Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály

Csongor és Tünde

Előzmények - Árgilus

• A széphistória az 1570-es években keletkezett, Shakespeare gyerekkora idején.

• Szerzője, Gergei (Gyergyai?) Albert Balassi Bálint köréhez tartozhatott.

• Legkorábbról 1630 körülről ismertek kiadásai.

Még Vörösmarty előtt -

• Shakespeare: Szentivánéji álom• Shakespeare: Vihar, Hamlet• Goethe: Faust• Mozart: Varázsfuvola – librettó:

Schikaneder• Ezeregyéjszaka meséi

Majd Vörösmarty után - az Árgilus motívumainak későbbi

folklorizálódása

• Népi dallamkincs és népmesevariánsok• Verses feldolgozások: Vörösmarty,

Eminescu, Madách• Operalibrettó: Gárdonyi• Opera: Tihomir Vujièiæ • Filmnovella és mesefilmterv:Domokos

János, Jankovics Marcell • Képzőművészet

• Lakatos Artúr gobelinjei

• Józsa Judit kerámiája

Keletkezéstörténet• 1821 okt.: V.M. megveteti és Börzsönybe küldeti

magának „Argyrus Király” mesés költeményét.• 1827 ápr.-jún.: Kiskeszi – kézirat első fele

elkészül (egyetlen kézirat – 1924-ben kerül elő a költő dédunokájától).

• A munka félbeszakad Kisfaludy pénzt ígérő ajánlata Eger

• 1830 okt.: a Csongor és Tünde elkészül• 1831-ig a cenzúra tiltja a megjelenést még ez

évben megjelenik• 500 pld.• 1879. dec.1.: V.M. születésnapja – első színházi

bemutató: Nemzeti Színház – r.: Paulay Ede

• egy színházi adaptáció részlete ízelítőként

Műfaj: drámai költemény/ emberiségdráma

A XIX. Század jellemző műfaja, a klasszikus tragédia felbomlásakor keletkezett. Általában olvasásra szánt mű, melynek középpontjában filozófiai kérdések állnak. Jellemzője, hogy a drámaisággal a költőiség, a cselekményességgel a gondolatiság egyenrangúvá válhat, sőt a gondolatiság el is nyomhatja a cselekményességet. Az emberi lét, a történelem végső kérdéseire keresi a választ, világának megformálásához mítoszi – bibiliai, antik, nemzeti vagy egyéni/teremtett, illetve mesei – elemeket is felhasznál.

Árgyélus és a csillagok

Árgirus ~ Tejutat járó hősök ~ a vadászó Ikrek ~ Hunor és Magyar ~ Csaba királyfi

„Ez a fiú megunta étkeit,S most csillagokra éhezik szegény.”

A történet is Szumírig, Indiáig követhető vissza.

A sumér Gilgames termő életfát őrző nőalakkal és hattyú-kísérőkkel.

Alászállott mítosz - archetípusos vezérmotívumok

mítosz – mese – népköltészet – irodalmi hagyomány• Kert Csongor lelkének kivetülése,

szerelemkert, paradicsomkert• Fa világszintek közti átjárhatóságot

biztosítja, Tünde növényi megtestesülése• Alma élet-/ termékenységszimbólum• Meghatározatlan idő/végtelen nap• Álom világszintek közti átjárhatóságot

biztosítja• Hattyúvá változó lányok• Körkörösség• Hármas út• Kút világszintek közti átjárhatóságot

biztosítja• Keresés-/vándorlásmotívum klasszikus beavatásmotívum• Próbatételek• Szerelem keresése/ártó szellemek elszabadítása

• 1 helyszín (belső ösvények?)

• egy út

• 1 élet

• 1 éj

• 1 álom

Egyetlen szereplő?

Az álom mint helyszín és valóságszféra

• Csongor sokat alszik esetleg folyton?• A cselekmény nagy része: álmai képzete• Nincs cselekmény minden csak

megtörténik vele• Egyetlen akciója: ellopja az ördögfiak

varázseszközeit• Útja: állandó szellemi bolyongás

• Ébrenlét: csupán az V. felvonás!

