Vasúti Érdekegyeztető Tanács

Vasúti Érdekegyeztető Tanács

2012. december 18.

1


2012. december 18.

Munkáltató: Merthogy munkáltatói oldal a maga teljességében majd későbbi időpillanatban

fog kiegészülni. Igazgató úr egyéb halaszthatatlan közfeladatának tesz eleget. Ennek örömére

meghatalmazott a VÉT ülésen a munkáltatói oldal képviseletével, és azt gondolom, hogy lenne

mit megbeszélnünk, nevezzük VÉT-nek, konzultációnak, vagy akárminek, úgyhogy remélem azt,

hogy ebben a delegációban veszünk részt, úgy gondolom, hogy humán szakterületi vezetők

szép számmal vagyunk itt. Wikidál úr is itt van, csak szerintem éppen kiment valamilyen okból

– becsukta az ajtót, de megvan – kezdenénk el a dolgot. Levezető elnöknek én Zsuzsannát

javasoltam, mert jól bevált az elmúlt időszakban, úgyhogy ne ez legyen az akadálya, hogy

elnököt keresünk, ki tudjuk használni az időtartamot. Szeretném jelezni munkáltató részéről

két napirendi pontra tettünk javaslatot. Az egyik napirendi pont a december 31-éig hatályos

foglalkoztatáspolitikai együttműködés, vagy nevezzük akárminek, megállapodásnak a kérdése.

Erre vonatkozóan munkáltató majd javaslatot kíván tenni, hogy milyen formában látjuk a

dolgot. A másik pedig a Kollektív Szerződés módosítása lenne. Szeretném jelezni, hogy nem

ilyen ötletszerűen szeretnénk ezt megtenni, hanem megint újabb olyan szükségszerűséget

fedeztünk fel és a múltkor a rébuszok miatt már előre mondom, hogy főleg a távolléti díj

kapcsán azt gondolom, hogy lépéseket kellene tenni még az idei évben, hogy a januártól

aktuális törvényi változások milyen gondokat fognak okozni. Úgyhogy ezt a két napirendet

szeretnénk javasolni azzal, hogy a munkáltató részéről 16 óráig tervezzük a mai VÉT ülést, és

azzal, hogy előre jelezném, hogy máris szót kérnék a napirend előttiben majd, ha a napirendet

rögzítettük, mert több dologra szeretnék visszatérni a korábbi VÉT ülések tapasztalatából.

Elnök: Köszönöm szépen. Én is nagy tisztelettel köszöntöm a mai VÉT ülés – hagy hívjam VÉT-

nek akkor, ha így is hirdettük meg – jelenlévő tagjait. Én azt gondolom, hogy Endre előttem

nagyjából mindent elmondott. Akkor megkérdezném a szakszervezeti oldalt, hogy az

elhangzott napirendi pontokhoz képest van-e esetleg más javaslat, amit a VÉT napirendjére

kívánnának tűzni. Akkor én ezt úgy veszem, hogy nincs egyéb javaslat, és napirend előtti

fölvetésekre megadnám a szót. Munkáltató jelentkezett.


2012. december 18.

2

Munkáltató: Napirend előtti felvetések vonatkozásában szeretnék néhány dologra visszatérni.

Ahogy az előző alkalommal elhangzott, én magam azt az új stratégiát alakítottam ki, hogy

kétszer élhetem végig, egyszer élőben, egyszer felvételről, és mindig innentől kezdve meg

fogom hallgatni a napirend előtti hozzászólásokat azért, hogy lehetőleg semmi olyan dolog ne

vesszen el, ami értékelésre, vagy lépésre, vagy intézkedésre szükséges, vagy érdemes.

Szeretnék röviden egy pár dologra reagálni. A múltkor többen jelezték a rendkívüli

munkavégzés 230 órás dolgát. Jelezném, hogy szinte az utolsó pillanatig nem jött igazából

konkrét megjelölés, viszont munkáltató részéről majd a KSZ módosítás keretén belül

szeretnénk javasolni generálisan, hogyha valahol mégis probléma van, akkor az idei évet ilyen

formában tudjuk kezelni. Tehát visszajelzés egyelőre annyi van, hogy a KSZ módosításban

térjünk erre vissza. Szintén a múltkor többen jelezték a menetrendváltás kontra munkába járás

kérdéskörét. Részletes és kiterjedt levelezést folytattunk, mígnem a legutóbbi VÉT ülés óta

december 6-án az érkezett a Forgalmi Főosztályról, hogy a munkavállalók munkahelyre történő

eljutása érdekében azokon a szolgálati helyeken, amelyeken nem biztosítható más módon az

eljutás, az üzemeltetési vezető engedélye alapján elrendeltük, hogy a mellékelt táviratban

szereplő vonatokat fél percnél rövidebb időtartamra írásbeli rendelkezéssel megállítsák. Itt

látom a Gy.46—275/2012 számú táviratot, amiben föl vannak sorolva különböző vonatok. Itt

amennyire lehet látni, érintett benne elsősorban a dunántúli részek, amiről szó volt, Dél-

Magyarországon, és a 20-as vonal is. Úgyhogy azt gondolom, hogy nekünk lejelentették, hogy a

probléma legalábbis ha nem megoldva, de kezelve mindenképpen van. Remélem, hogy azóta

újabb… Gy.146—275/2012 számú távirat. Ez azt tartalmazza, hogy a menetrend életbe

lépésétől további intézkedésig az alábbi szolgálati helyeken a felsorolt vonatokat forgalmi

okból fél percnél rövidebb időtartamra meg kell állítani. Akkor csak fölolvasom a helyeket,

Center, Nagyút Rácalmás, Börgönd, Muharakodó, Ászár, Párkány, Csép, Csémpuszta, Soroksári

út, Kiskunlacháza, Bajcsa forgalmi kitérő, Középrigóc, Répszilas, Cece, Szentgál, Városlőd,

Kislőd, Sárszentmihály, Csór, Nádasladány, Tokorc forgalmi kitérő és Baktitős. Ne haragudj

Balázs, az információ kedvéért gondoltam, hogy ha nem jártunk volna utána, akkor meg az

lenne a problémás dolog. Szeretném jelezni, hogy helyenként örülök annak, hogyha a VÉT

ülésen minden irat rendelkezésre tud állni. A legutolsó információ egy óra előtt 11 perccel

érkezett egyébként a másik kérdésben. Szintén múltkori VÉT ülésen VSZ részéről volt szó a

Hungária körúton történt tűz és annak negatív következményei kapcsán. Én elsődlegesen az


2012. december 18.

3

írásban megkapott tájékoztatás vonatkozásában azt tudnám mondani, hogy mindkét érintettel,

akinek a lakása részint ugye közvetlenül, részint meg a hatások eredményeképpen érintett lett.

Folyamatos kapcsolatban állnak az arra illetékesek, és lehetőség szerint itt az elhelyezés

vonatkozásában megpróbálják azokat a lehetőségeket megtenni, amit lehet. Jelen állás szerint

ennek az anyagnak a tartalmát én jól tudom kivenni, de majd a Kollega úr kijavít, ha nem jól

mondanám, hogy a Soroksári úti garzonházban van jelen pillanatban mindkét érintett részére

elhelyezési lehetőség. Azzal egyébként, hogy vannak azért egyéb problémák is. Tehát mondjuk

az úgymond nem érintett, vagy nem közvetlenül érintett lakás kapcsán is vannak ugye olyan

típusú gondok, hogy időközben, ugye már két éve megszűnt az illetőnek a munkaviszonya, és

hát igen komoly tartozás is volt itt. Tehát több dolgot kell egyszerre rendezni, és sajnos

nemcsak a tűznek a problémája, ami megoldásra vár ebben a körben. Szeretném megkérdezni,

hogy ennek a témának kapcsán van-e igény bővebb tájékoztatásra. Ha nincs, akkor Kollega urat

el tudom engedni abban a tekintetben, hogy akkor ez így kielégítő. Tehát folyamatosan

figyelemmel kísérjük, amit tudunk ebben a dologban, megtesszük. János, akarsz ehhez most

szólni? Nem a tűznek vannak pozitív következményei, ne forgasd ki a szavaimat.

VSZ: Balázs sziporkázik természetesen, úgyhogy úgy látom, hogy nem lesz egysíkú a mai.

Köszöntök mindenkit a mai VÉT ülésen. Azt is köszönöm, hogy a Dorozsmai Éva asszonnyal

telefonos kapcsolaton keresztül is nagyon sok információval ellátott, segített ebben a

dologban. Úgyhogy ezúton is köszönjük, és amit elmondtál Endre, ezt természetesen

akceptáltuk, és vettük a részedről a munkáltatói jogkörgyakorlójaként elmondott

információkat. Személyszállítás más egyéb kérdésem ezzel kapcsolatban nincs.

Munkáltató: További napirend előttihez szeretnék még, van egy pár dolog, amihez szólnánk.

Munkabaleseti kárigények elbírálásának problémaköre. Szeretném nagyon röviden

összefoglalni Jogi Igazgatóság munkatársaival összeültünk. Én nagyon röviden elmondanám

csak, ha érdeklődik iránta valaki, természetesen a rejtelmeibe majd beavatjuk. Mik azok a

problémák, amik a rendszerben a folyamatok elakadását tudják okozni. Először is van egy

tájékoztatási kérdés, hogy a munkáltatói jogkörgyakorlója átad-e minden papírt, ami a

biztosítóhoz való kárigény-bejelentéshez szükséges. Ez az egyik probléma. Ebben is voltak

gondok, hogy nem mindent kap meg a munkavállaló. Erre majd külön föl kell hívni a


2012. december 18.

4

jogkörgyakorló figyelmét. Tehát ezt megállapítottuk. A másik, hogy ugye az EBK, az nyilvántart

mindent gyakorlatilag, ellenben nem mindenről szerzett utána tudomást a jogi terület, hanem

hát jelentős részéről meg nem. Na most ez is egy olyan dolog, hogy itt a belső szervezeti

együttműködés keretében ezt erősíteni kívánjuk. A harmadik dolog, hogy minden előírt

dokumentációnak rendelkezésre kell állni. Ennek van egy gyönyörű jegyzéke. Ezt én

javasolnám, a magam részéről ezt kértük, hogy a benyújtandó iratok jegyzékét valami

közérthető formában feltétlenül legyen meg. Itt egy fontos elem, hogy nyilván amíg a

táppénznek nincs vége, addig ugye nem lehet végeredményt hirdetni akkor sem egyébként, ha

68 napja van táppénzen, hiszen amíg nem zárult le, addig nem tud róla igazolást sem hozni. A

negyedik, hogy a MÁV károsult biztosító Bermuda-háromszögben, ha csak a KSZ szerinti

ellátásról van szó, tehát ott a munkabaleseti táppénzes napokról, egy peren kívüli egyezség

köttetik ebben a témakörben. Még pedig az, hogy önmagában az, hogy ez kifizetésre kerül, az

nem a követelés jogalapjának az elismerését jelenti. Hiszen hát ugye klasszikus régi történet,

hogy valaki benyújtja a 600 forintos bokakrémet, majd utána jön a négymillió forintos nem

vagyoni kár, hogy már nem tud úgy menni a feleségével táncolni mint baleset előtt. Tehát ezzel

azért mi igyekszünk óvatosan bánni. Az ötödik, és ez a legfontosabb, hogy az új viszonyokra

nem volt megfelelő szabályozás, éppen ezért a kárutasítás kapcsán, ami azt hiszem, hogy vagy

tegnap, vagy ma, de nekem már összefolynak a napok – tegnap küldtük ki? – na, kiment ennek

az anyaga, és ebben található a 4, 5, 3. ponttól a munkabaleseti kárigényeknek az elbírálása. A

dolgot fűszerezi, hogy eltérő szabályok és jogalapok vannak ha június 30-ig történt idén, és ha

július 1. után történt. Tehát ez még kicsit megdobja a történetet. Úgyhogy ez a kárutasítás

reményeink szerint fogja javítani a helyzetet, mert legalább egyértelmű lesz, hogy ki, milyen

határidő szerint fog dolgozni annak ellenére, hogy a… egy kicsit szkeptikusnak láttam erre a

bejelentésre. De amit lehet, megpróbálunk megtenni szabályozási oldalról. Úgyhogy azt a

következtetést vontuk le elsősorban, hogy az emberi tényezőkön túl egy szabályozatlansági

kérdést látunk, úgyhogy én tisztelettel szeretném kérni, hogy mindenki a szokásosnál is

alaposabban legyen kedves ebben a körben véleményt nyilvánítani, hogy ennek megfelelően

ezt még tudjuk alakítani és jobbá formálni. További napirend előtti kérdések kapcsán VDSZSZ-

nek volt levele Elnökvezérigazgató-asszonyhoz, Déli pályaudvaron kamerarendszer felszerelése

ügyében. Egyelőre csak nekem válaszolt a Biztonsági Igazgatóság, én jeleztem, hogy

Elnökvezérigazgató-asszony részéről ebben a tárgykörben készül egy hivatalos válasz is. Én

mindenesetre ismertetném a Gy.94—1229-es levelet. Nagyon röviden fogom Balázs, nem szó

szerint. Gyakorlatilag meghatározásra került, hogy a vagyonvédelmi beruházás keretében


2012. december 18.

5

milyen műszaki tartalommal mit kell telepíteni. Közbeszerzés eredményhirdetése várhatóan

még idén megtörténik, ennek sikeres lezárásának függvényében a kamerák telepítése jövő év

első félévében várható. Ezt írja a biztonsági igazgató részünkre. További kérdés volt még

Vasutasok Szakszervezete részéről a színtévesztést korrigáló szemüveg. Szeretném jelezni,

hogy ebben, amit sikerült, szintén tegnap érkezett információ, tehát még formába önteni nem

tudtuk. A problémát úgy foglalja össze az EBK főosztályvezető-asszonya, hogy ez már korábbi

történet és javaslat volt, és tudomásuk szerint a kormányrendelet nem teszi lehetővé továbbra

sem ennek a szemüvegnek a használatát. Tehát itt jogszabály-módosításra lenne szükség,

amennyiben ennek a szemüvegnek a használata ténylegesen a problémát megoldja akkor is, ha

a rendeleti problémát nem biztos, hogy megoldja. Még két dolog van, az egyik a rendkívüli

munkavégzés a készenlét alatt, kontra munkaközi szünet problémaköre. Erre is azt szeretném

jelezni, hogy a Kollektív Szerződés módosításában, ami a második napirendi pont, fogunk erre

javaslatot tenni. És a végére hagytam a legkeményebb diót, ez a gépjármű használat,

kárfelelősség című kérdéskör. Szeretném jelezni, hogy a szombati munkanapot arra használtuk

föl, hogy ebben a témában szakdolgozatot írjunk. És megkerestük a logisztikai támogatás

vezetőjét ebben a körben, ugyanis azt tapasztaljuk, és a tárgykörben született levelet ha,

gondolom lesz iránta érdeklődés, akkor azt el fogjuk küldeni. Azt tapasztaltuk, hogy a

problémák jelentős részében szerintem legalábbis elsősorban, mert itt előzőleg már

vitatkoztunk ezen, abból adódnak, hogy a megállapodás egy kicsit öncélúnak tűnik. Úgy tűnik,

mintha semmi más nem lenne irányadó, csak amiben a felek megállapodnak. Mi ezt azért

eléggé jelentősen vitatnánk ebben a formában. És hát gyakorlatilag egy jó háromoldalas, szép

hosszú levélben összefoglaltuk, hogy mik a problémák. A problémák kapcsán még mielőtt

Balázs itt… azt gondolom, hogy fontos dolgokról beszélek, tehát remélem, hogy van azért

érdeklődés iránta. Fontosabb részét szeretném csak összefoglalni. Ugye itt a hatályos

felelősség, meg egyéb kérdéseken túlmenően mik a – úgy írtuk, hogy – helyesen, de a

gyakorlati tapasztaltok alapján nem kellő egyértelműséggel vannak megfogalmazások. Ilyennek

ítéltük a sajáthibás baleset károkozás esetén a minimális kárösszeg. Ugye erre azt mondjuk,

hogy ez úgy is érthető, hogy ennél kisebb összegben nem lehet a munkáltatót ért kár mértékét

megállapítani. Ez lenne a helyes értelmezése a dolognak. De úgy is lehet értelmezni, hogy

ennél kisebb mértékű nem lehet a munkavállalót terhelő kártérítési összeg. Ugye ez látszólag

ellentmondásban van a hatályos KSZ-szel ugye, ahol a tényleges kár és a kiszámított,

kiszabható, érvényesíthető kárösszeg nem feltétlenül kell, hogy egyezzen, hiszen a

jogkörgyakorló mérlegelési lehetősége ebben a körben is adott. A második problémakör az


2012. december 18.

