ellaacutetaacutesaacutehoz Ld Rossana Deplano The Strategic Use of International Law by the UN SC London Springer 2015

14 o 64 Bydoon ndash M S Al-own i m 8 o

szervezetek nemzetkoumlzi jogalanyisaacutega grosso modo megegyezik az aacutellamok jogalanyisaacutegaacuteval65

iacutegy magaacutetoacutel eacutertetődő hogy a Tanaacutecsnak is tiszteletben kell tartania a nemzetkoumlzi jog szabaacutelyait

(a ius cogens-t valamint a szokaacutesjogot)66

Maacutesik oldalroacutel is meg lehet koumlzeliacuteteni a BT hataacuteskoumlreacutet meacuteghozzaacute a maacuter emliacutetett 39 cikk

felől Ugyanis a 39 cikk eacutertelmezeacutese illetve a beacuteke veszeacutelyezteteacuteseacutenek megszegeacuteseacutenek

valamint az agresszioacute fogalmaacutenak a meghataacuterozaacutesa maacuteig elmaradt A nyelvtani eacutertelmezeacutes

szerint a 39 cikk ceacutelja hogy ne legyen fellelhető a nemzetkoumlzi kapcsolatokban erőszak Tehaacutet

a BT feladata a nemzetkoumlzi beacuteke eacutes biztonsaacuteg alapvető felteacuteteleinek fenntartaacutesa nem pedig egy

optimaacutelis aacutellapot leacutetrehozaacutesa Ezen eacutertelmezeacutes alkalmazaacutesaacuteval a BT diszkrecionaacutelis jogkoumlre

bizonyos meacuterteacutekben csoumlkkenne eacutes koumlvetkezetesebbeacute vaacutelhatna a gyakorlata67 Azonban ennek

az elmeacuteletnek van egy haacutetuluumltője ami miatt alkalmazhatatlan Nem fog megvaloacutesulni a 39

cikkben foglalt teacutenyaacutellaacutesok pontos definiaacutelaacutesa hiszen ennek az a ceacutelja hogy a Tanaacutecsnak a

lehető legszeacutelesebb meacuterlegeleacutesi jogkoumlrt biztosiacutetsa Ugyanis ezzel a de facto korlaacutetlan

meacuterlegeleacutesi jogkoumlrrel lehet biztosiacutetani azt hogy a Tanaacutecs keacutepes legyen felleacutepni a vaacuteltozoacute

nemzetkoumlzi koumlrnyezetben jelentkező uacutejabb fenyegeteacutesek ellen68

Oumlnmagaacuteban azonban ezek a megkoumlzeliacuteteacutesek nem elegendők a BT hataacuterozatainak

megiacuteteacuteleacuteseacutehez hiszen a tagaacutellamok az Alapokmaacuteny 25 cikke alapjaacuten koumltelesek veacutegrehajtani a

BT hataacuterozatait Tehaacutet sajaacutet maguk aligha iacuteteacutelhetik meg a hataacuterozat jogszerűseacutegeacutet az eddigi

szempontok alapjaacuten Szuumlkseacuteges az hogy a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg vagy egyeacuteb regionaacutelis

biacuteroacutesaacutegok feluumllvizsgaacuteljaacutek az adott hataacuterozatot Ezek a szempontok megfelelő taacutempontot

adhatnak e biacuteroacutesaacutegoknak a hataacuterozatok feluumllvizsgaacutelataacutera

Az egyeacuteni szankcioacutekkal keacutet regionaacutelis biacuteroacutesaacuteg is foglalkozott az EUB valamint az EJEB

ndash a vonatkozoacute eseteket a III reacuteszben maacuter roumlviden vizsgaacuteltam

Szaacutemos szerző a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacutegot potenciaacutelisan tartja alkalmasnak arra hogy

feluumllvizsgaacutelat alaacute vonja a BT szoacuteban forgoacute hataacuterozatait Azonban keacuterdeacutes az hogy ezt megteheti-

e a Biacuteroacutesaacuteg (jelenlegi joghatoacutesaacutega keretei koumlzoumltt a vaacutelasz inkaacutebb nemleges) valamint az is

65 Shaw i m 1297 o 66 Leacutetezik egy kisebbseacutegi veacutelemeacuteny is ami alapjaacuten a Tanaacutecs egy legibus solutus testuumllet amelyet nem koumltnek a

nemzetkoumlzi jog szabaacutelyai Ld Matthew Happold Reviewing the Securiy Council The role of Other International

organisations Law Working Papers Series 201104 2 o 67 Martenczuk i m 543ndash544 o 68 Maacutes szerzők amellett eacutervelnek hogy korlaacutetozott meacuterlegeleacutesi jogkoumlrrel rendelkezik a BT mivel nem laacutethat el

quasi biacuteroacutei teveacutekenyseacuteget egy politikai testuumllet Ld Mark S Stein The Security Council the International Criminal

Court and the Crime of Aggression How Exclusive is the Security Councilrsquos Power to Determine Aggression

European Journel of International Law 20051 31 o

hogy mi lenne az eredmeacutenye annak ha a BT valamely hataacuterozataacutet eacuterveacutenytelennek talaacutelnaacute a

nemzetkoumlzi jog szabaacutelyai szerint69

A Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg az ENSZ egyik fő-szerve ezen tuacutel pedig az ENSZ elsődleges biacuteroacutei

szerve Az Alapokmaacuteny XIV Fejezete hataacuterozza meg a Biacuteroacutesaacutegra vonatkozoacute szabaacutelyokat Ezek

alapjaacuten a Biacuteroacutesaacuteg elbiacuteraacutelja az eleacute vitt uumlgyeket eacutes a doumlnteacutese koumltelező a jogvitaacuteban reacutesztvevő

felekre neacutezve A 96 cikk alapjaacuten pedig az ENSZ egyeacuteb szervei jogosultak tanaacutecsadoacute veacutelemeacutenyt

keacuterni a Biacuteroacutesaacutegtoacutel70 A XIV Fejezet rendelkezeacutesei koumlzoumltt azonban nem kapott helyet a biacuteroacutei

feluumllvizsgaacutelat tehaacutet a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg nem rendelkezik aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlrrel az ENSZ

szervei aacuteltal hozott hataacuterozatok feluumllvizsgaacutelataacutera71 Sőt az ENSZ Alapokmaacutenyaacutenak

megalkotaacutesa soraacuten egyenesen elvetetteacutek azt hogy a Biacuteroacutesaacuteg ilyen hataacuteskoumlrrel legyen

felruhaacutezva mivel a BT leendő aacutellandoacute tagjai attoacutel tartottak hogy ez gyengiacuteteneacute a Tanaacutecsot72

Ugyanakkor maacuter egeacuteszen koraacuten 1961-ben az ENSZ koumlltseacutegei taacutergyaacuteban adott tanaacutecsadoacute

veacutelemeacuteny megalkotaacutesa soraacuten felmeruumllt az igeacuteny a BT hataacuterozatainak feluumllvizsgaacutelataacutera A

Biacuteroacutesaacuteg ezzel kapcsolatban elutasiacutetotta azt a francia veacutelemeacutenyt mely szerint szuumlkseacuteg lenne arra

hogy aacuteltalaacutenos feluumllvizsgaacutelati jogkoumlrrel rendelkezzen a BT hataacuterozatai felett73 Ugyanis a

travaux preacuteparatoirest-t vizsgaacutelva sem talaacutelni toumlrekveacutest arra hogy rendelkezzen ilyen

hataacuteskoumlrrel74 nem is beszeacutelve a koraacutebbi megaacutellapiacutetaacutesroacutel miszerint az alapiacutetoacute konferenciaacuten a

leendő aacutellandoacute tagok egyenesen elutasiacutetottaacutek a Biacuteroacutesaacuteg ezen hataacuteskoumlreacutet Azonban maacuter itt

felmeruumllt egy szűk feluumllvizsgaacutelati jogkoumlr igeacutenye75 Szinteacuten felmeruumllt a feluumllvizsgaacutelat igeacutenye a

