KÉPES KRÓNIKA TARTALOM/OBSAH 2

3TARTALOM/OBSAH2 KÉPES KRÓNIKA

Kiadja:Cseh- és MorvaországiMagyarok Szövetsége – BrünnSzerkesztők:Detáry AttilaAmbrus TündeGrafikai szerkesztő:Füzék PéterA szerkesztőség címe:Svaz Maďarů – Brno,Gorkého 12, 602 00 Brnotelefon/fax: +420 541 241 062e-mail: [email protected]ációs szám:MK ČR E 11196

A folyóirat megjelenését Brünn Város Polgármesteri

Hivatala és a RákócziAlapítány támogatja

Vydavatel:Svaz Maďarů žijících v českýchzemích – BrnoRedaktoři:Attila Detáry Tünde AmbrusGrafická úprava:Peter Füzék Adresa:Svaz Maďarů – Brno,Gorkého 12, 602 00 Brnotelefon/fax: +420 541 241 062e-mail: [email protected]:MK ČR E 11196

Vychází za finančnípodpory

Magistrátu města Brna a Nadace Rákóczi

SZERVEZETI ÉLETEseménynaptár – 2007/1. félév............................................................5Március 15-i megemlékezések Brünnben és környékén ..................4Vendégünk volt Sólyom László ..........................................................4Teplicébe kéne menni..........................................................................6

ÉVFORDULÓKÖtven éves az Ady Endre Diákkör......................................................8Esterházy-emlékünnepség Olomoucban és Mírovban......................9

TÖRTÉNELMI ARCKÉPCSARNOKHantos Elemér nemzetközi kezdeményezései Budapesten, Bécsben és Brünnben 1925 és 1930 között (kétnyelvű) ................................11A magyar és a cseh történelem európai jelentőségű alakjai és kölcsönös kapcsolataik – I. A honfoglalástól a felvilágosodásig....16A mi Andersenünk – Lázár Ervin (kétnyelvű)..................................18Szent Márton dél-morvaországi útja ..................................................20

BRÜNNI SÉTÁKBarokk vagy gótika? – 340 éve született Jan Blažej Santini-Aichel.21

CSEH ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................23

ZE ŽIVOTA SVAZUKronika 1. pololetí roku 2007..............................................................5Oslavy maďarského státního svátku v Brně a okolí ..........................4Návštěva maďarského prezidenta Lászlóa Sólyoma ..........................4Na návštěvě u krajanů v Teplicích......................................................6

VÝROČÍ50 let studentského klubu AED – Ady Endre Diákkör ....................8Vzpomínkový akt u příležitosti 50. výročí úmrtí J. Esterházyho na Moravě..............................................................................................9

OSOBNOSTI NAŠICH DĚJINMezinárodní iniciativy Eleméra Hantose... (česky a maďarsky) .....13Významné osobnosti maďarských a českých dějin a jejich vzájemnévztahy – I. Od středověku po osvícenství.......................................16Maďarský Andersen – Ervin Lázár (česky a maďarsky)...................19Stezka svatáho Martina na jižní Moravě............................................20

PROCHÁZKY PO BRNĚBarok či gotika? – po stopách Jana Blažeje Santiniho v okolí Brna.21

ČESKÉ RESUMÉ..................................................................................23

pontot, amely nemcsak az itt élő magyarok bá-zisa, de fontos közvetítő szerepet tölt be a csehnyilvánosság és a magyar kisebbség között.

Az 1969-ben alakult Kazinczy Ferenc Diákkluba prágai magyar diákok egyesülete után a máso-dik legrégebbi, Csehország területén működő ma-gyar szervezet. Fennállásának közel négy évtizedealatt sok száz szülőföldjétől távol tanuló diáknakjelentette az otthon melegét. Egykori tagjai közülsokan ma is a csehországi magyar közélet aktívszervezői, résztvevői. Tagjainak száma napjaink-ban megközelíti a kétszázat.

Sólyom László honfitársaiként köszöntötte abrünni magyarokat, és elmondta, milyen fontos-nak tekinti a különböző országokban élő magyarnemzetrészek együttműködését, a kölcsönöskapcsolatok fejlesztését és támogatását. Arról is be-szélt, hogy tisztázni kell a magyar-szlovák, illet-ve magyar-cseh viszonyban a múlt problémáit.Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a brün-ni magyar gyerekek többsége beszéli elődeinyelvét, és hogy a városban tanuló magyar fiatalokrévén is biztosított a közösség folyamatos meg-újulása.

A beszélgetés után Sólyom László a jelenlévőkkíséretében felsétált a várba, ahol megkoszorúz-ta mind a Špilberk várfalán található, a magyar ja-kobinusok emlékére állított emléktáblát, mind avármúzeumban található Kazinczy Ferenc-em-léktáblát.

Másnap, május 25-én, Sólyom László részt vettaz államfők csúcstalálkozójának plenáris ülésén,amelyre a Vásárvárosban került sor.

AT

5SZERVEZETI ÉLET4 SZERVEZETI ÉLET

Március 15-i megemlékezésekBrünnben és környékén

Vendégünk volt Sólyom László

A hagyományokhoz hűen a Cseh- és Morvaor-szági Magyarok Szövetsége brünni szervezete ésa Kazinczy Ferenc Diákklub idén is közösen em-lékezett meg az 1848/49-es magyar forradalomrólés szabadságharcról. Az első koszorúzási ünnep-ségre március 15-én, csütörtkön délután került soraz egykori várbörtön, a Špilberk falán elhelyezettmagyar jakobinusok emléktáblájánál. A megem-lékezést jómagam nyitottam meg Tóth ÁrpádMárcius című versével, majd Detáry Attila szólt azegybegyűltekhez, méltatva a szabadságharc nevesés névtelen hőseit. A két szervezet koszorúinak el-helyezése után Németh Ildikó furulyakíséretévelelőször a Kossuth Lajos azt üzente című dalt, majda Himnuszt énekeltük el. A megemlékezést esteszínházi előadás követte: a pozsonyi magyaregyetemisták Homo Dramaticus színkörét láttukvendégül, akik az Ember embernek farkasa címűdarabot mutatták be a brünni közönségnek. A Gab-riel García Márquez elbeszélése alapján készült elő-adás a társulat első közös munkája, amit 2006-banaz amatőr színjátszó társulatok országos se-regszemléjén, a komáromi Jókai Napokon a zsű-ri különdíjjal jutalmazott. A különleges megoldá-sokat alkalmazó feldologzás elnyerte a brünni kö-zönség tetszését, ami nemcsak a tapsban, hanemaz előadás után folytatott kötetlen beszélgesben ismegnyilvánult.

A márciusi megemlékezés vasárnap folytatódott.Szervezetünk vendégül látta a csehországi körútontartózkodó Ágfalvai Fúvósokat, akik a brünni vá-rosnézés után Šlapanice főterén léptek fel. A sza-badtéri koncertet magyar, cseh és osztrák szerzőkműveiből állították össze, kiszínezvén vele azegyébként borongós kisvárosi délutánt. A koncertután a közönség magyar része átautózott a köze-li Telnice községbe, ahol megkoszorúzta az aus-terlitzi csatában részt vett székely ezredek emlékéreállított kopjafát.

Ambrus Tünde

Eseménynaptár 2007/1. félév

• Január 27-28., Tesla uszoda, Brünn

„Brněnský tučňáček”

Kisiskolások nemzetközi úszóversenye ma-gyarországi, szlovákiai és csehországi résztve-vőkkel

• Február 7., MKIC, Brünn

Évzáró taggyűlés


Magyar filmklub

Társrendező: KAFEDIK


Néhány aktuális kutatási téma, avagy nem-csak mérnököket „gyártunk”

Kaiser József (VUT Gépészmérnöki Kar) elő-adása

• Február 22., Roma Kultúra Múzeuma, Brünn

Oláh Jolán (1932-2005) naív festőművész ki-állításának megnyitója

a Kőris néptánccsoport közreműködésével

• Február 24., Autoklub ČR, Prága

16. Prágai Magyar Bál

• Március 15., Špilberk, Brünn

Ünnepi megemlékezés és koszorúzás a ma-gyar jakobinusok emléktáblájánál


• Március 15., Divadlo G-studio, Brünn

Ember embernek farkasa

A pozsonyi Homo Dramaticus színkör előadása


Göncz Árpád 1996-os látogatása után ismét aMagyar Köztársaság elnökét köszönthettük vá-rosunkban. Sólyom László 2007. május 24-én ér-kezett Brünnbe a közép- és kelet-európai állam-fők csúcstalálkozójára, és még aznap este talál-kozott a brünni magyar szervezetek képviselői-vel.

A brünni magyarok nevében Detáry Attila, aCseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége

brünni szervezetének elnöke és Németh Ildikó,a Kazinczy Ferenc Diákklub elnöke köszöntöttea köztársasági elnököt. Ezután mindketten is-mertették szervezeteik tevékenységét.

A CsMMSz brünni szervezete 1993-ban alakult,és napjainkban mintegy százharminc tagja van, ígya prágai szervezet után a CsMMSz második leg-nagyobb szervezete. A brünni szervezet 1995-tőlműködteti a Magyar Kulturális és Információs Köz-

7SZERVEZETI ÉLET6 SZERVEZETI ÉLET

• Április 23., MKIC, Brünn

Hantos Elemér (1882-1942, közgazdász) közép-európai víziója

Miroslav Jeřábek (Masaryk Egyetem, TanárképzőKar) előadása

• Április 26., Bezbariérové divadlo Barka,Brünn

„Převážně nevážně” – Mészáros Antal, Daniel és vendégeik koncertje

• Május 5-6., Sportuszoda, Brünn

„Májové Brno 2007”

Nemzetközi ifjúsági úszóverseny magyar rész-vétellel a Kometa SE szervezésében

• Május 8., MKIC, Brünn

Beszélgetés Kun Ferenccel, a Rákóczi Szö-vetség alelnökével


A Habsburg-ház trónra lépése Csehország-ban és Magyarországon

Jiří Pernes (Cseh Tudományos Akadémia) elő-adása


Szerdai klubest filmvetítéssel

• Május 24., Hotel International, Brünn

Sólyom László magyar köztársasági elnökbrünni látogatása és találkozója a helyi magyarszervezetek képviselőivel

• Május 26., Dům pánů z Kunštátu, Brünn

Vissza a gyökerekhez – Návraty ke kořenům

A Dél-morvaországi kerületben élő nemzeti ki-sebbségek találkozója, szervezetünket a Kőristánccsoport képviselte

