Top Banner
1 VASMŰVESSÉG REMEKEI A MISKOLCI UTCÁKON Miskolcon számos megtekinthető, nemes- és színes fémből, vas- és acélból készült (kovácsolt, öntött, domborított, vésett stb.) nívós képzőművészeti, valamint egyéb jelentős szakipari alkotás található. Ezeket felsorolni is hosszú lenne. Csak a köztéri szobrok, térplasztikák, emléktáblák, domborművek, templomi harangok, ötvösmunkák, építészetet kiegészítő funkcionális- és díszítő elemek ezrekre tehetők. Egy részükről készült már felmérés, vannak azon- ban szép számban olyanok is, amelyekről nem. Valamennyi a fémművesség alkotása. Ez az ősi, kreatív emberi munka, szakma, művészet mintha mai korunkban ismét reneszánszát élné. Miskolc város fejlődésének utóbbi évszázadait alapvetően meghatározó vaskohászati szakma iparművészeti hagyatékát, a vasművesség örökségét külön is célszerű a kollektív emlékezetben erősíteni. Először a legjelentősebb alkotó művészeket, mestereket említsük meg. * Demeter Testvérek Legfontosabb munkájuk: a Borsod megyei Takarékpénztár, a Weidlich bérpalota összes épület- és műlakatos munkái, a Miskolci Hitelintézet, a Zenepalota, a Lillafüredi Palota-szálló, a repülőtéri hangár. * Helyi vasműves alkotások neves szakemberei, művészei többek között: Balatoni Klára, Demcsik Attila, Drozsnyik István Félegyházi Károly, Gulyás Imre, Kiss István Litwin József, Seregi György, Szanyi Tibor, Tóth Sándor, Varga Éva, Varga Miklós. Fazola Henrik mellszobra, az egri Megyeházán látható alkotásai és a felsőhámori síremléke. A síremléket 2005-ben társadalmi összefogással a felsőhámori temetőben állították fel. A kovácsolt dísz Seregi György díszkovácsmester munkája László, Dezső, János, Ernő 1905-ben alapították a lakatosáru- és redőnygyárukat. A kovács szakma mélyebb ismereteit Selmecbányán sajátították el. A kovácsoltvas- művességet magas színvonalon végezték, annak művészei voltak. Demeter Dezső és Demeter László Nyíri Béla Az I. világháború után Münchenben, Bécsben és Salzburgban képezte magát. Versenyképes gyárat hozott létre, amelynek fő profilját a kovácsoltvas munkák képezték. Nagyobb kovácsoltvas munkái: a sátoraljaújhelyi fogda épülete, a kassai had- testparancsnokság épületeinek összes lakatos munkái, a kassai járványkórház, a gyermekkórház,a pénzügyi palota bányakapitányság lakatosmunkái. A Miskolci Zenepalota és a Postapalota épületeinek vasrácsát a Demeter testvérekkel közösen készítették el. Fazola Henrik , (1730-1779) a legkiemelkedőbb tehetségként alkotott térségünkben. Würzburgból 1758-ban települt Egerbe. Különösen Eger város büszkélkedhet számos művészi kovácsoltvas alkotásával. Miskolchoz kötődik viszont élete fő műve, a Bük-környéki bányakutatás és az ómassai vasmű alapítása. A Kohászati Múzeum több Fazola idejében készült öntött- és kovácsoltvas terméket, művészi alkotást őriz.
7

VASM ŰVESSÉG REMEKEI A MISKOLCI UTCÁKONmek.oszk.hu/16400/16447/html/1_-_MISKOLC_VAROSROL/M-10_A... · 2017. 1. 5. · 1 VASM ŰVESSÉG REMEKEI A MISKOLCI UTCÁKON Miskolcon számos

