Veszelszki, Ágnes 2013: Digilect and Netdictionary [Digilektus és netszótár]_IrIs

184

VESZELSZKI ÁGNES

Digilektus és netszótár

Digitális kommunikáció és digilektus

A digitális technika hatására megváltoznak az olvasási, a szövegértési, a szövegpro-dukciós stratégiák, újfajta forráskritikára van szükség. Az internethasználat és az ezzeljáró hatások befolyásolják a nyelvhasználatot, különösen az erre nagyon fogékonyfiatal korosztályét. A digitális nyelvhasználat – amely akár új típusú nyelvváltozat-ként, úgynevezett digilektusként is értelmezhető – legfontosabb jellemzői közé tar-tozik az angol nyelv erőteljes hatása, a rövidítések és a netspecifikus akronimák használata, a helyesírási-írástechnikai módosulások, a vizualitás szerepének megnö-vekedése mellett az új szókincs létrejötte is.

A technicizálódás, az új kommunikációs technológia fejlődése mind a „tiszta” szóbeliséget, mind a „hagyományos” írásbeliséget befolyásolja, módosítja. Az újszabályszerűségeket és konvenciókat jelenleg in situ nascendi lehet megfigyelni, leírni.1

Úgy vélem, hogy e jellegzetességek egy önálló, új nyelvváltozatot alkotnak. Adigilektus saját fogalmam a (tágabb értelemben vett) számítógép közvetítette kom-munikáció (CMC, computer-mediated communication) nyelvhasználati módjánakmegnevezésére. E nyelvváltozat lektusok közé való besorolása egyelőre kérdéses: különböző szempontok figyelembevételével lehet szociolektus, mediolektus vagy akár stílusréteg.2

A digilektus lexikai jellegzetességei

Az angol és német nyelvű e-mailek és sms-ek szóhasználati sajátosságaival kapcso-latban Frehner a diskurzusjelölők, az indulatszók, a válaszformulák, a regionalizmu-sok, a szleng kifejezések, a beszélt nyelvi szavak és kifejezések (például az angol ya,none of my business) és a tabukifejezések jelenlétét ismerteti.3 A csetkommunikációbana szóbeliség írásba átültetésének jelei Kilian szerint a társalgási szavak (például: anémet achwas), a regionalizmusok használata; továbbá nem lexikai jegy az intonáció-nak írásban verzállal és betűhalmozással való jelölése.4 Az e-mail és az sms közös

1 Reinhard FIEHLER, Birgit BARDEN, Mechthild ELSTERMANN, Barbara KRAFT, Eigenschaftengesprochener Sprache, Tübingen, Gunter Narr, 2004, 128.2 VESZELSZKI Ágnes, Az infokommunikációs technológia hatása a nyelvre [doktori disszertáció], Bp.,Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2011 [kézirat].3 Carmen FREHNER, Email – SMS – MMS. The Linguistic Creativity of Asynchronous Discourse in the NewMedia Age, Bern – Berlin – Bruxelles – Frankfurt am Main – New York – Oxford – Wien, Peter Lang,2008, 118–121.4 Jörg KILIAN, T@stentöne. Geschriebene Umgangssprache in computervermittelter Kommunikation. Historisch-kritische Ergänzungen zu einem neuen Feld der linguistischen Forschung = Chat-Kommunikation. Sprache,Interaktion, Sozialität & Identität in synchroner computervermittelter Kommunikation. Perspektiven auf eininterdisziplinäres Forschungsfeld, hg. Michael BEIßWENGER Stuttgart, Ibidem, 2001, 64.

185

jellemzőiként Christa Dürscheid a következőket adja meg: redukált formák, beszélt nyelvi partikulák, indulatszók, beszélt nyelvi, szlenges kifejezések, dialektusból szár-mazó kifejezések, fonetikus írásmód, illetve szintaktikai jellegzetesség a mellérendelő összetett mondatok túlsúlya az alárendelőkkel szemben.5 E sajátosságok akár a csettel,bloggal, fórummal (és így tovább) kibővített digilektus jellemzői is.

A magyar nyelvre vonatkoztatva a digilektus szókincsével kapcsolatban öt sajá-tosságot érdemes kiemelni, ezek a következők: 1. idegen (angol) nyelvi hatás; 2. in-formatikai szókincs; 3. új szóalkotások, új jelentések, új kollokációk; 4. karakter-szám-csökkentés; 5. diskurzusjelölők, „töltelékszavak”;6 6. szleng írásban. Jelenmunkában ezek közül az első hárommal foglalkozom részletesebben.

(Angol nyelvi hatás) A tágabb szókincsbővítési módok közé tartozik a szóátvétel, szóköl-csönzés idegen nyelvből. Az idegen szavak rendszerint angol nyelvből származnak. A szó-átvétel történhet változatlan formában (például: task manager ’feladatkezelő’, browser’böngésző’, inbox ’bejövő postafiók’); fonetikusan írva (például: divájsz < device ’eszköz’,fícsör < feature ’jellemző’, kapcsa < captcha ’ellenőrző kód’). Az angol nyelvi szavakat a magyar nyelvhasználók gyakorta a kiejtés szerint írják le (like > lájk, love > láv), sőt ma-gyar toldalékokkal látják el (like ’kedvel’ > lájkol, love ’szeret’ > lávol, lávcsi; chat > cset >csetel), vagy éppen a leírt változatot hangosítják meg (file [fájl] > filé; Facebook [fészbuk] >face, ez utóbbinak játékos, olaszos hangzású változata a fácse). Az emördzsönszifész azangol „emergency face” ’sürgősségi facebook’ kifejezés kiejtés szerint írt formája, és a Facebook közösségi oldal mobiltelefonra optimalizált, korlátozott változatát jelenti.

Ritkábban tükörfordítások, kalkok is előfordulnak (például: kékfog < Bluetooth,adatbázis < data base, képbolt, fotóbolt < Photoshop). Az arcpálma gesztusleíró kifejezésrészben népetimológián alapuló tükörfordítás, az angol face ’arc’ és palm ’tenyér’ szó-ból álló facepalm játékosan magyarosított változata. Az angol eredetinek megfelelően olyan szófordulat vagy reakció, amellyel egy ostoba, nevetséges kijelentést minősít a használó. Az angol „facepalm” arra a reakcióra utal, amikor valaki felháborodásábaneltakarja az arcát a kezével, vagy ezt leplezendő végigsimít a szemöldökén. Az írott kommunikációban gyakran egy, ezt a gesztust ábrázoló képpel együtt használják.

