Az önkormányzati pénzügyek alakulása a települések ...

1

Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Pénzügyi Jogi Tanszék

Az önkormányzati pénzügyek alakulása a települések szétválása esetén

The conformation of self-governing finances dividing of settlements

TDK-dolgozat

Konzulens: Tóth Hajnalka Ottilia

Dr. Varga Zoltán 2012

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ................................................................................................................................ 4

2. Területszervezési eljárás közigazgatási jogi értelemben ........................................................ 6

2. 1. A területi tagozódás ........................................................................................................ 6

2.2. A területszervezés ............................................................................................................ 6

2.3. Az eljárás lényegi elemei ................................................................................................. 7

3. A települések önkormányzása ............................................................................................... 9

4. Gibárt rövid története, előkészítő eljárása és községgé nyilvánítása ................................... 12

4.1. A szétválást követő átadás-átvétel a polgármesterek között ......................................... 18

5. A vagyonmegosztási eljárás megindítása ............................................................................. 20

5.1. A szakértő megállapításai .............................................................................................. 22

6. Gibárt költségvetésének alakulása szétválás előtt és azt követően ...................................... 25

6.1. A helyi önkormányzatok bevételeiről és kiadásairól általánosságban .......................... 26

6.2. Gibárt 2009. évi pénzügyi mérlege ................................................................................ 30

6.2.1. A bevételek alakulása 2009-ben ............................................................................. 31

6.2.2. A kiadások alakulása 2009-ben............................................................................... 33

6.3. Gibárt 2011. évi költségvetés pénzügyi mérlege: .......................................................... 38

6.3.1. A bevételek nézőpontjából ...................................................................................... 38

6.3.3. A kiadási oldal nézőpontjából ................................................................................. 39

6.4. A 2012. évi költségvetés ................................................................................................ 41

7. Berente rövid története, önállóvá válásának folyamata, az egyeztető tárgyalások .............. 43

8. Berente és Kazincbarcika települések között lezajló tárgyalások ........................................ 45

8.1. A két település között létrejött megállapodás ................................................................ 46

9. Berente költségvetésének alakulása ..................................................................................... 48

9.1. Berente Község Önkormányzatának Törzsvagyona (vagyonkörönként) ...................... 49

9.2. Berente 2009. évi költségvetése .................................................................................... 51

9.2.1. A bevételek alakulása 2009-ben ............................................................................. 51

9.2.2. A kiadások alakulása 2009-ben............................................................................... 52

9.3. Berente 2011-es pénzügyi mérlege ................................................................................ 55

3

9.3.1. A bevételi oldal forrásonként .................................................................................. 55

9.3.2. A kiadási oldal forrásonként ................................................................................... 56

10. Miskolctapolca településegyesítést megszüntető kísérlete ................................................ 60

11. Összefoglalás ...................................................................................................................... 62

Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 63

4

1. Bevezetés

1990. évi LXV. törvény, amely a rendszerváltás követően született és a 2011. CLXXXIX.

törvény szól Magyarország helyi önkormányzatiról. Ezen a jogszabályok és egyéb

törvények, rendeletek adják meg azt a jogi keretet, amelyek a helyi községek

önigazgatásának, a hatalomgyakorlásának fő forrásai. A preambulumában is olvasható,

hogy: az Országgyűlés elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A

helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az

Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi

kötelezettségek teljesítését.

A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége önállóan és

demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. Az Országgyűlés, támogatva a helyi

közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek

megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját.

Lakóhelyem, ahol gyermekkorom óta élek, most 8. éve tapasztalhatja meg mi is, azaz önálló

helyi önkormányzás, hatalomgyakorlás, hiszen 1984-től Encs város településrészeként ezt

nem tehette meg. Ez egy ,,kényszeregyezség” volt annak idején, melynek lakóhelyem

Gibárton kívül több község is áldozatául esett a szocialista időkben. Azonban a

rendszerváltást követő években, ezekben a községekben élő polgároknak egyre erőteljesebb

szándékává vált, hogy lehetősége adódjon az önálló igazgatásra, mindenféle korlátozás

nélkül.

Gibárt esetében 2002-ben előkészítő bizottságot hoztak létre a községegyesítés megszüntetése

érdekében. Célját eme bizottság el is érte, hiszen a köztárasági elnök Gibártot önálló

településsé nyilvánította még 2003-ban, tehát ez egy sikeres megszüntetési kísérlet.

Dolgozatomban a községek létrehozásának folyamatán keresztül az önkormányzatok

pénzügyi helyzeteinek alakulását kívánom bemutatni a szétválást követően. Elsősorban

lakóhelyemre fókuszálva ismertetném a községek létrehozásának lépéseit, folyamatait, majd

ezt követően térnék rá dolgozatom fő témájának elemzésére, az önálló települések pénzügyi

helyzetének változásaink bemutatására mind a szétválás előtti, mind a szétválás utáni

időszakban, ide értve a vagyonmegosztással kapcsolatos eljárások, pénzügyi mérlegek

vizsgálódásait is.

5

Gibárt Község Önkormányzatának bemutatása után egy másik sikeres szétválás -

Kazincbarcika és Berente - főbb történésit kívánom az érdeklődők elé tárni. Berente 1999-től

számítja újkorát, mely évtől kezdve helyi közügyeit önállóan, demokratikusan elláthatja. S

végül a két sikeres községegyesítés megszüntetése mellett pár szót említenék

Miskolctapolcáról, akiknek ez irányban tett kísérletük nem járt sikerrel.

Ahhoz, hogy a települések pénzügyinek alakulásáról a szétválás után teljes képet tudjunk

adni, fontos röviden áttekintést nyújtani magáról a szétválásról, mint területszervezési

eljárásról, hiszen csak így láthatjuk át a rendszert egészében.

6

2. Területszervezési eljárás közigazgatási jogi értelemben

2. 1. A területi tagozódás

Magyarország területe az állami és önkormányzati közigazgatási feladatok eredményes

ellátása érdekében különböző települési-területi egységből épül fel.

Az Alaptörvény és a régi Alkotmányunk szabályozása alapján is bár az utóbbi tartalmazta

még a főváros passzust, az ország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A

legfontosabb területszervezési döntéseket a legfelsőbb államhatalmi szerv, az Országgyűlés

hozza:

meghatározza az állam területi tagozódását

a települési képviselő-testület minősített többségű határozatával kezdeményezheti,

hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez

csatolja át. A más megyéhez csatlakozni kívánó település fogadásáról az érintett

megye közgyűlése állást foglal.

2.2. A területszervezés

A területszervezési eljárások vonatkozásában egészen a területszervezési eljárásról szóló

1999. évi XLI. törvény (Te.tv.) elfogadásig kizárólag az Ötv. (illetve a hatáskörök

vonatkozásában az Alkotmány) tartalmazott rendelkezéseket. Ebből adódóan a

területszervezési eljárások szabályozásánál több átfedést is találunk az Ötv., illetve a Te.tv.

rendelkezései között, valamint most már meg kell említenünk Magyarország helyi

önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt.1

A területszervezési eljárás alapvető törvényi szabályozását a helyi önkormányzatokról szóló

1990. évi LXV. törvény V. fejezete adja. Ebben a fejezetben tíznél kevesebb paragrafusban

van összefoglalva az új község alakításával, a település egyesesítéssel, területrész átadásával,

cseréjével, település másik megyéhez való csatolásával, várossá nyilvánítással kapcsolatos

szabályok.

1 Fogarasi József: A helyi önkormányzatok. Kiadó: HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2010. 81. o.

http://webshop.animare.hu/kereses.aspx?q=HVG+ORAC+Lap-+%c3%a9s+K%c3%b6nyvkiad%c3%b3+Kft.&w=5

7

Az Ötv. és az új önkormányzati törvény más fejezetiben is találhatóak az adott

jogintézményre, például: megyei jogú városra, a fővárosi kerületi tagozódás

megváltoztatására vonatkozó területszervezési szabályok. A leggyakrabban alkalmazott

szabályokat azonban az V. fejezet tartalmazza.2

A területi, települési egységek határait az állam legfelsőbb szervei, az érintett területek

önkormányzatának egyetértésével vagy véleményének kikérésével állapítják meg, illetve

döntenek a települések jogállásával kapcsolatos ügyekben.

A területszervezési ügyek körében található az új község alakítása, településegyesítés

megszüntetése, amely a dolgozatom témájához szorosan kapcsolódik, hiszen az

önkormányzatok pénzügyeinek alakulásáról csak sikeres szétválás után tudunk részletes

bemutatást adni.

Általános érdek, hogy az állami, illetőleg önkormányzati közigazgatási feladatokat mindenkor

optimális területi egységek keretei között lássák el. Ezért a társadalmi, gazdasági, politikai

feltételrendszer változásai időnként a területi beosztás korrekcióját, reformját és a települések

jogállásának változását is igényelhetik. A 2013. január 1-jén hatályba lépő új önkormányzati

törvény alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és

hatáskörmegosztást.

Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá az érintett önkormányzatok

véleményének kikérése után a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak

megváltoztatásáról stb. A köztársasági elnök az érintett önkormányzatok kezdeményezésére

dönt többek között a községegyesítés megszüntetéséről is, illetve a belügyminiszter készíti elő

az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket.3

2.3. Az eljárás lényegi elemei

a kezdeményezés mindig települési szintről indul

a polgármester (főpolgármester) a kezdeményezést, az előkészítő iratokkal együtt, a

fővárosi, megyei közig. Hiv. vezetője útján termeszti fel a belügyminiszterhez (a

2 Comitatus Önkormányzati Szemle 2001. 11. évf. 4. szám. Szerző: Pajor Pálné: A területszervezéssel foglalkozó

jogszabályokról és módszertani kérdésekről I. 63. o. 3 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 93. § (4)

8

polgármesternek ki kell kérni az előkészítő eljárás során, a területen érintett kisebbségi

önkormányzat véleményét is, s erről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.)

a megyei kormányhivatal (régi elnevezése: közigazgatási hivatal) vezetője ellenőrzi az

eljárás törvényességét és a kezdeményezés törvényi feltételeinek teljesítését, s ezt

követően (beérkezéstől számított 8 napon belül) felterjeszti a belügyminiszterhez.

Az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésről az Országgyűlés, a

köztársasági elnök az országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás

évének kivételével évente egy alkalommal dönt.

Az új községgé nyilvánítások számuk és a helyi önkormányzáshoz való jog alapjog jellege

miatt a területszervezési ügyek legnagyobb és legbonyolultabb csoportját alkotják.

Általánosságban elmondható, hogy az önálló községgé, önálló önkormányzattá vált

települések a volt közös tanácsok, a sokszor kényszerrel „összeházasított”, a társközségi és a

várossá nyilvánítás során a várossal egyesített korábban önálló községek. Az önállóvá válást

főszabály szerint három ok motiválja.

1. A képviselő-testület a település belterületét fejleszti és ugyanúgy, mint a volt

közös tanács, kevéssé törődik a település peremén elhelyezkedő közösségekkel. –

Ez a település lakóiból haragot, szembenállást és elkeseredést vált ki.

2. A második tényezője az önállósodásnak nem más, minthogy a településrészeken

megtermelődtek az önálló önkormányzás alapvető feltételei. (víz, gáz, telefon,

közintézmények stb.)

3. Valamint a településen olyan idegenforgalmi adottságok vannak, amelyek jelentős

helyi adóbevételt eredményeznek. Ezáltal a településrész lakossága jobb anyagi

feltételek között, hatékonyabban fejlesztheti az önálló községet.4

Az új község alakításának, településegyesítés megszüntetésének lépéseit, folyamatát, most

nem vázolnám, mivel szorosan nem kötődik a dolgozatomhoz.

4 Comitatus Önkormányzati Szemle 2001. 11. évf. 5. szám. Szerző: Pajor Pálné: A területszervezéssel foglalkozó

jogszabályokról és módszertani kérdésekről II. 31. o.

9

3. A települések önkormányzása

S ha már beszélhetünk új községről, akkor említést tehetünk az önkormányzás nehézségeiről

is, amely az újonnan megalakult településekre még nagyobb terhet ró. Ezen településeknek

hosszú évtizedekig nem volt lehetősége arra, hogy megtanulják, hogyan kell a saját maguk

boldogulását megszervezni, nem lehetett tudomásuk arról, hogy mi is az önigazgatás. Nem

volt lehetőségük saját költségvetését alkotni, helyi adókat kiszabni, dönteni a helyi

közügyekben. Valamint napjainkban az sem elhanyagolandó, hogy a települési

önkormányzatok egyre nehezebb helyzetben vannak, egyre kevesebb támogatást kapnak,

egyre kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk.

Mindezen nehézségek ellenére számos „kényszeregyezséggel” sújtott településen élő

polgárok egyre erőteljesebb szándékává vált az, hogy lehetőségük adódhasson az önálló

igazgatásra, mindenféle korlátozás nélkül, köztük lakóhelyemen élő lakosság zöme is.

A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az

alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek

teljesítését.5

2013. január elsejével létrejönnek a járások – a járás nem önkormányzati, hanem

adminisztratív, igazgatási képződmény - mint államigazgatási egységek, ami nem az

önkormányzatok járásba való tömörítését, hanem az államigazgatási feladatok ellátását jelenti

- mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter.6

A járási igazgatás az önkormányzattól teljesen független – mondta ezt Balás Endre. A

jegyzők hatásköre is lényegesen megváltozik, hiszen szétválasztják a jegyző államigazgatási

és önkormányzati feladatait.

