-
1
VASMŰVESSÉG REMEKEI A MISKOLCI UTCÁKON Miskolcon számos
megtekinthető, nemes- és színes fémből, vas- és acélból készült
(kovácsolt, öntött, domborított, vésett stb.) nívós képzőművészeti,
valamint egyéb jelentős szakipari alkotás található. Ezeket
felsorolni is hosszú lenne. Csak a köztéri szobrok, térplasztikák,
emléktáblák, domborművek, templomi harangok, ötvösmunkák,
építészetet kiegészítő funkcionális- és díszítő elemek ezrekre
tehetők. Egy részükről készült már felmérés, vannak azon-ban szép
számban olyanok is, amelyekről nem. Valamennyi a fémművesség
alkotása.
Ez az ősi, kreatív emberi munka, szakma, művészet mintha mai
korunkban ismét reneszánszát élné. Miskolc város fejlődésének
utóbbi évszázadait alapvetően meghatározó vaskohászati szakma
iparművészeti hagyatékát, a vasművesség örökségét külön is célszerű
a kollektív emlékezetben erősíteni.
Először a legjelentősebb alkotó művészeket, mestereket említsük
meg.
* – Demeter Testvérek
Legfontosabb munkájuk: a Borsod megyei Takarékpénztár, a
Weidlich bérpalota összes épület- és műlakatos munkái, a Miskolci
Hitelintézet, a Zenepalota, a Lillafüredi Palota-szálló, a
repülőtéri hangár.
*
Helyi vasműves alkotások neves szakemberei, művészei többek
között: Balatoni Klára, Demcsik Attila, Drozsnyik István Félegyházi
Károly, Gulyás Imre, Kiss István Litwin József, Seregi György,
Szanyi Tibor, Tóth Sándor, Varga Éva, Varga Miklós.
Fazola Henrik mellszobra, az egri Megyeházán látható alkotásai
és a felsőhámori síremléke. A síremléket 2005-ben társadalmi
összefogással a felsőhámori temetőben állították fel.
A kovácsolt dísz Seregi György díszkovácsmester munkája
László, Dezső, János, Ernő 1905-ben alapították a lakatosáru- és
redőnygyárukat. A kovács szakma mélyebb ismereteit Selmecbányán
sajátították el. A kovácsoltvas-
művességet magas színvonalon végezték, annak művészei
voltak.
Demeter Dezső és Demeter László
– Nyíri Béla Az I. világháború után Münchenben, Bécsben és
Salzburgban képezte magát. Versenyképes gyárat hozott létre,
amelynek fő profilját a kovácsoltvas munkák képezték. Nagyobb
kovácsoltvas munkái: a sátoraljaújhelyi fogda épülete, a kassai
had-testparancsnokság épületeinek összes lakatos munkái, a kassai
járványkórház, a gyermekkórház,a pénzügyi palota bányakapitányság
lakatosmunkái. A Miskolci Zenepalota és a Postapalota épületeinek
vasrácsát a Demeter testvérekkel közösen készítették el.
– Fazola Henrik, (1730-1779) a legkiemelkedőbb tehetségként
alkotott térségünkben. Würzburgból 1758-ban települt Egerbe.
Különösen Eger város büszkélkedhet számos művészi kovácsoltvas
alkotásával. Miskolchoz kötődik viszont élete fő műve, a
Bük-környéki bányakutatás és az ómassai vasmű alapítása. A
Kohászati Múzeum több Fazola idejében készült öntött- és
kovácsoltvas terméket, művészi alkotást őriz.
-
2
Nézzünk az alkotások közül néhányat egy „városi séta” keretében.
Kezdjük sétánkat a Hősök-terén és haladjunk a Vasgyár felé.
Természetesen más útirányokat követve, a város egész területén,
az itt érintett fémműves emlékek sokaságát ismerhetjük meg.