Az angol nyelvnek ebben a kommunikációs technológiában betöltött különlegesszerepét jelzi, hogy a csetben használatos, netspecifikus akronimák7 nagy része an-

5 Christa DÜRSCHEID, E-Mail und SMS – ein Vergleich = Kommunikationsform E-Mail, hg. ArneZIEGLER, Christa DÜRSCHEID, Tübingen, Stauffenburg, 2002, 93–114.6 A témáról bővebben lásd: Janusz BAŃCZEROWSKI, A világ nyelvi képe. A világkép mint a valóság metaképea nyelvben és a nyelvhasználatban. Bp., Tinta. 2008 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 86);DÉR Csilla Ilona, Mik is a diskurzusjelölők? = Diskurzus a grammatikában – grammatika a diskurzusban,szerk. KESZLER Borbála, TÁTRAI Szilárd, Bp., Tinta, 2009 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozá-sához, 88), 293–303; KESZLER Borbála, Über die Verwendung der Füllwörter, 1985 (Annales Univ. Sci.Budapest, Sectio Linguistica, 18), 11–26; KESZLER Borbála, Bevezető szók és kifejezések = Nyelv – stílus –irodalom. Emlékkönyv Péter Mihály 70. születésnapjára, szerk. ZOLTÁN András, Bp., 1998, 290–298.7 Tina FIX, Generation @ im Chat. Hintergrund und explorative Motivstudie zur jugendlichen Netzkommunikation,München, KoPäd, 2001, 59; Annegret TEPLAN, Kommunikation im Chat. Grundlagen, Instrumente,Bewertung, Berlin, Dr. Müller, 2005, 51–53.

186

golból származik. Például: OMG (= Oh, my God ’Ó, istenem!’), LOL (= laugh outloud[ly] ’hangosan fel/kinevet’), Thx (= Thanks ’köszönöm’).

(Informatikai szókincs) A korábban csoportnyelvinek, egy zárt közösség nyelvhaszná-latához tartozónak ítélt szókincs, az informatikai szókészlet egyre inkább megjelenika köznyelvben is. Kiemelten találunk ilyen adatokat a digitális médiához kötődő digilektusban.

Például: szkennel ’lapolvasót használ’, wlan ’vezeték nélküli internetkapcsolat’, letöltés,fájl, program, alkalmazás ~ applikáció, júzer ’felhasználó’; GPS ’műholdas navigációs rend-szer’; Bluetooth ’vezeték nélküli adattovábbítási technika’; vírusirtó ’a számítógépet a károsprogramoktól megvédő alkalmazás’; Space ’szóközbillentyű’; klikkel ’az egér gombjainakhasználatával működésbe hoz valamit a gépen’; csatolmány ’az e-mail melléklete’.

Érdemes felfigyelni arra a jelenségre, hogy az informatikai szókincs a szlengre ishat. Például az angol tövű bebootol ige azt jelenti, hogy a számítógép, a rendszer ’ösz-szeáll, használatra kész lesz’; átvitt értelemben pedig arra vonatkozik, hogy valaki’felébred, magához tér’. E szó egyedi tükörfordítása a becsizmáz, amely az angol ere-detű boot ’betölti a programot’ humoros szóferdítése, a boot szó másik, ’csizma’ je-lentésén alapul.

(Új szavak, új jelentések, új kollokációk) A digilektushoz új szóalkotások létrejötte isköthető. A netologizmus az internetes nyelvhasználatban keletkező, a neten előforduló neologizmusokat jelöli. Példatáram nagyrészt netologizmusokat tartalmaz (például:kommentel ’kommentárt, hozzászólást, megjegyzést ír’ ige; egoszörfölés ’keresőprog-ramban saját névre való rákeresés’; szkájpozás/szkájpizás ’a Skype kommunikációsprogram használata’). További példák: csörgizik, MSN-ezik, iwiwezik, csetel, fotosoppol ’aPhotoshop programmal képeket szerkeszt’.

Az új kommunikációs módok megjelenése új szavak kialakulását hozza magá-val.8 A 2002 óta működő iwiw közösségi portál által is új szócsaláddal bővült szó-készletünk. Ezért nem meglepő, ha egy iwiw-függő iwiw-ismerős iwiw-ezés közben azinternetes profiljában egy iwiw-es képet oszt meg a hasonló iwiw-ezési szokásokkal ren-delkező iwiw-felhasználókkal. A digilektus szókincsének gyors keletkezését és elavulá-sát jelzi, hogy az iwiw közösségi oldal használatának visszaszorulásával az ehhezkötődő szavak is egyre ritkábban fordulnak elő. A 2009-es évben terjedt el egy má-sik, nemzetközi közösségépítő oldal, a Facebook. A Facebooknak számos (játékos) elnevezése alakult ki: a már említett face, amely a név első tagjának írásmód szerinti kiejtéséből ered; de ide tartozik a durva faszbuk, a tükörfordításos arckönyv és a fone-tikus írásmódú fészbuk is. A közösségi oldalhoz kötődő aktivitásoknak is sajátos új elnevezésük van: fészel ’a Facebookon szörföl, keresgél, jelen van’; lájkol ’Face-bookon egy aktivitást kedvel, vagyis a like, azaz tetszik gombbal jelöl meg’ (másikírásmódja: like-ol); posztol ’hozzászólást közzétesz’.

8 MINYA Károly, Mai magyar nyelvújítás – szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozás-tól az ezredfordulóig, Bp., Tinta, 2003.

187

Ha a korpuszomban szereplő új képzett szavakat a keletkezett szófaj szerint osz-tályozzuk, akkor a vizsgált anyag túlnyomó többsége ige (például: kamozik’webkamerát használ’, fészel ’Facebookot használ’, csézik ’Counter Strike játékkaljátszik’), kevesebb a főnév (például: prezi ’prezentáció’, telcsi ’telefon’, trollkodás ’za-varkeltés az internetes kommunikációban’) és viszonylag ritka a melléknév (például:bugos ’hibás’, javás ’Java programmal futó’).

A főnévi képzések között gyakori a szórövidülés továbbképzése, mint a telcsi ’te-lefon’ vagy az üzi ’üzenet’, pöndi ’pendrive, USB-meghajtó’, láwcsi ’szeretet, szerelem’(a love ’szeretet, szerelem’ jelentésű angol szó, magyaros kiejtés szerint leírt, egy v-wcserével megtoldott alakja, -csi kicsinyítő képzővel). A szórövidülés továbbképzése-kor nem csupán az -i vagy -csi diminutív képző, hanem az -ó képző is előfordul, például: pityó ’játékban pisztoly’, szeró ’szerver’. Produktív és gyakori az -ás, -és no-menképző is a korpuszban (például: zippelés ’becsomagolás, tömörítés’, meghekkelés’program vagy weboldal feltörése’).

Különleges szóképzési példa a tumbász főnév, amely egy internetes oldal, a tumblr.com portál felhasználóját jelenti (mondatba helyezve: Milyen régóta vagytumbász?). Sajátosságát az adja, hogy a portál nevéből elvont szókezdethez az -ászfoglalkozásnév-képző járul.

