3borostyanovoda.hu/wp-content/uploads/Kivonat-az-óvoda... · Web viewAz irányított önértékelés elvégzésének intézkedési terve. Adatgyűjtés, adatok összehasonlítása.

3. Intézményi minőségpolitika

3.1. Óvodánk minőségirányításának alapelvei.

- A minőségfejlesztés folyamatában alapelvnek tekintjük, hogy az óvoda nevelési intézmény, így a lehetséges és szükséges mérések ennek megfelelően tervezettek. A nevelés-tanulás egymásra ható és egymást feltételező folyamatát kívánjuk a mérésekben tükröztetni.

- Minőségirányítási elképzeléseink messzemenően figyelembe veszik az óvoda helyi programjában befektetett pedagógiai célkitűzéseket és a célhoz vezető feladatrendszer elemeit. Azt kívánjuk mérés tárgyává tenni, amit felvállaltunk a nevelési programunkban. A célkitűzések és ezzel párhuzamosan a minőségi elvek óvodánk meglévő alapértékeire és a gyakorlatban bevált mérésekre épülnek.

- Továbbra is fontos értéknek tekintjük, hogy az óvodás gyermekeknek 3-7 éves korig van lehetőségük a fejlődésre, melyet túl gyakori méréssel nem kívánunk semmilyen formában befolyásolni. Helyette a nevelőtestület által kidolgozott, ún. tesztnaptárban meghatározott méréseket preferáljuk, melyek igazodnak helyi nevelési programunk célrendszeréhez, valamint az óvodás gyermekek életkori sajátosságaihoz..

- Minőségirányítási programunk végrehajtása során arra törekszünk, hogy elkerüljük az iskolásítást, a teljesítményorientáltságot, a túlzott adminisztrációt. A választott mérések a szakirodalomban fellelhető és a minőségirányítási programunk mellékletében összegyűjtött mérőanyagok köréből kerülnek ki. A mérési terv négy évre szól, a nevelőtestület hagyja jóvá.

- A mérések előre tervezettek, határidejüket, témáikat, az összesítés idejét és módját a mérési terv (tesztnaptár) tartalmazza. A mérőeszközöket a saját magunk által összegyűjtött és a minőségirányítási programhoz csatolt függelékből választjuk. A legtöbb minőségügyi, mérési dokumentációt a csoportnapló tartalmazza. A minőségügyi dokumentáció mennyiségét nem szabályozzák a törvények. A szabályozás számunkra azt jelenti, hogy az óvoda által feldolgozható, reálisan megvalósítható mennyiségű mérést tervezünk és négy évente felülvizsgáljuk, hogy a mérések elvégzése ne jelentsen aránytalan terhet a gyermekeknek, szülőknek és a pedagógusoknak.

3.2. A Borostyán Természetvédő Óvoda minőségpolitikai nyilatkozata.

Csobánka Község Borostyán Természetvédő Óvodában a törvényes, eredményes és hatékony működésnek az alapja a minőség.A minőség számunkra a helyi nevelési programban meghatározott célok mind tökéletesebb megvalósítását jelenti, mely megvalósulásért az óvoda vezetője és minden óvodai dolgozó felelős.Intézményünk kinyilvánítja, hogy a minőség munkánk jellemzője, egyben szemléletmód is az óvoda működésére.Óvodánk garanciát vállal minőségirányítási programjában arra vonatkozóan, hogy a helyi nevelési programban rögzített értékek mentén folyamatosan magas színvonalú munkát végez és ennek megvalósulását mérések segítségével ellenőrzi.Törekszünk arra, hogy a fenntartó elvárásainak, valamint az óvodába járó gyermekek és családjaik igényeinek megfeleljünkEnnek érdekében folyamatosan vizsgáljuk partnereink elégedettségét és ezt figyelembe véve formáljuk tevékenységünket.Biztosítjuk, hogy az óvoda működése megfeleljen a törvényesség, szakszerűség, eredményesség, hatékonyság követelményeinek.Kiemelt figyelmet fordítunk az intézményi szervezeti struktúra hatékony kiépítésére, a szervezeti kultúra, a civil kapcsolatok, a humánerőforrás fejlesztésére.Óvodáskorú gyermekeinket úgy vezetjük be a közösségben való együttélésbe, hogy értelmileg, érzelmileg, szociálisan gazdagodjanak, egyéni képességeik kibontakozzanak.Tesszük ezt abban a hitben, hogy nekünk kell tudnunk annak a módját, hogyan őrizzük meg boldog gyermekkorukat, a mi felelősségünk, hogy ehhez biztosítsuk az intézményi feltételeket a családok megelégedésére , a fenntartóval karöltve.

