Versengés a szervezetekben A versengés pszichológiája 2007 tavasz
Versengés a szervezetekben
A versengés pszichológiája2007 tavasz
A gazdasági konextus A gazdasági életben a hosszú távú stratégiák
helyett a dinamikusan változó piac dominál manapság
A szabályok minden előzetes figyelmeztetés nélkül változhatnak
Bármikor új versenytársak jelenthetnek meg a piacon,
Mindenki szorosan követi a piaci mozgásokat és gyorsan reagál,
A versenytársak között szövetségek alakulhatnak ki, Bármilyen kreatív stratégia megengedett, amely
nem kifejezetten törvényellenes Így azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek
kellően rugalmasak, a leggyorsabban tudják újragondolni a stratégiájukat
Bevezetés: szervezeti versengés Emiatt nagyon fontos az is, hogy a szervezeten belüli
verseny konstruktívan, teljesítményt növelően történjen.
A szervezeti versengést a következő dimenziók mentén lehet vizsgálni:
Annak spontán – strukturált Konstruktív – destruktív Morális – immorális A teljesítménnyel való kapcsolata oldaláról A dolgozók személyisége szempontjából Nyíltsága – zártsága mentén Milyen időperspektíva mentén helyezhető el Mennyire intenzív Mire irányul: személyes fejlődésre koncentráló vagy
a másik legyőzésére irányuló
jellege szerint
Spontán – strukturált versengés
Sommer, S.M.(1995) Spontán versengés
A társas összehasonlításon alapul A pontos önértékelés végett másokhoz
hasonlítjuk magunkat mikor nincsenek egyértelmű mércék teljesítményünkkel kapcsolatban
Az összehasonlításból igyekszünk pozitívan kikerülni
Nem kell hozzá jutalmazási rendszer, szabályi íratlanok
Általa elsajátíthatjuk a sikeres másik stratégiáját
Nagyobb erőfeszítésre sarkall általában De lehet destruktív is, mikor lefelé hasonlítás
történik, ezzel devalorizáljuk a másikat A viselkedésre, teljesítményre, és azok
összehasonlítására irányul.
Spontán – strukturált versengés
Sommer, S.M.(1995)
Strukturált versengés Ekkor a munkahely létrehoz egy versenystruktúrát
jutalmakkal és büntetésekkel Ez egy kívülről megteremtett helyzet Nagyon lényeges, hogy ezek a versenyek milyen
gyakorisággal zajlanak, mennyire intenzívek A konkrét eredményre koncentrál, vagyis a
jutalomra, a forráselosztásra, és az elosztási folyamat igazságosságára
Motivációs hatása a jutalom eléréséig tart (szemben a spontán versengéssel)
A spontán és strukturált versengés történhet párhuzamosan is
Konstruktivitás – destruktivitásFülöp, 1995, 2001; Tjosvold és mtsi,
2003 Konstruktív versengés
Pozitív és élvezetes élmény Növeli a teljesítmény iránti erőfeszítést Pozitív emberi kapcsolatokkal és pszichés jólléttel jár Motiváltabb lesz arra, hogy kihívásoknak elébe nézzen Nő a versengő felek közötti együttműködés Erősebb lesz az elkötelezettség a cég iránt Hatékonyabb lesz a feladatmegoldás és a tanulás Az ellenfelek elismerik egymás erősségeit, értékeit és
kompetenciáját Destruktív versengés
A csoporton belül ellenségeskedést szül Károsan befolyásolja a teljesítményt és a
produktivitást
Moralitás A versengés fair ha…
a felek között esélyegyenlőség van betartják a versengés írott és íratlan
szabályait tisztességtelen eszközöket alkalmaznak a
versengés során annak érdekében, hogy a másikat legyőzzék
a résztvevők tudják kontrollálni a versengési folyamatot – az erőfeszítéseiken és képességeiken múlik, hogy ki nyer
a verseny kimenetelének értékelési kritériumai világosak
Moralitás A versengés nem fair, ha…
a versengő felek erőviszonyai egyenlőtlenek akár saját választásuk miatt van így, akár azért,
mert akaratukon kívül, belekényszerülnek egy egyenlőtlen küzdelembe (Fülöp, 2001a; Tjosvold és mtsi, 2003)
a versengés során a felek olyan tisztességtelen eszközöket alkalmaznak, mint
csalás hazugság becsapás korrumpálás
Moralitás Nagyon fontos tehát a moralitás
szempontjából A kontrollálhatóság: meritokratikus
értékektől függjön ki nyer és ki veszít A világos kritériumok
A mindennapos versengés sokszor hallgatólagos normákon alapul és nem az előírt szabályok mentén. A vezetőnek oda kell figyelni, hogy ezeket a
normákat a beosztottak tudják jól kommunikálni egymás felé. (Van de Vliert, 1997)
Személyiség Az üzleti világban olyan munkaerőre és
vezetőkre van szükség, akik ha nem is versengők, személyiségük mégis alkalmas a versenyhelyzetek tűrésére és azokban a sikeres működésre.