Kétszintes drámamodell

Világszintek hierarchizáltsága

Tünde szintje – transzcendens szint (normaadó) – Tünde, Nemtők, Éj

Csongor szintje – földi valóság szintje (normakövető) – Csongor, Balga, Ilma, Ledér, Dimitri

Mirigy szintje – transzcendens szint (normaszegő) – ördögfiak, Mirígy

Tehát az a kettő akkor három? NEM.

Középkori misztériumdrámák mintája

MennyTündérhon ~ elveszett Éden ~ letűnt Aranykor ~

elsüllyedt Atlantisz↓

FöldA gyomos kert, Paradicsomon kívüli vidék, e világ,

valóság, halandó mivolt, végesség↓

PokolMirígy birodalma, Lucifer birodalma, a kárhozat

földje

Kétszintes dráma

Az ókori és középkori misztériumok hagyományát folytató kétszintes dráma lét- és/vagy történetfilozófiai meghatározottságú kérdésirányokat vet fel. Világértelmezése e világi (földi) és tapasztalaton túli (transzcendens) világszintet tételez fel. A tapasztalaton túli a normaadó, az e világit meghatározó, annak törvényt, cselekvési mintát adó szint, az e világi pedig a normához igazodó. A szereplők és a tér- és időviszonyok a két szinthez rendeltek, a drámai cselekmény pedig a két világszint határán játszódik. (Itt: Hajnal és Éj birodalma)

A mű címe

• Szerelmi történetet előlegez.• Utal a két világszint egymást keresésére,

érintkezésének lehetőségére.• A két főhős vágyódása ellentétes irányú:

Csongor: Tündérhonba, álomvilágba vágyik.Tünde: a földre kívánkozik.

Céljukat csak egymás világába való BEAVATÁSUKKAL érhetik el.

Szerkezeti felépítés

Kert – Tündérfa - Éjfél

Hármas út

Hajnal országa

Mirigy udvara

Ledér szobája

Kert - Dél

Kert – Elvadultság - Éjfél

Hármas út

Mirigy udvara

Ledér szobája

Az Éj országa

Hármas út

• Kalmár pénz

• Fejedelem hatalom

• Tudós

költővilág

álomvilág

Az Éj birodalma

• Jó és gonosz felett álló hatalom• Monológja a romantikus gondolkodást összegzi• Végtelen tér- és idődimenzió• Számára a világ, az ember és a történelem véges

pillanat• Minden emberi törekvés, álom képtelen és abszurd

vágy csupán• Az embert a természetnek kiszolgáltatott lénynek

mondja• Az emberélet reménytelen és céltalan, értelmetlen• Hatalma van Tündét számkivetni a „fényhazából”

„Sötét és semmi voltak: én valék,Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj,És a világot szültem gyermekűl.”

„Sötét és semmi vannak: én vagyok,A fény elől bujdokló gyászos Éj. -A féreg, a pillanat búboréka,Elvész; idő sincs mérve lételének.”

„A Mind enyész, és végső romjainA szép világ borongva hamvad el;És hol kezdve volt, ott vége lesz:Sötét és semmi lesznek: én leszek,Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj.”

A vándorlás célja

„Oh, szerelem, gyújts utamra csillagot,S te légy vezérem Tündérhon felé!”

- Cél: szerelem csak földi kertben fellelhető halandó/mulandó

- Feltétel: időbeliség felismerése- Mégis: az emberöltő egyetlen értelmes, valóságos

életfeladata- Föld és ég között beteljesülő szerelem- Az ember külső és belső világának harmóniája jön

létre.- Halandó ember tesz kísérletet a mulandóság

meghaladására.

Ahogy azóta színpadon megfogalmazzuk

És ahogy egészen ma fogalmazzuk meg