XVIII. évfolyam SZAKMAI FOLYÓIRAT – MAGAZIN · tekben nagyon megdrágult lédig bor. Az okokat aligha kell sorolni, tavalyi fagyok és szárazság, néhol betegségek egyaránt

SSzzôôllôôtteerrmmeesszzttééss ii –– BBoorráásszzaatt ii ÁÁrraa:: 229900 FFtt

praktikuMXXVVIIIIII.. éévvffoollyyaamm SSZZAAKKMMAAII FFOOLLYYÓÓIIRRAATT –– MMAAGGAAZZIINN 22001133.. áápprriilliiss

2013_SZ-B-Praktikum_197x285.qxd 2013.04.18. 13:26 Page 1

az opt ika i szô lôbogyó vá logató berendezés

A Bucher Vaslin cég legújabb fejlesztése, melynek segítségével nagy precizitású

bogyóválogatás végezhetô kézi, valamint gépi szüret esetében a szôlô bogyózása után.

A VISTALYS optikai válogatási folyamata biztosítja a kezelô által meghatározott minôségû

bogyók kiválasztását és elkülönített gyûjtését méret és szín alapján.

Berendezés lehetôséget biztosít különbözô válogatási kritériumok meghatározására.

A kezelô eldöntheti, hogy vagy csak egészséges bogyókat hagy meg, vagy sérült, de

egészséges bogyókat is.

A megfelelô minôségû bogyók és a más nemkívánatos részek automatikusan elkülönítôdnek.

A berendezés maximális teljesítménye: 5–10 t/óra a szôlôbogyók minôségétôl és a válo-

gatási folyamat technikai kiszolgálásától, szervezettségétôl függôen.

Magyarországi képviselet:

Központ:

3300 Eger, Vécsey-völgy út 93.

Tel.: (06) 36/510-170, fax: (06) 36/416-945

E-mail: [email protected]

További telephelyeink:

Gyöngyös (06) 37/789-615, Bodrogkeresztúr (06) 47/396-024, Szekszárd (06) 74/318-580

www.interker-wein.hu


A TARTALOMBÓL3

SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM 2013. április

TISZTELT OLVASÓ!

Fejét vakargatja az ismerôs borkereske-dô: tömegárut venne, de az elmúlt he-tekben nagyon megdrágult lédig bor. Azokokat aligha kell sorolni, tavalyi fagyokés szárazság, néhol betegségek egyarántmegtizedelték a szôlôket, így ha hiányrólnem is beszélhetünk, a jobb tömegáruraigenis kereslet alakult ki.

Ennek fényében a gazdák egyszerreaggódva és reménykedve néznek birto-kaikon a tôkéikre – merthogy ez az évsem indult igazán jól. Azt kevesen gon-dolták volna, hogy március idusán nema metszési munkák pillanatnyi állása,hanem a kemény fagyokkal érkezô hófú-vás miatt lesznek gondban a szôlôsgaz-dák, vagy hogy április elején a természetcsaknem egy hónapos késéssel kezdi megvalójában az idei szezont. Minden szak-ember tudja persze, hogy a vegetáció egyjól gondozott ültetvényben csodálatosöngyógyításokra is képes, ezért az ideitermésért korai lenne még aggódni. Aszakminisztérium is nyugtatja az aggo-dalmaskodókat: semmilyen elôzetes fel-mérés nem igazolja, hogy a szokásos3–3,5 millió hektoliteres termés ne jö-hetne össze az idén.

Amitôl igazán tartanunk kell, az to-vábbra is a konkurencia. A már említettborkereskedô például megemlíti, hogy haa hosszú évek óta neki szállító alföldipartnereivel nem tud gyorsan megegyez-ni valamilyen kedvezôbb árban, akkorbizony kényszerûségbôl elfogad egy na-gyon kedvezônek tûnô olasz ajánlatot.Ennek azonban komoly hátulütôje van:a partner olyan kötbéres szerzôdésért ad-ja a hazai belföldi árnál 20–25 százalék-kal olcsóbban az árut, hogy a következôhárom évben neki meghatározott (nemcsekély) mennyiséget folyamatosan átkell venni és forgalmaznia Magyarorszá-gon – természetesen a már jól megszo-kott „származási hely: EU” felirattal.

Az illetônek persze fô a feje, hiszenhazai partnereit sem akarja elveszíteni,de a tôle vásárló boltokat sem hagyhatjaáru nélkül. Az egyik pincészetben aztmondták neki, fizessen most tavalyiárat, de garantálja, hogy az új borból 5 százalékos felárral legalább a tavalyimennyiséget felvásárolja. Ma Magyar-országon ezt hívják partneri viszonynak.

(A szerk.)

Szôlôtermesztési – Borászati PRAKTIKUM2013. április XVIII. évfolyam

LLaappaallaappííttóó:: Farkas József elnökSzaktudás Kiadó Ház

LLaappiiggaazzggaattóó:: Farkas TamásSzáz magyar falu Nonprofit Kft.

FFeelleellôôss sszzeerrkkeesszzttôô:: Szujó Béla

TTöörrddeellôôsszzeerrkkeesszzttôô:: Bencze Sándor

A SZÔLÔ VÉDELMEFAKADÁSTÓL VIRÁGZÁSIG

A tavalyi évben a szôlô számára kedvezôidôjárás volt. A termés mennyisége és minôsége is jól alakult. De vajon mi várható 2013-ban, milyen növény-védelemre lehet szükség a hosszúra nyúlttél után ezen a kései tavaszon?

7

SZÔLÔFAJTÁINK ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS

Már több évtizede tapasztaljuk a légköritartós felmelegedéseket, az idôjárási

szélsôségeket és általában az idôjárásbanhírtelen beálló változásokat. Ezeket és

az ellenük való megelôzést és védekezéstfoglalja össze a szerzô a problémák

okulására és megoldására.

14

A KADARKA FELTÁMADÁSA

A kadarka remek rozé, kitûnô siller, másutt magas alkoholtartalmú „nagy” vörösbor, de akár vékonyabb, fröccsnekvaló, s még aszú is készíthetô belôle. Legújabban pedig pezsgôalapanyagként is bevált, továbbá az ürmöst is sokáig ebbôl a szôlôbôl varázsolták a poharakba.

20


SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM 4


– 2013. január elsejével egyfajta új idôszámításkezdôdött a hegyközségi szervezetek életében,hiszen az 1994-es jogszabály helyébe hatálybalépett egy gyökeresen új hegyközségi törvény. Atörvény módosítása meglehetôsen nagy vihartkavart mind a Parlamentben, mind szakmai ber-kekben, végül azonban egyetlen feladatunk ma-radhatott, el kellett kezdeni a végrehajtást – nyi-latkozta lapunknak Horváth Csaba a Hegyközsé-gek Nemzeti Tanácsa (HNT) fôtitkára, akit a tör-vény alkalmazásának nehézségeirôl, az uniós tá-mogatásokról és az ágazat idei várható teljesít-ményérôl kérdeztünk.

– Mi okozta a törvény elfogadása körüli vihart?– A hegyközségek megkerülésével elfogadott paragrafuskapcsán sor került bizonyos egyeztetésekre azt követôen,hogy a törvény 2012. december 17-i zárószavazása elôttjeleztük, a jogszabálytervezet számos ponton hibás, és avégrehajtással gondok lesznek. A törvény hatályba lépte-tése elôtt felszólamlással éltünk a köztársasági elnöknél,és alkotmánybírósági normakontrollt kértünk. A köztár-sasági elnök azonban a kérést elutasította.

– Nem titok, hogy a HNT vezetôi közül többen azon gon-dolkodtak, hogy alkotmányossági kételyeinket az ombudsmanelé viszik, tehát nem elégszenek meg a köztársasági elnök nor-makontrolljával.

– Ezt az elképzelést végül a HNT elvetette. Most aParlament elôtt próbálunk módosító javaslatokkal jobbí-tani. Ezzel is a jó szándékunkat szerettük volna kifejezni.

– Mi történt a hegyközségi törvény elfogadása után? – Még januárban tartottunk egy hegybírói konferenci-

át, ahol két napon keresztül 180 hegyközség munkatársa,hegybírók, titkárok, jogászok és elnökök próbálták megértelmezni a feladatokat.

– Mire jutottak?– Nem sokra. A kétnapos konferencián inkább csak a

kételyeink erôsödtek meg. Bárhová nyúltunk, inkább aproblémák szaporodtak, mintsem a megoldás körvonala-zódott volna. Majd írtunk a minisztériumnak, mint a tör-vényességi felügyeletet ellátó szervezetnek, hogy oszlassael a kételyeinket és adja valamiféle értelmezését a tör-vénynek.

– Kaptak-e választ a szaktárcától?– A minisztériumtól megérkezett egy rövid, részletek-

re ki nem terjedô útmutatás, amelynek alapján hozzáfog-tunk a végrehajtáshoz. Ennek az elsô stációja 2013. már-cius 31-gyel zárult: mind a 121 hegyközségi szervezetnélmegtörtént a tisztújítás.

– A tisztújításon kívül voltak-e lényegi változások a meg-újuló szervezet céljai között?

– Feltétlenül. Elsô-ként az, hogy csak a 300hektárnál nagyobbhegyközségek mûköd-hetnek.

– A beolvasztás, egye-sítés nyilván nem voltkönnyû.

– A kisebb hegyköz-ségek egyesítése kettôkivételével megtörtént.Az egyik Cibakháza,amely évek óta ellenállt

mindenféle beolvasztási kísérletnek, de most a törvényerejénél fogva mégis csak csatlakoznia kellett másokhoz.Az ô sorsukat közigazgatási úton fogjuk rendezni. A Zala-karosi Hegyközség esetében más gondok vannak: Zala-karos, Kerka, Muramente és Nagykanizsa összeolvadásá-nak elôkészítése elhúzódott. Õk tehát csak kicsúsztak ahatáridôbôl.

– Miért?– A január elsején hatályba lépett új hegyközségi tör-

vény által a felkészülésre, az új struktúra kialakításáramegszabott három hónap eleve kevésnek bizonyult. Deutólag elmondhatom, hogy a szervezés idôben megtör-tént, a szôlészeti és borászati küldötteket rendben megvá-lasztották. Ez idô tájt 106 hegyközség önálló nagyközségmarad, ez egyfajta koncentrációt jelent a szervezésben.