• Március 18., Šlapanice, Masaryk tér

Az Ágfalvai Fúvósok (Sopron) szabadtérikoncertje

Társrendező: Šlapanicei Városi Hivatal

• Március 18., Telnice u Brna

Megemlékezés és koszorúzás

az austerlitzi csatában elesett székely katonákkopjafájánál

• Március 22., MKIC, Brünn

Boldog békeidők – Magyarország az osztrák-magyar kiegyezés után

Simon Attila történész előadása

• Március 23., U kouřícího králíka, Brünn

A Six for you jazz-zenekar koncertje

Társrendező: Prágai Magyar Kulturális Központ

• Március 30-31., Brünn

Könyvtárak találkozója

A salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár dolgo-zóinak látogatása a brünni Jiří Mahen Könyv-tárban; konferencia, Szabó Lőrinc emléktáblá-jának megkoszorúzasa (Macocha)

Társrendező: a CsMMSz brünni szervezete


Tavaszi gyermekfoglalkozás

Mese színre vitele saját készítésű kellékekkel


Verses-zenés klubdélután

Megemlékezés a Magyar Költészet Napjáról


• Április 12., Skleněná Louka, Brünn

Találkozás és beszélgetés Molnár Norbert-tel, a pozsonyi Új Szó főszerkesztőjével


Teplicébe kéne men ni, bogrács -

gulyást kéne enni…Amikor a teplicei magyarok meghívtak az idei

fürdőszezon megnyitójára, vegyes érzelmek ke-veredtek bennem: elsősorban a kíváncsiság, hiszena nyolcvanas években csaknem egy évtizedet töl-töttünk Teplice közelében. Természetemnél fog-va aggódtam is, főleg a hosszú út és a nagy me-leg miatt. Végül győzött a fürdővárosok iránti sze-retetem, így 2007. május 26-án párommal útra kel-tünk. Teplicében Kulina Feri, az ottani magyarokelnöke fogadott és rengeteg tennivalója mellett vé-gig gondoskodott rólunk.

Az évadnyitó a város szinte minden zegzugárakiterjedt – minden alkalmas helyen előadás, fellé-pés, kirakódóvásár zajlott. Nehéz lett volna min-denhol ott lenni, ezért mi a magyar vonatkozásúműsort részesítettük előnyben. A prágai Nyitniké-ket már többször láttuk, és Teplicében sem csa-lódtunk bennük: fellépésük nagy sikert aratott. Em-lítést érdemelnek a magyar árusok sátrai is, aholkülönféle magyar csemegék várták az érdeklődő-ket.

A látogatókat természetesen a legjobban a gu-lyásfesztivál bográcsai vonzották, fölségesen illa-tozó és ízletes tartalmukkal. Itt kell megjegyeznem,hogy az emberseregben sok régi ismerősre buk-kantunk, akikkel hosszasan elbeszélgettünk: a prá-gaiakon, pilzenieken, litoměřiceieken kívül ösz-

szefutottunk az évek óta nem látott (eredetileg)brünni Bleszkó Ilonka nénivel, és „új“ csehorsza-gi magyarokkal ismerkedtünk meg, például Ost-ravából.

A gulyás ízlelgetése közben megismerkedtünka Szolnoki Gulyásfesztivál Egyesület egyik alapí-tójával, Királyházi Andorral. A tőle ajándékba ka-pott CD-n vagy a www.magyargulyas.atw.hu hon-lapon a tisztelt olvasó sok érdekességet talál a Szol-noki Gulyásfesztivál Egyesületről, annak rendez-vényeiről, és főleg jobbnál jobb gulyásreceptek kö-zül válogathat.

Az esti majális a számunkra jól ismert Akusztikegyüttes zenei kíséretével, kellemes hangulattal zár-ta a mozgalmas napot.

Olgyai Ibolya

Magyar könyvek és folyóiratoka világhálón

Magyar Elektronikus Könyvtár –www.mek.oszk.hu

Magyar nyelvű szépirodalom, tudományos-ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, szótá-rak és egyéb műfajok elektronikus formában.

Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis – www.epa.oszk.hu

Mintegy ezer régebbi és újabb közéleti, kulturá-lis, tudományos és egyéb magyar folyóirat év-

folyamainak archívuma.

9ÉVFORDULÓK8 SZERVEZETI ÉLET

• Május 26., Teplice

A teplicei fürdőszezon ünnepélyes meg-

nyitása

A rendezvény programszervezésében részt vett

a CsMMSz teplicei szervezete

• Június 1-3., Hédervár

Szigetközi hétvége

A kisgyermekes családok kirándulása

• Június 2., Sportuszoda, Brünn

Nemzetközi ifjúsági úszóverseny

Cseh, magyar és szlovák részvétellel, rendező:

Kometa SE; társrendező: a CsMMSz brünni szer-

vezete

• Június 9., Olomouc, Mírov

Megemlékezés Esterházy János halálának 50.

évfordulójáról

Ünnepi szentmise az olomouci székesegyház-

ban, koszorúzás Esterházy János jelképes sír-

emlékénél a mírovi rabtemetőben

• Június 13., MKIC, Brünn

Betekintés a természetes gyógymódokba

Dr. Nagy Ildikó előadása

• Június 21-24., Strážnice

62. Nemzetközi Folklórfesztivál

A fesztivál Domovina részében felléptek a cseh-

ország kisebbségek folklórcsoportjai, köztük a

brünni Kőris néptánccsoport is

Ötven éves az Ady Endre DiákkörA prágai magyar egyetemisták szervezete, az

Ady Endre Diákkör (AED) idén ünnepeltefennállásának ötvenedik évfordulóját. Az1957-ben alakult diákkör így az egykoriCsehszlovákia területén a leghosszabb idejefennálló és aktívan tevékenykedő ifjúságiszervezet. Mivel a szocializmus évtizedei alatta mai értelemben vett civil szféra nem létezett,a klub illegálisan tudott csak működni, több-ször kiváltva a hatalom nemtetszését. A het-venes évek végétől az AED a Csemadok ér-sekújvári szervezetének kihelyezett klubjávávált, s ezáltal nyert hivatalos formát. A rend-szerváltás után, 1990-től működik önálló pol-gári társulásként.

Fennállásának félszáz éve alatt az AED tag-jai sorából a (cseh)szlovákiai magyar közéletsok fontos személyisége került ki. A szerve-zetnek fontos szerepe volt a hatvanas évekklubmozgalmában. Létezése közvetlen vagyközvetett módon hatással volt a többi felvidékimagyar diák- és ifjúsági szervezet megalaku-lására is. E diákklubok összefogásával jötteklétre olyan rendezvények, mint a híres nyáriifjúsági találkozók és honismereti kerékpár-túrák. Az AED 1988-ban egyik alapítója volt aFelvidéki Diáktanácsnak, 1991-ben pedig a Di-ákhálózatnak, amelynek máig tagszervezete.

A jubileumi megemlékezésre 2007. április 26.és 28. között került sor Prágában. Az ünnep-ségsorozat a prágai magyar diákok törzshe-lyének számító Hrádek vendéglőben kezdő-dött, ahol régi és mai diákok, családtagok, ba-rátok söröztek nagyon jó hangulatban. Ápri-lis 27-én, pénteken, a Prágai Magyar Kulturá-lis Központ nagytermében összegyűlt közön-ségnek az egykori AED-elnökök meséltek. Be-számolóikból kirajzolódott az AED gazdag tör-ténelme, olykor mosolyt, olykor könnyeketcsalva a jelenlévők szemébe. Szombaton dél-után az érdeklődők városnéző sétán vettekrészt, s este következett az AED „jubileuminagytalálkozója” a Mánes Étteremben. Az es-ten fellépett a mai diákokból, fiatalokbólálló Nyitnikék néptánccsoport, és az évfordulótiszteletére újra összeállt a hetvenes évek Nyit-nikékje is. A jelenlévők megtekintették az AEDötven éves történetéről készült kiállítást, éj-félkor pedig a szervezők felszeletelték a ha-talmas születésnapi tortát, amelyből mindenrésztvevőnek jutott. A hajnalig tartó találkozó

jó lehetőséget nyújtott arra, hogy régen látottismerősök, barátok, diáktársak újra találkoz-hassanak, elbeszélgessenek, hogy a különbözőgenerációk megismerjék egymást, hiszenahogy Molnár Imre egykori AED-elnök a ta-lálkozón megfogalmazta: „Az AED nem egy-szerűen egy polgári társulás, az AED mi va-gyunk!”

Ambrus Tünde

Esterházy-emlékünnepség MírovbanGróf Esterházy János, a felvidéki magyarság

kiemelkedő alakja, a kisebbség II. világháborúalatti pártfogója, tizenkét börtönben töltött évután a mírovi fegyházban hunyt el 1957. már-cius 8-án. A halálának ötvenedik évfordulójatiszteletére rendezett konferenciákon, meg-emlékezéseken, emléktábla-avatásokon sokanméltatták a mélyen vallásos, humanista poli-tikus életútját. Az Esterházy-emlékév egyik leg-fontosabb mozzanata a 2007. június 9-i olmützi(Olomouc) és mírovi kegyeleti ünnepségvolt, ahol szép számban gyűltek össze a már-tírsorsú gróf szlovákiai, magyarországi, len-gyelországi és csehországi tisztelői.

Az olmützi székesegyházban tartott gyász-misét Zsidó János esperes mutatta be, aki töb-bek között elmondta, hogy „… ha valaki 1957-ben azt mondta volna, hogy ötven év múlvaaz olmützi székesegyházban magyar nyelvű

ünnepi szentmisén emlékeznek meg a míro-vi fegyház egyik rabjáról, bizonyára legyin-tettünk volna: álmodik. Nos, az álom valóravált. Érdemes hát nagyot, merészet álmodni,hinni, hogy akire ma tisztelettel emlékezünk,hamarosan az őt megillető helyre kerül…“. Amise végén, amelyen a komáromi Concordiavegyeskar is közreműködött, Molnár Imre tör-ténész ismertette a legújabb kutatások ered-ményét, és idézett a rab Esterházy János kéz-zel írt jegyzeteiből.

Az megemlékezés résztvevői a szentmisétkövetően a mírovi rabtemetőbe mentek, aholmegkoszorúzták Esterházy János jelképes sír-ját. (Hamvait a család többszöri kérésére a ha-tóságok mindmáig nem adták ki). A koszo-rúzók között volt Malfatti Esterházy Alice, agróf leánya, Szabó István, a Magyar Köztár-saság prágai nagykövete és Duka Zólyomi Ár-

11ÉVFORDULÓK10 ÉVFORDULÓK

pád, a Magyar Koalíció Pártja európa parla-menti képviselője. Koszorút helyeztek el a sír-nál a cseh és magyar kormányhivatal, a ma-gyar köztársasági elnöki hivatal, a Coexisten-cia-Együttélés lengyel tagozata, a RákócziSzövetség, a Szlovákiai Magyar Cserkészszö-vetség, a Concordia kórus és a Cseh- és Mor-vaországi Magyarok Szövetségének képvise-lői is.