3.3. Az intézmény nevelési elvei, pedagógiai minőségcélok.

Nevelésünk során fontosnak tartjuk a játék elsődlegességét, a folyamatos, rugalmas napirendet, a nyelvhez, a tájhoz, az emberekhez, társakhoz fűződő érzelmi viszony megalapozását, a család megnyerését, a hagyományok ápolását.Kiemelten kezeljük a minket körülvevő természeti környezet megismertetésének, megszerettetésének feladatát Névválasztásunkkal is szerteágazó, felfelé törekvő pedagógiai munkánkat szeretnénk tükrözni, amely során a természet, a környezet szeretetét, védelmét kívánjuk erősíteni a borostyán örökzöld mivoltából adódóan az év bármely szakában.

Célunk a szeretetteljes, a gyermekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés megvalósítása, a másság elfogadtatása, egyéni képességfejlesztés, mindig az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiindulva. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink az óvodából kilépve, egyenlő esélyekkel kezdjék meg iskolai tanulmányaikat.A minőségirányítási programunkat a helyi nevelési program megvalósulását segítő eszközrendszernek tekintjük.A minőségirányítási rendszer kiépítésével, működtetésével biztosítjuk a nevelési programban megfogalmazottak teljesülését.Óvodánk garanciát vállal a minőségirányítási programjában arra vonatkozóan, hogy a pedagógiai programban rögzített értékek mentén folyamatosan magas színvonalú munkát végez és ennek megvalósulását mérések segítségével ellenőrzi.

Céljaink:

A nevelőtestület minden tagja felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezzen

A gyermekeknek legalább 80%-a érje el a beiskolázáshoz szükséges érettséget.

A gyermekek részére olyan élményszerzési lehetőségeket, kell biztosítanunk, melyek elősegítik a természeti és társadalmi környezet megismerését, spontán tapasztalatszerzés útján, növelve az óvodán kívüli programok számát. (Legalább évente kettő alkalom)

Az óvodai élet legfontosabb tevékenységformája a játék legyen. Minden évben legalább három nyílt műsort szervezünk, (karácsony,

anyák napja, évzáró), valamint legalább egy-egy nyílt rendezvényt a természet megismertetésével, védelmével és a néphagyomány ápolásával kapcsolatban.

Minden évben kiemelt figyelmet kell fordítanunk a hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermekekre. A segítségnyújtás módjairól, a megtett intézkedésekről minden csoportban évente kétszer írásos beszámoló készüljön.

Minden óvodapedagógus fordítson nagy figyelmet önképzésére, kapcsolódjon be a továbbképzési programba.

A csoportszobákat ésszerűen, funkcionálisan, esztétikusan kell elrendezni a játék és a tanulási tevékenységek szempontjából.

A gyermekek egészségének megóvása szempontjából rendszeres kapcsolatot tartunk a gyermek és fogorvossal (évente legalább egyszer minden gyermek vizsgálaton vegyen részt), valamint napi kapcsolatot a védőnővel.

Minden gyermek ismerje meg a higiéniai szokásokat.

Minden gyermek részére biztosítanunk kell a megfelelő mennyiségű levegőzés, mozgás és a zavartalan pihenés lehetőségét.

Minden családot meglátogatunk, ha szükséges évente többször is. A szülőföldhöz kötődés kialakítása során községünk hagyományait

megismertetjük és beépítjük az óvodai élet mindennapjaiba. Csobánka megismertetése és megszerettetése a célja, a rendszeres és

tervezett napi sétáknak, kirándulásoknak, melyek beépülnek az óvodapedagógusok gyermekcsoportokkal kapcsolatos tervező és szervező tevékenységébe.

A magyar népi játékok, mesék, dalok képezzék az óvodai ismeretanyag gerincét.

Az óvodába járó nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kultúrájukhoz viszonyulását tiszteletben tartjuk, szokásaik, továbbörökítését nem akadályozzuk, segítjük.

Mindezek elérése érdekében feladatunk a helyi nevelési program megvalósulásának rendszeres ellenőrzése, értékelése, ha szükséges módosítása.

3.4. Szervezeti minőségcélok.

Az óvoda szervezeti kultúrája megfelelő feltételeket kell, hogy nyújtson az innovatív, alkotó munkához. A folyamatos fejlesztés érdekében célunk, hogy Az óvoda nyugalmas, derűs, biztonságot árasztó legyen. Folyamatosan mérjük és javítsuk az elégedettségi mutatókat a szülők és

a munkatársak körében. Fejlesszük az információáramlást az óvodai dolgozók között. Szükséges a működést szabályozó dokumentumokban foglaltak

( SZMSZ, házirend, munka és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok stb.) pontos betartása.Ne történjen elkerülhető baleset ez óvoda területén.

A szülőket nagyobb arányban kell bevonnunk az óvoda életébe, döntéseibe, fokoznunk kell a szülői szervezettel való együttműködést.

Minden munkatárs legkésőbb 2006-ig megfelelő szakképesítéssel rendelkezzen. (Dajkák)

4. Az óvoda minőségirányítási rendszere.

4.1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben.