– A feladat elsô részét tehát 95 százalékos szinten sike-rült megoldani, az elfogadott törvény azonban több sebbôlis vérzik.

– A 2012-es hegyközségi törvény módosítására vonat-kozó elôterjesztést benyújtottuk a Parlamentnek, hiszen ajogalkotók számára is világossá vált, hogy továbbra semegyértelmû, ki a szôlészeti és ki a borászati termelô. A má-sik anomália a felvásárlással kapcsolatos. Ha maradugyanis a mostani rendelkezés, vagyis az, hogy aki szôlôtvásárol fel egy hegyközség területén, de helyi felvásárlócég hiányában mégsem az adott településen fizet járulé-kot, akkor az ottani hegyközségi szervezetet anyagilag el-lehetetlenül. Tehát elmondhatjuk, hogy a törvény nemkész. S ahogy megyünk elôre a végrehajtásban, újabb ésújabb problémákba ütközünk.

– A faladatok elsô felével tehát így vagy úgy, de végeztek.Mi kell tenniük a második stáció során?

– Most el kell kezdeni az új hegybírók kijelölését és jú-nius végéig felkészülni a borvidéki tanácsok megújításá-ra. A régi törvény ugyanis nem rendezte egyértelmûen,hogy ki a hegybíró, és ki a borvidéki titkár munkáltatója.Egyelôre nem tudjuk megkötni a munkaszerzôdéseket akiválasztott új hegybírókkal, mert ennek nincs meg amegfelelô jogi alapja. Megpróbáljuk a hegybíró jogállásáttisztázni, hegybírói pályázatokat kiírni, illetve megpró-báljuk koordinálni a borvidéki tanácsok felállítását. Ez

Nincs nagy kár a szôlôkben


SZÔLÔTERMESZTÉSI – BORÁSZATI PRAKTIKUM5


nem egyszerû, mert a törvény ezen a területen még hiá-nyosabb, mint az alapegységeknél. Nem tisztázott a titkárfunkciója. A titkár tisztségviselô, de nem tudjuk jelenpillanatban, hogy a küldöttek közül kell választanai vagybárki kijelölhetô. A HNT a februári ülésén határozott ar-ról, hogy az idén is a tavalyihoz hasonló nagyságú járulék-tömeget kell beszedni. A szervezet a finanszírozások alap-ját az elôzô évi bázison határozta meg és jelölte meg ahegyközségeknek, hogy a megváltozott keretrendszerenbelül, de az elôzô évi járuléktömeget be kell szedniük.

A hegyközségek helyzetét nehezíti, hogy most el kelldönteni, mennyi lesz a szôlôterület alapján beszedett, ésmennyi a feldolgozott bor után beszedett járulék. S mivelazonban nem tudjuk, hogy a felvásárlás után hol kellmajd járulékot fizetni, nehéz lesz költségvetést készíteni.

A központi költségvetési forrásunkat kizárólag köz-igazgatási feladatok ellátására lehet felhasználni. Ez az je-lenti, hogy ebbôl a pénzbôl döntôen a hegybírók jövedel-mét és annak járulékait fogjuk fizetni, és elôzetes kalku-lációink alapján a rendelkezésre álló 250 millió forint ép-pen hogy csak a második félévben kifizetendô pénzekrelesz elegendô. Ez azt jelenti, hogy az elsô félévben a régiés a jelenlegi hegyközségi szervezeteknek kell továbbra isfizetniük a hegybírót, majd vélhetôen július 15. után ve-szi át HNT a kinevezéssel együtt a hegybírók javadalma-zását is.

Azzal, hogy a törvény megemelte a kötelezôen fizeten-dô bérmennyiséget, jelentôs költségnövekményt írt elô ahegyközségi szervezet számára. S ha ezt a költségvetésnem téríti meg teljesen, ez komoly teher lesz a hegyköz-ségek számára. Jelenleg egy olyan konstrukcióban próbá-lunk megállapodni a hegyközségekkel, hogy a hegybírótfizeti a HNT az állam által átadott közigazgatási feladato-kért járó támogatás szintjén, a mûködési feltéteket pediga hegyközségek biztosítják, tehát az irodát, az infrastruk-túrát, esetleg a kiszállással kapcsolatos dolgokat.

– Magyarán igen fontos megállapodásokat kell nyélbe kellütni a most megválasztott új vezetéssel a szüret kezdetéig.

– Valahogy úgy. S ha mindez nem lenne elég, akkormég fel kell készülnünk a telepítés-kivágás engedélyezésé-vel kapcsolatos feladatokra is. Ezt augusztus elsejétôl ne-künk kell átvenni. Egyelôre odáig jutottunk, hogy megpró-báljuk ennek az informatikai hátterét megteremteni,amelynek a segítségével az MVH-tól át tudjuk venni a jog-tartalékra vonatkozó adatokat, a folyamatban lévô ügye-ket. Támogatni kell a hegybírókat, hogy augusztus 1-jétôla határozatkiadáshoz szükséges szoftver ott legyen náluk,hogy bele tudjanak nézni a nyilvántartásokba és el tudjákbírálni, valóban jogos-e az igény. Ezt a fejlesztést elkezdtüksaját pénzbôl, saját forrásból, viszont nagyon komoly kér-dés, hogy miként fogjuk ôket felkészíteni a használatára.Hiszen, ha július 15-ig kell kinevezni a hegybírókat, akkorkét hét lesz arra, hogy az új hegybírói állomány felkészül-jön ennek a feladatnak az ellátásra. Nem mellesleg augusz-tus közepétôl egy szüretre is számítani kell.

– A HNT tehát végül nem kezdeményezett alkotmánybí-rósági felülvizsgálatot?

– Mi nem ellenérdekelt felek vagyunk, a problémák90 százalékát rendes egyeztetéssel el lehetett volna ke-rülni. Örülünk neki, hogy Font Sándor, az OrszággyûlésMezôgazdasági bizottságának elnöke eljött a hegybíróikonferenciára is. Sajnáljuk viszont, hogy az elôterjesz-tô Tiffán Zsolt ezeken az összejöveteleken nem vettrészt.

Nagyon komoly feladatok állnak tehát a hegyközségiszervezetek elôtt. Ahhoz, hogy ezek megvalósulhassanak,valószínûleg megint módosítani kell a hegyközségi tör-vényt, hiszen az eljárásrendhez határozatokat kell kiadni,nem elégséges a közigazgatási eljárásról szóló törvényreépítkezni, mert az egy általános törvény, itt pedig szakirá-nyú megoldásról van szó. Tehát valószínûleg még egyszerhozzá kell majd nyúlni a hegyközségi törvényhez, hogy amûködés jogi feltételeit stabilizáljuk.

– Támogatások?– Reménykedünk abban, hogy az EU-n belül folytató-

dik a nemzeti boríték „pályafutása”. Legalábbis erre ké-szülünk. Elkészítettük azt a tervet, amely arról szól, hogy2018 végéig 29 millió eurót szerkezetátalakításra, gépbe-ruházásra, melléktermék kivonására és promócióra kívá-nunk fordítani. Reméljük, hogy az uniós költségvetés el-fogadásával ez mûködni fog. Mi a gépberuházást most sa-ját forrásból oldjuk meg. Ha megnyílnak a korábbiEMVA keretei, szeretnénk elérni, hogy a borászati gépbe-ruházási pénzek oda visszakerüljenek. Továbbra is fô cél aszerkezetátalakítás, lévén, jó minôségû, piacképes fajták-ból álló ültetvény nélkülnincs versenyképes szôlô-és borágazat.

– Milyen eredményekreszámít az idén az ágazat?

– Eddig komolyabb ká-rosodás nincs a szôlônél, atéli fagyok lényegében nemkárosítottak, jó volt a vesz-szôbeérés. Most úgy látjuk,hogy egy viszonylag jó ter-més esélye még megvan azágazatban. Más kérdés,hogy a csapadékból ne-künk is kezd elegünk lenni,hiszen a Kunsági borvidé-ken és a mélyebb fekvésûterületeken olykor talajvízfedi az ültetvényeket. Ezmindaddig nem probléma,amíg a vegetáció meg nemindul. Jó lenne megúszni atavaszi fagyokat, megérniegy virágzáskori kedvezôidôt, s hogy a növény-egészségügyi problémák atavalyihoz hasonlóan nembántsanak minket.

Valkó Béla




A Flint Max tavalyi bevezetését nagy érdeklôdés kísérte. Ez azérdeklôdés akkorára sikeredett, hogy a szôlôtermesztôk szinteki sem próbálhatták a készítményt, mert a két korábban indulógyümölcs, az alma és meggy termesztôi majdnem teljesen fel-használták a készleteket. A Flint Max a tebukonazol és a triflo-xistrobin hatóanyagok kombinációja. Ezek a hatóanyagok önál-lóan is számos betegség ellen rendelkeznek kitûnô hatással, ígymegbízhatóságuk a Flint Max gyári kombinációban mind haté-konyságban, mind rezisztencia-kezelésben tovább nôtt.

Szôlôben a szôlôlisztharmat és a szürkepenész betegsé-gek ellen alkalmazható. Felhasználását preventíven, már afürtmegnyúlás idôszakától egészen a zsendülés idôszakáig ja-vasoljuk. A 2012-es esztendô kivételével az utóbbi években aszôlôlisztharmat-fertôzés az érzékeny fajtákon szintje sohanem volt alacsony. Ezért fontos, hogy a szôlôvédelembenmindig elôre gondolkodva, a növényvédelmi, idôjárási elôre-jelzések figyelembe vételével hozzuk meg a döntést. A legna-gyobb kárt akkor szenvedi el az ültetvény, ha a fertôzés már avegetáció korábbi szakaszában létrejön. Ezért a szôlô legérzé-kenyebb idôszakában (fürtmegnyúlástól a fürtzáródásig) nemszabad kockáztatni. Jó megoldás például az, ha már a fürt-megnyúlás idôszakában erôs preventív (és kuratív) készít-ményt alkalmazunk (pl. a Falcont). Ezután virágzás kezdetén aFlint Maxot, ami egyben szürkepenész ellen is véd, majd elvi-rágzás után újból visszatérünk a Falconhoz. A késôbbiekben,amennyiben folytatódik a lisztharmat veszély, a fürtzáródásidôszakában vagy közvetlen elôtte érdemes még egyszer al-kalmazni a Flint Maxot, ami egyben a botritisz ellen is véd.

