A települések csoportosítása: 1. Funkció, jelleg szerint ( városi, nem városi jellegű)
Post on 25-Jan-2016
43 Views
Preview:
DESCRIPTION
Transcript
A települések csoportosítása:
1. Funkció, jelleg szerint ( városi, nem városi jellegű)
• - nem városi jellegű település -helyi lokális funkció, kis lakosság szám, egyszerű településszerkezet, mg. termelés, alacsony igazgatás, ELSŐDLEGES (alap) szükségletek, magános szállások egymás mellé telepítése (tanyák, szerek, falvak, községek)
• - város központi funkciók (általános városi központi hely)
• vagy speciális funkciók (régión túlnyúló) - gyógyászat, tudomány,nagy lakosság szám, bonyolult szerkezet, elsősorban ipari termelés magasfokú igények központi szerepkör- környezet ellátás. A városnak ősi vallási, közigazgatási és kereskedelmi szerepe van.
A települések csoportosítása:
1. Jelleg szerint:
A. Városokra, amelyek lehetnek kis, - közép, - nagy, - és világvárosok (metropoliszok) továbbá
B. Nem városi jellegű településekre, amelyek lehetnek: Településszórványok,Falvak (községek), kis és nagyközségek.
Zala Megye Területrendezési Terve Településrendszer Javaslata
Városok.A városok központi funkciót töltenek be. Intézményeik révén
szolgáltatásokat biztosítanak nem csupán a saját lakosságuk, hanem a környezetük, vonzáskörzetük részére is.
A városok megjelenése több tényező eredménye: A védelem, más emberi közösségek támadásától. A kereskedelem, a társadalmi munkamegosztás iránti igény. Kiszakadás, illetve menekülés a korábbi zárt közösségből.
A városok és a városkörnyék. Az agglomerációk kialakulása. A különböző karakterű alvóvárosok.
A várossá nyilvánítás kritériumai. A városok szerepe a magyar településhálózatban.
Magyarországon 1998 január 1-én 2913 község, 195 város és 23 megyei jogú város (ideértve a fővárost is), összesen 3131 település volt.
A városban több lehetőség van: többféle munkahely, képzettségbeli különbségek, vallási társadalmi kötődések különböző közösségek alakulnak.
Városok: Pécs.
Nem városi jellegű települések
Nem városi jellegű települések:1. Településszórványok,2. Falvak (községek), kis és nagyközségek
Településszórványok, • tanyák, • szerek • tanyaközpontok, A tanya, ahova a falusi ember kiköltözik ideiglenesen, vagy
állandóan, hogy a földjét megművelhesse. A tanyarendszer kialakulása.
Falvak (községek), kis és nagyközségek A falu tulajdonviszonyai: a lakosság nagy része
rendelkezik saját tulajdonú lakóházzal, sokan rendelkeznek gazdasági épületekkel és földtulajdonnal, munkaeszközökkel, állatokkal.
A falunak vannak közös tulajdonú területei, pl. legelők, közbirtokosság, hegyközségek, esetleg szövetkezetek.
Falun élők között voltak/vannak a szegényebb, ”zsellér” rétegek is, akik bérmunkából éltek. A nagybirtokok szerepe. A kollektivizálódás, a Tsz-ek a ”közös” és a háztáji.
Falvak: Fertőszéplak.
Panoráma Milejszeg felé a „szegek” vidékén
Falvak: Noszvaj.
Mezőgazdasági település: Lókút.
A települések csoportosítása:
2. Rendeltetés szerint:
- Lakó – állandó lakófunkció- Üzemi – valamely ágazat és kiszolgálása (pl.
kőolajtermelés – Algyő, Gellénháza)- Üdülő – állandó vagy szezonális (pl. Zalakaros, Siófok)- Különleges – egyetemi, tudományos- Komplex – több rendeltetésnél
A települések csoportosítása:
3. Morfológia szerint:- Magányos- tanya, erdész, gátőrház- Csoportos – falu, város
4. Demográfia, foglalkozás demográfia szerint:- Népesség nagysága – magasabb, összetettebb igények- Foglalkoztatottság minősége – magasabb szintű
foglalkoztatottság és igények
5. Jog és ellátottság szempontjából megkülönböztethetőek:
• Községek (község és nagyközség), alapfokú intézmény ellátás,
• Városok, középfokú intézmény ellátás, • Megyei jogú városok, közép és felsőfokú intézmény
ellátás (50 ezer fő felett)• Főváros országos jelentőségű intézmények
A települések csoportosítása:
törpefalvakról (50-nél kevesebb lakos)
aprófaluról (50-500 lakos)
faluról (1000-5000 lakos)
kisvárosról (10 000- 20 000 lakos)
középvárosról (30 000- 80 000 lakos)
nagyvárosról (100 000-200 000 lakos)
a főváros lakossága folyamatosan csökken, a 2001-es népszámlálás szerint 1 775 203 fő.
