-
20155
A TARTALOMBÓL
VALÓ
SÁ
G 2
015/
5
Ára: 790 Ft • Előfizetéssel: 700 Ft
A 2013. évi és az azelőtti lapszámaink kedvezményesen, 500
forintos áron vásárolhatók meg a szerkesztőségben.
Tisztelt Előfizetőink!
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1841-ben jött létre a
tudományos ismeretek népszerű-sítésére, a magyar társadalom
tudásszintjének emelésére. Ennek szolgálatában indította el a
Tár-sulat sok évtizede ismeretterjesztő folyóiratait, melyek
nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi fél évszázad iskolai
oktatásában, a tudományos igényű, korszerű ismeretközlésben. A
természettudo-mányi és társadalomtudományi tudás terjesztése
céljából, mindent megteszünk annak érdekében, hogy lapjaink minél
szélesebb közönséghez és minél kedvezőbb áron jussanak el. Ezt
szolgálja 2015. évi akciónk, melynek keretén belül a Tudományos
Ismeretterjesztő Társulat által kiadott la-pok – az Élet és
Tudomány, a Természet Világa és a Valóság – együtt kedvezményesen
fizethetők elő. Célunk, hogy Előfizetőink minél kisebb
ráfordítással jussanak hozzá a tudomány legújabb eredményeihez,
több lap együttes előfizetése csökkenti az Önök eddigi
költségeit.
A következő előfizetői csomagokat ajánljuk:
Élet és Tudomány, Természet Világa és Valóság együttes
előfizetés:
Egy évre: 31 200 Ft helyett 21 840 FtFél évre: 15 600 Ft helyett
10 920 Ft
Élet és Tudomány és Természet Világa együttes előfizetés:
Egy évre: 22 800 Ft helyett 17 100 FtFél évre: 11 400 Ft helyett
8580 Ft
Élet és Tudomány és Valóság együttes előfizetés:
Egy évre: 24 000 Ft helyett 18 000 FtFél évre: 12 000 Ft helyett
9060 Ft
Természet Világa és Valóság együttes előfizetés:
Egy évre: 15 600 Ft helyett 10 500 FtFél évre: 7800 Ft helyett
5280 Ft
Akciónk a 2015. évre szóló, egyéves és féléves előfizetésekre
érvényes!
A TIT-lapok előfizethetők a Magyar Posta Zrt.-nél:• személyesen
a postahelyeken és a kézbesítőnél
• zöldszámon: 06-80-444-444• e-mailen:
[email protected]
• faxon: 06-1-303-3440• levélben: MP Zrt. Hírlap Üzletág,
Budapest 1008.
Bangó Jenő: A csere problémája és a cserepillanat elméleti
vázlata
Hajdú Gergely: Az Európai Unió 2014–2020-as tervezési időszak
stratégiájának értékelése
Szegedi László: Szaporodási verseny (I. rész)
Faragó Péter: A stressz és a mentális zavarok korszaka: Az
egyetemisták stresszel kapcsolatos attitűdjeiről
Hágen András: A jakobinusok, a Nash-egyensúly és a
fogolydilemma
Dombi Margit: A középkor magyar diplomáciája nyomában
Miskolczy Ambrus: Felvilágosodás és babonaság
Máthé Áron: Április 4. – Egy „népi demokratikus forradalom”?
Szarka Evelin: Szabadkőművesség: egy régi-új civil erő
Kubában
Kapronczay Károly: Egy humoristáról komo-lyan. Tabi László
különös élete és munkássága
Dr. Prugberger Tamás: Dr. jur. Szmodis Jenő Wagner című
könyvéről
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓL
valosag_borito_2015_05_380C_szin.indd 1 2015.05.13. 17:32:19
-
Előfizethető a Magyar Posta Zrt.-nél: 06-80-444-444,
[email protected],illetve a Tudományos Ismeretterjesztő
Társulatnál: 327-8965, [email protected].
Árusításban megvásárolható a Lapker Rt. árusítóhelyein.
A Tudományos IsmeretterjesztőTársulat havi folyóirata
2015. május; LVIII. évfolyam 5. szám
Szerkesztőség1088 Budapest,Bródy Sándor u. 16.Postacím:1428
Budapest, Pf. 51Telefon: 327-8965Fax: 327-8969E-mail:
[email protected]: www.valosagonline.hu
Kiadjaa Tudományos Ismeretterjesztő TársulatFelelős kiadóPiróth
Eszter igazgató1088 Budapest,Bródy Sándor u. 16.
NyomásiPress Center Hungary Zrt.Felelős vezetőLakatos Imre
vezérigazgató
Index: 25 865
ISSN 0324-7228
FőszerkesztőTőkéczki László
SzerkesztőkCseresnyés MárkKengyel PéterKucsera Tamás Gergely
Szerkesztőségi irodavezetőHorváth Krisztina
SzerkesztőbizottságBenkő SamuBogár LászlóD. Molnár IstvánHarmati
IstvánKapronczay KárolyPomogáts BélaSimon TamásTardy JánosTellér
GyulaZoltán Zoltán
Támogatónk:
Nemzeti Tehetség ProgramNemzeti Kulturális Alap
Kérjük, adója 1%-ával idén is támogassa a Tudományos
Ismeretterjesztő Társulat
ismeretterjesztő tevékenységét!
Tudományos Ismeretterjesztő TársulatAdószám: 19002457-2-42
A tavalyi évben 408448 Ft felajánlást kapott a Tudományos
Ismeretterjesztő Társulat,
melyet az ismeretterjesztés népszerűsítésére fordítottunk.
Köszönjük múlt évi felajánlását!
TARTALOMJEGYZÉK
Bangó Jenő: A csere problémája és a cserepillanat elméleti
vázlata . . . . . . . . . 1
MŰHELYHajdú Gergely: Az Európai Unió 2014–2020-as tervezési
időszak stratégiájának értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. 12Szegedi László: Szaporodási verseny (I. rész) . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . 24Faragó Péter: A stressz és a
mentális zavarok korszaka: Az egyetemisták stresszel kapcsolatos
attitűdjeiről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38Hágen
András: A jakobinusok, a Nash-egyensúly és a fogolydilemma . . . .
. . . 58
SZÁZADOKDombi Margit: A középkor magyar diplomáciája nyomában
Luxemburgi Zsigmond Budáról írt európai történelmet . . . . . . . .
. . . . . . . . . . 64Miskolczy Ambrus: Felvilágosodás és babonaság
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67Máthé Áron: Április
4. – Egy „népi demokratikus forradalom”? . . . . . . . . . . . . .
87Szarka Evelin: Szabadkőművesség: egy régi-új civil erő Kubában .
. . . . . . . . 100
NAPLÓKapronczay Károly: Egy humoristáról komolyan Tabi László
különös élete és munkássága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . 106Dr. Prugberger Tamás: Dr. jur. Szmodis Jenő Wagner
című könyvéről . . . . . 108
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓLLinda Melvern: Akiknek vér tapad a
kezükhöz (114) David Cole: Mennyire kor-rupt a politikai élet
Amerikában? (118) Roshni Nair: Végállomás: India (126)
KÉPEKF. Farkas Tamás grafi kái
valosag_borito_2015_05_380C_szin.indd 2 2015.05.13. 17:32:20
-
BANGÓ JENŐ
A csere problémája és a cserepillanat elméleti vázlata
(A csere problémája a szociológia klasszikusainál)1. Adam
SmithAdam Smith (1723–1790) skót moralista óriási befolyással volt
a közgazdaságra. Különösen az elosztás szerepének tárgyalásakor
találunk csereelméleti meggondolásokat nála. A nemzetek jólétéről
írt főműve az ipar apologetikája, apoteózisa. Az értékek forrása
nem a természet, mint a fiziokratáknál, �anem a m�nka � páros�lva a
sza�a� kereske�e�, �anem a m�nka � páros�lva a sza�a�
kereske�e�lemmel. Az árak és jöve�elmek kiegyenlítése. Igazságos
elosztás. „Mi fontosa��: az ál�talános társa�almi �ol�ogság vagy az
egyéni?” Legismerte�� elgon�olása: a „lát�atatlan kéz” megemeli a
társadalmi boldogságot. A javak szétosztása a piacon nem tesz
minden�kit gazdaggá. De a gazdagnak is csak egy gyomra van.
A munkamegosztás a munkát ösztönzi. Az emberrel veleszületett a
cserélési hajlam. Ez a m�nkamegosztást is generálja. So�a nem
láttak még k�tyát, aki csontját egy másik k�tya csontjával
kicseréli. Ha saját �aszn�nkra �olgoz�nk, azzal a társa�almat is
gaz�a�gítj�k. A monopóli�mokat és karteleket károsnak tartja. Az
általános kamattilalom ellen volt. A törvény szabja meg a kamat
mértékét.
Két i�ézet Smit�től: „Az em�ernek állan�óan szüksége van
fele�arátai segítségére, �e ezt �iá�a várja p�sztán jóin��lat�któl.
Sokkal valószínű��, �ogy cél�oz ér, �a önzésüket nyer�ű��, �ogy
cél�oz ér, �a önzésüket nyer���, �ogy cél�oz ér, �a önzésüket
nyer�geli meg maga számára és meggyőzi őket, �ogy saját előnyükre
cseleke�nek, �a megteszik azt, amit kíván tőlük. Ezt tesszük,
vala�ányszor cserét ajánl�nk valakinek. A�� nekem, ami�re szükségem
van, és megkapo�, ami neke� kell. Ez az értelme min�enféle
ajánlatnak, és túlnyomórészt ez a mó�ja annak, �ogy megkapj�k
egymástól a szám�nkra éppen szükséges szolgáltatásokat.” (A�am
Smit�: The Essential of Adam Smith, Norton, 1987, 121) Min�ez
megalapozza a kapitalizm�s érzületetikáját, amelynek legfontosa��
jellemzője az önszere�tet, s e��ől kizárt a gaz�asági művelet�en a
jóin��lat és a jótékonysági elv.
„E�é�ünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától
várj�k, �anem attól, �ogy ezek saját ér�ekeiket tartják szem előtt.
Nem em�erségük�öz, �anem önszeretetük��öz for��l�nk, és so�a sem a
mag�nk szükségéről, �anem a ráj�k váró előnyökről �eszé�lünk velük.