1. POSTAPALOTA VÉDŐ ÉS DÍSZRÁCSOZATA (Miskolc, Hősök tere)
2. NAGYBOLDOGASSZONY, MINORITA TEMPLOM (épült 1729- 1743-ban)
BRONZ DOMBORM ŰVEI, EMLÉKTÁBLÁKKAL
(Miskolc, Hősök tere) Épült 1729-1743-ban. Figyelmet érdemelnek
bronz domborművei és emléktáblái. Az első bükki üveg-hutáknál,
vas-kohónál és hámoroknál dolgozó szlovák és német ajkú munkásoknak
a minoriták nyújtottak „lelkisegély-szolgálatot”
3. ZSINAGÓGA (Kazinczy u.)
Az 1861-1863 között épült zsinagóga a magyar romantikus
építészet egyik kiemelkedő alkotása. Az a Ludwig Förster tervezte,
aki többek között a pesti Dohány utcai zsinagógát is jegyzi.
5. HŐSI EMLÉKM Ű Szanyi Péter: Miskolc város elesett hősei c.
bronzlemezből készült, gránit tömbön elhelyezett emlékműve, a 20.
századi tragikus események áldozatai tiszteletére az átépített
Hősök-terén.
6. Térrendezés Több kovácsolt- és öntöttvas elem
felhasználásával újult fel a tér a 2000-es évek elejére, Puskás
Péter vezető építésztervező és Feta György formatervező iparművész
irányításával. Az elhelyezett kandeláberek és térválasztó elemek
acélszerkezetei a vasművesség reneszánszának szép példái.
Az ablakok rácsán kovácsoltvas rózsa
A hírközlés fejlődésének szimbólumai a kilenc ablak kovácsoltvas
díszrácsán
Az épület 1937-ben készült el. Gazdagon díszített védő- és
díszrácsozatát a miskolci Nyíri - és Demeter cég készítette.
A kapuszárnyat igen míves, neoromán motívumokat idéző
kovácsoltvas pántok díszítik. Az épület előteréből három,
félköríves nyílású ajtó vezet a főhajóba. A belső tér öntöttvas
szerkezete a tervező Förster működésére jellemző. A vasszerkezet
díszítő tagozatai a bizánci, a román és a
neogótikus stílust egyaránt megidézik. (Lásd külön képeken)
-
3
7. MISKOLC BELVÁROSÁBAN A múlt hangulatát döntően a
barokk-klasszicista stílusban épült kúriák, lakóházak,
közintézmények képviselik. A vasművesség alkotásai harmonikusan
jelennek meg az épület stílus jegyeivel, azonban motívumvilágukban
a változatosság figyelhető meg. Külön is figyelembe ajánlhatók a
következők: – VÁROSHÁZA kapuja és erkélye (Városház tér 8.) -
ERKÉLY védőrács (Széchenyi u. 83.) – KOVÁCSOLTVAS KAPU (Pet őfi u.
57.) - ERKÉLY a Széchenyi és Kossuth L. u. sarkán – ERKÉLY védőrács
(Városház tér 14.) - KOVÁCSOLTVAS KAPU (Hunyadi u. 8.) – ERKÉLY
védőrács (Kandia utca 3.) - ERKÉLY (Szentpáli u. 3.) – WEIDLICH
KAPU (Széchenyi u 19.) - ÖNTÖTTVAS SZABADTÉRI ÜLŐPAD (Városház tér)
– ERKÉLY védőrács (Széchenyi u. 60.) - ERKÉLY védőrács (Széchenyi
u. 64.) stb. Több művészi fém-, illetve vas-szobor díszíti a
Galéria és az Európa-ház udvarát.