A mírovi önkormányzat rendbehozatta ésgondozza a rabtemetőt, ahol minden évbenméltó körülményeket biztosít a megemléke-zésre. Ennek elismeréseként a község meg-kapta az Esterházy-emlékérmet, amelyet Jaroslav Jílek polgármester vett át.

Esterházy János politikai és jogi rehabilitá-ciója mindmáig nem történt meg. 1947-ben,amikor szovjet fogságban volt, halálra ítélték,és hivatalosan ma is hazaárulóként ésCsehszlovákia felbomlásának egyik okozója-ként tartják számon. Pedig azért, hogy a szlo-

vák parlamentben egyedül ő nem szavaztameg a zsidótörvényt, és hogy a háború alattsokaknak segített, inkább dicséretet és meg-becsülést érdemelne. 1938-ban a magyar mi-niszteri poszt és a nyugodt budapesti élet he-lyett a nehezebbet, a „szláv kézen” maradt het-venezer magyar és sokezer további kisebbségijogvédelmét és képviseletét választotta.

Végezetül álljon itt üzenetként egyik leghí-resebb kijelentése, amit a szlovák parlamentegyedüli nem szlovák tagjaként mondott1939. december 21-én: „Nyíltan és bátran val-lom a tételt, mely szerint nekünk, magyarok-nak és szlovákoknak azt kell keresnünk, amibennünket egymáshoz közelebb hoz, nem azt,ami bennünket eltávolít.”

Fekete László

Részlet Esterházy János egykori fogolytársa,Jan Janků visszaemlékezéséből a gróf jelképessírjánál:

„Itt áll fölöttünk ez a vár büszkén, minthasemmi sem történt volna, pedig mennyi szen-vedést láttak ezek a kövek. Politikai foglyok vol-tunk a mírovi erődben. A gróf, amikor a sza-nitécosztályra került, nagy türelemmel és fel-emelt fejjel viselte szenvedéseit, ráadásul mégő segített másoknak. Egy cseh arisztokratávalgyakran sétáltak karonfogva a börtön folyo-sóján, beszélgettek, de mindig készek voltakmindenkit meghallgatni. János – így szólítot-ták – egy más világot varázsolt a kilátástalan,egyhangú falak közé. Mély hitéből merített erőt,szent hírében hunyt el. Az utolsó óráiban Va-sil Hopko püspök adta fel neki az utolsó kenetet,az ő karjában búcsúzott el a földi léttől,amely olyan kegyetlen volt hozzá. Mi, rabok,körülálltuk, hogy az őrök ne férjenek hozzá…Havonta kijárok ide, hogy fejet hajtsak amártír emléke előtt. Soha nem fogom elfelejtenitiszteletet ébresztő, kedves alakját. Örülök,hogy most olyan emberekkel találkozhattam,akik úgy tisztelik Esterházy grófot, mint ahogymi, rabtársai tiszteltük.”

Hantos Elemér nemzetközi kezdeményezései Buda-pesten, Bécsben és Brünnben 1925 és 1930 között

Hantos Elemérbudapesti közgaz-dász -professzorazon fontos, ámcsaknem elfeledettszemélyiségek egyi-ke, akik a 20. szá-zad első felében je-lentős részt vállaltakaz európai konti-nens történelménekalakításában. Han-

tos létrehozója volt annak a mozgalomnak,amely az első világháború után gazdasági és kul-turális téren igyekezett közelebb hozni egy-máshoz Közép-Európa államait. Budapestenszerzett jogi végzettséget, majd néhány sze-mesztert hallgatott a bécsi, lipcsei, párizsi,cambridge-i és oxfordi egyetemeken. 1904-benThe Magna Charta of the English and Hungari-an Constitution (Az angol és a magyar alkotmánymagna chartája) címmel Londonban jelent megelső jelentősebb munkája. Budapestre való visz-szatérését követően a Pénzintézetek OrszágosEgyesülete elnöke lett. 1910-ben liberális prog-rammal parlamenti képviselővé választották,ahol elsősorban pénzügyi szakértőként tevé-kenykedett. Az első világháború utolsó éveibenPesten a Postatakarékpénztár elnökévé válasz-tották.

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása ésutódállamainak létrjötte után csatlakozott egynemzetközi közgazdász-csoporthoz, amely 1925-ben kezdeményezője volt a Közép-európai Gaz-dasági Tanács (Mitteleuropäischer Wirtschaftstag,MWT) létrehozásának. Ugyanezen évben tagjavolt annak a tizenöt tagú, közgazdászokból állócsoportnak, akik Budapesten megalapították anemzetközi Rotary Club magyar nemzeti szer-vezetét. E tekintélyes szervezet, melynek gyökereia 20. század elejére Chicagóba nyúlnak vissza,alapító tagjai között találjuk például dr. König Tó-dor pénzügyminisztert, dr. Fenyő Miksát, a Ma-

gyar Gyáriparosok Szövetségének elnökét és dr.Stein Ottót, a Magyar Államvasutak igazgatóját.Hantos hasonlóan szoros kapcsolatban állt a Pán-európai Unió magyarországi nemzeti szerveze-tének vezéregyéniségeivel, elsősorban annak ve-zetőjével, Auer Pállal.

Hantosnak vitathatatlan érdemei vannak a bé-csi Mitteleuropäischer Wirtschaftstag (MWT)megalapításában. Ez a szervezet Közép-Európagazdasági helyzetével foglalkozó független nem-zetgazdasági szakemberek kezdeményezése-ként jött létre. A szervezet fennállásának kezdetiidőszakát Julius Meinl bécsi nagykereskedő ésköre, köztük Hantos Elemér, határozták meg. Ala-pító tagjai között további közgazdászokat és po-litikusokat találunk Ausztriából, Magyarország-ról, Csehszlovákiából, Németországból, valamintNagy-Britanniából és Franciaországból is. AzMWT anyagi támogatását kezdetben nagyrészt Ju-lius Meinl biztosította, programalkotó egyénisé-ge viszont Hantos volt. A Kossuth Lajos által a19. század közepén elképzelt modellből indultki. Azt javasolta, hogy a dunai államok alkossa-nak vámközösséget, amelyet Németországgal ésFranciaországgal kedvezményes szerződésekkössenek össze. Ugyanakkor tudatában volt en-nek politikai nehézségeivel, s ezért azt szorgal-mazta, hogy előbb a közép-európai államok hoz-zanak létre egy kedvezményes szerződésekenalapuló önálló tömböt.

Az MWT megalakulása után több nemzetkö-zi konferenciát szervezett. Korán megmutatko-zott azonban a szervezet tagjainak eltérő véle-ménye. Hantos koncepciója a monarchia utód-államaira terjedt ki, Németország és Franciaor-szág esetleges csatlakozását a két nagyhatalomközötti feszültség megszűnése után látta lehet-ségesnek. A másik elképzelés képviselője a Né-met Külkereskedelmi Szövetség tagja, Georg Got-heim volt, aki Németország, Ausztria és Csehszlo-vákia gazdasági tömbjének létrehozását szor-galmazta. 1928-ban a Németországgal létreho-


zandó gazdasági közösség támogatói megtörtékHantos befolyását, és ezzel a szervezet jellegemegváltozott.

Hantos ezután, 1929 márciusában Mitteleuro-pa-Institut für Förderung der wirtschaftlichen undkulturellen Annäherungen (Közép-európai Intézeta Gazdasági és Kulturális Közeledés Elősegíté-sére) néven egy új egyesületet hozott létre Bécs-ben. Alapítói között osztrák és magyar nemzet-gazdasági szakértők, politikusok, egyetemi ta-nárok és a közép-európai államok bécsi küldötteivoltak. Az elnökséget Michael Heinisch volt oszt-rák köztársasági elnök vállalta el. A szervezet cél-ja az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainakgazdasági egységesítése volt egy közös gazda-sági rendszer segítségével.

Hantos eszméi Csehszlovákián belül Brünnbentaláltak kedvező visszhangra. 1929 márciusábana Morva Iparosok Szövetségében (Verbandmährischer Industrieller) és a Páneurópai Unióhelyi szervezetében adott elő. Előadásaiban ki-fejtette, hogy Közép-Európában nem vált be akétoldalú kereskedelmi szerződések rendszere.Elmondta azt is, hogy a közép-európai gazdaságszervezetlensége az egyes országok szűk belsőpiacának kiszélesítésével számolható fel. Beszéltaz egymás kölcsönös megismerésének szüksé-gességéről, és hangsúlyozta, hogy nem elég csaka szomszédos nemzetek nyelvét ismerni, de fon-tos megismerkedni történelmükkel, irodalmuk-kal, művészetükkel és egész kultúrájukkal is.

Brünni tartózkodása idején a Tagesbote napilaphasábjain Hantos elemezte az aktuális csehszlo-vák-magyar kapcsolatokat. Elmondta, hogyCsehszlovákia és Magyarország két olyan állam,amelyek gazdasági rendszerei nagyon jól ki-egészítenék egymást. Úgy gondolta, hogy a kétország közötti gazdasági egyensúly egy nagyobbközép-európai gazdasági közösség keretein be-lül jöhet létre. Hangsúlyozta azt is, hogy meg kellfékezni a túlzott ipari fejlesztést, mégpedigazért, hogy kialakuljon az ipar, a mezőgazdaságés a kereskedelem közötti egyensúly.

Nem sokkal Hantos előadásai után sikerültBrünnben létrehozni egy olyan jelentős gazda-sági szervezeteket képviselő csoportot, amely egy

új közép-európai koncepcióval rendelkező szö-vetség megalapítására törekedett. A kezdemé-nyezőknek sikerült megnyerniük a város veze-tő egyéniségeit ugyanúgy, mint a Masaryk Egye-tem, valamint a cseh és német műegyetem né-hány elismert tanárát is.