Bosznia-Hercegovina ndash Jugoszlaacutevia uumlgyben76

A Lockerbie-uumlgy kapcsaacuten is koumlzelebb jutott a szakirodalom ahhoz a vaacutelaszhoz hogy

feluumllvizsgaacutelhatja-e a Biacuteroacutesaacuteg a BT hataacuterozatait 1988-ban a Pan Am 103-as jaacuterataacuten bomba

robbant a skoacuteciai Lockerbie felett A robbanaacutes miatt a geacutep lezuhant eacutes a fedeacutelzeten leacutevő utasok

mellett 11 maacutesik ember halaacutelaacutet okozta A nyomozaacutes eredmeacutenye szerint keacutet liacutebiai aacutellampolgaacuter

helyezte el a geacutepen a bombaacutet Nagy-Britannia eacutes az Egyesuumllt Aacutellamok a keacutet szemeacutely kiadataacutesaacutet

koumlvetelte Liacutebiaacutetoacutel azonban Liacutebia nem hajtotta veacutegre e keacutereacutest Emiatt a BT előszoumlr egy keacutereacutest

69 Nikolaos Lavranos On the Need to Regulate Competing Jurisdictions between International Courts and

Tribunals Europa Publishing 2009 42 o eacutes Kende ndash Nagy ndash Sonnevend ndash Valki i m 1852 szeacuteljegy 70 DrsquoAngelo i m 567 o 71 Quang Trinh Judicial Review of the UN Security System International Law Students Association Quarterly

20094 21 o 72 DrsquoAngelo i m 575ndash576 o 73 DrsquoAngelo i m 578 o 74 Lisa-Marie Komp How the Responsibility to Protect Influences the Security Councilrsquos Powers Limits and

Dynamic Journel of International Humanitarian Legal Studies 20134 317 o 75 A tanaacutecsadoacute veacutelemeacutenyben Morelli Biacuteroacute kuumlloumlnveacutelemeacutenye volt az hogy olyan esetekben legyen biztosiacutetva a

feluumllvizsgaacutelati jogkoumlr amikor a hataacuterozat eacuterveacutenytelen az Alapokmaacuteny szerint Ld DrsquoAngelo i m 578 o 76 DrsquoAngelo i m 581ndash582 o

fogalmazott meg (731 szaacutemuacute hataacuterozat) előbbi aacutellamok koumlveteleacuteseacutenek teljesiacuteteacuteseacutere

vonatkozoacutean majd pedig a 748 szaacutemuacute hataacuterozataacuteban megaacutellapiacutetotta hogy Liacutebia magatartaacutesa

veszeacutelyezteti a beacutekeacutet Ennek okaacuten pedig nem fegyveres rendszabaacutelyokat vezetett be77 A

Lockerbie-uumlgyben 1992-ben Liacutebia előszoumlr azt keacuterte a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacutegtoacutel hogy aacutellapiacutetsa

meg hogy eleget tett a Montreaacuteli Egyezmeacutenyben foglalt koumltelezettseacutegeinek Azonban ekkor a

Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg figyelembe vette a Liacutebia kereseteacutenek beadaacutesaacutet koumlvetően meghozott 748

szaacutemuacute hataacuterozatot Ennek kapcsaacuten pedig megaacutellapiacutetotta hogy Liacutebia koumlteles a BT hataacuterozataacutet

tiszteletben tartania Ezzel a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg elkeruumllte ekkor a BT hataacuterozataacutenak a

vizsgaacutelataacutet78

Viszont miutaacuten lezaacuterult az előzetes eljaacuteraacutes 1998-ban elkezdődhetett az eljaacuteraacutes eacuterdemi

reacutesze amelyben Biacuteroacutesaacuteg uacutejfent elkeruumllte a BT hataacuterozataacutenak feluumllvizsgaacutelataacutet azzal a

magyaraacutezattal hogy a keacuterdeacuteses 748 szaacutemuacute hataacuterozat az utaacuten keletkezett hogy Liacutebia

benyuacutejtotta kereseteacutet A kezdeti 731 szaacutemuacute hataacuterozattal pedig ebből a szempontboacutel nem volt

eacuterdemes foglalkozni mivel az csak ajaacutenlaacutes nem a VII fejezet szerinti koumltelező hataacuterozat

IV 1 Oumlsszefoglalaacutes

Keacuterdeacutes maradt tehaacutet hogy a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg feluumllvizsgaacutelhatja-e a BT VII fejezet alapjaacuten

hozott hataacuterozatait Joacute kiinduloacute pont lehet a feluumllvizsgaacutelathoz az hogy az Alapokmaacuteny

eacutertelmezeacuteseacutevel kapcsolatos vitaacutek eldoumlnteacutese a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutebe tartozik Ezzel

szemben a Lockerbie-uumlgy kapcsaacuten toumlbb biacuteroacute is azt vallotta hogy a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg nem

biacuteraacutelhatja feluumll a BT 39 cikk szerinti doumlnteacuteseit Sőt az is megaacutellapiacutethatoacute hogy a Nemzetkoumlzi

Biacuteroacutesaacutegnak nincs hataacuteskoumlre maacutes ENSZ szervek doumlnteacuteseit feluumllvizsgaacutelni Ennek elleneacutere nem

kell elvetni azt a lehetőseacuteget hogy a Biacuteroacutesaacuteg vizsgaacutelja a BT hataacuterozatait amennyiben azok az

eleacute vitt uumlgy leacutenyeges reacuteszeacutet keacutepezik tehaacutet azok megiacuteteacuteleacutese neacutelkuumll nem lehetne elbiacuteraacutelni az uumlgyet

Erre joacute peacutelda Fitzmaurice Biacuteroacute kuumlloumlnveacutelemeacutenye amelyet a Namiacutebia-uumlgyben adott tanaacutecsadoacute

veacutelemeacutenyhez keacutesziacutetett Aacutellaacutespontja szerint nem lehet megfelelően megiacuteteacutelni egy aacutellam

magatartaacutesaacutet aneacutelkuumll hogy vizsgaacutelnaacutenk e magatartaacutes eredeteacutenek eacuterveacutenyesseacutegeacutet

77 Michael J Matheson ICJ Review of Security Council Decisions George Washington International Law Review

2004 616ndash617 o 78 Martenczuk i m 520ndash522 o

jogszerűseacutegeacutet79 A koumlvetkezteteacutes az hogy a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg nem rendelkezik hataacuteskoumlrrel

a BT hataacuterozatainak feluumllvizsgaacutelataacutera azonban eseti jelleggel meacutegis lehetőseacutege lehet erre80

V Koumlvetkezteteacutesek

Jelenlegi hataacuteskoumlri szabaacutelyai alapjaacuten a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg nem vizsgaacutelhatja feluumll a BT

hataacuterozatait Azonban meacutegis fontos szerepet toumllthet be azokban az esetekben amikor az eleacute vitt

uumlgy eldoumlnteacutese eacuterdekeacuteben feluumll kell vizsgaacutelnia a BT hataacuterozatait Hiszen jelentős suacutelya lenne

annak ha a Biacuteroacutesaacuteg ndash egy fuumlggetlen nagy tekinteacutellyel rendelkező szerv ndash megaacutellapiacutetanaacute adott

hataacuterozat jogellenes voltaacutet81 Ebbe a koumlrbe vonhatjuk ugyaniacutegy a Biacuteroacutesaacuteg aacuteltal adott tanaacutecsadoacute

veacutelemeacutenyeket is amelyeknek viszont a feluumllvizsgaacutelathoz hasonloacute eseti jelleggel lehet szerepe

hiszen tanaacutecsadoacute veacutelemeacutenyt a Biacuteroacutesaacuteg csak akkor adhat ha arra felkeacuteri az ENSZ valamely

szerve82

Az IV reacutesz maacutesodik pontjaacuteban oumlsszefoglaltam azt hogy milyen iraacutenyokboacutel lehet

vizsgaacutelni a BT hataacuterozatait teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel Alapvetően keacutet esete lehetne a hataacuterozatok

eacuterveacutenytelenseacutegeacutenek Az egyik az amikor a BT ultra vires cselekszik olyan hataacuterozatot hoz

amelyre nem jogosiacutetja fel az Alapokmaacuteny Azonban a 39 cikk valamint az implied powers

elmeacutelet segiacutetseacutegeacutevel hamar meg lehet doumlnteni ezt az elmeacuteletet ugyanis a BT sajaacutet meacuterlegeleacutesi

jogkoumlreacuteben doumlnt arroacutel hogy mi minősuumll a beacuteke veszeacutelyezteteacuteseacutenek megszegeacuteseacutenek vagy

agresszioacutenak83 A korlaacutetlan meacuterlegeleacutesi jogkoumlr miatt azt sem lehet feluumllvizsgaacutelni vagy

feluumllbiacuteraacutelni ha a BT megaacutellapiacutetja hogy egy adott szituaacutecioacute veszeacutelyes a beacutekeacutere megszegi azt

vagy agresszioacutet valoacutesiacutet meg valamely feacutel Tehaacutet a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg a Tanaacutecs hataacuterozatairoacutel

akkor sem tudnaacute kimondani hogy azok eacuterveacutenytelenek hataacuteskoumlr tuacutelleacutepeacutes okaacuten ha az

szaacutendeacutekaacuteban aacutellna84

79 Erika de Wet Judicial Review of the United Nations Security Council and General Assembly through Advisory

Opinions of the International Court of Justice Schweizerische Zeitschrift fuumlr internationales und europaumlisches

