2014.10.17. 1 Üzleti vállalkozások és jogi alapismeretek Bor- és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzési szak 3. A vállalkozások mikrokörnyezete Gazdaság alapproblémája szükséglet igény kereslet hajlandóság+képesség kínálat javak termelés hajlandóság+képesség termelési tényezők Természeti tényezők, munka, tőke, vállalkozó Korlátlan, végtelen (folyamatosan bővül, minőség+mennyiség is) Korlátos, véges (bizonyos erőforrások mennyisége még csökken is) Alapfogalmak Gazdaság: A különböző javak létrehozását (termelését), elosztását, forgalmát (csere), fogyasztását gazdaságnak nevezzük. A gazdaságnak, mint a társadalmi rendszer egyik alrendszerének alapvető feladata az, hogy az elvileg korlátlan egyéni és társadalmi igények kielégítését a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával minél hatékonyabban valósítsa meg. Forrás: Kopányi (2000) Gazdasági rendszerek és osztályozása Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a szereplők között kialakult kapcsolatok összessége. Jellemző: • Tulajdoni viszonyok, • Döntés, • Koordinációs mechanizmus: két vagy több egyén vagy szervezet egymásra hatásával járó mikrofolyamat szabályozása Koordinációs mechanizmusok Gazdasági hatékonyság → munkamegosztás → tevékeny- ségcsere → koordináció Hogyan történik a társadalmi tevékenységek cseréjének az összehangolása, a koordináció? Koordinációs mechanizmus: A társadalmi tevékenységek cseréjének végrehajtását irányító alapelvek és szabályok rendszere. Forrás: Kornai (2011) Koordináció módszerei 1. etikai→vallási alap (pl. tized), erkölcsi normák alapján, ajándékcsere 2. agresszív→önkényes kényszerítés (jogba, erkölcsbe ütközik) 3. bürokratikus→jogi és adminisztratív eszközök 4. piaci alapú→egyenjogú, egyenrangú felek vannak, nyereség motiválja, cserearány megállapítása (ár) Forrás: Kornai (2011)
7
Embed
Vállalkozási ismeretek Lorant Denes/2014-15-1... · 2014.10.17. 6 Versenyképesség „A vállalatnak azon képessége, hogy a társadalmi felelősség normáinak betartása mellett
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
2014.10.17.
1
Üzleti vállalkozások és jogi alapismeretek
Bor- és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzési szak
AlapfogalmakGazdaság: A különböző javak létrehozását (termelését), elosztását, forgalmát (csere), fogyasztását gazdaságnak nevezzük.
A gazdaságnak, mint a társadalmi rendszer egyik alrendszerének alapvető feladata az, hogy az elvileg korlátlan egyéni és társadalmi igények kielégítését a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával minél hatékonyabban valósítsa meg.
Forrás: Kopányi (2000)
Gazdasági rendszerek és osztályozása
Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során
a szereplők között kialakult kapcsolatok összessége.Jellemző:
4. piaci alapú→egyenjogú, egyenrangú felek vannak, nyereség
motiválja, cserearány megállapítása (ár)
Forrás: Kornai (2011)
2014.10.17.
2
Gazdasági rendszerek és osztályozása
Rendszer típusa piaci központosított vegyes
tulajdonlás magán Állami (köztulajdon) Magán+állami
döntés egyéni Állami (tervek alapján)
Egyéni+állami
koordinációs mechanizmus
piaci bürokratikus Piaci+bürokratikus
Tiszta piacgazdaság Tervgazdaság Modern (vegyes) gazdaság
Forrás: Kornai (2011)
Bürokratikus Piaci Etikai Agresszív
A gazdasági
szereplők közötti
kapcsolatok
Vertikálisak
(alá-
fölérendeltségi
viszony)
Horizontálisak
(mellérendeltségi
viszony, jogi
egyenrangúság)
Horizontálisak Vertikálisak
A gazdasági
tevékenységek fő
koordináló ereje
Jogi
szabályozás (jogi
szankciókkal
alátámasztott
adminisztratív
kényszer)
Piaci árak
(eladó és vevő
szabad
megegyezése)
Etikai
alapelvek (viszonosság,
erkölcsi
normák)
Parancs
(jog és erkölcs
által el nem
ismert erőszak)
A szükséglet-
kielégítés
alapvető módja
Központi
elosztás
( a tranzakciók
nem feltétlenül
monetarizáltak)
Csere
(a tranzakciók
monetarizáltak)
Jótékonyság
(jellemzően nem
monetarizált
kapcsolatok)
Önkényes
(monetarizált,
vagy nem)
Koordináció típusok jellemzői
9
Piaci koordináció
KINEK?