Sajátos, tematikus szócsoportot alkot a találkozás témaköre a képzett szavak kö-zött a rövid üzenetek egyik alapvető funkciójának (vagyis a találkozók megbeszélé-sének) alapszava, a tali, amely találk ’találkozunk, találkozó’ változatban is előfordul. A tali főnévből -z verbumképzővel egy ikes igealak, a talizik keletkezett. E sorbailleszkedik még: A találxunk és taláxunk szó a találkozunk többes szám első személyű igealak kiejtést utánzó, két vagy három karakterrel rövidebb alakja.

Gyakorisága miatt érdemes alaposabban megvizsgálni a -(V)z és a -(V)l képzős igeképzést. Főnévi tövekhez kapcsolódik a -(V)z képző a csézik/CS-zik/cs-zik’a Counter Strike számítógépes programmal játszik’, csipázik ’lövöldözős játékban távcsöves fegyverrel száll harcba’, csörizik ’csörög, telefonon megcsörget’, facézik ’aFacebookot használja’, guglizik ’a Google (kereső)programot használja’, ikszdézik ’azXD9 emotikonhoz hasonlóan mosolyog, nevet’, PvP-zik ’ számítógépes játékban kétjátékos szemtől szembe küzd meg’; becécéz ’titkos másolatban e-mailt küld’, legugliz ésmeggugliz ’a Google portálon valamit megkeres, szinte nyomozásszerűen’, regiz ’re-gisztrál’; CTRL + C – CTRL + V-zik ’másol-beilleszt’ igék esetében. Mássalhang-zóra végződő több szótagú főnévi töve van az emesenezik/MSN-ezik ’az MSNcsetprogramot használja’, internetezik ’az internetet használja’, jútyúbozik ’a Youtubevideómegosztó oldalt használja’, twitterezik ’a Twitter mikroblog-szolgáltatást hasz-nálja’; kommentez ’kommenttel, kommentárral ellát’ szavaknak. Az úgynevezett ke-resztező szemantikai szabályok szerint10 -(V)z képzősök a sport- és játékmegneve-

9 Az XD emotikonfajta, azaz érzelem- és/vagy hangulatkifejező ikonikus jel. Ikonikus, tehát hasonló-ságon alapul: 90 fokkal elforgatva emberi arcot ábrázol. Az X az emberi szemet, a D pedig a szájatjelképezi. Összeszorított szemmel való nevetést, nagy kacagást jelent; valamint azt is jelölheti, hogy ajel előtti információt, közlést nem kell komolyan venni. 10 LADÁNYI Mária, Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek, Bp., Tinta, 2007, 108–109.

188

zésekre (kodozik/COD-ozik ’a Call of Duty játékkal játszik’, WoW-ozik ’a World ofWarcraft játékkal játszik’); valamint az eszközhasználatra vonatkozó igék(kamozik/camozik ’webkamerát használ’, ircezik ’az IRC, Internet Relay Chat szolgál-tatást használja’, netezik ’az internetet használja, szörföl’). Magyar szótöve van agépezik ’számítógépezik, számítógépen játszik’, homokórázik ’a gép dolgozik, várako-zás közben a homokóra szimbólumot mutatja’, kettőspontdézik ’a :D emotikonhozhasonlóan nevet’; becsizmáz ’betölt’.

Az -(V)l járult többek között ezekhez az igékhez: belinkel ’hiperlinkkel, hivatko-zással ellát’, bezippel ’fájlokat zip-fájllá tömörít, becsomagol’, bippel ’telefonon egyszermegcsörget’, fészel ’a Facebookot használja’, floodol ’csetes beszélgetést túl sok szö-veggel eláraszt’, gémel ’játszik’, gengel ’nézelődik, mászkál; játékban a terepet bejárja’, hekkel ’számítógépes programot vagy weboldalt feltör’, klikkel ’egérrel kattint’, linkel’linket ad meg’, mapol ’pályát készít egy számítógépes játékhoz’, pingel ’a gép az inter-nethez kapcsolódik, közben a képernyőn egy pingponglabdához hasonló jel ugrál’, posztol ’posztot, azaz szöveget helyez el üzenőfalon, fórumban’, regel ’regisztrál’,szkájpol/skypol ’a Skype internetes telefonprogramot használja’, szörföl ’internetenkeresgél’, tagel/taggel/teggel ’fotón egy személyt bejelöl’. Az egy szótagú idegen igetö-vekhez szintén -(V)l deverbális verbumképző járul: addol ’hozzáad listához valakitvagy valamit’, becsekkol ’bejelentkezik’, beloggol ’bejelentkezik, programba vagy web-oldalra’, bootol ’betölt’, cheatel/csítel ’játékban csal’, csekkol ’ellenőriz’, csetel ’számítógé-pen cseveg’, hájdol/hide-ol ’játékban rejtőzködik’, hílel/healel ’a játékos társának életétfolyamatosan a kezdeti értékre állítja különböző varázslatokkal’, killel ’a játékos ajátékban lelövi az ellenfelét’, laggol ’internetkapcsolat lassúsága miatt akadozik a játékvagy oldal betöltése’, lájkol/like-ol és meglájkol ’kedvel, Facebookon a tetszik gombmegnyomásával jelzi, hogy az adott tevékenység elnyerte a tetszését’, lávol ’szeret’,nédel ’játékban gránátot használ az ellenség likvidálására, megsemmisítésére’, plantel~ plantol ’játékban robbanószerhez kötött időzítőt aktivál’, pókol/poke-ol ’közösségioldalon valakit megbök, ezzel hívja fel magára a figyelmet’, printel ’kinyomtat’, share-el ’megoszt’, szkennel ’lapolvasóval képet vagy szöveget beolvas’, szpemel/spamel’spamet, azaz levélszemetet küld’, walkol ’számítógépes játékban sétál’. A magas vagyvegyes hangrendű több szótagú idegen igetövek (copy-paste-el ’másol-beilleszt’,diszlájkol ’nem kedvel’, kommentel ’kommentárral, megjegyzéssel lát el’, update-el ’fel-frissít’) is ebbe a csoportba tartoznak. Az idegen, összetett, több szótagú tövekhezis -(V)l kapcsolódott: downloadol ’letölt’, forwardol ’továbbít’, fotosoppol ’a Photoshopképszerkesztő programmal képet módosít, változtat’, multitaskol ’egyszerre többtevékenységet végez’. Sajátos a tetszikel ’tetszik gombbal ellát, kedvel valamilyentevékenységet’ jelentésű ige, hiszen ebben az esetben az -ik egyes szám harmadikszemélyű igeragot követi a -(V)l képző.

Szótörténeti érdekességként emelem ki a bippel ige eredetét. Egy slágerré vált,ironikus-humoros erdélyi magyar dalból11 kölcsönzött szó, a bippel, amelynek jelen-

11 A Open Stage Székelylend Aranka szeretlek dalszövegének részlete: Küldtem neked SMS-t / de te arrasem válaszoltál, / egy csomószor bippeltelek, / utána meg kikapcsoltad.

