2020. május 17. KÜLDETÉS 11 Ajándék és feladat · 2020. május 17. KÜLDETÉS 11 (Folytatás az 1. oldalról.) A családokról szóló tanításának ezzel együtt számos előzménye

11KÜLDETÉS2020. május 17.

(Folytatás az 1. oldalról.)

A családokról szóló tanításánakezzel együtt számos előzménye vana közelmúlt egyháztörténelmében.Elegendő, ha megemlítjük hárompápa három dokumentumát. XIII.Leó az Arcanum divinae sapientiae kez-detű enciklikájában (1880) összefog-lalta a házasság szentségének istenieredetét, s ezzel állást foglalt az úgy-nevezett naturalistákkal szemben,akik a házasságot pusztán emberi al-kotásnak, a történelem termékének,véletlenszerű fejlődés eredményé-nek tekintették. XI. Piusz Casti con-nubii kezdetű enciklikája (1930) alap-vetően Szent Ágoston tanítását idéztefel; a keresztény házasság isteni ere-detéről szólt, amit Krisztus szentségirangra emelt. VI. Pál Humanae vitaekezdetű enciklikája (1968) pedigszinte költői szárnyalással beszélt ahitvesi szerelemről, és megismételteaz Egyház születésszabályozásrólszóló tanítását.

II. János Pál családokról szóló taní-tásának egy másik gyökérszála, amitszintén meg kell említeni, a szülőiház és a plébániatemplom. A pápaédesapja, Karol Wojtyła az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének ka-tonatisztje, édesanyja Emilia Kaczo-rowska tanítónő volt. A Lengyel Püs-pöki Konferencia a 2019. októberiülésének keretében kezdeményezte aszülők boldoggá avatásának egyház-megyei szintű elindítását. Ezt egy-részt azzal indokolták, hogy a házas-pár hiteles mintát jelent a moderncsaládok számára, másrészt pedig az-zal, hogy spiritualitásának alakulásátII. János Pál éppen szülei példájánakköszönheti. A családi háttér annak el-lenére is meghatározó volt számára,hogy szülők nélkül kellett átvergőd-nie ifjúkorát: kilencévesen ugyanis el-veszítette az édesanyját, és 21 évesvolt, amikor édesapja is meghalt.

A családok pápája kevesebb mintegy évvel a pápává választása utánmeghökkentő katekézissorozatbakezdett az emberről, aki férfi és nő.1979. szeptember 5-étől 1984. novem-ber 28-áig 121, mély teológiai tarta-lommal bíró beszéde hangzott el aszerdai általános kihallgatásokon azemberről, az emberi testről, a férfi ésa nő kapcsolatáról. II. János Pál kate-kéziseinek célja a szexualitás gyógyí-tása volt. Ezekből a meglehetősen el-vont tanításokból bontakozik ki a testteológiája, amit különböző mozgal-mak népszerűsítenek mind a mai na-pig, hazánkban is. Néhány elvet eme-lek ki ezek közül, csupán dióhéjban:

A test láthatóvá teszi Isten szere-tetét, hogy az ember miképpen kép-mása Istennek. Isten nem magányos:személyek közössége a Szenthárom-ság egységében. Az ember Isten kép-mása, és nem csak értelmünkkel ésszabad akaratunkkal hasonlítunkhozzá, hanem sokkal inkább a kap-csolatainkban.

Személyek közösségévé Isten ön-maga ajándékozása által válik. Azember is önmaga elajándékozásávalteljesedhet ki.

Testünk fontos része emberi lé-tünknek, nem csupán a gyönyör tár-gya. Az ember teste egységben van aszemélyével. A testi egység a lelkiösszetartozás kifejezése a személyekegyesülésében.

II. János Pál elszakadt a hagyomá-nyos hellén gondolkodástól. Számá-ra a test nem a lélek börtöne, hanema lélek kifejeződése, a szexualitásezért leválaszthatatlan a személyről.Az ember nem képes másképpenmegélni a szexualitását, csak önát-adással – tanította a pápa.