A brünni cseh-német Közép-európai Intézet aGazdasági és Kulturális Közeledés Elősegítésé-re eszméinek irányvonalát és céljait jól nyomonkövethetjük annak alakuló közgyűlése alapján,melyre 1929. szeptember 10-én került sor a Ke-reskedelmi és Ipari Kamara nagytermében (a Mo-zart utcai épület ma a Janáček Akadémia Szín-művészeti Karának ad otthont). Az egyesület je-lentőségét ekkor elsősorban Hantos Elemérméltatta. Elmondta, hogy elsőrendű feladata azonakadályok eltávolítása lesz, amelyek megnehe-zítik a közép-európai államok gazdasági éskulturális közeledését. Azt is kifejtette, hogy mi-lyen fontos szerepe van a tudományos kutatás-nak, amely segítséget nyújthat egy racionális kö-zép-európai gazdaság alapjainak megalkotásához.Az alakuló szervezetet nem csak erkölcsileg, deanyagilag is támogatta: tízezer csehszlovák ko-ronát ajánlott fel számára.

A Közép-európai Intézet elnökévé ekkorFrantišek Weyrt, a Masaryk Egyetem Jogtudo-mányi Karának professzorát választották. He-lyettesei Karel Tomeš, Brünn város polgármes-tere, dr. Felix Redlich, brünni cukorgyár-tulaj-donos és Antonín Smrček mérnök, a brünni csehműegyetem professzora lettek.

A Közép-európai Intézet csaknem tízévesmunkájának súlypontját a tudományos és pub-likációs tevékenység valamint az előadások ké-pezték. Hantos Elemér rendszeresen részt vett azintézet közgyűlésein, elnökségi ülésein és kon-ferenciáin, amely mozgalmának fontos pillérét al-kotta. Történelmi szempontból jelentősek abrünni liberális német napilap, a Tagesbote ha-sábjain megjelent cikkei is. Érdekes például a Dermitteleuropäische Wirtschaftsgedanke (Közép-eu-rópai gazdasági gondolat) c. programalkotóírása, amelyben azt írja, hogy a régi politikai rendújraszervezésére egyetlen értelmes ember semgondolhat. Ugyanakkor felveti, a mai helyzeből

kiindulva „minden értelmes embernek, fel kelltennie a kerdést, hogy helyes volt-e szétverni egynagy gazdasági közösséget, amely több generációmunkájára és hagyományaira épült.”

Hantos Elemér abban volt eredeti, hogy nem-csak Kelet-Európa gazdasági egyesítésében gon-dolkodott, hanem törekedett a térség kulturálisösszekapcsolására is. Kijelentette, hogy Közép-Európa gazdasági problémáival nem lehet úgyfoglalkozni, hogy figyelmen kívül hagyjuk az ittélő népeket összekötő évszázados kulturális kap-csolatokat.

A budapesti közgazdász-professzor a közép-európai nemzetek közeledésében már-már el-túlozta Brünn jelentőségét. Rámutatott, hogy avárosban találkozik a szláv és a germán kultúra,amelyeket Európa két legejelentősebb kultú -rájának tartott. Elmondta, hogy nincs Európábanmég egy olyan város, mint Brünn, amely képeslenne beindítani az európai népek közeledésé-nek folyamatát. Nagyra értékelte, hogy a város„a két nemzetiség békés együttélésével bizo-nyította, hogy egy ilyen kérdés megoldásábannemcsak érdekelt, de képes is annak megoldá-sára.”

Hantos 1930 októberében további érdekes gon-dolatokat vetett fel Brünnben a Közép-európaiIntézet második közgyűlésén. Főleg az európaiállamok politikai föderációjának tervére reagált,amelyet Aristide Briand francia miniszterelnöknyújtott be a Népszövetséghez. Hantos álláspontjaaz volt, hogy a politikai szolidaritás és béke kér-dése Európában elsősorban német-francia kér-dés. Gondolkodására jellemző volt, hogy kö-vetkezetesen elválasztotta egymástól Európagazdasági és politikai problémáit.

Hantos a közép-európai nemzetek közeledé-sének elősegítésére irányuló munkássága rend-kívül kiterjedt volt, és folytatódott a harmincasévekben is: könyveket adott ki, közép-európainapilapokban cikkezett, előadott, konferenciákszervezésében vett részt, európai politikusokkaltalálkozott, és Genfben memorandumokat nyúj-tott be a Népszövetséghez. Munkásságának a má-sodik világháború kitörése vetett véget. HantosElemér 1942-ben hunyt el Budapesten, a Kere-pesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Miroslav JeřábekAmbrus Tünde fordítása

K výrazným a poněkud zapomenutým osob-nostem, které spoluvytvářely dějiny evropskéhokontinentu první poloviny 20. století, patří i pro-fesor ekonomie budapešťské university ElemérHantos. Tento muž založil hnutí, které po prvnísvětové válce usilovalo o hospodářské a kul-turní sblížení států střední Evropy. Vystudovalpráva v Budapešti a poté absolvoval několik se-mestrů na univerzitách ve Vídni, Lipsku, Paříži,Cambridgi a Oxfordu. V Londýně roku 1904zveřejnil první významnější práci The MagnaCharta of the English and Hungarian Constitu-tion. Po návratu do Budapešti působil jako ge-nerální sekretář Kreditního institutu. Roku 1910

byl s liberálním programem zvolen do parla-mentu, kde se uplatňoval především jako od-borník v oblasti financí. V posledních letechprvní světové války byl zvolen generálním ta-jemníkem spořitelny v Pešti.

Po rozpadu Rakouska-Uherska a vzniku jehonástupnických států se připojil k mezinárodnískupině ekonomů, která v roce 1925 iniciovalazaložení společnosti Mitteleuropäischer Wirts-chaftstag (Středoevropský hospodářský sněm,MWT). Téhož roku patřil ke skupině patnáctimaďarských osobností z ekonomické sféry, kteřív Budapešti založili národní organizaci mezi-národní etické společnosti Rotary Clubu. Dal -

Mezinárodní iniciativy Eleméra Hantose v Budapešti, Vídni a Brně v letech 1925-1930


šími spoluzakladateli tohoto prestižního sdru-žení, jehož kořeny sahají do Chicaga počátkudvacátého století, byli například ministr financídr. Tódor König, předseda Svazu maďarskýchprůmyslníků dr. Fenyö Maximilien nebo ředitelMaďarských státních železnic dr. Otto Stein. Po-dobně byl v úzkém kontaktu s předními členynárodní organizace Panevropské unie v Maďar-sku, především s její vedoucí osobností PaulemAuerem.

Nesporně významný je Hantosův podíl na for-mování vídeňské společnosti MitteleuropäischerWirtschaftstag. Tato organizace vznikla z inicia-tivy skupiny nezávislých národohospodářů,kteří se zabývali ekonomickou situací středníEvropy. U počátků společnosti stáli vídeňskývelkoobchodník Julius Meinl a jeho lidé spole-čně s Elemérem Hantosem. K zakládajícím čle-nům patřili dále ekonomičtí odborníci apolitikové z Rakouska, Maďarska, Českosloven-ska a Německa, ale také z Velké Británie a Fran-cie. Na financování MWT se zpočátku výrazněpodílel Meinl, avšak osobností, která mu vtisklaprogram, byl Hantos. Vycházel z modelu, kterýv polovině 19. století rozvíjel jeho krajan LajosKossuth. Navrhoval, aby dunajské státy vytvo-řily celní spolek, který by byl s Německem aFrancií spojen preferenčními dohodami. Protožesi však byl vědom politických těžkostí, zasazo-val se o to, aby středoevropské státy nejprve vy-tvořily vlastní blok, jenž by byl postaven napreferenčních smlouvách.

MWT pořádal od svého založení mnoho me-zinárodních konferencí. Brzy se však ukázalo,že představy jeho členů se rozcházejí. Hantossvou koncepci vymezoval nástupnickými státya před eventuálním vstupem Německa neboFrancie do tohoto společenství požadoval pře-konání napětí mezi oběma velmocemi. Druhýnázorový směr reprezentoval představitel Svazuněmeckého zahraničního obchodu Georg Got-heim, jenž propagoval hospodářský blok Ně-mecka s Rakouskem a Československem. V roce1928 byl Hantosův vliv zlomen stoupenci hos-podářského sblížení s Německem a charaktertéto organizace se začal měnit.

Hantos poté v březnu 1929 založil ve Vídninovou společnost pod názvem Mitteleuropa-In-stitut für Förderung der wirtschaftlichen undkulturellen Annäherungen (Středoevropský in-stitut pro podporu hospodářského a kulturníhosblížení). Mezi zakladatele náleželi rakouští amaďarští národohospodáři a politikové, osob-nosti z universitního prostředí a také vídeňští vy-slanci středoevropských států. Předsednictvípřevzal bývalý rakouský prezident Michael Heinisch. Cílem organizace se stalo sblížení ná-stupnických států Rakouska-Uherska prostřed -nictvím společného hospodářského systému.

V Československu nalezl Hantos velmi příz-nivé prostředí pro přijetí svých myšlenek v Brně.V březnu 1929 tu přednášel ve spolcích Verbandmährischer Industrieller (Svaz moravských prů-myslníků) a Panevropská unie. Ve svých vy-stoupeních prohlásil, že systém dvoustrannýchobchodních smluv ve střední Evropě selhal.Řekl také, že dezorganizace středoevropskéhohospodářství se dá odstranit rozšířením úzkéhovnitřního trhu jednotlivých zemí. Hovořil i o po-třebě vzájemně se poznávat, přičemž zdůrazňo-val, že nepostačuje pouze znát jazykysousedních národů, ale je také nutné poznat ijejich dějiny, literaturu, umění a celou kulturu.

Hantos během pobytu v Brně poskytl deníkuTagesbote i vyjádření k aktuálním českosloven-sko-maďarským vztahům. Řekl, že Českoslo-vensko a Maďarsko jsou dvě země, které by semohly svou hospodářskou strukturou ideálnědoplňovat. Domníval se, že ekonomické vyrov-nání mezi oběma státy by se mělo uskutečnit ve větším hospodářském celku střední Evropy.Zdůrazňoval také, že je nutné zamezit budovánípřebytečného průmyslu, a to proto, aby se vy-tvořila rovnováha v průmyslu, zemědělství a ob-chodu.

Brzy po Hantosových přednáškách se v Brněpodařilo především ze zástupců hospodářskýchorganizací shromáždit skupinu osobností, kteréměly zájem založit společnost se širší středoev-ropskou koncepcí. Iniciátoři získali pro tuto my-šlenku i vedoucí představitele města a některéuznávané profesory Masarykovy university, i

české a německé techniky.