189

tése ’egyszer megcsörget’. A szó létrejöttében minden valószínűség szerint a román és az erdélyi magyar interferencia is közrejátszott.

A gyűjteménybeli szóösszetételek között a főnévi alakok dominálnak (például: fo-tómegosztó ’olyan oldal vagy program, amelyen fényképeket lehet közzétenni’, hírfo-lyam ’közösségi oldalon az üzenőfal másik elnevezése’, bétaváltozat ’még nemvégleges, próbaváltozat’), ritkább a melléknévi összetétel (például: Facebook-függő ’aza személy, aki túl sokat használja a Facebook közösségi oldalt’, iwiw-gyanús ’jól sike-rült [például fénykép], amelyet érdemes az iwiw közösségi oldalon megosztani’).

Az összegyűjtött szóösszetételek legnagyobb része főnév és főnév kapcsolódá-sával jött létre (például billentyűzár ’mobiltelefonon a gombok véletlen megnyomásátmegakadályozó zárfunkció’, forráskód ’egy számítógépes program alapkódja, ismere-tében meg lehet változtatni a programot’, profilkép ’közösségi oldalon az alapbeállí-tásként szereplő fénykép’, videókonferencia ’egymástól távol lévő emberek elekt-ronikus eszközök segítségével, hang és mozgókép továbbításával való kommuniká-ciós módja’). Melléknévi igenév és főnév (például böngészőprogram ’internetes kereső-program, mint a Mozilla Firefox, Internet Explorer’, keresőportál ’információkkeresésére alkalmas weboldal, mint a Google’, kezdőlap ’a böngészőprogram megnyi-tásakor megnyíló weboldal’, nyitóoldal ’egy honlap legelső lapja, főoldala’), illetve főnév és melléknévi igenév összetételével is főnevek jönnek létre (például e-mailszolgáltató ’az elektronikus levelek fogadását és küldését biztosító oldal, cég’, adathor-dozó ’adatok tárolására szolgáló eszköz’, helyesírás-ellenőrző ’a szövegszerkesztő helyes-írást ellenőrző programja’, képernyőkímélő ’a monitoron a pixelproblémákat megelőző, animált képeket lejátszó program’, médialejátszó ’zenét, videót, képeket megjelenítő-meghangosító program’, spamszűrő ’a kéretlen elektronikus leveleket kiszűrő funkció vagy program’). Ritkább a melléknévből és főnévből álló összetétel (például kékhalál’az operációs rendszer lefagyását, működésképtelenségét jelző kék képernyőkép’, miniblog ’rövid bejegyzésekből álló internetes napló, például Twitter’, okostelefon ’tele-fonfajta, a telefon és a számítógép tulajdonságait egyesíti, miniszámítógép’).

A továbbiakban az összes összetétel részletes elemzésétől eltekintek, ehelyett közü-lük a jelentésük, képzésük, összetételi tagjaik alapján a különlegesebbeket emelem ki.

Újszerűek a megalájk-, gigalájk-, terralájk-típusú összetételek (jelentésük: ’nagyonkedvel’), amelyek előtagja a számítógépes adatok mértékegységeinek előtagjai közül kerül ki, utótagjuk pedig a ’kedvel, nagyon szeret, tetszik neki’ jelentésű angol likeige magyar helyesírású lájk változata. Hasonló logika alapján épül fel a megalol ’na-gyon vicces, nevetséges’ szó is: a mega- fokozó előtag és a LOL (laugh out loud)netspecifikus akronima összekapcsolódásával.

Az új szóösszetételek között gyakori, hogy az előtag mozaikszó (például PIN kód’a mobiltelefon és a SIM-kártya adatait védő, azonosító kód’, UTP-kábel ’kábelfajta’,IP-cím ’a számítógép azonosítását szolgáló számsorozat’, RSS-csatorna ’olyan szol-gáltatás, amelynek segítségével egy helyre gyűjthetők a különböző webes tartalmak’, SD-kártya ’memóriakártya-fajta’, SIM-kártya ’a mobiltelefon memóriakártyája’). Azelőtag a fentiek esetében mindig angol eredetű betűszó (például RSS: Really SimpleSyndication ’nagyon egyszerű információmegosztás’).

190

Az oprendszer ’operációs rendszer’ az operációs rendszer szintagma első tagjának rövidítéséből (op) és a rendszer főnév összetételéből épül fel. Hasonló jellegű összeté-tel-fejlemény volt a mára már kikopott operátorlogó > oplogó is (ez a régebbi, rendsze-rint két színt kezelő mobiltelefonok kijelzőjére betölthető, telefonegyedítő képet-szöveget jelenti).

A tapipad ’touchpad, érintőpad a laptopon’ szó a touchpad (beépített eszköz hor-dozható számítógépeken, funkciója az egéréhez hasonlít) játékosan magyarítottneve. A touchpad érintéssel működtethető – az eredeti angolhoz való hangzásha-sonlóság mellett ez hatott a tapipad elnevezésre (tapogat, tapizik, tapi).

Analógiás hatásra, a körlevél szó mintájára jött létre két új összetétel is: a kör e-mailés a kör-sms. E két kommunikációs formában ugyanazzal az üzenettel egyszerre többcímzettet tudunk elérni. Mindkét szóalak sajátos helyesírási kérdéseket vet fel: a kör-sms-t a betűszó miatt kell kötőjelezni (az utóbbi időben a szokványos nagybetűs SMS mozaikszó-írásmód helyett terjed a kisbetűs sms alak is); a kör e-mailt az e-mailcím mintájára, a kétszeres kötőjelhasználat elkerülésére szokás különírni.

Idegen (általában angol) előtaghoz magyar utótag járul például a domainnév ’egyhonlap bejegyzett címe, megnevezése’, spamszűrő ’a kéretlen elektronikus leveleketkiszűrő funkció vagy program’, e-mail cím ’elektronikus levelek fogadására szolgálócím’, e-mail szolgáltató ’elektronikus levelezést biztosító program vagy cég’, nicknév’internetes kommunikációban használt álnév’, websüti ’internetes azonosítást szolgálóprogram’ (a web cookie szó magyarítása), geekduma ’sokat számítógépezők körében használatos szövegformák’, linkgyűjtemény ’tematikus hivatkozásjegyzék’, webalbum’internetes fényképalbum’ szavakban. Az angol eredetű szakkifejezések magyaros he-lyesírású alakja is lehet összetételi előtag: fájlcserélés ’rendszerint zene- és videófájlokmegosztása más felhasználókkal’, fájlformátum ’az elektronikus adat típusa’, ímélcím’elektronikus levelezéshez használt cím’, lézernyomtató ’nyomtatótípus’. Ennek fordított-jára (magyar előtag, idegen eredetű utótag) mindössze egy adatot találtam: ingyenfrag’számítógépes játékban 1. éppen nem a számítógépénél tartózkodó, egy helyben állójátékos; 2. könnyűszerrel kiiktatható játékos’.