Csak a kol��s ny�gszik �ele a��a, �ogy em�ertársa jóin��latától
függjön, �e még az sem függ csupán attól. Tényleg a jó szándékú
emberek jótékonykodása látja el őt min�ennel, amire szüksége van,
�ogy éljen. De no�a végső fokon a jótékonysági elv �iztosítja
számára az összes létfenntartási eszközt, ezeket nem kapja, és nem
is kap�atja min�enkori szükségleteinek megfelelően. Pillanatnyi
szükséglete nagyo�� részét ő is úgy fe�ezi, mint min�en em�er.
Megegyezéssel, cserével vagy vásárlással.” (A�am Smit� 1987,
127)
Min�ennek alapja a cserélő �ajlam, amely rá�ír �ennünket arra,
�ogy a szükséges ja�ír �ennünket arra, �ogy a szükséges ja�r
�ennünket arra, �ogy a szükséges ja�vakat vétellel, csere vagy
egyé� megállapo�ás útján birtokba vegyük, és ezáltal létrejön a
m�nkamegosztás is. Smit� fel�ívja a figyelmet arra, �ogy a te�etség
vonatkozásá�an az egyes em�erek kevés�é külön�öznek egymástól, és
ennek gyökerei a m�nkamegosz�tás�ól faka�nak. „A külön�ség a
legelütő�� egyéniségek, mint pél�á�l a filozóf�s és a közönséges
városi te�er�or�ó között, nem annyira a természettől való, mint
amennyire az életmó��ól, a szokás�ól és a nevelés�ől ere�.” (A�am
Smit� 1987, 130) A cserére való �ajlam �ozza létre a külön�öző
foglalkozású em�erek közötti szellemi külön�ségeket, �e a másik
oldalról szemlélve ugyanez a hajlam hasznosítja is az
eltéréseket.
Valosag_2015_05_beliv.indd 1 2015.05.04. 16:20:03
-
2 BANGÓ JENŐ: A CSERE PROBLÉMÁJA...
2. Karl MarxA csereérték a klasszikus közgazdaságtanban egy áru
árucserében megvalósuló tulajdonsága (val�e � wort�). A csereérték
meg�atározását viszi tová�� Marx, és kifejti a �asználati érték és
a csereérték ellentmon�ásos egységé�ől az ár� kettős karakterét a
kapitalista termelés�en, amennyi�en a pénz az ár�cserét le�etővé
teszi, �olott a társa�almi m�nka �enne foglaltatik. A csereérték a
kapitalista pro��kció célja, amennyi�en a kapitalista nem ér�ekelt
a szük�séglet�kielégítés�en, �ár a csereérték csak a �aszonérték
�or�ozójaként érvényesül�et. A csereérték megnövelése �öntő
kritéri�mként szolgál a �aszonérték termelésénél. A rit�ális csere
és a normális csere külön�özőségét az antropológ�sok (Malinowski,
Ma�ss) kifej�tették. A rit�ális csere vagy reciprok csere az
aján�ékok kicserélése (Potlac�) csalá�ok és törzsek között – így
történt ez az iparoso�ást megelőző társa�almak�an. Itt nem a
gaz�asági ér�ek �öntő, �anem a vallásos és �agyományos in�ítások. A
marxizm�s, mint szociológia állítja, �ogy a gaz�asági lét a
szociális t��atot meg�atározza. Marx (1818�1883) elméleté�, �ogy a
gaz�asági lét a szociális t��atot meg�atározza. Marx (1818�1883)
elméleté�nek lényegét így �atározta meg: A t�laj�on és a termelési
eszközök �irtoklása az �ralom és a kizsákmányolás első�leges okai.
A történelem osztály�arcok történelme. Az em�er t��atát a gaz�asági
�elyzete �atározza meg, először változnak a termelési körülmények
(alap), az�tán a fölötte lévő „felépítmény” (állam, k�ltúra,
vallás). A proletárok a világforra�alom győzel�me �tán rövi� i�eig
a proletár�iktatúrát léptetik élet�e, amely késő�� a komm�nizm�s�a
torkoló�ik, a�ol már nincs állam, sem az em�er em�er által történő
kizsákmányolása. (Karl Marx: Das Kapital, B�. I�II, Berlin�Ost,
1961)
A szociológiai elméletek majdnem mindig egy központi
problematikát dolgoznak fel. A marxizm�s szociológiája a tőke és a
munka ellentétét mutatták ki.
K. Marx személyé�en �árom szerepet talál�nk: a forra�almárt, a
teoretik�st és a gaz��aságfilozóf�st. Marxot mint szociológ�st csak
késő�� fe�ezik fel. Gon�olatai le�etséges eltérő interpretációinak
ellenére megállapít�ató: Anglia ipari társa�almának szociális
va�lóságát felfe�ezte és a kapitalizm�sról, valamint a
m�nkásosztályról az ő i�ejé�en �elyes elemzést a�ott. Gigantik�s
m�nkájá�an külön�öző gaz�aságfilozófiai irányzatok�ól egy�séges
ren�szert alkotott. M�nkájá�an nem le�et taga�ni � számos
leegyszerűsítés ellenére sem � egy �első logikát. Az elmélet és a
gyakorlat faszcináló egysége �atást arat, nemcsak a kizsákmányolt
proletároknál (napjaink�an inká�� már a �arma�ik világ�an), �anem a
nonkonformista �alol�ali intelligenciánál is � az
e�rokomm�nistáktól az ökomarxistákig! Mivel Marx a történelmet mint
az osztály�arcok történelmét értékelte, gon�olatainak elemzéseit
ezen az alapon folytatták. Marxot azon�an nagyon sokszor
túlértelmezték, gon�olatait sokszor meg�amisították � tö��ször
követői és tisztelői, mint az ellenségei.
A szociológia számára jelentősek a tö��letérték�elmélet, az
eli�egene�és, az osztály�arc és az osztályönt��at kér�ései. Egy ár�
értékét meg�atározza az előállítására for�ított m�nkai�ő. A
m�nkaerő mint ár� a kapitalizm�s�an születik meg � ára a �ér. A
m�nkás tö��et termel, mint amennyi munkaerejének reprodukciójához
szükséges lenne. Ezt a többletet a kapitalista elve�szi,
fel�asználja: egy osztály, az ipari m�nkásság ela�ja a m�nkaerejét
egy másik osztálynak, a kapitalistáknak. A m�nkásokat termelésüktől
eli�egenítik. A tőke bizonyos termelési viszonyok következté�en
alak�l ki. A szociális osztályok Marxnál em�erek csoportjai, akik a
termelési esz�közökhöz való viszonyukat egy történelmileg sajátos
helyzetben látják megvalósulni.
Az osztályöntudat nemcsak a proletároknak a termelési
eszközökhöz való viszonyuk és közös �elyzetük felismerését jelenti,
nemcsak a közös kizsákmányolás�k felismerését, hanem magának a
proletariátus szerepének felismerését is a termelési folyamatban.
Csak a m�nkásosztálynak van aktív önt��ata. A proletár�iktatúra ezt
az önt��atot megsemmi�síti, �ogy az egész osztálytársa�almat
megváltoztassa, megszüntesse (L�kács György: Történelem és
osztályöntudat, B��apest, 1971).
Valosag_2015_05_beliv.indd 2 2015.05.04. 16:20:03
-
BANGÓ JENŐ: A CSERE PROBLÉMÁJA... 3
A két alaposztály tételének tart�atatlanságát, a m�nkásság
elszegénye�ését, a proletár��iktatúra győzelmét legkéső�� a
reálisan létező szocializm�s összeomlása �izonyította. Az
államkapitalizm�s, az i�eológiai �iktatúra, a pro��kcionizm�s és a
tervgaz�aság ösz�szeomlása a szocializm�s megreformálását
le�etetlenné tették. Gaz�asági li�eralizáló�ás (piacgazdaság) nem
hajtható végre politikai liberalizálódás (többpártrendszer) nélkül.
Az új kínai kísérlet a piacszocializmus irányában hosszú távon nem
lehet eredményes.
3. Peter BlauA szociális csere koncept�sa fel�ívja a
figyelmünket a személyek közötti kapcsolatok kiemelke�ő
sajátosságára. Bla� megállapítja, �ogy az a személy, aki másnak
ke�vezett, elvárja cseré�e a �álát, �a arra alkalom a�ó�ik (Peter
Bla�: Exchange and Power in Social Life, New York, 1964). Bla�
szociális csere elmélete ra�ikális: nála a csere �atalom �olga. Az
alk��ozás és a kereske�és �atalmi pozíciók vonzata.
A csere egy szociális folyamat, amelynek központi jelentősége
van a szociális élet�en. Ezt le le�et vezetni az attraktivitás
egyszerű fogalmá�ól. A szociális csere reflektál min��en
viselke�ést, amely szociálisan igényelt célokra vonatkozik. A
kölcsönösséget elvárj�k embertársainktól.
Altr�izm�s a szociális élet�en? A másokon való segítés j�talmat
�oz. Úgy néz ki, �ogy ez altr�izm�s lenne � �e igazá�ól egoizm�s,
a�ogy Smit� pél�ái �izonyították.
A gaz�asági cserénél könnyű megállapítani, mennyi�en előnyös,
értékes a csere. A szociális csere kétértelmű, �izonytalanok
vagy�nk, �ogy mivel tartoz�nk a másiknak, hogy viszonozzuk?
a. A vonzó személynek szüksége van másokra, �ogy profitáljon
�előlük, b. imponálni akar nekik.c. A szociális vonzódás generálja
a szociális csere folyamatát.Ha a vonzó�ás kölcsönös, ez erős
kötelék�ez vezet, és a csere szoli�aritást szül. A
�első j�talmak és a kölcsönös vonzódás folytán jönnek létre
önértékű társ�lások. A külső jutalmak legjelentőse�� jellemzője a
fontos kapcsolatok.
Az egyéni j�talmak összegező�ése a csoport szintjén
történik.Közös személyközi cserekapcsolatok képezik a
társadalomszerkezet alapját a stá�
t�s� és �atalmi egyenlőtlenségeket, amelyek legitimáció�oz és
szervezetek�ez vezetnek, amelyek viszont ellentétek és változások
melegágyai.