Az állam és a helyi önkormányzatok közötti feladatmegosztásnak, valamit a feladatok

ellátásához nélkülözhetetlen anyagi források allokálásának alapvető szabályait első sorban az

Alkotmány (ma már Alaptörvényt kell értenünk alatta), az Ötv., az éves költségvetési törvény

és egyéb törvények határozzák meg. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedésének

egyik alapja, hogy kötelező önkormányzati feladatot kizárólag törvény állapíthat meg, ami

5 Comitatus Önkormányzati Szemle 2009. 19. évf. 5. szám. Szerző: Kovács Szabolcs: A járások és a mai

kistérségi térfelosztás összehasonlítása I. 31. o. 6 http://www.hirextra.hu/2011/08/19/2013-ban-jonnek-a-jarasok/ (letöltés ideje: 2012. augusztus 10.)

http://www.hirextra.hu/2011/08/19/2013-ban-jonnek-a-jarasok/

10

azért számít jelentős rendelkezésnek, mert kötelező önkormányzati feladat és hatáskör

megállapítása egyet jelent a helyi autonómia korlátozásával.7

A feladat meghatározás törvényi szinthez kötésével az Alkotmány elsősorban a Kormánnyal

és az államigazgatási szervekkel szemben védte a helyi önkormányzatokat.8 Tehát az

Országgyűléssel szemben csak másodlagosan, azaz korlátozott mértékben élveznek védelmet

a helyi önkormányzatok. A korlátozott védelem kiterjed még a helyi önkormányzatok

pénzügyi helyzetének védelmére, mivel az Országgyűlésnek finanszíroznia kell a

jogszabályban (Alaptörvény, Ötv.) megállapított önkormányzati feladatot.

A helyi önkormányzatok egyik alapjoga az ún. önkormányzati bevételhez való alapjog, amely

biztosítja, a helyi képviselőtestület számára a törvényben előírt feladatok ellátásához

megfelelő, illetve azokkal arányban álló komplex finanszírozási rendszert. Az Országgyűlés

köteles a feladat ellátásához szükséges anyagi eszközöket biztosítani, akkor is ha a kötelező

önkormányzati feladat újnak minősül. Újnak minősül az a feladat, amely az önkormányzatok

feladatainak bővülését jelenti, így azt kell mondani, hogy a helyi önkormányzatok

feladatainak törvényi súlyosbodása nem vezet feltétlenül az önkormányzati feladatok

kibővüléséhez, tehát újnak sem minősül, csak ha tartalmi változás is bekövetkezik.

Az alkotmányos demokráciában a kormányzás legfőbb követelménye, hogy az állampolgárok

képviseleteik útján betekintést nyerjenek a közpénzekkel történő gazdálkodásba. A

demokratikus állami berendezkedésben csak a választók bizalmát élvező országgyűlési,

önkormányzati képviselők adhatnak felhatalmazást a közpénzek elköltésére, mégpedig a

költségvetés megállapításával, jóváhagyásával. A képviselők a költségvetésből ismerhetik

meg a közfeladatok megvalósításához szükséges kiadásokat. A költségvetési vita során

mérlegelik, hogy a ráfordítások és a várható eredmények arányban állnak-e egymással, s a

társadalmi hasznosság alapján bírálják el a költségvetésben előirányzott kiadások fedezése

végett kirovandó közterhek szükségességét.9

7 Vö. 4/1993. (II. 12.) ABH. – Vallásszabadságról és az állam semlegességéről és 2/2001. (I. 17.) ABH. – Az

Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatáról szóló indítvány. 8 77/1995. (XII. 21.) ABH. – Az önkormányzati ügyekben megillető igazgatási és szabályozási autonómia

gyakorlásáról. 9 Önkormányzatok gazdálkodása - helyi fejlesztés. Szerkesztette: Buday-Sántha Attila, az MTA doktora; Hegyi

Judit, PhD-hallgató; Rácz Szilárd, PhD-hallgató. Szedés és tördelés: Pécsi Tudományegyetem

Közgazdaságtudományi Kar. Nyomtatta: a Sümegi Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Pécs 2008.

34. o.

11

A költségvetés a kívánatosnak tartott, konszenzussal megállapított célok végrehajtásának

egyik eszköze. Hosszútávon a költségvetések tartalmát a költségvetési jog tartalma és az

abból következő kötelmek határozzák meg. A költségvetési jog azt jelenti, hogy a parlament,

az önkormányzati testület felhatalmazást ad a költségvetésben szereplő feladatok

végrehajtására. A jóváhagyás aktusával kinyilvánítja, az előterjesztő iránti bizalmát, de

egyben meg is határozza a végrehajtók cselekvési szabadságának terjedelmét is. A

költségvetés jóváhagyásával meghatározza azokat az adókat, terheket is, amelyeket a

jövedelemtulajdonosoknak a köz érdekében viselniük kell.10

A 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében a polgármesteri hivatal biztosítja majd az

önkormányzat törvényes működését, segíti az önkormányzati hatósági ügyek intézését, a

pénzügyi, gazdálkodási, településüzemeltetési, intézmény fenntartási feladatok ellátását.

A 2013-ba hatályba lépő jogforrás meghagyja az önkormányzatok szabadságát, de azok

pénzügyi, gazdasági helyzetének megszilárdítása végett egy kötöttebb finanszírozási rendszer

kialakítását tűzte ki célul, amely a már meglévő adósságállomány hatékonyabb kezelését is

elősegíti. Az önkormányzatok hitelfelvételi és kötvény kibocsátási lehetőségei szigorodnak,

valamint új törvényességi felügyeleti rendszert vezetnek be.

10

Önkormányzatok gazdálkodása - helyi fejlesztés. Szerkesztette: Buday-Sántha Attila, az MTA doktora; Hegyi

Judit, PhD-hallgató; Rácz Szilárd, PhD-hallgató. Szedés és tördelés: Pécsi Tudományegyetem

Közgazdaságtudományi Kar. Nyomtatta: a Sümegi Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Pécs 2008.

58-59. o.

12

4. Gibárt rövid története, előkészítő eljárása és községgé nyilvánítása

Gibárt község közel 800 éves múltra tekint vissza. Az ősrégi település nyomait fedezték fel a

helység területéről előkerült bronz és vaskori leletekből, amelyek valószínűleg; kassai

múzeumokban máig megtalálhatóak. A tatárjárás utáni években birtokigazgatáskor még

pusztaság. Tulajdonosai a Radványi család-királyi adományból. IV. László uralkodása alatt a

Rikoffyak bírják. 1609-ben Farkas Mihály kapitányé. 1715-ben puszta, 1828-ban 59 lakóháza

állott, 400 lakosa volt, ezek száma 1916-ra 426-ra emelkedett. 11

Ebből is kitűnik, hogy az utóbbi évtized kivételével végig önálló településként szerepel az

abaúji kistérség krónikáiban.

A gibárti vízierőművet 1903-ban a településen Báró Harkányi János földbirtokos építette.

Ezzel a történelmi lexikonokba is bekerült, ennek oka, hogy a községben található azóta már

ipartörténeti műemlékké nyilvánított ma is működő vízi erőmű, 1903-ban az országban

elsőként kezdte meg a váltóáram termelését.

A község jelentőségét bizonyítja az 1940-ben Gibárt, Hernádbűd és Pere összefogásával

Gibárton megalakult körjegyzőség háza, amely a tanácsrendszer felállításával községi

tanáccsá alakul, és mint épület ma is a helyi önkormányzat tulajdona.

A falu térvesztése az önkényes állami beavatkozás eredményeként az 1960-as években jön

létre, amely az Encshez való orientálást szorgalmazza, és amelynek eredményeként a

városalapítással megegyező időpontban 1984. január 1-jén a lakosság véleményének

figyelmen kívül hagyásával Encshez csatolták Gibártot.12

Ezen időpontban nemcsak Gibártot, hanem a szomszédos települések közül másik kettőt is

állami intézkedésként Encshez csatolták. Az így létrejött településrészek Encs-Abaújdevecser,

Encs-Fügöd és Encs-Gibárt. A három településrész ettől az időponttól az Encsi Városi Tanács

vezetése alá került, s a közigazgatási; pénzügyi feladatokat e szerv látta el.

A rendszerváltást követően Encs Város Önkormányzatának alakulása során felvetődött a

Encs-Gibárt településész választópolgárainak azon gondolata, hogy a továbbiakban nem

kívánnak Encs városhoz tartozni, ezért kezdeményezték a községegyesülés megszüntetését

1993-ban. Az ebben az időben kitűzött népszavazás nem volt érvényes, mivel az akkori 11

Abaúj- Torna vármegye. Szerkesztette: Csíkvári Antal Kiadó: A Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala; Bp.,

VIII. Rökk Szilárd utca 16. Felelős kiadó: Nyers István, 1939. 182. oldal 12

Gibárt Előkészítő Bizottságának javaslatából részlet

13

választópolgárok 49%-a járult a szavazóurnákhoz, így az 1984-ben létrejött

,,kényszeregyesítés” továbbra is fennmaradt.

Azonban a településrész lakossága továbbra is a város perifériáján elhelyezkedő csoportnak

érezte magát, amely a város ,, árnyékéban’’ nem képes azt a fejlődést produkálni, amelyet a

környékbeli hasonló falvak önálló önkormányzati vezetés alatt.

1988-ban településrészi önkormányzat létrehozására került sor, ennek alapján Gibárt

településrész önkormányzatát Encs Város Önkormányzatának képviselő-testülete a

településrészt érintő ügyekben döntési jogokkal ruházta fel és részére évi 300.000.- forint

anyagi eszközt adott át. Tekintettel arra, hogy a döntési jogok erősen korlátozottak voltak,

valamint a rendelkezésre bocsátott pénzeszköz is képletesnek mondható a településrészi

önkormányzat létével és működésével a településrészen élők jelentős része továbbra sem

tapasztalt semmi új keletű változást, így egyre többen követelték újra a községegyesítés

megszüntetését.

E döntésben közrejátszott az is, hogy a községegyesítés ellenére Gibárt lakossága máig

megőrizte falusi identitását, nem tudott Encs város szerves részéve válni sem földrajzilag, sem

érzelmileg, valamint a község arculata falusias, városi életnek nyoma sem látható, sőt az

utóbbi években a lakosság véleménye szerint erősen amortizálódott is.

E hangulatban hosszú és alapos tájékozódás után döntött úgy a településrész

választópolgárainak jelentős része, hogy kezdeményezi a községegyesítés megszüntetetését és

önálló községként megpróbálja a falu fejlődést fellendíteni.

Gibárton az 1998-ban létrejött településrészi önkormányzat működése Encs Város

Önkormányzatának képviselő-testülete megbízatásának megszűnésével 2002-ben ért végett,

mivel Encs városának újonnan választott képviselő-testülete és polgármestere a működő

településrész önkormányzatot megszüntette. S ahhoz, hogy a községben újra működhessen

részönkormányzat megfelelő számú aláírást kellett volna összegyűjteni és benyújtani Encs

város képviselő-testülete elé. Ezzel a falu polgárai nem értettek egyet, s úgy döntöttek, hogy

ha aláírást kellett gyűjteniük, akkor már nem a részönkormányzat újjáalakítására, hanem a

falu Encstől való szétválására tesznek kísérletet.

14

2002. december 14-én összehívott falugyűlésen megválasztották az előkészítő bizottságot.

Gibárt előkészítő bizottsága 10 főből állt, de ebből a 10 főből aktívan közreműködő tag

csupán kettő. A tagok egyszerű választópolgárok voltak.

Encs város képviselő-testülete 2003. március 17.-én tartandó ülésén tárgyalta meg az Encs-

Gibárt elszakadásával kapcsolatos kérdéseket, előterjesztéseket, valamint a népszavazást az

Európai Uniós csatlakozás tárgyában kiírt országos népszavazással azonos napra, 2003. április

12. napjára írta ki. Ez a véleménynyilvánító népszavazás érvényes és eredményes volt, azaz

Gibárt lakossága az önálló községgé válásának szándékát kinyilvánította. A 412 lakos közül

316-an voltak szavazásra jogosultak, szavazni 75,1 százalékuk ment el, akik 93.5 százaléka,

azaz 216 fő a különválás, illetve önállósodás mellett voksolt.

Eközben az előkészítő bizottság megfelelő előkészítő munka eredményeként megalkotta a

község megszüntetésére vonatkozó javaslatát, melyben természetesen szakértők is segítséget

nyújtottak. A javaslat tartalmazta a jogszabályi feltételeknek megfelelően a szétválasztás

okait, az ezekből származó előnyöket, valamint a területre, vagyonmegosztásra,

költségviselésre vonatkozó elképzeléseket. Azt, hogy ez a javaslat a törvényben

megfogalmazottak szerint zajlott le, köszönhető egy volt államtitkárnak, Miskolc város volt

főjegyzőjének, aki önzetlen, baráti segítséget nyújtott és támogatta a községet az

elképzeléseinek megvalósításában.

A község önálló válásának indokai:

Gibárt 800 éves múltra tekint vissza, mintahogyan ezt már Gibárt történetének

bemutatásának fejezetében is lejegyeztem;

a történelmi lexikonokban önálló településként írta be magát, az 1903-ban megindult

váltóáram termelése végett;

Gibárt neve mellett került be a II. világháborúról szóló feljegyzésekben az is, amikor

1944-ben a visszavonuló német csapatok lerobbantották a faluban a Hernád-folyón

átívelő hidat;

a község jelentőségét igazolja, a korábban már szintén említett 1940-ben megalakult

körjegyzőség háza;

15

Gibárt Encs városától teljes mértékben elkülönült, földrajzi távolsága miatt Enccsel

való összeépülése, így egységes településsé válása nem várható. A mintegy három

kilométer távolság, valamint az a tény, hogy a két településrész közötti terület

árvízvédelmi okokból belterületté nem nyilvánítható szintén ezt bizonyítja;

a közigazgatásilag Encshez tartozó három településrész közül a gibárti lakosok

véleménye szerint településrészük az, amelyre a helyi önkormányzat vezetése a

legkisebb figyelmet fordította, ennek következtében a legcsekélyebb fejlődést érte el.