Feb 09, 2021

Download

Documents

dariahiddleston
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
  • 1

    VASMŰVESSÉG REMEKEI A MISKOLCI UTCÁKON Miskolcon számos megtekinthető, nemes- és színes fémből, vas- és acélból készült (kovácsolt, öntött, domborított, vésett stb.) nívós képzőművészeti, valamint egyéb jelentős szakipari alkotás található. Ezeket felsorolni is hosszú lenne. Csak a köztéri szobrok, térplasztikák, emléktáblák, domborművek, templomi harangok, ötvösmunkák, építészetet kiegészítő funkcionális- és díszítő elemek ezrekre tehetők. Egy részükről készült már felmérés, vannak azon-ban szép számban olyanok is, amelyekről nem. Valamennyi a fémművesség alkotása.

    Ez az ősi, kreatív emberi munka, szakma, művészet mintha mai korunkban ismét reneszánszát élné. Miskolc város fejlődésének utóbbi évszázadait alapvetően meghatározó vaskohászati szakma iparművészeti hagyatékát, a vasművesség örökségét külön is célszerű a kollektív emlékezetben erősíteni.

    Először a legjelentősebb alkotó művészeket, mestereket említsük meg.

    * – Demeter Testvérek

    Legfontosabb munkájuk: a Borsod megyei Takarékpénztár, a Weidlich bérpalota összes épület- és műlakatos munkái, a Miskolci Hitelintézet, a Zenepalota, a Lillafüredi Palota-szálló, a repülőtéri hangár.

    *

    Helyi vasműves alkotások neves szakemberei, művészei többek között: Balatoni Klára, Demcsik Attila, Drozsnyik István Félegyházi Károly, Gulyás Imre, Kiss István Litwin József, Seregi György, Szanyi Tibor, Tóth Sándor, Varga Éva, Varga Miklós.

    Fazola Henrik mellszobra, az egri Megyeházán látható alkotásai és a felsőhámori síremléke. A síremléket 2005-ben társadalmi összefogással a felsőhámori temetőben állították fel.

    A kovácsolt dísz Seregi György díszkovácsmester munkája

    László, Dezső, János, Ernő 1905-ben alapították a lakatosáru- és redőnygyárukat. A kovács szakma mélyebb ismereteit Selmecbányán sajátították el. A kovácsoltvas-

    művességet magas színvonalon végezték, annak művészei voltak.

    Demeter Dezső és Demeter László

    – Nyíri Béla Az I. világháború után Münchenben, Bécsben és Salzburgban képezte magát. Versenyképes gyárat hozott létre, amelynek fő profilját a kovácsoltvas munkák képezték. Nagyobb kovácsoltvas munkái: a sátoraljaújhelyi fogda épülete, a kassai had-testparancsnokság épületeinek összes lakatos munkái, a kassai járványkórház, a gyermekkórház,a pénzügyi palota bányakapitányság lakatosmunkái. A Miskolci Zenepalota és a Postapalota épületeinek vasrácsát a Demeter testvérekkel közösen készítették el.

    – Fazola Henrik, (1730-1779) a legkiemelkedőbb tehetségként alkotott térségünkben. Würzburgból 1758-ban települt Egerbe. Különösen Eger város büszkélkedhet számos művészi kovácsoltvas alkotásával. Miskolchoz kötődik viszont élete fő műve, a Bük-környéki bányakutatás és az ómassai vasmű alapítása. A Kohászati Múzeum több Fazola idejében készült öntött- és kovácsoltvas terméket, művészi alkotást őriz.

  • 2

    Nézzünk az alkotások közül néhányat egy „városi séta” keretében. Kezdjük sétánkat a Hősök-terén és haladjunk a Vasgyár felé.

    Természetesen más útirányokat követve, a város egész területén, az itt érintett fémműves emlékek sokaságát ismerhetjük meg.