Az überface szó előtagja a német eredetű über- ’felett, fölé, felső’, amelynek a ma-gyarban (is) fokozó szerepe van (lásd überel ’felülmúl’), utótagja pedig az angol face’arc’ szó. Az összetétel jelentése: ’nagy arc, menő ember’.

Ladányi csonkításnak, clippingnek,12 a Magyar grammatika szórövidülésnek13 ne-vezi a mobiltelefon szó végének elhagyásával keletkezett mob, a ’telefon’ utolsó szótag-jának megtartásával – valószínűleg az angol nyelvi megfelelő hatására is – a fon, azelső három hang meghagyásával a tel alakokká történő módosítását. A terminológiai eltérések egyesítésére az összes típust a szócsonkítás néven foglalom össze. A holn’holnap’, tegn ’tegnap’, im ’imádlak’, regg ’reggel’, rem ’remélem’ is szócsonkítás.

Szóösszerántásnak azt a szócsonkításos műveletet nevezem, amelynek során az eredeti szó közepe marad ki. A szó közepét ejti ki a sztem ’szerintem’, tok ’tudok’,

12 LADÁNYI Mária, Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek, i. m., 65.13 LENGYEL Klára, A szóösszetétel. A ritkább szóalkotási módok = Magyar grammatika, szerk. KESZLER

Borbála, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000, 339–340.

191

mek ’megyek’, tnap ’tegnap’, vok és vaok ’vagyok’. Feltehetőleg a szóbeliségből, a kiejtésből származhat az egs ’egészség’, mek ’megyek’, má ’már’, tok ’tudok’, vót ’volt’.Különleges a létige egyes szám első személyű vagyok alakjának vaok-ként vagy méggyakrabban vok-ként való sűrítése. Több alakváltozata is van a valószínűleg szónak:valszeg, valszi, vsz, vszínű, vszleg. Többszörös változtatáson megy keresztül a találko-zunk ige: találkozunk > találkszunk > találxunk / taláxunk, vagy a mert kötőszó: mert> mer > mR. További szóösszerántásos példák: hnap ’holnap’, tnap ’tegnap’, sztem’szerintem’, naon ’nagyon’, ien ’ilyen’.

A hagyományos szóalkotási módokhoz nem besorolható, szóösszerántásra ha-sonlító technikával keletkeztek az alábbi szóváltozatok: sörtünk ’söröztünk’, elgyünk’elmegyünk’, dulunk ’indulunk’, csörgi ’csörögni’. Az üzenetírók néha csak az igetövethasználják ragok, jelek nélkül. Alkalmazási módját egy 2006-os kérdőívemben az egyik adatközlő így fogalmazta meg: „igető ragok, jelek nélkül + pont és hasonló transzfók: csörgi = csörögni”.14 A gyakorta használt szavak felismerhetőek maradnak, még ha a közepüket (vagy elejüket, végüket) meg is csonkítjuk. Ezek az alakok a németinflektívákhoz hasonlítanak, amelyek a képregények nyelvezetéből kerültek be előbb a csetszövegekbe, majd az sms-ekbe. Az egyes mozdulatokat, cselekvéseket igetö-vekkel fejezik ki, például: grins < grinsen ’vigyorog’, heul < heulen ’ordít’, dichknuddel <ich knuddele dich ’megszeretgetlek’. Az inflektívákat a német nyelvben az 1950-esévekbeli Micky Mouse-képregények fordítójától, Erika Fuchstól eredeztetik, aki azangol „sound word”-öket ily módon ültette át németre.15 Crystal e hangutánzó éshangfestő szavakat a fatikus kommunikáció fogalmával kapcsolja össze:16 a nyelv-nek az embereket összekötő, „kellemes légkört teremtő” szociális funkciója valósul meg ezáltal. Crystal példája a grin ’vigyor’ és rövidítése g-ként. A metaszinthez kap-csolható akcióleíró kifejezéseket a nem metaszintű nyelvi egységektől aszteriszkek (*) különítik el (vesd össze: gesztusleíró kifejezések: facepalm, arcpálma, headdesk).Például egy Facebook-kommentben: *sóhaj* végülis még elértem a négyes vonatot.

A sajátos lexikai elemek közé tartoznak továbbá a hagyományos grammatikákszóalkotási típusaiba be nem sorolható „szógyártó” módszerek: a ksz mássalhang-zó-kapcsolat x betűvel való helyettesítése, a betűkapcsolatok számjeggyel történő cseréje (5let), a meg- igekötő és a meg kötőszó + jellé alakítása. Ez nem pusztán he-lyesírási kérdés. Magát a szót is megváltoztathatja, miként a müxik (< működik) létre-jötte is bizonyítja. A müxik a ’működik’ szó rövidített, feltehetőleg a sz-d tövű szavakhoz analógiával hasonított, egy helyesírási csavarral megtoldott alakja. Példáulegy sms-szövegben: Már most közlöm veled h nagyon fogok neked szoritani!!menni fog&ajelzölámpa is müxik már.kell atis-poló nem?bár nekem nem küldenek.mindent bele schaffner(in)!

Az elektronikus kommunikáció (e-mail, sms, mms, fórum, üzenőfal…) nyelvé-re jellemző szóalkotási móddá lett a kiejtés szerinti átírás olyan szavak esetén is,

14 VESZELSZKI Ágnes, Asszem, nemtom, h +fejt7őek-e nkd az sms-röv. – avagy az sms-beli rövidítésekről,Kommunikáció, Média, Gazdaság, 2007/1, 29–51.15 Peter SCHLOBINSKI, Von HDL bis DUBIDODO. (K)ein Wörterbuch zur SMS. Mannheim, Leipzig–Wien–Zürich, Duden, 2009, 20–21.16 David CRYSTAL, Txtng. The gr8 db8, Oxford, Oxford University Press, 2008, 184.

192

amelyeket a magyar helyesírásban a szóelemzés elve alapján kell(ene) írni (példáullécci, eccer). A légy szíves > lécci az asszem-hez hasonló változáson ment keresztül (fő-mondati jellegű szókapcsolat > viszonyszó). A fonetikus, vagyis az ejtést felidéző íráskép a hang és a graféma között egy-az-egyhez viszonyt hoz létre (angol nyelvipélda: what – wot17). A kiejtéshez közelítő írásmódot Frehner pszeudo-fonetikus írás-nak18 nevezi.

Önálló kategóriának számít a betűszó- és mozaikszó-alkotás (például ppt’Powerpoint prezentáció’, FB ’Facebook’, rszü ’rövid szöveges üzenet’). Egyéb szó-alkotásnak számít az ’elektronikus levél’ jelentésű e-mail emilként való megnevezése,illetve az angolban ’ügyetlen, béna’ jelentésű lame szó láma alakká való módosítása.Hasonló jellegű az angol game ’játék’ szó gamma alakváltozata is.