6

ismeretlen eredetű károkozás esetén ugye van egy változtatás, ami úgy tűnik, minthogyha egy

kvázi objektív felelősségi szabályt hoztunk volna létre. A jogbizonytalanság fennáll tovább

abban a kérdésben is, hogy csak annyit mond, hogy kötelezően rendőri intézkedést kell kérni.

Hogy aztán mi fog történni, azt nem feltétlenül lehet tudni. És végül a harmadik, hogy akár kár-

akár egyéb javítási költség keletkezik, azt írja a megállapodás is, az utasítással nyilván

összhangban, hogy ez a gépjárművezetőt terheli. Ez úgy tűnik, mintha megint csak egy objektív

felelősség lenne, hogy ugye van itt ebben egy olyan újítás, hogy a nem rendeltetésszerű

használatból eredő kár-, vagy javítási költséget meg kell téríttetni. Egyértelműen az a

munkajogi álláspont, amit a múltkor is ennél rövidebben mondtam, hogy a vétkességi elv

keretein belül lehet értelmezni, azaz ha a használat körében a munkavállaló nem úgy járt el,

ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Viszont célszerűnek tartanánk ezt a

szabályozási tárgykört is részletesen kifejteni, merthogy ilyen gyakorlat korábban nem volt.

Azzal természetesen azonosulunk, hogy itt vannak munkáltatói érdekek is, viszont a

munkavállalói aggályok eloszlatása érdekében javasoltuk a szakmai szervezetnek, hogy a téma

iránt érdeklődő érdekképviseletekkel az év elején, tehát rögtön januárban egy külön

konzultációt tartsunk. Előzetesen én kértem, hogy ismerjük meg az ő szakmai álláspontjukat, a

Bodacz úrral a szabadsága alatt volt a VÉT előtt húsz perccel szerencsém beszélni. Azt

mondták, hogy alapvetően nem vitatják azt, amit ide leírtunk, és ennek megfelelően, amit

pontosítani kell, azt szerintem ki lehet ez alapján találni. Úgyhogy annyit várok, hogy ezt

írásban megerősítik, és januárban intézkedni fogunk. Én ebben a körben egyébként szeretném

kérni az érdekképviseleteket, hogy ne induljon ebből, vagy ne legyen még nagyobb hecc

kampány, vagy ilyen – hogy mondjam? – negatív élű vita, a munkajogi felelősség határait nem

lehet átlépni. Tehát senkinek nem volt célja objektív felelősségnek a bevezetésére, és aki ilyen

megállapodást köt, attól még, hogy nincs benne abban a megállapodásban, vagy kétértelműen

van benne a munkajogi felelősségnek, mint mögöttes szabálynak az alkalmazása, attól még

semmivel ettől nem vállal többet, mint ami eddig is erre irányadó volt. És azt gondolom, hogy

én válaszoltam mindenre, amire szerettem volna. Köszönöm szépen a türelmet.

Elnök: Köszönöm szépen a munkáltatónak a kimerítő válaszadást. A VSZ jelentkezett.


2012. december 18.

7

VSZ: Köszönöm szépen. Amiket adtál választ az elmúlt alkalommal fölvetettekre, azt köszönjük,

és örülök, hogy ezt hagytad a végére, ezt a témakört, mert akkor úgy értettem, át is

küldhetitek ezt az anyagot, tehát… tudod, mi már nem gyűjtjük a papírt, de ha abban adod, az

is jó, de elektronikusan hogyha átküldenétek, azt megköszönjük. Ez az egyik. És akkor további

kérdés, mi van a szerződésekkel. Tehát ezzel együtt akkor rendelkeztetek, hogy azokat a

szerződéseket, amit visszamenőlegesen februárra dátumozva akarják a munkavállalókkal

márciusra aláíratni a gépkocsivezetéshez, akkor erre adtatok ki rendelkezést, hogy vonják

vissza, csináljanak vele, amit szeretnének? Mert valamit kell mondani a munkavállalóknak. Van

egy határidő, presszionálják őket, hogy írjanak alá. Ha aláírják a szerződést, akkor gyakorlatilag

úgy tűnik, minthogyha oka fogyott lenne akár a januári konzultáció is. Tehát erre szeretnénk

egyértelmű választ, és akkor megkímélünk, nem adjuk át azokat az általunk kigyűjtött előző

MÁV-os értesítőben megjelent ezzel kapcsolatos szabályozásokat, amin készültünk. És akkor

nyilván napirend előttiben ezt most én nem mondanám el. És akkor napirend előttiben ha

most áttértünk ebbe, akkor egy javaslatom lenne szintén, ruhával kapcsolatosan minden évben

szoktunk valami ruhabizottsági megbeszélést tartani, ahol igyekszünk javítani a jó 4. számú

mellékletet. Erre nekünk lenne igényünk, hogy még jobbá tegyük a 4. számú mellékletet. Át

fogunk adni természetesen, és majd ezzel kapcsolatban egy írásos javaslatot, amit mi

szeretnénk változtatni. És azt kezdeményezzük, hogy januárban akkor legyen egy

ruhabizottsági ülés, ahol ezeket ismét átnézzük. Vannak benne ismert témák már, újból

előhozott, és újabb problémák, újabb igények, amiket szeretnénk a 4. számú melléklettel

kapcsolatban szakértőiben áttárgyalni. Ez lenne a javaslatunk, így napirendi pont előttiként.

Elnök: Köszönöm. PVDSZ.

PVDSZ: Szeretnénk akkor itt a gépjármű használati megállapodással kapcsolatosan. Többek

között én is a szombatot ennek a kérdéskörnek szenteltem. Mi ugyan már folytattunk egy

egyeztetést, de további kérdések merültek fel. Tehát ugye két dologra, két részre bontható,

ami eddig hozzánk eljutott. Egyrészt ugye a dolgozók vitatják ezt a 8,6 literre a 12,1-ről való, az

AMARO gépkocsiknál ugye ennek a levételét. Ugye maga ez a 60/1992-es kormányrendelet

ugye egyrészt azt mondja, hogy vagy az 1/a. mellékletben szerepel ez a gépkocsi, és akkor

annál lehet ezt kivenni, vagy ha nem szerepel, de beazonosítható, akkor ezt lehet használni, de


2012. december 18.

8

azt is lehet, hogy egyedi műszaki normát megállapítani. Én most nem tudtam megítélni, mert

egyrészt nem is vezetek gépkocsit, tehát itt küldtek nekünk egy ilyen számítási módot, hogyha

figyelembe véve ezt a típusú gépkocsit, egyedi norma lenne megállapítva, akkor nem ez a 8,6

jön ki. Tehát, ha lesz egy ilyen egyeztetés, akkor lesz-e ezzel kapcsolatban lehetőség.

Mindazonáltal, tehát hogy ezt még egyszer áttekintsük, de mi mindazonáltal amennyiben

mégis az maradna, hogy az 1/a. melléklet szerinti, és a korrekciókat föl kell tüntetni a

menetlevélen, akkor javasolnánk, hogy a 2. számú mellékletet, ami ennek a

kormányrendeletnek a melléklete, ami meghatározza, hogy milyen esetekben lehet korrekciót

alkalmazni, azt feltétlenül kell a szerződés mellékleteként szerepeltetni. Ugyan erről van egy

oktatás, de azt el nem tudnám képzelni, hogy az ott fölsorolt különböző paraméterek, tehát,

hogy hány százalékot lehet elszámolni ha Budapesten megy, ha százezer lakost meghaladó

nagyvárosban, vagy egyéb, ezt valaki, hogyha valamikor egyszer elmondták neki, képes lenne

így beazonosítani, hogy hogy kell föltüntetni, tehát ezt feltétlenül, ha a GPS-szel kapcsolatosan

mellékletet képezhet az ottani szabályok, akkor önmagában egy szerződésben, hogy utalunk

arra a munkavállalónak, aki nem rendelkezik jogtár és egyéb hozzáféréssel, hogy mi itt a

korrekciós tényezőket feltétlenül kell. Most térjünk át a kártérítési felelősségre. Most tudjuk

fölvetni igazán ezt a kérdést, ugyanis volt lehetőségünk arra, hogy a munkavállalók beküldték a

régi típusú szerződést, és az új típusú szerződést, és ebből egyértelműen megállapítható, nem

a kártérítési felelősségnek az érvényesítésével kapcsolatos dolog, hanem hogy a munkáltató

gyakorlatilag a kártérítési felelősök kérdését kibővítette. Ugyanis ugye úgy volt ez a gépjármű

használati szerződés ugye, hogy a kártérítés mértékének meghatározása a CASCO önrészen

belül az engedélyező hatáskörébe tartozik. Tehát ugye a hivatali célú gépjárműnél, mert a nem

hivatalosnál egy kicsit más kérdés. Most ez a megfogalmazás ugye úgy szól, hogy a CASCO

önrész és a MÁV Zrt. összes felmerült költsége fizetendő. Tehát ez nem egy egyszerű

módosítás, mert itt a kártérítési felelősségnek a mértéke, az összessége a munkáltató részéről

kibővítésre került. És annak a fényében, hogy új Mt. van ugye, ami az enyhe gondatlanság

esetén a kártérítési felelősséget a félhavi fizetésről ugye a KSZ szerint háromhavira emelte, ez

többszázezer forintot is jelenthet adott esetben. Tehát ez azért már most csak beszéljünk az

enyhe gondatlanságról, én mint említettem, nem vezetek gépkocsit, de azért azt tudom, hogy

bármi előfordulhat a gépkocsi vezetés során, ami tulajdonképpen nem súlyos gondatlan, és

nem szándékos. És különösen érdekes ez, hogyha egyébként mondjuk súlyos gondatlanságnak

minősíthető. Tehát elnéz egy KRESZ táblát, vagy mit tudom én, figyelmen kívül hagyja, satöbbi,

satöbbi, akkor pedig már teljes kártérítési felelőssége áll fenn. Tehát ezt át kellene énszerintem


2012. december 18.

9

beszélni, ugyanis hát ebben az esetben ha a munkáltató meg akarta korábban spórolni ugye,

hogy olyan gépkocsivezetők legyenek, akik ugye nem kell közben dolgozni, fölmászni a felső

vezetékre, meg egyéb munkavégzést, és utána vezetni, akkor fölmerülhet a kérdés, hogy adott

esetben legalábbis a PVDSZ indítványozza, hogy ezekre a munkavállalókra meg kell vizsgálni

munkavállalói felelősségbiztosítás kötésének kérdését, mert itt jelentős mértékű kártérítések

lehetségesek. Ugye korábban a CASCO, tehát a korábbi megfogalmazás szerint nagyjából

ötvenezer forint volt ez a CASCO, de ugye ha lesznek itt mit tudom én, mint ahogy volt is olyan,

hogy fölborult a gépkocsival, és meghaltak, vagy meghalt a munkavállaló társa. Tehát ezt a

kérdést nem lehet ilyen egyszerűen lerendezni. Aztán a következő még fölmerül… igen. A

következő. Tehát ha hivatkozunk arra, hogy a CASCO szerinti önrész és egyéb, tehát a

munkavállalónak valahol a munkavállalók megismerésére kellene, hogy ez a CASCO szerződés

miről szól, mire vállal kötelezettséget, milyen károk megtérítésére. Hát ezt a munkavállalónak

tudnia kell, mert egy esetleges későbbi jogvita esetén ugye azért nem mindegy, hogy melyik

kár hova számítandó, satöbbi. Tehát ami még szerintünk kimaradt a szerződésből, ugye már

csak hogy próbáljuk itt a szerződést egy kicsit jobbítani, már hogy az új használati

megállapodást, ugye a legvégén beszél arról, hogy az üzemeltetőnek kell szervizelni, az elején

meg azt mondja, hogy a MÁV a használó, aki a használatot továbbítja. Hát ha én

jogértelmezem a folyamatot, akkor a MÁV az üzemeltető, mert ő bérli ugye, és nem egy

használó, aki a használatát még használatba adja. Tehát valahogy azért a szerződés szószerinti

szövegének megfelelőnek kellene lenni. Azután hiányoljuk a megállapodásból a megállapodás

felmondhatóságára vonatkozó szabályokat.

Elnök: Balázs én megkérlek szépen, hogy… téged is Balázs türelmesen végig szoktunk hallgatni.

Most a PVDSZ-nél van a szó, hagy mondja el ő.

VDSZSZ: …nem kötelező gépkocsit vezetni. Nem kötelező…

Elnök: Munkáltató.


2012. december 18.

10

Munkáltató: Azt szeretném kérni, hogyha lehet, ebben a mélységében, és ezt mondom Elnök

úrnak is, hogyha lehet ebben a mélységében inkább csak slágvortszerűen, és erről tényleg

tartanánk egy külön dolgot. Én csak annyiban szerettem volna egyébként ehhez majd, nagyon

rövid lesz a válaszom is. Egyébként visszamenőlegesen biztos, hogy nem írnék alá semmit.

Mert milyen okból? Tehát ilyen esetben hogy értelmezhető? És ha volt nyáron balesete, meg…

ez hülyeség, bocsánat. Oké. Oda fogja írni, hogy melyik napon írtam alá. Tehát azért hál’

istennek nem írástudatlan analfabéta, hanem jól képzett, felkészült munkatársaink vannak.

