Talajtan Miért egy ökológus kurzuson • Mert önmaga is biológiai képződmény • Mert a szárazföldi növényzet létfeltételei szempontjából kiemelt szerepű • Mert máshol nem nagyon van róla szó • Mert kialakulása tulajdonságai szorosan összefüggenek a klímával
142
Embed
Talajtan - Eötvös Loránd Universityramet.elte.hu/~ramet/oktatas/OkologiaBiogeografiaII/Talaj_Feher_OkobioII.pdfKémiai mállás: ¾kémiai és ásványtani változásokkal járó
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Talajtan
Miért egy ökológus kurzuson• Mert önmaga is biológiai képződmény• Mert a szárazföldi növényzet létfeltételei
szempontjából kiemelt szerepű• Mert máshol nem nagyon van róla szó• Mert kialakulása tulajdonságai szorosan
összefüggenek a klímával
Talaj fogalma:
Számos definíció létezik„ A Föld legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a termékenység, vagyis az, hogy kellő időben és a szükséges mennyiségben képes ellátni a rajta élőnövényzetet vízzel és tápanyagokkal, és így lehetővéteszi az elsődleges biomassza megtermelését”„A szférák találkozója – lito-, hidro-, atmo- és bioszféra”„Háromfázisú polidiszperz rendszer”
A talajtan tárgya:
Egyrészt a talajjal mint önálló természeti jelenséggel foglalkozó tudományMásrészt az emberi jólétre gyakorolt közvetlen hatása miatt alkalmazott tudomány is (agrár, kertész, erdész, árvízvédelem stb.)
Talajképződés tényezői:
KlímaAlapkőzetÉlőlények Dokucsajev szerintDomborzatIdőEmberi tevékenység
Talajképződés kiindulási anyagai:
Három fő csoportja van a kőzeteknek:1. Magmás: a Föld mélyében nagy hőmérsékleten izzó és
folyékony magma felszínre törése vagy a felszínhez közeli lehűlése útján megszilárdult anyagból
2. Üledékes: vízből vagy levegőből leülepedett ásványok halmaza
3. Átalakult: magmás vagy üledékes kőzetek anyagából képződtek a kőzetanyag nagy nyomás vagy nagy hőmérséklet hatására bekövetkezett változása során
Talajképződés folyamata:Fizikai mállás:
a kőzetanyag aprózódása fizikai folyamatok hatására, kémiai és ásványtani változásokat nem vált kiEnergiájának forrása:
o Rétegnyomás csökkenéso Hőmérséklet változása (hőtágulás nem azonos minden
kőzetalkotóra, illetve adott ásványban minden irányba)o Fagyjelenség (9%-os térfogatnövekedés, akár 22000 N/cm²)o Sókristályok növekedése (sivatagokban)o Gyökérnyomás („csak” 100-150 N/cm²)o Koptató hatás (víz, jég, szél)
Csak 0.01 mm-ig tud pusztán fizikai hatásokra felaprózódni a kőzet anyaga
Kémiai mállás:kémiai és ásványtani változásokkal járó változásKiváltó oka, hogy a mélységben keletkezett kőzetek a felszínen új körülmények közé kerülnek, megbomlanak a mélyben kialakult egyensúlyokFőbb folyamatai:
o Oldódási folyamatok (vízben könnyen oldódó anyagok – alkáli- és alkáli földfémek sói – gyors kimosódása)
o Szilikátok hidrolízise (lassan, a felszíntől befelé haladva, H+ és OH–
ionok pl.:
ortoklász alumokovasav
elsődleges szilikátok átalakulnak talajspecifikus agyagásványokká
KOHOHAlSiHOHOKAlSi +→+ 8383
o Savas oldatok hatása (a szilikátok mállását és a karbonátok oldódását egyaránt gyorsítják, CO2, szénsavas mész, szerves eredetű savak)
o Oxidáció (gyakran kísérője vagy lényeges eleme a kémiai mállásnak, vas, jelentős térfogatnövekedéssel)