Bla� implicit poszt�lát�mai a szociális cserével kapcsolat�an:
1. Racionalitás. Minél több hasznot várnak egy tevékenységtől,
annál valószínű��, �ogy végre�ajtják. 2. Reciprocitás. Minél tö��
az esélye annak, �ogy a csere előnyök�öz vezet, annál jo��an
szorgalmazz�k azt. 3. Igazságosság. Minél gyakori�� a
cserekapcsolat � annál valószí�nű�� a méltányos csere.
4. Caspar HomansHomans szociális csoportelméletében a szociális
viselkedést a csere gazdasági fogalmá�val �ozza összefüggés�e, a
gaz�aság�an pe�ig a csere a javak szűkössége folytán jön létre.
Szociológiája inká�� a �e�aviorisztik�san gon�olkozó t��ós
klasszik�sa, aki a szociális cserét mint a kiscsoportban megfigyelt
tagok közötti kapcsolatok összességét vizsgája. (Caspar C. Homans:
Theorie der sozialen Gruppe, Köln, 1960)
Alap�l Georg Simmel kiscsoport k�tatásait veszi. Mi történik, �a
két vagy tö�� cso�porttag egymást �efolyásolják? Ma�s klasszik�sa,
az „Essai s�r le �on” szintén �efo�lyásolta. Hasznos tehát a
szociális viselkedést (behavior) mint szociális cserefolyamatot
interpretálni.
Valosag_2015_05_beliv.indd 3 2015.05.04. 16:20:03
-
4 BANGÓ JENŐ: A CSERE PROBLÉMÁJA...
Nem t���nk nem viselke�ni, mint a�ogy nem t���nk nem
komm�nikálni sem � és ezt cserének ajánlj�k fel a csoporttagoknak �
elvárás�nk a viszonzás, nyereségünk a presz�tízs. Költségünk a
�efektetett erőfeszítés. Min�en egyéni viselke�és a kiscsoport�an
meg�erősíti (�efolyásolja) a másik viselke�ését.
A „kettős kontingencia” tétele érvényesül. A ko�ézió, az
interakció erősö�ik � az ér�érvényesül. A ko�ézió, az interakció
erősö�ik � az ér�. A ko�ézió, az interakció erősö�ik � az ér�tékek
kicserélő�nek. A nem túl értékes eltérő viselke�ést reg�lázza a
csoport. A kettős kontingencia azt jelenti, �ogy min�enki más
más�ogyan is t�� reagálni, mint a�ogy azt el�várnánk és hogy ezt
mindketten tudják egymásról. A kontingencia tehát csalódási
veszélyt implikál, mert a reagálás nemcsak tőlem, �anem más
em�erektől is függ. „Kontingencia vonatkozik a rendszerben egy
bizonyos helyzetben rendelkezésre álló viselkedési alter�natívákra”
(Willke, Helm�t: Systemtheorie – Eine Einführung in die
Grundprobleme, St�ttgart, 1982, 17). Kettős kontingencia eseté�en
egyszerűen megállapítj�k, �ogy egy ren�szer így, �e másképp is t��
viselke�ni. Ren�szerek felve�etnek más állapotokat, és más
rendszerek is lehetnek kontingensek. A cserekapcsolatok a
kiscsoportnál eredménye�zik a �aszon egyenlő j�talom mín�sz költség
egyenletét.
A szociális viselke�és javak kicserélése � nem csak anyagiaké �,
és presztízst �iztosít. Személyek, akik sokat a�nak �ele a cseré�e,
sokat el is várnak a másiktól, és ezáltal meg�próbálnak egyensúlyt
teremteni.
Homans ki�olgozta a �e��ktív csereelmélet alaptételeit:1. Siker
tétel. Ha az előző tanácsok sikerre vezettek, annál inká�� tová��
várja a ta�
nácsot és maga is tanácsa�ó lesz. Három lépcső. A) Személyes
cseleke�et (nem passzív eltűrés) B) J�talmat �ozó ere�mény C) Az
ere�eti cselekvés megismétlése.
2. Inger tétel. A jövő�en is akarnak �asonló cseleke�eteket
�asonló �elyzet�en. Stim�lálja a csere résztvevőit az őket elért
siker.
3. �rték tétel. Minél értékese��nek ítéli valaki a cseleke�etét,
annál inká�� keresztül��rték tétel. Minél értékese��nek ítéli
valaki a cseleke�etét, annál inká�� keresztül� Minél értékese��nek
ítéli valaki a cseleke�etét, annál inká�� keresztül�értékese��nek
ítéli valaki a cseleke�etét, annál inká�� keresztül� ítéli valaki a
cseleke�etét, annál inká�� keresztül�ét, annál inká�� keresztül�,
annál inká�� keresztül�viszi azt. I�e tartoznak a j�talom (siker)
és a büntetés (kudarc) fogalmai. Ez utóbbinál a negatív értékek
esete forog fenn. A j�talom materiális (pénz) vagy altr�ista (mások
segí�tése). A viselkedést csak az ismételt büntetések (kudarcok)
változtathatják meg.
4. Megfosztottság � kielégülés tétel. Az evvel járó költségek a
j�talom elvesztését jelentik. Minél gyakra��an van j�talom � annál
�amara�� jelentkezik a kielégülés. (Szat�ráció � �nj�k a �anánt.
Nagymama állandóan �icséri a gyereket, so�a nem javító kritika jön
tőle.)
5. Agresszió és elismerés tétel. Ha valaki nem kapja meg a
j�talmat, amit elvárt, vagy �üntetést kap, akkor �ü�ös lesz.
Ilyenkor kiváltó��at agresszív viselke�és. Negatív és pozitív
emóciók születnek. (Szántó Zoltán: A társa�almi csere elmélete
Homansnál, in ASZMT, B��apest, 2006)
5. Ottfried HöffeAz azonos környezet�en együtt élő em�erek
számára �isztri��tív előnyt nyújtó, egy�en az erkölcsi dimenzió
irányában nyitott alapszerkezetet a kölcsönösség elemi
megnyilvá�n�lása, illetve érvényesülése formálja. E kölcsönösség
pontosa�� fogalmi megjelölésére Höffe a csere mo�ern fogalmánál
rész�en tága��, rész�en szűke��, rész�en pe�ig eltérő fogalmát
�asználja fel. (Ottfrie� Höffe: Gerechtigkeit als Tausch,
Man�skript, 2001) A csere Höffe által értelmezett elemi fogalmá�ól
magától értető�ően �iányoznak a javak és intézmények, amelyek a
csere t�laj�onképpeni, �e késő��i � �eleértve az antik �
fogal�mához kapcsolódnak. Ugyanakkor azonban Höffe a fogalmat
igencsak kiterjesztett érte�lem�en �asználja, mert �eleérti az
em�erek közötti min�ama kapcsolatokat, melyeket az egyenlőség, a
reciprocitás és a szimmetria jellemez. Tová��á: a csere az em�eri
együttélés
Valosag_2015_05_beliv.indd 4 2015.05.04. 16:20:03
-
BANGÓ JENŐ: A CSERE PROBLÉMÁJA... 5
legelemi�� szintjén „nem a kölcsönös a�ás és vétel pozitív
értelmé�en fog�ató fel, �anem negatív értelem�en, mint negatív
csere, azaz, mint kölcsönös lemon�ás értelmez�ető” (Ottfrie� Höffe:
Gerechtigkeit. Eine philosophische Einführung, Münc�en, 2010, 25).
Höffe szerint e��en a negatív cseré�en jelenik meg az em�ernek,
mint sza�a� lénynek a meg�atározása; így a sza�a�ság nem � miként
Ho��esnál � a fajtársa életének kioltására �ajtó ösztönök és
ér�ekek által vezérelt lény önkénye, vagyis korlátozottságának
�iánya értelmé�en vett sza�a�ság, �anem a kölcsönös előnyök�öz és
az ezek�ez az előnyök�öz kapcsoló�ó általános ér�eken alap�ló, és
ily mó�on igazol�atóan eleve �e�atárolt, sza�á�lyozott, a kényszer
elemét magá�an foglaló tevékenység�le�etőség.
A negatív sza�a�ság�csere már eleve két irány�an is nyitottnak
tekint�ető: egyrészt szinkron, másrészt �iakron irány�an. Az
első�en � legalá��is potenciálisan � a cse�re, nem cs�pán két
partner közötti esemény, �anem ki�ővül, és a közös környezet�en
együtt élőket átfogó körkörös folyamat (Ringta�sc�) le�etősége
nyílik meg. A másik eset�en az együtt élő, ám�e külön�öző
nemze�ékek közötti cserekapcsolat le�etőségét érzékel�etjük, amikor
is a csere fázisai i�ő�en eltoló�nak.
Az elismerés kölcsönösség általánossága nem egyé�, mint az
önkéntes csereakt�s�an fellel�ető egyenértékűség q�i� pro q�o
igazságosság�elve: „Az a�ás és a vétel egyenér�tékűségének elvén
megvalós�ló csere igazságossága vitat�atatlan”, mely éppen ezért a
csereigazságosság aranyszabályaként fogható fel.
6. Balla BálintA szűkösség egyik legelemi�� ellenszere a csere.
Ezért Balla részletesen kifejti ennek a fogalomnak jelentőségét. A
cserét � a kölcsönösség sz��i�eáltíp�sának tartja, amely min��ig
szociális cselekvés, és nem a tétlenség állapota. Három fajta
cserét külön�öztet meg: 1. az arc�aik�s �agyományos csere; 2. a
mo�ern csere (a pénz, a pec�nia a pec�s�ól [mar��a] származik); 3.
az a�sztrakt vagy fiktív csere (Balla, Bálint: Knappheit als
Ursprung des sozialen Handels, Ham��rg, 2005, 151).
Az őskor�ól kiin��lva a jelenkorig megállapít�ató az a tény,
�ogy az em�er nemcsak „zoon politikon”, �anem „�omo reciprocitatis”
is, vagyis a kölcsönösség em�ere. Bizonyítja ezt az állan�ó
levélváltás, telefonálás, elektronik�s posta és a ren�szeres
kölcsönös meg��ívások. Lakóközösségek�en intézményesül a csere és
az aján�ékozás. A mai mo�ern tár�sa�alom�an a csere�szolgálatok
vir�lnak: �asználtr��a��olt, �é�iszitter st�. (Ta�sc�ringe).