Elém hiába tennének február 18-as dátummal gépjármű használati megállapodást, és nagyon

remélem, hogy ennyire van mindenkiben öntudat egyébként, és azt mondja, hogy kérem, hát

én ma írtam alá, oda fogom írni, hogy aláírom, dátummal… és én szeretném, hogyha erről

lefolytatnánk a külön konzultációt. Én szerettem volna arra vonatkozóan megnyugtató választ,

hogy hiába beszélünk itt CASCO önrészen belül, meg más dologról, annak is a kerete, ahogy

Elnök úr is elmondta helyesen, hogy a munkajogi felelősségen túl ez nem megy. Tehát ott azért

bizonyítani kell a feltételeket. Magyarán szólva én még egyszer mondom, a saját vizsgálatunk

alapján nem látok valami akkora óriási dolgot, amit itt most valaki óriási pluszokat vállalna

ebben a történetben, és valami hihetetlen inkvizíció alá szorítaná magát, mert mindenki

eldönti, hogy mit kíván tenni. A munkáltató meg ennek a függvényében. Mondjuk azt azért

még egyszer mondom, nem szeretném, ha ebből hecc kampány lenne. Én a magam részéről

mint munkajog, ezt megvizsgáltuk, nem látok benne semmi olyat, ami vállalhatatlan lenne,

vagy pedig jogellenes lenne ebben a megállapodásban. Az biztos, hogy van rajta mit

pontosítani, az biztos, hogy van mit elmondani a munkavállalóknak, hogy kedves emberek ezt

vállaljátok, de azt, hogy itt valami szörnyűség lenne, ezt én nem látom a dologból, és ezt

szeretném határozottan, egyértelműen kijelenteni. Én ennyit szeretnék mondani nagyon

röviden. Elnézést, hogy elvettem a szót. A javaslatom az lenne, hogyha lehet, akinek van ebben

álláspontja, röviden foglalja össze. És utána akit pedig érdekel, január elején azonnal fogunk

arra intézkedni, hogy üljünk össze, és természetesen normáról, korrekcióról, akármiről tudunk

beszélni.

PVDSZ: Jó. Annyit még hozzá, hogy úgy tudom, hogy december 31-ig kell ezt aláírni. Ha

januárban tárgyalunk még, akkor ki kell adni, hogy ez a dátum így nem, mert akkor utána miről

beszélünk, ha…


2012. december 18.

11

VSZ: …engedélyeddel, mert…

Munkáltató: A VÉT-en adtuk ki, úgyhogy…

VSZ: …nincs akadálya, ebből a munkavállalók eldöntik, hogy mit cselekszenek, hogyan

cselekszenek valóban. De jól képzett, és nagyon kimunkált, kikupált központvezetők, vagy

munkáltatói jogkörgyakorlók ilyen utasítást nem adhatnának át a munkavállalóknak. Én azt

kérem, hogy hasonló megfogalmazású levéllel esetleg mint a munkaközi szünettel, amit

Igazgató úr kiadott, Bánhidi Nagy Attila, azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban is lehetne némi

javítást tenni a munkáltatói jogkörgyakorlóknak, vagy valami képzéseket tartani. Mert annyit

járnak, hogy nem tudom, hogy mitől ilyen szegényes a tudástáruk, ami odavezet, hogy

ilyeneket egyáltalán leírnak, és átadnak a munkavállalóknak. Én csak erre szerettem volna

felhívni a figyelmet. Mi részünkről ezzel a témakörrel várjuk azt, hogy januárban legyen a

konzultáció, és magán az utasításon legyen érdemi változtatás.

Elnök: Köszönöm. VDSZSZ.

VDSZSZ: Ezeket az épületes megnyilvánulásokat végighallgatva… viselve, azt gondolom, hogy

meg tudtunk adni egy olyan jellegű tájékoztatást az emberkéknek, hogy semmiképpen ne…

nem kötelező gépjárművet vezetni. Nem gondolom, hogy a munkáltató presszionálta bárkit is,

mert ehhez nincs joga, hiszen a joggyakorlat során és a kötelezettség teljesítés esetén a

jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni. Nem olvasok olyat, hogy lehet

bárkit is kényszeríteni. Ki fogjuk adni, hogy ne írjanak alá. Ha aláírnak, vessenek magukra.

Írjanak alá olyan megállapodást, ahol kikötik, hogy mit tudom én, tíz forint az önrész, aztán

annyi. Szándékosság esetében megvan az eljárás, a többi pedig veszélyes üzem. A MÁV azt

gondolom, hogy szerencsére még azért van abban a helyzetben, hogy az ilyen jellegű károkat

fel tudja vállalni akár úgy is, hogyha biztosítót vesz nyilvánvalóan igénybe ennek a rendezésére.


2012. december 18.

12

Jó? És akkor részünkről úgyis… aki akarja, képviseletért fordul hozzánk. Nem óhajtunk erről

diskurálni túl sokat. A jogi tanulmányokat meg ha lehet, akkor négyszemközt, vagy ha akit

érdekel, akkor jogi félórában, vagy egy órában, vagy három órában, vagy öt napban intézzétek

el, ha kérhetem. Majd azt követően tudunk róla beszélgetni nagyon hosszasan, szimpóziumot

is lehet tartani, vagy ha még el tudtok rendezni még egyszer a jövő évi bérekről bármit is, meg

ilyen dolgokról. Mert azt gondolom, hogy aki olyan marha, és aláír egy ilyen feltételt, mindenki

tud írni, olvasni. Ennek ellenére aláírja, vessen magára. Ennyi. Viszonthallásra. Nem óhajtok

erről többet itt diskurálni. És amit mondtam, azt itt kirakjuk a honlapra. Kinn lesz, aztán majd

elolvassa, akit érdekel.

Elnök: MTSZSZ, és utána munkáltató.

MTSZSZ: Én is tisztelettel köszöntök mindenkit. A Budapest-Keleti pályaudvaron a

menetrendváltozást követően jelentősen megnőtt az állomásnak a technológiai terhelése, ami

azt jelenti, hogy szolgálatonként vagy hetven vonattal több jelentkezik a pályaudvaron.

Amellett folyamatosan változik az operatív megrendelések miatt további vonatmozgásokat kell

végrehajtani a pályaudvaron. A tanulóvágányok kapacitása sem megfelelő az állomáson ennek

a végrehajtására. A kollegák naponta panaszkodnak, hogy problémák vannak az állomás

kiszolgálásával. Hát ezt kéthárom évente el szoktuk játszani, hogy az összes InterCityt berakjuk

a Budapest-Keleti pályaudvarra. Alig telt el két hét, és már jelentkeznek a problémák ebben a

témában. Kérünk majd egy külön konzultációt is a munkáltatóval. De itt szeretnénk jelezni,

hogy nagy gondok vannak a Keletiben. Köszönöm.

Elnök: Munkáltatónál van a szó.

Munkáltató: Kicsit cikkcakkosan haladunk, de nem baj. Én nagyon szomorú vagyok Balázs,

hogy ezt a következtetést vontad le, hogy alapvetően senki ne írjon alá semmit, mert ennek

viszont nagyon kíváncsi lennék az indokára, hogy vajon miért nem. Ugyanis elmondom neked

még egyszer, hogy ott van a megállapodás, azt, hogy a megállapodás nincsen teljes mértékben


2012. december 18.

13

kicizellálva, meg nem lett még bonyolultabb, az nem jelenti azt, hogy valaki itt az inkvizíció elé

menne. Ezért kap egy juttatást is a Kollektív Szerződés alapján a munkavállaló külön. Igen.

Vezeti a gépjárművet. És bizony, aki dolgozik, az hibázhat is. Mint ahogy én meg ide vagyok

szerződve, és ha én hibázok, engem is kártéríttetnek. Teljesen ugyanolyan egyébként a

felelősségi köre ennek a dolognak. Hát attól függ, hogy miben hibázok. Balázs, annyit engedjél

meg, és én nem gondolom, hogy én itt tartottam volna a magam részéről egyébként jogi

előadásokat. Én írásban átadtam a jóhiszeműség, tisztesség… nem vettem magamra. Én

mondom neked a válaszomat. Tehát mi megtettük azt, hogy összefoglaltuk az álláspontot, ami

sajnos egy elég bonyolult jogi helyzetnek és ténybeli helyzetnek az értékelését jelenti. Azt

gondolom egyébként, hogy fontos, mert nekünk az lenne az érdek munkáltatói oldalról, hogy

mindkét dolgot egyszerre képviseljük, a munkáltató anyagi érdekét. Amíg ezzel nem

foglalkoztak, és voltak olyan jogkörgyakorlók, hogy hát évente egyszáz ezres bírság, az belefér

mindenkinél, mert hát jó, hát most ötven helyett kilencvennel ment egyszer, hát kit érdekel. Én

beszélek most erről. Oké. Én azt szeretném kérni, hogy még mielőtt sommás dolgokra

ragadtatnád el magadat, vagy bárki elragadtatná magát, és köszönöm amit a János elmondott,

azt gondolom, hogy a levelet azért is adtuk ki, egyértelműen összefoglaltuk mind a

problémákat, mind annak a jogi megítélését. Viszont változatlanul szeretném fönntartani, hogy

a megállapodásnak a megkötése akár ebben a formában is nem jelent többet, mint a Munka

Törvénykönyve szerinti kártérítési felelősség alkalmazását. Egyébként jelezném, hogy én még

egyetlen februári dátumú szerződést sem kaptam. Én örömmel venném egyébként. Ahogyan

elmentünk Pécsre is akár a zord decemberi időben, nagyon szívesen folytatjuk tovább a

kiszállások sorozatát. Tehát ha kapok olyat, ami jogellenesen minősíthető, akkor erre

vonatkozóan fogunk egyébként lépni. Köszönöm egyébként a munkaközi szünetes levélnek a

megemlítését, azt akartam még mondani, hogy amíg KSZ-t nem sikerül módosítani, majd a

műszaki területeknek a rendkívüli munkavégzése alatt kiadandó munkaközi szünetre

vonatkozó javaslattal, addig azt gondolom, hogy az ott rendezi a helyzetet, és abban is

intézkedtünk. Tehát ha vannak ilyen típusú dolgok, János nagyon megtisztelsz, hogyha adtok

belőle példányt, hogy kivel akarnak kötni márciusi vagy februári megállapodást. Meg fogjuk

nézni, meg fogjuk kérdezni. Elvileg ez egy formaszerződés. Megismételném a kérésemet. Ne

szabotáljuk el, mert szerintem senkinek az érdekét nem szolgálja az, hogyha kimegy egy nagy

ne írd alá, meg nem tudom micsoda. Ha valahol probléma merül föl, megnézzük. Ha konkrét

ügy lesz, és abból van probléma, azt is megnézzük. A munkáltató annyit tett meg összesen,

hogy egy picit akart annak komolyabban utánanézni, hogy milyen egyéb dolgok merülnek föl,


2012. december 18.

14

mert bizony a használatból is felmerülnek. Tehát formálisan nincs kár, elmegy a kocsi szervizbe

iksz idő múlva, és megállapítják, hogy egyébként rommá van hajtva, mert nem

rendeltetésszerűen volt használva. Bizony annak is van felelőssége. És bizony ott is… fogja

tudni bizonyítani, hogy árkon-bokron járt egész évben, és nem tudott egyebet csinálni, és úgy

járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. És nem lesz érte felelős. Tehát nézzük

meg általánosságban, nézzük meg egyedileg. Én nem szeretnék róla értekezést folytatni. Egyet

szeretnék, hogy ezt a kérdést valahogy nyugvópontra helyezzük, és ebben mi a magunk

részéről próbáltunk partnerek lenni. Remélem, ez jött ki a dologból. Köszönöm.

Elnök: Köszönöm. VDSZSZ és utána PVDSZ.

VDSZSZ: Hát kedves Endre, hát egész egyszerűen nem értem, mivel súlyosabb ez az állapot…

hozzászólás mélyíti ezt a válságot, amit ez a gépkocsi cirkusz megjelenít. Hát ne haragudjál,

egyedi eseteket sommásnak tekinteni több mint furcsa. Arra szabályokat alkotni, hogy pár

magáról megfeledkezett barom széthajt egy autót! Hát ugyan már… egyébként az közismert az

adott szűkebb körben, hogy ki hogy vezet, azt nem bízzák meg legközelebb autóvezetéssel. A

bírságot nem tudom, miért hozod ide, nyilván azt ki kell fizetni. Itt csupán arról van szó, hogyha

valaki… persze, hát kinek? De a bírság, az személyre szól, X.Y-t megbüntetnek.

Munkáltató: Nem tévedésből, hogyha… bírságról beszélünk.

VDSZSZ: Hát azt ne haragudj, azt meg… igen. De hát azt ki kapja meg? Megnézik, hogy ki

vezette a gépjárművet, meg lehet nevezni. Na, akkor meg? Akkor megfellebbezi, és azt

mondja, hogy X.Y. vezette. Hát na, hát ne nézzél már hülyének, ha kérhetlek. Ez is egy

álprobléma különben, és arról van szó, hogy a munkáltató visszaél ebben a vonatkozásban a

helyzetével, ugyanis az önrészt ott lebegtetni, a nem tudom hány ezer forintos önrészeket

bárki felett, aki nem a munkája okán vezeti a gépkocsit, mert nincs benne a

munkaszerződésében, nem gépjárművezetőnek van felvéve. Így is épp elég kockázatot vállal

már csak annyiban is, hogy végül is a munkatársait is viszi magával, és ha ne adj isten, történik


2012. december 18.

15

vele valami, akár az ő hibájából is, a lelkiismeretét nyomaszthatja a dolog, hogy iksz embernek

a sorsát nyomorítja még akaratlanul is. És akkor még plusz még ezzel terhelitek, ilyen

marhasággal. Hát ez vihar egy pohár vízben, meggyőződésem. Ki fogjuk tenni a honlapra, hogy

akinek van mit tudom én hány tízezer forintja, az írja alá úgy, hogy odaajándékozza. Mert ne

adj isten véletlenül letöri a tükröt. Nem direkt, ha mondjuk rosszul tolat, hát azért van az a

nyomorult biztosítás, vagy kössetek olyan CASCO-t, hogyha ez annyira probléma. És hány ilyen

eset van? Azt se tudom. Nem tudok semmit ebben a dologban. Nem hiszem, hogy több ezer

lenne évente a MÁV-nál, aki összetöri az autóját, amit vezet. Hát ezt gondoljátok át ennek

megfelelően. És még egyszer, az, hogy ti jogi értekezéseket gyártotok, ez szép dolog, de

meglehetősen öncélú, meggyőződésem. Mikor a munkatársak egymás közt szórakoznak,

figyelj, azzal kellene foglalkozni egyébiránt, hogy a jóistenben van az, hogy a milliárdokért

megvett TRAXX mozdonyokat a románok használják. És a románok cserében odaadták az ócska

ASEA-jukat. Azok járkálnak itt. Az nem számít ugye? Hát, miért számítana? Hát ne, ne, ja, csak

úgy mutogattok. Igen. Vagy eljárhattok tanúskodni a rendőrségre a székház ügyben. Az nem

volt probléma mi? Érdekes, arról nem készültek ilyen előterjesztések, a jó életbe. Ugyan már,

ne szórakozzatok ezekkel. Légy szíves egyezzünk meg abban, hogy egy új használati szerződést

adtok oda az embereknek, amiben az önrész minimalizálva van, aztán nincs vele gond. Nyilván

a bírságot, azt kifizetik, ha gyorsan megy, vagy mit bánom én. És akkor nem kell itt órás jogi

értekezéseket hallgatni a semmiről. Mert ez értelmetlen. Nem is értem. Nem is értem. Egy

közösségen belül evvel szórakoznak az emberek egymással. És egyre inkább terjed. Endre

figyelj, nap mint nap jön egy utasítás kiadva. Ötven oldalt írtok arra, hogy kell használni a

klozetot. Hát, de lesz. A WC lehúzó használata, utasítás nyolcvan oldalban. Arról nem is

beszélve. Az a melléklet lesz. Így van. Külön lesz női klozetra, férfira. A piszoárról nem is szólva.