Nagyon korai lépése volt az is,hogy 1980-ban püspöki szinódusthívott össze, A keresztény család sze-repe a modern világban témában. Atanácskozás két dokumentum for-májában kézzelfogható nyomot ishagyott. A Családok Pápai Tanácsá-ra (ezt a vatikáni intézményt a pápameg is újította) Családjogi chartamegalkotását bízták rá, ami mégugyanabban az évben meg is jelent.A dokumentum alapvető elvei a kö-vetkezők: a család létrehozásáhozés fejlődéséhez való jog; az élet elfo-gadásához és a gyermek nevelésé-hez való jog; a hithez és a hit elmé-lyítéséhez való jog. II. János Pál pá-pa azt remélte, hogy a charta inspi-rációt adhat a jogászoknak és a tör-vényhozóknak is (Christifideles lai-ci 40.), ám mivel a természetjograhivatkozik, sajnos nagyon sok poli-tikus csupán vallási, felekezeti szö-vegként könyvelte el.

A pápa egy másik dokumentumaa Familiaris consortio című apostolibuzdítás volt, amely 1981-ben látottnapvilágot. Ezt kimondottan a csalá-doknak szánta a Szentatya. A doku-mentum Isten tervéből kiindulvavizsgálja az embert a házasság és acsalád összefüggésében. Tanítást ad

az új élet ajándékozásáról, amely ál-tal a házastársak túllépnek önmagu-kon. Szülői szeretetükkel új felelős-séget kapnak, és képessé válnak ar-ra, hogy láthatóvá tegyék gyermeke-ik számára Isten szeretetét. Szíveminden érzékenységével szól a pápaazokhoz a házaspárokhoz, akikneknem születhetett gyermekük: szá-mukra lehetőség nyílik rászorulógyermekek segítésére és különbözőszolgálatokra. Ugyanilyen együttér-zéssel szól a Szentatya azokról is,akiknek az életében nem teljesedhe-tett be Krisztus szeretete, hiszen el-váltak. A pápa hangsúlyozza: ők to-vábbra is az Egyház tagjai maradtak.

A dokumentum főbb tételei a kö-vetkezők:

Isten a szeretet. Az embert a magaképére teremtette, így az ember aszeretetben, önmaga elajándékozá-sában képes kiteljesedni.

A család az Egyház misztériumá-nak eleven képe, ahogy a későbbipápák tanítják: a szentháromságosIsten ikonja.

A család feladata azonos az Egy-házéval: befogadni és továbbadni Is-ten szeretetét. Erre utal a családegy-

ház megjelölés is. Amikor a családmegéli családegyházi valóságát, azegész Egyház életét bontakoztatja ki.Ezáltal válik a családegyház az Egy-házat építő sejtté, amely sugározzaaz isten- és az emberszeretetet.

A szent pápa ezenkívül 1994-benlevelet írt a családokhoz, amelynekalapgondolata szerint az ember azegyetlen lény, akit Isten önmagáértteremtett. Ugyanakkor az ember ak-

kor talál magára, ha elajándékozzaönmagát, ha az „én és te”-ből „mi”válik. II. János Pál idézi VI. Pál pápatanítását a szeretet civilizációjáról,amelynek középpontja a család. Fel-hívja a figyelmünket arra is, hogy aTiszteld atyádat és anyádat! parancsanemcsak a gyermeknek szól, hanema szülők felé is hangzik: a szülő úgyviszonyuljon gyermekéhez, hogytiszteletet ébresszen önmaga iránt.

Már pápai programját megfogal-mazó első írásában, a Redemptor ho-minis enciklikában (1979) is a sze-mély áll II. János Pál tanításának kö-zéppontjában, a II. vatikáni zsinatLumen gentium kezdetű dogmatikus

konstitúciója nyomán. A pápa hang-súlyozza a keresztények alapvetőegyetemes papságát, személyes fele-lősségét, küldetését, méltóságát azEgyházban. Ez az egyetemes papságvalósul meg a házasságban, a gyer-mekek nevelésében is. Így fogalmaz:„A család az apostolkodás iskolájaés gyakorlótere” (Lumen gentium34–35.). Szóba kerül a család témájaa Catechesi tradendae (1979) kezdetűapostoli buzdításában is, a Christifi-deles laiciban (1988) pedig arról ír,