MIT? HOGYAN?
piac piac
piac
10
Bürokratikus koordináció
KINEK?
MIT? HOGYAN?
ÁLLAM
11
Vegyes koordináció
KINEK?
MIT? HOGYAN?
piac piac
piac
ÁLLAM
Koordinációs alapmotívumok
Forrás: Báger-Czakó (2007)
2014.10.17.
3
Forrás: OECD Economic Outlook 2014., http://www.oecd.org/eco/public-finance/
30,0
35,0
40,0
45,0
50,0
55,0
60,0
65,0
General government total outlaysPer cent of nominal GDP
France Germany Hungary Poland
Slovak Republic United States Euro area Total OECD
Modern (vegyes-) gazdaság
Alapvetően piacgazdaság,
• a piaci folyamatokat állami koordináció egészíti ki,
• az állami gazdasági szerepvállalás célja: a jólét, a szabadság, és a biztonság megteremtése és megőrzése.
• az állami szabályzásra azért van szükség, mert a piac és a profitérdek nem biztosítja minden fontos nemzetgazdasági ág kiegyensúlyozott fejlődését.
A vállalkozás, mint rendszer
• Gazdasági rendszer: jellemzője az, hogy a
benne zajló folyamatok kimenetelei
valószínűsíthetőek
• Szabályozható rendszer: információ
érkezése→reagálás→értelmezés →optimális
megoldás keresése →beavatkozás, ha
szükséges
• Nyílt rendszer: állandóan kölcsönhatásban van
a környezetével
Tranzakciós költségek elmélete
Az elmélet azon a feltételezésen alapul, hogy a koordinációs mechanizmusok lehetővé teszik a gazdaság szereplőinek a jogilag meghatározott keretek közötti kapcsolatteremtést.
Tranzakciós költség: A tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költségei.
A gazdasági szervezetek (pl. vállalatok) arra törekednek, hogy a tevékenységcserék költsége (tranzakciós költségek) a lehető legalacsonyabb legyen.
Williamson, O. [ 1 975]: Markets and Hierarchies.Free Press, New York
Tranzakciós költségek elmélete
A tevékenységcsere 2 végletes formája:
• piaci koordináció: a tevékenységcserét adásvételi szerződés keretében oldják meg, a koordinációs eszköze az ár.
• bürokratikus koordináció: a tevékenységcsere a szervezeten belül megy végbe utasítások révén (hierarchia).
Williamson, O. [ 1 975]: Markets and Hierarchies.Free Press, New York
Tranzakciós költségek elmélete
1. Ha tranzakciós költség=0, akkor minden tranzakciót a piac bonyolít → tiszta piacgazdaság
2. Ha tranzakciós költség tiltóan magas, akkor minden koordináció bürokratikus (kommunizmus) → tervutasításos gazdaság
A piaci és a bürokratikus koordináció optimális kombinációja ott fog kialakulni, ahol a piaci és szervezeti
tranzakciós költségek egyensúlyba kerülnek.
Köv: Egy vállalat tevékenységi körét addig bővíti, amíg az adott tevékenységgel kapcsolatos tranzakciók szervezeten belüli megvalósításának költségei alacsonyabbak, mint a piaci.
• Kooperáció esetén a szereplők hosszabb távra, több tranzakcióra vonatkozó szerződéseket kötnek (ilyen például a tartós szállítási keretszerződés, amelynek értelmében a szállító meghatározott ütemezésben elégíti ki a vevő igényeit, aki meghatározott menetrend szerint fizet).
• Stratégiai szövetség keretében a szereplők kulcsfontosságú területen, az érdekeltek számára stratégiai jelentőségű tevékenységekre nézve kötnek hosszabb távú megállapodást pl. közös fejlesztés, közös logisztikai központ, közös értékesítési hálózat létrehozása, stb.
• Közös vállalat esetében a tulajdonosi jogok is a szerződés tárgyát képezik pl. együttes értékesítés megvalósítására közös vállalatot hoznak létre.
Piac: a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, amelynek legfőbb tényezői a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem.
A vállalat a küldetésének meghatározásakor már kijelöli a számára fontos piacokat:
• A „Mit termeljen?” kérdésre adott válasszal eldönti, mely piacon (piacokon) jelenik meg eladóként.