Arról is kell kiadni egy utasítást. Az biztos.

Munkáltató: Balázs, a székházban arra kell vigyázni, hogyha tükörképbe mész, ott fordítva van

a nemi leosztás.

VDSZSZ: Hát nem tudom, azért mondom, mert kellene ezekre a kis apró dolgokra figyelned. A

nagydolgokat meg elintézi ahogy tudja valaki. Na, nincs ezzel gond, megint írtok vagy hatszáz

oldalt. Figyelj, naponta jön egy utasításhalmaz. Olvastad a 22-es csapdáját? Olvasd el. Amikor


2012. december 18.

16

mindennap kellett esküt tenni. Nem, ugyanaz. Mindennap kellett esküt tenni. Végén már nem

kapott senki reggelit, csak ha esküt tett, hűségesküt tett. Naponta 50—60 esküt kellett tenni.

Hát borzalmas. Mikor a szervezet…

Munkáltató: Most a jogi szimpózium után irodalmi délután lesz? Jó. Bocsánat, napirend előtti

van-e még érdekképviseleti oldalról? Mert akkor válaszolnánk rá, amire tudunk.

Elnök: PVDSZ szeretne szólni. Józsi.

PVDSZ: Annyit erről az eszmefutásról az, hogy egy problémának a mélységét ki hogy tudja

megérteni, vagy átlátni, az egy kérdés. A PVDSZ sem mondhatja szerintem meg a

munkavállalóknak, hogy aláírják vagy nem. A helyzetről tájékoztatjuk őket, hogy mit vállalnak,

vagy mit nem. Ha a munkáltató ezt a fajta dolgot fönn kívánja tartani, akkor álláspontom

szerint a szakszervezetnek az a feladata, hogy ezt lehetőleg jobbítsa. Tisztázza a problémákat,

mert ezt meg egyedileg a munkavállaló nem képes. Köszönöm.

Elnök: Köszönjük szépen a VDSZSZ-nek a különelőadást. Akkor kérdezni szeretném, hogyha

tényleg nincs más több észrevétel a napirend előttiben, akkor javasolnám, hogy térjünk át a

napirendekre. Munkáltató.

Munkáltató: Nem, csak reagálni szerettem volna, mert ugye elhangzottak fölvetések. Már

most folyik egy oldalegyeztetés a transzmissziós szíj hosszáról. Ruhabizottságra volt felvetés.

Nem tudom, hogy ruhabizottság ügyben mit tudunk akkor mondani. Még az évből van egy pár

munkanap hátra, még egy jó szilveszteri ruhabizottsági ülés esetleg. Wikidál úr nem teljesen

ért egyet, de elmondja akkor… ha esetleg annyira sürgős.

Elnök: István.


2012. december 18.

17

Munkáltató: Üdvözlök én is mindenkit. Akkor várjuk a VSZ által felvetett javaslatokat, és

megvizsgáljuk őket, és utána a ruhabizottsági ülésen ezt át tudjuk tárgyalni.

Munkáltató: Jó. Azt gondolom, hogy a gépjármű ügyeket kitisztáztuk, arra ne térjünk vissza.

MTSZSZ részéről megkaptuk tegnap este a valóban nagyon talányosan megfogalmazott

konzultációkérést. Munkáltató részéről próbáltunk egy tippversenyt indítani, hogy vajon mi

van annyira leterhelve, elsőre a humánra is gondoltunk. De a lényeg az, hogy most már akkor

tudjuk, sikerült Elnök asszonnyal, Alelnök úrral, és már mindenkivel ebben a tárgykörben

beszélni. Én a magam részéről a forgalmi területnek továbbítottam a megkeresést. Hát arra

nem tennék azért ígéretet, hogy ez itt a hátralévő, karácsonyig hátralévő három munkanapban

ez meg tudna valósulni, de nyilván a konzultációs igénynek megpróbálunk valamilyen

formában eleget tenni. És azt gondolom, hogy akkor válaszoltam is mindenre. Balázs még

szeretne a lenini útról. Ez egy beruházás Balázs… akkor javaslom, hogy térjünk át a napirendi

pontra, mert lenne mit megbeszélnivalónk.

Elnök: Átadom a munkáltatónak a szót.

Munkáltató: És akkor együttműködési megállapodásról. Nem tudom, akkor István szerintem

vezessük föl, hogy miről is lenne szó.

Munkáltató: Igen. Mindenki tudja, hogy december 31-én lejár az együttműködési

megállapodás hatálya. Érdekképviseleti oldalról igény merült fel, hogy hosszabbítsuk meg a

megállapodást, a megállapodás apró módosításával ez úgy gondolom a munkáltató oldalán

fogadható. A modosítást két részre osztanám, az egyik, ami arról szól, hogy a benne lévő

dátumok módosulnának, tehát a december 31-ei hatály március 31-ére szólna, illetve január 1-

jétől március 31-éig, illetve hogy márciusban folytatjuk a meghosszabbítás tárgyában az

egyeztetést. A másik, az tartalmi kérdés, mégpedig a MÁV Évek lehetőségének a módosulása.


2012. december 18.

18

Ugye tudjuk, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a munkában töltött időre jár szabadság a

munkavállaló részére, és mivel eddig a MÁV Évek úgy volt szabályozva, hogy a felmondási idő,

végkielégítés időtartamára, illetve az erre az időszakra járó szabadság időtartamára mentesül a

munkavégzés alól a munkavállaló. Ez ugye ütközik a jelenlegi Munka Törvénykönyve

szabályozásával. Tehát megmaradna a felmentési idő, és a végkielégítés idejére menti fel a

munkáltató a munkavégzés alól a munkavállalót, de az erre az időszakra járó szabadság, az

kimaradna. Ezzel a módosítással a munkáltató oldaláról úgy gondolom, hogy kezelhető a

március 31-éig történő meghosszabbítás. Köszönöm.

Elnök: Köszönöm. Érdekképviseleti oldalon az elhangzottakhoz kíván-e valaki, valamit

hozzáfűzni?

Munkáltató: Azért szeretném, ha kívánna.

Elnök: Balázs.

VDSZSZ: Tehát ugye ez a szabadságos dolog, ez a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi az

eltérést, ha nem tévedünk. Ugye? Most miért kell ezen pitiánereskedni? Már megint erről van

szó. Figyeljetek, nincs itt épp elég… ki a jó isten fogja ezt rajtatok számon kérni? Esetleg ő. Na,

ez biztos, hogy nem. Ne húzzuk már… ne hergeljük már egymást ilyen marhaságokkal. Az

egész… nem, nem, nem értem, na.

Elnök: Munkáltató.

Munkáltató: Balázs, ne haragudj, én most munkavállalóként szeretnék hozzászólni. Engedd

meg, hogy elmondjam az ezzel kapcsolatos megint csak jogi értekezést tudok neked erről

mondani. Valóban így van, a törvény nem tiltja az eltérő rendelkezés meghozatalát, viszont


2012. december 18.

19

munkáltatói oldalról elvi okokból nem értünk egyet eltéréssel. Megmondom, hogy miért. A

törvényt aki írta, de megígérem, hogy egy percnél nem leszek hosszabb, ami jogi értelmezése

lesz, változtat azon a korábbi elven, szerintem nagyon helyesen, hogy csak a közvetlenül

munkában, munkavégzéssel töltött időre rendeli alkalmazni a szabadságot. Ugyanis a

szabadságnak mi volt a célja? Az, hogy aki munkavégzésben van, utána rekreálódni, pihenni,

kikapcsolódni tudjon. Azaz, fő szabály szerint a munkában töltött időt kell alapul venni. Ezt

mondja egyébként az új törvény 115.§ (1) bekezdése. És bizonyos dolgokat még elismer

munkában töltött időnek… vonatkozóan. Nem a munkásőrséget ismeri el, az munkásőrségben

töltött idő, de nem munkával töltött idő. Az más. Azt itt nem találod meg ebben a

fölsorolásban. Tehát itt, ami le van írva, ugye naptári évenként 30 napot meg nem haladó,

például keresőképtelenség van itt ebben a körben, vagy például a munkaidő-beosztás alapján

történő munkavégzés alóli mentesülés. Tehát azok, amikor kvázi mintha dolgozna, de nem

dolgozik mégsem. Tehát én elvileg ellene vagyok egyébként, és egyetértek a jogalkotói

szándékkal, még egyszer mondom, akár munkavállalóként is, hogy olyan időszakra ne

számítsanak nekem szabadságot, amit én ténylegesen nem dolgoztam le, hiszen nincs mi alól

rekreálódjak. Azaz, jelen esetben a MÁV Évek megállapodással, ahol ő föl van mentve a

munkavégzés alól, milyen fáradalmat kell kipihennie, hogy arra szabadság járjon, szerintem

semmilyet. Úgyhogy ezért nem tudunk ezzel a dologgal egyetérteni.

Elnök: VDSZSZ

VDSZSZ: Hát Endre, nyilván részt vettél a Munka Törvénykönyvének a mostani formába

öntésénél, és akkor elhiszem, hogy nem értesz vele egyet, mint munkavállaló. Egyébként nem

igazán értem az okfejtést. A Munka Törvénykönyve ugye elég rugalmasan működtethető

alapszabály. Más a helyzet egy nagy munkáltatónál, tradicionális munkáltatónál mások a

viszonyok, és mások a viszonyok ott, ahol egykét embert foglalkoztatnak, ha még van ilyen

egyáltalán, és nem feketén dolgoznak, akkor rendben van. De a MÁV Évek is tudod jól, hogy mi

célt szolgál, hogy egy átmenetet biztosít a munkaviszony megszűnése és a nyugellátás között,

tehát minden perce számít, ha úgy tetszik. Hogy milyen indokkal, tökmindegy. Tehát innentől

ez az elvi okfejtés erre a helyzetre nem illeszthető. Hiszen más a funkciója a MÁV Éveknek. Más

a funkciója. Hát, hogyha itt ez az aggály, akkor ezt a veszteséget emeljük be másképpen a MÁV


2012. december 18.

20

Évekbe, és akkor rendben van. De az, hogy fokozatosan faragjuk ezt az intézményt, annak nincs

értelme, mert lassan eltűnik. Szépen elkopik. El fog kopni. És addig ez nem probléma, amíg

esetleg nem téged fog érinteni. Egyébként azt remélem, hogy ez a MÁV Évek fönn tud

maradni, és inkább fejleszteni kellene, mint folyamatosan farigcsálni. Az a helyzet. Hát nem

tudom miért célja az bármely MÁV munkatársnak, hogy a másikkal, vagy akár önmagával

kiszúrjon. Hát úgy kell ezeket a dolgokat nézni, minthogyha az ember a saját ügyében

gondolkodna, mikor másokról akar gondoskodni. És mondjam ezt, hogy így, ez a helyes szó,

hogy gondoskodni? Mintha saját magáról gondoskodna, önmagáról gondoskodna. Így kell ezt

tekinteni, ezt a dolgot, ezt kérem tőletek. Így is épp elég nehéz problémán kell

keresztüllépnünk, és a jelen is ilyen. Hát, ha valóban emelünk gátakat, emeltek gátakat

folyamatosan, hát ez megint csak álprobléma. Ez a szabadság is micsoda dolog, hogy most

azért, mert valaki, nincs elég baja, hogyha valaki beteg? Hát megint nem a MÁV-ra, meg a nagy

munkáltatókra van igazítva. Levenni azért szabadságról. Épp elég baj, figyelj, ha valaki tovább

van táppénzen egy hónapnál, annak, hát biztos nem influenzával maradt otthon, vagy a

kórházban, vagy bárhol másutt. Tessék? Ne, ne, ne…

Munkáltató: Csak azt akartam kérdezni, hogy miért kerüljön ez a munkáltatónak többe, amikor

le nem dolgozott időszakról van szó.

VDSZSZ: Mi az, hogy a munkáltatónak több? Nem, a munkáltatók mi vagyunk, ne haragudjál.

Hát kié ez a cég?

Munkáltató: Ez a minden hatalom a dolgozó népé.

VDSZSZ: Közhatalom. Így van. Így van, öregem. Ne haragudj, mi az, hogy a munkáltató? Te nem

vagy munkáltató, Endre. Messze nem vagy. Akkor ne beszélj így a… nincs is munkáltató. A

magyar állam a tulajdonos egyébként. És az, hogy valaki eljön egy ilyen nagy céghez dolgozni,

akkor bizonyos dolgokkal tisztában van, amikor ezt elvállalja. És az, hogy utána ezt szépen

elveszik tőle, az már nem korrekt eljárás egyébiránt. Nem volt korrekt eljárás az, hogy


2012. december 18.

21

megemelték a munkaidőt. Az se korrekt eljárás egyébként, hogy azt ígérte az MNV, hogy

január végére megszámolják azt, vagy mit tudom én mikor, melyik időre, meg egyébként ti is

hivatkoztok az MNV-re, hogy mennyi volt a keresetveszteség a Munka Törvénykönyve

változásából. Még nem láttam, hogy… csak írta a főosztályvezető, de azóta nem láttam, hogy

elküldték volna. Igen. Az igen, most olvassuk. Tehát ezek nem korrekt dolgok. Nem korrekt

dolgok. Figyeljetek, nem lehet ezt csinálni. Figyeljetek, évek óta nincs bérfejlesztés. Csak

hallgatnak az emberek. Nagyon csöndben vannak, de kérdés, hogy meddig. És akkor ilyen

dolgokkal még feszítitek a húrt. Hát szükségtelen. Nincs rá ok. Pont az ellenkezőjét kéne

cselekedni. Arra kérlek, hogy ezt gondoljátok át, és a MÁV Éveket úgy tartsuk meg még erre a

három hónapra, hogy minimum változatlan formában. Hát, mert három hónapra van az ígéret.

Hogy most mit csináljak? Abban egyeztünk meg, hogy addig, ameddig az átalakítások nem

zajlanak le, addig ezeket hosszabbítjuk. Rendben van. Mi se kérünk tőletek olyat, amit tudom,

hogy nem fogtok tudni megtenni. De akkor ti se tegyétek, ha lehet kérnem, ti se tegyetek

olyat, hogy szűkítitek ezt a keveset is, ami még megmarad. Jó? Légy szíves.

Elnök: Köszönöm. Üdvözöljük Igazgató urat köreinkben. Nem tudom, munkáltató kíván, és

akkor utána VSZ.