hogy a teremtő Isten a férfit az asz-szonyra bízta, mivel sajátos érzé-kenysége van az emberi értékekiránt. Fájdalommal állapítja meg,hogy a férfi sokszor kimarad az utó-dok hitre neveléséből, pedig a házas-társak ketten együtt kapnak kegyel-met az emberi és a vallási értékek to-vábbadására. A Nők IV. Világkonfe-renciája alkalmából született Levél anőknek (1995) a Szentírás tanításán

keresztül fogalmazza meg a nő mél-tóságát. Férfi és nő a teremtés általugyanazt a felelősséget kapták, és eza közös felelősség is az egység erősí-tésére hivatott – tanítja a lengyel pá-pa. Az Evangelium vitae kezdetű en-ciklika (1995) pedig az emberi sze-mély méltóságára hívja fel a figyel-met, amely meghaladja a földi élethatárait. A pápa ugyanakkor arról isír, hogy napjainkban az emberi életértéke fenyegetett, különösen a szü-letés előtt és elaggott életkorban.

II. János Pál pápasága még egynagy ajándékkal szolgált a családokszámára, ez pedig a családok világta-lálkozója. 1994-ben az egyházfő azzal

csatlakozott az ENSZ által meghirde-tett családok évéhez, hogy megren-dezte a családok első világtalálkozó-ját. Ennek az összesen kilencszermegtartott eseménynek az elemei azimádság, a tanítás, a tanúságtétel ésaz ünneplés. II. János Pál számára acsalád ajándék, evangélium, nem te-her. A családot nem temetjük, hanemünnepeljük, erről szólnak a világta-lálkozók. II. János Pál pápa idejénnégy találkozó jött létre: 1994-benRóma (A család a szeretet civilizációjá-

ban); 1997-ben Rio de Janeiro (A csa-lád: ajándék és elkötelezettség, az emberi-ség reménye); 2000-ben ismét Róma (Agyermek a család és a társadalom tava-sza), 2003-ban pedig Manila (A ke-resztény család mint a harmadik évezredörömhíre) volt az esemény helyszíne.A Magyar Katolikus Egyház kisebb-nagyobb létszámú delegációkkal ed-dig valamennyi világtalálkozón résztvett. A találkozók előtt minden alka-lommal kiadtuk az előkészítő kateké-ziseket, amelyek segítették családja-ink elmélyülését az egyes világtalál-kozók témáiban. Tulajdonképpen acsaládtalálkozók elmélyítése volt azországos és egyházmegyei szintű ta-lálkozóink alapvető témája.

A magyar Egyház időben érzékel-te II. János Pál pápa családok irántinyitottságát. Még Ács István néhaiegri segédpüspök irányításával kez-dődött el az egyházmegyei családre-ferensek hálózatának kiépítése, amitévek munkájával tovább mélyítet-tünk. Hogy a különböző pápai doku-mentumok és világtalálkozók üzene-te eljusson a magyar Egyházhoz, kü-lönböző fórumokat szerveztük: amáriabesnyői családkongresszuso-kat, az évenkénti családreferensi ta-lálkozókat, az évente kétszer megtar-tott családpasztorációs papi találko-zókat, emellett pedig kiadványokatjelentettünk meg. Külön kiemelnéma püspöki kar 1999-es, A boldogabbcsaládokért! című körlevelét és a 2000-ben kiadott, Az emberi élet: érték ésajándék címűt. A találkozókon szinteközhellyé vált II. János Pál pápa üze-nete: a család evangelizált és evange-lizáló közösség. Egyházközségeink-ben egyre inkább ébred a felelősség acsalád evangelizációja iránt, ebben afeladatban oroszlánrészt vállalnak akülönböző lelkiségi mozgalmak és acsaládreferensi hálózat.

Adja Isten, hogy amit II. JánosPál, a családok pápája elindított, an-nak folytatása legyen hazánkban is,ahogyan a világegyházban tovább-vezetett bennünket elődjük útjánXVI. Benedek és Ferenc pápa, s ígyhazánkban se szűnjön meg a családevangelizációja!

Bíró László püspökFotó: Fábián Attila,

Vatican News

Ajándék és feladatBíró László püspök a szent egyházfő családokért végzett szolgálatáról

Családok Világtalálkozója, 2000

Bíró László: II. János Pál számára a család ajándék, evangélium, nem teher