– Ferralitos SiO2 : Al2O3 > 2:1–1: és Al2O3= Fe2O3
– Alferrites SiO2 : Al2O3 > 2:1–1:1 és Al2O3< Fe2O3
(talajok teljes feltárása után, kovasav/60, alumínium/100 és vas/160 alapján képzett hányadosokkal számolva – Harrasovitz szerint)
A mállás nem egyelő a talajképződéssel, azt általában megelőzi, majd a talajban is folytatódik
Biológiai mállás:
Biológiai ágens hatására lezajló fizikai és kémiai málláso Elhalt anyagaikkalo Energiatermelő tevékenységükkelo Kiválasztott anyagaikkalo Szelektív anyagfelvételükkel
Részleteket pl. mikrobiológián lehet tanulni
A talaj fizikai sajátságai
Döntő szerepük lehet a talajban lezajlókémiai, biológiai folyamatokra, befolyásolják a termékenységetAlapvetően a 3 halmazállapotú alkotóaránya, illetve részecskemérete és térbeli elrendeződése határozza meg a fizikai tulajdonságokat
Sűrűség: általában 2,6-2,7 körüliTérfogattömeg: nagyban függ a talaj szerkezetétől, értéke 1 alattitól 1,6-igÖsszporozitás: 50% fölé is mehet
A talaj szemcse-méreteloszlása (textúrája)Egyik legfontosabb jellemző, sok egyéb tulajdonság függ tőleMeghatározásának elve a differenciális ülepedési sebesség alapján a Stokes-törvényt alkalmazva
[ ] 22
21
92 rk
nrgv ∗=
−=
ρρ
v = ülepedés sebessége (cm/sec)g = gravitációs gyorsulás 981 cm/sec2
ρ1 = szemcse sűrűsége g/cm3
ρ2 = közeg sűrűsége g/cm3 víz esetén kb. 1.n = ülepítő közeg belső súrlódási együtthatór = részecske sugarak = adott rendszernél hőmérsékletfüggő állandó
Szemcsék méret szerinti osztályozása
Fizikai talajféleség (textúrosztály)
Szemcseösszetétel – fizikai talajféleség (textúrosztály) összefüggése
Szemcseösszetétel – kémiai összetétel összefüggése
Részecskeméret és néhány fizikai tulajdonság összefüggése
A talaj szerkezete
Az elemi részecskék összekapcsolódásának eredményeképp jön létreMeghatározza a pórustér méretét és a pórusok méreteloszlásátIdőben változóKötőanyagként agyagásványok, humuszanyagok, mész, vas- alumínium hidroxidok/oxihidroxidokMegítélése szemrevételezéskor nagy tapasztalatot igényel
Főbb szerkezettípusok
A talajok vízgazdálkodása
Növényzet szempontjából kulcsfontosságúHajdan egyenlő hozzáférhetőség elve, a vízállapotot a nedvességtartalommal jellemeztük (mérési nehézségek)1950-es évektől csökkenő felvehetőség eleveKorrekt leírásához a talajban levő víz energetikai állapotát használjuk, ennek segítségével írható le honnan hova mehet a talajban (potenciál gradiens mentén)
Talajnedvesség potenciálja
A talajvíz fajlagos potenciális energiáját fejezi ki egy standard referenciához (1 atm, tiszta, szabad, 20 ºC, adott magasság, pl. talajvízszint) képest
„Az a tömegegységre vonatkoztatott munka, amit ahhoz kell elvégezni, hogy izoterm reverzibilis módon egy infinitezimális mennyiségű vizet a standard állapotról a talaj egy választott folyadékfázispontjára helyezzük át.”
Q = időegység alatt átfolyt víz mennyiségeL = a vizsgált talajoszlop magassága∆h = hidraulikus nyomáskülönbségF = a vizsgált talajoszlop keresztmetszeteKs = hidraulikus vízvezetőképesség - konstans
Háromfázisú talajban
Ks függvénnyé válik, az ábra a vízpotenciál és a kapilláris vízvezetőképesség (k) összefüggését mutatjaKiemelt szerepe van a növényi vízfelvétel utánpótlásában (gyökért menti száraz zóna!)