Munkáltató: Tisztelettel köszöntök mindenkit. Csak belecsöppentem, egy bejelentést

szeretnék tenni, hogy a VDSZSZ Szolidaritás, a MÁV Zrt, a MÁV START Zrt, a Trakció és

Gépészet Zrt. és a GYSEV Zrt. aláírták a megállapodást a vasutasok ösztönző juttatásával

kapcsolatosan, úgyhogy a mai napon át lett utalva a MÁV Zrt. átutalta a leányvállalatoknak az

összegeket, és folyósításra fog kerülni a munkavállalóknak, úgyhogy ma, holnap ki lesz utalva a

munkavállalóknak, úgyhogy várható a számlán. Köszönöm szépen.

Elnök: Köszönöm. VSZ, és akkor utána a munkáltatónál a szó.

VSZ: Foglalkoztatási megállapodás témaköre. Miután az Endre a könnyeit megtörölgette,

szemét a könnyeitől, könnyes szemét az allergiától. Én azt gondolom, hogy amit a Balázs


2012. december 18.

22

lemondott, én nem kívánom megismételni, de egy biztos, abban állapodtunk meg, hogy

meghosszabbítjuk 2012. december 31-ig a megkötött megállapodást, és érdemi tárgyalásokat

folytatunk 2013-ra. Most arról van szó, hogy a munkáltató ismételten azzal a javaslattal él, és

ez szerintem teljesen helyes, mert hogyha az átszervezések kapcsán egyéb olyan módosító

javaslatok akár lehetnek a szakszervezeti oldalról is, olyan új törvénymódosítások is történtek,

vagy már ismeretanyaggal rendelkezünk, amit lehet, hogy majd bele lehet építeni, de mivel mi

sem hoztunk új javaslatot, és arról van szó, hogy meghosszabbítjuk három hónapra közösen a

foglalkoztatási megállapodást, célszerű lenne ebben a dátumon kívül azt gondolom, hogy mást

nem lenne célszerű módosítani. És mi azt kérjük, ha meghosszabbításról beszélünk, akkor a

dátumon kívül, és ez egy jogos igény én azt gondolom a részünkről, ne tegyetek mást

javaslatként, és a meghosszabbítást természetesen így el tudnánk fogadni. És akkor aláírnánk a

mai napon. Én azt gondolom, hogy erre szükség van márciusig is, a munkáltatónak is, és azt

gondolom, hogy a munkavállalóknak is egyfajta biztonságot jelent, vagy egyfajta jó érzést, hogy

kötöttünk egy megállapodást. Annál is inkább, mert ebben állapodtunk meg egyszer közösen.

És az egyezség, az úgy korrekt, hogyha be is fogjuk tartani mind a ketten.

Elnök: Köszönjük. Munkáltató

Munkáltató: Szóval igen, ebben állapodtunk meg, ebben a foglalkoztatáspolitikai

megállapodásban, csak azóta ugye a Munka Törvénykönyve változik úgy, hogy január 1-jétől a

szabadságkiadás szabályai megváltoznak. Ugye a MÁV Évek rendszer arról szólt, hogy a

munkáltató kifizeti mindazon juttatásokat a munkavállalónak, amit amúgy a munkáltatói

felmondás, akkor még rendes felmondás esetén járna, csak nem egyszerre, hanem azon

időszak alatt, ami ez havi juttatásként kifut. Jelen pillanatban a Munka Törvénykönyve

változásával összefüggésben ebből a körből kiesik az erre az időszakra járó szabadság. Ez az

egyik. A másik, hogy gyakorlatilag erre az érvelésre, és erre kaptunk olyan állásfoglalást, ami a

különadó-mentességet biztosítja a MÁV Éveknél. Tehát minden olyan intézkedés, amely ennek

a különadó-mentességét veszélyezteti, én nagyon meggondolandónak tartom. Ennek kapcsán

javasoltuk a MÁV Évek ilyen irányú megállapodásba vételét január 1-jével.


2012. december 18.

23

Elnök: Köszönöm. VDSZSZ

VDSZSZ: Úgy látszik, amit mondtam, mintha nem is hallottátok volna az előbb. Sajnálom. Nincs

értelme így. Még egyszer, az, hogy továbbszűkíteni ezt a keveset is, ami megmarad, veszélyes

út. Március 31-éig van szó, nem volt módunk áttárgyalni a MÁV Éveket. Nyilván nem is lett

volna túlzottan értelme, hiszen az Attila elmondta, hogy mi az oka. Hát tudomásul vettük. Hát,

miért nem hagyjuk így? Kérem, hogy hagyjuk így, és akkor, hogyha véglegessé válik a MÁV Zrt-

nek a jövőbeni útja, akkor többek közt ezt is meg kell beszélnünk. Erről volt szó…

megmaradjon. Ugye ezt tisztáztuk. Kérem, hogy maradjon meg.

Elnök: Endre, és utána a Vasutasok Szakszervezete.

Elnök: Istvánnál a szó… VSZ, és utána VDSZSZ.

VSZ: Akár igaz is lehetne, amiket mondotok, csak azt gondolom, hogy azt tudnunk kell, hogy

ezt a MÁV Éveket miért is találtuk ki közösen, miért állapodtunk meg ebben. Ez egyfajta

kivezetése a rendszerből, vagy egyfajta lehetőség arra, hogy amikor az adott életkorba jut

valaki, és azok a feltételek adottak hozzá, akkor ezt alkalmazzuk rá, ezt a MÁV Évek Programot.

Semmivel nem több és nem kevesebb valójában, mint amit mondotok, hogy esetleg az utcára

kerül, és ellátatlan lesz ebből a szempontból. Tehát ez inkább ilyen szociálisan megközelített

kérdés kategóriája. A tulajdonos olyan rosszindulat, és olyan szándékkal akar vizsgálódni a

MÁV-nál, akkor természetesen biztos más ügyeket fog megfogni, és legkevésbé, bár lehet,

hogy ezt is meg fogja vizsgálni, de nem hiszem, hogy ez lesz neki a legnagyobb problémája,

hogy a szabadság kérdése hogy alakult a MÁV-nál a MÁV Évek, MÁV Esély Programban, mert

akkor az egész rendszer azt mondja, hogy ezt el kell radírozni. Tehát akár szabadsággal együtt

is mondhat ilyet, ha nagyon rosszindulatú, és nem úgy áll hozzá, vagy nem úgy kezeli ezt, mint

ahogy megalkottuk, hogy sokkal jobb a munka világában tartani őket, és nem kitenni és növelni

adott esetben a munkanélküliek számát statisztikailag. Mert ezt nem hiszem, hogy egy állami

vállalatnál jó szemmel nézik a kormányzati körök, hogy növelitek, mert az utcára kerülnek, és


2012. december 18.

24

nem a MÁV Évek Programba az emberek. Tehát én azt gondolom, hogy ebből a szempontból

megközelítve a kérdést, nem hiszem, hogy kellene a másik. Ha ez tényleg kibukik, és az

ellenőrzések során így alakul, akkor ezen nyilván a szakszervezetek is el fognak gondolkodni

majd március 31-e után, amikor tényleg egy olyan javaslattal jöttök ide, vagy mi is hozunk

olyan javaslatokat, amik egy foglalkoztatási megállapodásban új elemként, netalán tán új

elgondolásokkal, új jogi háttérrel felvértezve fogunk tudni kötni egy megállapodást. Most arról

beszélünk, vagy az a szándékunk, hogy meghosszabbítsuk a most meglévő foglalkoztatási

megállapodást, amire elköteleztük magunkat ebben az évben, hogy év végére kidolgozzuk.

Nem tettük meg ezt, nincs más lehetőségünk, és azzal egyetértünk, hogy hosszabbítsuk meg,

de tartalmában ne változtassunk rajta, hiszen akkor nem a meghosszabbításról beszélünk,

hanem kvázi egy módosításról. És ez így már nem korrekt szerintem egymással szemben sem.

Köszönöm.

Elnök: Balázs.

VDSZSZ: Jó. Továbbra is változatlan az álláspontunk ezzel kapcsolatosan. Magához a formához

nem ragaszkodunk, de az értékállósághoz azért nyilvánvalóan. Így se állja az értékét, hiszen ha

a legrosszabbra számítunk, akkor jövőre 6%-os reálkereset-veszteség kapásból, ismét. Akkor

találjunk ki valami más megoldást. Praktikusan gondoljuk azt végig, átlagosan mennyi a MÁV

Évekkel érintett időszak, és akkor ne négyhavi távolléti díjat kapjon még, hanem ezt emeljük

meg. És akkor nem fog senkinek feltűnni, ha bárkinek is feltűnne. Bár úgy gondolom, hogy

egyre kevesebben tudják ezt is egyéb okok miatt igénybe venni. Ez nem megy, hogy mindent

felégessünk magunk miatt. Tehát múltkor volt alkalmam a Kovács Árpádnak az előadását

hallgatni, és beszélt a mai világról is, és ő is azt mondta, hogy azt gondolják sokan, hogy ez az új

lehetősége Európának, hogy felszámolja mindazokat a szociális eredményeket, amit az elmúlt

évszázadban nagy nehezen, és itt általában mondott, mindenkit beleértve, Angliától az Urálig

mindenkit, akkor ilyen világban nem nagyon akar élni. Nem akar egy olyan világot látni, ami

mondjuk Kínában van. Az a helyzet, hogy az a szociális háló, ami Európát beteríti, nyilván

változó sűrűségű, de létezik. És nekünk ezt óvni kell. Mindegyikünknek. Mert nem tudhatjuk, ki

mikor kerül bele. Már csak emiatt is. Ez mindenkire vonatkozik. Minél magasabb polcon

vannak, annál jobban, annál több a felelőssége. Mert lehet, hogy látszólag ez bennünket


2012. december 18.

25

elkerül, de bármikor elérhet. Ha meg bizton tudom, hogy elkerül, akkor viszont annál inkább

kell tenni azokért, akik viszont tényleg ennek a hálónak fogják köszönni esetleg a létüket. De

szerintem ezt simán föl lehet vállalni. Ezért kérjük, és nem másért. Ha úgy tetszik, nem a

magunk okán. Ezt lássátok be légy szíves. Ti fiatalok vagytok, hát nektek aztán sokkal inkább

kéne látni, mint nekem. Figyeljetek, a kutyának nem tűnne föl, ha ezt így aláírnánk. A kutyának.

De nekünk igen. És akkor én vagyok a kutya, vagy egy patkány, mert ezt így aláírom. Macerás

dolgok. Ne hozzuk már egymást ilyen hülye helyzetbe. Kösz.

Elnök: István.

Munkáltató: A négy hónap megemelését nem támogatom, mert a négy hónap, az a MÁV Esély

négy hónapjával együttmozog. Hiszen arról szól a történet, hogy ugyanazt fizetjük ki…

kifizetnénk, és a MÁV Esély négy hónapját fizetjük ki, plusz a felmondási időre járó juttatást és

a végkielégítést. Tehát az nem jó megoldás, a négy hónap emelése.

Elnök: Köszönöm. PVDSZ.

PVDSZ: Számítottam erre a megoldásra. Én kíváncsi lennék a konkrét szövegre, ami a

megállapodásban van, mert én úgy tudom, mert nincs előttem a konkrét, volt szöveg, de én

úgy tudom, hogy ugye a MÁV éveknek a lényege az állami végkielégítés, a KSZ-es végkielégítés,

a felmondási idő, és az adott időszakra járó szabadság időtartama. És ami így összejön,

határozott idővé válik a munkaviszonya, és az illető munkavállaló, hát a munkavégzés alól

felmentésre kerül. Tehát a munkavégzési kötelezettség alól mentesül. Na most a munkavégzési

kötelezettség alóli mentesülés, az a munkában töltött időnek minősül a szabályok értelmében.

Én arra gondoltam, az felvetődött bennem, hogy itt ilyen adózási meg egyéb szempontból ez a

négyhavi, nem tudom, szociális, vagy háromhavi szociális – minek nevezzük? – juttatás, ez

szóba jöhet, de a szabadságra nem számítottam. És fontos a szöveg, mert ugye akkor itt az a

vita, hogy erre az időszakra mennyiben jár szabadság, vagy nem. És ez szövegmódosítást nem

igényel.


2012. december 18.

26

Munkáltató: Akkor felolvasnám. A munkáltató a létszámleépítésben érintett, legalább 15 év

folyamatos MÁV Zrt-nél töltött, vagy ilyennek elismert munkaviszonnyal rendelkező

munkavállalók részére legfeljebb a nyugdíjkorhatár előtti ellátásra, illetve teljes öregségi

nyugdíjra való jogosultságig, további háromhavi munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés,

távolléti díjfizetési kötelezettség melletti biztosításával lehetővé teszi a MÁV Évek Programban

való részvételt, amennyiben legfeljebb a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban rögzített

felmondási idő, végkielégítés, és az ezek idejére járó szabadság hiányzik életkorban, és/vagy

szolgálati időben a jogosultság megszerzéséig. Erről szól szövegében.

PVDSZ: …legföljebb az egy jogi értelmezés, hogy ugye mennyi ez a szabadságos… elszámolva.

Munkáltató: Bocsánat, ne tegyünk már magunkból csúfot azért, ha egy mód van rá. Tehát

nézzük már meg az Mt-nek a 115.§-át. Teljesen egyértelmű, munkában töltött idő, vagy a

második bekezdésben fölsorolt kivételek. Ami nincs benne a második, olyan nincsen, hogy

valami alapján föl van mentve. Egyértelműen le van írva, hogy mik azok, amik elfogadhatóak.

Tehát… jó. Az azt jelenti, hogy nincs beosztva, forda szabadja van, vagy valami. Nem azt jelenti,

hogy föl van mentve a munkavégzés kötelezettsége alól. Jó. Nekem nincs további észrevételem

a tárgykörben.

Elnök: Igazgató úr.

PVDSZ: …a dolog lényege az, hogy nem kell a szövegen semmit se változtatni, vagy van egy…

mögötte. A szöveg változatlan…

Munkáltató: Akkor én szeretném lezárni ezt a vitát. Remélem, hogy az én mondásom lesz itt a

vége a munkáltatói oldalról. A munkáltató január 1-től március 31-ével a most előterjesztett,


2012. december 18.

27

általa előterjesztett megállapodást tudja elfogadni. Ez az aláírás. Hogyha ez nem, akkor nincsen

megállapodás. Köszönöm.

Elnök: Köszönöm szépen. Úgy érzem, hogy ebben a napirendi pontban többre mára már nem

futja, úgyhogy javaslom, térjünk át a második napirendi pontra. Endre, megkérnélek, hogy

akkor a KSZ módosítást terjeszd elő.

Munkáltató: Hadd kérjem azt, hogy még mielőtt majd lázas lapozgatás kezdődik, azért

szeretném elkerülni, hogy inkább a tisztelt jelenlévők ha lehet, hallgassák meg, amit szeretnék

mondani ennek kapcsán. És rövid indokolást elmondanám ahhoz, amit összefésültünk. Két

alapvető eleme van a Kollektív Szerződés módosítására tett javaslatnak. És szeretném rögtön

az elején elmondani, csak kicsit nagy a zaj a munkáltatói oldalon is, tehát szeretném azt rögtön

elmondani, hogy nem meglepetésszerűen javasolnánk Kollektív Szerződés módosításokat,

hanem most is az a felismerés, ami elsősorban itt a távolléti díjnak a hatályba lépő új

szabályaira vonatkozik, annak a rendbetétele.