A Profiler a szôlôben felhasználható szôlôperonoszpóra el-leni fungicidek olyan új generációját képviseli, amiben egy tel-jesen új hatásmechanizmusú gombaölô szert, a fluopikolidotegy évtizedek óta magas szinten teljesítô hatóanyaggal, a fosze-tillel kombináltuk. A két vegyület együttes hatása kimagaslóeredményt ad a szôlôperonoszpóra ellen. Az eredmény gyorsés hosszan tartó, mert a Profiler a korokozó minden életciklu-

sát gátolja, és mert hatóanyagai folyamatosan táródnak fel. Márnéhány perccel a kijuttatás után jelentkezik a fluopoikolid hatá-sa a gomba életciklus egyes szakaszain: a zoospórák kiáramlá-sán és mozgékonyságán, a ciszták csírázásán, a micélium nö-vekedésén, valamint a sporuláción. A teljes külsô és belsô vé-delem a kijuttatás napján alakul ki. A foszetil gyorsan áramlik alevelek és hajtások, valamint a szár mélyebb szöveteibe. Átjárjaa teljes növényt és mozgósítja annak természetes védekezô me-chanizmusát. A fluopikolid erôsen tapad a növény felszínéhez,ahol egyenletesen oszlik el. Csapadék hatására aktiválódik ésvédi a zöld részek felületét a nedvesség hatására beinduló újabbés újabb fertôzésektôl. Ezzel egy idôben, a fluopikolid transz-lamináris aktivitásának köszönhetôen a mélyebb szövetek és azúj hajtások felé is áramlik, tehát belsô védelmet is nyújt.

Egy új növényvédô szer alkalmazásának idôpontját elsô-sorban a tulajdonságai határozzák meg. Az alábbi védekezésijavaslatunkban már helyet kap a Flint Max és a Profiler is. Ter-mészetesen ezek a készítmények nemcsak a Bayer technoló-giai javaslatában állják meg a helyüket, de az alábbi javaslatmindenképpen erôs védelmet biztosít a három legfontosabbszôlôbetegség ellen.

Lovász CsabaBayer CropScience

Hogyan alkalmazható a Bayer két új gombaölô szere a szôlôvédelemben?

A Bayer technológiai javaslata

1–2. kezelés: néhány centiméteres hajtás-

nagyságnál

Már el kell kezdeni a védekezést lisztharmat és peronoszpóra ellen

kontakt készítményekkel (pl. Antracol + kén).

3. kezelés: közvetlenül virágzás elôtt,

amikor a lombfelület is nagyobb

(20–30 cm hajtáshosszúság)

A felszívódó hatóanyagokat is tartalmazó, lisztharmat és peronoszpóra elleni gombaölô

szereknek jön el az ideje. A Falcon a Melody Compacttal kombinálva a fürtmegnyúlás

idôszakában preventív és kuratív hatást ad a lisztharmat és peronoszpóra ellen.

4. kezelés: virágzáskor, a szôlô legérzéke-

nyebb fenológiai állapotában

A Flint Max és a Profiler kombinációja a lisztharmat és peronoszpóra mellett a szürkepe-

nész ellen is véd. Ez a kezelés hosszú hatástartamú (10–14 nap) és egyaránt megbízható

a virág-, a fürt- és a lombvédelemben.

5. kezelés: kötôdés idôszakában

A Profilert a Falconnal kombináljuk. A kétszer egymás után alkalmazott Profiler a pero-

noszpóra elleni védelmet a legérzékenyebb idôszakban a legmagasabb szinten tartja.

6. kezelés: zöldborsó állapotban

A Melody Compactot a Flint Maxszal kombináljuk. A másodszor alkalmazott Flint Max a

fürtzáródás idôszakában a lisztharmat mellett már a szürkepenész elleni védelmet is erôsíti.

7. kezelés: zsendüléskor

Szürkepenész ellen, hosszabb hatástartama miatt a Teldor használatát javasoljuk, kontakt

lisztharmat és peronoszpóra elleni szerekkel kiegészítve.

Új készítmények a Bayer szôlôvédelmi palettáján

PROFILER

dózis: 2,0–2,5 kg/ha

forgalmazási kategória: III.

kiszerelés: 5 kg

élelmezés-egészségügyi várakozási idô: 28 nap

FLINT MAX

dózis: 0,2 kg/ha

forgalmazási kategória: I.

kiszerelés: 0,75 kg

élelmezés-egészségügyi várakozási idô: 35 nap




Mielôtt az idei év szôlôvédel-mi javaslatait tárgyalnánk,tekintsünk vissza az elmúlt

évre, hogy milyen problémák merül-tek fel, és azok következtében mireszámíthatunk az idei évben. 2012-ben a gombabetegségek nem okoztakjelentôs károkat a szôlôben. A júliusés az augusztus idôjárása aszályosvolt, ami meghatározta a gombabe-tegségek sorsát is. A két említett hó-nap átlaghômérsékletei majdnem el-érték a 26 °C-ot, csapadék pedigcsak 35 mm hullott a két hónapbanösszesen. Még az érzékeny fajtákban– Kék Oportó, Kékfrankos, Char-donnay – sem alakultak ki jelentô-sebb fertôzések a nyár folyamán.Egyes borvidékeken a peronoszpórakisebb-nagyobb károkat okozott, el-sôsorban a lombozaton, de csak a jú-niusi idôszakban. Az ültetvényekbenazonban fürtkárral nem kellett szá-molni. A szürkepenész a júliusi és azaugusztusi rendkívül meleg és csapa-dékszegény idôjárásban nem jelentmeg az ültetvényekben. A kártevôkközül a meleg idôjárásban sok szôlô-ben jelentett problémát a levél- ésgubacsatkák felszaporodása mellett aszôlômolyok kártétele is.

A károsítók jól teleltek

A 2012. év ôszi-téli idôjárása kedvezetta kórokozók áttelelésének. A tél köze-pesen hideg és az átlagosnál csapadé-kosabb volt, ami kedvezô a liszthar-mat számára, de ez a téli idôjárás a pe-ronoszpórának még jobban kedvezett.

A jövôbeni idôjárást megjósolninem tudjuk, de a májusi idôjárásnaknagy szerepe lesz a szôlô kezdeti fejlô-désében, valamint a kórokozók elsôfertôzése és a tünetek megjelenéseszempontjából.

A március hónap az idei évben so-ha nem látott idôjárást hozott. A hó-nap átlaghômérséklete 4,4 °C volt,csapadék 130 mm körül esett. A hi-deg és esôs, fagyokkal tarkított idôjá-rás teljesen leállította a szôlô fejlôdését.Már március elsô dekádjában megin-dult a könnyezés, de aztán 4 hétreszinte teljesen leállt. Csak április 6.körül indult újra a nedvkiválasztás.

Általában megállapítható, hogyhûvös, hideg tavaszon a szôlô vonta-tottan fejlôdik, amely során a csere-bogarak és az atkák okozhatnak na-gyobb károkat. Melegebb tavaszo-kon, fôként, ha többször esik az esô,gyorsabb a szôlô fejlôdése, de a gom-babetegségek is erôsebben fertôzhet-nek. Fakadás után az atkák és a mo-lyok is tömegesen károsíthatják a szô-lôt, majd május második felétôl fôlega peronoszpóra lehet veszélyes a talajfelszínérôl fertôzô szaporítóképlete-inek tömeges megjelenésével.

Idén erôs lehet a szôlôperonoszpóra

A csapadékos tavaszok jó elôzményeia korai, gyakran járványos mértékû pe-ronoszpórafertôzéseknek. A gombaminden zöld növényi részen fertôz. Akórokozó számára a legkedvezôbb atartósan meleg, párás, gyakran esôsidô. Az elsô fertôzések május köze-pén, végén alakulnak ki. A leveleken

a fertôzés helyén megjelenô sárgaolajfolton párás, meleg idôben spo-rangiumtartó gyep (1. kép) képzôdik,ahonnét a kifejlôdô konídiumokkaltovábbi fertôzések jönnek létre. Afürtök tavasszal a fürtmegnyúlás idô-szakától zsendülésig fertôzôdhetnek.Egyes évjáratokban a mediterrán lég-áramlatokkal beérkezô konídiumokokoznak fertôzéseket. A védekezésttekintve nagyon fontos a megelôzés. Apermetezéseket akkor kezdjük el,amikor még nem történt fertôzés, nemalakultak ki olajfoltok az ültetvény-ben. A virágzásig történô védekezé-sek során kontakt, szerves hatóanya-gú gombaölô szereket használhatunk(pl. Antracol 70 WG, Bravo 500,Dithane DG Neo-Tec). A készítmé-nyek kellô védelmet biztosítanak eb-ben az idôszakban a peronoszpóra el-len. A virágzástól a fürtzáródás idô-szakáig, az intenzív hajtásfejlôdés sza-kaszában a legérzékenyebb a szôlô abetegségekre. Ebben az idôszakban avédekezéseket felszívódó vagy kon-takt és felszívódó készítmények kom-binációival célszerû elvégezni (pl.Mildicut, Valbon, Quadris Max, Per-gado F, Cabrio Top). A készítményekközül célszerû a folpet hatóanyagot istartalmazóakat választani, mivel így aszürkepenész ellen is védelmet tu-dunk biztosítani. A folpet hatóanya-got tartalmazó készítmények hátrá-nya, hogy I. forgalmi kategóriába ke-rültek és sok termelô számára nem el-érhetôk. A felszívódó gombaölô sze-rek elônye, hogy gyorsan bejutnak anövénybe, a csapadék nem befolyá-solja hatásukat. A növény szövetei-ben belülrôl fejtik ki hatásukat a kór-okozóval szemben. A felszívódó ké-szítmények a növényben csúcsirány-ba szállítódnak, így a fiatal hajtásré-szen is kifejtik hatásukat.