Recht 20003 249 o 80 Martenczuk i m 526ndash527 o 81 Martenczuk i m 528 o 82 Felvethető azonban a Főtitkaacuter feljogosiacutetaacutesa tanaacutecsadoacute veacutelemeacuteny keacutereacuteseacutere mivel az ENSZ szervei ritkaacuten

fordulnak tanaacutecsadoacute veacutelemeacutenyeacutert Ld de Wet i m 277 o

Ugyanakkor veacutelemeacutenyem szerint ez a megoldaacutes idegen lenne a jelenlegi rendszertől mert tanaacutecsadoacute veacutelemeacutenyt az

ENSZ szervei csak sajaacutet uumlgyuumlkben keacuterhetnek Komoly aggaacutelyokat vethet fel ha a Főtitkaacutert ilyen aacuteltalaacutenos jogkoumlrrel

ruhaacutezzuk fel Raacuteadaacutesul a szubjektumot sem lehetne kiiktatni a rendszerből Iacutegy egy ilyen megoldaacutes szaacutemos tovaacutebbi

megoldandoacute keacuterdeacutest hozna magaacuteval (pl milyen esetekben lenne jogosult a Főtitkaacuter tanaacutecsadoacute veacutelemeacuteny keacutereacuteseacutere) 83 Tehaacutet a BT ahogy az ENSZ egyeacuteb szervei is sajaacutet maga hataacuterozza meg sajaacutet hataacuteskoumlreacutet 84 Az is megjegyzendő hogy a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg eddig minden adandoacute alkalommal elkeruumllte azt hogy

eacuterdemben taacutergyaljon a BT hataacuterozataacutenak eacuterveacutenyesseacutegeacuteről

Tehaacutet ha az a ceacutel hogy a Biacuteroacutesaacuteg eacuterdemben feluumllvizsgaacuteljon egy hataacuterozatot amely nem

felel meg a nemzetkoumlzi jog normaacuteinak akkor kizaacuteroacutelag az Alapokmaacuteny 103 cikkeacuteből tudnaacutenk

kiindulni A 103 cikk kizaacuteroacutelag maacutes nemzetkoumlzi szerződeacutesekből eredő koumltelezettseacutegekkel

szemben biztosiacutet elsőbbseacuteget az Alapokmaacutenyboacutel eredő koumltelezettseacutegek szaacutemaacutera Tehaacutet a

Biztonsaacutegi Tanaacutecs akkor sem utasiacutethatna a ius cogens tovaacutebbaacute a szokaacutesjog megseacuterteacuteseacutere ha

nem venneacutenk figyelembe azt hogy az ENSZ főszervekeacutent a Tanaacutecs is koumlteles tiszteletben

tartani ezeket85

Fontos ehhez roumlgtoumln hozzaacutetenni azt hogy a BT nem is fog olyan hataacuterozatot hozni amely

direkte megseacuterti a nemzetkoumlzi jog fentebb emliacutetett szabaacutelyait Ezt a felteveacutest erősiacuteti a deacutelszlaacutev

haacuteboruacute soraacuten elkoumlvetett haacuteboruacutes bűntettek kivizsgaacutelaacutesaacutera leacutetrehozott Nemzetkoumlzi Toumlrveacutenyszeacutek

aacutellaacutespontja is Eszerint felteacutetelezni kell hogy a Tanaacutecs nem kiacutevaacutenja hataacuterozataival megseacuterteni

a nemzetkoumlzi szokaacutesjogot valamint a ius cogens-t amennyiben ennek ellenkezőjeacutet ki nem

nyilvaacuteniacutetja86 Maacuteskeacutent fogalmazva a BT hataacuterozatai az Alapokmaacuteny alapjaacuten nem seacuterthetik a

nemzetkoumlzi jogot emiatt azokat a nemzetkoumlzi joggal oumlsszehangban kell eacutertelmezni A vizsgaacutelt

esetekben haacuteromboacutel keacutet alkalommal nem is a hataacuterozat jogszerűseacutegeacuteről taacutergyalt a biacuteroacutesaacuteg Az

EU Biacuteroacutesaacutega előtt a hataacuterozatot implementaacuteloacute rendeletet taacutemadtaacutek meg a felperesek miacuteg Al-

Dulimi sem koumlzvetlenuumll az 1483 szaacutemuacute hataacuterozat miatt fordult az EJEB-hez hanem azeacutert mert

Svaacutejc nem biztosiacutetott szaacutemaacutera megfelelő jogorvoslatot tehaacutet seacuteruumllt a tisztesseacuteges eljaacuteraacuteshoz

valoacute alapjoga azon beluumll is a hateacutekony jogorvoslathoz valoacute joga87 A harmadik vizsgaacutelt esetben

(Bosznia-Hercegovina ndash Jugoszlaacutevia) a Biacuteroacutesaacuteg ugyan egyeteacutertett Bosznia-Hercegovina

aacutellaacutespontjaacuteval miszerint a fegyver-embargoacute valoacuteban neacutepirtaacuteshoz vezetett azonban azt is

megaacutellapiacutetotta hogy a hataacuterozat ceacutelja nem ez volt A legegyszerűbben megfogalmazva ehhez

teljesen veacuteletlenuumll jaacuterult hozzaacute

85 Irene Couzigou azt vizsgaacutelta hogy koumltik-e a Tanaacutecsot az emberi jogok Az a veacutelemeacutenye hogy a BT az emberi

jogok tiszteletben tartaacutesaacutet bizonyos esetekben felfuumlggesztheti A megkuumlloumlnboumlzteteacutes amelyet alkalmaz a ius

cogens eacutes a nemzetkoumlzi szokaacutesjog koumlzoumltt differenciaacutel A BT szuumlkseacutegesseacutegi-araacutenyossaacutegi teszt alapjaacuten a szokaacutesjogi

eredetű emberi jogokat korlaacutetozhatja hataacuterozataival amennyiben erre szuumlkseacuteg van a beacuteke fenntartaacutesa vagy

visszaaacutelliacutetaacutesa eacuterdekeacuteben aacutem kizaacuteroacutelag az araacutenyossaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek betartaacutesaacuteval Ezen elmeacuteleteacutet Polgaacuteri eacutes

Politikai Emberi Jogok Nemzetkoumlzi Egyezseacutegokmaacutenyaacutena 4 cikkeacutenek 1 bekezdeacuteseacuteben foglalt szabaacutely analoacutegiaacutejaacutera

alapiacutetja Eszerint az aacutellamok szuumlkseacuteghelyzetben felfuumlggeszthetik az Egyezseacutegokmaacuteny alkalmazaacutesaacutet Ha ez a

szabaacutely alkalmazhatoacute lenne a BT VII fejezet alapjaacuten kiadott hataacuterozataira is akkor feloldhatoacute lenne az az

ellentmondaacutes hogy a BT emberi jogok seacuterelmeacutet okozza egy-egy helyzet orvoslaacutesa koumlzben Ld Couzigou i m296

A maacutesik esetben azonban arra a koumlvetkezteteacutesre jutott a szerző hogy a ius cogenshez tartozoacute emberi jogok (azaz

az eacutelethez valoacute jog kiacutenzaacutes megalaacutezoacute embertelen baacutenaacutesmoacuted tilalma rabszolgasaacuteg tilalma eacutes a tisztesseacuteges

eljaacuteraacuteshoz valoacute jog) nem korlaacutetozhatoacutek meacuteg az előbb felvaacutezolt szuumlkseacuteghelyzetben sem Ld Couzigou i m 305 o 86 Couzigou i m 291 o 87 Ezeknek az eseteknek az analoacutegiaacutejaacutera eacutepiacutetve egyeacutebkeacutent a tagaacutellami biacuteroacutesaacutegok ugyaniacutegy kimondhatjaacutek azt hogy

adott BT hataacuterozat implementaacutecioacuteja nyomaacuten seacuteruumllnek a tagaacutellamok aacuteltal biztosiacutetott alapjogok vagy egyeacuteb

jogszabaacutelyok

Amennyiben a fenti szempontrendszert alkalmaznaacute a Biacuteroacutesaacuteg a taacutergyalt esetekben a BT

hataacuterozatainak feluumllvizsgaacutelataacutera nem tudnaacute megaacutellapiacutetani azok eacuterveacutenytelenseacutegeacutet Az előbbi keacutet

eset alapjaacuten szuumlkseacuteg van a jogorvoslati rendszer fejleszteacuteseacutere hiszen ez aacutell a Tanaacutecs eacuterdekeacuteben

az emberi jogok veacutedelme miatt A harmadik eset alapjaacuten pedig koumlnnyű belaacutetni azt hogy egy

fegyver-embargoacutet elrendelő szabaacutely nem keacutepes oumlnmagaacuteban a ius cogens megseacuterteacuteseacutere A

megseacuterteacuteshez szuumlkseacuteg volt arra hogy a tagaacutellamok veacutegrehajtsaacutek a nem fegyveres rendszabaacutelyt