A talaj kémiai tulajdonságaiTalaj ásványi alkotórészei
Talaj több mint 95%-át adjákSokfélék lehetnek, befolyásolják a talaj:
• Fizikai és kémiai sajátságait• Vízgazdálkodását• Tápanyag-gazdálkodását• Élővilágát
Talajalkotó ásványok csoportjai:1. Kloridok
NaCl sós talajokban, nálunk ritka, de sivatagi és tengermelléki talajokban fontos
3. SzulfátokA gipsz (CaSO4 x 2H2O) talajok sófelhalmozódásiszintjében, szikeseken Glaubersó (Na2SO4 x 10H2O) vagy keserűsó (MgSO4 x 7H2O) formájában
4. NitrátokSzikesek felszíni sókivirágzásában a nátron-salétrom (NaNO3) keletkezik a szerves anyag lebomlása és sófelhalmozódás összekapcsolódása révénPuskapor nyerésre is használták a trágyával locsolt „salétromszérűket”
5. FoszfátokKözös forrásuk az apatit – Ca5(PO4)3F –, ahol a fluort a Clvagy OH helyettesítheti
6. BorátokA bórax Na2B4O7 x 10H2O szikes és sós talajok sókivirágzásaiban
7. KarbonátokGyakori talajásványok mind az elsődleges, mind a másodlagos ásványok közöttCaCO3 hideg oldatokból kalcit, meleg oldatokból aragonitformájában válik kiDolomit – CaMg(CO3)2 – hideg híg, gyakori kőzet- és talajalkotó
8. Oxidok és oxidhidrátok (hidroxidok)Gyakran előforduló tömeges ásványok tartoznak ideLegfontosabbak a Fe, Al és Si oxidjai, hidroxidjai
9. SzilikátokLegfontosabb ásványos alkotók, rendkívül változatos felépítésselSzervetlen talajkolloidok legfontosabb csoportja is ide tartozik, a kolloidális fázis minden jellemzőjével (nagy fajlagos felület, vízmegkötés, kationmegkötés)!Szilikátok osztályait az alapján különítjük el, hogy a SiO4 tetraéderek hány közös oxigénnel kötődnek szomszédaikhoz(következő oldal táblázata)Talajspecifikus szilikátok = agyagásványok mind a rétegszilikátok közül kerülnek ki, amelyek tetraéderes (SiO4)-4 és oktaéderes Al, Mg vagy Fe–hidroxidok építenek fel
A szilikátok szerkezeti osztályozása
(SiO4)-4 tetraéder valós méretarányokkal
Kémiai sajátságaikat döntően az izomorf helyettesítések mértéke határozza meg (maximum 10-15% méreteltérés lehet a helyettesítő és a helyettesítendő ion mérete között)Gyakori helyettesítések:• Si4+ → Al3+ a tetraéderes rétegben• Al3+ → Mg2+ a oktaéderes rétegben• Al3+ → Fe2+ a oktaéderes rétegben• Al3+ → Fe3+ a oktaéderes rétegbenLegtöbb helyettesítés negatív töltésfelesleget eredményez, ezek mértéke és rétegek közötti megoszlása alapján tipizálhatók az agyagásványok
Kaolinit típus 1:1 típusú• Tetraéderes réteg Si telített• 0 vagy elenyésző felületi töltés → kis kémiai aktivitás• H-kötések tartják össze az 1 tetraéderes + 1 oktaéderes rétegből álló
egységeket
Legfontosabb rétegszilikát típusok felépítése
2:1 rétegszilikátok• 1 oktaéderes + 2 tetraéderes szint közös oxigénekkel
kapcsolódik, ezekből az alapegységekből épül• az egységeket a Van der Waals erők tartják össze• ha van izomorf helyettesítés, rétegtöltés alakulhat ki,
ennek mértéke meghatározó
Szerkezet és fizikai-kémiai sajátságok összefüggéseMéretKeménységDuzzadásIonadszorpcióVízmegkötésFajlagos felület
Sorsa, lebomlása:Biológiai lebomlást szenved Sebessége és útja függ a:
• Kiindulási anyag természetétől• Lebontás körülményeitől
Uralkodó folyamatok:Enzimatikus oxidáció → CO2, H2O, energia, hő végtermékekEsszenciális elemek (N, P, S) fölszabadulása és/vagy immobilizációja elemenként specifikus reakcióutakon (lásd mikrobiológia)Mikrobiális tevékenységnek ellenálló anyagok képződése:
• Nehezen lebomlók módosításával• Mikrobiális szintézis útján