Szôlôlisztharmat

A kórokozó a lombozaton az egész ve-getációs idôben, a fürtökön virágzás-tól zsendülésig okoz fertôzést. A gom-bának kedvezô a párás, meleg idôjá-rás. Az elmúlt évek tapasztalatai azt

A szôlô védelme fakadástól virágzásigA tavalyi évben a szôlô számára kedvezô idôjárás volt. A termésmennyisége és minôsége is jól alakult. A peronoszpóra és a liszt-harmat a termés mennyiségére nem voltak hatással, a nyár máso-dik felének idôjárása pedig a szürkepenész fellépését nem tette le-hetôvé. De vajon mi várható 2013-ban, milyen növényvédelemrelehet szükség a hosszúra nyúlt tél után ezen a kései tavaszon?

1. kép. Peronoszpóra sporangium-tartó gyep




mutatják, hogy a fô problémát az iva-ros alak okozza. Az aszkospórás fertô-zésbôl induló tünetek már május kö-zepén-végén észlelhetôk. A levelekenelszórtan apró telepek jelennek meg afertôzés következtében. A fürtökönelôször fehér bevonat képzôdik (2.kép), majd késôbb felreped a bogyó-héj, amely fertôzési kaput jelent aszürkepenész számára. A lisztharmatelleni védekezésnél is a legfontosabba megelôzés. A védekezéseket 4–6 le-veles állapottól kell elkezdeni, mivelilyenkor még nem jön létre tömegesfertôzés. Virágzás elôtt a kontakt ható-anyag-tartalmú készítményeket hasz-náljuk (Thiovit Jet, Kumulus S, Ne-cator 80 WG, Microthiol Special,Karathane Star). Fürtmegnyúlástólnagy odafigyelést igényel a szôlô, mi-vel a fürtök ekkor a legfogékonyabbaka lisztharmatfertôzésre. Ebben az idô-szakban a védelmet a felszívódó hatá-sú gombaölôszerekre (Falcon 460 EC,Systhane Duplo, Rally Q SC, Talen-do, Topas 100 EC, Vivando) és agomba légzését gátló strobilurin(Cabrio Top, Quadris Max) készítmé-nyekre alapozzuk. Erôs fertôzésveszélyesetén javítja a felszívódó készítmé-nyek lisztharmat elleni hatását, haazokat Karathane Starral és kén tar-talmú készítménnyel (Thiovit Jet,Kumulus S, Necator 80 WG, Mic-rothiol Special) együtt juttatjuk ki.Meleg idôjárás esetén viszont figyelnikell arra, hogy a kénkészítmények 25°C felett perzselést okozhatnak.

Szôlô szürkerothadása

A kórokozó a szôlô minden zöld részétfertôzheti, de legnagyobb veszélyt afürtökre jelenti. Jelentôségét növeli,hogy a gomba polifág kórokozó, vala-mint hogy az élô és elhalt növényré-szeken is fennmarad. A kórokozó szá-

mára a csapadékos, mérsékelten me-leg idôjárás a kedvezô. A szürkepenészelsôsorban sebzéseken keresztül (jég-verés, molykártétel, sérves bogyó) jutbe a növénybe. A védekezést tekintvea legkritikusabb idôszak a virágzás (3.kép), a fürtzáródás elôtti és az érés idô-szaka. Virágzáskor elegendô a folpethatóanyag tartalmú készítmények(Folpan 80 WDG, Curzate F, PergadoF) kijuttatása, amelyek sok esetbenvédelmet biztosítanak a peronoszpóraellen is. A strobilurin készítmények(Cabrio Top, Quadris Max) is nagyonjó hatékonysággal védik meg a szôlôta szürkepenésszel szemben.

Levél- és gubacsatkák

Idén tavasszal várhatóan az atkákkártétele erôs lesz. Ez az erôs kártéte-li veszély abból is adódik, hogy a leg-több borvidéken jelentôsebb lehûlé-sek nem fordultak elô, amelyek ha-tást tettek volna az atkákra. A tavalyiév nyara száraz és meleg volt. Ez ked-vezett az atkák nyári felszaporodásá-nak, ráadásul sok helyen az aszályosidôjárás miatt már július közepén be-fejezték a károsítók elleni védekezé-seket. Augusztus folyamán az atkák avédelem nélküli szôlôkben, ha nem isgyorsan, de biztosan elôretörtek.

A hideg tavaszi idôjárásban már arügypikkelyek védelmében megkez-dik az atkák a még ki sem fakadt haj-tások szívogatását. Fakadást követô-en a fejlôdô, kis hajtásokat is nagyszámban szívogathatják, így májuselejére jelentôs károk alakulhatnakki. A kártétel felismerését nagybanmegnehezíti, ha a hajtások lassan fej-lôdnek, és a kártételek így alig észlel-hetôk. Az atkák a szívogatásukkal je-lentôsen visszavetik a növények kez-deti fejlôdését (4. kép).

A kártétel megelôzésére a védeke-zést a telelôhelyekrôl a rügyek felévándorló egyedek megjelenésekorkell elkezdeni. Amennyiben a szôlôaz atkák vándorlásának idôpontjábanmég csak gyapjas állapotban van (ez agyakoribb eset), akkor a Thiovit Jetjavasolható, 12 kg/ha dózisban.Amennyiben a vándorláskor a szôlômár fejlettebb és vannak kis kiterültlevélkék, akkor már a speciális atka-ölô készítményekkel is védekezhe-tünk (Envidor 240 SC, Flumite 200,Sanmite 20 WP, Cascade 5 EC). Mi-vel ezek mind kontakt készítmények,korábbi – fakadáskori – kijuttatásuknem javasolt, mert csak a már kite-rült, kis levélkéken képesek megkö-tôdni és kifejteni hatásukat.

A továbbiakban a kén rendszeres(legalább 4 alkalommal), egész évenát tartó okszerû használatával – spe-ciális atkaölô szerek nélkül is – álta-lában a kártételi szint közelében tud-juk tartani a kártevô egyedszámát.

Szôlômolyok

A szôlômolyok elsô nemzedéke ápri-lis-májusban rajzik. A lerakott tojá-sokból kikelô hernyók a kis fürtökönkárosítanak. Az ellenük való védeke-zés idôzítését célszerû szexferomon-csapdás rajzásmegfigyelésre alapozni.A csapdákat már április közepén cél-szerû kihelyezni. A csapda a hímegyedeket gyûjti és az elsô nagyobbrajzáscsúcs után 7–10 nappal célszerûa molyok elleni permetezést idôzíteni(pl. Karate 2,5 WG, Cascade 5 EC,Affirm, Steward 30 DF) készítmé-nyekkel.

Dr. Gabi Géza Tolna Megyei Kormányhivatal

Növény- és Talajvédelmi IgazgatóságSzekszárd

2. kép. Lisztharmat bogyón 3. kép. Szürkepenész virágzás elôttlévô fürtön

4. kép. Atka által szívogatott, viszszamaradt hajtások





Anövénytermesztés talán leg-érzékenyebb területei a szôlô-és gyümölcstermesztés. A

számtalan kórokozó és károsító ellenivédekezés egyrészt igen költséges,gondoljunk csak arra, hogy nem eléga fertôzés megjelenése után permetez-ni, hanem meg kell próbálni a per-metezésekkel megelôzni azt. Másrésztpedig, ha biztosra akarunk menni, abôven alkalmazott növényvédô sze-rek súlyosan terhelik környezetünket,rosszabb esetben, gondatlanság ese-tén akár veszélyesek is lehetnek.

A korszerû növényvédelmi elôrejelzés

Az eredményes védekezés alapja – aszôlônél különösen – a megfelelôidôpillanatban elvégzett növényvé-delmi beavatkozás. Az immár Ma-gyarországon is több forrásból besz-erezhetô növényvédelmi elôrejelzôrendszerek (Agrárin, Quantislabs)ebben tudnak a gazdálkodóknak se-gítséget nyújtani a csúcstechnika se-gítségül hívásával.

Az egyes forgalmazók által „szôlô-ôrnek” is elkeresztelt berendezések(iMetos®, SmartVineyardTM) olyana mikroklímát figyelô kis meteoroló-giai állomások, amelyek folyamato-san mérik és magadott idôközönkéntrögzítik a területen várható betegsé-gek kiváltó okait, mint például ahômérsékletet, a páratartalmat, a le-vélfelületi nedvességet stb. A terü-letrôl begyûjtött és eltárolt adatokváltozásait elemezve a szolgáltatáslelkét jelentô számítógépprogram kitudja számítani az egyes kórokozók éskártevôk – peronoszpóra, liszthar-mat, szürkepenész, feketerothadás,

szôlômoly – fellépésének a valószínû-ségét, sôt hozzá tudja rendelni a szük-séges növényvédelmi kezelés idejét,hatóanyagát, még akár a dózisát is.Ehhez a számításhoz a program agyártó által eredetileg betáplált, azadott területre érvényes korábbi ada-tokat használja fel, amelyeket azon-ban folyamatosan frissít a telepítésutáni információkkal, így egyre pon-tosabbá válik.

A találó elôrejelzéshez pontos adatokszükségesek, így különösen szôlôben, gyü-mölcsösökben, ahol esetleg a domborzat isváltozatos, a berendezéseket olyan sûrûn,néhány hektáronként szükséges telepíte-ni, hogy azok valóban követni tudják ahelyi mikroklíma változatos viszonyait.Az egyszer felállított berendezés helyét pe-dig nem célszerû változtatni.

A berendezések rendeltetésszerûhasználata esetén akár 30–40%-osnövényvédôszer-megtakarítás iselérhetô, így a bekerülési költségek40–60%-os állami támogatás mellettakár egy év alatt is megtérülhetnek.(Beszerzés elôtt célszerû tájékozódnia mezôgazdasági géplistában.) Léte-zik az országban már olyan elôrejelzôhálózat is (BASF), amely a meteoro-lógiai állomások adatait szakemberekbevonásával értékeli, és így ad terü-letre szabott elôrejelzést a hálózathozcsatlakozott termelôknek.