VDSZSZ: Bocsánat Endre, ne haragudjál, nem lehetne ezt odaadni? Hát ez nem megy így, hogy

mondod, és nem látom. Úgy tárgyalunk, hogy…

Munkáltató: Balázs, én szeretnék tíz mondatot elmondani, és utána oda szeretném adni.

Azért, mert ha mondom…

VDSZSZ: De ez nem, így nem tudok tárgyalni. Nem lehet. Ez így nem megy.

Munkáltató: Figyelj, én odaadom szívesen, de viszont akkor tartsunk egy szünetet, jó?


2012. december 18.

28

VDSZSZ: …és akkor… hol olvasom…

Munkáltató: Rendben van. Ha az úgy kellemesebb. Nem bólogatni kell, Balázs…

VDSZSZ: Adjátok oda, aztán… adjátok ide, hát vagy izé, hát ne…

Munkáltató: Jó. Oké. Következőt szeretném akkor kérni még mielőtt a konkrét javaslatra

elmondanék valamit. Tehát nem meglepetésszerűen szeretnénk Kollektív Szerződéseket

módosítani, hanem a mai összeszedett anyagot két dolog motiválta, egyrészt amit mondtam a

távolléti díj kapcsán, másrészt meg előjöttek olyan problémák, amik szabályozási problémát,

vagy hiányosságot jelentenek, és erre tennénk javaslatot. Akkor javaslatom szerint tartanánk

egy legfeljebb tízperces technikai szünetet. Nagyon szívesen odaadom, és utána viszont

szeretni folytatni azzal, hogy a hátterét is elmondanám, hogy melyik micsoda, mert anélkül

nehezebben lesz megérthető. Köszönöm szépen.

VDSZSZ: A MÁV Éveket is szeretnénk látni, amit ha így marad, akkor nem fogunk aláírni, ezért

szeretném elolvasni.

Munkáltató: Jó.

Elnök: Akkor szünet. Mindenki foglalja el a helyét, és akkor folytatjuk a VÉT ülést.

Munkáltató: Nem tudom, lehetne-e kezdeni kedves kollegák, mert nagy a fluktuáció… no. Én

elkezdeném addig is, amíg nem élek vissza senkinek a türelmével. Ha lehet akkor elkezdenénk.

No akkor röviden mondanám az egyes pontokra vonatkozó indokolását. A személyi hatálynak a

pontosítását javasolnánk a I. pontban, a Kollektív Szerződés vonatkozásában. Azt gondoljuk,


2012. december 18.

29

hogy így egyértelműbbé válik, hogy kire terjed ki a Kollektív Szerződésnek a személyi hatálya.

Közvetlenül és elsődlegesen a Munka Törvénykönyve alapján létrejövő, és arra irányadó

jogviszonyra kívánjuk alkalmazni a Kollektív Szerződést a jövőben is. Második pont II-es

vonatkozásában, ez az egyéb kategóriába tartozó kedvenc esetem volt, amikor közölte a

munkavállaló, hogy ugyan neki még három év van az öregségi nyugdíjkorhatárig, átszervezés

miatt távoznia kell adott esetben, viszont ő már három éve egyébként nyugdíjas, de hát a

kilencven nap neki a Kollektív Szerződés alapján jár, mint felmondási idő, hiszen a korhatárt

még nem érte el. Úgy gondolom, ebben az esetben ellentétes az eredeti szabályozási

szándékunkkal az, hogy ez részére mint egyfajta kedvezmény a jövőben is jár. A III-as számú

ponthoz annyit szeretnék csak elmondani, hogy ez összefügg a távolléti díjszámítási szabállyal,

és ehhez szeretnék kérni egy picikét nagyobb figyelmet, hogyha lehet, mert ez lényegesebb

kérdés lenne. Arról szól, hogyha a törvénynek a szabályát alkalmazzuk, akkor a 174 órás

osztószámot kellene alkalmazni. Én nem tudom, meg fogom várni akkor amíg mindenki a

helyére kerül, mert így nem lehet. Akkor folytatnám. Tehát a 24.§-ban ugye a múltkor egy új

harmadik pontot beraktunk, most egy új 4. pont kerülne be, ami viszont szorosan összefügg a

munkáltatói javaslatban a VII. pontban található távolléti díjszámítással. Viszont értelmező

rendelkezésnek szeretnénk ezt meghatározni, azaz az egy órára járó alapbér meghatározásakor

eltérően az Mt-től, a tényleges havi munkaidőt, tehát az általunk kötelező órának nevezett

időtartamot használnánk. Természetesen ez megfelelően igaz azokra is, akik nem a nyolcórás

szorzószámmal, hanem részmunkaidőben vannak, vagy hosszabb teljesben vannak, azaz ebben

az esetben nincs az a fajta veszteség, amit az új Mt. elő tud idézni olyan formában, hogyha

valaki szabadságon van egy olyan hónapban, ami 22 napnál rövidebb időtartamú, akkor a 174

órás szabályra való osztás miatt viszont veszteség van egyértelműen, azaz nem adja ki a

szabadság és a ledolgozott idő az alapbérét. Ez egyébként mindenkire igaz, nappalosokra is.

Viszont ezt a szabályt, ami azt gondolom, hogy a munkavállalóknak igen széles rétegére

megoldást ad, összefüggésben szeretnénk a VII-sel, azaz gyakorlatilag a jelenlegi állapotnak a

fenntartására tettünk javaslatot a távolléti díj vonatkozásában. Tehát erre irányul a szándék. A

IV. pontban tennénk egy javaslatot, a 230 órát idén egy ideiglenes rendelkezéssel 300 órára

történő felemelésre. Ez azt jelenti, hogy nyilván ez csak az idei évre vonatkozik, azaz ez a

mondat, amit itt beteszünk, január 1-gyel nincs a Kollektív Szerződésben. Tehát gyakorlatilag

így engedjük el a 230 órát 300-ra. Az V. pontban a 40.§-nál, amit említettem, elkerülendő

azokat az anomáliákat, amikor készenlét ügyelet alatti rendkívüli munkavégzésnél kapott-e

szünetet, nem kapott szünetet, elszámoltuk, nem számoltuk, kiejtette-e az SAP, nem ejtette ki.


2012. december 18.

30

Gyakorlatilag generálisan egy szintén elegánsnak mondható szabályról annyit mondunk, hogy

nem kell alkalmazni sem az Mt. 103-at, sem pedig az előző paragrafusban írt rendelkezéseket.

Ez összhangba kerül a 37.§-ban azzal a szabállyal, ami azt mondja, hogy a riasztástól a

visszaérkezésig, a munkából való visszaérkezésig az munkaidő, méghozzá ha munkaidő, akkor

rendkívüli munkaidő, és gyakorlatilag azt az áldatlan állapotot, ami kialakult ebben a körben, ez

a rendelkezés megszünteti. Úgyhogy íme, hoztuk a múltkori pécsi kihelyezett tagozati ülésen

talált szöveget. A 60.§-nak a törlése indokolt a 61-el összefüggésben, merthogy annak a

továbbiakban már nincsen értelme. A VII. pedig a távolléti díj számítása, eddig is ez volt a

paragrafus neve, csak eddig mást szabályoztunk alatta. Új rendszerben meghatároznánk azt,

hogy hogyan kell az Mt-től eltérően távolléti díjat számítani. Két eset van, azt az esetet, amikor

a munkáltatónak nincsen munkaidő-beosztása, igen szűk körben tudjuk elképzelni. Azaz, ezért

is írtuk bele azt az értelmező rendelkezést, ha nem rendelkezik, tehát akkor nem rendelkezik

érvényes munkaidő-beosztással, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály, például jogszabály,

például ha reményeink szerint létrejön például a MÁV Évekre vonatkozó megállapodás, akkor

ennek alapján, vagy a felek megállapodása alapján már nincs munkavégzési kötelezettsége.

Ilyen a MÁV Évekes, a MÁV Esélyes, az ösztönzött nyugdíjas, és még lehetne példákat hozni.

Tehát az ő esetében értelmét veszti a munkaidő-beosztásnak a szabálya, tehát rá a b) pont

alapján az egy órára eső távolléti díjat az imént meghatározott tényleg osztószámmal való, egy

órára eső alapbér, és a törvénynek a szabálya szerint visszamenőlegesen nézve kell

megállapítani. Ellenben, ha van beosztása, és ugye azt mondjuk, hogy mindenki másnak van

beosztása, aki nem tartozik a b) pont hatálya alá, akkor az ő esetében az előbbiek szerint

számított egy órára eső alapbér, és kifejezetten annak a két pótléknek, mint figyelembe

veendő bérpótléknak a jogosultsága, amit ugye az új törvény szabálya előír, ennek az egy órára

számított értéke jelenne meg. A VIII-asban ezt azért találtuk meg, mert valóban volt egy

érdekes kérdés, elég szomorú és tragikus is egyébként, hogy a munkavállaló öngyilkossága

eredményeképpen hunyt el, és ennek eredményeképpen ugye az a helyzet állt elő, hogy a

Kollektív Szerződésben csak annyi van, hogy megilleti az örököst a 750 ezer forint, ellenben a

biztosító magától értetődő módon az ő szempontjából kizárta az öngyilkosságot, mint

biztosítási eseményt. Ebben az esetben azt kell eldöntenünk, hogy a jelenlegi állapot szerint

ezért a MÁV Zrt-nek legyen felelőssége és költsége, avagy azt mondjuk, hogy az öngyilkosságot

ebből a juttatásból kizárjuk. A munkáltató részéről ez utóbbira tettünk javaslatot, majd

meghallgatjuk, hogy az érdekképviseleti oldalról ehhez milyen a hozzáállás. A 65/A.§. 1.

pontjában ez a VBKJ elemei, a 9. alpontot, hogy ne rébuszokban beszéljünk, az Internet


2012. december 18.

31

hozzájárulást javasoljuk törölni. Ennek az oka az, hogy az adótörvényeknek a változása okán

már az idei évre vonatkozóan is nem volt egy nagyon rentábilis dolog. Ráadásul a számlának is

a munkáltató nevére kéne szólni. Viszonylag kevesen vagyunk úgy, akinek a számlája MÁV Zrt.

névre van, és 51%-os, ha jól emlékszem, a közteher, 51,17, tehát ez egy nem rentábilis elem

lenne. Egyebekben a munkáltató részéről arra tennénk javaslatot, hogy a VBKJ elemeket

mindenféleképpen ezen túlmenően hagyjuk változatlanul, viszont ezt innen kivenni javasoljuk.

X-es, a 10. számú melléklet, többször mondtam, üzemirányító központban történt egy elírás,

amit nekünk a Forgalmi Főosztály is jelzett még novemberben. Ez, amit mondtam, hogy Lipusz

úr ott ült mellettem, de hát nem azt sikerült beírnunk ketten, ami volt, úgyhogy a rendkívüli

helyzetet kezelő irányító, akiről szó van. És a XI-ben pedig személyi alapbér van még több

helyen a KSZ-ben, ugye az Mt. nem használja már, úgyhogy arra kérnék egy fölhatalmazást,

hogy egy controll h-s kereséssel a személyi szót mindenhonnan töröljük majd az adott

szabályból. És a végén pedig annyi szerepel, hogy ezeket január 1. napjával tervezzük hatályba

léptetni. Kivételt a IV, azaz a rendkívüli munkavégzésnek az éves korlátja jelentené, ami azt

mondja, hogy aláírás napjával és év végéig hatályos, utána pedig visszaáll az eredeti állapot.

Körülbelül ennyi, amit szerettem volna indokolásként elmondani. Igen.

Elnök: Köszönöm szépen a munkáltatónak a fölvezetést. Kérdezem a munkavállalói oldalt,

hogy az elhangzottakhoz van-e hozzászólása. VDSZSZ.

VDSZSZ: Igen. A IV. pontnál a 200 óra helyett 300 óra. Tőlünk lehet, ezt minden évben

eljátsszuk egyébiránt. Igen. Csak most kimaradt a díjazás a Kollektív Szerződés 230 óráig

tartalmaz díjazást, legyen 150%, és akkor részünkről rendben van. Nem hiszem, hogy túl sok

embert érint. Aztán… csak azt mondom, amivel gondunk van. Azt gondolom, hogy azért, mert

valaki nyomorúságában véget vet az életének, azért a hozzátartozóit kár sújtani. Nyilván meg,

aki ezt vállalja, hogy távozik önként és dalolva, nem dalolva, de önként a földi világból, hát

annak a gondjai megoldódtak, de a hátrahagyottnak nem. És lehet, hogy pont azért ment el,

mert nem bírja viselni. Azt nem kétlem, hogy a biztosítóknál van ilyen kitétel, de amikor a

biztosítást erre vonatkozóan a munkáltató megkötötte a céggel, hát nyilván tudta azt, hogy

mire köti, miért nem tűnt föl nekik, hogy… jó. Figyeljetek, egykét eset van egy évben, úgy

vélem, hogy ezt ne… jó? Tehát ezt kérjük a 10-es mellékletben. Ha úgyis hozzányúlunk,


2012. december 18.

32

helyesen, akkor, mikor volt ez a megbeszélés, akkor állítólag a forgalomnál volt egyfajta

közléshiányosság a 100-as vonalat illetően, azt kérném, hogy a Debrecen, Püspökladány,

legalább annál a két állomásnál, ez csomóponti főnökség mindkettő, az éjszaka is legyen a

mellékletnél olyan, ami díjazva van. És még egy elem, amit pótlólag kérek, volt már róla szó,

hogy a 30 napon túli betegállomány esetében a szabadság járjon, ne csökkenjen a szabadságos

napok száma. Azt gondolom, hogy nem túl gyakori a 30 napon túli táppénz, egyre nehezebb és

költségesebb is táppénzre vonulni, tehát valószínű, hogy indokolt a hosszú táppénz. Nem

vélem, hogy ez már az a kategória, amikor az orvosnak azért fizetnek, hogy tartsa őket. És

mondom, nem tudom statisztikailag hány ilyen van. Vélhetően nem túl sok. Jó? Tehát az a

szabadság járjon utána. Ez nincs az előterjesztésben, de váltottunk már róla szót. Ennyi

megjegyzésem lenne, és akkor… nem sok végül is. Mert a többiek, azok abszolút korrektek,

maradhatnak. Például a XXII-es…

VSZ: …vagy ilyen történik, vagy nem történik kifizetés, hogy a munkáltatónak felhívjuk a

figyelmét, hogy gyorsan ki kellett venni, merthogy a biztosítókkal kötött szerződést, mondjuk

akár én is, hogy a cég fog kötni, és milyen konstrukcióban, az legyen az ő problémája. Én azt

szeretném mondani, hogy ebben sok olyan történet van, és sajnos ezek az öngyilkosságok

egyébként is egy tragédia a család életében, az örökösök szempontjából no pláne, és azért csak

szeretnék egy esetet megemlíteni a sok közül, ami hál’ istennek nem olyan sok eset van, de

azért az, hogy miért lesz öngyilkos valaki, ahhoz hozzájárul mondjuk egy munkahely elvesztése,

ami a munkáltatónak ugyanúgy felelőssége, vagy felelőtlensége benne van. Jászkisér, nem

Jászfényszaru… jász akárhol volt, a telephely bezárásra került, és Szolnokra kellett volna átjárni,

és este, mikor megkapta a munkavállaló a felmondását, akkor ő fölakasztotta magát. Én azt

gondolom, hogy ez annak a családnak elég nagy tragédia, és annak köszönhető az

öngyilkosság, hogy a munkáltató a telephelyét bezárta, és nem tudott átjárni a másik

telephelyre munkát végezni. Tehát azt gondolom, hogy ezen indokok alapján is azt gondolom,

hogy azt a pár esetet a munkáltatónak a Kollektív Szerződésben be kell vállalni, amit ha már a

biztosítóval kötött szerződés alapján természetes, hogy a biztosítók mindig kizárják ezt

tényezőként, de azt gondolom, hogy ez maradjon benne változatlan formában a Kollektív

Szerződésben. A másik ilyen az, hogy átalakítjuk, és most hirtelen a VBKJ-ba beleugrunk, és az

elemek közül valamit törölni akartok, ezt mi azért nem támogatnánk, hogy a VBKJ egész

kérdését egy kicsit jobban át kellene tekintenünk. Mert tisztázni kellene, hiszen nemcsak az


2012. december 18.