A vezetők gyakran a csapatjátékost keresik, mivel feltételezik, hogy a versengő és együttműködő személyiség kizárja egymást.
Ami a kiválasztásnál fontos, hogy a versengés szeretete mellett a dolgozó konstruktív módon legyen képes versengeni.
Ugyanaz a munkahelyi atmoszféra nagyon különbözően hat eltérő személyiségű személyekre – a kettőnek passzolnia kell az optimális teljesítményhez
Személyiség és társas orientáció (Van
Lange, 2003) A versengéssel kapcsolatos attitűdöket például
a társas értékorientáció szerint lehet csoportosítani:
az együttműködő személyek az együttes eredmény maximalizálására törekszenek
az individualisták, a másik eredményétől függetlenül a saját eredményük maximalizálására törekszenek,
a versengők viszont a saját és a másik eredménye közötti különbséget igyekeznek maximalizálni
Az emberek abból indulnak ki, hogy másoknak is hasonló értékorientációjuk van:
A versengők másokat is versengőnek tartanak, az együttműködők, pedig másoktól is több együttműködést várnak.
Személyiség és társas orientáció (Carnvale és Probst, 1997)
Ha egy együttműködő nem kap együttműködő választ egy versengőtől, akkor ő is versengővé válik
A versengő és az individualista személyek akkor sem nagyon működnek együtt, ha a másik fél ezt teszi
a versengők azt feltételezik, hogy az együttműködő személyek alacsonyabb intellektussal rendelkeznek és gyengébb karakterek
Az együttműködők - épp fordítva -, az együttműködést tartják intelligensnek és az együttműködés hiányát társítják az alacsony intelligenciával.
A és B típusú személyiség (Friedman és Rosenman,
1974) Az A típusú személyeknél majdnem kétszer
olyan gyakran fordult elő szívbetegség, mint az ún. B-típusú személyeknél.
Az A-típusú személyiség egy cselekvési-érzelmi komplexum, olyan embereknél fordul elő akik:
agresszív küzdelmet folytatnak, hogy minél kevesebb idő alatt, minél többet teljesítsenek
maximális energiával dolgoznak akkor is, ha nincs előttük határidő
agresszívak, ha akadályoztatva érzik magukat Ha versenyhelyzetben nem versenghetnek, akkor az
feszültté, robbanékonnyá teszi őket, ha versengésüket kiélhetik, akkor az megnyugtatja őket
A szívbetegségek abból fakadnak, ha a versengés orán akadályoztatják őket
az erős versengéssel azonosítják a kutatók.