Ideové zaměření a cíle česko-německéhoStředoevropského ústavu ku podpoře hospo-dářského a kulturního sblížení v Brně (Mittel eu -ropa-Institut für Förderung der wirt schaft lichenund kulturellen Annäherungen in Brünn) mů-žeme dobře sledovat na základě jeho ustavujícívalné hromady, jež se konala 10. září 1929 ve velké síni Obchodní a živnostenské komory(dnes budova Divadelní fakulty JAMU na Mo-zartově ulici). O významu spolku tehdy hovořilpředevším Elemér Hantos. Řekl, že jeho hlav-ním úkolem bude odstraňovat překážky, kterévadí hospodářskému a kulturnímu sblížení státůstřední Evropy. Vyslovil myšlenku, že je nutnévěnovat se vědeckému bádání, jež by mělo po-moci vytvářet základy racionálního středoev-ropského hospodářství. Vznikající společnostpodpořil nejen duchovně, ale i materiálně –věnoval jí 10 tisíc československých korun.

Předsedou Středoevropského ústavu byltehdy zvolen František Weyr, profesor Právnickéfakulty Masarykovy university; náměstky KarelTomeš, starosta zemského hlavního města Brna,dr. Felix Redlich, majitel cukrovaru v Brně, aing. Antonín Smrček, profesor české techniky v Brně.

Jádro činnosti a současně největší přínos v téměř desetileté existenci středoevropskéhoinstitutu nacházíme v jeho výzkumné, publika-ční a přednáškové práci. Elemér Hantos se pra-videlně účastnil téměř všech valných hromad,poradních zasedání předsednictva a konferencíspolku, který tvořil významnou baštu jeho hnutí.Z historického hlediska jsou důležité i jehočlánky v brněnském německém liberálním de-níku Tagesbote. Zajímavý je například jehoprog ramový článek Der mitteleuropäische Wirt-schaftsgedanke (Středoevropská hospodářskámyšlenka). V tomto textu napsal, že na opě-tovné vytvoření starého politického pořádku ne-může myslet žádný rozumný člověk. Současněse však vyjádřil, že „každý rozumný člověk sevzhledem k dnešní situaci musí ptát, zda bylosprávné rozbíjet velké hospodářské společen-ství, které bylo vytvořeno prací a tradicemi

mnoha generací.“

Elemér Hantos představoval originální typmyslitele, který neuvažoval pouze o hospo-dářském sjednocení středoevropské oblasti, alepřemýšlel i o spojení kulturním. Prohlásil napří-klad, že ekonomickými problémy střední Ev-ropy se není možné zabývat bez toho, aniž byse pominuly staleté kulturní vztahy, které stře-doevropské národy spojují.

Profesor ekonomie budapešťské universityaž pateticky vyzdvihoval úlohu Brna v rámcisbližování evropských národů. Upozorňoval nafakt, že se tu setkávají slovanská a germánskákultura, které hodnotil jako dvě největší kul-tury střední Evropy. Prohlásil také, že v Evropěnení jiného města, které by bylo způsobilé za-hájit sblížení evropských národů jako právěBrno. Oceňoval na něm to, že „pokojným sou-žitím dvou národností podalo důkaz, že o ta-kovou otázku má nejen zájem, ale i schopnostji řešit.“

Další zajímavé myšlenky pronesl Hantos v Brně na druhé valné hromadě Středoevrop-ského ústavu v říjnu 1930. Reagoval zvláště nanavrhovaný projekt politické federace evrop-ských států, který na půdě Společnosti národůpodal francouzský ministerský předseda AristideBriand. Hantos ve věci této iniciativy zastávalnázor, že otázka politické solidarity a míru v Ev-ropě je především německo-francouzskou zále-žitostí. Pro jeho uvažování bylo příznačné, žeod sebe důsledně odděloval hospodářské a po-litické záležitosti Evropy.

Hantosovo úsilí ve věci ideje sblížení národůstřední Evropy bylo až neuvěřitelně rozsáhlé.Pokračovalo po celá třicátá léta, kdy vydávalknihy, psal články do několika středoevrop-ských deníků, přednášel, spoluorganizoval kon-ference, setkával se s evropskými politiky apodával memoranda ve Společnosti národů v Ženevě. Jeho snahy ukončilo vypuknutí druhésvětové války. Elemér Hantos zemřel v Buda-pešti v únoru 1942. Pohřben je na hřbitově „Ke-repesi úti temető“.

Miroslav Jeřábek


Richard Pražák professzor, a cseh-magyar kap-csolatok kutatója, a Masaryk Egyetem nyugalmazotttanára, 2006-ban ünnepelte 75. születésnapját. Az brün-ni Európai Mozgalom felkérésére tavasszal előadásttartott az európai jelentőségű magyar és cseh törté-nelmi személyiségekről és azok kölcsönös kapcso-latairól. Az alábbiakban az előadás alapjául szolgálóírása első részét közöljük, s mindannyiunk nevébenerőt, egészséget és lankadatlan alkotókedvet kívánunkPražák professzornak.

I. A honfoglalástól a felvilágosodásig

A magyarok kárpát-medencei letelepedését Fran-tišek Palacký a környező szláv népekre nézve csa-pásként értékelte, más történészek viszont kedve-zőbben álltak a kérdéshez, és kiemelték a magyaroktörökök elleni védelmében betöltött szerepét a 16. és17. század Európájában. Arról, hogy a 9. és 10. szá-zad fordulóján a magyarok milyen mértékben járul-tak hozzá a belső viszályok által meggyengült Nagy-morva Birodalom bukásához, csak feltételezések lé-teznek. A keresztény Európa kialakulásában viszontfontos szerepet játszott Szent Adalbert és tanítványaimagyarországi missziója. Szent Vencelhez hasonlóan,aki a 10. századi csehországi kereszténység szimbó-lumává vált, az első magyar király, Szent István a ma-gyar keresztény államiság jelképe lett. István király a11. század első felében megalapította az esztergomiérsekséget, és megalkotta a magyarországi állami ésegyházi közigazgatási rendszert. Országát a „gyengeés törékeny az egynyelvű és egy erkölcsű királyság”elv alapján építette, és soknemzetiségű birodalomként

kormányozta, amely egya-ránt nyitott volt a keleti Bi-zánc és a nyugati német-ró-mai birodalom felé.

Fontos szerepet játszot-tak az első cseh és magyaruralkodóház, a Přemysl-ház és az Árpád-ház tagjai,akik bekapcsolódtak a je-lentős európai történések-

be. Megemlíthetjük például az európai uralkodóhá-zak nőtagjainak jótékonysági mozgalmát, amelybena 13. század folyamán jelentős részt vállalt Árpád-háziSzent Erzsébet és a Přemysl-dinasztiából származóAnežka Česká. A további cseh és magyar uralkodó-házak, a Luxemburgiak és az Anjouk, a 14. század-ban országaikat a közép-európai térség szerves részévétették, s emellett olyan jelentős országokkal ápoltakkapcsolatokat, mint Franciaország és Itália. A közép-európai együttműködés terén különösen fontos volta cseh, lengyel és magyar király 1335-ös visegrádi ta-lálkozója. Ennek mintájára jött létre a rendszerválto-zás után az ún. visegrádi négyek – Csehország, Szlo-vákia, Magyarország és Lengyelország – politikaiegyüttműködése. A 14. századi cseh és magyar eu-rópai jelentőségű történelmi személyiségek közül IV. Károly császár és Nagy Lajos magyar király emel-kednek ki.

A 15. században mind a cseh, mind a magyar ki-rályságban nagy jelentősége volt a huszita mozga-lomnak, az európai reformáció előfutárának. Jan Hushelyesírási reformjával részt vállalt a magyar, ún. fe-rences helyeseírás fejlődésében, és a 14. és 15. szá-zad fordulóján a prágai egyetemen tanuló több tucatmagyarországi diák oktatója volt. A huszita mozga-lomból alakult ki a cseh testvérek mozgalma, s eb-ből származott a „huszita” cseh király, PogyebrádGyörgy (Jiří z Poděbrad), aki az európai diplomáciaicharta létrehozását szorgalmazta. Ellenfele, korábbiveje, Corvin Mátyás magyar király szintén európainagyságú uralkodó volt, aki III. Frigyes császártól el-foglalta Bécset. Akárcsak utóda, a Jagelló-dinasztiá-ból származó II. Ulászló, Mátyás is nagyon fontos sze-repet vállalt a humanizmus és a reneszánsz közép-európai terjesztésében. Nem feledkezhetünk meg Má-tyás rövid morvaországi uralkodásáról sem a 15. szá-zad hetvenes és nyolvanas éveiben, amely nem min-dennapi fejlődésnek indította a kereskedelmet és a kéz-műves mesterségeket, és Brünn fellendítésében is nagyszerepet játszott. A cseh és a magyar humanizmus 15.és 16. századi kiemelkedő személyiségei közül min-denképpen említést érdemel magyar humanista köl-tő, Janus Pannonius és a kiváló cseh humanista, Bo-huslav Hasištejnský z Lobkovic.

A magyar és a cseh történelem európai jelentőségű alakjai és kölcsönös kapcsolataik

II. (Jagelló) Lajos magyar és cseh király 1526. au-gusztus 29-én Mohácsnál elszenvedett veresége az ön-álló cseh és magyar királyság megszűnéséhez veze-tett. Mindkét ország a Habsburg Birodalom részévévált, aminek pozitív következményei is voltak, hiszenegy jelentős európai nagyhatalom részeivé váltak. Amagyarok törökök elleni harca a 16. és 17. század-ban Európa oszmán seregek elleni védelmének pil-léré vált, amiben részt vállaltak a Habsburg Biroda-lom további országai is. Bécs törökök elleni védel-mében 1683-ban jelentős érdemeket szerzett az1621-ben kivégzett cseh főúr leszármazottja, KašparZdeněk Kaplíř ze Sulevic. A török vész időszakánakmagyar történelmi személyiségei közül kiemelkedőhelyet foglal el id. Zrínyi Miklós, aki 1566-ban védteSzigetvárt a törökök ellen. Zrínyi két évvel korábbanvette feleségül Jošt z Rožmberka Eva nevű lányát, aki-nek bátyja, Petr Vok z Rožmberka, cseh sereget vittMagyarországra, hogy segítséget nyújtson a törökel-lenes harcokban. A 17. század legnagyobb magyar ba-rokk költője, ifj. Zrínyi Miklós 1645-1646-ban írta megSzigeti veszedelem c. eposzát, amelyben a török túl-erővel szemben harcoló dédnagyapjának állít emlé-ket.

A cseh országrészekben nagy figyelemmel kísér-ték a 17. században és a 18. század elején a BocskaiIstván, Bethlen Gábor és II. Rákóczi Ferenc vezettemagyarországi Habsburg-ellenes felkeléseket. II. Rá-kóczi Ferenc 1688 és 1690 között Jindřichův Hra-decben, az 1690-92-es években Prágában tanult, ké-sőbb pedig udvarában működött Jan Kupecký csehfestő. A magyar rendi felkeléseknek köszönhetően Ma-gyarországon nagyobb vallásszabadságot és a ne-messég nagyobb függetlenségét sikerült kiharcolni,mint amilyen a cseh országrészekben volt, ahol a csehrendek vereségével végződő 1620-as fehérhegyi csa-ta után kegyetlen elnyomásnak, a szabad vallásgya-korlás korlátozásának voltak kitéve.