33

Internetet kellene kivenni, illetve mi azt mondjuk, hogy ne vegyük ki az Internetet előre, mert

attól független, hogy nagyobb adóteher van rajta, én emlékszem arra, amikor legelőször

bevezettük a VBKJ-t, akkor olyan élethelyzetben lévő munkavállalók a ruhavásárlást

részesítették előnyben, szemben más egyéb dologgal, amikor az volt a legkedvezőtlenebb

adónem. Én azt gondolom, hogy meg kellene hagyni azt választási lehetőségként a menüből,

ha valaki akár Internetet is akar fizetni ebből, függetlenül ettől. És van másik két téma, amit

meg azért kellene rendezni, hogy ugyan ez az önsegélyező biztosítókon keresztül fog történni,

akár a devizatörlesztés, vagy maga a közüzemi számlák, amit ugye említettem is már neked,

hogy a menüsorba be kellene venni, de ugye… az kiderült, hogy ez csak az egyesületeken,

önsegélyező biztosítókon keresztül működik a rendszer. Ezekre fel kell hívnunk a figyelmét a

munkavállalóknak, hogy választási menüként adott esetben azért válasszák ezt, mert ebben a

rendszerben benne van. Tehát én egy kicsit bővíteném ezt a kört, vagy megnyitnám ezt a kört,

és inkább a VBKJ fejezetnél kellene tárgyalni, hogy mi maradjon benne a menürendszerben,

vagy mi kerüljön ki belőle. A 10-es mellékletet meg, hogyha megnyitjuk, akkor természetesen

nekünk is van, és azt hiszem az elmúlt alkalommal is már mondtuk, Eperjeske rendelkező

forgalmi szolgálattevő, hogy kerüljön a 10-es mellékletbe, mert az ugyanúgy kimaradt, mint az

üzemirányító központ ebben az esetben. És akkor Jóska meg a 61-esre szeretne…

VSZ: Köszönöm szépen. Nem próbálom megfejteni a távolléti díj számítását, egyszerűen csak a

kérdésem az, ha a felmondási idő alatt a munkáltató felmenti a munkavállalót a munkavégzési

kötelezettsége alól, akkor itt melyik szabályt érvényesíti. Nehogy véletlenül hátrány érje a

munkavállalót. Köszönöm.

Elnök: Köszönöm szépen. Munkavállalói oldalon még van-e a KSZ-hez észrevétel? Akkor a

munkáltatóé a szó.

Munkáltató: A II. pontot, a b-t, mert már nincs beosztása. Tehát már nincs munkavégzési

kötelezettsége egyértelműen. Bocsánat, nem tudom, Józsi még ehhez? Mert én még szeretnék

akkor most… értékelve, ami eddig elhangzott, csak azért, hogy tudjunk itt egy pár dologra

reagálni, hát nem a VSZ motiválta az öngyilkosságnak a kérdését. Én ezt körülbelül egy éve


2012. december 18.

34

írtam föl egyébként magamnak, amikor ez az első eset abban a formában jött elő öngyilkossági

eset kapcsán, hogy a MÁV Zrt-nek helyt kell-e állni, mert a biztosító nem fizet. Mondtam, hogy

a Kollektív Szerződés szövege alapján igen. Viszont a véleményünk szerint elméletileg nem

feltétlenül indokolt. A gyakorlatában ne folytassunk róla hosszabb vitát, megértettük a

véleményt, tehát azt gondolom, hogy ez tiszta, világos volt, ami elhangzott. Vettem egy nagy

levegőt. A 10. számú mellékleten a munkáltató részéről semmiféle módosítást nem óhajtunk.

Összesen ami miatt ezt a bátorságot én elkövettem, akár itt a fegyelmi felelősségem keretében

papírra mertem vetni a 10. számú mellékletet, az nem más, mint a Forgalmi Főosztálynak az a

levele, tehát itt nem új dolgokról van szó, hanem azt írja, sajnálatos módon helytelenül

jelenítettük meg az egyik figyelembe veendő munkakört. Üzemirányító központ Budapest

szolgálati hely megnevezés mellett hibásan az a bizonyos hosszú nevű munkakör került a

mellékletbe a rendkívüli helyzetet kezelő irányító munkakör helyett. Szeretném jelezni, hogy

más egyéb munkakörre vonatkozóan szakmailag indokolt javaslatot mi nem kaptunk, és ezért

nem is óhajtanánk most semmiféleképpen sem a 10. számú melléklet bővítését egyáltalán

megfontolás tárgyává tenni. Én azt kérdezem, hogy a tisztelt érdekképviseleti oldal hajlandó-e

szegény hosszú nevű munkakör a rövid nevű munkakörben rendkívüli helyzeteket kezelő

szegény irányítók rendbetételéhez hozzájárulni. Ha nem, akkor a 10-es mellékletet, úgy ahogy

van, el is felejtjük. És még egy dologra szerettem volna reagálni. Tehát a szabadságra járjon, azt

hiszem erre a kérdésre már részben a napirend előtti napirendnél elmondtuk az

észrevételünket. A magunk részéről a jogalkotói szándékot vettük, értettük, annak

megfelelően kívánunk eljárni. A jogalkotói szándék egyértelműen az volt, hogy a munkában

töltött időt vegye alapul a szabadság kiszámításánál. Tehát ilyen típusú eltérő szabályban nem

gondolkodunk. A VBKJ elemeiről pedig csak annyit szeretnék bejelenteni, hogy itt van, közben

párhuzamosan egy levél is készült, megkérem Imrét, hogy majd ossza ki, Gy.8/1231, az 1231

számon. Ebben le is írjuk azt az érvelést, hogy az Internetet miért nem javasoljuk. A tavalyi

évben is csak azért maradt benne, merthogy kétéves hűségnyilatkozatok voltak. A VBKJ

természetesen további tárgyalást igényel több szempontból is, és erre most nem szeretnék

utalni, nehogy valaki kedvet kapjon, hogy most rögtön ezt megvitassuk. Viszont az, hogy az

elemekben legalább egyetértünk, és egy tiszta helyzetet teremtünk, úgy gondolom, hogy ez

most a KSZ-nek ilyen egyfajta technikai módosításával megoldható lenne. Én ezért javaslom

ennek a megfontolását. Első körben ennyi, és talán még folytatja, ezt meg kiosztjuk akkor.


2012. december 18.

35

Munkáltató: A VBKJ-hoz azon túl, amit az Endre mondott, annyit tennék hozzá, hogy igen,

vannak lehetőségek, egyéb lehetőségek, amik az adójogszabály változása kapcsán

bevezetődtek. Ezek azonban nem VBKJ elemként kezelendőek, hiszen a VBKJ-ban az

önsegélyző pénztártagság lehetőségként megvan, ez meg is maradna a Kollektív Szerződés

eredeti szövegének megfelelően. És az önsegélyező pénztárakon keresztül lehet mind a

rezsiköltséget a védett fogyasztók részére, mind pedig a devizahitel törlesztését kezelni. Tehát

ilyen szempontból ez működőképes a jelenlegi önsegélyező pénztár megjelenítésével. Arra

azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy az önsegélyző pénztáron keresztül ezek a juttatások,

vagy ezek a költségátvállalások nem egyéni számláról történnek, hanem közösségi számlát kell

létrehozni az önsegélyző pénztárnak, és közösségi számlán keresztül mehet ez a dolog, ami

nem biztos, hogy olyan szimpatikus a munkavállalóknak, egyrészt. Másrészt a devizahitel

törlesztésére történő felhasználásnál egy 180 napos moratórium van, ami azt jelenti, hogy

bejelenti a munkavállaló az önsegélyző pénztárnak, hogy ezt a pénzt a devizahitelére szeretné

fordítani, és 180 napig ez nem történik meg, 180 nap után kezdődik csak a törlesztés. Ami

szintén egy eléggé szervezőtlen lehetőség a munkavállalók részére. Ezt én úgy gondolom, hogy

egyértelműen a munkavállalók irányába majd kommunikálni kell. De önmagában az a

lehetőség, hogy azt hiszem önsegélyző pénztár benne van az elemek között, ez működik. És

még egy, azért lenne jó, hogyha a VBKJ elemekben meg tudnánk egyezni, mert el kell kezdeni

előkészíteni ennek a nyomdai és egyéb más tevékenységét ahhoz, hogy jövőre lehessen

nyilatkoztatni időben a munkavállalókat, ahhoz a tájékoztató füzetet úgy elő kell készíteni, a

nyomtatványokat úgy elő kell készíteni, utasításokat elő kell készíteni, ami az elemek

ismeretében működhet, és gyakorlatilag a jövő évben a bértárgyalások során pedig az

összeghatározásával lezárulhat ez a dolog, de addig mi tudunk előredolgozni. Míg hogyha ez

döntés szempontjából nincs fixálva, akkor eléggé ingoványos az előkészítési feladatok végzése.

Köszönöm.

Munkáltató: És csak hangulatjavításként, ha valaki nem jól értette volna, amit István

elmondott, nem ellentétes ezek szerint a munkáltató szándékával, hogy akár jövőre is legyen

ilyen típusú rendszer a MÁV Zrt-nél. Hát elhangzott, hogy először elő kell készíteni, tehát nem

arról szól, hogy a munkáltató elszabotálná, és netán abban gondolkodna, hogy… sose lehet

tudni.


2012. december 18.

36

Elnök: PVDSZ, VSZ és utána VDSZSZ.

PVDSZ: Igen. Egyértelmű a PVDSZ és a VIII-asnak a törlését javasolja. Ez lényegében a

felfogásunk szerint egy gondoskodási elem egy élethelyzetre. Nem feltételezzük, hogy a

munkáltató abból indulna ki, hogy a munkavállaló itt káron szerzésben gondolkodott. Tehát ezt

egyértelműen nincs annyi, nem hiszem, hogy annyi ilyen dolog van. Tehát maradjunk a

gondoskodási elemnél, még ha egyébként a biztosító ki is szokta ezt zárni.

PVDSZ: Én annyival egészíteném ki, hogy emlékeztetnék mindenkit, hogy itt előbb történt meg

ennek az elemnek a valamilyen formában KSZ-be foglalása, mint ahogy a munkáltató biztosítási

formát adott volna a dolognak, és hát gyakorlatilag a saját költségeit ezzel hát, így csökkenteni

igyekezett ennek a témának a vonatkozásában.

Elnök: János.

VSZ: Változatlanul azt mondjuk, hogy az Internet azért maradjon benne a szolgáltatásban, mert

aki… és ugye az előző időszakban is nagyon helyesen mondtad Endre, hogy aki kétéves

hűségnyilatkozatot kötött, az miatt. Most ugyanez a helyzet, hiszen aki mondjuk júliusban

kötött, és kétéves hűségnyilatkozattal, annak a lehetőségét meg kell adni, vagy meg kellene

adni. Ez az egyik. A másik amit…

Munkáltató: János, ne haragudj, erre el kell mondjam azt, amikor a székelyért elmegy a halál,

és kiírják, hogy majd holnap. Tehát itt soha sincs vége a mesének. Ez nem. Ez nem így volt,

mert már idén nem érte meg, kötni. Tehát az lehet még a két évben benne, aki 2011-ben

megtette ezt, legfeljebb kétéves hűségnyilatkozatot vállalt, és az most lejár. Tehát… 11-es,

tehát gyakorlatilag amikor ez kedvező adózású volt, ez még korábbi időszak. A lényeg az, hogy


2012. december 18.

37

az idei év volt. Jó, tehát abba ne menjünk bele, hogy majd jövőre, mert mondom, ez a székely

és a halál című népmese, hogy majd holnap.

VSZ: Tehát nekem sincs, meg a Jóskának se, Igazgató úr. Tehát nem. Én öngondoskodó vagyok,

tehát nem magunk érdekében akarjuk az Internetet. Mielőtt még ez pletyka elterjedne itt a

teremben. Talán hitelesebb lenne, ha a számokkal játszanánk, és azt mondanátok, hogy ennyi

Internet előfizető van a rendszerben. Tehát mert ha nulla, akkor én sem fogok erősködni, és

nem fogok izmoskodni. De ha kettőnél több van, akkor már megéri a rendszerben tartani. A

másik amit meg Pista voltál szíves elmondani, azt én köszönöm, hogy ebben a körben is

tájékoztattál bennünket. És pontosan, nem véletlenül próbáltam én is ezt elővezetni, hogy

nagyon régóta szerettük volna, hogy ez a közüzemi számlák kiegyenlítése is belekerüljön. Az,

hogy ilyen módon, és én most nem szeretnék minősíteni, de nem az történt ebben, mint amit a

munkavállalókon segíteni, hogy viszem, mint az Internet számlával, hogy viszem a közüzemi

számlát a munkáltatóhoz, és holnap, vagy holnapután a zsebembe visszakerül ez a pénz. Én azt

gondolom, hogy eléggé el lett torzítva ez is, mint minden más. Ha jól értettem, te is egy kicsit

kritikai éllel mondtad ezt a dolgot, én magam is úgy gondolom. De az, hogy esélyként és

lehetőségként benne van akár az önsegélyező pénztárakon keresztül, ezt bele kell írnunk, és

valahogy tudatosítani kell a munkavállalókban. Ha mégis, mert mitől lett, tehát nem lettek

boldogok, és elmondtuk az alkotóknak, amikor a SZÉP kártyáról beszéltek, hogy akinek lukas a

nadrágja, az nem fog Wellnesszezni, elmenni. És azt is hallottuk, hogy sok vasutas nem

nyilatkozott a VBKJ összeg felhasználásáról. Nem tudom, hogy így van-e ez, vagy nincs így. De a

közüzemi számlák kiegyenlítése, vagy a devizahitel kiegyenlítésével kapcsolatban a tájékoztató

füzetben valamit meg kell jeleníteni akkor Pista. Tehát oda kell írni. Most, hogy ez az

önsegélyező pénztárak megteszik-e, mert ugye mindig a VBKJ választható elemek közül is a

füzetben benne szerepelt az ő szolgáltatásukban, hogy hogyan működik ez, de valaminek

szerintem ott kell lenni figyelemfelhívóként, hogy ilyenre mód és lehetőség van ezen keresztül.