Az önkormányzati beruházások elhanyagolhatóak voltak, gyakorlatilag a törvény által

előírt kötelező önkormányzati faladatok biztosításán túli egyéb beruházások sem

voltak érzékelhetőek, a község leamortizálódott;

a településrész két választási ciklusban sem rendelkezett települési képviselővel és a

lakosság választópolgárainak Encs város összes választópolgárának számához

viszonyított alacsony aránya miatt reális esélye a jövőben sem lett volna a képviselő

delegálására.

A község önállóvá válásának előnyei az előkészítő bizottság véleménye szerint a következőek

voltak:

önálló önkormányzattal rendelkezve a település vezetése a lakosság tagjaiból

kerülhetne ki, így jobban átláthatóak a problémák és azoknak megoldása is

hatékonyabban megvalósulhat;

előzetes költségvetési számítások alapján a beruházások mértéke az elmúlt évekhez

képest megsokszorozódhatna, önálló településként megnyílnának a lehetőségek a

kistelepülések számára kiírt pályázatokon való részvételre;

ki lehetne használni a földrajzi helyzetből adódó turisztikai lehetőségeket, amelyre

Encs Város Önkormányzata nem fordított kellő figyelmet;

új munkahelyek teremtésére adódna lehetőség, ami ha korlátozott számban is, de

javíthatná a lakosság életkörülményeit;

16

évszázadok óta fennáll, településünk hosszú évtizedek után újra visszanyerné régi

önállóságát és a lakosság érezné az önkormányzás valódi előnyeit.13

Az új község megalakulására az előkészítő bizottság az alábbi javaslatokat tette:

TERÜLET:

Az új község területe megegyezne a községegyesítést megelőző területekkel, amelyre a

Földhivatal Szakvéleménye az irányadó.

ELNEVEZÉS:

A község elnevezésében szintén a községegyesítés megelőző állapot állna vissza, azaz Gibárt

településnevet javasol az előkészítő bizottság, amelyhez a Földművelésügy és

Vidékfejlesztési Minisztérium Földrajzi-név Bizottságának is a szakvéleménye is hozzájárult.

VAGYONMEGOSZTÁS:

A vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztása a községegyesítést

megelőző állapotot valamint a közösen szerzett javakat figyelembe véve, az újonnan felálló

képviselő-testület és Encs város képviselő-testületének egyeztetésével majd megállapodásával

jönne létre.

KÖLTSÉGVETÉS:

A községegyesítés megszüntetésének eljárási költségeit az újonnan megalakuló község

magára vállalja.

ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉS:

Az előzetes költségvetési számítási anyagot az előkészítő bizottság elkészítette.14

Ez az előkészítő bizottság által elkészített és minden részletre kiterjedő javaslat egyértelmű

választ adott arra, hogy a településrész választópolgárai által tett kezdeményezés megfelel a

törvényi előírásoknak.

13

Gibárt Előkészítő Bizottságának javaslatából részlet 14

Gibárt Előkészítő Bizottságának javaslata az új község megalakulására

17

Az előkészítő bizottság elvi megállapodást kötött a jegyzői feladatok ellátására az Abaújkéri

körjegyzőséggel.

A 2003. április 12-ei véleménynyilvánító népszavazás érvényességét, eredményességét és

eredményét a képviselő-testület 30 napon belül határozatba foglalta és állást foglalt az

előkészítő bizottság javaslatairól is.

Ezt a határozatot és az előkészítő iratokat az üléstől számított 15 napon belül a megyei

kormányhivatal (régi elnevezése: közigazgatási hivatal) útján felterjesztették a

belügyminiszternek, Gibárt esetében erre 2003. április 30-án került sor.

Az 1999. évi XLI. törvény alapján a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyben a

kezdeményezést- a várossá nyilvánítás kivételével- a belügyminiszterhez kell felterjeszteni

minden év április 30-ig (a helyi önkormányzat általános választás évének kivételével). A

belügyminiszter- ekkor ezt a tisztséget Dr. Lamperth Mónika töltötte be-, aki november 30-ig

benyújtotta a javaslatát a köztársasági elnöknek, aki december 30-ig döntött.

Mádl Ferenc az akkori köztársasági elnök az 113/2003. (VII.1.) KE határozatában Encs város

Gibárt elnevezésű településrészét a korábbi egyesítés megszüntetésével Gibárt néven

községgé nyilvánította.

Döntését természetesen a Magyar Közlönyben is közzétette. (Magyar Közlöny 2003/77. sz.)

1. ábra: A köztársasági elnök határozata.15

15

Magyar Közlöny 2003. évi 77. szám

18

4.1. A szétválást követő átadás-átvétel a polgármesterek között

Az átadás-átvétel a 2006. október 10. napján megtartott testületi ülésen történt meg, melyen

az érintett polgármestereken kívül részt vett még Encs város jegyzője és a B.-A.-Z. Megyei

Közigazgatási Hivatal egyik megbízottja.

Az átadó polgármester tájékoztatta Gibárt Község Önkormányzatának polgármesterét, hogy

folyamatban lévő ügyirat nem volt a két település között.

Encs, a kiváló település hatósági ügyeinek intézését 2006. december 31-ig vállalta, valamint

az átadó polgármester kinyilatkozta azt is, hogy 2006. december utolsó napjáig a költségvetési

év végéig gondoskodik minden olyan a költségvetésbe betervezett feladatellátásról, melynek

költségvetési fedezete van. Különösen a településüzemeltetésről, és egyéb ehhez kapcsolódó

feladatokról, hangsúlyozva az alapfokú oktatás ellátását, amelyről 2007. július 30-ig

gondoskodik.

Szintén az előbb említett időpontig Encs város jegyzője vállalja az átmeneti időszakban a

jegyzői feladatok ellátását, azonban itt felhívták a kiváló település polgármesterének

figyelmét arra, hogy mihamarabb dönteni kell az érintett település képviselő-testültének, hogy

a körjegyzői feladatok ellátását milyen formában kívánják megvalósítani, valamint az

óvodával kapcsolatban mi az elképzelésük. – A körjegyzői feladatokat a szétválás óta

Abaújszántó Körjegyzősége látja el, nem maradt a település az encsi körjegyzőség berkeibe,

illetve a gibárti óvodában dolgozó foglalkoztatott személyzet illetményét, ellátását Gibárt

Község Önkormányzata finanszírozza, csakúgy, mint az épület üzemeltetését, működési

kiadásait. Az óvoda Encshez, mint tagóvoda tartozik, ami annyit jelent, hogy a pedagógia-

szakmai irányítást, felügyeletet az átadó település óvodai vezetősége látja el.

Személyes használatra szolgáló eszközök, irodai berendezések, szakkönyvek, jogszabályok,

kiadványok átadására nem került sor. Hivatali bélyegző, szigorú számadású nyomtatvány

átadására sem, hivatkozva arra, hogy ilyen nem volt a polgármesteri hivatalnál.

Gibárt településrészen működött településrészi önkormányzat irattári anyagai Encsnél került

elhelyezésre.

Az önkormányzatok vagyonmegosztása, ezen belül a tartozások, követelések, a településrészi

önkormányzat pénzmaradványai, az esetleges hitelállomány a vagyonmegosztás részét képezi,

mely megosztást a későbbiekben részletezek.

19

Sajnálatosan a vagyonmegosztás még napjainkban sem zárult le, Gibárt Községi

Önkormányzat képviselő-testülete 2007. december 19-i testületi ülésen hozott határozatot a

közös vagyontömeg vagyonmegosztásról, ha a tárgyalások továbbra is eredménytelenek a

település képviselő-testülete bíróság elé viszi az ügyet.

2007 óta folynak az egyeztető tárgyalások a vagyoni jogok és kötelezettségek elosztásáról,

szakértők bevonásával, mivel a két település képviselő-testülete ebben a témában nem képes a

kompromisszum megkötésére.

S most vegyük figyelembe Encs és Gibárt települések közös közigazgatási időszakának főbb

eseményeit a vagyonmegosztásra összpontosítva.

20

5. A vagyonmegosztási eljárás megindítása

Az egyesülést megelőzően (1893. előtt) Gibárt önálló vagyonnal rendelkezett és

gazdálkodását is önállóan végezték a mindenkori szabályok alapján. 2006. október 01.

napjával a korábbi községegyesítés megszüntetésre került és az Encs-Gibárt településrész

Gibárt Község Önkormányzataként működik tovább. A két település között területi vita nem

alakult ki, mindkét település a korábbi közigazgatási területén folytatja tovább tevékenységét.

A szétválás időpontjában a lakosság megoszlása:

o szétválás előtt Encs lakossága: 7.318 fő volt,

o szétválás után Encs lakossága: 6.924 fő,

o Gibárt lakossága: 394 fő volt.16

A szétválási folyamatban a vagyonelemek megosztása nem történt meg.

A települések összevonásáig 1-4 osztályos általános iskola, óvoda, posta és egy kultúrház

(mozi) működött.

o 1983-ban megtörtént a két település összevonása (Encs várossá nyilvánítása:

1984.) – ettől az időponttól településünk jelzőtáblája Encs-Gibárt,

irányítószámunk a régi: 3854.

o 1990-ben az általános iskola bezárt.

o 2005-ben napirendre került az óvoda bezárása is, de tekintettel a leválási

folyamatokra, erre nem került sor – az óvoda mai napig működik az encsi

óvodával közösen működtetve.

o Az összevonási évek után a megüresedett tanácsházába lett áttelepítve az

„Ifjúsági Klub”, valamint a postahivatal – először a kultúrház, majd a volt

posta épülete került értékesítésre.

o A 90-es évek elején az „Ifjúsági Klub” (testépítő fiatalok), az orvosi rendelő és

a közösségi összejövetelek (idősek klubja, kihelyezett testületi ülések) a

megüresedett iskola épületébe költöztek át.

16

2006. október 11-én tartott encsi testületi ülés jegyzőkönyvéből részlet a 2006.évben szétváló települések

egyes adatainak megosztásáról

21

o A volt tanácsháza két önkormányzati lakás és a postahivatal részére lett

átalakítva.

o Az évezred végére a posta is bezárt, jelenleg mozgóposta működik.

o A Szabadság utca Hernád-folyóra kiszögelő telkek végei kisajátításra kerültek,

ahol tizenhat vikkend-telek lett kialakítva és értékesítve.

Sajnos a külterületekkel kapcsolatos tulajdonosváltásokról nem sikerült információt

begyűjteni – a településen kialakított 38 zártkert mindenféleképpen alapos vizsgálat tárgyát

képezi.

A településen elvégzett beruházások az alábbiak voltak:

o ravatalozó épülete – 1994.

o temetőhöz vezető út aszfaltozása

o telefonhálózat bővítése – 90-es évek eleje

o közvízhálózat beruházás

o gázberuházás – 1996.

o szennyvíz beruházás - 2006.

Encs város és a további két egyesített (Abaújdevecser, Fügöd) települések területén 1983-

2006. év között megvalósult (Encs városi) legjobb tudomásom szerinti, legköltségesebb

beruházásokat, fejlesztéseket táblázattal szemléltetném, melyben Gibárt címszó még csak nem

is szerepel:

Kazinczy Ferenc Általános Iskola

Posta Hivatal

Orvosi Rendelő (kétütemű)

Sportpálya kialakítása

Sportcsarnok renoválása

Tűzoltóság (építkezés)

Rendőrség (építkezés)

Óvoda felújítás

Szolgáltatóház

Aba Sámuel Iskola felújítása

Petőfi Sándor Általános Iskola tetőtér bővítés

Millenáris Park kialakítása

Szeméttelep

Buszpályaudvar építése

Gyógyszertár

22

Uszoda renoválása

Szennyvíz, vízhálózat-bővítés

Fügödön: Iskola, Óvoda, Kultúrház

renoválása

Abaújdevecser: Csoma kastély

Telkek vásárlása Encsen

Gázberuházás

Közösségi Ház

Ipari Park

2005-ben Gibárt község polgármestere megbízást adott Encs Város Önkormányzata

egyetértésével a szétválás során azon vagyoni kör azonosítására és értékük meghatározására,

amely részét képezi a vagyonmegosztási folyamatnak. A könyvszakértő feladatát képezi a

könyvelési és pénzügyi adatokból annak megállapítása, hogy a település egyesítés

megszűnése napján meg lévő tárgyi eszközökből, illetve pénzeszközökből lakosság arányosan

mennyi lett volna Gibárt Községre jutó rész.

5.1. A szakértő megállapításai

A vagyonmegosztás elvei a szétválási folyamatban nem kerültek lefektetésre, amely nagy

nehézséget okoz a vagyonelemek természetbeni megosztása során.

Kérdésként felvetődhet az is, hogy a megosztási eljárásban az egyes vagyonelemek milyen

áron kerüljenek figyelembe vételre, piaci áron, avagy könyvszerinti áron vegyük az egyes

eszközöket számításba? – mondta ezt egy igazságügyi adó- és könyvszakértő bejegyzett

könyvvizsgáló.

A piaci áron alapuló vagyonmegosztási eljárás nagy hátránya a költség igényessége, miután

ebben az esetben gyakorlatilag újra kellene értékelni minden lényegesebb eszközt, különösen

a tárgyi eszközök állományába tartozó ingatlanok értékét.

A könyvvizsgáló véleménye szerint a könyv szerinti értéken alapuló vagyonmegosztás jelen

esetben a célszerű eljárási mód - mivel költséghatékonyabb, költségtakarékosabb eljárás, így

véleménye szerint a könyv szerinti értékadatokból indul ki és ezt az értéket veszi figyelembe a

későbbiekben is.