Nem csupán új nyelvi képződmények jöttek, jönnek létre, hanem a jelentéshatá-rok is szélesednek, változnak. Már létező szavak, szóalakok új jelentést kapnak (jelen-tésbővülés): például: mappa ’irattároló’ + ’tárolási hely számítógépen’, becsomagolás ’tárgycsomagolással való ellátása’ + ’fájlokat egy mappába tömörít’, ráír ’tetejére, felszíné-re ír’ + ’cseten beszélgetést kezdeményez egy másik személlyel’. A kazuár az úgyne-vezett hardcore vagy profi játékossal szemben ritkábban, csupán időtöltésként-szórakozásként játszó számítógépes játékos megnevezése. E szó az angol „casualgamer” ’alkalmi játékos’ kifejezéshez való hasonlóság alapján keletkezett, és azonosalakú egy madárfajta nevével.

Vonzatváltás is előfordulhat: például a ’rész(es)évé válik, csatlakozik hozzá’ szótári jelentésű tárgyatlan bekapcsolódik ige vonzata valamibe. Azonban ezt az igét gyakranvonzat nélkül használják, így az eredeti visszaható igenem cselekvővé válik, a jelen-tése pedig egyenértékű lesz a ’most kapcsoltam be a telefont’ tartalommal. A csengtárgyatlan, vonzat nélküli ige és csöng alakváltozata (’felhív’ jelentésben) kiegészültárgyi és határozói (és határozói értékű tárgyi) bővítménnyel. Kialakulását a rövidség mellett feltehetően az ugyanilyen bővítményű csenget, megcsenget, megcsönget igék erősí-tették. A cseng (csöng) ige gyakori tárgyi bővítménye az egyet. A hasonló jelentéskörbetartozó csörög ige és igekötős összecsörög, rácsörög változatai is megjelentek. A megcsörgetige jelentése: ’egy csöngetés a mobiltelefonon’. A csörrent ige jelentése is közelít afelhív igééhez.

Új ige + főnév szerkezetű kollokációk is kötődnek a digitális kommunikációhoz, például: lóg a neten, felmegy a netre/MSN-re, dob egy sms-t/mailt/mélt; leesik a netről; ráír MSN-en; felszalad FB-ra, tol egy szmájlit; arcon van.

(Karakterszám-csökkentés – szavak és szerkezetek rövidítése) A rövidítések fő célja az, hogy a gépelési sebesség megközelítse a normális beszédgyorsaságot – ezt az elvet a háló-zott kommunikációban gyakran „az idő pénz” metaforaszerű bölcsességgel, a gaz-daságosság és hatékonyság követelményével legitimálják. Éppen ez az alapja annakis, hogy a netes kommunikációban nagyobb a hibák és az elgépelések tolerálása,

17 Lásd Uo.18 Carmen FREHNER, Email – SMS – MMS, i. m., 49.

193

nem kapcsolódik a hibákhoz szociális szankció.19 (Szintén a gyorsaságot szolgálja a fo-lyamatos kisbetűs és az írásjeleket elhagyó írásmód; ez sokkal inkább jellemző a szinkron módon szövegezett csetre, mint például az átgondolásra időt adó, aszink-ron fórumhozzászólásokra vagy e-mailekre.20

A karakterrel spóroló, az egyes szavak-szószerkezetek rövidebb formáját létre-hozó eljárást átfogó néven karakterszám-csökkentésnek nevezem, célom ezzel elkerül-ni a terminus egybeesését a rövidítés szóalkotásmódéval.

Az úgynevezett sms-nyelvre jellemző, rövidített szóalakok a textizmusok(textism), amelyek azonban az elektronikus kommunikáció más formáiban is elő-fordulhatnak (például: c – see, txt – text, jk – just kidding, 2day – today).21 Csupán érde-kesség, hogy Sille István illemkönyvében a faxban használatos angol rövidítéseketsorolja fel, sajnos forrás megadása nélkül, és megjegyzi, hogy „az angol nyelv a fax-ban való rövidítésben a fonetika ötletes alkalmazását követi”.22 A – nem feltétlenüla kiejtést utánzó – rövidítéspéldái a következők: u – you ’te, ön’; pls – please ’kérem’;cld u – could you ’megtenné-e’; cfm – confirm ’megerősítjük’; swb – single room with bath’egyágyas szoba fürdőszobával’; bst rgrds – best regards ’szívélyes üdvözlettel’; thnks inadv – thanks in advance ’előre is köszönöm’; tks – thanks ’köszönettel’. A németnyelvből csupán egy búcsúformula rövidítését (mfg – mit freundlichen Grüßen ’üdvöz-lettel’) említi.

Döring a rövidítések háromféle funkcióját nevezte meg:23 Az ökonomikus funk-ció azt szolgálja, hogy helyet spóroljunk, tehát egyszerre több információt tudjunkelküldeni. A nem normatív rövidítések használata csoporthoz való tartozást fejez ki,ez az identitásfunkció. A harmadik pedig az interpretációs funkció, amely a rövidí-tések típusa és megléte vagy hiánya alapján „a közlés értelmezési keretének kijelölé-séhez járul hozzá, támpontként szolgálhat a megértéshez”.24

A rövidítések nemcsak az sms-ekre, a csetszövegekre jellemzők, hanem az elekt-ronikus levelek, üzenőfalak, internetes fórumok írásmódjára is. Az interneten szám-talan ajánlást, felsorolást találhatunk, miképpen lehet legcélszerűbben szavakat-kifejezéseket néhány karakternyire rövidíteni.

19 Angelika STORRER, Schriftverkehr auf der Datenautobahn: Besonderheiten der schriftlichen Kommunikationim Internet = Neue Medien im Alltag. Begriffsbestimmungen eines interdisziplinären Forschungsfeldes, hg. G.Günter Voß, Werner Holly, Klaus Boehnke, Opladen, Leske–Budrich, 2000, 153–77; Tina FIX,Generation @ im Chat, i. m.; Jörg KILIAN, T@stentöne, i. m., 64; Carmen FREHNER, Email – SMS –MMS i. m., 95.20 Lásd Carmen FREHNER, Email – SMS – MMS i. m., 47–50; Jörg KILIAN, T@stentöne, i. m.21 David CRYSTAL, Txtng, i. m., 187.22 SILLE István, Illem, etikett, protokoll, Bp., Akadémiai, 2009 [A tizenkettedik magyar nyelvű kiadás változatlan utánnyomása], 195.23 Nicola DÖRING, Kommunikation im Internet. Neun theoretische Ansätze = Internet für Psychologen, hg.Bernad Batinic, Göttingen, Hogrefe, 1997, 267–298.24 ÉRSOK Nikoletta Ágnes, Az internetes kommunikáció műfajai (különös tekintettel az interaktív magánéleti műfajokra) [doktori disszertáció], 2007, Bp., ELTE [kézirat], 49.