A kihelyezett berendezések bizton-ságát elektronikus lopásgátló rendszervédi, ráadásul a készülékek vezetékeknélkül kommunikálnak egymással, té-lire pedig egyszerûen leszerelhetôk.

Szükség esetén az elôrejelzô rend-szert olyan szenzorokkal és adatbázis-okkal is lehet bôvíteni, amelyek azeredetileg tervezett növényi kultú-rán túl más növények védelméhez,

vagy akár az öntözés vezérléséhezszükségesek.

Hamarosan kötelezô is lehet

Dr. Gabi Géza, Tolna Megyei Kor-mányhivatal, Növény- és Talajvédel-mi Igazgatóság megbízott igazgatóhe-lyettese arról tájékoztatott, hogyjövô évtôl törvény fogja elôírni azelôrejelzés szükségességét a növény-védelmi kezelések idôpontjánakmegválasztásához. A jogszabály vi-szont a szôlészetekre bízza, hogy azoktulajdonosai, illetve mûvelôi az elô-rejelzés érdekében szakemberhez for-dulnak, vagy inkább megveszik aszôlôôröket. Aki beszerzi mûszereket,az a késôbbiekben ezekre való hivat-kozással elkerülheti a hatósági fele-lôsségre vonást. A fontos, hogy a ha-tósági ellenôrzéskor meg kell tudnimondani, minek az alapján hozottmeg a termelô egy adott növényvé-delmi döntést. Természetesen havivagy éves díj ellenében csatlakozhategy elôrejelzési hálózathoz is.

Jövôre tehát mindenkinek, akimezôgazdasági termelésben dolgozik,kötelezô lesz az integrált termelés. Aszaktárca viszont már nem ír ki új pá-lyázatot az agrár-környezetgazdálko-dásban eddig részt vettek számára.

A szôlôôrökkel kapcsolatban aszakember elmondta, hogy idehazatöbbféle ilyen mûszer van forgalom-ban, és a felhasználóknak nincs okukpanaszra egyik esetében sem. A ma-gyar, osztrák és német berendezésekegyaránt jól megalapozzák a szakmaidöntéseket.

– Ezeket a döntéseket régebbenszámításokkal, tapasztalati megfigye-lésekkel hozták meg fôként nagy gya-korlattal rendelkezô szakemberekítéletére alapozva. Egy éjszakai esôután azonban nehezen lehetett biz-tosra venni, hogy a gombabetegségetelôidézô nedvesség elérte-e a kritikusnyolc órás idôtartamot. A szôlôôrökmost pontosan mérik az adatokat,lehetôvé téve az ésszerû beavatkozást– összegzett Dr. Gabi Géza.

VB

Madárijesztôk helyett szôlôôrAz intenzív, iparszerû technológiával kapcsolatos technológiai ésfogyasztói kockázatok következtében a mezôgazdasági technoló-giákban is lényeges változások zajlanak, ezek között terjednek azúgynevezett alacsony inputú technológiák. Ebben a folyamatbanaz integrált növényvédelem szerepe is felértékelôdött. 2014-tôl e technológiák alkalmazása az EU-tagországokban kötelezô lesz.Az integrált növényvédelem fontos alkotóeleme növényvédelmielôrejelzés.







Nagyon fontosnak tartom aszôlôtôkék életét rongáló ésveszélyeztetô idôjárási hatá-

sok ismeretét, mert csak annak je-gyében tudunk védekezni ellenük. Avédelemhez pedig szakismeret szük-séges, melynek birtokában lehet akárokat megelôzni, gyógyítani.

Fagyhullámok

A Kárpát-medencében három a szô-lôt veszélyeztetô fagyhullám látogat-ja a magyar borvidékeinket, közöttükelsôsorban az Alföldön elterülôket: akésô tavaszi, a kora ôszi és a téli fa-gyok.

A késô tavaszi fagyok

A rügyfakadás után májusban, az ún.„fagyosszentek” idején és Szent Or-bán napján jöhetnek a tavaszi fagy-hullámok. Ilyenkor a fiatal, zöld haj-tások elfagynak a rajtuk fejlôdô vi-rágzatokkal együtt. Ezek általábanszállított fagyok, melynek hatására azelfagyás általában egyenetlen. Ez aztjelenti, hogy a tôkéken a hajtásokcsak részben fagynak el, súlyos eset-ben minden zöld rész sérül.

Védekezés: A tavaszi fagyokkalszemben gyakorlatilag nem tudunkvédekezni. A szôlôültetvényekbenesetleg a levegô keverésével vagy füs-töléssel próbálhatjuk az elfagyás mér-tékét csökkenteni. A fagyok után azelfagyott részeket csak pár nap utántávolítsuk el a tôkérôl, mert mindenzöld felület, ami asszimilál, még fon-tos a tôke fejlôdéséhez. Pár nap utánaz elfagyott részek elbarnulnak, meg-feketednek, majd elszáradnak. Amegfagyott hajtásokat az élô részigérdemes visszametszeni, a hulladékot

a talajba dolgozni vagy komposztál-ni. Nagy felületen a visszametszésköltsége miatt hagyjuk a tôkék ter-mészetes regenerálódását. A szôlôfaj-ták között nincs különbség a hajtá-sok elfagyásában, de az igen korán fa-kadó fajtáknál (az alanyok, a koraicsemegeszôlô-fajták: Csaba gyöngye,Irsai Olivér vagy a borszôlôfajták kö-zül a Vitis amurensis hibridek, pl. aKunleány) nagyobb az elfagyás lehe-tôsége, mint a lassan és késôn fakadó(Kövidinka, Kadarka) fajtáknál.

Kora ôszi fagyok

Már szeptember utolsó napjaiban,gyakrabban október elsô felébenmeglátogathatják szôlôültetvényein-ket, leginkább a tengerszint feletti200 m-es magasság alatt. Ekkor a ké-sôi érésû fajták vesszôi és fürtjei mégérésben vannak. A fagy hatására alevelek „perzselôdnek”, befejezik azasszimilációt, azaz nem képeznekcukrokat, aromaanyagokat és a für-tök, a vesszôk éretlenek maradnak.Az erôsebb fagyok (–2–3 °C) hatásá-ra a hajtások még be nem érett végeiis elfagynak.

Védekezés: A kora ôszi fagyokkalszemben ugyancsak lehetetlen véde-kezni. Megelôzôen az a megoldás,hogy a kora ôszi fagyjárta helyekreazokat a szôlôfajtákat ültessük, ame-lyek szeptember végéig biztonsággalbeérnek. E fajták közé tartoznak:Bianca, Chardonnay, Ezerjó, Gen-erosa, Karát, Müller-Thurgau, Nek-tár, Szürkebarát, Trilla, Zalagyöngye,Zenit, Zengô, Kékoportó, Korai bíbor,Turán, Medina stb., és a csemegeszôlô-fajták legtöbbje. Késôn érô fajták,amelyek beérése ilyen helyeken bi-zonytalan: Kövidinka, Rajnai rizling,Furmint, Cabernet sauvignon, Kadar-ka, Duna gyöngye stb. Ha megfagyottaz ültetvény, akkor mielôbb szüretel-jük le a tôkék termését, s akkor mégegy kis esélyt adunk a vesszôk beéré-séhez.

Téli fagyok

A legveszélyesebb és a legnagyobbkárokat okozó fagyhullámok a szôlônyugalmi idôszakában, a téli hóna-pokban érkeznek olykor –25 °C és–30 °C lehûlésekkel. A szôlô rügyeicsak –15 °C-ot tudnak átvészelni, te-hát a mélyebb lehûléseknél elfagy-nak. A rügyelfagyás alapján külön-böznek a szôlôfajták egymástól. Azelfagyás mértéke a szôlôfajták geneti-kai adottságától függ. A fagytûrô szô-lôfajták között például a Jubileum 75,az Ezerfürtû, a Leányka, a Kékfrankosa –19 °C-ot is jól tûrik. A Chardon-nay, a Chasselas, a Cserszegi fûszeres,a Generosa, a Rajnai rizling, a Caber-net franc rügyei még a –21 °C körülifagyokat is túlélik. A legbiztosabbfagytûrô fajták az interspecifikus(PIWI) fajták: Aletta, Bianca,Orpheus, Odysseus, Refrén, Dunagyöngye, Pannon frankos, amelyek–23 °C-nál még hoznak termést.Igen fagyérzékeny fajták általában acsemegeszôlô-fajták, a borszôlôfajtákközött pedig az Ezerjó, a Müller-Thurgau, a Kadarka, a Kékoportó, aMerlot. Vannak fajták, amelyek meg-fagynak, de fagyok után jól regenerá-lódnak, mint például a Kövidinka.

Szôlôfajtáink és a klímaváltozásMár több évtizede tapasztaljuk a légköri tartós felmelegedéseket,az idôjárási szélsôségeket és általában az idôjárásban hírtelen be-álló változásokat. Ha végignézzük az egyes idôjárási elemeket,azok szélsôséges elôfordulásait, káros hatásait, akkor láthatjuk aszôlôtôkéken okozott károk tüneteit. Ezeket és az ellenük valómegelôzést és védekezést foglalom össze ebben a cikkben a prob-lémák okulására és megoldására.




A szôlôtôkék –25 °C alatt fajtára va-ló tekintet nélkül elfagynak.

Védekezés: Fagymentes helyre kelltelepíteni a szôlôt. Vannak sík fekvé-sû területeken is szôlôültetvények,ahol a téli fagyhatásokat talajtaka-rással tudjuk kivédeni a fagyérzékenyfajtáknál. A szakszerûen végzett táp-anyag-ellátás (kálium-ellátottság)segíti a tôkék téltûrését. A nitrogén-túladagolás viszont stimulálja az elfa-gyást. Azokon a vidékeken, ahol atôkéket magas mûvelésre neveljük,például a síkvidéki borvidékeken, ottnélkülözhetetlen a fagytûrô szôlôfaj-ták használata. Az idôsebb tôkeré-szek (karok, törzsek) elfagyásakor asérült részeket az élô részig vissza kellvágni, s onnan indítani az új hajtá-sok nevelését.