A vagyonmegosztás során figyelembe kell venni még azt is, hogy sok vagyonelem

„természeténél fogva” fizikailag nem osztható, illetve szorosan kapcsolódik valamely

23

település részen folytatott közszolgálati tevékenységhez, pl. iskola, óvoda, közművek

ingatlanjai, stb.

Ezen szempontok figyelembe vételével a vagyonelemek azon körét, amelyek az

önkormányzat alapszolgáltatásaikhoz kapcsolódnak, illetve forgalomképtelen ingatlannak

minősülnek, eredendően ahhoz a település részhez kell sorolni, amelyik település részben az

adott intézmény, eszköz működik, azt működtetik.17

A megosztandó vagyonelemek azonosítási folyamatában további problémaként vetődik fel a

mérlegben ki nem mutatott eszközök kérdése. A pénzügyi beszámolók adatai nem

tartalmazzák azokat az eszközöket, amelyek használati értékkel még bírnak, használatban is

vannak, de amelyek már nullára íródtak az elszámolt amortizáció következtében. Tehát a

pénzügyi beszámolóban nem is jelentek meg. Az eszközök e köre látszólag elhanyagolható,

de a valóságban ezek az intézmények valós, használatban lévő vagyonának szerves részei.

Encs város kis értékű eszközeiről sajnálatosan nem állt a könyvvizsgáló rendelkezésére

kimutatás, így ezeket véleményezni sem tudta.

Encs város 2006. évi eszköz forrás állománya az auditált mérleg alapján:

Eszközök:

e Ft

Sorszám ESZKÖZ 2005. év 2006. év

1 BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 4 168 859 4 562 900

2 I. Immateriális javak 29 166 29 186

3 II. Tárgyi eszközök 3 646 732 4 053 935

4 III. Befektetett pénzügyi eszközök 175 029 174 434

5 IV. Üzemeltetésre átadott eszközök 317 932 305 345

6 FORGÓESZKÖZÖK 299 324 255 998

7 I Készletek 10 365 17 734

8 II Követelések 44 529 15 777

9 III. Értékpapírok

10 IV. Pénzeszközök 150 225 88 066

11 V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások 94 205 134 421

12 ESZKÖZ ÖSSZESEN 4 468 183 4 818 898

17

Könyvszakértői szakvéleményéből részlet - Gibárt Község és Encs Város szétválása vagyoni megosztásáról.

Miskolc, 2009.

24

Források:

e Ft

Sorszám FORRÁSOK 2005. év 2006. év

1 SAJÁT TŐKE 3 899 597 4 148 482

2 I. Induló tőke 302 890

3 II. Tőkeváltozás 3 845 592

4 III. Értékelési tartalék

5 TARTALÉKOK 132 557

6 KÖTELEZETTSÉGEK 537 859

7 I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 158 531

8 II. Rövid lejáratú kötelezettségek 289 398

9 III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások 89 930

10 FORRÁSOK ÖSSZESEN 4 818 898 18

A megosztásra kerülő vagyon kör tehát 4.818.898.-eFt könyv szerinti vagyon.

A vagyoni elemek megosztás során számításba vették az arányszámot, amely nem mást, mint

az adósággal terhelt eszközök arányát mutatja meg, más néven a saját tőkére eső

eszközhányadot. Majd ezt követően azonosítva lettek a forgalomképtelen eszközök, valamint

a forgalomképes eszközök könyv szerinti értékei. Harmadik lépésben meg lett állapítva a

forgalomképes eszközök könyv szerinti értékének a saját tőkére eső hányada. S végül a

forgalomképes eszközök sajáttőkére eső rész összegét elosztották Gibárt és Encs lakosaival

arányosan.

Encs város saját tőkéjének az összege az auditált beszámoló szerint 4.148.482 e Ft összegű

volt.

A könyvvizsgáló rendelkezésre álló számviteli okiratok alapján megállapította, hogy Encs

Városnak a kiváló Gibárt Község lakosaira jutó kötelezettségekkel nem terhelt és korlátlanul

forgalomképes eszközeinek és pénzeszközeinek átértékelés nélküli eszközértéke 11.835.- E

Ft.

A vagyonmegosztás tehát ezen a szinten áll, bízni lehet abban, hogy ez év végéig, ha minden

jól alakul végre tényleg pont kerül az ügy végére és a vagyonmegosztási-eljárás befejezetté

válik.

18

Könyvszakértői szakvélemény melléklete - Gibárt Község és Encs Város szétválása vagyoni megosztásáról.

Miskolc, 2009.

25

6. Gibárt költségvetésének alakulása szétválás előtt és azt követően

A kényszeregyesítés után Gibárt település önálló költségvetéssel nem rendelkezett, a

költségvetése Encs Város költségvetésében szerepelt. S mint ahogyan azt már írtam is

dolgozatomban évi 300.000 Ft-ot anyagi eszközben részesítette Encs Város

Önkormányzatának képviselő-testülete Gibárt településrészt 1988-tól, hogy a településrészt

érintő ügyekben döntési jogukkal élni tudjanak.

A szétválásra az uniós választásokat követően sor került és lakóhelyem költségvetése azóta

sem deficites, ami a mai gazdasági helyzetben valljuk be elismerésre méltó, hiszen majd

ahogyan azt látni fogjuk az állami támogatások egyre kevesebbek és egy ilyen kis méretű

falunak, mint Gibárt is, korántsem könnyű fenntartani egy óvodát és ellátni az önkormányzati

feladatokat.

A 2009. és 2011. év költségvetését elemezve tárnám fel, hogy egy közel 400 fős település,

hogyan veszi az akadályokat és hogyan birkózik meg az útjába kerülő nehézségekkel. Azért

ennek a két évnek a pénzügyi mérlegét kívánom részletesen bemutatni, mivel ezekben az

években a település már tudatosan, zökkenőmentesen vette az akadályokat és működött úgy

mintha, a kényszeregyesítésre soha nem is került volna sor. Sorra veszem majd az adott

költségvetési év bevételeit, kiadásait, felújításokat, beruházásokat, támogatásokat legyen az

állami és egyéb alapítványi hozzájárulás. S végül egy kitekintéssel zárnám majd ezt a

fejezetet, melyben a 2012. évi költségvetésbe nyerünk majd betekintést és ebből némiképpen

következtetünk majd a következő évek pénzügyi helyzetének alakulására is.

Azonban mielőtt a tárgyalni kívánt évek költségvetésére térnénk, egy táblázatban

szemléltetném a 2007. és 2008. évi költségvetés bevételi és kiadási mérlegét (az értékek Ezer

forintban értendőek), melyről elmondható, hogy az önkormányzat működtetése fenntartható

volt és a település a rendelkezésre álló pénzeszközöket kiválóan használta fel.

2007. évi 2008. évi

Bevételek 35702 49153

Kiadások 33691 45514

Bevételi többlet 2011 3615

26

Mielőtt a forrásonkénti vizsgálódásokat elkezdenénk, fektessük le, hogy az

Önkormányzatoknál, hogyan is alakulnak a bevételek és kiadások teljesüléseinek alakulása.

6.1. A helyi önkormányzatok bevételeiről és kiadásairól általánosságban

Az elemzést az 1990. évi LXV. törvény, azaz a helyi önkormányzatokról szóló és a 2011. évi

CLXXXIV. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvények rendelkezései

alapján kívánom bemutatni, ezzel rávilágítva a főbb változásokra is.

Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi

adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív

hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.

Az 1990. évi LXV. törvény rendelkezései alapján az Önkormányzatok bevételei a

következőek:

1. Saját bevételek:

a) törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által

megállapított és kivetett helyi adók;

b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon

hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj;

c) illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint;

d) átvett pénzeszközök;

e) az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és

műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada;

f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó

bevétel;

g) a helyi önkormányzat egyéb bevételei, amely származhat például bontási,

leselejtezett anyag értékesítéséből is. 19

A helyi adókat (építményadó, telekadó, magánszemélyek és vállalkozások kommunális

adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó) jogszabályi keretek között a települési

önkormányzatok képviselő-testületei alkotják meg.

19

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 81. § (2); 82. § (1)

27

Az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy együttműködjenek más költségvetési

szervekkel, gazdasági társaságokkal.

A saját bevételek

2. Átengedett központi bevételek: ezen adók fajtáját és mértékét az Országgyűlés

törvényben, rendszerint az éves költségvetési törvényben állapítja meg. Ide

tartoznak:

a) a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része,

b) az egyéb megosztott adók.

A gépjárműadó jelenleg teljes egészében megilleti az Önkormányzatokat, a termőföld

bérbeadásából származó bevétel is 100%-ban, illetve a személyi jövedelemadó 40%-a.

3. Normatív állami hozzájárulások: a településeket a lakosságszámmal és az egyes

korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján illeti

meg. Ez a fajta hozzájárulás az Önkormányzatokat felhasználási kötöttség nélkül

illeti meg. Saját döntési kompetenciájukba tartozik, hogy milyen konkrét feladatra

kívánják az összeget felhasználni.

4. Központosított támogatások: meghatározott feladatra, célra kiutalt, mutatószámok

alapján meghatározott támogatás, amelynél felhasználási kötöttség érvényesül.

5. Címzett és céltámogatások: nagy költségigényű kiemelt fejlesztési és

rekonstrukciós feladatok megvalósításához, a saját erő kiegészítésére szolgáló

pénzeszköz. Ezen támogatások kizárólag a meghatározott célra fordíthatóak.

6. Kiegészítő állami támogatás: önállósága és működőképessége védelme érdekében

kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő

települési önkormányzatot. A támogatás feltételéről és mértékéről az Országgyűlés a

központi költségvetésről szóló törvényben dönt.20

Az új Ötv.-ben az Önkormányzatok gazdasági alapjai fejezetcím már nem a IX. fejezet,

hanem VI. fejezet, valamint a helyi önkormányzatok központi alrendszeriből származó

forrásai nem az új törvényben, hanem a 2011. évi CLXXXVIII. törvényben kerültek

lefektetésre.

20

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 87.§ (1)

28

Az Önkormányzat saját bevételeiről az új Ötv. 106. § szól, melyek értelmében ezek a

következőek:

a) a helyi adók;

b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából

származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj;

c) átvett pénzeszközök;

d) külön törvény szerint az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj;

e) az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei.

A helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatok

ellátása működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén

keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja. 21

A feladatfinanszírozási rendszerben az Országgyűlés a kötelezően ellátandó feladataihoz

jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatást biztosít, a

támogatás biztosítása az alábbi szempontok figyelembe vételével történik:

a) takarékos gazdálkodás;

b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele;

c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele.

A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell az önkormányzatok bevételi

érdekeltségének fenntartását.22

A feladatalapú támogatás meghatározásához a helyi önkormányzat törvényben meghatározott

határidőn belül és előre lefektetett útmutatók alapján köteles adatot szolgáltatni. Ezen

támogatás összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

21

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 117. § (1) 22

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 117. § (5)

29

A feladatalapú támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó

feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a helyi önkormányzat

köteles a támogatás összegét – jogszabályban meghatározott – kamatokkal terhelve a központi

költségvetés részére visszafizetni.23

Az önként vállalt feladatok finanszírozására az állam támogatást biztosíthat az

önkormányzatoknak, azaz szabad mérlegelés tárgya. Valamint ha a az Országgyűlés úgy látja,

hogy a helyi önkormányzat működőképességének megőrzése érdekében szükséges egyéb

kiegészítő támogatásokban részesítheti az érintett települést.

A központi költségvetésről szóló törvényben kerültek lefektetésre az önkormányzati és a

központ alrendszer kapcsolatai, azaz a helyi önkormányzatok, települése és területi

nemzetiségi önkormányzatok központi alrendszeréből származó forrásai.

Ez a törvény kimondja, hogy az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami

támogatást állapít meg a települési önkormányzatok részére.

Az Országgyűlés további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) a helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és a

többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra;

b) az előadó-művészeti szervezetet fenntartó, illetve támogató települési

önkormányzatok részére;

c) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, a 2012. évi új induló

beruházások 200,0 millió forintos támogatási előirányzatára;

d) vis maior támogatásra;

e) a megyei önkormányzatok működésének támogatására.

Az átengedett bevételek nem változtak az 1990. évi törvényhez képest.

A helyhatóságok jogot kapnak arra, hogy a helyi adókat megemeljék és újakat vessenek ki. A

személyi jövedelemadó rendszere is átalakul, amely azt jelenti, hogy az állam ezeket

meghatározott feladatok elvégzésére utalja vissza. A gazdag városoktól, amelyek az átlagnál

több helyi iparűzési adót szednek be, bevételük egy részét elveszik, hogy ezek egy

meghatározott részét egyfajta megyei területfejlesztési alapba fizessék be.

23

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 118. § (4)

30

A helyi önkormányzatok kiadásait a kötelező és az önként vállalt feladatok kiadási teszik ki.

A költségvetésben valamennyi jóváhagyott kiadást meg kell tervezni.

Kiadások rendszerezése: működési kiadások, amelyeket 2 csoportba sorolhatjuk: személyi

és dologi kiadásokra. Személyi kiadások alatt értjük, a személyi juttatásokat és a

munkaadókat terhelő járulékokat. A dologi kiadásoknak több csoportja ismert: a fenntartási

költségek, amelyek valamennyi önkormányzatra, költségvetési szervre jellemzőek. Külön

csoportba sorolhatjuk a szakmai, speciális dologi kiadásokat, valamint szintén másik

csoportot alkothatnak a jóléti-, sport-, kulturális célokat szolgáló kiadások. S végül említsük

meg a különféle egyéb kategóriába tartozó kiadásokat, melyek pl.: ÁFA befizetés;

kamatfizetés stb.

Vannak olyan feladatok, amelyek bár önkormányzati hatáskörbe tartoznak, mégis más

szervezet vagy személy látja el. Ezen feladatok elvégzésére az önkormányzatok

pénzeszközöket adhatnák át a feladatokat ellátó személynek, szervnek.