Ezzel el is jutunk ahhoz hogy a BT felelősseacutegeacuteről nem beszeacutelhetuumlnk hiszen nem

nemzetkoumlzi szervezet nem jogalany Mint ahogy azt az oumlsszes eset mutatja az fordulhat elő

hogy a tagaacutellamok a hataacuterozat implementaacutecioacuteja soraacuten megseacutertik a nemzetkoumlzi jogot vagy (mint

a Kadi uumlgyek kapcsaacuten) az euroacutepai koumlzjogot

Azt sem szabad figyelmen kiacutevuumll hagyni hogy rendkiacutevuumll haacutetraacutenyos koumlvetkezmeacutenyekkel

jaacuterna az ha a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg megaacutellapiacutetanaacute a BT hataacuterozataacutenak eacuterveacutenytelenseacutegeacutet akaacuter

csak egyetlen esetben is Nem veacuteletlen az hogy a Biacuteroacutesaacuteg elzaacuterkoacutezik ettől a feladattoacutel Ugyanis

ez a kollektiacutev biztonsaacuteg rendszereacutenek az oumlsszeomlaacutesaacutehoz vezetne Attoacutel a pillanattoacutel kezdve

hogy ez megtoumlrteacutenne azok a tagaacutellamok amelyek nem akarjaacutek veacutegrehajtani a Tanaacutecs

hataacuterozataacutet erre hivatkoznaacutenak Rendkiacutevuumll nagy felelőtlenseacuteg lenne tehaacutet megaacutellapiacutetani a

Tanaacutecs hataacuterozataacutenak eacuterveacutenytelenseacutegeacutet ndash ez persze nem jelenti azt hogy ez nem lehetne adott

esetben jogilag indokolt

Ettől fuumlggetlenuumll termeacuteszetesen a tagaacutellamoknak igenis figyelni kell arra hogy ne

fordulhasson elő meacuteg egyszer olyan eset amikor a BT hataacuterozataacutenak veacutegrehajtaacutesa a ius cogens

rendkiacutevuumll suacutelyos megseacuterteacuteseacutehez vezethet mint ahogy toumlrteacutent a felbomlott Jugoszlaacutevia eseteacuteben

Ennek a moacutedja pedig az lehet hogy a nemzetkoumlzi jogot seacutertő hataacuterozatokat vagy azok egy-egy

rendelkezeacuteseacutet nem hajtjaacutek veacutegre88 A tagaacutellamok aacuteltal tanuacutesiacutetott bdquoengedetlenseacutegrdquo alapjaacutet

megadhatja a nemzetkoumlzi felelősseacuteg joga is azonban igen szűk koumlrben csak Amennyiben egy

tagaacutellamot a BT hataacuterozata folytaacuten jogseacuterteacutes eacuter az elleninteacutezkedeacutes kereteacuteben89 felfuumlggesztheti

a hataacuterozat veacutegrehajtaacutesaacutet90 Fontos azonban figyelembe venni azt hogy az elleninteacutezkedeacutes

88 Amikor a BT hoz egy hataacuterozatot az Alapokmaacuteny VII Fejezete alapjaacuten akkor a tagaacutellamok az ebben foglalt

koumltelezettseacutegeket eacutertelmezni fogjaacutek annak eacuterdekeacuteben hogy implementaacutelni tudjaacutek azokat Ezzel a tagaacutellamok is

megvaloacutesiacutetanak egyfajta feluumllvizsgaacutelatot a hataacuterozatok tekinteteacuteben Ld Happold i m 10 o 89 Az elleninteacutezkedeacutes ndash leacutenyegeacutet tekintve a jogseacutertő aacutellammal szemben fennaacutelloacute koumltelezettseacuteg időleges nem

teljesiacuteteacuteseacutet jelenti amelynek ceacutelja hogy a jogseacutertő cselekmeacuteny abbahagyaacutesaacutera keacutesztesse a maacutesik aacutellamot Iacutegy a

jogseacuterteacutese adott vaacutelasz jellegadoacute sajaacutetossaacutega Ld Nagy Kaacuteroly Az aacutellam felelősseacutege a nemzetkoumlzi jog megseacuterteacutese

miatt Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1991 220 o

Azeacutert van szuumlkseacuteg az elleninteacutezkedeacutesre mert a felelős aacutellam koumltelezettseacutegeinek veacutegrehajtaacutesaacutetoacutel valoacute

tartoacutezkodaacutesaacuteval egy olyan aacutellapotot ideacutezhet elő amelyben a felelős aacutellam uacutejra eacutes uacutejra nemzetkoumlzi jogseacuterteacutest koumlvet

el koumlvetkezmeacutenyek neacutelkuumll Ld Bruhaacutecs Nemzetkoumlzi jog Ihellip 211 o 90 Antonios Tzanakopoulos Disobeying the Security Council Countermeasures against Wrongful Sanctions

Oxford University Press Oxford 2011 155 o

alkalmazaacutesa rendkiacutevuumll szűk koumlrben lehetseacuteges csak hiszen ahhoz hogy valamely aacutellam

elleninteacutezkedeacutes alkalmazaacutesaacutehoz folyamodjon szuumlkseacuteg van arra hogy jogseacuterelem eacuterje Azonban

mivel e lehetőseacuteg igen szűk mozgaacutesteret biztosiacutet a probleacutema kezeleacuteseacutere tovaacutebbaacute a BT

hataacuterozata veacutegrehajtaacutesaacutenak megtagadaacutesa a Tanaacuteccsal valoacute nyiacutelt ellenszeguumlleacutest jelenteneacute iacutegy

jobb megoldaacutesnak tűnik az hogy a tagaacutellamok a BT hataacuterozatait uacutegy hajtjaacutek veacutegre hogy az

megfeleljen a belső jog eacutes a nemzetkoumlzi jog szabaacutelyainak meacuteg akkor is ha adott hataacuterozat nem

tartalmaz koumlzvetlen utasiacutetaacutest erre neacutezve

Koumlvetkezeacuteskeacuteppen egeacuteszen addig a pontig ameddig egy jogseacutertőnek veacutelelmezett BT

hataacuterozatnak leacutetezik olyan eacutertelmezeacutese amely nem seacuterti a ius cogens-t vagy a nemzetkoumlzi

szokaacutesjogot a hataacuterozatok biacuteroacutesaacutegi feluumllvizsgaacutelata nem indokolt Ebben az esetben ugyanis az

aacutellamoknak automatikusan a jogszerű eacutertelmezeacutesnek megfelelően kell veacutegrehajtaniuk a

keacuterdeacuteses hataacuterozatokat Akkor azonban amikor egyetlen ilyen eacutertelmezeacutes sem lelhető fel a

helyzet megvaacuteltozik Ilyen helyzetekben ugyanis biztosiacutetani lehetne a tagaacutellamok szaacutemaacutera a

Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteghoz valoacute fordulaacutes jogaacutet Amennyiben a Biacuteroacutesaacuteg uacutegy talaacutelja hogy a kereset

megalapozott akkor ideiglenes rendszabaacutelyok formaacutejaacuteban felfuumlggeszthetneacute a hataacuterozat

probleacutemaacutes pontjainak vagy annak egeacuteszeacutenek a veacutegrehajtaacutesaacutet addig ameddig az uumlgyben

veacutegleges doumlnteacutes nem szuumlletik amely veacuteguumll kimondhatnaacute a keacuterdeacuteses hataacuterozat

eacuterveacutenytelenseacutegeacutet91 Fontos azonban ismeacutet leszoumlgezni azt hogy az aacutellamok egyoldaluacute aktussal

semmikeacuteppen nem fuumlggeszthetik fel a BT hataacuterozatainak veacutegrehajtaacutesaacutet arra csak a Nemzetkoumlzi