A magyar barokk kiemelkedő, európai formátumúegyénisége, Pázmány Péter bíboros, toleráns ellen-reformációs politikát gyakorolt, amely különbözött acseh területeken érvényesített erőszakos ellenrefor-mációtól. Pázmány a 16. század végén valószínűlega brünni jezsuiták kollégiumában tanult. 1616-ban aprágai Szent Vitus székesegyházban szentelték esz-tergomi érsekké, s élete alkonyán több birtokot vá-sárolt Morvaország területén, ilyen volt például a vse-tíni uradalom is. A magyar protestantizmus jeles kép-

viselői közül a 16. és 17. század fordulóján említéstérdemel a nyelvész és zsoltárfordító Szenci Molnár Al-bert, aki jól ismerte a II. Rudolf császár prágai udva-rában működő humanistákat, s 1604-ben személye-sen adta át a császárnak az általa szerkesztett, Nürn-bergben megjelent latin-magyar szótárt (Dictionariumlatino-hunagaricum). A 17. századi cseh protestánsokközül kiemelkedő szerepe volt Jan Amos Ko-menskýnek, aki 1650 és 1654 között a sárospataki re-formátus kollégiumban tanított, s itt írta legfontosabbműveit, az Orbis pictust és a Schola ludust. A cseh ba-rokk európai hírnevet szerzett alakjai közül kiemel-jük Bohuslav Balbínt, aki munkássága során nagy fi-gyelmet szentelt a magyar történelemnek. A barokkkorszak idején a csehek Magyarország iránti érdek-lődésében fontos szerepet játszottak a cseh, magyarés lengyel államiság kezdeti időszakából származó kö-zös keresztény hagyományok. Mindez a közös szent,Adalbert püspök kultuszának megelevenedésében ésaz államalapító Szent István király felé forduló fi-gyelemben nyilvánult meg.

A 18. században a felvilágosodás mozgalma voltaz, amely összekötötte a cseh és a magyar nemze-tet. A mozgalom cseh és magyar képviselői – mintpéldául Pray György, Gelasio Dobner, Josef Dob-rovský – között kölcsönös kapcsolatok alakultak ki.Josef Dobrovský volt a cseh hungarisztika és ugro-finnisztika megalapítója, és élénk érdeklődést tanú-sított a magyarországi tudományos élet eseményeiiránt. A magyar fél részéről kiemelkedő Széchényi Fe-renc tevékenysége, aki 1808-ban alapította meg a Ma-gyar Nemzeti Múzeumot. Széchényi kiterjedt levelezéstfolytatott a cseh tudósokkal és kultúrpolitikusokkal,Josef Dobrovskýval, Antonín Strnaddal, František ésJoachimem Šternberkkel, Hugo Franišek Salmmal ésmásokkal. Salm Széchényi Ferencnek Bécsben cím-zett levelében azt írta, hogy Széchényi példájára ala-pították meg abban az időben a Morva Múzeumot(Morav ské zemské muzeum). Szintén Széchényi Fe-renc hozta létre a legnagyobb magyar könyvtárat, anevét viselő Országos Széchényi Könyvtárat, amely-nek kiépítése során kapcsolatban állt Európa mindenfontos könyvtárával, köztük a prágai egyetemikönyvtárral.

Richard PražákAmbrus Tünde fordítása

Következő számunkban folytatjuk.


A salgótarjáni BalassiBálint Megyei Könyvtárdolgozói 2007 márciu-sában tanulmányi láto-gatást tettek brünni kol-légáiknál. A szakmaiprogram, ami a Jiří Ma-hen Könyvtárban és aMorva TartományiKönyvtárban (Moravskázemská knihovna) zaj-lott, a mesék világával, ésazon keresztül a legki-

sebb olvasók nevelésével foglakozott. A brünnikönyvtárosok a „Noc s Andersenem“ (Andersen-éj-szaka) projekt sikereiről számoltak be, a salgótarjá-niak pedig „a magyar Andersent” hozták magukkal.Az alábbi, Lázár Ervinről szóló írást, dr. KomáromiGabriella brünni előadása felhasználásával állítottukössze.

Már tíz-tizenöt esztendeje is megkísértett bennünketa gondolat, hogy a világ egyik legnagyobb mese-mondója a miénk. Lázár Ervinnek hívták (1936-2006).Ha Lázár Ervin angolnak, németnek, franciának vagynetán spanyolnak születik, kijárna a világhír neki. Dea világhírnek se híre, se hamva. Hazája legrangosabbdíjait elnyerte. Megkapta a Kossuth-díjat (1996), a Pri-ma Primissimát (2005), de a világ titkosan nagy gyer-mekírói közé tartozik. Lehet, hogy az is marad, mertahogy mondjuk, fordíthatatlan meséket írt. Nemcsakmagyarul és „meséül” kell tudnia annak, aki fordít-ja, hanem „lázárul” is. Nagy nyelvi játszmák a Lázár-mesék: szójátékaikkal, nyelvi bravúrjaikkal, ikonog-ráfiájukkal és mögöttes nyelvükkel olyasféle próba-tételt jelentenek a fordító számára, mint a költészet.

Gyermekkönyveinek jó része mégiscsak átlépte ahatárokat. Műveit cseh, dán, észt, francia, lengyel, lett,német, olasz, orosz, spanyol, svéd, szlovák nyelvrefordították. Cseh nyelven csak egy ismeretterjesztőkönyve jelent meg: az Öregapó madarai (Dědečko-va vyprávění o ptácích, Corvina, 1980). Szlovákul AHétfejű Tündér (Sedemhlavá víla, Mladé Letá, 1987)című mesekötete látott napvilágot.

Ki ennek születik, ki annak, Lázár Ervin mese-mondónak jött a világra. Minden azzá tette: a „rác-

pácegresi” örökség, a látásmódja, a fantáziája, a be-szédmódja. Azon a pusztán nőtt fel, ahol Illyés Gyu-la született. Ők ketten, nagyvárosnak is elegendőeklennének, irodalmi hagyománynak. Lázár hol fel-nőtteknek mesélt, hol gyerekeknek. Szinte ritmusavan az életműben, ahogy a felnőtt és a gyerekvilágközött megosztotta magát. Van ebben valami hihe-tetlenül természetes. Mert ha novellát írt, az gyakranmesenovella (gyermekmeséinek egy része is az), haregényt, az meseszerű. A gyerekkönyvei pedigtöbbszólamúak.

Lázár meséi a Négyszögletű Kerek Erdőben ját-szódnak. Olyan szimbolikus világ ez, mint a Mici-mackó Elvarázsolt Völgye. A Négyszögletű Kerek Er-dőben, azaz egy olyan világban születtek a Lázár-me-sék, amely valóban „négyszögletű” és „kerek” volt egy-szerre. Mindenképp egy abszurd világban lett Lázáríróvá, amelyben szert lehetett tenni belső szabadságra,amelynek zugaiban uralkodhatott akár a szeretet éstolerancia is, ahol már-már szabadnak is érezhette ma-gát az ember. Nem csoda, hogy Lázár annyi meséthagyott ránk a szomorúság ellen, mivelhogy „utáltaa rosszkedvet. A mások rosszkedvét is, de a magá-ét kiváltképp.” Született mesemondó volt, olyan köny-nyedén lépte át a mindennapi és spirituális tapasz-talat határait, hogy ha olvassuk, ha beszélünk róla,valahogy mi magunk is képesek vagyunk erre.

Ez az irodalom azonban egyfajta olvasást is felté-telez. Az ún. realista olvasási móddal Lázár művei-hez nem vezet út. Sokkal inkább célravezető, ha azallegórikus-szimbolikus, költői szövegekhez hason-latosan olvassuk. És természetesen úgy, hogy elfo-gadjuk a mese játékszabályait. Az elvárásaink hori-zontján a legképtelenebb meglepetésre is fel kell ké-szülni. Mesenovelláiban még az is megtörténik, hogyegyszer csak véget ér a csoda, „porrá” lesz a va-rázslatos. Ezt ugyanazzal a természetességgel fogadjuk,mint azt, hogy csoda történt. A mese csodája sokfé-le lehet. Lehet „mindennapibb” és lehet varázslatos.Annyi színárnyalata van, mint a szivárványnak. A mi-tikus-mágikus varázslatokba Lázárnál mindig bele-játszik valamiféle mindennapi és nagyon emberi. Méga tündérmesei dramaturgia szerint bonyolított törté-netek is ilyenek.

Az anderseni mesét könnyedén keltette életre. Az

A mi Andersenünk ő mesevilága is a „tárgyak költészete”, ahogy SzerbAntal nevezte az anderseni mesét. Az ólomkatona,a papírtáncosnő, a teáskanna, a gyufák, az ezüst hú-szas leszármazottai az olyan mesék, mint A lyukaszokni, a Mit ugrálsz Hideg?, A Kék meg a Sárga ésa többiek. Többnyire az ő mesehősei is vetélkednek,mint Andersen hősei. S a szeretetnek nála is megváltóereje van. Ezt pedig jó hinni akkor is, ha néha csaka mesében igaz.

Nagy nyelvi játszmák a meséi. Játszott a szavakkal(a legparádésabban a nevekkel), és játszott mindenfélekontrasztokkal. A szavai hol „holdfényesen” poéti-kusak, hol meg „pirospozsgásan” profánok. A ma-gyar irodalom egyik legszebb meséjében, A Hétfe-jű Tündérben „illatok szabadultak el”, „források, cser-melyek bugyogtak”, „aranyfonatok libbentek”, „ha-rang szólalt meg”.

A Lázár-mese annyira irodalmi mese, hogy csak fel-

olvasni szabad. Ha csak úgy, szabadon mondanánk,elveszne sava-borsa. Pedig gyakran halljuk, hogy amesét mondani kell. Ez igaz is, de a másokét! Az őmeséiben nem lehet máshol egy szó, nem hangoz-hat másképp egy mondat. Olyannyira kötöttek for-mailag, akár a klasszikus versstrófák. A szöveg ha-talmában vagyunk. Előny, mert Dömdödömbőlsoha nem lesz képregényhős. Bár kerültek színpadra,filmvászonra, bábszínházba, képernyőre, táncszín-házba a Lázár-mesék, nincs ehhez „köves” útjuk, éski sem tudjuk kövezni. Ki ne tudná, hogy ez ma-napság komoly hátrány? Több is annál! Lehet, hogyaz értékek zűrzavara, a gyors felejtések, a divatos fa-nyalgások és a japán mangák sikere idején nem köny-nyebb óvni ezeket a meséket, mint a Hétfejű Tün-dért „vigyázni”. Vigyázzunk hát rájuk: „Lándzsával,karddal, baloskával, péklapáttal, szablyával, vassal,vérrel, vencsellővel. És szeretettel.”