Tehát én csak a figyelemfelhívást, a tájékoztatást emelném ki ebből a szempontból fontosnak.

Mert ebből nem derül ki. És a munkavállalók azt fogják rajtunk számon kérni, vagy követelni,

hogy miért nincsen benne a közüzemi számlák kiegyenlítésének a lehetősége, ha nem tesszük

meg ezt a felvilágosítást közösen. Egyelőre ennyit.


2012. december 18.

38

Elnök: Jó. Munkáltató.

Munkáltató: Mondanám, szerintem ez nem egy jó ötlet, a Kollektív Szerződésnek nem az a

funkciója, hogy az egyes pénztáraknak a szolgáltatásait feltüntessük. Mert ezen az alapon

ugyanezzel az igénnyel fölléphet mondjuk az egészségpénztár, hogy reklámozzuk azt a

szolgáltatását, ahol adókedvezmény jár. Az pedig, hogy a szakszervezeti oldalról van ilyen

feladat megfelelőség, meg a pénztárak oldaláról, a MÁV által kiadott újságokban a pénztárak,

akik ilyen igényekkel jelentkeztek, mindig az ilyen jellegű felhívásaikat közzétehetik. Tehát én

azt javaslom inkább, hogy a pénztárban való képviselet útján, hisz nagyrészt mindegyik

pénztárban ott vannak a szakszervezeti vezetők, hiszen Felügyelő Bizottságokban,

Igazgatóságokban ott van, tehát én azt gondolom, hogy a szolgáltatás reklámozása, az

magának a pénztárnak a feladata. Hogyha van olyan segítségigény, hogy ezt reklámozza a

MÁV, mint korábban is ezt a nem tudom hogy hívják most a magazinját, ezt a volt vasutas

hírlapot, lehet, hogy most is így hívják, eddig is mindig megjelent, meg egyéb csatornákon is.

Munkáltató: Szerintem Bárány úrnak add meg a szót, mert már régóta szeretné, és utána még

visszatérnék erre.

Elnök: Balázs, mondjad.

VDSZSZ: Igen. Hát azt gondolom, hogy most nem a VBKJ-nak a vitája zajlik éppen, mert csak

egy módosítási indítvány van, vagy igen, vagy nem. A rendkívüli munkavégzésre nem kaptam

választ, a 300 órára való emelésnél ugye 150%-os pótlékot indítványoztuk, ha a 10-es melléklet

vonatkozásában tudomásul vettem, akkor ne módosítsuk. Nem célszerű, mert nekem nincs

kedvem végighallgatni, hogy miért nem került bele megint. Ugyanezt szeretném mondani, nem

fogom részletezni. Elmondtam, hogy miért. Akkor maradjon ki belőle. Nekem nem hiányzik az,

hogy hatszáz… hogy akkor most miért nem lesz belerakva. Jó? Többi az rendben van.


2012. december 18.

39

Elnök: Mondjad István.

Munkáltató: Szóval, visszatérve igen, a tájékoztató füzetben mindenféleképpen kell arra utalni,

hogy ezeket az elemeket az önsegélyező pénztár alapszabálya alapján lehet majd igénybe

venni. De most tényleg nem szeretném ezt húzni. De egy biztos, hogy amit még elmondtam, az

nagyon érdekes az Internettel kapcsolatban. Tehát a MÁV nevére szóló számla kell, mert ha

nem az van, és mi elszámoljuk, akkor egyéb összevonandó jövedelemként kell adózni a

munkavállalóknak. És ezt meg megint nem lenne célszerű megkockáztatni. Tehát én úgy

gondolom, hogy ez is egy érv arra, hogy miért nem kellene benne hagyni az Internetet a

Kollektív Szerződésben. Köszönöm.

Elnök: Köszönöm szépen. Folytasd Endre.

Munkáltató: Egészen megrendültem ennek a hírnek a hallatán. Ne tedd Balázs, én csak annyit

mondok, ne tedd. Szeretném, hogyha végigmennénk az egyes pontokon, mert kicsit – hogy

mondjam? – nagy volt a szórása a történetnek. Ha jól értelmeztem, az I-eshez nincsen

észrevétel, rendben van. János és mindenki, aki… tehát az I-es, az rendben volt eddig. A II-es,

az rendben volt, ha jól értelmeztem. A III-ashoz sem volt észrevétel. A IV-esnél jelezte a Balázs,

hogy nem hallott választ. Itt semmi nem a véletlen műve. Akkor jó. Figyelj, ez egyfajta

pávatánc, amit folytatunk. Jó. Akkor az V-össel nem volt probléma. A VI-ossal, VII-essel nem

volt probléma, ha jól emlékszem, a távolléti díj és egyéb kérdésekkel. A VIII-as, az öngyilkosság

kapcsán egységes elutálásra került. Én most csak összegzek egyelőre. A IX-esnél akkor most

végül is ha jól értelmezem, akkor nincs abban konszenzus, hogy az Internetet töröljük, vagy

Jánost meggyőzték az érveknek a súlya alatt a dolog, hogy ezt vegyük ki. Mert ez egy kérdés,

hogy mi lesz a sorsa akkor ennek a dolognak. Jó. Tehát akkor egyelőre ez sem egyértelmű.

Balázsnak a megnyugtatása. Én azt gondolom, hogy másról van szó a 10-es melléklet kapcsán.

Kifejezetten beleírhatjuk, hogy elírás címén javítani kell. Elírás okán az alábbi sort a

következőkre kell cserélni. És a XI-essel nem volt probléma, ha jól értelmeztem. Van-e másnak

bármilyen észrevétele? Nincs. Akkor megkonzultáljuk mi is, hogy hányadán állunk itt hozzá.

Munkáltatói oldalon oldalt egyeztetünk. Jó. Munkáltatói részről a javaslat az akkor, amit már


2012. december 18.

40

több orákulum megelőlegezett, hogy elállnánk akkor az öngyilkosságra vonatkozó

módosítástól, és 231 órától 300 óráig pedig egy 140%-os javaslattal szeretnénk élni. 2012-ben

megadja a Kollektív Szerződés a felhatalmazást, azt, hogy a törvényi maximumot. Nyilván

annak megfelelően, ha az időbeli része, akkor az elszámolási része is annak megfelelően. Akkor

úgy értelmezem, hogy amit elmondtam, az elfogadható, ha jól értelmezem. Jó. Hát akkor

gyorsan fölmennénk. Az Internetet nem tudjuk, tényleg, az Internet.

VSZ: Mivel nincsen Internet előfizetésünk, úgyhogy akkor revidiáljuk magunkat, úgyhogy

rendben.

Munkáltató: Szeretnénk egy pár percet akkor kérni. Ezt gyorsan előállítjuk, mert ez nem jelent

különösebb problémát. Kérnénk szépen, hogy aki megkötő félként, egyetértő félként alá

kívánja írni, az lesz szíves majd most megtenni. Mindjárt fölmegyek, és hozom le az anyagot.

Időtakarékossági okokból. Nem nagyon röviden és gyorsan. Azért nem osztanám ki megint

külön, mert akkor utána meg összeszedegethetjük az egészet. Itt olyan generális dolgok nem

történtek benne. Mondanám a jegyzőkönyv számára, tehát akkor a IV. pontban írt javaslat, az

a teljes 36.§ 1. pontot idézi azzal, hogy bekerül egy olyan sor, hogy 231—300 óráig 140%. És

alatta pedig a 300 órába minden beszámít. A végén pedig a hatályba léptető rendelkezéseknél

azt írjuk, hogy ez aláírás napjával lép hatályba, december 31-ig hatályos, ezt követően pedig a

tegnap hatályos szöveg áll vissza a Kollektív Szerződésben. Tehát, hogy ne legyen a vita, hogy

most akkor hogy van. Tehát magyarán, január 1-től visszaállítjuk a tegnapi szöveget ennek

kapcsán. Még amit változtattunk a dolgon ugye, akkor azt a bizonyos suicid javaslatunkat

onnan ebben a formában töröltük, és a 10. számú mellékletnél pedig a mellékletben az alábbi

sort gondolatjelben, elírás okán módosítani kell. Ennyit változtattunk az anyagon. Én nagy

tisztelettel kérem, hogy mindenki fussa át, és akkor… én mondom, hogy a suicid

gondolatainktól elálltunk. Ugyanazt jelenti, csak másként. Lehetőséget… visszavárjuk, mint

transzmissziós szíj a két oldal között. Akkor szeretném megköszönni mindenkinek a mai napi

fogadókészséget, a Kollektív Szerződés tárgykörében mindenképpen. Annyit szeretnék még

elmondani, hogy most már a héten rendkívüli VÉT kezdeményezést ne küldjön senki, mert a

KSZ alapján már az idei évre sajnos nem tudjuk kitűzni, úgyhogy azt gondolom, hogy amit a

Kollektív Szerződés aláírása megtörténik Elnökvezérigazgató-asszony részéről, illetve az


2012. december 18.

41

együttműködés jegyében a Mozdonyvezetők Szakszervezetétől veszünk még egy, ha sikerül,

valami nyilatkozatot, hogy kívánnak-e azonosulni ezzel a megállapodással, vagy nem, akkor ezt

követően mindenféleképpen én a héten ezt szeretném megfelelő módon közzétenni. Egy

biztos, hogy ez a mai nappal alkalmazandó, tehát ezt mindenféleképpen közre fogjuk adni.

Úgyhogy én a magam részéről akkor köszönöm szépen. Nem tudom, Balázs még valamit

szeretne.

VDSZSZ: Két dolog. Az egyik az, hogy itt van ez az együttműködési megállapodás, ami az ismert

okok miatt nem került aláírásra. Azt indítványozom, indítványozzuk a munkáltató felé, hogy

gondolja meg az itt elhangzottakat, különös figyelemmel arra, hogy itt nemcsak arról van szó,

hogy a kieső szabadság miatt veszteség éri, anyagi veszteség éri az érintettet, hanem az is,

hogy ezáltal csökken a munkaviszonyba számított ideje is. Ez a két hatás együtt jelenik meg.

Nem tudom, ha abban lehetne valamifajta egyezségre jutni, hogy ezt az időt legalább ha nem is

pénzeli a munkáltató, de legalább szolgálati viszonynak, vagy munkaviszonynak betudná.

Segítené ezt átvészelni, ezt a kritikus időszakot. Ezen gondolkodjatok már, legyetek olyan jók.

Jó? És akkor föl is lehetne akkor emelni, mit tudom én. Akkor azt mondja, nem fizet rá, de

annak tekinti. Ezt ha kérhetném. Jó? Törjétek már rajta a fejeteket. A másik, hogy hát úgy

megbeszéltük, és hát az Endrének a helyzetét javítandó, feloldozzuk, legalábbis részünkről,

aztán vagy él vele, vagy nem, fogadalma teljesítése alól, miszerint is a méltatlanul előírt Cargo

pénzek, és hozzájuttatott Cargo pénzét fölajánlja. Nem muszáj. De ha akarod, megteheted.

Miért nem jogosult?

Munkáltató: Az a baj, hogy…

VDSZSZ: Akkor miért mondta? Azt mondja, neki nem kell. Így könnyű.

Munkáltató: Akkor még úgy állt, hogy lesz. Tehát én egyrészt, ha már engem kérdezel, én ugye

nyilvánosan lemondtam, és ezt a lemondásomat tartom, bár nem egy érvényes nyilatkozat…

na, akkor kezdjük elölről, jó? Tehát először is, még mielőtt itt megpróbálnál zavarba hozni, nem


2012. december 18.

42

fog sikerülni. Azt szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy én lemondtam, ugyan szóban

emiatt érvényes lett volna, de lemondás egyébként az Mt. alapján érvénytelennek is lett volna

minősíthető. Viszont azóta, ugye amióta ebben, akiknek kellett, ebben megegyeztek, akik a

prémiumrendszer hatálya alá tartoznak eleve. Tehát ez a problémám nekem megoldódott. A

családomban van aki érintett, tehát a feleségem, aki ebben majd eldönti, hogy ő mit tesz, de ő

saját jogán nagyon sokat tett a Cargo privatizációjának eredményes elősegítésére. És akkor ő

még nem volt házastárs, tehát így ebben a tekintetben én ránézve nem tudok nyomást… hát

elmeséltem neked, ha kérdezted, akkor elmeséltem. Így van. A komolyabb részére viszont

annyit szeretnék reagálni, hogy mindenki azt gondolom, hogy a legokosabb, hogyha alszik

egyet erre az együttműködési megállapodásra. Mi bizonyosan megfogadjuk Balázsnak az

intelmeit, és munkáltató részéről végig fogjuk gondolni, hogy hogyan és mi történt a mai

napon, és hogy mihez milyen érdek fűződik. Természetesen, ha valakinek van közlendője a

másik felé, azt meg fogja tenni a karácsonyig hátralévő még három darab munkanapban.

Egyértelműen értettem. Én elmondtam, hogy azt a részét, amit mondtál, hogy gondoljuk meg,

és mi értékelni kívánjuk a mai napot, a Kollektív Szerződés módosítását azt gondolom, hogy

egyébként egy nagyon hasznos dolgot tettünk meg a távolléti díj kapcsán abban a tekintetben,

hogy nem bolygatjuk meg azt a rendszert szintén, ami kialakult, egy másfajta számítási logika

mentén. Én ennek a magam részéről örülök. Egyébként ha már itt van még a szó, akkor

mindenkinek én a magam részéről, vagy munkáltató részéről is, ha nem találkoznánk, akkor

kellemes ünnepeket szeretnék kívánni. Azzal…

VSZ: …januárjában a munkáltatónak a meghívását a bértárgyalásra. Amikor vége a Szilveszter…

az másodika, vagy harmadika? Azt ígérjük, hogyha lehetőleg nagyobb problémát nem okoz a

munkáltatói jogkörgyakorló, akkor Endre nem írunk már az év hátralévő napjaiban levelet. És

engedjétek meg, hogy a Vasutasok Szakszervezete nevében mind a társszakszervezetek

képviselőinek, mind a munkáltató részéről itt ülőknek is kellemes ünnepeket, nyugodt, békés

évet zárjunk közösen, és hát jövőre folytassuk az együttműködésünket ugyanúgy, mint ebben

az évben. Köszönöm szépen mindenkinek.

Elnök: Köszönjük szépen. Józsi, szerettél volna még? Jó. Köszönöm szépen. Köszönjük szépen

mindenkinek a mai napon a konstruktív együttműködést, és a VÉT ülést bezárom.


2012. december 18.

43

Vasúti Érdekegyeztető Tanács

Documents