Biacuteroacutesaacuteg jogilag szabaacutelyozott eljaacuteraacutesa kereteacuteben keruumllhetne sor Mindez egy olyan megoldaacutest

kiacutenaacutel amely nem aacutessa alaacute a BT hataacuterozatainak autoritaacutesaacutet illetve a testuumllet hataacuteskoumlreit valamint

műkoumldeacuteseacuteneacutek veacutelelmezett hateacutekonysaacutegaacutet veacuteső soron a kollektiacutev biztonsaacuteg rendszereacutet

A VII fejezet jogalapjaacuten elfogadott hataacuterozatok nemzetkoumlzi jogi megiacuteteacuteleacutese nem lehet

maacutes minthogy azok eacuterveacutenyesek azokat a tagaacutellamoknak veacutegre kell hajtania eacutes csak korlaacutetozott

meacuterteacutekben van alapja a hataacuterozatok biacuteroacutei feluumllvizsgaacutelataacutera Azonban a BT felelősseacutege azon a

teacuteren igenis megjelenik hogy nagyobb gondot kellene fordiacutetania a nemzetkoumlzi jog szabaacutelyainak

a tiszteletben tartaacutesaacutera Erre peacuteldaacutekat is lehet talaacutelni bizonyos esetekben megvan a toumlrekveacutes a

Tanaacutecsban erre mint peacuteldaacuteul az 1267-es rezsim kapcsaacuten is Miutaacuten az EU Biacuteroacutesaacutega kimondta

az 1267-es hataacuterozatot implementaacuteloacute maacutesodlagos unioacutes jogi aktus eacuterveacutenytelenseacutegeacutet a Kadi

uumlgyekben a BT igyekezett javiacutetani a hataacuterozatban bevezetett szankcioacuterendszeren azzal hogy

91 Erre a Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg Alapszabaacutelyaacutenak a 41 cikke alapjaacuten lenne lehetőseacutege a Biacuteroacutesaacutegnak Ld Nemzetkoumlzi

Biacuteroacutesaacuteg Alapszabaacutelya 1945 41 cikk

lehetőveacute tette ndash ha nem is elvaacuterhatoacute hateacutekonysaacuteggal92 ndash a jogorvoslatot Ennek eacuterdekeacuteben

leacutetrehozott egy uacuten ombudsperson tisztseacuteget amely segiacuteti a jogorvoslatok elbiacuteraacutelaacutesaacutet93

Ebből alapvetően azt a koumlvetkezteteacutest lehet levonni hogy kizaacuteroacutelag a BT tehet azeacutert hogy

a kollektiacutev biztonsaacuteg rendszere jobban műkoumldjoumln hiszen laacutettuk azt hogy veacutegeredmeacutenyben a

Nemzetkoumlzi Biacuteroacutesaacuteg sem tud joacute megoldaacutest kiacutenaacutelni A Tanaacutecsnak figyelembe kell vennie a

kritikus hangokat figyelembe kell vennie a regionaacutelis biacuteroacutesaacutegok doumlnteacuteseit eacutes a Nemzetkoumlzi

Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacuteseit eacutes tanaacutecsadoacute veacutelemeacutenyeit is azonban a Tanaacutecs nem keacutenyszeriacutethető e doumlnteacutesek

veacutegrehajtaacutesaacutera Emiatt ezekre a foacuterumokra sőt a tagaacutellamokra is kiemelkedő feladat haacuterul

Tovaacutebbra is figyelemmel kell kiacuteseacuterniuumlk a BT hataacuterozatainak implementaacutecioacutejaacutet eacutes amennyiben

a nemzetkoumlzi jog szabaacutelyainak a megseacuterteacuteseacutet eacuteszlelik fel kell erre hiacutevni a figyelmet hogy a

Tanaacutecsnak lehetőseacutege legyen a gyakorlataacutet javiacutetania94 Ezzel a teveacutekenyseacuteggel jogi eacutes politikai

nyomaacutest lehet gyakorolni a Tanaacutecsra amely arra keacutesztetheti hogy nagyobb figyelmet

biztosiacutetson annak hogy hataacuterozatainak a veacutegrehajtaacutesa ne eredmeacutenyezze a nemzetkoumlzi jog fontos

szabaacutelyainak ndash elsősorban az emberi jogoknak ndash a megseacuterteacuteseacutet95 A BT legitimitaacutesa eacutes

hateacutekonysaacutega csak noumlvekedni fog attoacutel hogy tiszteletben tartja a nemzetkoumlzi jog legfontosabb

szabaacutelyait96 Veacuteguumll pedig a Tanaacutecs azeacutert is hozna boumllcs doumlnteacutest ha ekkeacutepp jaacuterna el mert ha a

tagaacutellamok egyszer valoacuteban ellene szeguumllnek eacutes nem hajtjaacutek veacutegre a hataacuterozatait akkor

elvesziacuteti jelentőseacutegeacutet97

92 Ugyanis az ombudsperson tisztseacutegeacutevel kialakiacutetott jogorvoslati rendszer meacuteg mindig messze aacutell a nemzeti

biacuteroacutesaacutegok jogorvoslati szintjeacutetől Ld Mohay i m 36 o 93 Ezek a jogorvoslatok az ellen eacuterkezhetnek a Tanaacutecshoz hogy a szemeacutelyeket listaacutezzaacutek mint a terrorizmust

elősegiacutetőket Ld Tzanakopoulos i m 202ndash203 o 94 Hiszen lehetőseacutege van a tagaacutellami biacuteroacutesaacutegoknak az implementaacuteloacute jogszabaacutely megsemmisiacuteteacuteseacutere A tagaacutellamok

eleve meacuterlegelhetik azt hogy egy hataacuterozat implementaacutecioacuteja a nemzetkoumlzi jog fontos szabaacutelyainak a

megseacuterteacuteseacutehez vezethet iacutegy akaacuter egyes reacuteszeit annak nem is hajtjaacutek veacutegre 95 Couzigou i m 308 o 96 Martenczuk i m 547 o 97 Tzanakopoulos i m 202 o

Weich Lili

joghallgatoacute (PTE AacuteJK) az OacuteNSZ Civilisztika Tagozataacutenak Tagja

Droacutenhasznaacutelat jaacuteteacutekszer vagy uacutej veszeacutelyes uumlzem

A XIX szaacutezad a vasuacutet aranykora volt a XX szaacutezad első feleacuteben az autoacute tartotta laacutezban az

embereket ennek a szaacutezadnak a maacutesodik feleacuteben pedig a repuumlleacutes nyert egyre nagyobb teret

magaacutenak Kicsit ugyan elhamarkodottnak tűnhet kijelenteni hogy a XXI szaacutezad a droacutenokeacute

lesz de az egeacuteszen biztos hogy az elmuacutelt paacuter eacutevben megaacutelliacutethatatlanul terjednek hasznaacuteloacuteik

koumlre egyre gyarapodik iacutegy eacutesszerűnek tűnik eleacutebe menni a probleacutemaacuteknak eacutes szabaacutelyozaacutes alaacute

vonni őket meacuteg mielőtt kaotikussaacute vaacutelna a helyzet 1

Mielőtt szabaacutelyozaacutes alaacute akarnaacutenk vonni baacutermit is elengedhetetlen hogy meghataacuterozzuk

melyek azok a dolgok amikre a szabaacutelyozaacutes vonatkozni fog tehaacutet egyeacutertelműveacute kell tennuumlnk

hogy mi minősuumll droacutennak Itt bele is uumltkoumlztuumlnk az első akadaacutelyba amely a jogalkotoacute eleacute goumlrduumll

hiszen hibaacutesan letudhatnaacutenk annyival a definiacutecioacutet hogy bdquoDroacutennak nevezzuumlk oumlsszefoglaloacute neacuteven

a piloacuteta neacutelkuumlli leacutegijaacuterműveket fuumlggetlenuumll attoacutel hogy a taacutevolboacutel ember iraacutenyiacutetja azokat vagy

sajaacutet szenzoraik illetve előre megiacutert program alapjaacuten taacutejeacutekozoacutednak legyenek azok kisebb

jaacuteteacutekhelikopterek vagy eacuteppen katonai felderiacuteteacutesre eacutes csapaacutesmeacutereacutesre hasznaacutelt harci eszkoumlzoumlkrdquo