Minőségirányítási rendszerünket a Kt. 40. §. rendelkezései alapján dolgozzuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vesszük a fenntartó minőségirányítási programjában megfogalmazott elvárásait.Az óvoda vezetője kinyilvánítja, a minőség iránti teljes elkötelezettségét, biztosítja az intézmény működését szabályozó jogi előírások betartását, a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztésének elősegítését, az ehhez szükséges erőforrásokat.Az óvoda vezetője irányító szerepet vállal a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szintjén.A vezető vállalja, hogy a minőségirányítási rendszer kiépítését támogatja, a kiépített rendszer működését elősegíti, fenntartja, folyamatosan tökéletesíti a partneri elégedettség megtartása és javítása céljából.Az óvoda minden dolgozója felelősséget visel a minőségirányítási program megvalósításáért, a célok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű megtartásáért. 4.1.1. Jogi követelmények.

A jogszerűség a helyi nevelési program jogszabályi előírásainak az óvoda alapító okiratával, szervezeti és működési szabályzatával, házirendjével való összhangot feltételezi.Az óvoda vezetése gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek a fenntartó önkormányzat, valamint az óvoda belső szabályzói hozzáférhetőek legyenek, azokat az óvoda dolgozói ismerjék és betartsák.Gondoskodik továbbá a működést meghatározó dokumentumok, belső szabályozók törvényeknek, rendeleteknek megfelelő aktualizálásáról, karbantartásáról.

4.1.2. Tervezés.

Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, amely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető óvodai munkában.

A tervezés követelményei a következőkben foglalhatók össze. A tartalom és a forma egységben történjen, fontos a távlatosság és szakaszosság, helyes logikát tükrözzön és legyen konkrét.Az óvoda szervezeti céljait a vezető és munkatársai egyetértésben határozzák meg. A célokat a jogi környezet előírásai, helyi nevelési program, az ÖMIP mérhető, konkrét elvárásai alapján a napi működés szintjén tervezzük.A stratégiai tervezéshez kapcsolódó feladatokat az óvodavezető koordinálja. A tervezés egész folyamatában a minőségügyi csoport egyetértő közreműködésére van szükség.Tervezéskor figyelembe vesszük: a Közoktatási törvényt, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját, a fenntartói elvárásokat, egyéb jogi előírásokat, partneri elvárásokat (minőségügyi csoport szerepe).

Az óvoda működésének tervezési rendszere:

A pedagógiai munka szabályozása: (Helyi Nevelési Program, Minőségirányítási Program, vezetői pályázat, továbbképzési program, éves munkaterv, gyermekcsoportok tervező munkája, gyermekvédelmi terv, munkaközösségek éves terve, belső ellenőrzési terv.)

A szervezett működés szabályozása: (Szervezeti és működési szabályzat és annak mellékletei, szabadságolási terv, házirend, felújítási, karbantartási terv, HACCP költségvetési tervezése, eszköz és felszerelésjegyzék ütemterve.)

Stratégiai tervezés.

Stratégiai tervezésünknél, a célok megfogalmazásánál figyelembe vesszük. A gyermeklétszám alakulását, a fenntartói elvárásokat, az intézményhasználók igényeit, lakóhelyünk gazdasági helyzetét, a környező települések intézményeinek szolgáltatásait, a szakma új irányzatait.Az óvodánkat kiemelt céljai, feladatai egyedivé, mássá, az óvodahasználók számára megkülönböztethetővé teszi az óvodák között. Az óvoda kiemelt céljai a következők:

Egyéni képességfejlesztés, mindig az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiindulva, természetes környezetben, a gyermek közvetlen tapasztalatszerzésére építve.

Szeretetteljes, a gyermekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés.

Sikerorientált, a természetben jól eligazodó, problémáikra saját megoldást találó, szívesen kommunikáló, magas anyanyelvi kultúrával rendelkező gyermekek nevelése.

Mély természetszeretet és szülőföldhöz kötődés kialakítása.

Rövid távú feladataink: (1 év)

Minőségfejlesztési rendszer kiépítésének folytatása. Partneri igény, elégedettség, elégedetlenség mérésének részletes

szabályozása. Óvodai rendezvények, kirándulások, színházlátogatások megszervezése,

lebonyolítása. Választható délutáni programok megszervezése. (Úszás, néptánc, angol

nyelvvel való ismerkedés) Hit és vallásoktatás megszervezése. Pályázatok figyelése és elkészítése. Szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, való részvétel biztosítása az

óvoda igényeinek figyelembe vételével. Szakmai munkához szükséges folyóiratok, szakkönyvek biztosítása. Új csoportnapló megszerkesztése, használatának bevezetése. Szervezeti kultúra, team munka folyamatos fejlesztése, erősítése.. Belső hospitálások megszervezése.

Középtávú feladatok. (2-3 év)

Az óvoda minőségfejlesztési rendszerének bevezetése. Irányított önértékelés folyamatának részletes szabályozása. Nevelést segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása. Az óvodába járó hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermekek

számítógéppel való megismerkedésének biztosítása, ehhez a feltételek megteremtése. (Csak a gyermek igényeihez, életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez igazodva, kötetlen, játékos formában, minden alkalommal óvodapedagógus irányításával történhet.)