Napsugárzás

A Földgolyót körülvevô légkör meg-sérült, azaz ózonlyukak képzôdtek,ahol káros sugárzások hatolnak a Földfelszínére. Ilyen káros sugár az UV-Bsugár, amely számos negatív hatástvált ki a szôlôtôkéken. Megperzseli aleveleket, a fürtökön a bogyókat. Abogyók szinte megégnek a fürt napsü-tötte oldalán. A napsugár UV-B tar-tománya olyan erôsen perzseli a bo-gyókat, hogy azok szinte megfônek,majd töppedve megbarnulnak vagymegfeketednek. Az így károsodottfürtrészek és bogyók kesernyés ízûek,gusztustalanok. A napégésre különö-sen a nagy bogyójú és vékony héjúcsemegeszôlô-fajták érzékenyek (An-géla, Pannónia kincse, Szôlôskertek ki-rálynôje muskotály, Teréz stb.)

Védekezés: A légköri problémákatmi emberek nem tudjuk megakadá-lyozni. Azonban az erôs napsugárzáskizárását csökkenthetjük szakszerûfitotechnikával. Azaz a lombsátratúgy kell kialakítanunk, hogy a fürtö-ket árnyékban vagy félárnyékbantartsuk. Ezért a tôkék napos oldalánne távolítsuk el a leveleket a vegetá-ció elején egészen a zsendülésig, mertazok védik a fürtöket az erôs napsu-gárzástól. Viszont esôs idôszakokban,az érési idô környékén a rothadékonyszôlôfajtáknál a fürtzónában érdemesa leveleket leszedni, de csak a tôkékárnyékos oldalán. Ez különösen fon-tos a csemegeszôlô-fajtáknál, ahol abogyók és a fürtök szépségét, ham-vasságát védenünk kell. A csemege-szôlô-termesztésben a levegôben lóg-va és árnyék alatt érdemes a fürtöketkinevelni, amihez a legalkalmasabbmûvelésmód a tendone.

Hôség

A szôlôtôkék életéhez és asszimiláci-ójához napfényre és hôre van szük-ség. De ha a léghômérséklet túl ma-gas (32 °C feletti), akkor a szôlô élet-funkciói redukálódnak, sôt leállnak,aminek következtében lecsökken aszénhidrátok, ezen belül a cukrok fel-halmozódása a növényi részekben,érés idején különösen a bogyókbanés a szôlôvesszôkben. Az utóbbiévekben a nyári felmelegedésekolyan gyakoriak és tartósak, hogymegzavarják a szôlô életfunkcióit,olykor a tôkék hôsokkot kapnak. Ahajtásnövekedés, a virágok terméke-nyülése, a fürtök és bogyók kifejlôdé-se és érése a hôség hatására leblokko-lódik. Sajnos a hôséghez gyakran szá-razság is társul, ami víz- és tápanyagfelvételi zavarokat okoz.

Védekezés: A hôség kivédéséhezigen fontos a szakszerûen megter-vezett növényállomány kialakítása.Egységnyi felületen növelni kell a tôszámot (2300 tôke/ha helyett a 10 000 tôke/ha), mert ezzel az állo-mányklímát is kedvezôen alakíthat-juk. A növényi fedettséggel csök-kentjük a talaj párologtatását (eva-porációt), a tôkék közötti légtérbenpedig magasabb lesz a levegô páratar-

talma, ami segíti a harmatképzôdést.Többen úgy hûtik a tôkéket, hogyhajnalban csak vízzel permetezik fe-lületüket.

Szelek, széljárások

Magyarországon az ÉNY-i széljárás azuralkodó, de számos esetben más-honnét fúj a szél. A szél erôsségét el-sôsorban a szél sebessége alakítja.Többször orkán erejû szelek érkeznekborvidékeinkre, ahol nagy pusztítá-sokat okoznak. A szélkárok megje-lenhetnek a támberendezés kidönté-sében, a hajtások letörésében, a leve-lek megtépésében, a fürtök és a bo-gyók horzsolódásában. A homokosterületeken a szél elhordja a talajt.Az a tôke, amely alól a szél a homo-kot elhordta, kiszárad.

Védekezés: A széljárta helyeken aszél erôsségének meggátlásához erdô-sávokat érdemes telepíteni. Ezek azerdôsávok egyben a szôlôt károsítóélôszervezetek természetes élôsködôi-nek is búvóhelyéül szolgálhatnak. Azültetvény sorait lehetôleg az uralkodószéljárással szemben derékszögben je-löljük ki, így a szél ereje megtörik.

Esôzés

A csapadék lehullása igen rapszodi-kus mennyiségben, eloszlásban, idô-ben és a csapadék formájában (esô,jég, ónos esô, hó) történik a klíma-változásnak köszönhetôen. Csapa-dékban leggazdagabb a május, júniusés a július, és legszegényebb a január,február, március és az október. Ha a




naponként lehullott mennyiséget fi-gyeljük meg, a kép még érdekesebb.A száraz periódusokban csak pár mil-liméter (3–10 mm) hull naponta, pe-dig a szôlônek a hatékony mennyiségminimum 25 mm/nap lenne. Ma-gyarországon a szôlôérés idején álta-lában kevés csapadékot kapunk, deamikor beértek a szôlôfürtök, a csa-padék már nem hiányzik, azonbanszámos esetben ilyenkor (augusztusvégén, szeptemberben) jön nagymennyiségû csapadék (50–60mm/nap). Ekkor megrepednek a bo-gyók és a repedéseken keresztül azon-nal fertôz a szürkepenészes rothadástokozó gomba. A rothadt fürtök pedigrontják a termés mennyiségét és abor minôségét. A rövid idô alatt le-hullott, nagy mennyiségû csapadék ahegyvidéki szôlôültetvények talajáterodálja, a víz a tôkék mellôl a ter-môréteget lehordja.

Védekezés: A szôlôültetvények léte-sítését megelôzôen ki kell építeni avízelvezetô rendszereket. Ha éréskornagy mennyiségben hull csapadék, ér-demes a fürtzónában a leveleket le-szedni azért, hogy a fürtök szüretig szá-radjanak. Ezt különösen a rothadé-kony fajtáknál (Furmint, Müller-Thurgau, Rajnai rizling, Kékoportó stb.)érdemes elvégezni. Megelôzôen pedigérdemes kálcium (Ca) tartalmú szerrelpermetezni a fürtöket a virágkötôdéstkövetô 60. napon. Ez a permetezéserôsíti a bogyóhéjat és az esôzéseknél abogyóhéj nehezebben fog felrepedni.A rothadt szôlô feldolgozásánál pedigügyelni kell a kénezésre. A rothadtszôlôt feldolgozás elôtt ne kénezzük!Mielôbb préseljük ki a leszüretelt szô-lôt és az ülepített és színelt mustot le-het kénezni. A kén ugyanis a rothadtbogyókból kiveszi a penészes ízeket ésezzel romlik a bor minôsége.

Jégesô

A csapadékformák közül a jégesôigen kártékony, a jégszemek méreté-tôl függôen kártétele változó. Sajnossokszor esô nélkül, szárazon hull aföldre, amikor kemény ütésekkelsebzéseket ejt a tôkéken. Az élô se-bek a betegségek fertôzésének helyeilehetnek.

Védekezés: A jégesô felhôket jég-elhárító rendszerekkel próbálják el-oszlatni, olykor sikeresen. A jégvertültetvényt, amint a talajra lehetmenni, réztartalmú szerekkel kell be-permetezni azért, hogy a friss sebfelü-leteket minél elôbb lezárjuk és a be-tegségek fertôzését ezeken a helye-ken kizárjuk. Bármennyi is a zöldrész, ami a jégverés után a tôkénmegmaradt, ameddig az új részek fej-lôdnek, hagyjuk meg, mert ezek mégasszimilálnak és éltetik a tôkéket.Azok a fajták érzékenyebbek a jégve-résre, amelyek hajtásai merevebbennônek (Ezerfürtû, Hárslevelû). Azidôsebb vagy a hajlékonyabb levelûfajták kisebb jégesônél a jégveréstjobban tûrik.

Szárazság, aszály

A szárazság vízhiányt jelent, az aszálypedig a vízhiány mellett az igen szá-raz levegôvel párosulva alakul ki. Te-hát az aszály a szárazságtól veszélye-sebb helyzet. A talajvizek lesüllyedé-se, a csapadék hiánya, a szeles idôjá-rás, némely esetben a szakszerûtlenfüvesítés okozza a talajok kiszáradá-sát. Ilyenkor a talajban lévô nedves-ség nem elegendô a tôkék vízigényé-hez és vízháztartásához. A szôlôfajtákvízigénye rendkívül eltérô. Egyes szô-lôfajták pazarolják a vizet (Bianca,Ezerfürtû, Hárslevelû, Müller-Thur-gau, Rajnai rizling, Zenit stb.), másokjól bírják a szárazságot (Cabernetsauvignon, Sauvignon blanc, Karát,Kövidinka, Zengô stb.), azaz jól gaz-dálkodnak a vízkínálattal. A cseme-geszôlô-fajták általában vízigényesek.

Védekezés: Szárazságban a vízhi-ányt öntözéssel tudjuk pótolni. Cse-megeszôlô-termesztés öntözés nélkülszinte lehetetlen, ha minôségi és pia-cos árut akarunk kapni. A borszôlôtermesztésénél is igen hasznos lenneaz öntözés, de ehhez nagy felületenkellene kialakítani az öntözôrendsze-reket, ami igen költséges, de a jövôrenézve igen hasznos lenne.

Másik lehetôség a talaj vízkészle-tének megtartása talajtakarással(szalma és egyéb növényi mulcsok al-kalmazásával), illetve szakszerû talaj-mûveléssel. A szôlô öntözése a szôlô-

bogyók zöldborsós állapotától egé-szen a zsendülésig tarthat. Elôbb a vi-rágkötôdés megzavarása, késôbb abogyórepedés miatt nem célszerû ön-tözni. Az önözésnél lehetôleg egyen-letes vízmennyiséget adagoljunk aszôlô egyenletes növekedéséhez ésfejlôdéséhez. Ha hirtelen nagy adagúvízzel öntözünk, akkor az éredô bo-gyók könnyen kirepedhetnek ugyan-úgy, mint a nagy esôzések után.