A cseregaz�aság �gyan a való�i pénz alapján szervező�ik, �e
egészen a 19. száza�ig létezett társa�alm�nk�an a javak, termékek
közvetlen cseréje is (�arter). Csere és pénz Georg Simmel
szociológiájá�an pozitív és �angsúlyt kap, ellentét�en a pénz
„kiátkozá�sával” Marx tanai�an.
Az em�er a „cserélő állat”, ez feltételezi a kétol�ali,
kölcsönös elismerést. A csere a javak megszerzésének két
szélsősége: a ra�lás és az ajándékozás között foglal helyet. Az
a�szolút szűkösség leküz�ésének becsületes esélye.
Csere nélküli mo�ern gaz�aság pél�ája a szovjetgaz�aság � a
tervgaz�aság volt, me�lyet a „szocialista” e�rópai államok szintén
�evezetni kényszerültek. A piac, a személyes iniciatívák megszűntek
� központilag a�minisztratív��ürokratik�s úton pró�álták a
gaz��asági szűkösséget leküz�eni. E�elyett azon�an inká��
létre�ozták azt.
(A cserepillanat elméletének vázlata)Az i�egen�en való �izalom
és az igazságról vallott közös elképzeléseink nélkül már az ősi
cserkereske�elem sem műkö�ött volna. Legkéső�� a korai
kőkorszak�an, egymillió évvel ezelőtt, jóval a neolitik�s
forra�alom előtt, már nem lehetett volna bizalom és igazság
nélkül
Valosag_2015_05_beliv.indd 5 2015.05.04. 16:20:03
-
6 BANGÓ JENŐ: A CSERE PROBLÉMÁJA...
kereske�ni. A mai piacgaz�aság�nk kooperatív. Ilyen lenne a
cseregazdaság. Ha ez másként lenne � a piacaink egyáltalán nem
jöttek volna létre. �s a cseregaz�aság sem! Fair, tisztes�séges
őstársa�almak kez�eményezték az em�eriség gaz�asági fejlő�ését.
Jegyezzük meg a csere jellegzetességeit:1. Nincsen csere nyom
nélkül. A cserének van emlékezete és min�ig �agy maga �tán
nyomokat. A nyomok eltüntetése nehezen megy. És Derrida szerint
a nyomok el�tűntesének is mara�nak nyomai. A�ogy a számítógépen
letörölt szövegnek is ott mara� a nyoma, és annak eltüntetése sem
jár nyomok nélkül.
2. Létezik spirituális vagy szellemi csere. Vagy intellektuális
csere. A gondolatok kicserélés szó�an és írás�an nevez�ető
aszimmetrik�s a�ásnak és kapásnak. A �i�alóg�s formájú pár�eszé�
a�ol gon�olatsorozatok kerülnek cserére, alk�ra pél�ája ennek a
jellegzetességnek.
3. Nincsen csere reális vagy vélt, megsejtett nyereség nélkül.
Az altr�ista cserénél a nyereség nem nyilvánvaló az első
pillanat�an � �e az egoisztik�s cserénél � legyen az gon�olat,
érték, tárgy, növény vagy állat � már a kez�et�en evi�ens a
nyereség, a profit feltűnése.
Ki le�et gon�olni egy elméletet: a cserepillanat elméletét.
Derri�a értelmé�en gon��olj�nk egy „jetty”�re, egy elméleti
tervezetre. E��en még nincs végleges és még csak �ipotetik�s sem �
ez egy �ajítás (W�rf, jetty) az ismeretlen�e.
Ha a��ól in��l�nk ki, �ogy a piaci �elyzet � csakúgy, mint a
komm�nikációs �elyzet � pillanat�an történő esemény, akkor egy
csere akkor történik való�an, amikor maga a cselekvés megvalós�l.
A�ni és venni, vagyis a pénzt átnyújtani és az árut elvenni. A
csere természetesen más, mint az aján�ék vagy az a�omány. Ezeknél
nem figyelünk sem a re�ális, sem a �aszonértékre. Az aján�ék vagy
az a�omány sz��jektív értékmeg�atározását nem lehet racionálisan
megindokolni.
Az i�eális eset az, �a az a�ni és kapni egy i�ő�en történik � �a
a vásárló a �al kezével átnyújtja a pénzt és a jobb kezével átveszi
az ár�t. Ugyanígy az ela�ó jo�� kezével elveszi a pénzt és �al
kezével átnyújtja az ár�t, min�ezt egy �izalomgerjesztő szociális
koreográ� kezével átnyújtja az ár�t, min�ezt egy �izalomgerjesztő
szociális koreográ�kezével átnyújtja az ár�t, min�ezt egy
�izalomgerjesztő szociális koreográ�átnyújtja az ár�t, min�ezt egy
�izalomgerjesztő szociális koreográ� az ár�t, min�ezt egy
�izalomgerjesztő szociális koreográ�fiában. Ez az ideális eset
azonban tisztán fizikailag majdnem lehetetlen.
Lelassított felvételnél pél�á�l meg le�etne állapítani, �ogy
talán egy ezre�máso�perc eltérés van az a�ás és a vétel között.
Le�et te�át egy „pillanat”, amikor egy ezre�máso��percnyi
i�őeltoló�ás le�etséges az a�ás és a kapás között. Vagy a pénz
áta�ása „előresiet” vagy az ár� megkapása „lemara�”.
Van te�át egy kritik�s pillanat, amikor pél�á�l a pénzünket még
nem foga�ta el az ela�ó, �e az ár� már a kezünk�en van. Ugyanez
megtörtén�et for�ítva is. Van te�át egy pillanat, amikor az ela�ó
az ár�t és pénzt már (még) �irtokolja, vagy for�ítva: le�etséges
olyan pillanat, amikor a vásárló pénzét és az ár�t is egy i�ő�en
még birtokolja.
Ezt a kritik�s pillanatot, amikor az igazi valós csere még nem
történt meg, mint egy �izonytalansági operációt kell értelmezni,
amely a �izalomra és igazságosságra (�ecsület�re), illetve
min�kettő elvárására épül.
Becsület és �izalom min�két részről � az ela�ó részéről éppúgy,
mint a vevő részéről. Ki garantálja azt, �ogy az ela�ó az ela�ott
és kifizetett ár�t kia�ja, és nem azt állítja, �ogy a pénzt nem
kapta meg, vagy az ela�ó állítja, �ogy az ár�t már áta�ta, �e az
érte járó pénzt még nem kapta meg? Ez különösen pro�lémás, �a
szemtanúk nincsenek. A �izalom (egy fo�úk nincsenek. A �izalom (egy
fo�egy fo�galom a kereske�ői �ecsületességről és a vásárló fizetni
akarásáról) mint a cserepillanat eti�és a vásárló fizetni
akarásáról) mint a cserepillanat eti�eti�kai�erkölcsi komponense
nem el�anyagol�ató. De e��en az elmélet�en nem az erkölcsről és a
morálról van szó, �anem egy cselekményről, amelynél a
vásárlókomm�nikáció i�ő�en és egy helyen történik. Cserepillanatok
engedelmeskednek az i�ő�tér�kontin��m törvényének.
Valosag_2015_05_beliv.indd 6 2015.05.04. 16:20:03
-
BANGÓ JENŐ: A CSERE PROBLÉMÁJA... 7
De �a ez a pillanat alig mér�ető, akkor a cserepillanatot úgy
kell felfogni, mint egy i�őtlen folyamatot, vagyis egy olyan
pillanatként, a�ol az azelőtt és az az�tán kizáró�ik, a�ol a múlt
és a jövő egy i�őtlen most�an realizáló�ik. A cserepillanat te�át
egy nem fi�zikális és nem i�őleges történés.
Kikerülhetetlenül találkozunk a bizalom problémájával a
csereaktusnál. A bizalom úgy is gon�ol�ató, �ogy ez min� a vásárló,
min� az ela�ó karakterisztik�ma. Te�át szimmet�rik�s. Ha ez a
�izalom vagy az egyik vagy a másik félnél �iányzik, akkor a
csereakt�s nem becsületes.
A szociológiá�an feltételezzük, �ogy a kora gyermekkori
szocializáció folytán az em�erek�en van egy általános �ajlamosság a
�izalom felé. „Egy �arma�ik perspektí�vá�ól tekintve a �izalom nem
egy társa�almi kapcsolat, se nem pszic�ológiai a�ott�ság, �anem egy
k�lt�rális sza�ály.” (Csa�ina Zoltán � Kopasz Marianna � Leveleki
Mag�olna: Szerző�éses �izalom a �azai fel�olgozóipari vállalatok
üzleti kapcsolataiban. Szociológiai Szemle, 2001/1, 24. o.)
A �izalom a tová��i sza�a�ságok kezelésének feltétele. Az
aján�éknál a meglepetés az, ami azt vonzóvá teszi – ide nem kell
bizalom. Az adománynál meg kell egyezni a modali�tások�an: ki
a�akozik, mit, mikor, miért st�. Az a�ományozó meg�atározza az
a�ományo�zási akt�s lefolyását, te�át aktív szerepet játszik, az
elfoga�ó pe�ig passzív szerepet ölt. A csereakt�snál a racionális
kalk�lálás szerepet játszik, ami azért t�laj�onképpen mégiscsak az
irracionális bizalomra építkezik.
Az ár�t és az arra előkészített pénz visszatartani egy
cserepillanat�an egy racionális akt�s (rész�en erőszakos akt�s),
szán�ékos, meg nem enge�ett gaz�ago�ás egy civilizált
társadalomban.
Ez azon�an a mo�ern gaz�aság�an ritkán for��l elő. Csak kis
piacokon, a�ol ela�ó és vevő, kereske�ő és k�ncsaft egymással
szem�en állnak, gyakorlatilag testközel�en, ott tapasztal�ató ez az
„egyi�ejűség”, ez a maj�nem intim személyes �izalom, a�ol az ela�ó
tényleg ela� és a vevő tényleg vásárol és a kölcsönösség nem törik
meg, inká�� a �izalom �ralko�ik. Kétol�ali megelége�ettség,
egyensúly és aszimmetria jellemzik ezt az i�eális állapotot.
Említjük mint �evezetést � mert a cserepillanat elmélete még
ki�olgozásra vár, és �asználj�k egyszerűen a pénz�ár� külön�séget �
jólle�et elv�en pénz és ár� kölcsönö� elvben pénz és áru
kölcsönö�sen kicserél�etők (interexc�ange), ami azt jelenti, �ogy a
pénz mint ár� f�nkcionál és az ár� mint pénz. Gon�olj�nk csak a
�á�orú �táni „cigarettapénzre”!