Szervezeti kultúra, csapatszellem fejlesztése, erősítése.

Hosszútávú feladatok (3 éven túl)

A gyermekek egyenlő eséllyel történő iskolakezdésének biztosítása. Az úszással, nyelvvel való ismerkedésbe mint választható délutáni

tevékenységbe egyre több, köztük a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek bevonása, az egyenlő eséllyel induló iskolakezdés érdekében. Ehhez a szükséges szponzorok felkutatása.

Az óvodapedagógusok körében a szakirányú képzések számának növelése, az óvoda igényeinek megfelelően.

A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra. A munkatervet az óvodavezető készíti el egy nevelési évre, minden év augusztus 15.-ig, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá.A munkaterv az előző év értékelésére épül, figyelembe veszi a helyi nevelési programban, az óvoda minőségirányítási programjában meghatározott célokat, a minőségügyi csoport által szolgáltatott adatokat, eredményeket, a nevelőtestület észrevételeit, javaslataitTartalma a következő:

Fejlesztési terv Személyi feltételek. Tárgyi feltételek.

Pedagógiai terv. Nevelési célok, feladatok. Gyermekcsoportok szervezése.

Működési terv Nevelési év rendje. Szünetek időpontja. Nevelés nélküli napok. Értekezletek. Ünnepek, rendezvények. Kapcsolattartás a partnerekkel. Továbbképzés. Munkarend. Óvodán belüli megbízatások.

Ellenőrzési terv.

Gyermekvédelmi terv.

4.1.3. Ellenőrzés, értékelés..

Vezetői ellenőrzés, értékelés..

Az ellenőrzést olyan eszköznek tekintjük, mely az egyén teljesítményén túl önkritikus választ keres a vezetési funkciók érvényesülésére, a vezetői teljesítményre, az egész intézmény működésére.Az ellenőrzés célja az óvoda jogszerű működésének, a belső szabályozók által meghatározott rendjének ellenőrzése, azaz milyen a viszony a valóság és az elérni kívánt állapot között.Az óvodavezető ellenőrzési joga kiterjed az óvoda minden dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére, vagyis az óvoda teljes működésére. Kiemelt szerepet játszik az óvoda helyi nevelési programjában meghatározott célok és feladatok teljesítésének nyomonkövetése, valamint a gyermekek fejlesztésének és fejlődésének ellenőrzése.Az óvodai munka ellenőrzésének területei: A szakmai, pedagógiai tevékenység ellenőrzése, a gazdálkodás ellenőrzése, a munkáltatói jogkörből adódó ellenőrzés, a tanügyigazgatási feladatok ellenőrzése.

Az ellenőrzést az éves munkatervben meghatározott szempontok alapján végzi a vezető.A rendszeres és szakszerű vezetői ellenőrzés célja: Segítse az intézményi szabályok folyamatos betartását, erősítse meg a helyesen zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket,

mutasson rá a hibákra, adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez,

döntésekhez, alapul szolgáljon a folyamatok, személyek munkájának értékeléséhez.

Minőségügyi ellenőrzés.

Az óvoda vezetése a minőségirányítási rendszer kiépítése és bevezetése után évente azt felülvizsgálja. A megállapításokat és a hozott intézkedéseket feljegyzésekben rögzíti, dokumentálja.

Stratégiai folyamatok ellenőrzése.

Helyi nevelési program. Vezetői program. Minőségirányítási program. Továbbképzési program. Tárgyi feltételek alakulása. Belső szabályozók működése. Az óvodai adminisztráció működése.

A mindennapos tevékenység ellenőrzése.

Munkaidő betartása. Dokumentumok vezetésének naprakészsége. Pedagógiai munka, foglalkozásvezetés. Munka és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartása. Házirend betartása. Eseti beszámolók, jelentések határidőre.

A vezetői ellenőrzés formái..

Dokumentumok, írásbeli munkák ellenőrzése. Kérdőív, felmérések. Interjúk, beszélgetések. Foglalkozás látogatása. Munkavégzés közbeni ellenőrző látogatás. Személyes feljegyzések készítése. Beszámolók bekérése.

A vezetői értékelés dokumentálása..

Ellenőrzési napló. Jegyzőkönyvek. Beszámolók.

Értékelés.

A vezetői értékelés a szervezeti hatékonyság értékelésére irányul, melynek nyilvánosnak, nyitottnak, tárgyilagosnak és tényszerűnek kell lennie.Célja az intézményi működés időszakos mérése és értékelése.Az óvodavezető évente egyszer átfogó értékelést készít az intézmény egyes folyamatainak működéséről, hatékonyságáról.