Hungarikum fajták

A klímaváltozás mindenképpenmegterheli az élô világot, így a szôlô-ültetvényeket is különösen akkor, haszakszerûtlenül, fajtaismeret hiányá-ban akarunk szôlôt termeszteni. AKárpát-medencében mindig is akontinentális klíma uralkodott aszélsôségeivel. Ezért nagyon nagy ér-tékeink azok a hungarikum fajták,amelyek itt évszázadok alatt megma-radtak hosszú idôn át alkalmazkodvaa helyi klimatikus adottságokhoz,például a gyakori téli fagyokhoz,hosszan tartó aszályos idôszakokhoz.De azok a hungarikumok is igen nagykincseink, amelyeket a magyar szôlô-nemesítôk hazánkban nemesítettekés közülük a legértékesebbeket az it-teni klímára szelektálták ki. A klí-maváltozás viszontagságos helyzetei-nél nagyon érdemes ezeket a lehetô-ségeket jól kihasználni és a szakmun-kákat idôben elvégezni.

Hajdu Edittudományos fômunkatárs

BCE Szôlészeti és Borászati IntézetKutatóállomása, Kecskemét











Ezt, a fajta jövôje szempontjából ígéretes szó-kapcsolatot munkacímként ajánlotta a szerkesz-tô, és mert tulajdonképpen a szerzô is azt gon-dolja, lehet itt szó valóban valamiféle feltáma-dásról, elfogadta a választást. Hangsúlyos a „va-lamiféle” jelzô az elôbbi mondatban persze,mert egyáltalán nincsen szó az útjából mindentelsöprô és máris diadalmaskodó tendenciáról. Deszó van a lassan-lassan kibontakozó esélyrôl. Deéppen mert ez az esély már jól látszik, érdemestalán áttekinteni, mi is a tartalma. Nézzük.

Akadarkát Hajdu Edit a magyarszôlôfajtákról szóló most megje-lent kézikönyve a „régi, nem ma-

gyar eredetû, a Kárpát-medencében meg-honosodott vörösborszôlô-fajták” cso-portjába sorolja, együtt a kékfrankossalés a kékoportóval. (Talán érdemes ittmegjegyezni, hogy olyan autochton kék-szôlô fajtát, amelyet ôshonossága okánhungarikumnak nevezhetnénk, s amely atermesztésben és a borforgalomban mér-hetô szerepet játszik, nem ismerünk.)

Nincs egyelôre tudományos közmeg-egyezés, hogy ezek a fajták mikor érkeztek korábbi ter-mesztési területükrôl a Kárpát-medencébe, illetve a tör-ténelmi Magyarország területére, s fôleg, hogy mikorraterjedtek el gazdasági értelemben is. A kékfrankos legva-lószínûbben az 1800-as évek közepén-végén. A kéko-portó a XVIII. század utolsó harmadától van jelen, az ak-kor beköltözô sváboknak köszönhetôen. A kadarka pediga délszláv népmozgásoknak a XV. század végétôl egyre jel-lemzôbbé váló hullámaival már a XVI. században, elôszörés számottevô mértékben a Szerémségben terjedt el.

A kadarka tehát vitathatatlanul a legrégebben ma-gyarnak mondható vörösbort adó szôlôfajta, és annál in-kább, mert jelentôs mennyiségben több mint egy évszáza-da csak a mai Magyarország területén termesztik.

Ezen a ponton találhatjuk az elsô fogódzót a feltáma-dás kérdésének megválaszoláshoz. Hogy tudniillik, havan többé-kevésbé, de elegendô hitelességgel magyarnaknevezhetô kékszôlônk, annak borát meg kell becsülnünk,a fajtát értékelnünk, a magunkénak tudnunk és ilyennekhirdetnünk.

Mindent tud!

Ôshazája – láttuk – nem Magyarország. S megoszlanak avélemények arról, hogy persze délrôl érkezett a mi föl-dünkre, de Isztambul (egyik) külvárosa-e a névadó

(Üszküdar), s ezért az a vidék az ôsforrás, vagy a mai Al-bánia, illetve Montenegro határvidéke: Shkodra, Skadar,régi magyarul Szkutari.

Ami biztos, a Szerémségbôl, Délvidékrôl két úton ván-dorolt tovább észak felé. Egyrészt és fôleg a Duna völgyé-ben. Bácska, Bánát, Villány, Baja, Szekszárd, Buda vona-lán, innen keletnek fordulva Eger, Tokaj-hegyalja térsé-géig. Másrészt egy másik útvonalon Szerbia–Bulgária ha-tárvidéke felôl (ez kétségtelenül közelebb esik Üszkü-darhoz, mint Shkodrához), így érkezve meg Ménesre, azÉrmellékre, Husztra, Ugocsára.

Ha összerakjuk ezeknek az útvonalaknak a földrajz – éstalaj- meg terroár – jellemzôit, azt konstatálhatjuk, hogyegymástól jelentôsen eltérô talaj- és éghajlatviszonyok

között kellett termôfelületet találniukazoknak a gazdáknak, akik belefogtak atermesztésébe. S ha ehhez hozzátesszük,hogy fôleg a filloxéravészt követôen mi-lyen remekül érzi magát (azóta is) az Al-föld homokján, szélsôséges idôjárási kö-rülmények között, levonhatjuk a követ-keztetést: a kadarka alkalmazkodóképes-sége szinte páratlan. Többek között emi-att az ország kadarkaállománya számos(számtalan) változatban testesül meg, azazonosított klónok száma több tucat mais, amely változatok közül ismét terme-lésbe vonható, újra telepíthetô több

mint féltucat alfaj: immár hivatalosan. (Kiválasztásukbana pécsi Szôlészeti és Borászati Kutató Intézet játszik meg-határozó szerepet.)

Ez azért fontos, mert mindenki, aki borunk élvezeti éstartalmi értékeit vizsgálja, egybehangzóan vallja, nem azegy változatból álló ültetvény, hanem a sokféleségbôl ér-kezô ízek-illatok nyújtják a jó esélyt arra, hogy a termékkitûnjön az átlagból, a borbarátok és a kereskedelemörömére. S ez magának a fajtának a mondhatni történel-mi érdeme, amely képességeinek hasznosítása most ismételôtérbe került, fôleg a kézmûves borászatoknál, aholoda tudnak figyelni a kadarka termesztésének általánoskockázataira is. Merthogy ilyenek is vannak (még haesetleg nem is bôvebben, mint más fajtáknál, ami miattezek és a kadarka is kevésé alkalmas a nagyüzemi ter-mesztésre).

Ide kívánkozik leszögezni: a kadarka nem csak ilyen ér-telemben tud szinte mindent, ha a boráról van szó. Re-mek rozé, kitûnô siller, másutt magas alkoholtartalmú„nagy” vörösbor, de akár vékonyabb, fröccsnek való, s haéppen olyan területen talál hazát, mint Ménesen például,szinte minden évben aszú is készíthetô belôle. Legújab-ban pedig pezsgôalapanyagként is bevált, továbbá az ür-möst (a rácürmöst) is sokáig ebbôl a szôlôbôl varázsoltáka poharakba azokon a borvidékeken, ahol divat volt eztaz édes-csalós italt évszázadokon át készíteni.

A kadarka feltámadása




Ötszáz hektár jó kezekben

A XVIII. század végétôl ez volt a legelterjedtebb szôlôfaj-tánk. A XIX. század elején még az ültetvények hatvanszázaléka a kadarkás Magyarországon. A XX. század köze-pére (már csak a kékszôlôket számítva) mintegy ötvenszázalék körüli a részesedése, de még ez is 47 ezer hektártjelent (1960-ban), azaz a magyarországi ültetvények kö-zel negyedét. Aztán zuhanni kezd a fajta ázsiója. 2000-ben 993(!) hektáron terem, 2011-ben ennek is alig a fe-le, kereken 500 hektár (az adatok forrása: Hajdu Edit:Magyar Szôlôfajták, Mezôgazda Kiadó, 2013). Nem kellsokat tûn?dni azon, miért épült le ilyen rohamosan, fôlegaz ezerkilencszázhatvanas-nyolcvanas években az országkadarkás szôlôállománya. A szôlô- és borklultúrában(utóbbit talán nem is illik ebben a korszakában a fogyasz-tásnak kultúrának nevezni) a mennyiség megtermelésevált az elsô, a legfontosabb szemponttá. Többek közöttazért, mert tôlünk keletre és északra minden mennyiségetbeszámítva szállítottak érte a táboron belül energia- ésnyersanyag szállítmányokat. Márpedig a kadarka nembírja a házgyári tempót, még az a változata sem igazán (aP9-es), amelyet kifejezetten az új igényekre nemesítettekklónváltozataiból a kilencszázötvenes években.

A (nagy)kereskedelem persze nem jött emiatt zavarba.Hiszen a piac változatlanul igényelte a kadarkát. Amitévszázadok alatt megkedvelt a közönség, nem szabad ésnem is célszerû, mondhatni ráfizetés, megvonni tôle.Úgyhogy készült kadarkás palack százezer számra megkannás, kimért is, amennyi kellett, de csak a címke voltaz igazi. Ez aztán lassan elvette a kedvét mindenkinek,aki belekortyolt. Presztízse rohamosan hanyatlott, s hama megkérdezünk bárkit, akinek nem volt módja, csakelôször negyven-harminc-húsz esztendôvel ezelôtt meg-kóstolni, hogy mit gondol róla, ránk csodálkozik, mit isakarunk tôle? Falmelléki kocsisbornak se jó.

Van-e – igen, ez a kérdés – van-e feltámadás? Mertnem sok értelme van azt keresni, mit rontottunk el, mittett tönkre ötven év alatt a magyar szôlész-borász társada-lom, inkább azokat kell ünnepelni, akik felismerték: voltvalamink, ami csak a miénk és kivételes érték. Ha csakáldozatok árán lehet újrateremteni, hát meghozzák ezt azáldozatot. Elsôsorban nem üzleti megfontolásból. Hanemmert megértették: van dolguk a világon. Törôdni élôörökségünkkel.