Enzimatikus folyamatok termékei:Energia, részben mikrobák fölhasználják, illetve hőformájában fölszabadulEgyszerű, nem talajspecifikus szerves anyagokTalajspecifikus szerves anyagok → humuszanyagok
Egyszerű nem talajspecifikus szerves anyagok sorsa:Mineralizáció (növényi felvétel, kimosódás (leaching), baktériumok számára energiaforrás)ImmobilizációGáz formájában távozik
A N forrásai, formái és sorsa a talajban
Növényi és állati maradványok Atmoszféra N műtrágyák
Szervetlen N-készlet (NH4
+, NO3-)
a talajbanSzerves N-készlet
a talajban
Mineralizáció
Csapadék
Mineralizáció
Immobilizáció
Immobilizáció
Denitrifikáció
Humuszképződés: Nagyon bonyolult, sok részletében még ma sem teljesen ismert kémiai folyamatok révén jönnek létre a humuszanyagokKiindulási termékek:
Talajenzimek oxidáló hatására kinoidális szerkezetek, aromás oldalláncok, N-tartalmú aromás vegyületek kondenzáció!!Egyre nagyobb molekulatömegű, egyre kisebb aktivitásúhumusz vegyületek alakulnak kiKépletük csak általánosan adható meg
A szerves anyagok sorsa a talajban
A talaj humuszanyagainak főbb csoportjai és azok sajátságai
• Negatív felületi töltés• Kation adszorpció• Vízmegkötés• Agyagásványokkal komplexet képez organominerális komplex
Talaj szerves anyagainak hatása a talajtulajdonságokra:Sötét színFizikai tulajdonságok közül a szerkezet kialakításában fontos, vízmegtartóképességet növelNagy kationkicserélő kapacitás (2-3-szor nagyobb mint az ásványos kolloidoké), 30-90%-át adja az összesnekTápanyagszolgáltató képesség
• Tápanyagtőke = teljes mennyiség a talajban• Felvehető tápanyag:
o Talajoldatban oldott tápanyago Talajkolloidok felületén adszorbeált kicserélhető iónok
Tápanyagok transzportja a talajban elsősorban nem diffúzióval, hanem a vízmozgással (mass flow)Tápanyagok egy részének (pl. foszfátok) hozzáférhetősége pH-függő
A talajok osztályozásaMiért?
Nagyon sokféle talaj van különbözőhasználhatósággalSzükség van tudományosan megalapozott, de a gyakorlat számára is hasznos osztályozásra, rendszerezésre Ehhez célszerűen magából a talajból kell kiindulni
Hogyan?A talaj egészét tekintetbe vevő genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszeralkalmazásávalPontosan definiált, a jelenlegi állapotot leíródiagnosztikus talajszintek és diagnosztikus tulajdonságok alapján álló rendszerek (USDA, FAO) alkalmazásával
Genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszer
Genetikai, mert a talajokat fejlődésükben vizsgálja, a fejlődés egyes szakai, a típusok alkotják az osztályozás egységeitTalajföldrajzi, mert a típusokat a földrajzi törvényszerűségek alapján sorolja főtípusokba
Az osztályozás alapja
A talajon felismerhető jelenségek alapján megállapított folyamattársulás adja az egységek elkülönítésének alapjátA folyamattársulás a talaj kialakulása során és óta fellépő anyag- és energiaátalakulási folyamatokat foglalja magábanEzért helyes osztályozással a talaj minden tulajdonságát egyszerre jellemezzük
A talajban ható folyamatpárok:
A szerves anyag felhalmozódása – a szerves anyag bomlásaA talaj benedvesedése – a talaj kiszáradásaKilúgzódás – sófelhalmozódásAgyagosodás – agyagszétesés (podzolosodás)Agyagvándorlás – agyagkicsapódásOxidáció – redukcióSavanyodás – lúgosodásSzerkezetképződés – szerkezetromlásTalajerózió – talajborítás (szedimentáció)