4.2. A minőségirányítási rendszer működtetése.

Óvodánk célja, hogy a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. E cél megvalósulása érdekében minőségirányítási rendszert építünk ki és működtetünk, melynek keretein belül

o azonosítjuk partnereinket,o folyamatosan mérjük igényeiket, illetve elégedettségüket,o a mérések eredményeinek alapján meghatározzuk szakmai

céljainkat és szolgáltatásaink fejlesztését,o ezek megvalósítása érdekében intézkedési terveket

készítünk,o az intézkedési tervek megvalósulását értékeljük és az

eredményeket felhasználjuk a folyamatos fejlesztéshez.

4.2.1 A minőségügyi csoport.

A minőségirányítási rendszer kiépítésének, működtetésének, koordinációjára, irányítására minőségügyi csoport alakul az intézményben, mely operatív módon irányítja a rendszer működését. Munkájának célja az intézményi minőségpolitika megvalósulásának elősegítése, az intézményi minőségcélok elérésének támogatása.Ennek érdekében elkészíti: A minőségfejlesztési munka éves munkatervét, a csoport működési szabályzatát, a partneri igény és elégedettségvizsgálat eljárásrendjét, az irányított önértékelés eljárásrendjét, intézkedési terveket, ellenőrzi a munkaterv végrehajtását, erről tájékoztatja az óvoda

vezetőjét és a munkatársakat, elvégzi a dokumentálásokat, kezdeményezi a MIP felülvizsgálatát, fejleszti saját tevékenységét.

A csoport vezetőjét és tagjait az óvoda vezetője bízza meg és garantálja a jogszerű működés feltételeit. A team létszáma három fő. A csoport vezetőjének feladata az intézményben folyó minőségfejlesztési munka irányítása, szervezése, végrehajtásának ellenőrzése.

Ezen belül kiemelt feladata, hogy elkészítse a minőségfejlesztési munka éves munkatervét. Folyamatosan ellenőrzi a munkaterv végrehajtását, erről tájékoztatja az óvodavezetőt. Szervezi és koordinálja a minőségügyi csoportot, ellenőrzi munkájukat.A minőségügyi csoport hatásköre:

o A minőségfejlesztési munka tervezése, szervezése, végrehajtása, ellenőrzése,

o saját működési szabályzatának elkészítése,o intézkedési tervek készítése,o eljárásrend és szabályzatok készítése,o tájékoztatás.

A kommunikáció rendszeres, melyet a csoport működési szabályzata konkretizál, csoportszinten, csoport és intézményvezetői szinten, csoport és alkalmazotti közösség szinten.

4.2.2. Partnerkapcsolatok irányítása, menedzselése..

A partneri igényfelmérés már megkezdődik azzal, hogy óvodánk helyzetét feltérképezzük. Részletesen megvizsgáljuk milyen elvárásai, milyen ötletei, milyen javaslatai vannak mindazoknak a partnereknek, akik érdekeltek abban, hogy minőségi munkát garantálva működjön intézményünk.Meghatározzuk partnereinket, melyek lehetnek közvetett és közvetlen partnerek.Közvetlen partnereink: Gyermekek. Szülők. Alkalmazottak. Fenntartó.

Közvetett partnereink: Általános Iskola. Nevelési tanácsadó. Pedagógiai szakszolgálat. Védőnő, orvos.

Gyermekjóléti szolgálat. Bölcsőde. (Pomáz) Közösségi ház

Az óvodánk nem kívánja átvállalni a család és a szülők szerepét, azt azonban nagyon is tudni szeretné, mit várnak el tőle a családok, hiszen éppen az a feladatunk, hogy kiegészítsük, néha pótoljuk vagy továbbvigyük azt, amit a családok értéknek tartanak. Természetesen erőltetés nélkül szeretnénk az általunk preferált értékekkel is megismertetni a családokat. Úgy ítéljük meg, hogy a partnerek véleményének megismerése többoldalú feladat. Az óvoda egyensúlyt kíván teremteni azzal, hogy egyenrangúnak tekinti a különböző partnerek véleményét. Minél több oldalról tájékozódunk, annál biztosabban leszünk képesek az óvodával szemben támasztott elvárásoknak megfelelni.