Komáromi Gabriella

V roce 2004 uzavřela Knihovna Jiřího Mahena tří -strannou dohodu o spolupráci s brněnským SvazemMaďarů a krajskou knihovnou v maďarském Salgó-tarjánu (Balassi Bálint Megyei Könyvtár). Na konciletošního března přijela početná skupina maďarkýchknihovníků na návštěvu svých brněnských kolegů.Hlavním tématem exkurze byla zdejší práce s nej -menšími čtenáři, a to v rámci uspěšného projektu„Noc s Andersenem”. Na oplátku maďarští hostépředstavili svým hostitelům svého Andersena – spi-sovatele Ervina Lázára. Následující článek je výtahempřednášky dr. Gabrielly Komáromi, kterou předne-sla při návštěvě Moravské zemské knihovny.

Narodil se roku 1936, aby strávil dětství na slavnémaďarské pustě plné staletých tradic. Ty také půso-bily na jeho tvorbu, ovšem jen jako jeden z nástrojůvytvoření osobitného, svérázného stylu. Někdo senarodí tím, někdo oním. Ervin Lázár byl rozenýmpohádkářem. Psal čarovné příběhy jak pro děti, taki pro dospělé a dokonce lze vypozorovat jakési ryt-mické střídání v dílech, která napsal: jednou promalé, podruhé pro velké.

Ten, kdo chce přeložit některou z Lázárovýchknih, musí mít v malíku nejen maďarštinu a „pohád-kovštinu“ obecně, nýbrž je nucen vyrovnat se i

s „lázárovštinou“, zvláštním jazykem charakteristic-kým pro tohoto autora. Spousta slovních hříček, pa-radoxních spojení a skrytých symbolických významůpůsobí, že překlad Ervina Lázára připomíná svýmiúskalími snad nejvíce překlad poezie. V jistémsmyslu tedy dokáže vyprávění Lázára jen těžko přek-ročit hranice maďarsky mluvícího území. Jeho po-hádky ovšem obsahují i aspekty všeobecně platné ataké vtip, jenž se nezakládá pouze na slovníchhříčkách, a tak – alespoň zčásti – kouzlo jehosnového světa přeložit lze.

Důkazem jsou Lázárovy knihy vydané v Česku,Dánsku, Estonsku, Francii, Polsku, Litvě, Německu,Itálii, Rusku, Španělsku, Švédsku, na Slovensku. Nej -častěji bývá překládán do ruštiny, němčiny, polštiny,litevštiny, lotyštiny a estonštiny. Česky vyšla prozatímpouze jediná autorova práce – Dědečkova vyprávěnío ptácích (Dorvána, 1980), slovensky zase pohádkaSedemhlavá víla (Mladé Letá, 1987).

Děj a hrdinové pohádek jsou zasazeni do „Kula-tého hranatého lesa“, do symbolického prostředí,jakým byl pro Medvídka Pú Stokorcový les. Tentozvláštní svět je skutečně zároveň kulatý i hranatý,čímž vytváří základ autorova absurdního světa, kdesice existuje vnitřní svoboda, kde v některých „kou-

Maďarský Andersen

21BRÜNNI SÉTÁK20 ÉVFORDULÓK

tech” dokonce vládneláska a tolerance, kde alesoučasně vládnou přísnápravidla. Tato grotesknídvojakost tvoří část hu-moru pohádek ErvinaLázára, autora, jenž nemělrád smutek vlastní, anismutek jiných, a tak protiněmu bojoval svýmipříběhy.

Jelikož se děj neode-hrává v reálném prostředí, je třeba k textu přistupo-vat s citem pro alegorie a symbolismus. Stejně jakov čarovném lese, i při čtení dokážeme svobodněuplatnit vlastní fantazii jedině za předpokladu, že do-držíme pravidla hry. U Lázára není zdaleka výjim-kou překvapení, ani zázrak, v nejedné povídce sevšak také stane, že kouzlo náhle, bez předchozíhovarování pomine. Právě lehkost a přirozenost, s jakou vyprávění plyne od věcí a zkušeností ka-ždodenní reality až k pohádkové fikci, dává vynik-nout kouzlu pohádek jako takových. Pohádka totižve své podstatě je neskutečná, zároveň však musíjejí autor poznat, kam až smí ve snovém světě zajít,aby neztratil důvěru čtenáře.

Lázárova tvorba je z určitého hlediska srovnatelnás pohádkami slavného H. Ch. Andersena. U obou

autorů jde většinou o vyprávění s jakousi vnitřní „ly-rikou věcí“. Na jedné straně cínový vojáček s pa-pírovou tanečnicí, na straně druhé oživlé barvy čiděravá ponožka. Navíc si oba často jako hlavní pou-čení vybírají lásku, jako symbol vše překonávajícísíly. Tato láska však není vždy snadná, šťastná,věčná. Je to láska s trochou smutku, se skrytou me-lancholií, dojemná a opravdová. Autor se nebojí i vevyloženě dětských knihách ukázat tento cit v celésvé složitosti, bez příkras.

Psal-li povídku, byla často pohádková, psal-liromán, jakbysmet a jeho dětské knihy téměř vždyobsahují i jakýsi spodní tón určený dospělým. Skrytýdialog mezi generacemi, konverzace dítěte a rodiče,užívaná jako výchovný prostředek už od 18. století,zůstává znatelný i u tohoto moderního autora dětsképrózy. Jeho knihy jsou jednoznačně určeny ke čtení,či ještě lépe, k předčítání. Nejde o lidové pohádkyděděné ústí tradicí z generace na generaci. Tadyhraje slovo po slově, věta po větě roli přesně tak, jakje a tam, kde je. Tato nezměnitelnost, tato tvorba napomezí prózy a poezie by například vizuálním zpra-cováním ztratila kouzlo, což je v době multimédiíbezpochyby v jistém smyslu nevýhoda. Zároveňvšak zajišťuje dílům Ervina Lázára neměnnost po-dobnou nesmrtelným klasickým autorům, již obdi-vujeme ještě po tolika staletích.

Komáromi GabriellaPřeklad: Ida Detáryová

Az Európa Tanács 2005-ben a Szombathelytől afranciaországi Toursig vezető útvonalat Európai Kul-turális Útvonallá nyilvánította, hogy bemutassa Eu-rópa legnépszerűbb szentjének, Szent Mártonnakaz életét és kultuszának kiemelkedő emlékeit.

Szent Márton Szombathelyen, az egykori Sava-riában született. A Római Birodalom katonái közülnemcsak vitézségével, hanem jóságával, a betegekés a szegények iránti részvétével tűnt ki. Amiens vá-roskapujánál egy didergő koldusnak adta köpenyefelét. Álmában Jézus elmondta neki, hogy ő volt akoldus, akivel jót tett. A látomás hatására keresz-ténnyé lett, elhagyta a katonai pályát, és térítő útraindult. Savariába hazatérve édesanyját is megke-resztelte. Később a franciaországi Poitiers-ben ko-

lostort alapított. 371-ben a toursi keresztény kö-zösség püspöknek választotta. A tisztség elől a ba-romfi ólba próbált elbújni, de a libák gágogásuk-kal elárulták. Ezért lett jelképe a lúd. Püspökkéntemberszeretete, jósága és kiváló szónoki képessé-ge nagyon népszerűvé tették. Candes-ban halt meg397-ben. A Frank királyok és Gallia védőszentje lett,és az egész keresztény világon elterjedt tisztelete.Európában több mint háromezer település éstemplom viseli nevét.

A fenti sorok abból a többnyelvű, képekkel gaz-dagon illuszrált kiadványból valók, amely a Via Sanc-ti Martini Somogy és Baranya megyei szakaszát mu-tatja be. Szent Márton útjához azok a településekcsatlakozhatnak, ahol Szent Márton templom van,

Szent Márton dél-morvaországi útja

vagy más módon – például nevük révén – kötőd-nek a középkori szenthez. A 2007 nyaráig kialakí-tott, Szombathelyről induló Szent Márton útvona-lakhoz eddig négy ország (Magyarország, Horvát-ország, Szlovénia és Ausztria) 65 települése csat-lakozott. A csatlakozás mindenkinek előnyös, leg-főképp az apró falvak járnak jól, mert a projekt se-gítségével népszrűsíthetik kulturális értékeiket,növelhetik turisztikai jelentőségüket. Az említett ki-adványon kívül felkerülnek a Via Sancti Martini nem-zetközi honlapjára, templomuk mellett pedig in-formációs táblát helyeznek el. Minden felsorolt tá-jékoztatási forma többnyelvű, hogy minél na-gyobb számú látogatót vonzzon.

A projekt szombathelyi kezdeményezői, OrbánRóbert és Feiszt György 2007 tavaszán azzal a ké-réssel fordultak szervezetünköz, hogy segítsünk a

Szent Márton út északi ágának kiépítésében, Szlo-vákián és Morvaországon keresztül. Örömmel be-kapcsolódtunk, és eddigi közreműködésünkkel kétfontos lépés valósult meg. Először megnyertük ablanskói plébánia és a városi hivatal támogatását aVisegrádi Alaphoz beadott pályázathoz (2007 már-ciusa), a pályázati támogatás odaítélése után (2007májusa) pedig bevontunk a projektbe további tízdél-morvaországi települést (Šatov, Žerotice, Tře-bíč, Dolní Loučky, Rosice, Zbýšov, Luleč, Dambo-řice, Násedlovice, Starý Poddvorov). Már elkészülta felsorolt települések templomainak fényképdo-kumentációja is, és készül az anyag a színes kiad-ványba valamint a honlapra. Reméljük, legközelebbiszámukban már arról tájékoztathatjuk a kedves ol-vasót, hogy miképp juthat hozzájuk.

D.A.

Barokk vagy gótika?340 éve születtett a csehországi barokk építészet

páratlan mestere, Jan Blažej Santini-Aichel. MivelSantini kézjegyét Brünn környékén két figyelem-reméltó templom is őrzi, ezúttal nem sétára, hanemkirándulásra invitáljuk a kedves olvasót. Mielőtt fel-kerekednénk, hadd szolgáljunk némi útravalóval– tekintsük át Santini életének legfontosabb állo-másait és a híres építész néhány, mindmáig le-nyűgöző alkotását.