A települések csoportosítása:
6. A települések nagyságát tekintve beszélhetünk:
7. A települések a bennük folytatott domináló gazdasági vagy szolgáltató tevékenységek alapján:
• Primer - Mezőgazdasági - növénytermesztés, állattenyésztés, erdő és vadgazdálkodás
- Bányászat – szén, kőolaj, földgáz, érc, ásvány• Szekunder - Ipar - kohászat, nehézipar, vegyipar, építőipar,
építőanyag ipar, energiaipar - iparpolitika• Tercier - Szolgáltatás
- infrastruktúra szolgáltatás – közlekedés, szállítás, logisztika, távközlés, kereskedelem, idegenforgalom, pénzforgalom, bankok stb.- társadalmi szolgáltatás – oktatás, egészségügy, közigazgatás, (egyetemi város, körjegyzőség stb)
• Quaterner - Automatizált (globalizáció: a nemzetközi együttműködést szolgáló infrastruktúra és intézményei)
A települések csoportosítása:
Egyetemi városok: Révkomárom
Ipari település: Pét.
Üdülőfalu: Balatonszepezd.
A települések csoportosítása:
8. Az etnikai összetétel szempontjából :
Magyarországon ritkák a túlnyomó többségben, vagy tisztán nemzetiségi falvak, inkább egyes településrészekre jellemző az etnikai kisebbségek tömörülése.
Számos kisebb település lakosságának aránya változott meg az utóbbi évtizedekben.
• német, (sváb) • szlovák,• horvát, • szerb (rác), • roma (cigány) településekről
Etnikai hagyományok: Hőgyész (német).
Fityeház Kisebbségi Horvát Önkormányzatú község
A települések csoportosítása:
9. Egyéb szempontok szerinti osztályozás: Igy például a település támogatása szempontjából a központi tervezés megkülönböztetett településeket, amelyek sorsára ez az osztályozás máig kihat.
• Sorvadó tanya ill. falu (a fejlesztését tiltották)• Hanyatló falu (mellékfalu, a faluegyesítések vesztese)• Stagnáló falu (az infrastruktúra működését igen, a
fejlesztését nem támogatták.• Fejlődő falu• Gyorsan fejlődő falu (városiasodó)• Város I. (szerényen támogatott)• Város II. (a fejlesztés prioritásai között szereplő)
Egyéb településre vonatkozó fogalmak és osztályozások
• Agglomeráció - egy vagy több városi mag körül – község, város tömörülés- monocetrikus (egyközpont)- policentrikus (több központ)
• Metropolisz - elővárosok egyesítése a beszorultvárosmag(ok)kal• Ennek TEHERMENTESÍTÉSE történhet a városmag körül• - alvóvárosok - nincs munkahely• - bolygóvárosok - van munkahely és
szolgáltatás• - szatellitvárosok - mesterséges, önálló de
anyavároshoz kapcsolodó
• Konurbáció - központi mag körül de attól elszakadva település (Észak-Rajna-Ruhr vidék, Holland konurbáció, a Radstadt, Doxiadis:Ecistics)
• Megalopolisz - több település nagy területet lefed (összefolyó város)
A különböző területi fejlődési fokok és szerkezetük:
• preindusztruális - primitív mezőgazdaság, nagy városhiányos területek, elmaradott falu, város ipari, kereskedelmi vonzása, PIAC
• extenzív - gyáripar, primitív gépesítés, bányászat KONCENTRÁLT VASÚT
• intenzív - fejlettségi különbségek feloldása, gyáripar, urbanizált falu KÖZLEKEDÉS DECENTRALIZÁLÁSA
• Automatizált - robottechnika miatt több szabadidő,HÁLÓS KÖZLEKEDÉS
VÁROSODÁS - mennyiségi - városlakó népesség számának, és arányának növekedése
VÁROSIASODÁS - minőségi - infrastruktúra, műszaki-kommunális intézményhálózat fejlődése
Településszórványok: tanyák.
TELEPÜLÉSSZERKEZET
• Fogalma: A település különböző funkcióinak térbeli elrendezése, a különböző szerepkörű területrészek elhelyezkedése, a közlekedési hálózat működőképes elemei között a természeti adottságokra figyelemmel.
• A területi elemeket hálózati elemek kötik össze.