a) Humuszosodásb) Kilúgozásc) Agyagosodásd) Agyagbemosódáse) Agyagszétesésf) Kovárványosodásg) Glejesedésh) Szikesedési) láposodás
Talajszelvény képét kialakítófontos elem- és anyagmozgási folyamatok:
Folyamatok egymásra épülése a folyamattársulásban az erdőtalajok példáján
Magyarország talajainak főtípusai
Még vagy már nem talajok
I. VáztalajokBiológiai folyamatok hatása korlátozottJellemző folyamatai lehetnek:
o Humuszosodáso Talajképződés termékeinek elszállításao Talajszemcsék mozgásao Kőzet ellenállás
II. Kőzethatású talajokErős humuszképződésTalajképző kőzet függő organominerális komplexKis mértékű kilúgzásJellemző folyamatai lehetnek:o Humuszosodáso Kilúgzáso Humuszkötés Ca általo Humuszkötés agyagásvány által
II.1 Humuszkarbonát talajokLaza üledékes, szénsavas meszet tartalmazótalajképző kőzeten (lösz, márga) keletkeznekMorzsás vagy szemcsés szerkezetű, 2-5% szerves anyagot tartalmazó humuszos rétegFolyamatai:
o Uralkodó: Humuszosodáso Jellemző: Humuszkötés Ca általo Kísérő: Humuszkötés agyagásvány által
II.2 Rendzina talajokTömör, szénsavas meszet tartalmazó talajképzőkőzeten (mészkő, dolomit) keletkeznek, melynek málladéka kevés szilikátos anyagot tartalmazSekély termőrétegKövesFolyamatai:
o Uralkodó: Humuszosodáso Jellemző: Humuszkötés Ca általo Kísérő: Kilúgzás, humuszkötés agyagásvány által
Altípusai:o Fekete rendzinák: kevés idegen anyagot tartalmazó
talajképző kőzeto Barna rendzinák: talajképző kőzet mállásakor
szilikátok is keletkezneko Vörösagyagos rendzinák
Fekete rendzina (Bükk)
Fekete rendzina
Barna rendzina (Bükk)
II.3 Fekete nyiroktalajokTömör, nem karbonátos talajképző kőzetek (andezit, bazalt és tufáik) málladékán keletkeznekKözel semleges pHMorzsás vagy szemcsés szerkezetFolyamatai:
o Uralkodó: Humuszosodáso Jellemző: Humuszkötés agyagásvány általo Kísérő: Kilúgzás
Fekete nyirok (erubáz)
II.4 Ranker talajokSzilikátos, tömör talajképző kőzeten kialakult kőzethatású talajokFőleg erdész termőhelyleírások ismerik Altípusok alapkőzet szerint különíthetők elMorzsás vagy szemcsés szerkezetFolyamatai:
o Uralkodó: Kilúgzáso Jellemző: Humuszosodás o Kísérő: Humuszkötés agyagásvány által
III. Barna erdőtalajokHumid klímájú területeink zonális talajaiErős humuszképződésTípusok elkülönítésében fontos mutató a textúrdifferenciálódás és az agyagszétesés mértékét mutató hányados :
III.1 Karbonátmaradványos barna erdőtalajokVagy a gyenge kilúgzás, vagy a rövid idő miatt szénsavas mész marad a szelvénybenKis mértékű savanyodásErőteljes humuszosodás, Ca-humát képződésselA és B szint nem különül el élesen, textúrdifferenciáció nincsA szint szerkezete morzsás, a B szinté szemcsésÁltalában foltokban elterjedt barnaföldek és csernozjom BET területén lejtős, erodált felszínekenFolyamatai:
o Uralkodó: ∅o Jellemző: Humuszosodás o Kísérő: Kilúgzás, agyagosodás
III.2 Csernozjom barna erdőtalajokKét folyamat nyomait viseli:
o Kilúgzás → vasas agyagosodáso Humuszosodás → csernozjom jelleg
Kis mértékű savanyodás, pH > 6.5Erőteljes, mély, gyakran a B szintbe nyúló humuszosodás A és B szint nem különül el élesen, textúrdifferenciációnincsA szint szerkezete morzsás, a B szinté szemcsésÁltalában barnaföld kerül csernozjomképződés hatása aláFolyamatai:
o Uralkodó: Kilúgzáso Jellemző: Humuszosodás, agyagosodáso Kísérő: ∅
Csernozjom BET