A minőség nemcsak attól függ, milyen igényeknek tudunk megfelelni, hanem önmagunktól is, hogy mit tudunk vagy mit vagyunk képesek a minőség érdekében megvalósítani. Előfordulhat, hogy a szülői igények olyan elvárásokat támasztanak melyeknek óvodánk nem képes megfelelni, vagy olyan nagy mennyiségű az igény ami gyakorlatilag megoldhatatlan feladat elé állítaná a nevelőtestületet. Ezért van szükség arra, hogy folyamatosan értelmezzük, értékeljük az igényeket, és állítsunk fel egy rangsort, ami a tényleges megvalósulást segíti elő. A partnerek állandó és folyamatos azonosítása néhány éven belül azt eredményezi, hogy szinte rutinfeladattá válik ez a tevékenység. A partneri igények felmérésével próbálunk a hosszú távú változásokra koncentrálni és arra figyelni, mennyire változik az emberek szemlélete, véleménye főképp a nevelési, pedagógiai kérdéseket illetően. A partnerek véleményének megismerése arra is jó módszer, hogy jobban megismerjük önmagunkat, hogy képesek legyünk a kívülről érkező kritikát tényszerűen, tárgyszerűen kezelni, hogy megerősítést nyerjünk amennyiben az általunk folytatott nevelési gyakorlat helyességét a partnerek visszaigazolják. Az igények felmérése és összegyűjtése rendszeresen ismétlődő feladat, a begyűjtött információk elemzése és rangsorolása évente egy alkalommal történik meg. Fontosnak ítéljük azt, hogy a nevelőtestület döntsön a rangsorról, mivel a felvállalt feladatok megvalósításának nagy része szintén a testület vállán nyugszik. Az igényfelmérés során arra törekszünk, hogy a kérdőíves felmérés ne váljon egyeduralkodóvá, hanem emellett az interjúk, a szülői értekezletek, a munkadélutánok, vagy egyéb megbeszélések alkalmával felszínre kerülő partneri igények is kerüljenek be a megvalósítandó feladatok rangsorába. Óvodánk nyitott intézményként szinte naponta végez igényfelmérést a szülők körében. Abban azonban még javítani szükséges a szemléletünket, hogy az igények összegyűjtésében több tudatosság legyen és le is adminisztráljuk ezeket a spontánnak tűnő információ-begyűjtéseket.

Az igények összegyűjtését követő feldolgozás már elég sok energiát és szakértelmet igényel. Ezzel az intézményen belül a minőségügyi csoport foglalkozik. Az adatgyűjtés valamennyi partnert illetően az óvodapedagógusok feladata lesz. A feldolgozás során mindenek előtt az óvoda felvállalt alapértékeivel összhangban álló célok és feladatok előtérbe helyezését támogatjuk. Az adatok korrekt tárolása, kezelése, különösen a családokra és a gyermekekre utaló adatok esetében a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történik. A felmért adatok és összesítések a minőségfejlesztés során megvalósuló önkontrollhoz nyújtanak segítséget az óvoda irányítóinak és dolgozóinak, azokat más célra nem adjuk ki. Az adathalmaz rendszerezését, rangsorolását óvodánk helyi programjában megfogalmazott cél és feladatrendszer alapján állítjuk össze. A helyi program tulajdonképpen tükrözi azt, amit a mi óvodánk helyi minőségként tud megvalósítani. Ez a helyi minőségfogalom tartalmazza mindazt, amit az óvoda már elért a pedagógiai munka terén és utal arra is, hogy milyen irányban kívánunk tovább haladni.

Kommunikáció a partnerekkel..

Partnerek Kommunikáció formái

Gyermekek Mindennapos párbeszéd, az óvodai élet egésze.

Szülők Párbeszéd, szülői értekezlet, fogadóóra,óvodai rendezvények, ünnepek, hirdetőtábla, telefon, szülői szervezet.

Alkalmazottak Mindennapos párbeszéd, nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek, munkaértekezletek, körlevél.

Fenntartó Levél, telefon, egyéni , eseti megbeszélések, konzultáció, községi vezetői értekezletek, bizottsági, képviselőtestületi ülések.

4.3. Az óvoda mérési értékelési rendszere.

4.3.1. A partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérésének rendje.

Az eljárás célja, minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a különböző beavatkozásokat.Az eljárás magában foglalja: A partnerlista frissítését, a felmérés lebonyolítását, intézkedési terv készítését, a beavatkozás ellenőrzését.

Minden nevelési év kezdésekor az óvodavezető a minőségügyi csoport vezetőjének közreműködésével megszervezi a minőségügyi eljárás lebonyolításáért felelős teamet.Határidő: szeptember 30.A csoport megbízása egy nevelési évre szól.A csoport október 15.-ig átnézi az óvoda partnerlistáját, és elvégzi a szükséges frissítéseket.Amennyiben a listában lényegi változás történt, a változtatás nevelőtestületi jóváhagyást kíván.A team ezek után ütemezi az adott évre vonatkozó felméréseket és elkészíti a Partneri elégedettségvizsgálat tervét. A tervet a nevelőtestület hagyja jóvá. A szükséges nevelőtestületi értekezlet megszervezése az óvodavezető feladata, a téma előterjesztése pedig a minőségügyi csoport vezetőjéé. Határidő: november 15.A felmérések időpontját december, február időszakra kell tervezni. A terv tartalmazza a konkrét időpontokat, az egyes felmérésekért felelős csoporttag megnevezését, a visszajelentés módját és időpontját.A felmérések lebonyolításában az egész nevelőtestület részt vesz a minőségügyi csoport koordinálásával. A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése e minőségügyi csoport feladata.Az elemzésnek ki kell terjednie a különböző partnercsoportok véleményének egymással, az előző mérési eredményekkel, illetve a helyi nevelési programmal való összehasonlításra is.Az eredményeket az Összefoglaló a partneri elégedettségvizsgálatról c. jelentés tartalmazza.Ezen összefoglaló alapján készíti el a csoport az intézkedési tervet, mely a javasolt beavatkozásokat tartalmazza.