    1. POSTAPALOTA VÉDŐ ÉS DÍSZRÁCSOZATA (Miskolc, Hősök tere)

    2. NAGYBOLDOGASSZONY, MINORITA TEMPLOM (épült 1729- 1743-ban) BRONZ DOMBORM ŰVEI, EMLÉKTÁBLÁKKAL

    (Miskolc, Hősök tere) Épült 1729-1743-ban. Figyelmet érdemelnek bronz domborművei és emléktáblái. Az első bükki üveg-hutáknál, vas-kohónál és hámoroknál dolgozó szlovák és német ajkú munkásoknak a minoriták nyújtottak „lelkisegély-szolgálatot”

    3. ZSINAGÓGA (Kazinczy u.)

    Az 1861-1863 között épült zsinagóga a magyar romantikus építészet egyik kiemelkedő alkotása. Az a Ludwig Förster tervezte, aki többek között a pesti Dohány utcai zsinagógát is jegyzi.

    5. HŐSI EMLÉKM Ű Szanyi Péter: Miskolc város elesett hősei c. bronzlemezből készült, gránit tömbön elhelyezett emlékműve, a 20. századi tragikus események áldozatai tiszteletére az átépített Hősök-terén.

    6. Térrendezés Több kovácsolt- és öntöttvas elem felhasználásával újult fel a tér a 2000-es évek elejére, Puskás Péter vezető építésztervező és Feta György formatervező iparművész irányításával. Az elhelyezett kandeláberek és térválasztó elemek acélszerkezetei a vasművesség reneszánszának szép példái.

    Az ablakok rácsán kovácsoltvas rózsa

    A hírközlés fejlődésének szimbólumai a kilenc ablak kovácsoltvas díszrácsán

    Az épület 1937-ben készült el. Gazdagon díszített védő- és díszrácsozatát a miskolci Nyíri - és Demeter cég készítette.

    A kapuszárnyat igen míves, neoromán motívumokat idéző kovácsoltvas pántok díszítik. Az épület előteréből három,

    félköríves nyílású ajtó vezet a főhajóba. A belső tér öntöttvas szerkezete a tervező Förster működésére jellemző. A vasszerkezet díszítő tagozatai a bizánci, a román és a

    neogótikus stílust egyaránt megidézik. (Lásd külön képeken)

  • 3

    7. MISKOLC BELVÁROSÁBAN A múlt hangulatát döntően a barokk-klasszicista stílusban épült kúriák, lakóházak, közintézmények képviselik. A vasművesség alkotásai harmonikusan jelennek meg az épület stílus jegyeivel, azonban motívumvilágukban a változatosság figyelhető meg. Külön is figyelembe ajánlhatók a következők: – VÁROSHÁZA kapuja és erkélye (Városház tér 8.) - ERKÉLY védőrács (Széchenyi u. 83.) – KOVÁCSOLTVAS KAPU (Pet őfi u. 57.) - ERKÉLY a Széchenyi és Kossuth L. u. sarkán – ERKÉLY védőrács (Városház tér 14.) - KOVÁCSOLTVAS KAPU (Hunyadi u. 8.) – ERKÉLY védőrács (Kandia utca 3.) - ERKÉLY (Szentpáli u. 3.) – WEIDLICH KAPU (Széchenyi u 19.) - ÖNTÖTTVAS SZABADTÉRI ÜLŐPAD (Városház tér) – ERKÉLY védőrács (Széchenyi u. 60.) - ERKÉLY védőrács (Széchenyi u. 64.) stb. Több művészi fém-, illetve vas-szobor díszíti a Galéria és az Európa-ház udvarát.