8. A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ ÖNTÖTTVAS-VÉD ŐRÁCSAI,
ÉS KOVÁCSOLTVAS-KAPUJA
Kovácsoltvas kapu
A fűtőtestek takarására öntöttvas díszrács
A díszrács mintái kinagyítva
A Nyári színház kovácsolt vaskapuja a Déryné utcá-ban, a
színészmúzeum és a kamaraszínház között. Félegyházi Károly
iparművész tervei alapján Gulyás Imre miskolci lakatosmester
készítette
A színház előcsarnokában és a nézőtéren a fűtőtestesteket
öntöttvas-díszrács burkolja, mely harmonikusan illeszkedik a
klasszicista stílushoz. Az öntöttvas burkolat Demcsik Attila
miskolci iparművész
alkotása
Varga Éva: Vas fű Az öntöttvas alkotás a Miskolci Galéria
udvarán áll. 2008-tól
Drozsnyik István: A létra mindig megmarad Az alkotás az
Almássy-kúria (Európa-ház) udvarán állt (Városház tér 13.)
-
4
9. AZ ÉSZAKERDŐ RT. SZÉKHÁZA
(Miskolc, Deák tér 1.)
10. TÖBB NEVES SZEMÉLYISÉG SZOBRA, EMLÉKEZETES ESEM ÉNYEK EMLÉKM
ŰVEI MELLETT HALAD UTUNK A VASGYÁR FELÉ
Gárdos Aladár: DEÁK FERENC A szobrot 1925-ben avatták fel a mai
Deák téren. A főváros után a magyar városok közül elsőként Miskolc
adott helyet Deák-szobornak. Ez volt a város harmadik szobra, s
Miskolc ilyen sorrendet állított: Kossuth Lajos, Szemere Bertalan,
Deák Ferenc.
Róna József: KOSSUTH LAJOS A szabadságharc 50. évfordulóján,
1898-ban állította Miskolc a szobrot. Ez volt az országban az első
egész alakos köztéri
Kossuth-szobor.
Borsodi Bindász Dezső: LÉVAY JÓZSEF A szobor a Palóczy utca
Kossuth utcai torkolatánál, a Deák tér mellett áll. Lévay József
(1825–1918) költő, Borsod megyei alispán volt.
Róna József: SZEMERE BERTALAN A szobor a Szemere-kertben áll,
1906-ban avatták. Szemere Bertalan (1818–1896) 1848-ban
belügyminiszter, majd a Honvédelmi Bizottmány tagja volt. Világos
után ő menekítette a Szent Koronát, és elásatta Orsován, egy
kolostor udvarán.
Zászlótartó
Ablakrács
Főbejárat kovácsolt védőrácsa
Erkélyrács
Az épület a lőcsei Thurzó-ház mintájára készült 1929-ben. A
kovácsoltvas rácsok funkcionális céllal készültek. A
homlokzati rácsok Balatoni Klára és Litwin József iparművészek
munkáját dicsérik. A többi rácsot Litwin József tervei alapján az
ÉSZAKERDŐ Rt műhelyeiben
gyártották le.
Gárdos Aladár: Árvízi emlékmű A Szent Anna téren álló bronz
domborművel díszített
lépcsős megoldású mészkő emlékmű az 1878. augusztus 31-ei vihar
után dúló hatalmas árvíz áldozataira emlékezik. A város
történetének legnagyobb árvize áldozatainak száma
277 fő volt, a 2972 épületből 2182 megrongálódott, 698 ház pedig
lakhatatlanná vált. A kár 1 739 771 (akkori) forint volt.
-
5
11. KÖZTÉRI ALKOTÁSOK ROZSDAMENTES ACÉLBÓL
MAZSAROFF MIKLÓS
festőművész:
Látkép a
DIÓSGYŐRI GYÁRRÓL
Varga Miklós: EMBERPÁR Az alkotás az egykori Lenin Kohászati
Művek és a DIGÉP segítségével
készült. 1976-ban avatták, a Győri kapuban áll.
Kiss István: MUNKÁSTRÓN A teljes egészében rozsdamentes acélból
készült alkotást
1979-ben avatták fel. Az Újgyőri főtéren áll.
-
6
Miskolci Zsinagóga épületének öntöttvas szerkezeti elemei
-
7
Miskolci Zsinagóga épületének öntöttvas szerkezeti elemei