Meg kell még említeni az ellátottak pénzbeli juttatásait, a felújítási ás felhalmozási

kiadásokat, ide tartoznak a tárgyi eszközök felújításai, a beruházási kiadások, a pénzügyi

befektetésekhez kapcsolódó kiadások, és az ezekhez fűződő ÁFA befizetések.

S végül külön kiadásokat jelenthetnek a felvett hitelek törlesztő részletei, a nyújtandó

kölcsön összegek és az értékpapírokhoz kapcsolódó kifizetések.

Ezen általános tudnivalók lefektetése után nézzük konkrétan Gibárt Község település

bevételeinek alakulását.

6.2. Gibárt 2009. évi pénzügyi mérlege

Gibárt Község Önkormányzatának a 2009. évi költségvetésének tervezésekor, több olyan

szempont figyelembevételével, várható eseménnyel kellett számolnia, amelyek hosszú távon

meghatározzák a település életét és gazdálkodását. Fontos célnak tekintették a már meglévő és

elért eredmények megtartását, megőrzését, emellett bevételnövelő lehetőségek keresését,

valamint számos fejlesztés elindítását, generálását is célul tűzték.

Az Önkormányzat a 2009. évi költségvetést 46.330,-E Ft kiadási és bevételi főösszegekkel

fogadta el a 2009. február 11. napján megtartott ülésen.

31

6.2.1. A bevételek alakulása 2009-ben

5. ábra: Gibárt 2009. évi költségvetésének bevételi oldala.

A bevételek legfontosabb forrása, mint látható a havonta leutalt állami támogatás, valamint a

pótelőirányzatok volt. Az Önkormányzat intézményi működési bevételei közel 83%-ban

teljesültek és a sajátos működési bevételei teljes mértékben befolytak. A fenti bevételek

tartalmazzák a helyi adóbevételeket is. Az állami támogatások teljesülés 100% volt. A

véglegesen átvett pénzeszközök is teljesültek (közhasznú támogatás, jövedelemkülönbség

mérséklés és választási előleg). A felhalmozási bevételek a felhalmozási célú kommunális adó

bevételeit tartalmazzák. Hitel és kölcsön felvételére 2009. évben nem volt szükség.

Az Önkormányzat 2009. évi bevételei forrásonként:

1. Saját bevételek:

a. Működési ár és díjbevételek;

b. Helyi adók:

i. Iparűzési adó;

ii. Magányszemélyek kommunális adója.

2. Átengedett bevételek:

a. SZJA 8 %-a;

Bevételek (E FT-ban)

Saját bevételek

Átengedett bevételek

Költségvetési támogatás

Egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása

Átvett pénzeszközök

Hiány

32

b. SZJA jöv. diff. mérséklése;

c. Gépjárműadó.

3. Költségvetési támogatás:

a. Normatív állami hozzájárulás (áll. népesség számhoz kötött):

i. Település-üzemeltetési, igazgatási és sportfeladatok;

ii. Közösségi közlekedési feladatok;

iii. Települési sportfeladatok;

iv. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott,

illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködő települési

önkormányzati feladatok;

v. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok;

vi. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás.

b. Normatív állami hozzájárulás (feladatmutatós):

i. Szociális étkeztetés;

ii. Házi segítségnyújtás.

4. Egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása:

a. Lakásfenntartási támogatás;

b. Ápolási díj;

c. Rendszeres szociális segély;

d. Egészségkárosodottak szociális segélye;

e. Közcélú munka támogatása;

f. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

5. Átvett pénzeszközök:

a. Közhasznú támogatás.

33

6. Hiány:

a. Felhalmozási működési.

Az Önkormányzat bevételeinek alakulása a 2009-es évben az éves módosított előirányzat

szerint 53.273,- E Ft, a tényleges teljesítés 52.654,- E Ft.

6.2.2. A kiadások alakulása 2009-ben

6. ábra: Gibárt 2009. évi költségvetésének kiadási oldala.

A szakfeladatok tényleges kiadásai a folyamatos működési kiadásokat tartalmazzák. A kiadási

oldal egyes tételeinek felhasználása az adott költségvetési évben megfelelő mértékű

gazdálkodást mutatott, mint ahogyan azt az ábra is mutatja.

A felhalmozási kiadások, beruházások a 2009. évi előirányzat értelmében a következőek

voltak:

o jármű (falubusz) vásárlása;

o buszvárók kialakítása;

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

Bevételek

Kiadások

34

o hivatal épületének vízvezeték beszerelése;

o irodai szekrénysor vásárlása;

o útfelújítás;

o hivatal épületének felújítása;

o vízelvezető árkok felújítása;

o ravatalozó felújítása.

A tervek közül a hivatal épületének felújítására és a falubusz beszerzésére a 2009-es évben

nem került sor.

A 2009. évi kiadások forrásonként:

1. Önkormányzatok igazgatási tevékenység kiadásai:

Támogatás értékű működési kiadás;

Céljellegű támogatások:

e Ft

Encs Óvoda működési célú

támogatás

4860

Abaújszántó Város Önkormányzat működési célú

támogatás

1681

Egyházak támogatása működési célú

támogatás

160

Nyugdíjas klub működési célú

támogatás

80

Dance klub működési célú

támogatás

80

Body klub működési célú

támogatás

80

Polgárőrség működési célú

támogatás

15

Egyéb szervezetek működési célú

támogatás

160

Bursa Hungarica támogatás tanulói

ösztöndíj 480

Személyi juttatások, ideértve például: a polgármester tiszteletdíját, illetve

az önkormányzati képviselőkét;

35

Munkaadókat terhelő járulékok - Nyugdíj biz. járulék, munkaadói járulék

stb.;

Dologi kiadások – irodaszer, nyomtatvány, villamos energia, gázenergia,

különféle adók, díjak, reprezentáció stb.

2. Város és községgazdálkodás szolgáltatás, egyéb tulajdonú ingatlanok kezelése:

Felhalmozási kiadások – buszváró, vízelvezető árok stb.;

Személyi juttatások – munkabérek, közcélú foglalkoztatás stb.;

Járulékok – munkaadói járulok, egészségügyi járulék stb.;

Dologi kiadások – munkaruha, védőruha stb.

Ezen szakfeladat teljesítése során nemcsak kiadásokkal kellett számolni, hanem bevételekkel

is, melyek a következőek voltak:

o Működési célú támogatás a központi költségvetésből;

o Bérleti és lízingdíj bevétel;

o Közcélú támogatás.

3. Közvilágítási feladatok – villamos energia.

4. Egészségügyi ellátás egyéb feladatai – Kis értékű tárgyi eszközök beszerzése,

anyagbeszerzés.

5. Házi segítségnyújtás:

Személyi juttatások – közalkalmazottak alapilletménye (Gibárt esetében ez

2 gondozónőt jelent), étkezési hozzájárulás;

Munkaadókat terhelő járulékok;

Dologi kiadások.

Ennek a szakfeladatnak az ellátásával kapcsolatosan is származott bevétel:

o Gondozási díj.

36

Szociális étkeztetés – dologi kiadások merültek fel.

Bevétel, amely nagymértékben megkönnyítette a feladat teljesítését:

o Intézmény ellátási.

6. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat:

Felhalmozási kiadások;

Személyi juttatások – közalkalmazottak alapilletménye, étkezési

hozzájárulás;

Járulékok;

Dologi kiadások.

7. Munkanélküli ellátások – nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélye.

Bevétel:

o Szociális segély;

o Egyes szociális támogatások kiegészítő támogatás.

8. Eseti pénzbeli szociális ellátások:

Átmeneti szociális segély;

Temetési segély;

Köz gyógy ellátás.

9. Eseti pénzbeli gyermekvédelmi ellátás:

Rendkívüli gyermekvédelmi ellátás;

Iskolakezdési tankönyvtámogatás.

Bevétel mellyel a község számolhatott az adott évben:

o Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás;

o Egyes szociális támogatások kiegészítő támogatása.

37

10. Rendszeres szociális pénzbeli ellátás:

Normatív lakásfenntartási támogatás;

Normatív ápolási díj;

Egészségkárosodás miatti rendszeres szociális segély;

Munkaadókat terhelő járulékok – ápolási díj 24 %-a stb.

Felmerült bevételek az ellátása során a következők voltak:

o Egyes szociális támogatások kiegészítő támogatása;

o Lakásfenntartási támogatás;

o Ápolási díj 90%-a;

o Egészségkárosodási szociális segély 90%-a.

11. Temetkezés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás - dologi kiadások.

Az Önkormányzat tényleges kiadása: 50.685,- E Ft.

Gibárt jegyzőjének szavait idézve: ,,Összességében elmondható, hogy a 2009-es évben a

településnek sikerült olyan évet zárnia, amely tovább alapozta a település jövőjét és azon az

úton maradt, amelyet évekkel ezelőtt elkezdett.”

Ahogyan az már korábban kiderült, nem minden év költségvetését elemzem, azonban mielőtt

a második bemutatni kívánt év pénzügyi helyzetének alakulását kezdeném részletezni, tennék

egy kis kitekintést a 2010-es évi mérlegre, tényadatokat közölve, csakúgy, mint ahogyan azt a

2007 és 2008-es évekkel kapcsolatosan is tettem.

2010. évi tényleges Bevételek: 74.269,- E Ft

2010. évi tényleges Kiadások: 70.252,- E Ft

Jól látható, hogy Gibárt a 2010-es évben is a kitaposott úton járt és sikeresen helyt állt és

oldotta meg az elé gördülő akadályokat.

38

6.3. Gibárt 2011. évi költségvetés pénzügyi mérlege:

Az Önkormányzat a 2011. évi költségvetését az 1/2011. (II.17.) sz. rendeletben állapították

meg. A 2011. évi előirányzat értelmében a bevételi főösszeg: 51.418,- E Ft és a kiadási

főösszeg: 51.418,- E Ft. A módosított előirányzat bevételi oldalról nézve 66.685,- E Ft,

kiadási oldalról megközelítve pedig 66.685,- E Ft volt.

A Község 2011. évi költségvetésének tervezésekor olyan szempontokat kellett figyelembe

vennie, amelyekkel még nem találkozott. Értem ez alatt a 2010-es árvíz okozta pusztítás

helyreálltásának költségeit. Továbbra is fontos célnak tekintették a település képviselői az

elért eredmények megőrzését, beruházások, felújítások véghez vitelét. (pl.: épület felújítások,

utak korszerűsítése, patakmeder szélesítés stb.)

6.3.1. A bevételek nézőpontjából

4. ábra: Gibárt 2011. évi pénzügyi mérlegének bevételei.

A bevételeket elemezve, illetve a diagramot szemlélve is kitűnik, hogy a bevételek forrásának

nagy részét továbbra is az állami normatív hozzájárulások és egyes szociális feladatok

kiegészítő támogatása adta. Megállapítható a bevételek összetételének viszonylatában, hogy a

2009-es évekhez képest az állami támogatások összege csökken, az önkormányzatok anyagi

helyzetét veszélyeztetve ezzel. Ezáltal az Önkormányzatnak arra kell törekedni, hogy a saját

Bevételek (E FT-ban)

Saját bevételek

Átengedett bevételek

Költségvetési támogatás

Egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása

Átvett pénzeszközök

Működési hiány

39

bevételeiket növeljék, újabb forrásokat szerezzenek, hatékonyabb feladatellátást dolgozzanak

ki.

A saját és átengedett bevételei az önkormányzatnak hasonlóak voltak az előző évekhez.

Működési ár és díjbevételeket továbbra is a helyi adók (értve alatta: az iparűzési és a

magánszemélyek kommunális adóját) adták.

Átvett pénzeszközöknél külön tételként került lefektetésre a Közhasznú támogatás mellett

még az encsi önkormányzati szervtől átvett pénzek és a Nonprofit szervtől átvett felhalmozási

célú támogatás, azaz ez a 2009-es évhez képest több mint kilencszeres bevételt jelentett a

Községnek.

2011-ben kapta meg Gibárt a vis maior Európai Uniós támogatást, amelyet a település az

árvíz által okozott károk helyreállítására költött, mint például: családi házak vásárlása, olyan

családoknak, akiknek az árvíz lakhatatlanná tette otthonát.

6.3.3. A kiadási oldal nézőpontjából

Önkormányzati jogalkotás;

Önkormányzatok igazgatási tevékenysége;

Közvilágítási feladatok;

Város-és községgazdálkodás;

Rendszeres szociális segély;

Lakásfenntartási támogatás;

Ápolási díj;

Temetési segély;

Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások;

Közgyógyellátás;

Köztemetés;

Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgálat;

40

Közcélú foglalkoztatás;

Közhasznú támogatás;

Köztemető-fenntartás és működtetés;

Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása;

Vis Maior.

Az Önkormányzat kiadási forrásonként táblázattal szemléltetve:

5. ábra: Gibárt 2011. évi pénzügyi mérlegének kiadásai.

A település az általa kitűzött céloknak megfelelően gazdálkodott a 2011-es évben. A

felhalmozási kiadások tervei megvalósultak és jelentős felújítási munkálatokat is végeztek a

településen.

Felújítások (2011.):

o Épület felújítás;

o Belterületi csapadékvíz elvezetése, valamint belterületi utak korszerűsítése.

A felhalmozási kiadása e tételeknek: 2.800.000 Ft.

0

5000

10000

15000

20000

25000

Bevételek e Ft-ban

Kiadások e Ft-ban

41

Beruházások (2011.):

o TÁMOP 6.1.2. Eszközbeszerzés;

o Óvodai Irodabútor vásárlása;

o Patakmeder kiszélesítése.

A beruházási oldal kiadásai: 1.720.000 Ft.