    8. A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ ÖNTÖTTVAS-VÉD ŐRÁCSAI,

    ÉS KOVÁCSOLTVAS-KAPUJA

    Kovácsoltvas kapu

    A fűtőtestek takarására öntöttvas díszrács

    A díszrács mintái kinagyítva

    A Nyári színház kovácsolt vaskapuja a Déryné utcá-ban, a színészmúzeum és a kamaraszínház között. Félegyházi Károly iparművész tervei alapján Gulyás Imre miskolci lakatosmester készítette

    A színház előcsarnokában és a nézőtéren a fűtőtestesteket öntöttvas-díszrács burkolja, mely harmonikusan illeszkedik a

    klasszicista stílushoz. Az öntöttvas burkolat Demcsik Attila miskolci iparművész

    alkotása

    Varga Éva: Vas fű Az öntöttvas alkotás a Miskolci Galéria udvarán áll. 2008-tól

    Drozsnyik István: A létra mindig megmarad Az alkotás az Almássy-kúria (Európa-ház) udvarán állt (Városház tér 13.)

  • 4

    9. AZ ÉSZAKERDŐ RT. SZÉKHÁZA

    (Miskolc, Deák tér 1.)

    10. TÖBB NEVES SZEMÉLYISÉG SZOBRA, EMLÉKEZETES ESEM ÉNYEK EMLÉKM ŰVEI MELLETT HALAD UTUNK A VASGYÁR FELÉ

    Gárdos Aladár: DEÁK FERENC A szobrot 1925-ben avatták fel a mai Deák téren. A főváros után a magyar városok közül elsőként Miskolc adott helyet Deák-szobornak. Ez volt a város harmadik szobra, s Miskolc ilyen sorrendet állított: Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Deák Ferenc.

    Róna József: KOSSUTH LAJOS A szabadságharc 50. évfordulóján, 1898-ban állította Miskolc a szobrot. Ez volt az országban az első egész alakos köztéri

    Kossuth-szobor.

    Borsodi Bindász Dezső: LÉVAY JÓZSEF A szobor a Palóczy utca Kossuth utcai torkolatánál, a Deák tér mellett áll. Lévay József (1825–1918) költő, Borsod megyei alispán volt.

    Róna József: SZEMERE BERTALAN A szobor a Szemere-kertben áll, 1906-ban avatták. Szemere Bertalan (1818–1896) 1848-ban belügyminiszter, majd a Honvédelmi Bizottmány tagja volt. Világos után ő menekítette a Szent Koronát, és elásatta Orsován, egy kolostor udvarán.

    Zászlótartó

    Ablakrács

    Főbejárat kovácsolt védőrácsa

    Erkélyrács

    Az épület a lőcsei Thurzó-ház mintájára készült 1929-ben. A kovácsoltvas rácsok funkcionális céllal készültek. A

    homlokzati rácsok Balatoni Klára és Litwin József iparművészek munkáját dicsérik. A többi rácsot Litwin József tervei alapján az ÉSZAKERDŐ Rt műhelyeiben

    gyártották le.

    Gárdos Aladár: Árvízi emlékmű A Szent Anna téren álló bronz domborművel díszített

    lépcsős megoldású mészkő emlékmű az 1878. augusztus 31-ei vihar után dúló hatalmas árvíz áldozataira emlékezik. A város történetének legnagyobb árvize áldozatainak száma

    277 fő volt, a 2972 épületből 2182 megrongálódott, 698 ház pedig lakhatatlanná vált. A kár 1 739 771 (akkori) forint volt.

  • 5

    11. KÖZTÉRI ALKOTÁSOK ROZSDAMENTES ACÉLBÓL

    MAZSAROFF MIKLÓS

    festőművész:

    Látkép a

    DIÓSGYŐRI GYÁRRÓL

    Varga Miklós: EMBERPÁR Az alkotás az egykori Lenin Kohászati Művek és a DIGÉP segítségével

    készült. 1976-ban avatták, a Győri kapuban áll.

    Kiss István: MUNKÁSTRÓN A teljes egészében rozsdamentes acélból készült alkotást

    1979-ben avatták fel. Az Újgyőri főtéren áll.

  • 6

    Miskolci Zsinagóga épületének öntöttvas szerkezeti elemei

  • 7

    Miskolci Zsinagóga épületének öntöttvas szerkezeti elemei