194

A digilektusbeli rövidítések legfőbb típusai:25

– szó első betűjével, kezdőbetűvel rövidítés (hogy > h);– a magánhangzók elhagyásával arab típusú írás (puszi > px, sorry ’bocsi’ > sry, ok >k, szóval > szvl, szeretlek > szrtlk, magam > mgm, velem > vlm);– a magánhangzó kiejtésének nagybetűvel jelölése (emlékszel > Mléxel, jó estét > jóST-t,ember > Mber);– betűhelyettesítés számmal, más betűvel, szimbólummal (pusz > pux, szia > cya,szívesen > cív, köszi > köcce);– szóösszerántás (vagyok > vok és wok, holnap > hnap és hn, szerintem > sztem, nagyon >naon és non);– (ide kapcsolódik sajátos típusként) a káromkodások eufemizáló rövidítése is (b+,qrva).

(Rövidítés kezdőbetűvel. Akronimák.) A szórövidítés legelterjedtebb változata a kezdő-betű meghagyása, David Crystaltól kölcsönzött terminussal ezt inicializmusnak ne-vezhetjük.26 E rövidítési forma a gyakran használt szavakra, például kötőszókra jellemző elsősorban: hogy (h), mert (m vagy m.), mint (M vagy m), vagy (v); valamint azegyik leggyakoribb elköszönési formára: puszi (p vagy P).

Az akronima (acronym) szavak kezdőbetűiből létrehozott új szó. Két típusa van: a betűnként kiejtett akronimák, az ún. alfabetizmusok (például: ftf vagy f2f < face toface ’szemtől szemben’), illetve a szóként kiejtett akronimák (például: lol < laughingout loud ’hangosan felnevet’).27

Crystalnál a rövidítés (abbreviation) terminus egy szó redukált formáját jelöli,ezzel szemben egész mondatok rövidítését ellipszisnek nevezi.28 Az angol rövidíté-sek mintájára, hatására sűrített jelentéstartalmú betűszók (vagyis Crystalnál ellipszi-sek) is keletkeznek: P:NY ’puszi: anya’, NHE ’nem hiszem el’, nkv ‘nem kellválaszolni’, VM ‘vigyázz magadra’, hv ’hogy vagy?’; lsz ’légy szíves’. George Orwell1984 című regényében nagy szerepet játszó ’újbeszéd’ (az eredetiben new speak) nyelvét idézik fel a következő szóalkotások: hv ‘hogy vagy?’, lsz, lc, lecci ‘légy szíves’.

A konvencionalizálódott rövidített mondatok a rébusz szavak vagy mondatok.29

A C U betűkombinációt, úgynevezett homofón akronimát30 a <c> és az <u> betű angol kiejtésmódja szerint kell feloldani, amelynek jelentése: see you ’később találko-zunk’.31 További példák erre a típusra: Gute N8 (német gute Nacht ’jó éjt’); 4U (angolfor you ’neked’); 2L8 (angol too late ’túl késő’).

25 Vö. VESZELSZKI Ágnes, Képírás vagy képes írás? Az infokommunikációs technológia hatása a felső tagozatosok írására = Ikonikus fordulat a kultúrában, szerk. BALÁZS Géza, H. VARGA Gyula, 2009, Bp.–Eger, MagyarSzemiotikai Társaság – Líceum, 309–333.26 initialism – David CRYSTAL, Txtng, i. m., 181.27 I. m., 176.28 Uo.29 „Rebus words and sentences made out of letters, pictures, or logograms, such as c u l8r ’see youlater’” (I. m., 184).30 Jörg KILIAN, T@stentöne, i. m., 70.31 Christa DÜRSCHEID, E-Mail und SMS – ein Vergleich, i. m.

195

Arab típusú írás. Népszerű rövidítési mód az általam héber vagy arab típusúnak nevezett írás, amely által az eredeti szóból csupán a releváns, felismeréshez szüksé-ges mássalhangzók maradnak meg. Az arámi, héber és arab mássalhangzós betű-írásokban a magánhangzók jelölése nem (minden esetben) kötelező.32 Frehnermássalhangzó-kiejtésnek, „consonant spelling”-nek nevezi ezt a karaktercsökkentő technikát.33 Ez a rövidítési mód elsődlegesen a leggyakrabban használt szavaknál fordul elő: például a magam, magad és a többi névmás mgm, mgd formában vagy aneked és nekem nkd-ként és nkm-ként.

Az arab típusú írás sajátos típusa a mássalhangzó kiejtésének nagybetűvel való jelölése. Az egyik 2006-os kérdőíves adatközlőm így definiálta e rövidítési módot: „A leggyakrabban úgy rövidítek, h [sic!] az olyan CV, VC szerkezetű tagokat, amik ugyanúgy ejtődnek, mint ha csak a mássalhangzót ejteném, nagy betűvel írom (és a számokat is használok) pl. LNtétbN (’ellentétben’), 1etlNM (’egyetlenem’)”.34 To-vábbi példák erre a formára: 1etMN ’egyetemen’, fLLevNítNi ’feleleveníteni’, MLM’emelem’, rMélM ’remélem’, RMLM ’remélem’, szRetlek ’szeretlek’, SzRLM ’szerelem’.

Crystal (2008: 179) kontrakciónak, összevonásnak (contraction) nevezi azt a rö-vidítéstípust, amely esetében a szó közepéből marad(nak) ki betű(k) (például: but >bt).35 E rövidítési típusba tartoznak Schlobinski spanyol, portugál, svéd példái, amiarra enged következtetni, hogy a magánhangzók elhagyásával való rövidítés nem amagyar nyelv sajátja, hanem más nyelveken írott sms-ekben vagy csetszövegekben iselőforduló, majdhogynem univerzális jellegzetesség: abrazos > brzs ’ölelések’ (spa-nyol); beijos > bjs ’csókok’, comigo > cmg ’velem’, desde > dsd ’óta’, hoje > hj ’ma’, nada >nd ’semmi’ (portugál); någon > ngn ’valaki’, något > ngt ’valami’ (svéd).36

Betűhelyettesítés (számmal, más betűvel, karakterrel) homofónia alapján. „Az angol nyelv-ben az írott alak és a kiejtett szó rendkívüli különbsége ad lehetőséget játszi rövidí-tések kialakulására”.37 A homofónia (az eltérő írásmódú és jelentésű, de hasonló hangzású alakok összekapcsolása) jelenségét használja ki számtalan rövidítés (an-golban: 4 – for; spanyolban: salu2 – saludos; olaszban: 6 – sei ’te vagy’; kínaiban: 88/baibai/ – angol bye-bye.38

A számhomofónia a betűk számokkal való, egyéni leleményen alapuló cseréje (1 7’egy hét’; 1SMÁS; még1szer; mind1; mind2; 6ás; 7FŐ.39 Az egyes számjeggyel többekközött a következő szavak alkothatók meg: 1es üzNetekbN, 1etértek, 1etM ’egyetem’,1etMN ’egyetemen’, 1szer ’egyszer’, 1szerű és 1xü ’egyszerű’, 1ütt ’együtt’, m1, m1ek’megyek’, még1szer ’még egyszer’, mind1 ’mindegy’. A kettes szám egy angol rövidí-tést idéz fel: 2 ’to’ és ’two’. Az 5-tel rövidített ’ötlet’: 5let. A 6 állhat a hat tőmorféma