A részletes szabályozás elkészítése a fenti irányelvek alapján a csoport rövidtávú feladatai közé tartozik.

4.3.2. A nevelőtevékenység mérésének, értékelésének rendszere.

Partneri igény és elégedettségi vizsgálat során mérjük a nevelőmunka minőségét. Eredményei alapján határozzuk meg a fejlesztendő területeket. Intézkedési tervek készülnek az eredmények alapján, melyek megvalósítását a minőségügyi csoport és az óvodavezető végzi, koordinálja és ellenőrzi.

Partnerek. Mintavételi eljárás

Módszer Elfogadható válaszarány

Gyakoriság

Gyermekek Nagycsoportos korúak

Megfigyelés, beszélgetés

85 % Évenként

Szülők Teljes minta Kérdőív 50% Kett évenként

Munkatársak Teljes alkalmazotti közösség

Klíma teszt 90% Évenként

Fenntartó Polgármester Interjú 100% Három évenként

4.3.3. A gyermekek egyéni fejlődésének mérése, értékelése..

A mérés egy adott pillanatot rögzít, a gyermek aktuális fejlettségét mutatja. Alapérték, hogy a gyermek saját üteme szerint fejlődhet, tehát önmagához mérten kell megvalósítani a fejlesztést, és mérni a fejlesztés-fejlődés eredményét.Mindenképpen kerülendő a mérések során az iskolás módszerek alkalmazása, a gyermekek kiemelése megszokott környezetéből, tevékenységéből. Az óvodai nevelésben a leggyakrabban használható eszköz az eredményesség kimutatásra a tapasztalati mérce.A fejlettségi szint megállapításának módszerei: Megfigyelés (természetes környezetben, tevékenység közben,

folyamatosan.) Beszélgetés (természetes környezetben, nyugodt légkörben, életkori

sajátosságok figyelembevételével.) Gyermeki munkák elemzése (Családrajz, emberrajz, stb.)

Feladatlapok ( Szükséges esetben, az adott gyermekre szabottan)

A helyi nevelési program alapján a következő területeket mérjük: Játéktevékenység (Fábián Katalin-Laminé Antal Éva: Mérőeszközök,

feladatlapok gyűjteménye. Fabula Bt.2000. továbbiakban MFGY. 57-59 oldal.)

Gondozási tevékenység (Folyamatos megfigyelés természetes környezetben)

Testi képességek, (Folyamatos megfigyelés, testnevelés foglalkozásokon irányított feladatok, feladatlapok. Kelemen Lajos: Képességmérés az óvodában Í. Poliforma KFT., továbbiakban : KMÓ 17-30 oldal, valamint mellékletei.)

Anyanyelvi képességek, kommunikáció (Folyamatos megfigyelés, beszélgetés, feladatlapok. KMÓ. 55-62 oldal, valamint mellékletei.)

Szociális érettség (Folyamatos megfigyelés, interjú a szülőkkel, anamnézis.)

Értelmi képességek (Folyamatos megfigyelés, beszélgetés, feladatlapok, mérőlapok. KMÓ. 39-54 oldal, valamint mellékletei.)

A mérés dokumentációja.

Csoportnapló (Tartalmazza a nevelési és szervezési feladatokat, gyermekcsoportonként három havi bontásban, a tanulási és fejlesztési terveket kéthetes ciklusokban, az óvónő feljegyzéseit a csoportról és az egyes gyermekekről, az egyéni fejlesztő programokban résztvevő gyermekek névsorát, a nevelési és tanulási tervek értékelését.)

Személyiséglap, anamnézis. (A gyermek óvodába érkezése előtti időről szól, a szülő tölti ki.)

Felvételi és mulasztási napló (a gyermek betegségeiről, hiányzásairól ad képet.)

Családlátogatási feljegyzések. (a gyermek otthoni hátteréről ad információt.)

Tesztnaptár (a mérések célját, területeit, idejét határozza meg.) Egyéni fejlődési napló (a gyermek egyéni fejlődéséről ad naprakész

információt.)

4.3.4. Intézményi önértékelés.

Célja: Az óvoda teljeskörűen felmérje adottságait és elért eredményeit, majd ennek segítségével azonosítsa a működés erősségeit és gyenge pontjait.Feladata: Határozza meg a legfontosabb , legsürgetőbb fejlesztési területeket, Jelölje ki a továbbfejlesztés irányát.Az irányított önértékelést minden negyedik évben el kell végezni. Esedékességéről a nevelési év indítását megelőző nevelői értekezleten szükséges tájékoztatni a kollegákat. Felelőse a minőségügyi csoport vezetője.