• A gyártandó javak köre nyilván determinálja, milyen erőforrásokra kíván támaszkodni, vagyis mely piacon (piacokon) jelenik meg vevőként.
• Ezek alapján szintén kijelölődik a versenytársak, illetve a szóba jöhető stratégiai partnerek köre is.
• Push-piac: kínálat > kereslet, a vevő van erőfölényben az eladóval szemben (reklám, jobb minőség, árengedmény, részletfizetés, folyamatos fejlesztés, stb.)
• Pull-piac: ellenkezőleg
Fejlett piacgazdaságban általában push piac jellemző
A vállalat küldetésének kialakításakor a vállalat alapvető érdeke, hogy pontosan határozza meg a piacnak azt a részét, amelynek az igényeit hajlandó és képes kielégíteni tevékenysége során.
Releváns piac: Azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igény kielégítési törekvései szempontjából reálisan szóba jöhetnek.
• termékpiac lehatárolása: Egy piachoz tartozónak tekinthetőek azok a termékek, amelyek egymással könnyen helyettesíthetőek. Ez a vevők oldaláról közel azonos felhasználási módot, minőséget, árakat jelent, míg a termelői oldalon hasonló technológiát, költségviszonyokat.
• földrajzi lehatárolás: Azt a földrajzi térséget jelöli, amelyen belül a vállalat kész az adott javakkal kapcsolatos igényeket kielégíteni
• vevőcsoportok lehatárolása: A vállalat az adott termékkel kapcsolatban, a kijelölt földrajzi térségben bizonyos jellemzők alapján meghatározza potenciális vevőit és a termék szempontjából fontos paramétereit: pl. jövedelmezőségi viszonyok, életkor, nem, stb.
Piaci kilépés korlátai• Szakosodott eszközök• A kilépés állandó költségei: pl. a szakszervezeti megállapodások
költségei (pl. végkielégítések, stb.), alkatrészgyártás fenntartása, stb.
• Stratégiai összefüggések: megosztottan használt létesítmények problémája, pénzpiacokhoz való hozzájutás nehezebbé válása, stb.
• Érzelmi korlátok: a vezetés elkötelezettsége az üzletág iránt, emocionális okok felülkerekedése a racionalitáson, vezetők féltik pozícióikat, karrierjüket, stb.
• Kormányzati és társadalmi megszorítások: gazdaságpolitikai kötöttségek (pl. állami támogatás feltétele a tevékenység hosszú távú fenntartása, viszont a gazdasági klíma rosszra fordulása esetén a vállalatot köti szerződés, nem „léphet le”).
• Az emberi erőforrás konvertálhatóságának hiánya: piacról való kilépés esetén a munkaerőt nem könnyű lecserélni.
CZAKÓ ERZSÉBET–CHIKÁN ATTILA: Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból, 2004–2006. Vezetéstudomány,2007., 38. évf. 5. sz. 2–8. o.
Versenyképességet meghatározó tényezőkMakrotényezők: PESTEL-analízis (következő dia)Mikroszintű tényezők:1. klasszikus versenyelőnyök: pl. kisebb ráfordítás, alacsonyabb ár,
jobb minőség, hatékonyabb marketingmunka, magasabb szintű kapcsolódó szolgáltatások, stb.
2. új típusú versenyelőnyök:– tőkekoncentráció, – műszaki fejlesztési trendek, – a globális piacszerkezet,– gyakorlott munkaerő, – szabadalmak, know-how-k, szoftverek, – erőteljes vevőköri kapcsolatok, – márkák, – egyedülálló szervezeti felépítési modellek és eljárások – vállalati vezetők felkészültsége: a vezetőkkel szemben egyre inkább
követelmény a környezeti változások időben történő felismerése, stb.
CAMPBELL, DAVID – CRAIG TOM: Organisations and the Business Environment, Butterwoth-Heinemann Ltd. 2005.
Társadalmi (Social)- életmód változása
- jövedelem-eloszlás
- demográfiai folyamatok
- társadalmi mobilitás
- fogyasztási szokások
- képzettségi szint
- munka-magánélet aránya stb.
Technológiai (Technological)- a technológia jelentősége
- technológiai fejlettség
- fejlesztési támogatások
- innovációk
- technológia/tudás-transzfer
- elavulási sebesség
- stb.Természeti (Environmental)
- környezetvédelmi szabályok
- "recycling-policy"
- energetika
- körny.védelmi szervezetek
- stb.
Jogi (Legal)- versenyjogi törvények
- tulajdonjogi törvények
- fogyasztóvédelmi előírások
- foglalkoztatási törvények
- biztonsági előírások
- stb.