A kadarka körei

Az utolsó összesített adat a kadarka hazai termôterületé-rôl gyakorlatilag három esztendôvel ezelôtti. A kadarkacímkével és tartalommal árusított borok forgalmárólsemmiféle információ nem áll rendelkezésünkre.Mi, kadarkabarátok, viszont jeleket látunk, s örömmelkonstatált jeleket.

Azt például, hogy néhány hete immár tizennyolcadikalkalommal rendezték meg a szervezôk Kiskôrösön aNemzetközi Kadarka Versenyt (azért nemzetközi, mert

részt vesz azon Ballag Géza Ménesrôl és Maurer OszkárHajdújárásról), ahol jóval több mint száz mintával méret-ték meg palackozott kadarkákkal boruk minôségét kadar-kás borászaink. Azt, hogy a 2010-ben alakult KadarkaKör havonta megrendezett borvacsoráin immár majd fél-száz, fôleg kézmûvesnek nevezhetô borászat mutatta beközel százötven kadarkáját, amelyek közül a hónapról hó-napra felkészültebb kóstolók már mintegy ötvenet minô-sítettek 19 pont felett (az adható maximális pontszám20). Hogy ezeken a vacsorákon a legjobb hazai borászok– akiknek a családneve is márkanév – számolnak be ar-ról: telepítenek, folytatják, nem hagyják magára a kadar-kát. Hogy a Kadarka Kör Budapesten hozzáfogott a haj-dan legendásan híres Budai Vörös szôlôfajtáinak újratele-pítéséhez a Svábhegyen (amely fajták között a kadarka arészarányos fôszereplô). Hogy ugyancsak a Kadarka KörJókai Mór egykori szôlôskertjének helyén az ország kadar-kás szôlész-borászainak oltványaiból 2012 tavasza ótamegkezdte és idén befejezi Kadarkáink Kertjének kiépíté-sét: remek marketingfelületet nyitva a fajtának és elköte-lezettjeinek. Azt, hogy három éve mûködik a másik, ameghívásos kadarkaminôsítô verseny, a Kadarka Szalon,amelyen egyre több a remek bor. Hogy megalakult kétéve Szentendrén is a Kadarka Kör, s hogy hasonló lobbi-csoportok megalapítását tervezik szinte minden borvidé-künkön.

Határozottan úgy tûnik tehát, egyre többen vannak aszakmában és a szakmával barátságban élôk körében, akikelhatározták, és nem csak beszélnek róla: újra méltó sze-repében kell bemutatnunk a borbarátok körében, itthonés külföldön, azt a borunkat, amire minden szempontbóljoggal lehetünk büszkék. Amely ugyan sohasem lesz vi-lágkereskedelmi tétel (ahogy a magyar sem lesz világ-nemzet), de amelyet büszkén és a kudarc veszélye nélkülkínálhatunk vendégeinknek itthon és külföldön. Az ide-genforgalomban és a mustrákon, a versenyeken és a fesz-tiválokon.

A kadarka feltámadhat. Régi dicsôsége talán már nemkésik soká az éji homályban. Mert persze utóbbiból is vanbôven most is, s mindig, körülöttünk.

Buza Pétera Kadarka Kör fôkadarnagya




Ebbôl az értékesített mennyiség-bôl közel 9 millió a belföldi pa-lackos bor, amivel a Varga Pin-

cészet 2005-ben piacvezetôvé vált amagyar piacon. Autentikus, szakma-ilag hosszú távon elkötelezett borá-szatot épít. A ’90-es évek végénnagyarányú szôlôtelepítésbe kezdett,melynek eredményeképpen ma 200hektárnyi szôlôterülettel rendelke-zik. Az ültetvények legnagyobb részea Balaton körül helyezkedik el, de azEgri borvidéken is rendelkezik 60hektár szôlôvel. A saját termesztésûszôlôalapanyag feldolgozása melletttöbb mint 300 szôlôtermelôtôl vásá-rol fel szôlôt.

Korszerû technológiák, berendezések

– Borászati tevékenységünkbenegyütt élnek a legújabb csúcstechni-kák és a régi hagyományôrzô tradíci-ók. A leghigiénikusabban kezelhetônemesacél tárolók, az irányítható hû-téstechnika, az automatizált szôlôfel-dolgozó és borpalackozó rendszerekmint új technikák nélkülözhetetle-nek a szôlô feldolgozásában, a bor tá-rolásában és töltésében, csomagolásá-ban. A kíméletes préselés, a mustnakaz erjesztés elôtti tisztítása, az erjedésalatt keletkezô hô automatikus elvo-nása, a higiénikus tárolás és korszerûszûrés a magas minôség elérésének el-engedhetetlen feltételei. A borok ér-lelésében azonban tovább él a tradí-ció, a legnagyobb minôséget képvise-lô borok ma is fahordóban és majdpalackban érlelôdnek.

A pincészet technológiai fejleszté-se az utóbbi 6 évben felerôsödött,évente 5–600 millió forintot költ er-re a célra. Ahogy általában a borásza-tokban, a technológiai fejlesztés a mipincészetünknél is több irányú volt.

Az egyik irányt a technológia elôre-haladása vezényelte, illetve az azigény, hogy költséghatékonyan, job-ban, könnyebben, kevesebb élômun-kával dolgozzunk. A másik irányt ajobb minôség, a nagyobb tisztaság éshigiénia követelménye szabta meg.

Pincészetünk tavaly a már meglé-vô mellé vásárolt egy hasonló elvenmûködô, nagy teljesítményû, jó mi-nôségben dolgozó bogyózógépet. Apréselés korszerûsítése érdekébennégy Bucher-típusú, 150 hektolite-res, pneumatikus szôlôprést állítot-tunk be. Ezek a gépek jelenleg a leg-korszerûbbnek számítanak, és alkal-masak rá, hogy a lehetô legkímélete-sebben préseljük ki a szôlôt. A fehér-szôlô bogyózása után a cefre egybôl azalacsony nyomású présekbe kerül,így elkerülhetô, hogy a szôlômag apréselés során összeroppanjon.

A következô technológiai lépésborászatunkban a kipréselt mustokkülönválasztása, majd kezelése. En-nek az a lényege, hogy a mustokat le-hûtjük, leülepítjük, évjárattól függô-en esetleg derítjük, és a tiszta mustotvisszük át erjesztésre. Az erjesztésnélkülönösen fontos, hogy az szabályo-zott körülmények között, alacsonyhômérsékleten történjen. A piacmeghatározó szegmensét képviselô,gyümölcsös, könnyû borok esetébenez kiemelt jelentôségû.

Mivel az erjesztés idôtartama a hô-mérséklet csökkenésével meghosszab-bodik, többletkapacitásokra van szük-ség mind a hûthetô erjesztôtartályok,csöves hôcserélôk, mind pedig az eze-ket ellátó hûtôkompresszorok eseté-ben. Ennek érdekében pincészetünkhárom Daikin hûtôkompresszort, ti-zenkét 1000 hl-es erjesztôtartályt vá-sárolt. A hûtés jelentôségét továbbnövelte az a körülmény, hogy 2011-

ben, de különösen a 2012-ben extrémmeleg volt az idôjárás szüretkor.

A következô technológiai folyamata borok derítése, szûrése valamint hi-degkezelése. A szûrésnél régóta hasz-nálja a pincészet a cross-flow szûrésitechnológiát. Ez utóbbit az elmúltévekben kezdték a borászatok széles-körûen alkalmazni, nekünk e téren 15éves tapasztalatunk van. A meglévôcross-flow szûrôink mellett egy leg-újabb fejlesztésû szûrôt is vásárolt pin-cészetünk. A szûrést követô hidegke-zelést hagyományos elven mûködôberendezésekkel végezzük. A borokatlehûtjük hidegkezelô tartályokbanmínusz három fokra, így megtörténika borok hidegstabilizálása.

A fehérborszôlô feldolgozási tech-nológiájának fejlesztése mellett nagyhangsúlyt fektetünk a vörösborkészí-tés fejlesztésére is. A 2003-as szüret-tôl kezdve a vörösbor erjesztést leg-nagyobb részben Ganimede tartá-lyokban végezzük.

Pincészetünk egy korszerû, 10 000palack/óra teljesítményû palackozó-sorral rendelkezik. A palackozásitechnológia területén az utóbbiévekben megteremtôdött annak afeltétele, hogy üzemi körülményekközött mérhetôvé váljon a borokoxigéntartalma a palackozás során.2011-ben beszerzésre került egyolyan készülék, amellyel a palackozásután is megállapítható a borok oxi-génszintje. Így befolyásolni tudjuk,hogy a különbözô stílusú borokat mi-lyen oxigénszint mellett palackozzukés milyen áteresztôképességû zárásimódokat alkalmazzunk. Ennek ered-ményeképpen a palackozott borainka bortípusnak megfelelôen fejlôdnek,és palackozás után hosszabb idôn ke-resztül megôrzik minôségüket.

A borok oxigéntartalmának szabá-lyozásához két Nitrogén generátort ál-lítottunk munkába szintén 2011-ben.

Pincészetünknél 2012-re megte-remtôdtek a legmagasabb szinten tör-ténô borászkodás technikai feltételei.További fejlesztéseink az ágazatbanmegjelenô új technológiák kipróbálásaés esetleges bevezetése, valamint a ne-héz fizikai munkát csökkentô csoma-golóberendezések beszerzése lesznek.

VB

Egy korszerû pincészetA Varga Pincészet évente több mint 11 millió palack bort és pezs-gôt értékesít. A nagyüzemi méretû termelés lehetôséget ad arra,hogy a legkorszerûbb berendezésekkel és a legújabb technológiaiszínvonalon állítsák elô termékeiket, rendkívül költségtakarékos mó-don. A pincészet mostanáig végrehajtott technológiai fejlesztéseirôlkérdeztük Csiszkó Gábort, a cég termelésért felelôs ügyvezetôjét.




XVIII. évfolyam SZAKMAI FOLYÓIRAT – MAGAZIN · tekben nagyon megdrágult lédig bor. Az okokat aligha kell sorolni, tavalyi fagyok és szárazság, néhol betegségek egyaránt

Documents