32 David CRYSTAL, A nyelv enciklopédiája, Bp., Osiris, 2003, 257.33 Carmen FREHNER, Email – SMS – MMS, i. m., 54.34 VESZELSZKI Ágnes, Az sms nyelvhasználatának extralingvális és intralingvális vizsgálata [szakdolgozat],Bp., ELTE BTK, 2006 [kézirat].35 David CRYSTAL, Txtng, i. m., 179.36 Peter SCHLOBINSKI, Von HDL bis DUBIDODO, i. m., 70–75.37 BECK Mihály, BECK Mihályné, A rövidítések természetrajza, Magyar Nyelv, 1999, 461.38 Peter SCHLOBINSKI, Von HDL bis DUBIDODO, i. m., 25.39 VESZELSZKI Ágnes, Asszem, nemtom, h +fejt7őek-e nkd az sms-röv, i. m.

196

és a -hat hatóige-képző helyén: 66 ’hathat’, 6ás ’hatás’, +lát6od, +mond6od, felhív6sz,hív6sz, i6, minden6ó ’mindenható’, taliz6, tud6om ’tudhatom’. Egy rövidítés (hat. meg)rövidítése a 6+ ’határozd meg’. A 7 főképpen a hét- kezdetű szavakban fordul elő (7en, 7fő ’hétfő’, 7v, 7vége, 7vg ’hétvége’, a 7en ’a héten’), de lehet hatóige-képző is a le7 ’lehet’ szóban. A 8-ast tartalmazó jó8 ’jó éjt’ köszönés a számjegy angolos kiejté-sére [eıt] játszik rá. Német példák: 8ad „achte auf dich” ’vigyázz magadra’; 8ung„Achtung!” ’Figyelem!’40

Helytakarékos megoldás a szórészértékű karakterek használata. Ligatúraszerű a rærsz? ‘ráérsz?’. Leggyakrabban a ksz betűkapcsolat x-ként (emléxem ’emlékszem’,ezexerint ’ezek szerint’, igyexem ’igyekszem’, kex ’keksz’, lax ’laksz’) és az sz kétjegyű betű német scharfes s-ként, ß-ként való írása fordul elő (köß; puß; ßegélyragaßtas), de azly j-ként való, akár a helyesírásnak is ellentmondó helyettesítése sem ritka (ijen hüje).A példák azt jelzik, hogy az x betűjel sz-helyettesítővé vált, sőt a mássalhangzó-időtartamot két x jelöli (például: xomorú, köxönöm, xábbuuxxx, köxee xépen,roxxindulatból, xoríts).

A minimalizáló elv érvényesül az üzenetekben, ha a betűkön kívüli karaktereket szóalakok vagy morfémák helyett használják (morfémaértékű karakterek). „Gyakran előforduló jelentések gazdaságos kifejezésére sokféle szimbólum áll rendelkezésre. Legtöbb közülük logogramma, például +, @, £”.41 A logogramma olyan írott szim-bólum, amely egy szót vagy szórészt reprezentál.42 A sajátos rövidítések közöttelterjedt a meg- igekötő + jelként való rövidítése (+beszél), ugyancsak a + karakteralkalmas az és, meg kötőszó helyettesítésére: +besz ’megbeszéljük’, +cslom ’megcsiná-lom’, +hívás ’meghívás’, +kaptam ’megkaptam’, +lát6od ’megláthatod’, +mond6od’megmondhatod’, +mondom ’megmondom’, +van ’megvan’, +vár6om ’megvárha-tom’. A grafikus ¤ karakter ’nap’ értelemben ikonikus egyéni jel: hol¤. A görög pí aΠhN ’pihen’ szóban bukkan fel. A $ jel pedig a pénzt jelölheti. A „MegØhir” üzenet-részlet hagyományos írásmódja „még nincs hír” lenne, e rövidítő megoldással azon-ban hét karaktert lehet megtakarítani. Ugyancsak ez az egyetemi jegyzetelésbentagadásra használt jel tűnik fel a „Ø volt rázós a zh” predikatív szerkezetben. 1@,azaz ’egyet’ jelenthet csupán a szám és az e-mail címekből ismert kukacjel együttes használata. A -szer képzőszerű ragot helyettesíti a csillag az 1* ’egyszer’ szóban.

A digitális kommunikáció szókincse a Netszótárban

Megfigyeléseink, felméréseink szerint egyre gyakoribbak az úgynevezett digitálisbennszülöttek és kintrekedtek közötti megértési nehézségek. E kommunikációszavar (túlzóan szólva kommunikációs szakadék) egyik oka lehet az eltérő motiváció-jú szókincs használata.

40 Peter SCHLOBINSKI, Von HDL bis DUBIDODO, i. m., 27.41 David CRYSTAL, A nyelv enciklopédiája, i. m., 258.42 David CRYSTAL, Txtng, i. m., 182.

197

A netszótár éppen e kommunikációs nehézség feloldását célozza, hiszen a digitá-lis kommunikációban használatos új kifejezések bemutatására, dokumentálásárakészült. A Netszótár. @-tól a Zukbergnetig című kiadvány az ELTE BTK-n működő Kommunikáció: internet és média tehetséggondozó műhely gondozásában jelent meg 2012 decemberében az ELTE Eötvös Kiadónál.43 A szótár alapjául a műhely által meghirdetett és értékelt netszópályázat szolgált,44 a beérkezett közel ezer szó-javaslatot a műhelytagok dolgozták át, és egészítették ki több mint kétezer szócikk-re. Felhasználtuk továbbá a doktori dolgozatomhoz készített szókorpuszt is: 2008óta gyűjtöm az új, digitális médiumokhoz kapcsolódó szavakat, illetve kifejezéseket; e lexémakorpusz egyik fő forrása a digitális-elektronikus szövegek, úgynevezett (warez)blogok, fórumok, csevegések, tweetek, posztok és kommentek áttanulmá-nyozása volt. A fent részletesen ismertetett szavak mind megtalálhatók e kiadványban.

A szógyűjtemény összeállítása természetesen nem lezárható folyamat – hiszen a digitális kommunikáció szókincse a technikai fejlődéshez kötődik, és éppen emiatt folyamatosan változik, állandóan új elemekkel bővül.

43 Netszótár. @-tól a Zukbergnetig, szerk., VESZELSZKI Ágnes, Bp., ELTE Eötvös Kiadó. – A NetszótárFacebook-oldala: https://www.facebook.com/netszotar44 VESZELSZKI Ágnes, A digitális kommunikáció szókincse és a netszópályázat, Anyanyelv-pedagógia, 2011/2= http://www.anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=324 [2013. 03. 01.]