Ez a meghataacuterozaacutes a veacutelemeacutenyem szerint toumlbb okboacutel sem helytaacutelloacute Előszoumlr is ennek

alapjaacuten a modellrepuumllőgeacutepek is droacutennak minősuumllneacutenek hiszen minden fogalmi elemnek

megfelelnek Ez maacuter csak azeacutert is hatalmas hiba lenne mert a modellrepuumllőgeacutepek merőben

kuumlloumlnboumlznek a droacutenoktoacutel ezeacutert egyseacuteges szabaacutelyrendszert alkotni raacutejuk gyakorlatilag

lehetetlen Az első ilyen kuumlloumlnbseacuteg roumlgtoumln az oktataacutesban rejlik hiszen egy modellhelikoptert

vagy roumlgziacutetett szaacuternyuacute geacutepet vezetni sokkal nehezebb eacutes oumlsszetettebb feladat mint egy droacutent

iraacutenyiacutetani Ha tehaacutet a maacuter megleacutevő modellrepuumllő szabaacutelyok alaacute akarnaacutenk vonni a droacutenokat az

araacutenytalanul szigoruacute lenne Fontos megjegyezni hogy a modellrepuumllőkre 1995-től3 betarthatoacute

előiacuteraacutesokat kezdtek hozni amelyek remekuumll kiaacutelltaacutek az idők proacutebaacutejaacutet iacutegy badarsaacuteg lenne ezt a

1 Bucsy Levente Mit tehet ma egy droacuten Magyarorszaacutegon httpsmnohubelfoldmit-tehet-ma-meg-egy-dron-

magyarorszagon-1283930 (20150428) 2 httpshslofficecom201506dron_szabalyok (20180113) 3 1995 eacutevi XCVII toumlrveacuteny a leacutegikoumlzlekedeacutesről

joacutel műkoumldő egyseacuteget megbolygatni azzal hogy a droacutenokat is ezen szabaacutelyok hataacutelya alaacute vonjuk

vagy meacuteg drasztikusabb esetben egy teljesen uacutejat hozunk leacutetre a modellrepuumllők szaacutemaacutera is 4

Egy 2017-es rendelettervezet5 csak a telepuumlleacutesek koumlzigazgataacutesi hataacuterain kiacutevuumll tenneacute

lehetőveacute a magaacuten- illetve sportolaacutesi ceacutelboacutel kuumlloumln engedeacutely neacutelkuumll Eacutes ebben rejlik a maacutesodik

nagy kuumlloumlnbseacuteg a maacuter megleacutevő modellszabaacutelyozaacuteshoz keacutepest Ugyanis a legtoumlbb modellező

repuumllőteacuter belteruumlleten6 vagy ellenőrzoumltt leacutegteacuterben van iacutegy a droacutenpiloacutetaacuteknak vagy kuumlloumln fel- eacutes

leszaacutelloacutehelyeket kellene kialakiacutetani vagy elvetni a maacuter megszuumlletett rendelettervezetnek ezen

reacuteszeacutet

Most hogy tisztaacuteztuk mieacutert lenne logikaacutetlan leacutepeacutes a droacutenokat azonos kategoacuteriaacutenak

tekinteni a maacuter leacutetező piloacuteta neacutelkuumlli leacutegi jaacuterművekkel eacutes mieacutert neacutelkuumlloumlzhetetlen egy teljesen uacutej

jogi definiacutecioacutet megalkotni raacutejuk leacutenyegesnek tartom azt is kiemelni hogy droacuten eacutes droacuten koumlzoumltt

is nagy kuumlloumlnbseacuteg van ami a jogalkotoacute szempontjaacuteboacutel a kulcsot jelentheti a droacutenprobleacutema

megoldaacutesaacutehoz

Elsőkeacutent meacuteret de meacuteg inkaacutebb suacutely szerint lenne szuumlkseacuteges meghuacuteznia a hataacuterokat a

jogalkotoacutenak A nemzetkoumlzi szabaacutelyozaacutes jelenleg azt mondja ki hogy 150 kilogramm

felszaacutelloacutetoumlmeg alatt nemzeti hataacuteskoumlrbe tartozik minden levegőbe repiacutetett dolog uumlgye

Hazaacutenkban 25 kilogramm az a toumlmeg amely alatt minden repuumllő taacutergy jaacuteteacuteknak minősuumll ezekre

pedig eacutertelemszerűen enyheacutebb szabaacutelyokat kell megaacutellapiacutetani mint a professzionaacutelis darabokra

Droacutenok mindkeacutet kategoacuteriaacuteban leacuteteznek ezeacutert nemhogy nem lehet őket egy kategoacuteriaacuteban kezelni

maacutes leacutegi jaacuterművekkel hanem az egyes modellek koumlzoumltt is kuumlloumlnbseacuteget kell tenni A jogalkotoacute

maacuter 2015-ben felismerte az igeacutenyt a szabaacutelyozaacutesra de ennek a mai napig nincsen semmilyen

eredmeacutenye Ebben az eacutevben meacuteg az volt a terv hogy 70 kilogramm alatt nem kell jegyzeacutekben

vezetni a droacutenokat Szerencseacutere ezt az oumltletet egeacuteszen hamar elvetetteacutek jobb bele sem gondolni

milyen kellemetlen helyzeteket okoztak volna ezek a bdquogazdardquo neacutelkuumlli szerkezetek az

eacutepuumlletekben maacutes jaacuterművekben vagy esetleg az emberekben7

Az első nagy meacuterfoumlldkő a magyar droacutenszabaacutelyozaacutes koumlreacuteben 2017 juacutelius elsejeacuten

koumlvetkezhetett volna be ekkora tervezteacutek ugyanis az első olyan rendelet hataacutelyba leacutepeacuteseacutet amely

egy a mindennapokban is koumlvethető rendszert hozott volna magaacuteval Az addigi tuacutel buumlrokratikus

eacutes betarthatatlan szabaacutelyokat helyettesiacutetette volna amik egy kalap alaacute vetteacutek a droacutenokat a maacuter

4 Sipos Zoltaacuten Droacutentoumlrveacuteny mobilalkalmazaacutes vaacuteltanaacute ki a leacutegteacuterengedeacutelyt

httpwwworigohugazdasag20170222-a-dronokra-kotelezo-biztositast-kellene-kotni-sulytol-fuggoen-

nyartolhtml (20170222) 5 Kormaacutenyrendelet az egyes leacutegikoumlzlekedeacutessel oumlsszefuumlggő kormaacutenyrendeletek moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel 6 2016 eacutevi CXXXVI toumlrveacuteny a leacutegikoumlzlekedeacutesről szoacuteloacute 1995 eacutevi XCVII toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel 7 Bucsy Levente Mit tehet ma egy droacuten Magyarorszaacutegon httpsmnohubelfoldmit-tehet-ma-meg-egy-dron-

magyarorszagon-1283930 (20150428)

emliacutetett modellrepuumllőkkel8 A jogalkotoacute az utolsoacute pillanatban visszaleacutepett iacutegy azoacuteta is a

tuacutelszabaacutelyozottsaacuteg jellemzi a droacutenrepteteacutes vilaacutegaacutet Azonban nem mehetuumlnk el szoacute neacutelkuumll

amellett hogy a hosszas tanaacutecskozaacutes ami a rendelettervezetet megelőzte lefektetett olyan

alapokat amelyekeacutert a keacutesőbbiekben meacuteg haacutelaacutesak lehetuumlnk

A legkiemelkedőbb az hogy megaacutellapiacutetottak neacutegy kategoacuteriaacutet a droacutenok suacutely szerinti

felosztaacutesaacutera Eszerint az elsők a 250 gramm alatti darabok lenneacutenek ezekre semmilyen repuumlleacutesi

engedeacutelyt nem kell keacuterni előzetes tudaacutest sem vaacuternak el az iraacutenyiacutetoacute reacuteszeacuteről hiszen jaacuteteacuteknak

minősuumllnek A maacutesodik kategoacuteriaacuteba tartozik minden keacutet kilogramm eacutes 250 gramm koumlzoumltti droacuten