A cserepillanat az ár� pozitív perspektívájá�an figyel�ető meg,
mikor az ela�ásra, �asználatra van elkészítve � �e a reflexiósérték
„pénz” is �asznál�ató. Ilyenkor a késési �elyzet pontosan
for�ított.
1) Jelen�en történő csere. Pénz és ár� a �elyszínen lesz egy
i�ő�en kicserélve. Természetesen pénzérme és papírpénz �elyett
le�et egy �itelkártya is. A kártyára vásárlás � az amerikai
glo�alizáció találmánya, amely szerencsés mó�on �elyettesíti a
csekkfüze�tet � feltételes „kétszeres �izalmat” igényel, amivel a
vásárlót úgymon� megaján�ékozza az ela�ó. Bizalom a��an, �ogy a
plasztikkártya a pénzt �elyettesíti, és a �ozzáa�ott �iza�lom, �ogy
a plasztikkártya érvényes, a vásárló tőkéjét reprezentálja.
Természetesen mind a pénz, min� a �itelkártya �amisít�ató �
�gyanúgy, a�ogy a megvásárolt ár� �iányos, selejtes vagy �ármi
mó�on meg�amisított le�et.
Az ár�kínáló és a vevő között történik egy megállapodás az ár és
a tárgy értéke között. Ez a �etipiac világa, a zöl�ségvásárlás �
itt min�en csererésztvevő a kétol�ali azonna�li megelége�ettségre
épít. A �áziasszonyok és piaci kofák ismerik a játéksza�ályokat,
min�enki pontosan t��ja a szerepét. Az alk��ozás k�ltúráktól függő
jelenség. A ny�gati k�ltúrák�an az alk��ozást úgy tekintjük, mint a
�izalmatlanság jelét. Keleten az alk��o�
Valosag_2015_05_beliv.indd 7 2015.05.04. 16:20:03
-
8 BANGÓ JENŐ: A CSERE PROBLÉMÁJA...
zást ügyes tárgyalási taktikának tartják és általánosan
elfoga�ják. Itt pont for�ítva, a �i�zalmatlanságot az okozza, aki
alk� nélkül elfoga�ja az árat (ny�gati t�rista Egyiptom�an) �
lenézi, megveti a kereske�őt. Ha a vásárló és az ela�ó azonos
k�ltúrák�ól jönnek, akkor ott általá�an ismert az ajánlat
milyensége, értéke és a vásárlóerő. A �itelkártyával törté�nő
fizetés, vásárlás a fejlett kapitalista országokban többségi
jelenség. A bizalom hiánya nem az ilyen plasztikkártyával történő
vásárlásoknál áll fenn � inká�� az gyanús, aziránt vagy�nk
�izalmatlanok, akik készpénz�en fizetnek. Ez sok eset�en nem is
le�etséges.
2) Jövőre irány�ló csere (előresiető csere). A pillanatnyiság �
amely természetes jel�lemzője a cserepillanatnak � itt kiterje�t,
mér�ető kronologik�s formát ölt. Az ár ki van fizetve vagy rész�en
kifizetve � �e az ár�t még nem kapta meg a vevő. Itt a csere
„visz�szahatóan” érvényesül, és kíséri egy �izonytalansági tényező:
tényleg megkapj�k az árut? Ez az opciós vásárlás esete a
makroökonómiá�an, az ár� előrefinanszírozása (ez le�et egy
atomerőmű vagy egy opera�áz is). A világpiacon nagyon sok
komplikált „visz�sza�ató” cserepillanat létez�et. Pél�á�l egy
fejlő�és�en lévő ország �itelt kap egy másik fejlett államtól, �ogy
ezzel a pénzzel megvásároljon egy tec�nológiát, amit a �itelező
ország gyárt. Az �tasszállító repülőgép piacon négy nagy m�lti
monopolszerűen �ralja a piacot, a vásárlási opció már azt jelenti,
�ogy a repülők előállítási költségeit rész�en fe�ási opció már azt
jelenti, �ogy a repülők előállítási költségeit rész�en fe�, �ogy a
repülők előállítási költségeit rész�en fe� költségeit rész�en fe�
részben fe��ezni t��ják. E��e a kategóriá�a tartozik még a nagyon
ritka javak vásárlása. Itt az előre fizetés egy �iztosítás, ami a
�iányzó vagy csekély mértékű �izalmat valamilyen mó�on
kompenzálja.
3) Múltra irány�ló csere (lemara�ó csere). Ez a cserepillanat
elkésése lenne. Az ár�t o�aa�ják, kiszállítják, a fizetés késő��
történik. A �izalmat áttolják a vevő ol�alára � az ela�ó reméli,
�ogy a vásárló az ár� megkapása �tán fizetni fog. Ez a részletre,
�itelre vá�sárlás területe (a�tó, �útor, �áz). A csere a múltra
irány�l, mert rége��en kötötték meg a vásárlási szerző�ést,
megállapították a fizetési � esetleg részletfizetési �avi összeget
� és csak ez�tán kerül az ár� a vásárló kezé�e. Itt a múltra
irány�ló „cserepillanat”�nál úgy is mon��atj�k, �ogy a „pillanat”
kiterje� �ónapokra, évekre vagy évtize�ekre (�ázvásárlás �anki vagy
egyé� �itelre). Természetesen itt már az ela�ó törvényileg
�iztosított garan�ciát követel, akár élet�iztosítás formájá�an is,
�iszen a vásárló meg�al�at. Egy másik az életvilágból vett példa a
ven�églői étkezés. Itt először kényelmesen elköltik az e�é�et vagy
vacsorát, és csak azután, amikor már szó szoros értelem�en
„lát�atatlan” az ár� (megkez�ő�ik az emésztés), akkor fizet a
ven�ég. A �orravaló egyik mellékf�nkciója a fizetésre való
várakozás elvisel�etővé tétele. Nagyon sok szolgáltatásnál (taxi,
�or�ély) csak a szolgáltatás megtörténte után van fizetség. A
borravaló itt is – elméletileg – egy kártérítés a szolgálatot
igény�evevő részéről a szolgáltató számára, �ogy �onorálja az
előlegezett �izalmat és az okozott �izonytalanságot. Ugyanis a
ven�églő �átsó ajtaján eltűn�et a ven�ég anélkül, �ogy fizetne, a
taxi�ól kiszállva elszala��at st�. A �izalmat a szolgálata�ó
mintegy előlegezi � min�enesetre a fogyasztó, szolgálat�igény�evevő
megfigyelésével. A múltra irány�ló, lemara�ó csere�elyzet min�ig
erősen ellenőrzött. Makroökonómiailag említsük az állam
előrefinanszírozását. Az IWF� �iteleket, a �ör�zeüzleteket, a
m�ltik közötti üzletkötéseket � egyáltalán a tranzakciókat, a�ol
�atalmas összegekről van szó.
Nézzük meg azt a különleges �elyzetet, a�ol a cserepillanat
elkö�ösül, eloszlik és i�ő�en egyáltalán nem le�et �efiniálni!
Általá�an az a sejtésünk, �ogy a cserepillanat atemporális és
atopikus esemény. Ezek a speciális szolgáltatások szellemi áruk
esetében. Gon�olj�nk a szerző, író t�sako�ására, amikor a
�onorári�mot már megkapta, �e a könyv még nem készült el! (A
�onorári�m kér�ése a szellemt��ományok�an manapság sajnos egyre
kevés�é for��l elő.) Vagy a festőművész, szo�rászművész esetére,
aki a még nem
Valosag_2015_05_beliv.indd 8 2015.05.04. 16:20:04
-
BANGÓ JENŐ: A CSERE PROBLÉMÁJA... 9
kész műalkotásra már megkapta a �onorári�mot. A t��ós, az orvos,
a jogász vagy a spor�toló nem profitál�at a jelen�en történő
cseré�ől.
Külön eset a mai gaz�aság. Ez tö��ség�en pénzgaz�aság, és itt a
cserepillanat va�ló�an máso�percekre vonatkozik. A �örzén a
részvények, ár�k pillanatok alatt pénzzé varázsolódnak. De esetleg
évekig is eltarthatnak (államkölcsön). Van�e a cserepillanatnak
emlékezete?
A pénzgaz�aság a szűkösség és a �őség fantasztik�s variációja. A
mo�ern társa�alom�ban az átmenet a pénzgazdaságra gazdasági
kockázatokkal járt. A pénzfelhasználásának az i�ő�ifferenciája
különösen a korai kapitalizm�s�an volt fontos (time is money). „A
pénz emlékezet nélkül operál” (L��mann 1991, 118). A könyvelés és
statisztika t��ja csak valamelyest az emlékezet külső vázát
rögzíteni. Nem ez�e az a �íres latin, Vespasian�s császárnak
t�laj�onított közmon�ás � finom formá�an: pec�nia non olet? A
rizikót, koc�kázatot nem a�ják a pénzzel együtt, �e fenyegető
árnyékként min�en a�ás�vételnél ott sün�örög. Para�ox mó�on a pénz
�evétele és kia�ása min�ig kockázatos. Nem lenne racionális �
tanítja a mo�ern gaz�aságt��omány � fizetéseket csak megtakarított
saját forrás�ól tenni. Itt érvényes te�át: i�őt nyerni, tová��i
kockázatokat előrelátni és �itel�ől invesztálni.
Végezetül az egész elő��i gon�olatmenetet a szociális m�nka
pél�áján pró�álom ösz�szegezni. Szakterületem a szociális m�nka
szociológiája volt. A segítés fogalma elemzés�évelt jutottam el a
cserepillanat fogalmához.
Itt a külön�öztetést segítés/elfoga�ás elvét vizsgálom, és az
egész cserefolyamatot a segítés szempontjá�ól vezetem le. A segítés
egy a�ás kapás nélkül (Balla). Első látásra te�át nem csere.
L��mann szerint a segítés a��an áll, �ogy a másik em�er
szükségleteit kielégítjük, aki nincs a��an a �elyzet�en, �ogy
segítsen magán. Mi lesz itt t�laj�onképpen cserélve, kicserélve?
