A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín Fizikai féleség (textúra, …andi/Talajtan eloadas PDF/Bev... · 2010. 2. 20. · Fizikai féleség (textúra, szövet) Agyag % Por %

A talajok fizikai tulajdonságai

I. Szín

Fizikai féleség (textúra, szövet)

Szerkezet

Térfogattömeg

Sőrőség

Pórustérfogat

Kötöttség

A talaj színe – Munsell skála� A HUE megadja, hogy mely

alapszínek keveréke az adott

szín.

� A VALUE a színkeverék

sötétségére vonatkozik

� A CHROMA a színkeverék

telítettségére vonatkozik

(tompa szürkétıl - a telített

színig)

� Pl. a 10YR6/3 a jellemzı lösz

szín, a 10YR3/2 a jellemzı

mezıségi A szín.

HUE 10YR

A talaj szemcseösszetétele

� A talaj szilárd fázisában a különbözı

nagyságú ásványi szemcsék mennyisége ill.

aránya döntıen befolyásolja a talaj fizikai és

kémiai tulajdonságait.

� A szemcsék méret szerinti csoportosítására

több javaslat született. Legelfogadottabb a

Nemzetközi Talajtani Társaság által is

használt Atterberg-féle osztályozás.

Szemcseméret osztályok

Földesrész

Szemcseösszetétel meghatározása� Mechanikai elemeknek azokat az elemi szemcséket

nevezzük, melyeket anyagi sajátságaik

megváltoztatása nélkül már nem tudunk tovább

bontani.

� Mechanikai összetétel v. textúra: A mértékadó

szemcsefrakciók tömeg%-ban kifejezett

mennyisége.

� Elvi alapja: Stokes törvény. (Az ülepítéses

vizsgálatok alapja, hogy nyugvó folyadékban a

különbözı mérető és sőrőségő szilárd részecskék

ülepedési sebessége különbözı.)

(Stef. Tk. 135. oldal)

Mechanikai összetétel vizsgálata

ülepítéses módszerrel

� Fizikai féleség

(textúra, szövet)

� Agyag %

� Por %

� Homok %

A fizikai talajféleség (textúra) meghatározása

háromszög diagrammal

Pl.

10 % homok

35 % agyag

55 % por

0,002-0,05 mm<0,002 mm

0,05-2 mm

Szemcseösszetételi görbe típusok

agyag iszap kızetliszt finom-homok

aprószemőhomok

középszemőhomok durva homok murva kavics

A kutatófúrás helye:

a = honmok, kavics e = iszap, agyagb = durva-, középszemő homok f = agyagc = középszemő homok g = agyagmárgad = közép-, finomszemő homok

SZEMCSEÖSSZETÉTELI GÖRBE

100 %

95

90

85

80

75

70

65

60

55

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0 %

0 %

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100 %

Az

absc

issá

n le

olva

sott

szem

csen

agy

ságn

ál k

iseb

b sz

emcs

ékm

enny

iség

e az

egé

sz a

nyag

súl

yszá

zalé

káb

an

szemcseátmérı (mm)

2 3 4 5 6 78 9 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 9

2 3 4 5 6 78 9 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 9

0-001 0 - 01 0 - 1 1 - 0 10 100 mm

0-001 0 - 01 0 - 1 1 - 0 10 100 mm

g f e d c b a

a rétegekjelzése ésmélysége

52 ábra Szemcseösszetételi görbetípusok (E. Schultze és H. Muhs nyomán)

Talajszerkezet kialakulása

Elsıdleges halmazok ~ koagulumok (talaj koll.

részei koagulumokká állnak össze)

Másodlagos halmazok ~ mikroaggregátumok: a

talaj vázrészeit a kolloid rendszerek

összetapasztják (iszapolási eljárások)

Harmadlagos halmazok ~ aggregátumok: fizikai

hatásokra (gyökerek, fagyhatás, talajmővelı

eszközök)

Talajszerkezet

• Talajszerkezet kialakulásakor az elemi szemcsék szerkezeti elemekké állnak össze.

• A mechanikai összetétellel ellentétben a talajszerkezet : változó talajtulajdonság (porosodás, tömörödés).

• A 0,002 mm nagyobb szemcsék képezik a szerkezeti egységek vázát, az ennél kisebb mérető részecskék pedig a vázrészek összeragasztásában vesznek részt.

Morfológiai szerkezet

Szerkezet nélküli talaj:

� egyedi szerkezet: elemi szemcsék lazán

illeszkednek (homok talajok, gleccser hordalék)

� törési szerkezet: a talaj csak nagyobb nyomásra

esik szét a törés által meghat. elemekre –> csak

talajtörmelék (tömıdött talajok esetén)

Szerkezetes talaj:

� Morfológiai szerkezet: szerkezeti egységek alakja,

fejlettsége alapján

� Agronómiai szerkezet: különbözı nagyságú

aggregátumok egymáshoz viszonyított aránya

alapján

Morfológiai szerkezet típusai I.

morzsás szemcsés diós

hasábos oszlopos lemezes

Morfológiai szerkezet típusai II.

morzsás szemcsés

diós hasábos

Morfológiai szerkezet típusai III.

Oszlopos szerkezet (pl. szolonyec „B” szintje

Agronómiai szerkezet

� 10 mm < :rög

� 10 – 0,25 mm: morzsa

� 0,25 mm >: por.

� Legelınyösebb: 1 –3 mm közötti morzsás szerkezet.

� A jó szerkezető talajokban az 1 mm-nél nagyobb morzsák dominálnak, a leromlott szerkezetőekben pedig magasabb a por ill. a rög frakció aránya.

Pórusviszonyok a talajban

� Pórus: A szerkezeti elemek és az elemi

szemcsék közti tér.

� Pórustérfogat ~ porozitás (P): egységnyi

térfogatban a szilárd részek által be nem

töltött tér (térfogat százalékban).

� P= (1-Ts/Fs) *100, (ahol Ts: talaj térfogat

tömege, Fs: talaj sőrősége).

� Porozitás a talajban 25 – 70 % között

változik, optimális ha a P 50 – 60 %.

Láptalajok esetében a P>70%.

� Térfogattömeg: Egységnyi térfogatú,

bolygatatlan talaj tömege (g/cm3 ).

� Talajok jellemzı Ts értéke: 1,1-1,6 g/cm3.

� Talaj sőrősége: Egységnyi térfogatú,

teljesen tömörített talaj tömege (g/cm3).

� (Talajok átlagos sőrősége (Fs): 2,65

g/cm3).

Sekera: fontos a különbözı mérető

hézagok aránya

� 30 µm< pórusok: a talaj levegızését

biztosítják

� 3 – 30 µm: talaj vízgazd., vízvezetés, víztartó

kép.

� 3 µm > :mikroflóra megtelepedése

� Kedvezõ: 1: 1: 1 arány!