Ezek repteteacuteseacutehez egy online elveacutegezhető e-learning tanfolyamot tenneacutenek koumltelezőveacute A

harmadik kategoacuteriaacuteba maacuter hataacuterozottan a komolyabb suacutelyuacute darabok tartoznak eszerint nagyobb

kaacutert is tudnak okozni tehaacutet az engedeacutelyek itt maacuter leacutenyegesen szigoruacutebbak felteacutetelekhez

lenneacutenek koumltve A 2 eacutes 25 kilogramm koumlzoumltti droacutenokat elektronikus nyilvaacutentartaacutesba kellene

venni az iraacutenyiacutetaacutesukhoz vezetői engedeacutely kellene A negyedik kategoacuteria a 25 kiloacutegramm feletti

darabokat eacuterinti ezekhez a megfelelő szakszolgaacutelati engedeacutely lenne szuumlkseacuteges az eszkoumlznek

leacutegi alkalmassaacutegi vizsgaacutelatra lenne szuumlkseacutege eacutes az ehhez kellő uumlzemi eacutes repuumlleacutesi naploacutera Ezzel

a felosztaacutessal nemcsak a hobbi droacutenpiloacutetaacutek de a DOE (Droacutenpiloacutetaacutek Orszaacutegos Egyesuumllete) -nek

a tagjai is meg vannak eleacutegedve hiszen joacute kiindulaacutesi pont lehet a keacutesőbbi szabaacutelyozaacuteshoz 9

A maacutesodik szempontrendszer amely menteacuten kuumlloumlnbseacuteget kell tennuumlnk az egyes

droacutentiacutepusok koumlzoumltt az az bdquookosrdquo eacutes bdquobutardquo darabok kuumlloumln kezeleacutese10 A 2017-es rendelettervezet

teljesen logikusan a suacutely szerinti csoportosiacutetaacutesboacutel indul ki mert mineacutel nehezebb egy geacutep annaacutel

nagyobb kaacutert tud okozni iacutegy eacutesszerű lenne a biztosiacutetaacutes eacutes a műkoumldteteacutes teruumlleteacuten is ezekből az

adatokboacutel kiindulni Azonban a suacutellyal nem egyenesen araacutenyos a droacuten tudaacutesa vannak egeacuteszen

koumlnnyű keacutet kilogramm alatti szerkezetek amelyek oumlnaacutelloacute szenzorokkal rendelkeznek tehaacutet

akaacuter toumlbb kilomeacuteterre is el tudnak repuumllni emberi iraacutenyiacutetaacutes neacutelkuumll vagy olyan toumlkeacuteletes beeacutepiacutetett

kameraacuteval rendelkeznek amely eacuteles keacutepeket tud keacutesziacuteteni akaacuter toumlbb szaacutez meacuteterről is Az ilyen

szinte oumlnaacutelloacute műkoumldeacutesre keacutepes szerkezetek eseteacuteben valoacutesziacutenűleg a sebesseacuteg- eacutes magassaacutegmeacuterő

berendezeacutesek hasznaacutelata koumltelezőveacute lesz teacuteve tovaacutebbaacute folyamatosan informaacutecioacutekkal kell majd

ellaacutetnia a vezeacuterlőjeacutet az akkumulaacutetor toumlltoumlttseacutegeacuteről baacutermilyen potenciaacutelis veszeacutelyforraacutes

8 1995 eacutevi XCVII toumlrveacuteny a leacutegikoumlzlekedeacutesről 9 Aacutebrahaacutem Ambrus Elszaacutellt a droacutenrendelet - httpsnepszavahu1133475_elszallt-a-dronrendelet (20170630) 10 Knight Bird amp Bird Uumlgyveacutedi Iroda veacutelmeacutenye a 2017 eacutevi droacutenrendeletről tervezetről -

httpstwobirdsideashu20170113dronszabalyozas (20180123)

eacuteszleleacuteseacuteről eacutes drasztikus esetben oumlnaacutelloacute landolaacutesra kell hogy keacutepes legyen aneacutelkuumll hogy kaacutert

tenne baacutermilyen alatta elhelyezkedő taacutergyban vagy eacutelőleacutenyben 11

A harmadik eacutes talaacuten az egyik legproblematikusabb reacutesze az osztaacutelyozaacutesnak a hobbi

vagy sport eacutes a munka uumlzleti ceacutelokra hasznaacutelt droacutenok megkuumlloumlnboumlzteteacutese Nem azeacutert mert az

uumlzembentartoacute vagy az iraacutenyiacutetoacute nem tudja eldoumlnteni hogy eacuteppen milyen teveacutekenyseacuteget veacutegez az

eszkoumlzzel hanem mert nem vilaacutegos hogyan lehetne ezt igazolni Ez a megkuumlloumlnboumlzteteacutesi forma

ugyanis maacuter a 2017-es rendelettervezetben is szerepel rettenetesen homaacutelyosan eacutes

aacutetgondolatlanul Ezen dokumentum szerint csak az uumlzleti gazdasaacutegi ceacutelra hasznaacutelt darabok

repuumllhetneacutenek telepuumlleacutesek belteruumlleteacuten a magaacuten- eacutes sportolaacutesi ceacutellal hasznaacuteltak pedig kizaacuteroacutelag

kuumllteruumlleten felteacuteve ha nem keacuternek raacute kuumlloumln engedeacutelyt hogy a telepuumlleacutesen beluumll is

repuumllhessenek Ha ez ebben a formaacuteban megvaloacutesult volna meacuteg a mostaninaacutel is toumlbb lett volna

a szabaacutelyszegő hiszen gyakorlatilag lehetetlent vaacuternak el 12

A tavalyi rendelettervezet legnagyobb hibaacuteja veacutelemeacutenyem szerint hogy nemcsak

tuacutelszabaacutelyozza a droacutenhasznaacutelatot de a felaacutelliacutetott elvaacuteraacutesok teljesiacutethetetlenuumll szigoruacuteak is

Lakoacuteeacutepuumlletet peacuteldaacuteul nem koumlzeliacutethetett volna meg 100 meacuteterneacutel jobban egy droacuten sem ez

azonban azt jelenti hogy egy magasabb eacutepuumllet felett elrepuumllve aacutetleacutepteacutek volna a 130 meacuteteres

magassaacutegot amivel maacuter a leacutegteret seacutertik eacutes veszeacutelyt jelentenek a polgaacuteri leacutegikoumlzlekedeacutesre

neacutezve 13 Emberektől magaacutenteruumllettől eacutes koumlzlekedő jaacuterművektől legalaacutebb 30 meacuteteres taacutevolsaacutegot

lettek volna koumltelesek tartani ami az egyik oldalroacutel neacutezve remek elgondolaacutes hiszen ebből a

taacutevolsaacutegboacutel valoacutesziacutenűleg maacuter senkit eacutes semmit nem zavartak volna de a droacutenpiloacuteta

szemszoumlgeacuteből pedig hatalmas eacutervaacutegaacutes plaacutene ha felteacutetelezzuumlk hogy nem is teszik koumltelezőveacute

minden droacutennaacutel a magassaacuteg- eacutes taacutevolsaacutegmeacuterő hasznaacutelataacutet 14

Tovaacutebbi probleacutemaacutet jelent eacutes aacutetgondolatlansaacutegroacutel tanuacuteskodik hogy minden piloacuteta neacutelkuumlli

leacutegi jaacuterműnek betiltanaacutek az eacutejszakai hasznaacutelataacutet Ezzel leacutenyegeacuteben le kellene mondanunk a

droacutenok segiacutetseacutegeacuteről menteacutesi vagy kutataacutesi feladatoknaacutel esti toumlmegrendezveacutenyek fotoacutezaacutesaacuteroacutel

Emellett koumltelezőveacute tenneacutek a vizuaacutelis kapcsolatot a droacuten eacutes piloacutetaacuteja koumlzoumltt amely nagyjaacuteboacutel

500 meacuteteres mozgaacutesteret engedne a szerkezeteknek Ez az elvaacuteraacutes maacuter csak azeacutert is felesleges

mert leacuteteznek olyan koumlnnyen kezelhető eacutes teljesen megbiacutezhatoacute rendszerek amelyek akaacuter egy

11 Sipos Zoltaacuten Droacutentoumlrveacuteny mobilalkalmazaacutes vaacuteltanaacute ki a leacutegteacuterengedeacutelyt -

nyartolhtml (20170222) 12 wwwdoehu (20180122) 13 NAIH - Nemzeti Adatveacutedelmi eacutes Informaacutecioacuteszabadsaacuteg Hatoacutesaacuteg veacutelemeacutenye a 2017 eacutevi droacutenrendeletről -

httpwwwnaihhufilesNAIH-451-2-2017-J-170116PDF (20181116) 14 Sipos Zoltaacuten Droacutentoumlrveacuteny mobilalkalmazaacutes vaacuteltanaacute ki a leacutegteacuterengedeacutelyt -

nyartolhtml (20170222)

okostelefon vagy egy belső neacutezetes sisak segiacutetseacutegeacutevel tudjaacutek mutatni a droacuten kameraacutejaacuteval laacutetott

keacutepet az iraacutenyiacutetoacutenak Az esti repuumlleacutes jelentette veszeacutelyeket pedig veacutegtelen egyszerűseacuteggel ki

lehetne kuumlszoumlboumllni a droacuten megfelelő kivilaacutegiacutetaacutesaacuteval

