A számviteli információs rendszer Jellemzők Modellje

1

6.

A számviteli információs rendszer

Jellemzők

Modellje

2

Számviteli elszámolás

Fogalma:

Az a tevékenység, amelynek során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetükre kiható eseményeket nyilvántartják.

Nyilvántartások két- vagy három szintűek.

Nyilvántartások formái: - szintetikus

- analitikus

3

Szintetikus nyilvántartás

• Csak értékadatokat tartalmaz

• A vállalkozás számlarendjének megfelelően kialakított főkönyvi számlákon összevontan elszámolva

4

Analitikus nyilvántartás

• Szintetika alatt foglal helyet

• Alapvető feladata, hogy a gazdasági eseményeket a bizonylatok alapján részletezve rögzítse, illetve, hogy az értékadatokat meghatározott időközönként a szintaktika rendelkezésére bocsássa.

5

Raktári nyilvántartás

• Az analitikus nyilvántartás mellett, vagy azon belül

6

Vezetésük• Raktári:

csak mennyiségben vagy mennyiségben és értéken történik

• Analitikus: mennyiségben és értékben, vagy csak értékben vezetik

• Szintetikus: (főkönyvi könyvelés) csak értékbeni könyvelés

• Vertikálisan kell egyezniük: az alsó szinten mennyiségben a felsőn pedig értékben

7

8

A számviteli információrendszer működésének alapvető követelményei

• 1. bizonylatok

• 2. nyilvántartások

• 3. egyeztetés, zárás, feladás, leltár

9

1. Bizonylatok

• A számviteli rendszerek kiinduló adatai• A gazdasági eseményeket tényszerűen írják le• Tranzakciókként más formátumú• A könyvelés alapja csak szabályszerűen kiállított

és megfelelően ellenőrzött és elfogadott bizonylat lehet

• Okmány alapján is lehet könyvelni, de:• Minden bizonylat okmány, de nem minden

okmány bizonylat

10

• Könyveléskor hivatkozni kell a bizonylat illetve okmány azonosító adataira, amely– Okmánynál

• Az okmány iktatószáma• Az okmány dátuma• A mozgás jellege

– Bizonylatnál• A bizonylat száma• A bizonylat dátuma• A mozgás jellege

11

• A bizonylat fajtái: – Elsődleges

Ha az adatok közvetlenül a gazdasági események megtörténte alapján kerülnek rá

Pl.: átutalási megbízás, selejtezési bizonylat

– Másodlagos Az elsődleges bizonylatok összesített adatait

tartalmazza

Pl.: számlaösszesítő

12

• A bizonylatok anyaga nem csak papír lehet, hanem elektronikus formátumú adathordozó is.

• Megőrzés: 8 évig, visszakereshető, olvasható formában

• A bizonylat a könyvelési munka alapadatainak hordozója.

13

2. Nyilvántartások

• A bizonylatokat a gazdasági események megtörténte után a lehető legrövidebb időn belül kell rögzíteni és nyilvántartásba venni. Erre a célra szolgálnak a nyilvántartólapok. (a főkönyvi könyvelésben számlalapoknak is hívjuk)

A nyilvántartólapokat mindig valamilyen egység szerint kell megnyitni és vezetni.

ezek alapján van:

- egyedi

- csoportos

nyilvántartás.

14

• Egyedi nyilvántartás– Jellemzője: egy nyilvántartólap egy egység

állandó és változó adatait tartalmazza

• Csoportos nyilvántartás– Jellemzője: egy nyilvántartólapon több azonos

jellemzővel rendelkező egység állandó ,illetve változó adatai szerepelnek

15

16

• Annyi nyilvántartólapot kell megnyitni és vezetni, ahány egység van az adott számviteli rendszer keretén belül.

• A könyvelés minden esetben a mozgások, változások, tranzakciók rögzítését jelentik

17

18

• Minden nyilvántartólapon rajta kell, hogy legyen: – Könyvelés dátuma– Bizonylat száma– Bizonylat dátuma– Mozgás jellege, típusa

A többi adat mindig a nyilvántartás jellegétől függ.

19

• A könyvelésben a nyilvántartólapok mellett naplókat is kell vezetni.

• Napló: – Idősor– Időrendben rögzítjük a számviteli rendszer

egyedeiben, csoportjaiban bekövetkezett változásokat.

20

Példa naplóra

• Egyik nap egy vevő vesz 3 TDK kazettát. (a bizonylat – blokk – egyik példányát megkapja, a másik marad a boltban. Ez alapján a rendszerben kikeresik a TDK kazetta nyilvántartólapját és lekönyvelik a csökkenést. Néhány nap múlva egy másik vevő 2 BASF kazettát vesz, mely esetén ugyanígy járnak el. (más nyilvántartólapja van a BASF-nek)

• A forgalom könnyebben nyomon követhető, ha a mozgások együtt is követhetők. Erre a célra szolgálnak a naplók.

21

22

3. Egyeztetés, zárás, feladás, leltár

• A nyilvántartólapokon (tételsoros) és a megfelelő naplókon (idősoros) azonos forgalmi adatok kerülnek felvezetésre, csak más csoportosításban. A kettő közötti egyeztetés, az egyezőség biztosítása fontos számviteli követelmény.

• A zárás egy-egy naptári időszak végén történő folyamat. Célja, hogy elkülönüljenek egymástól az időszakok, illetve biztosítsa a könyvelés folyamatosságát azzal, hogy az egyikidőszak zárótételei a következő időszak nyitótételei lesznek. Záráskor egyeztetési műveleteket kell végrehajtani.

23

• Az analitika és a szintaktika közötti kapcsolat teremtése a feladás.

• Az üzleti év végi záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, valamint a mérleg tételeinek alátámasztásához leltárt kell készíteni.Olyan leltárt, amely tételesen, ellenőrizhető módon, mennyiségben és értékben tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat. A leltározás tehát az a tevékenység, amely során a vállalkozás a tulajdonában lévő, használatába adott eszközök és források valóságban meglévő mennyiségét megszámlálással, egyeztetéssel hitelesen megállapítja.

24

A számviteli információs rendszer modellje