Itt nem a segítés motivációja ér�ekes, �anem a segítés akt�sa, és
itt csak egy kettéosztást t��ok értelmesen elképzelni: az egyik a�
� legtö��ször a��ól, ami�ást t��ok értelmesen elképzelni: az egyik
a� � legtö��ször a��ól, ami�: az egyik a� � legtö��ször a��ól,
ami��ől �őség�en van � a másik vesz, elfoga�ja, mert neki pont ez
�iányzott. Itt t�laj�onkép�pen kicserélve lesznek a szükségletetek
(nekem adnom kell – nekem el kell fogadnom). A morális imperatív�sz
esete a szociális m�nká�an fennforog � �gyanakkor a morált a
pénzgazdaságból kiiktattuk. A modern közgazdaságtan azonban egyre
inkább arra a meg�győző�ére j�t, �ogy a felelősség a gaz�aságilag
privilegizált erősek ol�alán talál�ató, és a morált, valamint a nem
racionális gaz�asági �öntéseket vissza kell terelni a
közgaz�aság��a. Már a nagy klasszik�s A�am Smit� állította, �ogy
erkölcs nélkül nincs piacgaz�aság.
1) Jelen�en történő csere. A segítés és a segítés elfoga�ása egy
i�ő�en történik. Ez az egészségügy�en az elsősegély a �aleset
�elyszínén, szociális vonatkozás�an a fe�él nél�küliek közvetlen
segítése, az ela�óso�ottak és a katasztrófa ál�ozatainak
megsegítése. Mi lesz ennél a cserénél kicserélve? A segített
közvetlen vagy közvetett köszönete a segítő szármára annak az
elismerése, �ogy segítsége nem volt �iá�avaló.
2) Jövőre irány�ló, előre siető csere. A segítés nem a segélyre
szor�lás pillanatá�an lép fel, �anem (szociális segély) meg kell
kérvényezni. Függ te�át a kérvényező �elyzetétől, a �ivatalos
�öntéstől, amely �ürokratik�s eszközökkel történik. Sajnos sokszor
későn következik be.
3) Múltra irány�ló, lemara�ó csere. A segítés el�úzó�ik és a
múlt szükség�iányait pró�últra irány�ló, lemara�ó csere. A segítés
el�úzó�ik és a múlt szükség�iányait pró�ltra irány�ló, lemara�ó
csere. A segítés el�úzó�ik és a múlt szükség�iányait pró��álja
kielégíteni, �ogy a jövő�en ne kelljen segély�ez folyamo�ni.
Tipik�s pél�a a �iva�tal�ól kiren�elt kényszersegítés �üntetésüket
letöltöttek számára és elősegítő intézke�és a reszocializáció
irányá�an. Múltra azért is irány�l, mert a múlt itt a feltételezett
�űnözés előtti i�ő � azt kell újra megteremteni. A kliensnek nincs
választása, mint a tö��i segítés�csere változatoknál.
Valosag_2015_05_beliv.indd 9 2015.05.04. 16:20:04
-
10 BANGÓ JENŐ: A CSERE PROBLÉMÁJA...
A piaci cserepillanatokat és a
segítés�elfoga�ás�cserepillanatokat pár��zamosítj�k. A szociális
m�nka t��ományá�an egyre tö��ször említik a segítés professzionális
kereske��elmesítését. Ezért is le�et pár��zamot találni: a segítés
piacán már elég nagy a kínálat � �e ezzel szem�en a kereslet még
min�ig szinte átlát�atatlan. Remél�ető, �ogy ez a felismerés
valamilyen mó�on �asznos lesz. Ez cs�pán egy min�ennapi reflexió és
nem rendszerelméleti meggondolás.
A fent leírtak nem ren�elkeznek nagy meglepetésértékkel.
Min�enki könnyen megérti és elfoga�ja a pél�ákat, és t�� még más
pél�át találni. Ezt az egyszerű megállapítást kell most
tudományosan alátámasztani.
Arról van te�át szó, �ogy felállíts�nk egy elméletet, amely a
praxist segíteni fogja. Ez csak akkor elképzel�ető, �ogy�a ez az
elmélet kapcsoló�ni fog a külön�öző t��o�mányok�oz � a consiliens
értelmé�en. A végén a cserepillanat szociológiai elmélete, tézisei
sorakoznak fel ren�szerelméleti alapon, nem mint a�szolút igazság,
�anem mint egy elméleti le�etőség. Min�enesetre ez egy posztmo�ern
és posztglo�ális elmélet kell legyen. Illetve mon��atj�k, �ogy
mivel inter� és transz�iszciplináris, ezért transzmo�ern és
transzglo�ális is, amely visszatükrözi a �izonytalanságokat, az
am�ivalenciákat és a kétségeket.
Feltesszük a kér�ést: �ogyan és �ol kell k�tatni? A
világítótorony mó�szer felkínálja magát. Az ismeretek sötét
tengerén egy �ajó � a neve „A cserepillanat elméleti vázlata” –
közele�ik a part�oz az értelmetlenségek, a megmagyaráz�atatlanság
zátonyai és sziklái között. Veszély van, �ogy széttörik egy
sziklán, mielőtt a megértés és elfoga�ás �iztos kikötőjét elérné. A
világítótorony viszont m�tatja az �tat, megvilágítja a zátonyokat
és sziklákat, �ogy a �ajó elkerülje azokat.
A�ogy a világítótorony az �tat m�tatja, úgy szeretnénk először a
számítás�a jövő t��ományoknál körülnézni és megfigyelni, �ogy
azoknál a csere pro�lémája �ogyan jele�, �ogy azoknál a csere
pro�lémája �ogyan jele�nik meg, illetve �ogyan épít�ető �e a
cserepillanat elméleté�e.
A tudományos munka általánosan elfogadott hagyománya szerint a
történelemmel kezdjük a téma körüljárását.
A csere története a kereske�és őstörténete. Anélkül, �ogy az
ere�ményeket előreve�títenénk, egy �ipotézist előre kül��etünk.
Minél távola�� megyünk a csere történeté�e, annál megfog�ató�� a
cserepillanat, vagyis vagy nincs vagy nagyon kevés a lemara�ás. A
mo�ern i�ők�en a lemara�ások, vagyis az i�ő�éli távolság az a�ni és
kapni között (pénz és ár�) egyre növeke�ő��. Egy pillanat�ól
percek, órák, napok és gyakran évek lesznek.
Külön vizsgálatot ér�emelne a csere lefolyása és a csere
pillanata az elektronik�s i�ők��en. A giga� és tera�itek lepipálják
az óram�tató máso�perceit.
A filozófia követi a kereske�elem történetét. Itt a
megosztani�megtartani kettősségnek lenne a vizsgálata. Ez
tö��é�kevés�é megfelel az a�ás és kapás para�igmájának Ez lenne a
parsonsi „con�itio ��mana” alapja. Marx, Homans, �e főként Simmel
értekezése a pénz filozófiájáról tartozna ide.
Az etnológiá�an Ma�ss „potlac�”�ról végzett k�tatásaival
kez�ő�ne a �olgozat�nk, folytatnánk Jessop a csere, mint konszenz�s
és mint konflikt�sforrás értekezésével és bezárhatnák ezt a
fejezetet a virtuális csere fogalmaival.
A természett��ományoknál a �iológiát és fizikát mint a szociális
világ prototíp�sát és pár��zamosságát világítanánk meg (Bü�l 1997).
A fejlett emlősök viselke�ése az a�ok�kapok perspektívá�an ér�ekes
a�atokat szolgáltat�atna.
El kellene �önteni, �ogy a művészet�en és a vallás�an egy ilyen
k�tatás megérné�e a fára�ságot? A művészet�en a cserepillanat
vonatkozásá�an talán az áta�ás le�etne ér�e�kes (szo�or
leleplezése, kiállítás�megnyitó, egy regény megjelenése,
felolvasóestek st�.),
Valosag_2015_05_beliv.indd 10 2015.05.04. 16:20:04
-
BANGÓ JENŐ: A CSERE PROBLÉMÁJA... 11
illetve az ezek�ez kapcsoló�ó elfoga�ás vagy el�tasítás.A
vallást��ománynál � a transzcen�encia�immanencia külön�öztetésre
építve � a
rít�sok�an, az imá�an és annak meg�allgatásá�an, az ál�ozat
�em�tatásá�an kellene a cserepillanatot keresni.
A jog�an min�enekelőtt a szerző�ésjog és min�azok a jogi javak,
amelyek a kereske�e� javak, amelyek a kereske�e�javak, amelyek a
kereske�e�lem�en szerepet játszanak, jö�etnek számítás�a. A mo�ern
nemzetközi jog�an olyan jogi aktusok, amelyek a cserepillanat�oz
vezetnek, nem kerülen�ők el.
Egyé� t��ományok is felmerül�etnek, amelyeket feltétlenül
érinteni kell és amelyek a kutatások folyamán a probléma
relevanciáját felmutatják.
Végül a ren�szerelméleti szociológia jelentkezik, a�ol a
cserepillanat elmélete végle�ges formáját megkapja. A l��manni
ren�szerelmélet e��en �atalmas segítség. A �izalom, mint a
komplexitások re��kciójának mec�anizm�sa feltétlenül alapforrás, �e
L��mann gaz�aságszociológiai írásai is i�e kívánkoznak. Az ő
a�topoietik�s�konstr�ktivista néző�pontjának megfelelően, fel
kellene tenni a kér�ést, �ogy a cserepillanatok nem cirk�láris
cserefolyamatot jelentenek�e, amelyek önmag�kat teremtik,
fejlesztik?
A társa�almi komm�nikáció�an egyre jo��an csökkennek a testi
kapcsolatok. Minél fejlette�� egy társa�alom annál kevés�é
�asználja a testi geszt�sok nyelvét! A távolság maximálása, a csere
�ologi �imenziója, a virt�alizálás konstr�ktivista aspekt�sokkal és
végül a csere „anyagtalanítása” � vagyis a tiszta gaz�asági
kereske�elmi összefüggések�ések��ől történő kiválása � min�ezek
olyan kér�ések, amelyeket a ren�szerelméleti szociológia
megválaszolhatna.