Az irányított önértékelés folyamata.

Előkészítés, tervezés, (meglévő adatok, módszerek kiválasztása, ütemezés, egyeztetés a felelősökkel.)

Az irányított önértékelés elvégzésének intézkedési terve. Adatgyűjtés, adatok összehasonlítása. Eredmények értékelése. Az óvoda működésének erős és gyenge pontjai. Új fejlesztési terv kidolgozása, elfogadása. Intézkedési terv elfogadása.

Az önértékelés lebonyolítása.

Az irányított önértékelés évében az óvodavezető a minőségügyi csoport vezetőjének egyetértésével, szeptember 30.-ig megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait.A csoport október 30.-ig áttekinti az önértékelés eszközeit és jóváhagyás végett a nevelőtestület elé terjeszti.A nevelőtestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségügy vezető feladata.Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontszámítás a minőségügyi csoport feladata.Ezt a munkát a minőségügyi csoport vezetője koordinálja. Határidő: január 30.Ezután a csoport egy összegző jelentést készít, melyben minden területen kitér az intézmény erősségeire, illetve a fejlesztendő területekre.Ezt az összefoglaló a félévi nevelőtestületi értekezleten terjeszti a minőségügyi csoport vezetője a nevelőtestület elé.

A megvitatott és elfogadott összefoglaló és a helyi nevelési program összehasonlító elemzése a minőségügyi csoport feladata.Az elemzés eredménye határozza meg és rangsorolja az óvoda előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket. A szükséges intézkedésekre a minőségügyi csoport tesz javaslatot, melyet az áprilisi nevelőtestületi értekezleten ismertet a nevelőtestülettel. Az értekezlet megszervezése és lebonyolítása, a csoport vezetőjének a feladata.Az irányított önértékelés évében a tanévzáró értekezleten a minőségügyi csoport vezetője beszámol az önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről.

Az önértékelés részletes szabályozásának elkészítése a fenti irányelvek alapján. középtávú feladataink közé tartozik.

4.3.4 A helyi nevelési program mérése.

Az értékelés ideje: Az első beválásvizsgálat és korrekció után (2003 szeptember)három évenként. Az értékelést az óvodavezető, az óvodavezető-helyettes, valamint az erre a célra alakult szakmai munkaközösség végzi.Szempontok:

o A gyermekek neveltségében megjelennek e a tervezett fejlesztő hatások?

o Milyen eredményeket hozott a program az egészséges életmód alakításában, környezetszemléletben?

o Mit mutatnak a szülők visszajelzései?

.

Az óvoda működésének ellenőrzési, értékelési rendszere. Összegzés.

Mit értékelünk Milyen módszerrel

Kik végzik az értékelést

Időkeret

Gyermekek fejlettségi szintje

Szociális háttér, gondozás,

Beszélgetés.Megfigyelés.

Óvónők Óvodába lépéskor.

testi képességek.

Gyermekek neveltségi és tudásszintje

Részletesen tevékenységen-ként.

Megfigyelés.Beszélgetés.Feladatlapok.

óvónők Tesztnaptár szerint

A nevelőtestület klímája

Milyen a kollektíva.

Beszélgetés.Kérdőív.

Óvodavezető,minőségügyicsoport

Évenként.

Az óvoda egyéb alkalmazottjainak klímája

Hogyan érzik magukat azóvodában.

Beszélgetés.Kérdőív.

Óvodavezető, minőségügyi csoport,óvónők

Évenként.

Az óvodavezetés véleményezése

A vezetés Színvonala.

Beszélgetés.Kérdőív.

Nevelőtestület,fenntartó,szülők

Két évenként.

Szülői elégedettség vizsgálat

Mennyire elégedettek az óvodában folyó nevelőmunká-val.

Beszélgetés. Kérdőív. Egyéb.

Óvodavezető, óvónők

Két évenként

Fenntartó elégedettségvizsgálata

Mi a fenntartó véleménye.

Interjú. óvodavezető Három évenként.

Közvetett partnerekelégedettségvizsgálata

Mi a véleményük az óvoda működéséről.

Beszélgetés. Kérdőív.

Óvodavezető,minőségügyi csoport

Három évenként.

4.4. Emberi erőforrás.

A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése.

Az óvodavezető készíti el az öt éves ciklusra szóló Továbbképzési tervet, valamint minden nevelési év március 15.-ig a Beiskolázási tervet.Elkészítésüknél figyelembe veszi a hét évenkénti kötelező továbbképzéseken való részvételt, (277/1997 (XII.22.) Korm. rendelet) az

óvoda céljait és kiemelt feladatait, valamint az óvodapedagógusok érdeklődését.

A munkatársak felhatalmazása.

A különböző aktuális tervek megvalósítására csoport alakul, melynek tagjait határozott időre az óvodavezető bízza meg.Szervezeten belül szabályozni kell a tagok, jogosítványait hatásköreit, az együttműködés formáit.