A felhalmozási kiadások tervei közül a belterületi utak korszerűsítésére nem került sor, így

annak megvalósítása a következő évben lett célul tűzve.

Céljelleggel nyújtott támogatások (2011.):

o Abaújszántó Város Önkormányzatának működési célú támogatás 1.676,- E Ft;

o Encs Családsegítés, Gyermekjóléti Szolgálatnak folyósított működési célú támogatás

233,- E Ft;

o Encs Óvoda, Iskola – működési célú támogatás 350,- E Ft;

o Bursa Hungarica tanulói ösztöndíj 350,- E Ft;

o Egyházak működési célú támogatása 160,- E Ft;

o Egyéb szervezetnek nyújtott működési célú támogatás 360,- E Ft.

Összegezve tehát elmondható, hogy az évben sem bevételi többlet sem költségvetési hiány

nem keletkezett, azaz sikerült a kitaposott ösvényen maradni és Gibárt nullszaldósként tudta

zárni az adott pénzügyi évet.

6.4. A 2012. évi költségvetés

S hogy mit hoz a jövő? Mik a távlati kilátások?

Lakóhelyem a 2012. költségvetési évben is törekszik olyan mérleg megalkotására, melyben a

kiadási főösszeg a bevételi főösszeget nem haladja meg. Ezt az eddigi 2012. évi előirányzat is

alátámasztja.

A kimutatások szerint Abaújszántó Város, Encs családsegítés, gyermekjólét, Encs Óvoda,

Iskola, az Egyházak és a Nonprofit szervek is az előző évekhez hasonlóan részesülnek

42

céljellegű támogatásban, valamint a felsőoktatási intézményben tanuló diákok is a Bursa

Hungarica tanulói ösztöndíjban a 2012-es évben is.

A 2012. év beruházási (felhalmozási) kiadások előirányzata:

belvíz elvezetés (startprogram) 2.393,- E Ft.

gépek, berendezések beszerzése 1.108,- E Ft.

Felújítási kiadások előirányzata:

belterületi utak korszerűsítése 2.500,- E Ft.

Azonban, ha annak a veszélyét látná a polgármester, illetve a képviselő-testület fennállni,

hogy az évi költségvetés deficites lenne, a Gibártért Közhasznú Alapítvány bármikor hajlandó

segítő kezet nyújtani és kölcsönt folyósítani a település Önkormányzatának. Ezen nyílt

alapítványt 2006-ban alapította Gibárt újonnan megválasztott képviselő-testülete, annak

érdekében, hogy minden hónapban ide utalhassák a tiszteletdíjaikat ezzel is támogatva a

települést és bizonyítva azt, hogy igenis vannak olyan emberek, akik tényleg önző érdekek

nélkül az egész helyi közösségnek akarnak jót, mindenféle hátsó szándék nélkül.

Bízok abban, hogy az önkormányzat a későbbiekben is képes lesz biztosítani intézményei

számára a pénzügyi forrásokat, s abban is, hogy lehetősége lesz a jövőben is azon az úton

maradni, amelyeket évekkel ezelőtt elkezdett, és a település továbbra is virágozhat.

43

7. Berente rövid története, önállóvá válásának folyamata, az egyeztető

tárgyalások

Berentét, mint települést először 1322-ben említették. Eleinte a Bors, majd az Ákos

nemzetiség birtoka, tőlük Károly Róbert kobozta el. A II. világháborút követő iparosítás

hatására a térség rohamos fejlődésnek indult, ennek ellenére 1954-ben a települést, a várossá

alakuló Kazincbarcikához csatolták.24

Ahhoz a Kazincbarcikához, amely két település

összeolvadásából jött létre, mégpedig Sajókazinc és Barcika településekből, azonban ahhoz,

hogy 1954-ben városi rangot kaphasson eme település, szükség volt arra, hogy Berentét a

községhez csatolják. Az új településnek ennek következtében húsz éven belül lakosainak

száma megháromszorozódott, köszönhetően legnagyobb munkaadójának a Borsodi Vegyi

Kombinátnak (BorsodChem Rt.)25

Tehát Berente, Kazincbarcika város településrésze része volt egészen 1954-től 1996-ig,

amikor a berentei helyi választópolgárok helyi népszavazás útján 1996. március 10.-én arra

voksoltak, hogy a korábbi községegyesítést megszüntetik. S Berente településrészt a Magyar

Köztársaság elnöke - aki akkor Dr. Göncz Árpád volt - 1999 januárjában önálló községgé

nyilvánította. S már május 1-jétől legitim körülmények között gyakorolhatta az helyi

önigazgatást.

A községmegszüntetést azért tartották fontosnak a Berentén élők, mivel úgy érezték, hogy

hiába áll részben a településen a város bevételeinek nagy részét hozó BorsodChem Rt.,

Közép-Európa legnagyobb vegyipari üzeme, ők csak kismértékben részesülnek a javakból.

A hosszas viták után Berente Kazincbarcikáról leválva az ország egyik leggazdagabb

községévé alakult a nagyüzemtől származó bevételeknek köszönhetően.

A vonatkozó akkoriban hatályos jogszabályi rendelkezések alapján 5 hónapos folyamatos

egyeztető tárgyalások ellenére sem jött létre megegyezés a két önálló település közötti

közigazgatási határ, sem a vagyon megosztása (de még annak elvei) kérdésében sem.

Kallus Lászlóné akkori berentei polgármester asszony szavait idézném, amely az akkor

fennálló helyzetet hűen tükrözi: ,,…olyan érzésünk van azonban, hogy

24

http://www.berente.hu/ (letöltés ideje: 2012. augusztus 22.) 25

http://www.kazincbarcika.hu/ (letöltés ideje: 2011. augusztus 22.)

http://www.berente.hu/

http://www.kazincbarcika.hu/

44

kompromisszumkészségünk süket fülekre talál. A kompromisszum szó azt jelenti: kölcsönös

engedményekkel járó megegyezés.”

45

8. Berente és Kazincbarcika települések között lezajló tárgyalások

Az ellentétes állítások egymással fényév távolságokra voltak, s emiatt 2000 januárjában

Kazincbarcika képviselő-testülete keresetet nyújtott be a megyei bírósághoz, hiszen az Ötv.

53. §-ban foglalt rendelkezés értelmében: „községegyesítés megszüntetése esetén, eltérő

megállapodás hiányában, a községek területe azonos a községegyesítést megelőző területtel,

de „eltérő megállapodásnak különösen akkor van helye, ha a községegyesítést megelőző

terület meghatározása az érintett település működőképessége szempontjából aránytalanul

nagy hátrányt jelentene.”

Berente érdekeit nézve az ősi határ visszaállítása volt az optimális, azonban Kazincbarcika

számtalan adattal, számítással próbálta alátámasztani azt, hogy az 1954. évi közigazgatási

határ visszaállítása Kazincbarcika város számára aránytalanul nagy hátrányt okozna. Egyik fő

érvük például az volt, hogy a város elvesztené területének 20 %-át, aktív ipari területének 28

%-át, egy berentei lakosra 3244 m2 belterület és 5057 m

2 külterület jutna, míg ez egy városi

lakosnál csak 255 m2, illetve 812 m

2 lenne.

26

Az 1954-es közigazgatási határ értelmében a BorsodChem Rt. –ami 1954 után épült fel-

területi szempontból nézve inkább Berente területén helyezkedett el, mégpedig 2/3 rész feküdt

az,,ősi területen”, s csupán 1/3 rész Kazincbarcika területén. Azonban Barcika képviselő-

testületének érve alapján az eredeti határ visszaállítása az iparűzési adóból kiindulva

aránytalan torzulást okozna, hiszen így Berentén 1 lakosra 518,- E Ft, míg Kazincbarcikán

csak 13,- E Ft jutna. Valamint Berente az óvodai és iskolai oktatáson kívül minden egyéb

intézményi szolgáltatást csak Kazincbarcikán tud igénybe venni (üzletek, kórház,

sportlétesítmények, stb.).

A megyei bíróság közel 2 évig tárgyalta az ügyet, mely 2 év alatt összesen 10 tárgyalást

tartott. S arra véleményre jutott 2001. május végén, hogy figyelmen kívül hagyva az Ötv. 53.

§-ának eltérő megállapodásra vonatkozó részét és az 1954 évi „ősi közigazgatási határt”

állapítja meg.

Eme I. fokú ítélet ellen a sérelmet szenvedett város fellebbezést nyújtott be Legfelsőbb

Bíróságához, amihez Berente Község Önkormányzata, mint alperes fellebbezési ellenkérelmet

26

http://www.jegyzo.hu/egy-szetvalas-anomaliai-avagy-kazincbarcika-es-az-onallova-valo-berente-6-eves-

tortenete-2005-4 (letöltés ideje: 2012. augusztus 21.)

http://www.jegyzo.hu/egy-szetvalas-anomaliai-avagy-kazincbarcika-es-az-onallova-valo-berente-6-eves-tortenete-2005-4


46

adott be. A Legfelsőbb Bíróság 2003. február 27.-én megtartott tárgyalásán, hatályon kívül

helyezte az I. fokú ítéletet és újabb tárgyalásra, valamint határozat meghozatalára utasította az

I. fokú bíróságot. Ennek oka, hogy a Legfelsőbb Bíróság szerint a Tsztv-vel beiktatott Ötv. új

53. §-a csak május 8-án lépett hatályba, így azt az 1999. május 1-jével önállóvá váló Berente

esetében 2001-ben nem lehetett volna alkalmazni. Annak ellenére, hogy az Országgyűlés a

törvényt (Tsztv.) már 1999. április 13-án elfogadta, 23-án kihirdette. Sőt az új eljárásban

településszervezési szakértő igénybevételét is előírta, aki szakmai vélemény tud arról alkotni,

arról, hogy megállapodás hiányában, hol húzódjon a közigazgatási határ, anélkül, hogy

bármelyik községet súlyos hátrány sújtaná.

A megyei bíróság 2003 májusában újra elkezdte tárgyalni az ügyet és több mint 2 év alatt, az

új eljárás során 3 tárgyalásra került sor. Az első tárgyaláson felolvasták a Legfelsőbb Bíróság

ítéletét, a másodikon a perbeli felek javaslatot tehettek, a harmadik tárgyaláson pedig az I.

fokú bíróság településszervezési szakértő személyéről döntött, a választás egy budapesti

szakértőre esett, bízva abban, hogy képes olyan szakértői véleményt kiadni, amely

elfogultságtól mentes.

A szakértő a szakértői véleményét a bíróságnak a határidőt túllépve nyújtotta be. A kérdés

eldöntése sem a bíróságnak és természetesen Berentének sem volt sürgős, hiszen ők a

BorsodChem Rt. iparűzési adójának 2/3 részét kapták meg, az ősi határok alapját véve.

Kazincbarcika ez idő alatt is komoly nehézségekkel küzdött, 2000 óta ÖNHIKI-s település és

évente egyre nagyobb forráshiánnyal kellett megküzdenie. Ezt mutatja a 2000. és 2005. évi

kimutatás is, melynek értelmében a város 2000-ben még csak 360,- M Ft-os, 2005-ben már

több mint 1 milliárd Ft-os forráshiánnyal kellett elszámolniuk a költségvetésükben.27

8.1. A két település között létrejött megállapodás

2007-ben azonban lezárult a Kazincbarcika- Berente közötti vagyonmegosztási és

közigazgatási határ kijelölése tárgyában húzódó peres eljárás. A két ellentétes állásponton

elhelyezkedő fél annak érdekében, hogy végleg lezáruljon a vitás kérdés a szétválással

kapcsolatban megállapodást hoztak létre.

A megállapodás első fejezete rendelkezik a közigazgatási határ megállapításáról. S most

Fortuna János jegyző szavait idézném, amelyből megtudhatjuk, hogy milyen döntés született a

27

http://www.jegyzo.hu/egy-szetvalas-anomaliai-avagy-kazincbarcika-es-az-onallova-valo-berente-6-eves-

tortenete-2005-4 (letöltés ideje: 2012. augusztus 21.)



47

közigazgatási határ megállapításáról: ,,Az 1954 előtti un. történelmi határt változtatás nélkül

egy az egyben nem lehet elfogadni, mert ipari területek beépítésével nem lehet meghúzni a

határt. Kisebb korrekciók szükségesek. A terület nem változna, a 4. sz. portától délre fekszik a

határ, az ingatlan határokra kerülne az új közigazgatási határ. Bizonyos területeken

Kazincbarcikától kapnánk területet, mi is adnánk Kazincbarcikának, Berente nem veszít

területet.”

A vagyonmegosztás értelmében Berente vagyona 629.616.480,- Ft-tal növekedett, az

önkormányzat tulajdonába került ingatlanok (intézmények, utak, egyéb közterületek,

földterületek, stb.) .

Valamint a két település közötti megállapodás tartalmazott még egy jövőbeni tervet,

együttműködést is, mégpedig, hogy: ,,a 26-os út és a Sajó közötti szakaszon kialakulna egy

80 hektáros terület, ahol ipari park működne. Ennek eredményét, hasznát megosztaná a két

önkormányzat, Berente szedi be az adókat, a fele átutalásra kerül Kazincbarcika részére. Az

átadott pénzeszközöket kizárólag közcélokra, egészségügyi, oktatási és kulturális kiadásokra

fordíthatja. Felek megegyeztek abban is, hogy a pontos célok meghatározásában külön

egyeztetéseket kezdeményeznek.28

28

2007. május 3-án tartott berentei ülés jegyzőkönyve

48

9. Berente költségvetésének alakulása

A berentei önkormányzat 1999-ben saját vagyon nélkül, banki hitel igénybevételével kezdte

meg működését, első döntések között alkotta meg helyi adó rendeletét. A település

közigazgatási területén levő ipari üzemek által befizetett iparűzési adónak köszönhetően –

már az első évtől kezdve - a hasonló nagyságú településekhez képest Berente önkormányzata

körülbelül négyszeres bevételi főösszegből gazdálkodhatott és teszem, hozzá gazdálkodhat

jelenleg is. A Kazincbarcikával kötött megegyezés évétől kezdve (2007.) napjainkig elemezve

kívánom feltárni Berente pénzügyi helyzetének alakulást, melyből kitűnik, hogy a Berentei

Önkormányzat története egy siker történet, hiszen napjainkban a leggazdagabb települések

között tartják számon, az életszínvonal növekszik, a város folyamatosan fejlődik, ahogyan azt

majd látható is lesz.