Piaci verseny hármas funkciója• Jóléti funkció: A lehető legnagyobb anyagi jólét következzen
be azáltal, hogy lehetővé teszi az egyéneknek, mintfogyasztóknak, hogy saját szempontjaik (értékeik, hasznosságimegítélésük, vásárlóerejük) szerint választhassanak aversengő eladók által kínált termékekből.
• Allokációs funkció: Abba az irányba befolyásolja, sőtkényszeríti a termelőket, hogy a rendelkezésükre állóerőforrásokat a fogyasztói igényeket kielégítő termékektermelésébe fektessék.
• Hatékonysági funkció: a fogyasztó pénzéért való küzdelemarra készteti a termelőket, hogy termékeiket a lehetőlegnagyobb hatékonysággal állítsák elő. Ezáltal a társadalomerőforrásait a tőkepiaci mechanizmusok révén a nagyhatékonyságú, jövőbeli növekedést is ígérő termelők felétereli.
USA 1980-as évek→ nagyvállalatok dekonstrukciója → stratégiaipartnerkapcsolatokra alapozott vállalati hálókat hoztak létre →stratégiai együttműködések elmosódott határokat hoznak létre azegyes cégek között, → szoros egymásrautaltság a hálóban
1990-es évek és ezredforduló trendjei:
• technológiafejlődés jelentősen megváltoztatta a vállalatigazdálkodást,
• a folyamatok hatékonyabbak lettek,
• kulcsfontosságú erőforrássá vált az információ, a képességek és atudás
• a verseny egyre inkább innováció orientálttá válik, e tényezőkrealapozzák versenyelőnyüket a vállalatok.
A XXI. században a verseny a vállalatok közötti szintről egyre inkább áthelyeződik a vállalati hálók közötti szintre.
1. Klaszterek: A horizontális együttműködés fontos típusa, amelyekegy adott földrajzi régióban található, azonos illetveösszekapcsolódó profilú, magas versenyképességű vállalatok ésmás intézmények összekapcsolódott hálózatát jelentik.
Ilyen a Szilikon-völgy, de ilyen Magyarországon a 2000-ben alapított PannonAutóipari Klaszter (PANAC) E klaszterek versenyelőny teremtő ereje a tudás, akapcsolatok és a motiváció koncentrálódásában van további információk:http://www.autocluster.hu/content_5-hu.html
2. Ellátási láncok, amelyek egy adott fogyasztói igény kielégítéséreszerveződő, egymással lineáris és vertikális kapcsolatban lévővállalatokból állnak.
Egy autógyár ellátási láncának kapcsolati rendszere
3. Szintű vevők/
végfelhasználók
3. Szintű
beszállítók
2. Szintű
beszállítók
1. Szintű
beszállítók
1. Szintű
vevők
2. Szintű
vevők
Irányított folyamati kapcsolatok
Monitorizált folyamati kapcsolatok
Irányítás nélküli folyamati kapcs.
Külső tagok folyamati kapcs.
Központi cég (OEM)
A központi cég ellátási láncának tagjai
A központi cég ellátási láncának nem
tagja
2
n
1
1
1
3
n
n
1
n
2
n
1
2
3n
1
2
2
n
1
1
1
n
n
23.
szin
t az n
-edik
beszállí
tóhoz
Ala
panyag
beszállí
tók
3.
szin
t az n
-edik
Vevőkhöz
Vevők / v
ég
felh
asználó
k
n
1
Amerikai: 1800-2500 első vonalbeli Japán: 300-340 IrodalomjegyzékBÁGER GUSZTÁV – CZAKÓ ERZSÉBET (2007): A közszféra és a gazdaság versenyképessége, Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet, Budapest
CAMPBELL, DAVID – CRAIG TOM: Organisations and the Business Environment, Butterwoth-Heinemann Ltd. 2005.
CHIKÁN ATTILA (2008): Vállalatgazdaságtan, AULA Kiadó, Bp.CZAKÓ ERZSÉBET–CHIKÁN ATTILA: Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból, 2004–2006. Vezetéstudomány,2007., 38. évf. 5. sz. 2–8. o.
KOPÁNYI MIHÁLY (2000): Mikroökonómia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest
KORNAI JÁNOS (2011): Hiány, Kalligram Kiadó, Budapest
STIGLER, GEORGE J.: Piac és állami szabályozás, KJK, Budapest, 1989
WILLIAMSON, O. (1975): Markets and Hierarchies. Free Press, New York