III.3 Barnaföldek (Ramann-féle BET)Erőteljes agyagosodásGyenge savanyodásGyenge textúrdifferenciáció (TH < 1,2)A szint 20-30 cm, barnás, morzsás vagy szemcsés szerkezetű, gyengén savanyú vagy semleges, átmenet B szintbe fokozatos, de rövidB szint szemcsés vagy diós szerkezetű, ∅ agyaghártya, enyhén savanyú vagy semleges, y1 és y2 kicsi, bázistelítettség > 60%, Ca az uralkodó kicserélhető kationHumusztartalom erdő alatt 6-8%Folyamatai:
o Uralkodó: Humuszosodás, Kilúgzáso Jellemző: Agyagosodáso Kísérő: Agyagvándorlás
III.4 Agyagbemosódásos barna erdőtalajokErőteljes agyagosodásJól látható szintekre tagozódás
o Fakó kilúgzási szinto Sötétebb agyaghártyás felhalmozódási szint
1,2 < TH < 1,5ASzH ≈ 1A szint 10-20 cm, 5-8% szerves anyag, fakó-sárgás vagy barnás szürke, szerkezete szárazon poros vagy leveles, pH 6,2-6,4, y1 ≈ 10, y2 ≈ 3, bázistelítettség 40-60% B szint sötétebb vörösesbarna, diós, szárazon hasábos szerkezetű, agyaghártya, pH 6,2-6,4, bázistelítettség < 60%, gyakori vaskiválások
III.6 Pangóvizes (pszeudoglejes) barna erdőtalajokSzürke márványozottság a felhalmozódási szintben, repedések, gyökérjáratok menténA szint erősen kialakult, 30-40 cmB szint barnás, fakószürke márványozottsággal, vasszeplők, A-B határán vasborsók, átmenet rövid, B-C átmenet fokozatos, nehezen láthatóEgész szelvényben jelentős savanyúság, pH < 6, y1 és y2 nagy, bázistelítettség 20-40%Folyamatai:
o Uralkodó: Humuszosodás, kilúgzás, agyagosodás, agyagvándorlás, agyagszétesés, savanyodás
o Jellemző: Redukcióo Kísérő: ∅
III.7 Kovárványos barna erdőtalajokHomokon kialakult szelvényekbenA szint 30-50 cm, de egész 80 cm is lehet, általában gyengén savanyú, csekély humusztartalommal (1-2%)B szint kovárványcsíkok formájában, vastagsága 1m vagy több, egyes csíkok néhány cm szélesek, csíkok között 5-20 cm, bázistelítettség > 60% Folyamatai:
o Uralkodó: Humuszosodás, kilúgzás, agyagosodás, agyagvándorlás, savanyodás
o Jellemző: Kovárványosodáso Kísérő: Agyagszétesés
Kovárványos BET
III.8 Savanyú, nem podzolos barna erdőtalajokErős savanyodás, savanyú mull típusú humuszosodásÁltalában agyagpalán, filliten, porfirite, hidroandezitenalakul kiA szint barnásfekete, szemcsés vagy morzsás szerkezetű, sok szerves anyag, pH 3,5-4,5, y1 ≈ 100 bázistelítettség 20-30%, átmenet B-be élesB szint pH 5 körül, y1: 20-30Kicserélhető Fe és Al koaguláló hatása gátolja az agyagvándorlást Folyamatai:
o Uralkodó: Humuszosodás, kilúgzás, agyagosodás, o Jellemző: Savanyodáso Kísérő: ∅
IV.1 Öntés csernozjomokSzelvény öntés jellegét részben elfedi, társul hozzá a szerves anyag felhalmozódásaSzelvény rétegezett, egész szelvényben apró rozsdafoltokCsernozjom jelleg nem teljesen kifejlett (szerkezet kevéssé morzsás, humuszos szint átmenete rövid, Caprofil nem jellegzetes)
IV.2 Kilúgzott csernozjom talajokSzénsavas meszet csak a humuszos szint alatt tartalmazA egyenletesen humuszos, B fokozatosan csökkenőhumusz tartalom = csernozjom BSok állatjárat, morzsás szerkezetSemleges kémhatás, feltalajban 70-80% bázistelítettség, ami lefelé fokozatosan nő, Ca az uralkodó kicserélhetőkationVízoldható sók mennyisége kicsiFolyamatai:
o Uralkodó: Humuszosodás,o Jellemző: Kilúgzáso Kísérő: ∅
IV.3 Mészlepedékes csernozjom talajokElnevezését a 30-70 cm közötti mészlepedékről kapta, ami a szelvényben mozgó szénsavas mész kicsapódásábólAsz leromlott szerkezetű, alul tömődöttebb (eketalp), semleges vagy enyhén lúgos, kisebb mennyiségűszénsavas mész, egyenletesen humuszos (3-4%), B fokozatosan csökkenő (3%→1%) humusz tartalom = csernozjom B, ezzel együtt világosodik, illetve nő a mésztartalom, morzsás szerkezetSok állatjárat, mészgöbecsek, löszbabákFolyamatai:
o Uralkodó: Humuszosodás,o Jellemző: Szénsavasmész-fluktuációo Kísérő: Kilúgzás, sófelhalmozódás
Altípusok:o Típusoso Alföldi: a Tisza-völgy több agyagos részt tartalmazó
vízben kiülepedett löszös üledékein alakult ki o Mélyben sós: B szint alsó részében és C-ben oldható sók
koncentrációja > 0,1%
Alföldi csernozjom
IV.4 Réti csernozjom talajokGyenge vízhatás is érvényre jut, a levegőtlenség okozza a eltéréseket a mészlepedékes csernozjomtól:
o Vasmozgás nyomai láthatók, rozsdafoltok, vasszeplőko Humuszos szint sötétebb, élesebb, rövidebb átmenet, Fe-
humátok iso Szerkezet inkább szemcsés-poliédereso Csernozjom B vastagsága kisebb
Karbonát profil inkább réti jellegű
Mészlepedékes Réti
Folyamatai:o Uralkodó: Humuszosodás,o Jellemző: Vasmozgás o Kísérő: Kilúgzás, szénsavasmész- fluktuáció,
sófelhalmozódásAltípusai:
o Karbonátos: A szintben van szénsavas mészo Nem karbonátos: A szintben nincs szénsavas mészo Mélyben sós: B szintben v talajképző kőzet határán o Szolonyeces: B szintben sófelhalmozódás,
kicserélhető Na > 5S%
V. Szikes talajokKialakulásukat döntően befolyásolja a talajoldat oldott sótartalmaNa sók állapotai:o Talajoldatban oldvao Kristályos só formájában kiválvao Na+ a talajkolloidok felületén adszorbeálódva
Jellemző folyamatai lehetnek:o Humuszosodáso Kilúgzáso Sófelhalmozódáso Oszlopos szint kialakulásao Sztyeppesedés
V.1 Szoloncsák talajokVízben oldható Na sók maximális felhalmozódása a felsőszintben (0,3-0,5%):Szelvény gyengén tagolt, kedvezőtlen fizikai tulajdonságokpH lúgosGyengén humuszosodott, vízben mozgékony Na-humátokFolyamatai:
o Uralkodó: Kicserélhető Na+,o Jellemző: Sófelhalmozódáso Kísérő: Humuszosodás
V.3 Réti szolonyec talajokVízoldható Na sók maximuma mélyebbre kerül a szelvényben → felső szintben kevés vagy nincs vízoldható só, de a kicserélhető Na tart > 15S%A szint < 15 cm, egér szürke, poros vagy lemezes szerkezetű, pH enyhén savanyútól enyhén lúgosigB szint tömődöttebb, több agyagot tartalmaz, sötétszürkés, oszlopos szerkezetű, kicserélhető Na tart > 20S%, alsó felében vasa foltok, borsók
Altípusai:o Kérges: A < 5-7 cmo Közepes: A = 8-20 cmo Mély: A > 20 cm
Közepes réti szolonyec
V.4 Sztyeppesedő réti szolonyec talajokSzikes talajokon talajvízszint csökkenése után megfelelő klímában sztyeppesedés indul megA szint egyre inkább a réti csernozjomokra kezd hasonlítaniFolyamatai:
o Uralkodó: Humuszosodás, kilúgzódás sófelhalmozódás, kicserélhető Na+, oszlopos szint
o Jellemző: Sztyeppesedéso Kísérő: ∅
V.5 Másodlagosan elszikesedett talajokCsernozjom, réti vagy öntéstalajok jellegzetességei mellett szikesedésre jellemző tulajdonságok jelennek megGyakran helytelen öntözés hatására, a megemelkedett talajvízszint miattAltípusokat az eredeti talajtípus alapján különíthetünk elFolyamatai:
o Uralkodó: Humuszosodáso Jellemző: Sófelhalmozódás, kicserélhető Na+o Kísérő: ∅
VI. Réti talajokKeletkezésükben az időszakos túlnedvesedés (felületi víz, magas talajvíz) hatására kialakult levegőtlenség döntő befolyású a szerves anyag formájára, redukció következményeiNagy tápanyagtőke, de rossz hozzáférhetőség jellemzi
Jellemző folyamatai lehetnek:o Humuszosodás (mindig fekete, redukált körülmények