Szerkezetét befolyásolja: • 1. Természeti környezet (ember által nem alakított környezet)
- domborzat - hegy, domb, völgy, síkság, lejtések- talajviszonyok - építésre alkalmas, alkalmatlan
(csúszásveszély, állékonyság stb. feltételek)- vízrajzi v. - tavak, mocsarak, folyószakaszok- éghajlat - mediterrán vagy sarkvidéki stb.- élővilág
• 2. Művi környezet (ember által épített)- vonalas infrastruktúra - vasút, országos főutak,
víz,szennyvíz, csapadékvíz, energia, gerincvezetékek- települési funkciók (lakó, üdülő, ipari, kereskedelmi stb.) építményei
• 3. Hálózati elemek - területek (funkcionális területek, zöldterület, intézmény-
terület)• 4. Történeti környezet
- kronológia, társadalmi háttér, életmód, foglalkozási rétegek, etnikai örökség, kulturális tradiciók
Településszerkezet mint rendszer
1. Területi rendszer - kül-, és belterülete
2. Hálózati rendszer
- vonalas hálózatok - közművek, - közlekedés
- területi hálózatok - mezőgazdasági és zöldterületek
- intézmények – (igazgatás, oktatás)
3. Alaprajzi rendszer - a település vízszintes vetülete
(falusias – magános,
városias – csoportos)
4. Morfológiai rendszer - helyének természeti, táji adottságai
- területének felhasználása
- beépítés jellege, karaktere
1. Területi rendszer
alapja a történeti fejlődés• igazgatási határ - más településtől választja el, ezen
belül van:- belterület - jellemzően beépített, beépítésre
szánt, építésre alkalmas terület (lakó, üdülő, ipari, gazdasági, közlekedési, zöldterület, különleges
pl. temető) - külterület - jellemzően beépítésre nem szánt
mezőgazdasági (szántó, zártkert) erdő, vízgazdálkodási, különleges (bánya) közlekedési és közműterület (repülőtér, szennyvíztisztító, vízmű, gázfogadó stb.)
2. Hálózati rendszereHálózat = vonalas elemek - HIERARCHIKUSVonalas - közművek - közlekedés - mindkettőre érvényes alaprajzi , magassági
vonalvezetés, kereszmetszeti kailakítás, csomópontok
1. Közlekedési hálózat- Közúthálózat rendszere
- forgalmi jellegű - átmenő, főforgalmi, forgalmi, gyűjtőút- nem forgalmi jellegű - célforgalom, lakó, zsákutca, vegyesHierarchikus rend:
- bekötési és keresztezési pontok távolsága nő az útkategória növekedésével.
- magassági vonalvezetés csökken az útkategória növekedésével
- Gyalogúthálózat rendszere- hagyományos - járda- elválasztott - közúttól független- vegyesforgalmú - szegélykő nélküli lakóutcák
- Tömegközlekedés rendszere- kötött pályás - villamos, troli, elővárosi gyors vasút, metro- szabad pályás - autóbuszútvonal lehet - magas
- felszíni - földalatti - kéregvasút, mélyvasút
2. Közmű hálózatHálózat lehet : térszín alatt, felett
- Vízi közművek- Vízellátás - víznyerés, fővezeték, tápvezeték főnyomócső,
gerincvezeték, elosztó, összekötő vezeték- hálózat - ágas, összekapcsolt, körvezetékes nyomás alatti
- Szennyvízcsatorna hálózat - elválasztott vagy egyesített rendszerű - főgyűjtő, mellékgyűjtő, mellék-, bekötőcsatorna,- hálózat domborzattól függ - gravitációs, de lehet nyomás alatti is.
- Csapadékvíz csatorna hálózat - nyílt árkos, fedett árkos, zárt - hálózat domborzattól függ - gravitációs
- Energia - villamos - távvezeték, elosztóhálózat, térszín alatt, felett
földkábel, vagy légvezeték- hálózat - sugaras, körvezetékes, párhuzamos
- gázellátás - nagynyomású nyomócső, (lakóterületen nem vezethető)
- közép, és kisnyomású elosztóhálózat, nyomáscsökkentők- hőenergia - forróvíz (magas, kéreg alatti védőcsatorna,
mélyvezetéső védőcsatorna- Hírközlő - légvezetékes
- földalatti kábeles- adóval sugárzó
3. Alaprajzi rendszerTelepülés szerkezet vízszintes vetülete
- Falusias - magános- szórványtelepülés - több magános szállás egyesítése - tanya- csoportos - vonalas
- tömbszerű- szabályos, szabálytalan
- szalagtelkes - egyutcás - párhuzamos utcás
- Városias - csoportos- gyűrűs-sugaras - nőtt városi típus- legyezőszerű- vonalas - nyílt rendszer- sugaras halmaz - tervezett város- szalagváros - nyílt rendszer
- csápos rendszer, többközpontú- átmenő forgalom városon kívül elkerülhető
3. Morfológiai rendszere
- helyének természeti, táji adottságai, domborzat, vízrajz, növénytakaró
- település területének felhasználása, a vonalas hálózatok térbeli felosztása
- beépítés jellege (magasság, tömörség) kiemelkedő létesítmények elhelyezése, alakja tudatos várostervezéssel befolyásolható.
Várossziluett a település morfológiájának a távlatból jelentkező szemlélt vagy ábrázolt síkbeli képe
- karakterisztikus (pl. Párizs Eiffel torony)
- domináló (pl. Szentendre templomtornyok)
Düsseldorf
Velence a Canale Grande jellegzetes hídja a Rialto
Velencei háztetők és a lagúnák
Felhőkarcolók
Irodalom
Nemes Nagy József: A tér a társadalomkutatásban. Budapest, 1998.
Tóth Zoltán: A települések világa. Ponte Press kiadó, Pécs. 1997
top related