Személyiség: kiegyensúlyozottan versengők és hiperversengők A kiegyensúlyozottan versengők (Ryckman és
mtsi., 1996) egészséges önbizalommal, jó társas kapcsolatokkal
rendelkeznek számukra nem a nyerés a leglényegesebb, hanem a
célhoz vezető folyamatot találják örömtelinek a versengést személyes fejlődésük eszközévé teszik az önfejlesztés fontosabb az én-kiemelésénél vagy a
rivális lebecsülésénél a riválist nem útjukban álló akadálynak tekintik,
hanem inkább olyan eszköznek, aki által növelhetik kompetenciájukat, hozzáértésüket
nyerni akarnak, és sikeresek akarnak lenni, de nem mások kárára
jól tudják egyeztetni az egyéni és a közösségi célokat, nagyon jó együttműködők
Személyiség: kiegyensúlyozottan versengők és hiperversengők Hiperversengők (Ryckman és mtsi.,
1990). minden helyzetet versengőként élnek meg mindenben a legjobbak akarnak lenni mindenáron nyerni akarnak minden áron el akarják kerülni a vesztést a körülöttük lévőket lebecsülik és hatalomra
törekszenek felettük. általában konfliktusteliek a kapcsolataik, gyenge az empátiás készségük, agresszívek és dominanciára törekvőek, manipulatívak és nagyon narcisztikusak. egyéni „játékosok”, egyenrangú
együttműködésre kevéssé képesek.
Személyiség a versengés és együttműködés tükrében
Magasan versengő/Magasan együttműködő
„Kiegyensúlyozott versengő”
Magasan versengő/ Kevéssé együttműködő
„Hiperversengő”
Magasan együttműködő/Kevéssé
versengő„Együttműködő”
Kevéssé versengő/Kevéssé együttműködő„Aszociális –
individualista”
Személyiség: versengés és szorongás A versengés izgalommal és feszültséggel jár,
mindenki más feszültségszintet él meg kellemesnek vagy kellemetlennek.
Az alábbi görbe mindenkire érvényes, viszont a feszültség alapszintje más mindenkinek.
Ezért egyeseket az azonos szintű feszültség stimulál, másokat debilizál.
Feszültség
Telje
sítm
ény
Walton, 1969
Nyílt és zárt versengés Az erőforrások szűkösségétől függ
Zárt a versengés, ha szűkös erőforrásokért folyik:
Pl. egy embert léptetnek elő vagy kevés a jutalom Kevés nyertes és sok frusztrált vesztes – könnyen
válhat destruktívvá a versengés Nyílt, ha mindkét versengő fél "végtelenül"
tudja növelni a nyereségét: Pl. ilyen a szakértelem Általában magasabbrendű szükségletek
kielégítését szolgálja, mint az önmegvalósítás, elismerés, presztizs, tudás
Időperspektíva Hogyan értelmezik a versengést, rövid
vagy hosszú távú folyamatként. Rövid távú az a versengés
egyszeri nyerő-vesztő helyzet a nyertesek és vesztesek jól azonosíthatóak a versengő felek számára nem illeszkedik
egy hosszú távú perspektívába az eredmény statikus, a kimenetel pedig
egyértelmű a szervezeten belül kiírt versenyek pedig
rövid távúak.
Időperspektíva
Hosszú távú perspektíva Sok-sok kimenetelből és sok-sok
egyszeri eldöntendő folyamat dinamikájából tevődik össze
Egy-egy nyerésnek és vesztésnek kisebb a jelentősége.
A spontán, informális versengések általában hosszú távúak
Intenzitás
A legtöbb ember számára a mérsékelt intenzitású versengés optimális (lásd versengés és személyiség)
Az időtartamnak fontos szerepe van: egy rövid, de nagyon intenzív verseny lehet
kifejezetten vonzó és izgalmas, de hosszú távon csak nagyon kevesek tudják fenntartani
Az intenzív versengés lehet pozitív és negatív hatású is:
Pozitív: új tevékenységi szint megjelenését eredményezi
Negatív: az adott versengési területre való beszűkülést hoz létre vagy tisztességtelen eszközök alkalmazásához vezet
Intenzitás A vezető a következő dimenziók
figyelembevételével találhatja meg az optimális intenzitásszintet: Megválasztják a terület, a feladat jellegét,
melyen a versengés folyik Manipulálják a feladatok gyakoriságát Manipulálják az erőforrások szűkösségét Azoknak a személyeknek adnak versengő
feladatot, akiknél tudják, hogy ez számukra a nagyon jó hajtóerő