Ámde mielőtt Berente költségvetéseinek bemutatására sor kerülne, lefektetném, hogy mit is

értünk Önkormányzati vagyon alatt, majd szemléltetném a Község Önkormányzatának

vagyonát a 2000-es évek kimutatásai alapján.

Önkormányzati vagyon: az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, közművek,

ingóságok, valamint pénzvagyon, értékpapírok, üzletrészek és az Önkormányzatot megillető

egyéb vagyoni értékű jogok összessége.

Az önkormányzati vagyon törzs és vállalkozói vagyonba csoportosítható.

1. Törzsvagyon: amely, az Önkormányzati közfeladatok ellátását,

közszolgáltatások biztosítását szolgáló vagyon. Az önkormányzati vagyon

külön része, mely forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes

vagyontárgyakból áll.

2. Vállalkozói vagyon: az Önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú

működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon. Az Önkormányzati

vagyonból a törzsvagyonon felüli rész.

49

9.1. Berente Község Önkormányzatának Törzsvagyona (vagyonkörönként)

1. Forgalomképtelen vagyontárgyak:

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. (2) bekezdés a) pontjában

meghatározott önkormányzati tulajdonon felül:

Az önkormányzat, annak hivatala és intézményei, valamint jogelődjeik

működésével kapcsolatban keletkezett, rendeltetésszerűen azok irattáraiba tartozó

levéltári anyag.

2. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) Polgármesteri Hivatal működésére és az önkormányzat kötelező

feladatellátására szolgáló vagyon (alapító okiratban részletezve):

Polgármesteri Hivatal hivatali épületei (Esze Tamás út 18.)

Egészségház (Petőfi út 72.)

b) ÁMK (Általános Művelődési Központ) részére működtetésre átadott vagyon

(alapító okiratban részletezve):

az ingatlan-nyilvántartásban

óvoda

általános iskola

napközi otthon

művelődési ház

rendeltetésű ingatlanok és az azokon található épületek, létesítmények.

c) Szent Borbála Idősek Otthona (alapító okiratban részletezve):

Idősek Otthona (Ady E. út 7.-11.)

d) Településgondnokság (alapító okiratban részletezve):

A II. A., B., C., és D., pontjaiban felsorolt ingatlanokhoz tartozó, leltárban rögzített

ingó vagyontárgyak.

50

3. Forgalomképes vagyontárgyak:

Az I. és II. pontokban nem szereplő vagyontárgyak.29

S most akkor vegyük időrendbe, részletezve Berente pénzügyeinek alakulását, bevételi és

kiadási főösszegeit.

Berente bevételeinek és kiadásainak főösszegei 2007-2011

Bevételek Kiadások Pénzmaradvány

2007. 2.172.193,- E Ft 1.918.181,- E Ft 257.555,- E Ft

2008. 1.598.587,- E Ft 1.076.211,- E Ft 489.173,- E Ft

2009. 1.650.288,- E Ft 1.320.452,- E Ft 362.377,- E Ft

2010. 1.092.441,- E Ft 1.028.884,- E Ft 399.847,- E Ft

2011. 1.175.509,- E Ft 933.828,- E Ft 241.681,- E Ft

Berente Önkormányzata a bevételeknek köszönhetően az országos átlagot meghaladó

mértékben biztosította és biztosítja mai napig intézményei (iskola, óvoda, művelődési ház és

gondozási központ) számára a pénzügyi forrásokat, s juttat szociális és egyéb támogatásokat

az arra rászorultak részére. A bevételek jelentős összegű fejlesztésekre is fedezetet nyújtanak.

Ezen lehetőséget az első években nem sikerült maradéktalanul kihasználnia a településnek.

Azt követően azonban minden évben jelentős összegű fejlesztések történtek. Az

önkormányzat, ahogyan azt majd dolgozatomban láthatjuk is jelenleg kiemelten jó pénzügyi

helyzetben van az éves folyó bevételek közel 56 %-át kitevő helyi (iparűzési, építmény és

telek) adó bevételeknek köszönhetően. 30

Berente estében a 2009. és 2011. év költségvetést tanulmányozva vizsgálnám, hogy egy 400

fős településhez képest, az 1110 főt számláló, fejlődő településnek milyen a pénzügyi

helyzete, s hogy milyen különbségek figyelhetőek meg a települések között a költségevetések

megalkotása során, azért ezt a két évet, hogy egymást követő évek pénzügyeinek alakulását

meg tudjuk szemlélni.

S most vegyük sorra az érintett 2 év pénzügyeinek alakulását.

29

19/2000. (XII.15.) sz. Önkormányzati rendelet Berente Község Önkormányzatának vagyonáról és a

vagyongazdálkodás szabályiról 30

2007. június 28-án tartott berentei ülés jegyzőkönyve

http://www.berente.hu/onk_rendeletek/19_2000r.pdf


51

9.2. Berente 2009. évi költségvetése

Berente Község Önkormányzatának 2009. évi költségvetését az 5/2009. (III.2.) sz.

önkormányzati rendeletben fogadták el.

Az elfogadott általános feladatok, fejlesztések, beruházások intézmény fenntartási feladatok

megvalósítást nyertek. Az intézmény hálózat működtetése zökkenőmentesen zajlott, az

Önkormányzat az alapfeladatai ellátásának maradéktalanul eleget tett. A pénzügyi teljesítés

előirányzata biztosított volt, a bevételek a tervezetthez képest időarányosan teljesültek.

Elmondható, hogy az önkormányzat gazdálkodása összességében az intézmények dologi

feltételeinek maximális megteremtése mellett vagyonnövekedéssel járt az adott évben.

9.2.1. A bevételek alakulása 2009-ben

6. ábra: Berente költségvetésének bevételei forrásonként 2009-ben.

A legfőbb bevétel, mint ahogyan azt a diagram is mutatja az Önkormányzatnak: a működési

és a sajátos működési bevételei, amelyek teljes mértékben befolytak. A helyi adók:

építményadó, telek adó, iparűzési adó. Említésre méltó még az átengedett pénzeszközök közül

Bevételek E Ft-ban

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

Támogatások, kiegésztések

Véglegesen átvett pénzeszközok

Tám.kölcs.visszatér. Igénybev., értékp. Bev.

Finanszírozási bevételek

Folyó bevételek

Önkormányzat működési bevételek

Intézményi működési bevételek

Önkormányzat sajátos működési bevételek

52

a gépjárműadó, az Önkormányzat költségvetési támogatása (normatív hozzájárulások,

központosított előirányzatok).

Európai Uniós támogatásban is részesült a város, amely közel 21 millió Ft volt. Berentének a

lekötött betéteiből és kölcsönök visszatérítéseiből is jelentős bevételre tett szert. Felhalmozási

és tőkejellegű bevételeinek nagysága meghaladta a 8 millió Ft-ot.

A bevételek forrásonkénti bemutatásától jelen esetben eltérnék.

9.2.2. A kiadások alakulása 2009-ben

7. ábra: Berente költségvetésének bevételei forrásonként 2009-ben.

A kiadások a tervezett előirányzaton belül teljesültek. A felhalmozási kiadások a tervek

szerint megvalósultak és jelentős felújítási munkák is zajlottak a 2009-es évben. A működési

célú pénzeszközök átadása és a támogatások is a tervek szerint beteljesültek.

Beruházási kiadások előirányzata célonként (2009.):

Bem J. út támfal;

Garázssor;

Védőnő eszközvásárlás (vizsgálóasztal);

Iskola Berente felhalmozás (nyelvi labor);

Alacska Iskola eszközvásárlás;

Alacska Óvoda eszközvásárlás;

0

200000

400000

600000

800000

1000000

1200000

Bevételek E Ft-ban

Kiadások E Ft-ban

53

Belterületi Ingatlan vásárlás;

Külterületi Ingatlan vásárlás.

Felújítási kiadások előirányzata célonként (2009.):

Összekötő út;

Konditerem.

Működési és felhasználó célú pénzeszköz átadások, támogatások:

- Berentéért Egyesület Berente;

- Kazincbarcikai Rendőrkapitányság;

- Sportegyesület, Sakk szakkör Berente;

- Római Katolikus Egyház;

- Református Egyház;

- Tűzoltóság Kazincbarcika;

- Rendőrség;

- Polgárőr Egyesület Berente;

- Bányaipari dolgozók Szakszervezete;

- Bursa Hungarca tanulói ösztöndíj;

- háziorvos támogatása;

- Orvosi Ügyelet támogatása;

- Alacska elszámolása;

- Horgászegyesület;

- Avilia Szent Teréz alapítvány;

- Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatása;

- UNIO COOP átadott pénzeszköz;

54

- ÁNTSZ támogatása;

- Mentő Alapítvány

- Polgármesteri keret;

- Jegyzők Egyesülete;

- Tartalék.

Felhalmozási célú pénzeszköz átadás: első lakáshoz jutók támogatása.

Az önkormányzat által adott szociális támogatások:

Rendszeres szociális ellátások - pl.: rendszeres Gyvt., tartósan munkanélküliek

rendszeres szociális segélye, mozgáskorlátozottak támogatása stb.)

Eseti pénzbeli ellátások – pl.: üdülési utalvány; lakossági bérlet; szennyvíz-támogatás

stb.)

Az Önkormányzat tervezett közvetett támogatási a 2009. évre:

- Szemét szállítási díj;

- Kábel tv. díj átváll.;

- Víz, csatornadíj támogatás;

- Iskolakezdési támogatás;

- Étkeztetési támogatás.

A tárgyévben megvalósultak a megkezdett beruházások, megtörténtek a fejlesztések, emellett

az intézmények zavartalanul működhettek, a finanszírozások teljesültek. A lakossági

támogatások és természetbeni juttatások a terv szerint alakultak. Az önkormányzat

gazdálkodása összességében vagyonnövekedéssel járt.

A vizsgált időszakban az Önkormányzat egyensúlya biztosítva volt, a tervezett költségvetés

bevételei ezen belül a működési és felhalmozási bevételek fedezetett nyújtottak a tervezett

költségvetési kiadásokra.

55

9.3. Berente 2011-es pénzügyi mérlege

Berente Önkormányzata a 2011. évi költségvetését az 4/2011. (II.28.) sz. rendeletben alkotta

meg. A 2011. évi előirányzat értelmében a bevételi főösszeg: 1.175.509,- E Ft és a kiadási

főösszeg: 933.828,- E Ft.

Az Önkormányzat mindegyik évben, azaz a 2011-es évben is, a költségvetési bevételeket úgy

határozták meg, hogy az a tervezett kiadásokat ne haladja meg.

9.3.1. A bevételi oldal forrásonként

8. ábra: Berente 2011. évi pénzügyi mérlege bevételi nézőpontból.

A diagramot szemlélve is kitűnik, bevételek közül a fontosabbak ebben az évben is a helyi

adók és az átengedett központi adók voltak. A legjelentősebb tétel a helyi iparűzési adó. Az

Önkormányzat költségvetési támogatásának teljesítése is 100%-os volt. A felhalmozás és

tőkejellegű bevételek közül a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből is jelentős

bevétele származott a településnek. Itt is megállapítható, hogy az állami támogatások összege

csökken.

Bevételek E Ft-ban

Intézményi működési bevételek

Önkormányzat sajátos működési bevételei

Támogatások, kiegészítések

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

Véglegesen átvett pénzeszközök

Tám.kölcsön visszatérítése, igénybevétele

56

9.3.2. A kiadási oldal forrásonként

9. ábra: Berente 2011. évi pénzügyi mérlege bevételi nézőpontból.

A település a kitűzött céloknak megfelelően gazdálkodott. A működési célú pénzeszköz

átadás, a támogatások a terv szerint alakultak. Az Önkormányzat által támogatottak maradtak

továbbra is: az Egyesületek, a Tűzoltóság, a Rendőrség stb., ezek a későbbiekben szemléltetve

lesznek a dolgozatomban.

S most vegyük sorba a 2011.évi beruházási kiadásokat:

Sajószentpéter-Berente összekötő út;

Szabadidőpark;

Térfigyelő rendszer kiépítése;

Polgármesteri Hivatal informatikai fejlesztése;

Megújuló energiaforrás;

BIO Szalonnasütő;

Külterületi ingatlanok vásárlása;

Mosogatógép Iskola;

TIOP Pályázat kül. Óvoda felhm.;

TIOP 09 eszközbeszerzés;

0 50000

100000 150000 200000 250000 300000 350000 400000

Kiadások E Ft-ban

Bevételek E Ft-ban

57

TIOP 07 eszközbeszerzés;

Mobil színpad.

2011. évi felújítások részletezése:

ÁMK műfüves pálya felújítása;

Művelődési Ház Galéria;

Főtéri rekonstrukció;

Temető rendezés;

Harangláb felújítás;

Református templom felújítása;

Ipari út felújítása;

Belterületi járdák felújítása;

26. út melletti kerékpárút felújítása;

Lakótelepi háztömbök felújítása;

Római Katolikus Parókia felújítása;

Iskolai tantermek felújítása.