FELHASZNÁLT IRODALOM
A�am Smit�: (E�ite� �y Heil�ronner) The Essential of Adam Smith,
Norton, 1987.Karl Marx: Das Kapital, B�. I�II, Berlin�Ost,
1961.L�kács, György: Történelem és osztályöntudat, B��apest,
1971.Peter Bla�: Exchange and Power in Social Life, New York,
1964.Caspar C. Homans: Theorie der sozialen Gruppe, Köln,
1960.Willke, Helm�t: Systemtheorie – Eine Einführung in die
Grundprobleme, St�ttgart, 1982.Szántó Zoltán: A társa�almi csere
elmélete Homansnál, in Analitikus szemléletmódok a modern
társadalomtu-
dományban (ASZMT), B��apest, 2006.Ottfrie� Höffe: Gerechtigkeit.
Eine philosophische Einführung, Münc�en, 2010.Ottfrie� Höffe:
Gerechtigkeit als Tausch, Man�skript [Kézirat], 2001.Csa�ina Zoltán
� Kopasz Marianna � Leveleki Mag�olna: Szerző�éses �izalom a �azai
fel�olgozóipari vállala�
tok üzleti kapcsolataiban. Szociológiai Szemle, 2001/1,
24.Niklas L��mann: Soziologische Aufklärung, B�. 3. Soziales
System, Gesellsc�afat, Organisation, Opla�en, 1991.Bü�l, Ac�im: Die
virtuelle Gesellschaft. Ökonomie, Politik und Kutur im Zeichen des
Cyberspace, Opla�en, 1997.
Valosag_2015_05_beliv.indd 11 2015.05.04. 16:20:04
-
HAJDÚ GERGELY
Az Európai Unió 2014–2020-as tervezési időszak stratégiájának
értékelése
(Bevezető) A Lissza�oni stratégia 2000��en történő
megfogalmazásakor az Amerikai Egyesült Államok gaz�asága még
követen�ő pél�aként szolgált az akkori tizenöt E�rópai Unió
tagállamának. Az USA akkori foglalkoztatási mutatói irányadóak
voltak az EU szá�mára, melyet a 2010�es évekre kívántak elérni,
átvéve ezzel a legversenyképese�� gaz�a�ság megtisztelő címét az
Egyesült Államoktól.
Manapság azon�an az Egyesült Államok gaz�asága nem nevez�ető a
leginká�� köve�ten�ő pél�ának, és nyilvánvaló az is, �ogy az
újonnan megjelent, feltörekvő gaz�aságok képezik a k�lcsfontosságú
növeke�ési pól�sokat a gaz�asági élet számára. A fő cél az Unió
számára így már nem az, �ogy a legversenyképese�� gaz�asággá
váljon, �anem jelenlegi gaz�asági erejének megőrzése és
csökkenésének megaka�ályozása, mely cél elérést a romló �emográfiai
m�tatók és az általános pénzügyi �elyzet romlása sem segí�ti elő.
Az E�rópa 2020 (E�rope 2020) stratégia is ezen cél elérésnek
jegyé�en született meg 2010 márci�sá�an, az E�rópai Bizottság
kez�eményezésé�ől ere�ően. A lefektetett cél egy „intelligens,
fenntart�ató és inkl�zív” növekedés elérése. Az ezen növekedés
elérését segítő faktorok pe�ig a t��ás és innováció, a
ren�elkezésre álló nyersanyagok hatékonyabb és „zöl�e��”
fel�asználása, valamint a magasa�� foglalkoztatottsági arány
elérése, kom�inálva a szociális és területi ko�ézióval.1
Min�ent összevetve az E�rópa 2020 stratégia a GDP 3%�ának
ráfor�ítását kívánja meg az R&D (k�tatás és fejlesztés)
kia�ásokra, mely által növel�etné a foglalkoztatottságot a 20 és 64
év közötti lakosság köré�en, a jelenlegi 69%�ról 75%�ra (ezen
célkitűzést a nők, i�ős�korúak foglalkoztatottságának növelésével,
valamint a �eván�orló m�nkások �atékonya��, a foga�ó társa�alom�a
történő �eilleszke�ésének elősegítése révén érné el), csökkentené a
felsőoktatás�an tapasztal�ató lemorzsoló�ást 15%�ról 10%�ra és
növelné a 30�34 év közötti népesség köré�en a felsőfokú
végzettséggel ren�elkezők arányát 31%�ról 40%�ra. A prog�ram
tová��á csökkenteni kívánja a szegénység és társa�almi kirekesztés
által veszélyez�tetett e�rópai polgárok arányát 20 millió fővel,
valamint az üveg�áz�atású gáz�ki�ocsátás mértékét 20%�kal az
1990�es mérték�ez képest (vagy 30%�kal �a a körülmények a�ottak) és
ezzel egy i�ő�en növelni szán�ékozik a megúj�ló energiaforrások
fel�asználási arányát a teljes arány 20%�ára és az
energiafel�asználás �atékonyságát is, szintén tová��i 20%�kal.2
Figyelem�e véve azt, �ogy a k�tatás és fejlesztési szektorra
for�ított kia�ások GDP��ez mért aránya az elmúlt évtize��en
változatlan�l valamivel 2% alatt mozgott és nem lát�atók olyan
le�etséges megol�ások, amikkel ez �grásszerűen növel�ető, ne�ezen
lesz elképzel�ető, �ogy ezt a célkitűzést miként fogja elérni az
Unió. Hasonlóképpen a fog�lalkoztatottsági m�tatókkal szem�en
kitűzött cél megvalósítása is sok kér�ést vet fel, mivel annak
aránya is cs�pán megközelítőleg 2,5%�os növeke�ést pro��kált az
elmúlt pár év�en. Tová��á azt is ne�éz megítélni, �ogy a
foglalkoztatottsági m�tatók mennyi�en kerültek a gaz�asági válság
�efolyása alá és milyen növeke�és lenne elér�ető e téren, �a az
E�rópai Unió gaz�asága maximálisan kilá�alna a válság okozta
�átrányok�ól.
Az felsőoktatás�an résztvevők arányának növelésére kitűzött
célok már jóval köny�nye��en megvalósít�atónak tűnnek, figyelem�e
véve azt, �ogy a fiatal pop�láció köré�en felsőoktatási
végzettséggel ren�elkezők aránya az �tó��i 10 év�en 22%�ról 33%�ra
nö�
MŰHELY
Valosag_2015_05_beliv.indd 12 2015.05.04. 16:20:04
-
HAJDÚ GERGELY: AZ EURÓPAI UNIÓ 2014–2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK...
13
veke�ett. Egy �asonló arányú növeke�és az elkövetkezen�ő 10
év�en könnyen 43% fölé vi�etné ezt az arányt, mely jóval túlm�tat a
kitűzött célokon. Hasonlóképpen a korai isko�lael�agyók arányának
csökkentése is megol��atónak tűnik, mivel a 2009�es évek�en mért
14,1%�os arány �elyett ma már nem teljes 10%�kal számol�at�nk.
Azon�an a csökkenés üteme az elmúlt évek�en némileg lass�lt, így
annak felgyorsítása tűnik szükségesnek a kitűzött cél elérése
ér�eké�en.3
A szegénység és társa�almi kirekesztés csökkentésére kitűzött
célok elérése ne�ezen megítél�ető. A �ivatalos statisztikai
kim�tatások �gyan erős csökkenést m�tatnak a szegénység és
társa�almi kirekesztéssel veszélyeztetettek számát illetően
(nagyjá�ól 10 millió fő), azon�an ez a fejlő�és maj��ogynem
kizárólagosan a 10 új közép� és kelet�e�rópai tagállamnak volt
köszön�ető, kiemelve Lengyelországot, a�ol a kim�tatások szerint
6,6 millió fővel sikerült csökkenteni ezt a számot.4
Az E�rópa 2020 által kitűzött célok csak akkor ér�etők el, �a a
korá��i tagállamok komoly erőkkel kez�enek �arcolni a szegénység és
társa�almi kirekesztés ellen, �e saj�nos az utóbbi években ezek a
mutatók lassú növekedést produkáltak ezen országokban. E��en az
eset�en is ne�ézséget okoz azon�an annak megítélése, �ogy ezen
negatív növeke�és milyen mérték�en ír�ató a gaz�asági válság
kontójára és milyen len�ületet a��at a jav�lás�oz a gaz�aság
fellen�ülése, mely által elér�etők lennének az E�rópa 2020
célkitűzései. Az érintett lakosság száma a „régi” tagállamok�an
megközelítőleg 7,2 millió, a teljes cél pe�ig ezen aránynak 10,7
millió fővel történő csökkentése, mely elérése igencsak kétséges. A
legújabb tanulmányok azonban nem adnak támpontot az�zal
kapcsolat�an, �ogy jelenleg �ány főre te�ető a szegénység és
társa�almi kirekesztés által veszélyeztetettek száma, az eltérő
tagállami sajátosságokra és mó�szerekre �ivat�kozva. Azon�an ez a
�elyzet elle�etetleníti az E�rópa 2020 ere�ményeinek maj�ani
értékelését, így ez sürgős megol�ásra vár.
Fontos megjegyezni azon�an azt is, �ogy a környezettel
kapcsolatos célkitűzések teljesítése felte�etőleg nem fog semmiféle
aka�ály�a ütközni. Ezen optimista feltéte�lezést az támasztja alá,
�ogy a környezettel kapcsolatos célok elérésé�en számos �niós
szintű sza�ályozás és ren�elet lesz a tagállamok segítségére. Ha�ár
az egyetlen olyan célkitűzés eseté�en, a�ol nincsenek érvény�en
�niós korlátozások, sza�ályozások (az energiafel�asználás
�atékonyságának 20%�kal történő növelése) az összesített tagál�lami
m�tatók jelentős mérték�en elmara�nak az e�rópai �niós
célkitűzésektől. Talán a legfontosa�� célja az E�rópa 2020
stratégiának az lenne, �ogy átlát�ató�� és �itele�se�� legyen
azáltal, �ogy kis számú, �e �gyanakkor elér�ető és konkrét célt
tűzzön ki maga és a tagállamok elé. Ez a gyors áttekintés is azt
m�tatja, �ogy az öt célkitűzés�ől legalá�� egy nem vagy csak nagy
ne�ézségek árán értékel�ető a tagállami szinten rejlő �ifferenciák
miatt, s, �ogy a tö��i négy célnál is kétséges, �ogy teljes
mérték�en elér��ető lesz�e.5
(Az Európai Unió háttérbe szorulása) Né�ány fontos területen
viszonylagos visszaesés figyel�ető meg. Először is, az EU
részese�ése a világ GDP�jé�ől ro�amosan csökken, miköz�en né�ány
feltörekvő ország gaz�asága egyre nagyo�� részt követel magának.6
Máso�szor, megfigyel�ető az, �ogy míg megközelítőleg egy évtize�e
az EU máso�ik �elyen állt a k�tatásra és fejlesztésre for�ított
kia�ások tekinteté�en az USA mögött, a��ra és fejlesztésre
for�ított kia�ások tekinteté�en az USA mögött, a���ig ez a �elyzet
mára már teljesen átalak�lt és Kína nagyon közel áll a��oz, �ogy
meg�előzze az E�rópai Uniót. Egyes számítások szerint, 2020�ra � �a
a �elyzet nem változik � jóval nagyo�� ráfor�ításokat fog
eszközölni e téren, egy �asonló arányú GDP�m�tatóval karöltve.