Azok utaacuten hogy megaacutellapiacutetottuk mieacutert lett volna hatalmas haacutetraleacutepeacutes a droacutenpiloacutetaacutek

szaacutemaacutera ezen rendelet jogerőre emelkedeacutese felmeruumll a keacuterdeacutes hogy mi a baj a jelenlegi

szabaacutelyozaacutessal Hiszen az teljesen egyeacutertelmű hogy maacuter most sem repkedhetnek a droacutenok

teljes szabadsaacuteggal A droacutenpiloacutetaacutek koumlzoumlsseacutege eacutes a jogalkotoacute is tisztaacuteban van vele hogy az

aktuaacutelis helyzet csupaacuten ideiglenes de nem tűnik uacutegy mintha baacuterki is sietne a megoldaacutessal Az

eacuten veacutelemeacutenyem szerint egy időziacutetett bombaacuteval jaacutetszanak ami baacutermikor robbanhat

A droacutenokra vonatkozoacute szabaacutelyoknak meacuteg az alapesetei sincsenek tisztaacutezva az esetleges

balesetekről nem is beszeacutelve Mi toumlrteacutenik peacuteldaacuteul ha keacutet droacuten oumlsszeuumltkoumlzik Vagy ha keacutet droacuten

oumlsszeuumltkoumlzik majd raacuteesnek valakire Vagy ha egy droacuten nekiuumltkoumlzik egy jaacuterműnek Az autoacutek

eseteacuteben is eacuteppen eleacuteg komplikaacutelt a helyzet de gondoljunk csak bele hogy mi toumlrteacutenne ha egy

utasszaacutelliacutetoacute repuumllőgeacuteppel talaacutelkozik Ezekben egy kisebb madaacuterraj is keacutepes veacutegzetes seacuteruumlleacutest

okozni nemhogy egy akaacuter 25 kilogrammos droacuten Az elmuacutelt hetekben keacutet olyan eset is toumlrteacutent

ahol nem sokon muacutelt a trageacutedia Az első februaacuter 19-eacuten toumlrteacutent az USA-ban ahol egy helikopter

lezuhant ugyan nem uumltkoumlzoumltt oumlssze a droacutennal de egy hirtelen felbukkant darab miatt kellett

eacuteles kanyart venni aminek koumlvetkezteacuteben elvesztetteacutek az iraacutenyiacutetaacutest az oktatoacutehelikopter felett

A foumlldeteacutereacutes utaacuten az oktatoacute eacutes taniacutetvaacutenya is eacutepseacutegben kiszaacutelltak a roncsokboacutel azonban a

keletkezett kaacuter hatalmas eacutes egyelőre rejteacutely hogy meacutegis kit kellene felelősseacutegre vonni a

toumlrteacutentekeacutert Ugyanis a droacutenboacutel nem szaacutell ki a baleset utaacuten egy ember akitől el lehetne keacuterni az

adatait eacutes a biztosiacutetoacuteja neveacutet A maacutesik nagy port kavaroacute szituaacutecioacuteban pedig egy utasszaacutelliacutetoacutet

koumlzeliacutetett meg egy droacuten A felveacutetelt neacutezve pedig egyeacutertelmű hogy nem veacuteletlen toumlrteacutent minden

bizonnyal egy laacutetvaacutenyos videoacute elkeacutesziacuteteacutese vezeacuterelte a droacuten iraacutenyiacutetoacutejaacutet ezzel pedig

veszeacutelyeztetett toumlbb mint szaacutez embert

A jelenlegi helyzet tovaacutebbaacute azeacutert is tarthatatlan mert minden droacuten szaacutemaacutera eseti

leacutegteacuterhasznaacutelati engedeacutelykeacutereacutest iacuternak elő fuumlggetlenuumll a droacuten suacutelyaacutetoacutel repteteacuteseacutenek hobbi vagy

uumlzleti jellegeacutetől Ez nem hangzik olyan nagy dolognak azonban a gyakorlatban igenis az Egy

ilyen engedeacutely megadaacutesa akaacuter 30 napba is telhet peacutenzdiacutejat kell eacuterte fizetni eacutes csak

oumlsszehasonliacutetaacuteskeacuteppen ugyanilyen engedeacutelykeacutereacutes szuumlkseacuteges baacutermilyen kisrepuumllőgeacutep

felszaacutellaacutesa előtt is15 Főkeacutent ennek az előiacuteraacutesnak koumlszoumlnhető hogy hazaacutenkban jelenleg

15 DOE- Eseti leacutegteacuter kijeloumlleacutese iraacutenti koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes folyamata - httpsdoehueseti-legter-

kijelolese-iranti-kozigazgatasi-hatosagi-eljaras-folyamata (20181219)

ellenőrizhetetlenuumll sok a szabaacutelyszegeacutes ami veacutegső soron eacuterthető is hiszen senki nem fog 30

napot vaacuterni arra hogy bdquojaacutetsszonrdquo 15-20 percet az eacuteppen megvaacutesaacuterolt droacutenjaacuteval 16

A DOE emberei elmeacuteletben egeacuteszen joacutel műkoumldő megoldaacutessal aacutelltak elő a

leacutegteacuterhasznaacutelati engedeacutelyt egy mobil applikaacutecioacuten keresztuumll lehetne igeacutenyelni a

HungaroControll-toacutel eacutes az első suacutelykategoacuteriaacuteba tartozoacute droacutenok meacuteg ez aloacutel is mentesuumllneacutenek17

Ezek az elkeacutepzeleacutesek persze meacuteg csak gyermekcipőben jaacuternak A legtoumlbb a jogalkotoacute

vagy a szakemberek aacuteltal felvaacutezolt javaslatok elmeacuteletben toumlkeacuteletesen műkoumldnek azonban

valamilyen gyakorlati probleacutema minden alkalommal akadt ami toumlbbet rontana mint javiacutetana a

jelen helyzeten A legeacutegetőbb termeacuteszetesen a bdquodroacuten KRESZrdquo megalkotaacutesa hiszen ezek

betartaacutesaacuteval meg lehetne előzni a probleacutemaacutekat előtte persze tisztaacutezni kellene hogy mit is

tekintuumlnk droacutennak18 Ezek utaacuten pedig megoldaacutest lehetne talaacutelni a kaacuterteacuteriacuteteacutesi eacutes biztosiacutetaacutesi uumlgyek

megoldaacutesaacutera

Ha tuacutelszabaacutelyozzuk a droacutenhasznaacutelatot akkor megkockaacuteztatjuk azt hogy hazaacutenkban nem

fog kialakulni egy olyan iparaacuteg ami az eacutevszaacutezad nagy uacutejiacutetaacutesaacutenak szaacutemiacutet Ha pedig nem leacutepuumlnk

ki a mostani helyzetből akkor oacuteriaacutesi kaacuteoszban fogjuk talaacutelni magunkat roumlvid időn beluumll amely

tisztaacutezhatatlan kaacuterteacuteriacuteteacutesi uumlgyekhez hatalmas anyagi kaacuterokhoz eacutes drasztikusabb esetben

embereacuteletek veszeacutelyezteteacuteseacutehez vezethet

16A korlaacutetozott leacutegteacuter igeacutenybeveacuteteleacutehez szuumlkseacuteges keacuterelem -

httpsdoehusitesdefaultfilesuploads2018korlatozott_legter_kerelempdf (20181219) 17 Sipos Zoltaacuten Droacutentoumlrveacuteny mobilalkalmazaacutes vaacuteltanaacute ki a leacutegteacuterengedeacutelyt -

nyartolhtml (20170222) 18 EASA- European Aviation Safety Agency - httpswwweasaeuropaeueasa-and-youcivil-drones-rpas

(20181219)

1Scriptura18(II)_Kronika

Scriptura18(II)_Benke

Scriptura18(II)_Bergendi-Raacutecz

Scriptura18(II)_Fuchs

Scriptura18(II)_Meszaros

Scriptura18(II)_Schubert

Scriptura18(II)_Szijarto

Scriptura18(II)_Weich