S most a működési és felhasználási célú támogatásokat részletezném:

- Berentéért Egyesület Berente;

- Kazincbarcikai Rendőrkapitányság;

- Sportegyesület, Sakk szakkör Berente;

- Római Katolikus Egyház;

- Református Egyház;

- Tűzoltóság Kazincbarcika;

58

- Rendőrség;

- Polgárőr Egyesület Berente;

- Bányaipari dolgozók Szakszervezete;

- Bursa Hungarica tanulói ösztöndíj;

- Berentei Nyugdíjas Klub;

- háziorvos támogatása;

- Orvosi Ügyelet támogatása;

- Alacska elszámolása;

- Horgászegyesület;

- Avilia Szent Teréz alapítvány;

- Cigány Kisebbségi Önkormányzat támogatása;

- Irinyi Szakközép Isk.;

- ÁNTSZ támogatása;

- Kv. Kistérségi társ. Műk. költs. hjár.;

- Mentő Alapítvány;

- Polgármesteri keret;

- Jegyzők Egyesülete;

- Ságvári Endre Gimnázium;

- Bányász Szakszervezet Kb. Alapszerv;

- Egressy társulási hozzájárulás;

- Területalapú hozzájárulás, visszaut.;

- Vegyépszer kamat átutalás;

- Tartalék.

59

Felhalmozási célú pénzeszköz átadás: első lakáshoz jutók támogatása.

Az Önkormányzat által átadott szociális támogatásokat 2 nagy csoportba sorolhatjuk:

Rendszeres szociális ellátások;

Egészségügyi ellátások.

Közvetett támogatásként ebben a tárgyidőszakban is beszélni lehetett a szemétszállítási díj

kifizetésének az átvállalásáról.

Összességében elmondható, hogy az Önkormányzat gazdálkodása, a szociálpolitikai

juttatások és a dologi feltéteknek a megvalósulása ezen évben is megvalósult. Az intézmények

zavartalanul működtek, a finanszírozások megtörténtetek.

Tehát jól látható, hogy Berente napjainkban rohamosan fejlődő, épülő-szépülő településsé vált

az idők folyamán, ahol a környék települései között elfoglalt helye nem csak a gazdaságban

merül ki, hanem az életszínvonal növekedésében is (kultúra, oktatás, sport, szabadidő-

eltöltés).

60

10. Miskolctapolca településegyesítést megszüntető kísérlete

Miskolctapolca vagy, ahogy a helyiek röviden nevezik, Tapolca, 1950 előtti néven

Görömbölytapolca, Miskolc városának egyik peremkerülete. 1950-ig Görömböly része volt,

majd a XIX. század végén Miskolc városa megvásárolta Tapolcát az egyháztól, s ekkor az

anyaközséggel együtt Miskolchoz csatolták és azóta is a város része.31

Az itt élőknek is az elmúlt években felvetődött az feltevése, hogy eme peremkerületnek önálló

községgé kellene válnia, hiszen az eltelt évek bebizonyították, hogy nem működik az

érdekképviselet, és hiányzik a tárgyalóképesség, az önkormányzat és a lakosság között. Ennek

érdekében 2005. január 16-án népszavazást tartottak Tapolcán a város függetlenedéséről. A

többség azonban a Miskolc maradás mellett döntött, eme szavazás érvényes és eredményes is

volt. Az ott lakók úgy gondolják, hogy változtatni kell, ha végképp nem szeretnének

lemaradni. S 2008. december 7-én újabb népszavazást tartottak a településrész

önállósodásáról, ezúttal a leválás mellett tette le több szavazópolgár a voksát. Az

önkormányzati miniszter eljárási hibák miatt azonban nem terjesztette a köztársasági elnök elé

a leválási kérelmet és az emiatt benyújtott keresetet pedig a bíróság is elutasította, így Tapolca

továbbra is Miskolc város részeként éli mindennapjait.

Egyes vezetők, akik az egyesítés megszüntetését ellenzik, fenyegetőznek, falakat próbálnak

felállítani, a média birtokában próbálják lejáratni a változást akarókat. Különböző gazdasági

érdekekre hivatkoznak, s ezzel gyanúsítják meg a kezdeményező feleket.

Az ellenzők egy másik érve, az, hogy véleményük szerint a peremkerület nem lenne képes az

alapvető feladatok ellátásra. Valljuk be ez nem egy reális érv, hiszen például Gibárt, ami

csupán egy alig 400 fős falu is képes ellátni a feladatait: a településfejlesztést, a

településrendezést, az épített és természeti környezet védelmét, a lakásgazdálkodást, a

vízrendezést és a csapadékvíz elvezetést, a csatornázást, a köztemető fenntartását, a helyi

közutak és közterületek fenntartását, a helyi tömegközlekedést, a köztisztaság és

településtisztaság biztosítását; gondoskodást a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi

feladatairól; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális

ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást; a közösségi tér

biztosítását; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenységek, sport támogatását; az

31

http://www.miskolctapolca.hu/ (letöltés ideje: 2012. augusztus 23.)

http://www.miskolctapolca.hu/

61

egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, akkor egy körülbelül 2700 fős

peremkerület nem lenne erre képes?!

Az, hogy Miskolc városának és peremkerületének településegyesítése milyen irányban fog

elmozdulni az még a jövő, de azt biztosan lehet tudni, hogy - hasonlóan Kazincbarcika és

Berente, valamint Gibárt és Encs elválásához - nem fog zökkenőmentesen lezajlani.

Tudvalévő, hogy ez konfliktusok és áldozatok nélkül nem valószínű, hogy végbe tud menni,

valamint a polgárok lehetőségei is csak korlátozottak, de azon az állásponton vannak, hogyha

nem teszik meg a kellő lépéseket, akkor gyermekeiknek valószínűleg máshol kellesz a

boldogulásukat megtalálni. Az érdekek összeütközésének egyik fő kiindulópontja

valószínűleg a Barlangfürdővel kapcsolatos vagyoni helyzettel és jogok alakulásával lesz

kapcsolatos.

62

11. Összefoglalás

Amikor egy lakosság a településegyesítés megszüntetése mellett dönt, tudja, hogy rögös lesz

az út, de azt is tudja, vagyis bízik abban, hogy az idő igazolni fogja. Az önkormányzás nem

könnyű főleg az újonnan levált településeknek, akiknek hosszú évtizedekig nem volt

lehetősége arra, hogy megtanulja, hogyan kell a saját maga boldogulását megszervezni.

Valamint az sem elhanyagolandó, hogy napjainkban a települési önkormányzatok egyre

nehezebb helyzetben vannak, egyre kevesebb támogatást kapnak, egyre kevesebb pénzből kell

gazdálkodniuk, a gazdasági válság hatása is negatív, ezekkel a problémákkal is szembe kell

állnia az újonnan megalakult településeknek, de a helyzet nem reménytelen, mint ahogyan ezt

a két sikeres szétválás története is jól tükrözi.

Sőt, mint ahogyan dolgozatomból is kitűnik, alig pár év elteltével az egyestés megszüntetése

után látható jelei vannak annak, hogy saját önigazgatással, hatalomgyakorlással képesek a

községek a rendezettségét, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások színvonalát emelni,

mindenféle nehézségek ellenére, gördülékenyen veszik az akadályokat és terelgetik

községüket a fejlődés irányába.

Minden kívülálló személy számára egyértelművé válik az, hogy az ilyen települések olyan

változásokat produkáltak 2-3 év alatt, mint amilyet, a szétválás előtti években még csak

álmodni sem mertek. Tehát a településegyesítés megszüntetésére vonatkozó döntés az esetek

nagy többségében, de a dolgozatomban említett két sikeres szétválás esetében mindenképpen

azt igazolja, hogy a településen élők jól döntöttek. S e településüknek nemcsak múltja, hanem

jövője is lesz!

S végezetül Németh László szavait idézném:

,, Csak a múltjához hű nép csinálhatja erővel a jövőt. „

63

Irodalomjegyzék

Jogszabályok:

1. Magyarország Alaptörvénye

2. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

3. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

4. 1999. évi XLI. törvény a területszervezési eljárásról

5. 2011. évi CLXXXVIII. törvény Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről

Könyvek:

6. Abaúj- Torna vármegye. Szerkesztette: Csíkvári Antal, Kiadó: A Vármegyei

Szociográfiák Kiadóhivatala; Bp., VIII. Rökk Szilárd utca 16. Felelős kiadó: Nyers

István 1939. kiadás

7. Fogarasi József: A helyi önkormányzatok. Kiadó: HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó

Kft. 2010. kiadás

8. Vázlatok és helytörténeti leírások Berentéről. Szerkesztette: Szőke Lajos, Berente

2004.

9. Önkormányzatok gazdálkodása - helyi fejlesztése. Szerkesztette: Buday-Sántha Attila,

az MTA doktora; Hegyi Judit, PhD-hallgató; Rácz Szilárd, PhD-hallgató. Szedés és

tördelés: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. Nyomtatta: a Sümegi

Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Pécs 2008.

Alkotmánybírósági határozatok:

10. Vö. 4/1993. (II. 12.) ABH. – Vallásszabadságról és az állam semlegességéről és

2/2001. (I. 17.) ABH. -:- Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének

utólagos vizsgálatáról szóló indítvány

11. 77/1995. (XII. 21.) ABH. – Az önkormányzati ügyekben megillető igazgatási és

szabályozási autonómia gyakorlásáról



64

Önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyvek, pénzügyi jelentések, tájékoztatók:

12. 2006. október 11-én tartott encsi testületi ülés jegyzőkönyvéből részlet a 2006.évebn

szétváló települések egyes adatainak megosztásáról

13. Gibárt Község Önkormányzatának 2009. évi költségvetési rendelete a zárszámadásról

14. 2/2009. (II.12.) sz. rendelet Gibárt Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről

15. 1/2011. (II.19.) sz. rendelet Gibárt Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

16. 19/2000.(XII.15.) sz. Önkormányzati rendelet Berente Község Önkormányzatának

vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályiról

17. 2007. május. 3.-án tartott berentei ülés jegyzőkönyve

18. 2007. június. 28.-án tartott berentei ülés jegyzőkönyve

19. 5/2009. (III.2.) sz. rendelet Berente Önkormányzatának 2008. évi költségvetéséről

20. 4/2010. (II.26.) sz. rendelet Berente Önkormányzatának 2011. évi költségvetéséről

21. Pénzügyi jelentés- Berente község önkormányzatának pénzügyi helyzetéről, az elmúlt

években (2006-2010) keletkezett, későbbi éveket terhelő pénzügyi determinációkról,

helyi kötelezettségekről

22. Tájékoztató Berente település 2010. évi gazdálkodásáról

Folyóiratok:

23. Comitatus Önkormányzati Szemle 2001. 11. évf. 4. szám. Szerző: Pajor Pálné: A

területszervezéssel foglalkozó jogszabályokról és módszertani kérdésekről I.

24. Comitatus Önkormányzati Szemle 2001. 11. évf. 5. szám. Szerző: Pajor Pálné: A

területszervezéssel foglalkozó jogszabályokról és módszertani kérdésekről II.

25. Comitatus Önkormányzati Szemle 2009. 19. évf. 5. szám. Szerző: Kovács Szabolcs: A

járások és a mai kistérségi térfelosztás összehasonlítása I.

26. Balás Endre: A járás – egy hajdani közigazgatási egység újraéledése. In: Közjogi

Szemle 2011/2.



65

Internetes hivatkozások:

27. http://meegy.hu/index.aspx?DBId=-5&DocId=3065&MappaId=20221 (letöltés ideje:

2012. augusztus 10.)

28. http://www.hirextra.hu/2011/08/19/2013-ban-jonnek-a-jarasok/ (letöltés ideje: 2012.

augusztus 10.)

29. http://www.csmkh.hu/hir/uj-kozsegek-alakitasaval-kozsegegyesitesek-

megszuntetesevel-kapcsolatos-tajekoztato (letöltés ideje: 2012. augusztus 10.)

30. http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=846&Itemid

=220 (letöltés időpontja: 2012. augusztus 19.)

31. http://www.jegyzo.hu/egy-szetvalas-anomaliai-avagy-kazincbarcika-es-az-onallova-

valo-berente-6-eves-tortenete-2005-4 (letöltés időpontja: 2011. augusztus 21.)

32. http://www.berente.hu/ (letöltés ideje: 2012. augusztus 22.)

33. http://www.kazincbarcika.hu/ (letöltés ideje: 2012. augusztus 22.)

34. http://www.miskolctapolca.hu/ (letöltés ideje: 2012. augusztus 23.)

35. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/ismeretlen_lesz_a_mukodesi_hiany.html (letöltés

ideje: 2012. augusztus 28.)

Egyéb források:

36. Gibárt Község Önkormányzatának irattári anyagai

37. Gibárt előkészítő bizottságának anyagai

38. Magyar Közlöny 2003. évi 77. szám

39. Könyvszakértői szakvéleményéből részlet - Gibárt Község és Encs Város szétválása

vagyoni megosztásáról, Miskolc, 2009.

http://meegy.hu/index.aspx?DBId=-5&DocId=3065&MappaId=20221

http://www.hirextra.hu/2011/08/19/2013-ban-jonnek-a-jarasok/

http://www.csmkh.hu/hir/uj-kozsegek-alakitasaval-kozsegegyesitesek-megszuntetesevel-kapcsolatos-tajekoztato

http://www.csmkh.hu/hir/uj-kozsegek-alakitasaval-kozsegegyesitesek-megszuntetesevel-kapcsolatos-tajekoztato

http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=846&Itemid=220

http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=846&Itemid=220

http://www.jegyzo.hu/egy-szetvalas-anomaliai-avagy-kazincbarcika-es-az-

http://www.berente.hu/

http://www.kazincbarcika.hu/

http://www.miskolctapolca.hu/

http://www.magyarhirlap.hu/belfold/ismeretlen_lesz_a_mukodesi_hiany.html

Az önkormányzati pénzügyek alakulása a települések ...

Documents