között Fe2+ kapcsolt, humuszos szint alsó határa éles)o Kilúgzás (felszíni odafolyás miatt)o Sófelhalmozódáso Kicserélhető Na+ (mindig < 15S%)
VI.1 Szoloncsákos réti talajokMorfológiája réti jellegű
o Humuszos A feketeo Hasábos B fekete, egész szelvényben vasmozgás jelei
Sófelhalmozódás B szint alján vagy alattaMészprofil változatos lehetFolyamatai:
o Uralkodó: Humuszosodás, vasmozgás, kicserélhető Na+o Jellemző: Sófelhalmozódás, o Kísérő: ∅
Szoloncsákos réti talaj
VI.2 Szolonyeces réti talajokRéti talaj „kis szépséghibával” vagyis kismértékűszikesedéssel kicserélhető Na+ = 5-15 S%Morfológiája réti jellegű
o Humuszos A feketeo Hasábos B fekete, egész szelvényben vasmozgás jelei
Sófelhalmozódás B szint alján vagy alattaMészprofil változatos lehetFolyamatai:
o Uralkodó: Humuszosodás, vasmozgás, Sófelhalmozódáso Jellemző: Kicserélhető Na+, o Kísérő: Kilúgzódás
Folyamatai:o Uralkodó: Humuszosodás o Jellemző: Vasmozgáso Kísérő: Kilúgzódás, sófelhalmozódás, kicserélhető
Na+,
Altípusok:o Karbonátos: Oldható sók < 0,15% a felső 150 cm-ben o Nem karbonátos: Oldható sók < 0,15% a felső 150 cm-ben o Mélyben sós: Oldható sók > 0,15% a felső 150 cm-ben o Mélyben szolonyeces: C szintben kicserélhető Na+ = 5-20 S%
Típusos réti talaj
VI.4 Öntés réti talajokÁltalában 30-40 cm humuszos szint 2-3% szerves anyagSzerkezet csak gyengén szemcsés, vasborsók, mészgöbecsek hiányoznakÖntés rétegezettsége még megmaradt
VI.5 Lápos réti talajokFeltalaj szerves anyag tartalma 4-10% homokon, illetve 7-20% vályog- és agyagtalajoknálFeltalaj szerkezete lazább, morzsalékosabb a típusos rétinélMélység felé élesen határolt humuszos szintFolyamatai:
o Uralkodó: Vasmozgáso Jellemző: Humuszosodáso Kísérő: ∅
Altípusok:o Típusoso Szoloncsákoso Szolonyeces
VI.6 Csernozjom réti talajokHosszabb ideje vízmentes réti talajok átalakulásával jönnek létreSzerves anyaguk csernozjom jellegű, csak a mélyebb szintek rozsdafoltjai és a mészfelhalmozódás jellege rétiFolyamatai:
o Uralkodó: Vasmozgáso Jellemző: Humuszosodáso Kísérő: Kilúgzódás, sófelhalmozódás
Altípusok:o Karbonátoso Nem karbonátoso Mélyben sóso Mélyben szolonyeces
VII. LáptalajokÁllandó vízborítás alatt képződtekJellemző folyamatai lehetnek:o Tőzegképződéso Humuszosodáso Kotusodáso Kiszáradás
Részletesen nem tárgyalt típusai:MohaláptalajokRétláptalajokLecsapolt és telkesített rétláptalajok
Kotus rétláptalaj
VIII. Mocsári erdők talajaiÁllandó vízbőség és az erdős vegetáció együttes jelenléte határozza meg tulajdonságaitAz erdő alatt nem történik meg a réti vagy lápi talajokra jellemző szerves anyag felhalmozódásJellemző folyamatai lehetnek:o Humuszosodáso Kilúgzódáso Redukcióo Savanyodás
IX. Folyóvizek, tavak üledékeinek és a lejtők hordalékainak talajai„Még nem talajok”A biológiai folyamatok időről-időre új felszínen hatnakJellemző a réteges felépítés (nem szintek!!)Jellemző folyamatai lehetnek:o Humuszosodáso Hordalékborításo Redukció
IX.1 Nyers öntéstalajokFolyóvizek, tavak fiatal képződményeiSzerves anyag mennyisége < 1%Nincs kialakult szelvény-szerkezet
IX.2 Humuszos öntéstalajokFolyóvizek, tavak fiatal képződményeiSzerves anyag mennyisége 1–2 %Humuszos réteg vastagsága 20 – 40 cmNincs kialakult szelvény-szerkezet
Humuszos öntéstalaj(szerves anyag > 1%)
Eltemetett humuszos öntéstalaj
IX.3 Lejtőhordalék talajokEgyes rétegeket nem köti össze genetikai kapcsolat, mert nem helyben képződtek Összetételük függ a felettük levő „hordalékforrás”talajától