Várépítészet a török korban

VÁRÉPÍTÉSZTÜNK

A TÖRÖK KORBAN

I. ELŐZMÉNYEK:

VÁRÉPÍTÉSZETÜNK 1526 ELŐTT

A romantika korában szokásos volt a múlt dicsőségére hivatkozni, a hajdanvolt régiszép időkön merengeni. „Bús düledékeiden Husztnak romvára megállék...” Ki neismerné a himnusz költőjének sorait.

Valóban dicsőséges volt Szondi György drégelyi, vagy Zrínyi Miklós szigetvárihelytállása. Az egri csillagokról nem is beszélve... De jött a gonosz labanc, slerombolta várainkat, nehogy elődeink védelmet találhassanak falaik között. Nagyjábólez a leegyszerűsített kép él köztudatunkban.A valóság ennél azonban jóval összetettebb. A magyar várépítészet kezdetei legalábbezer évre nyúlnak vissza. Már a magyar állam megszervezésekor is várak körül hoztáklétre a középszintű igazgatási egységeket, a vármegyéket. A megye eredetileg egy-egyvárhoz tartozó körülhatárolt terület volt. Például Vasvár megyéje Vas vármegye,Szabolcs várának megyéje Szabolcs vármegye és így tovább... Biztosan tudjuk, hogymár a korai Árpád-korban sem csak a megyeközpontokban voltak várak. Amagánvárak építése aztán a 13. században kapott igazán nagy lendületet.

„ Régente egy kapuja volt az országnak, és arra sem vigyáztak, most aztán százfelől is nyitva áll.” –kesergett Tinódi Lantos Sebestyén, a török kor krónikása a magyar végvárak sorsán.Miután a törökök berendezkedtek Magyarországon, szükségessé vált egy, az országon belüli új vé-delmi vonal megteremtése. Ez egyrészt egy új végvárvonal kiépítését, másrészt a meglévő várakmegerősítését vonta maga után.

A legfontosabb végvári vonalak a hódoltsági területtel közvetlenül szomszédos országrészeken ala-kultak ki:Északon: Érsekújvár – Eger – Tokaj – SzatmárNyugaton: Sziszek – Kapronca – Szigetvár – Kanizsa – Veszprém – Várpalota – Győr –

KomáromKeleten: Várad – Gyula – Lippa – Temesvár – Lugos – Karánsebes

Fontos feladata volt a királyi Magyarországnak, hogy korszerű, a kor harcászati és haditechnikai kö-vetelményeinek megfelelő erődítményekké alakítsa a végvárakat, hogy ezáltal hatékonyabban fel-tartóztathassák a törökök előrenyomulását.

I. VÁRÉPÍTÉSZETÜNK 1526-1699 KÖZÖTT


Az 1550-es évektől a bécsi haditanács Magyarországra küldött több olasz hadmérnököt (pl. OttavioBaldigara, Cristoforo Stella), akik átépítették a legfontosabb végvárakat (pl.: Eger, Győr, Szigetvár). Akorábbi kör alakú bástyákat (rondellákat) a falsíkból ékszerűen kiugró szögletes bástyákká (óolasz- ésújolasz bástyák) alakították ki. A bástyák védői így oldalt tűz alá vehették a falakat megmászni igyekvő-ket, míg maguk pedig védve voltak a belövések ellen. Az ellenség ágyúállásai és a vár közé külső sánco-kat emeltek (=külső vár). A legfontosabb bástyatípusokat az alábbi és a következő oldali ábrák tartalmaz-zák:

Forrás: Gerő László: Várépítészetünk

körbástya (A – B), óolasz bástya (C – D), újolasz- vagy fülesbástya (E)

A szomszédos bástyáról védett körbástya (rondella) csúcsán olyan holttér van, ahová nem hatnak a tűzfegyverek, s ahol abástya a legkönnyebben megmászható (A és B bástyák esetében). A holttér kiküszöbölésére találták ki a XVI. századbanolasz hadmérnökök a szögletes bástyát (C és D bástyák), amelyeket óolasz bástyáknak hívunk. Később, a XVI. századmásodik felében ezekre a bástyákra füleket építettek, hogya bástyákban elhelyezett ágyúk és tüzérek épségét jobbanmegvédjék. Ezeket nevezzük újolasz- vagy fülesbástyáknak(E betűvel jelölt bástya). A rajzon nagyon jól látható, hogy azE bástya esetében a füllel védett tüzelőállás (a-val jelölt) sokkal biztosabb, mint a fül nélküli (b-vel jelölt), mivel sokkalkevesebb ellenséges ágyú veheti tűz alá, mert azα szög sokkal kisebb, mint aβ.Forrás: Gerő László: Várépítészetünk


A drága kővárak mellett építettek „magyar módra” palánkvárakat is. Tölgyfagerendákatvesszőfonással kötötték egybe, közé földet döngöltek, majd – a tűz elleni védekezésül – kívülről sárralbetapasztották. Huszárvárnak is nevezték ezeket, hiszen nagyszámú lovasság is tartózkodhatott az ígykörülzárt mezőn.Palánkvár volt pl. az 1552-ben török kézre került szolnoki vár is:


Forrás: Kereszt és félhold



A törökszentmiklósi palánkvár

A végvárak kiépítése és fenntartása rendkívül költséges folyamat volt. Szakály Ferenc, a korszak-kal foglalkozó történész ezt a következőképpen jellemezte:

„A királyi Magyarország és Horvátország biztonságán (…) mintegy száz végvár, azokban 15-20ezer katona őrködött. Ezek évi zsoldja 1 millió forint között mozgott, aminek túlnyomó része közvet-lenül a királyi kincstárat terhelte. Ezen túlmenőleg hatalmas összegeket emésztett fel az erősségekkorszerűsítése, karbantartása és felszerelésük megújítása. (…) Csupán Győr évtizedeken keresztülhúzódó modernizálása közel 1 millió forintot emésztett fel. Ugyanakkor a kincstár magyarországihadiadó-, vám- és regálébevételei csak ritkán haladták meg a félmillió forintot.”

(Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás)

II. A VÉGVÁRRENDSZER FENNTARTÁSÁNAK KÖLTSÉGEI

A végvárrendszer karbantartása és az állandó katonaság fizetése, mint azt már említettük, nagyonmagas költségekkel járt, amire a maradék Magyarország egész éves összjövedelme is elenyészőenkevés lett volna. A végvárak ellátása szempontjából a királyi Magyarország teljes mértékben rászo-rult a Habsburg Birodalomból érkező segélyekre, amelyek a birodalmi rendek nem mindig megfe-lelő támogatása miatt gyakran elmaradtak. Így sokszor akadozott a végvári katonák zsoldjának a kifi-zetése is. Erre utalt a „se pénz se posztó” korabeli kifejezés. (A mondás tömören fejezte ki, hogy el-marad a zsold, a posztó, meg a só, ugyanis ebben kapták meg a fizetésüket a végváriak.)

A végvári katonaság zsoldköltségeinek, valamint a királyi Magyarország éves jövedelmeinek százalékos arányai aXVI. század második felében:

II. A VÉGVÁRRENDSZER FENNTARTÁSÁNAK KÖLTSÉGEI

A magyarországi főkapitányságok és központjaik a 16. század végénSzerk.: Molnár Zs..

III. A VÉDELEM MEGSZERVEZÉSE:

A FŐKAPITÁNYSÁGOK

Forrás: http://www.mars.elte.hu

Nándorfehérvár alaprajza 1521-ben és később, a török uralom éveiben

IV. VÉGVÁRAK A TÖRÖK

KORBAN


A füleki vár

(Alaprajz és rekonstrukciós rajz)

IV. VÉGVÁRAK A TÖRÖK KORBAN



Temesvár vára a török uralom időszakában

Olaszbástyás védelmi rendszerek

(Babocsa és Kanizsa vára a 16. század végéről)





Győr vára - modern újolasz bástyákkal



Győr vára - modern újolasz bástyákkal


Komárom erődítménye a 15 éves háború idejéig




Munkács várának erődítései



Várad - a vár és a város a 15 éves háború idején



IV. VÉGVÁRAK A

TÖRÖK KORBAN

Szerencs vára



1541. aug. 29. Buda1543 Valpó, Siklós, Pécs, Esztergom, Tata, Fehérvár1544 Ozora, Simontornya, Tamási, Visegrád, Nógrád, Hatvan1551 Becse1552 Veszprém, Temesvár, Lippa, Solymos, Lugos, Karánsebes,

Drégely,Szécsény, Hollókő, Buják, Ság, Balassagyarmat, Szolnok, Eger

1554 Fülek, Salgó1555 Kaposvár, Babócsa1556 Szigetvár1566 Veszprém, Tata; Gyula, Borosjenő, Világos, Szigetvár1593 Veszprém, Várpalota; Divény, Fülek, Szécsény,

Buják, Kékkő, Somoskő, Hollókő, Drégely, Palánk1594 Nógrád, Babócsa, Esztergom, Tata, Pápa, Győr1595 Esztergom, Lippa, Világos1596 Eger1597/98 Temesvár1598 Várad, Győr, Tata, Veszprém, Palota1600 Kanizsa1601 Székesfehérvár1602 Székesfehérvár1602/03 Buda1605 Esztergom

V. VÁRAK EL- ÉS VISSZAFOGLALÁSA

1541 - 1699 között

JELMAGYARÁZAT

Buda = magyar várak török kézre kerüléseLippa = magyar várak visszaszerzéseTemesvár= sikertelen magyar ostrom

Eger = sikertelen török ostrom

V. VÁRAK EL- ÉS VISSZAFOGLALÁSA

1541 - 1699 között

JELMAGYARÁZAT

Buda = magyar várak török kézre kerüléseLippa = magyar várak visszaszerzéseTemesvár= sikertelen magyar ostrom

Eger = sikertelen török ostrom

1616 Lippa1658 Borosjenő, Lugos, Karánsebes1660 Várad1663 Érsekújvár, Léva, nógrádi várak (kivéve Fülek)1664 Új-Zrínyivár ; Kanizsa1683 Veszprém, Tata, Pápa, Bécs; Esztergom1684 Vác, Buda1685 Érsekújvár1686 szept. Buda1687 Eger1688 Székesfehérvár, Lippa, Belgrád1689 Szigetvár1690 Kanizsa, Belgrád1692 Várad1693 Borosjenő1716 Temesvár

♦ A történelmi Magyarország várai (http://www.mars.elte.hu)♦ GERŐ László: Várépítészetünk. Zrínyi, Bp., 1976♦ Kereszt és félhold (Interaktív CD). Enciklopaedia Humana Egyesület, 1999♦ KAPOSI – SZABÓ – SZÁRAY : Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez, 9-10. évf.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006♦ SUGÁR István: Az egri vár históriája, Bp., 1992♦ SZAKÁLY Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440-1711 (Magyarok Európában II), Bp., 1990♦ SZÁRAY Miklós: Történelem II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006

Várépítészet a török korban

Documents