Santini elődei a XVII. században települtek át Itá-liából Prágába. Jan Blažej, azaz Giovanni Battista,a neves prágai kőfaragó mester elsőszükött fia volt,ami az akkori gyakorlat szerint azt jelentette, hogyfelnőtt korában folytatni fogja a családi vállalkozást.Ebben azonban megakadályozta testi fogyatékos-sága: részlegesen megbénult, egész életében sán-ta volt, és a feljegyzések szerint púpos is. Festészetitanulmányokat folytatott, majd húszéves korábaneurópai körútra indult, hogy további ismereteketés tapasztalatokat szerezzen. Tanulmányútja anyugati keresztény világ és a művészek zarán-dokhelyére, Rómába vezetett, ahol megismerkedettaz akkoriban kibontakozó barokk stílussal. LáttaFrancesco Boromini alkotásait is, amelyeket a kor-társak túl lázadónak és radikálisnak tartottak,Santinit viszont elbűvölték. Szülővárosában, Prá-gában, ahol élete nagy részét töltötte, a gótika olyan

remekművei vették körül, mint például a Szent Vi-tus katedrális. Ez a két irányzat döntő fontosságúvolt egész munkásságára nézve. Sajátos építésze-ti stílusát ma barokk gótikaként emlegetik, mivelmindkét irányzatból kiragadta a leginkább jellemző

23CSEH ÖSSZEFOGLALÓ

České re suméÚvodní rubrika prvního letošního čísla časopisu Brünni Magyar Futár (Bněnský maďarský

kurýr) patří činnosti brněnské organizace Svazu Maďarů. Kromě výčtu zhruba třiceti programů zaprvní pololetí, které sdružení zorganizovalo nebo se na nich podílelo, podrobně informuje o při-pomenutí maďarského národního svátku (15. březen – výročí vypuknutí protihabsburské revoluceroku 1848) v Brně a okolí. Oslava zahrnovala pietní akt u desky maďarských jakobínů na Špil-berku, studentské divadelní představení a vystoupení maďarského dechového souboru ve Šlapa-nicích. Další významnou událostí byla květnová návštěva maďarského prezidenta Lászlóa Sólyoma,který se před brněnským setkánám středoevropských prezidentů sešel se zástupci zdejší maďarskémenšiny včetně maďarských studentů. V dalším článku se dočtete o dojmech členů brněnskéhosdru žení, kteří se zúčastnili otevření lázeňské sezóny v Teplicích, do jehož programu se zapojila i tamější organizace Svazu Maďarů.

V rubrice Výročí najdete dva příspěvky: první informuje o oslavách 50. výročí založení pražskéhosdružení maďarských vysokoškoláků AED – Ady Endre Diakklub, druhý se věnuje odkazu vý -znamného menšinového politika první poloviny 20. století Jánose Esterházyho, který během váleč -ných let zastupoval maďarskou menšinu ve slovenském parlamentu a jehož pohnutý osud skončilpřed 50 lety v mírovském žaláři.

Rubrika Osobnosti našich dějin představuje vynikajícího maďarského ekonoma a myslitele me-ziválečné doby Eleméra Hantose, který Brno často navštěvoval a považoval je za ideální příklad sou-žití národů (také v češtině). Najdete tu i přehled českých a maďarských osobností evropskéhovýznamu, které od středověku do osvícenství významně ovlivnily česko-maďarské vztahy. Dočtetese o nedávno zesnulém maďarském spisovateli Ervinu Lázárovi, který si právem vysloužil pře zdívku„maďarský Andersen” (také v češtině). Poslední příspěvek rubriky je věnován poutní cestě sv. Mar-tina, která vznikla z iniciativy maďarského města Szombathely a jejíž severní větev povede přes je-denáct moravských obcí, kde stojí kostel sv. Martina.

Rubrika Procházky po Brně tentokrát zve čtenáře do okolí Brna, a to na návštěvu kostela ve Křti-nách a benediktinského opatství v Rajhradu. Obě památky nesou rukopis jednoho z nejpozoru-hodnějších barokních architektů, Jana Balžeje Santiniho-Aichla, od jehož narození letos uplynulo340 let.

22 BRÜNNI SÉTÁK

és újító vonásokat, hogy egy egészen különös, igenegyedi keveréket hozzon létre. Épületein fellelhetőa barokk tömegek felvonultatása, a monumenta-litás, de a részletek, a díszítés, a formavilág eltéra túlzsúfolt, arannyal ékes barokktól, választva in-kább az elegáns, letisztult gótikus elemeket. Ezzela remek párosítással alkotásaiban olyan variáció-kat vonultatott fel, amelyek nemcsak Csehország-ban, hanem egész Európában párjukat ritkítják.

Feljegyzésekből tudjuk, hogy a fiatal Santini már1700-ban önálló építészként tevékenykedett. Az őkorában ez ritkaságnak számított, hiszen egy pá-lyakezdő, a céhbe frissen belépett építész ritkán ka-pott annyi és olyan jelentős megrendelést mint San-tini, ráadásul elismert építésznek járó honoráriumellenében. A sikereknek köszönhetően az ifjú mes-ter Prága előkelő részében vett házat, és feleségülvette egykori festőmestere, Kristián Schröder lányát.Később, második felesége révén, nemesi címet ka-pott. Santini mindössze 47 évet élt, ám tehetségé-nek és munkabírásának köszönhetően már életébenigen megbecsült személyiséggé vált.

Santini műveire a megszokottól eltérő, sajátosmegoldások jellemzőek. A leghíresebbek közé tar-tozik a Kutná Hora közelében található sedleci Mi-asszonyunk katedrális, amelynek tervezésében vettrészt, továbbá a plasy-i és kladruby-i kolostoroktemplomi, illetve konventi tereinek kialakítása. Mun-kássága csúcspontjának legtöbben a Žďár nad Sá-zavou melletti Zelená hora csillag alprajzú búcsú-járó templomát és az azt övező körfolysót tartják,ami 1995 óta az UNESCO Világörökség listáján sze-repel. Itt a látogatót nem a monumentális méret bű-völi el, hanem a visszafogott tömegek csúcsos, egy-szerű és állandóan ismétlődő elemei, amelyek avégtelenség érzetét keltik. A templomot NepomukiSzent Jánosnak szentelték, akinek boldoggá, majdszentté avatása Santini életében kezdődött, és aki-nek a szellemi hagytéka nagy hatással volt az épí-tészre. A szenttel kapcsolatos szimbolika jól nyo-mon követhető a templom részletein.

Brünn közvetlen környéke két Santini-alkotás-sal büszkélkedhet. A Morva-karszt festői környe-zetébe ágyazva találjuk azt a települést, melynekneve – Křtiny – a Konstantintól és Métódtól ere-deztetett szláv keresztelési és általában keresztény

mondakörre utal. A középkori templom helyére,a brünni püspök megrendelésére tervezte Santiniazt a búcsújáró templomot, melynek alapkövét csakhalála után, 1728-ban tették le. Az építész az együt-tes központjába a kupolával fedett, Szűz Máriánakszentelt templomot helyezte. Eköré szerveződtekvolna szimmetrikusan, patkó formában a továbbiépületszárnyak, így a két, kápolnával végződő ár-kádos folyosó is. Ezzel az alaprajz lényegében egynégykarélyos körtemplom alakját idézte volna, amivalószínűleg utalás a korai keresztény múltra. Saj-nos az építkezés túl költségesnek bizonyult, így csaka jobb oldali kis udvart közrefogó körfolyosó épültmeg a hozzá tartozó Szent Anna kápolnával. A lá-togatóban azonban még ebben a „befejezetlen“ for-májában is igen mély nyomot hagy a kis telepü-lés hatalmas temploma. Nagy tömegei, hetvenhá-rom méter magas homlokzati tornya mellett eltörpüla belépő látogató. A belső tér monumentális ha-tását az ablakokkal áttört nagy kupola, valamint agazdag freskó- és aranydíszítés adja.

A másik Brünn-környéki Santini-épület a rajhradibencés apátság és annak temploma. A XI. századfelében alapított apátságot fennállása óta többszörátalakították. Mai formáját az 1721-ben megkezdettbarokk átépítéssel nyerte, ami nagyrészt Santini ter-vein alapult. A křtiny-i templomhoz hasonlóan ezsem készült el a mester életében, és a bécsi Ch. O.Oestl nem mindenben ragaszkodott elődje tervei -hez. A változtatások leginkább a templom kéttor-nyos homlokzatán láthatók, ahol a díszítőelemekelveszítették a Santini-féle egyszerű, gótikát idézőjellegüket. Belülről viszont az épület megőrizte azeredeti elgondolást. Itt Santini a hosszanti és a cent-rális teret kombinálta. A nagy ablaknyílások és azegymás után diadalívszerűen sorolt szakaszok a gó-tikát idézik, míg a csarnoktemplom típusa és a fres-kók, valamint a szobrászati díszítés jellegzetesenbarokk vonások. Sajnos ebben az esetben sem si-került teljes egészében megvalósítani Santini ter-veit, így a templomhoz kapcsolódó többi épület ál-talában későbbi, az apátság egésze pedig csak aXIX. század közepére lett kész. Száz évvel későbbérte az apátságot a legnagyobb csapás: 1950-bena szerzeteseket internálták, a kolostort megszün-tették, és ettől kezdve az épületeket egészen a ki-lencvenes évek végéig katonai célokra használták.

A barbár bánásmód következtében az eredeti fres-kók és a berendezés nagy része teljesen tönkre-ment. 1997 óta – amikor az apátság visszakerült azegyház tulajdonába – kisebb-nagyobb mértékbenfolyik a restaurálás. Napjainkig legteljesebben akönyvtárat sikerült helyreállítani, ahol értékes régiköteteket őriznek, s amely 2005-től a cseh Nem-zeti Írásbeliség Múzeumának része (Památník ná-rodního písemnictví).

Rövid ismertetőnket a barokk mester iránticsodálat sugallta. A további részletek taglalásánalfontosabbnak tartjuk a fennmaradt Santini-mű-emlékek meglátogatását. A részletek tanulmá-nyozása, akárcsak az összhatás átélése terepszemlétkíván. A művész üzenete a néző fejében nyer ér-telmet. Valahogy úgy, mint halhatatlan kortársa, J. S. Bach zenéje – felesleges hosszasan beszélniróla, meg kell hallgatni a dallamot.

Detáry Ida

KÉPES KRÓNIKA TARTALOM/OBSAH 2

Documents