Egyes k�tatások szerint ez a szám akár a 40%�ot is elér�eti Kína
részéről, �a a
Valosag_2015_05_beliv.indd 13 2015.05.04. 16:20:04
-
14 HAJDÚ GERGELY: AZ EURÓPAI UNIÓ 2014–2020-AS TERVEZÉSI
IDŐSZAK...
jelenlegi ütem nem változik. Azon�an ez a külön�ség csökkenne,
akár el is tűn�etne �a a Europe 2020 célkitűzéseinek megfelelő
3%�nyi GDP�részt for�ítana az Unió a k�tatás és fejlesztés
költségeire.7
Az egyetlen aspekt�s, a�ol az E�rópai Unió relatív �áttér�e
szor�lása pozitív �atással szolgál, az a környezeti célkitűzések
területe. Az EU részese�ése a környezetre káros anyagok
kibocsátásá�an is ro�amos csökkenést m�tat, a Kiotói Jegyzőkönyv
által előírt érték�atárt 16%�kal múlja al�l, ami egy kifejezetten
pozitív ere�mény, különös tekintet�tel arra, �ogy az elmúlt
i�őszak�an a feltörekvő piacok ennek sokszorosával növeke�tek. Míg
a 2000. év�en az E�rópai Unió a környezetre káros anyagok
összesített értékének a 19%�át �ocsátotta ki, a��ig mára ez a szám
12% alá csökkent, és a 2020�as évre ez 10% alá fog menni. A
külön�ség érzékeltetése ér�eké�en szükséges megemlíteni, �ogy a
fel�törekvő ázsiai országok8 erre az i�őszakra nagyjá�ól 40%�ot
fognak a mag�kénak t��ni a károsanyag�ki�ocsátás végösszegé�ől. Ez
azt ere�ményezi, �ogy az Uniónak igazá�ól nem lesz szüksége komoly
erőfeszítésekre a��oz, �ogy elérje ezt a célt.9
(Pénzügyi piacok10) Az E�rópa 2020 stratégia kifejezett �talást
tesz a pénzügyi piacokra, �a�ár nem tűz ki semmilyen konkrét célt
ezekkel kapcsolat�an, és nem beszél konkrét számokról sem. Azonban
azzal mindannyian tisztában vagyunk – ezt a pénzügyi válság is
világossá tette szám�nkra �, �ogy a gaz�asági növeke�és
legfontosa�� alapeleme a pénzügyi stabilitás.
És habár a pénzügyi piacok liberalizálása már a Lisszaboni
Stratégiának is része volt, az ere�mény ezen a téren korántsem
nevez�ető kielégítőnek: a k�tatás és fejlesztés szek�tor�a történő
�efektetések GDP��ez mért aránya alig�alig növeke�ett. Ezért
ny�go�tan kijelent�etjük, �ogy a tőke egész E�rópá�an rossz�l
került elosztásra a múlt�an, �e kü�lönösen az e�rózóná�an. Ez
sürgős orvoslásra szor�l azáltal, �ogy a �efektetések
�até�konya��an kerülnek elosztásra, mely célnak az egyik
legfontosa�� tényezővé kell válnia a jövő�en. Végül pe�ig
kijelent�etjük azt, �ogy �árminemű növeke�és (�eleértve a
fog�lalkoztatottság terén eléren�ő növeke�ést) előfeltétele a
pénzügyi sta�ilitás �elyreállítása az eurózónában.
(Intelligens növekedés) A köz� és magánforrások�ól származó
k�tatási, fejlesztési és in�novációs �er��ázások szintjének el kell
érnie az Unió GDP�jének 3%�át, emellett jo�� feltételeket kell
teremteni e három tevékenységhez.11
2020�ra a foglalkoztatási arányt a 20 és 64 év közötti
m�nkavállalók köré�en 75%�ra kell emelni azáltal, �ogy tö��en
(különösen a nők, a fiatalok, az i�őse��ek, az alacsonyan képzettek
és a legális bevándorlók) jutnak álláshoz.
Javítani kell az iskolázottság szintjét, különösen az alá��i
területeken:• a lemorzsoló�ási arányt 10% alá kell csökkenteni;• el
kell érni, �ogy a 30 és 34 év közötti �niós lakosok legalá�� 40%�a
felsőfokú
(vagy azzal egyenértékű) végzettséggel rendelkezzen.12
(K+F / Innováció13) Cél: Az EU (köz� és magánforrás�ól származó)
GDP�jének 3%�át a k�tatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére
irány�ló �er��ázásokra kell for�ítani.14
Ha tisztán a ren�elkezésünkre álló a�atokat vesszük alap�l,
akkor vannak jó és rossz �írek egyaránt, azon�an a kép ennél jóval
árnyalta��. Min�enképpen pozitív tényezőként értékelen�ő az, �ogy a
válság és recesszió ellenére sikerült fenntartani a k�tatás és
fejlesz�tés szektor�an eszközölt �efektetéseket, különösképpen a
�ankszektor�an tapasztal�ató visszaesés ellenére figyelemreméltó ez
az ere�mény. Azon�an a fent említett ténynek van
Valosag_2015_05_beliv.indd 14 2015.05.04. 16:20:04
-
HAJDÚ GERGELY: AZ EURÓPAI UNIÓ 2014–2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK...
15
egy árnyol�ala is, mégpe�ig, �ogy az E�rópai Unió�an eszközölt
k�tatás és fejlesztés tár�gyú �efektetések már vagy egy évtize�e
nem ütik meg a kívánatos szintet, így cs�pán ezt a gyenge ere�ményt
sikerült megőrizni. Fontos ezért kiemelni, �ogy �a az Unió el
szán�é�kozik érni az E�rópa 2020 stratégiá�an lefektetett
innovációra vonatkozó célokat, akkor ettől a �osszú távon
megfigyel�ető tren�től sürgősen el kell szaka�nia, és nagymértékű
befektetéseket kell véghezvinnie a kérdéses területen.15
Azon�an azt �iztosra ve�etjük, �ogy mivel az Unió pénzügyi
ren�szere tová��ra is nagy nyomás alatt áll, a közkia�ások nem
fognak nagy mérték�en növeke�ni, követke�zésképpen, �a az E�rópa
2020 által kitűzött célt akarja elérni az Unió, akkor ezt a ter�et
az üzleti célú �er��ázásoknak kell csökkenteniük és erős növeke�ést
felm�tatni�k.16
A fentiek�ől ere�ően ér�emes levonn�nk né�ány következtetést.
Először is azt, �ogy az E�rópa 2020 által kitűzött 3%�os �atár
elégtelennek tűnik, mivel a k�tatás és fejlesztési szektor
túlságosan is a fel�olgozóipartól függ. Az Uniónak egy szélese��
innováció�fo�galmat szükségeltetne �asználnia, ilyen le�etne
pél�á�l az immateriális tőke fogalmának használata.17 Egy
úgynevezett immateriális�tőke in�ex �asználata elősegít�etné a
tagálla�mok közötti rangsor kialakítását az innováció kér�ésé�en.
Fontos kiemelni azt is, �ogy a mediterrán országok18 nem for�ítanak
kellő erőforrásokat az innováció előmoz�ítására, melynek
változatlanul maradása nagyban veszélyeztetheti ezen országok
gazdasági stabi�litását az elkövetkezen�ő évtize�ek�en.19
A fentiekben kifejtett módszer nagyban növelhetné az egyes
tagállamok beruházási rátáját és elősegít�etné az egyes tagállamok
gaz�aságának szolgáltatás� és t��ásalapú gaz�aságokká történő
transzformációját.20
(Foglalkoztatás) Cél: Biztosítani kell, �ogy a 20�64 évesek
köré�en a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%�ot.21
Az Európa 2020 máso�ik fontos célkitűzése a foglalkoztatottsági
m�tatók javítása a 20 és 64 éves lakosság köré�en, mégpe�ig 69%�ról
75%�ra. A 70%�os �atárt már 2008��an elérték a tagállamok, azon�an
a recesszió okozta negatív �atások miatt ez a m�tató visszaesett
2010��en 68,8%�ra.22 A tapasztal�ató visszaesés min�en tagállamra
kiterje�t, azonban a legjobban érintett tagállamok Spanyolország és
Írország voltak.
Min�amellett szükséges megjegyezni, �ogy a visszaesés a válság
mélységé�ez mérten nem volt jelentős, sőt, jóval alacsonya��, mint
amit az Egyesült Államok�an tapasztal��att�nk. Számos vita zajlott
azzal kapcsolat�an, �ogy ez a visszafogott csökkenés minek volt
köszön�ető. Egyöntetű álláspont alak�lt ki arról, �ogy min�ez a
szociális vé�ő�áló fejlettségének volt köszön�ető.23 Az is
megemlíten�ő azon�an, �ogy az Unió gaz�aságá�nak a válság�ól
történő felépülését követő évek�en sem vár�ató jelentős jav�lás a
foglal�koztatottság kérdésében.24
Visszatérve az eléren�ő célokra, megállapít�ató, �ogy a
legfontosa�� tényező elő�éren�ő célokra, megállapít�ató, �ogy a
legfontosa�� tényező elő�ren�ő célokra, megállapít�ató, �ogy a
legfontosa�� tényező elő�ször is a lakosság képzettségi szintjének
az emelése, mely az elsőszámú mozgatórugója le�etne a
foglalkoztatottsági arányok javítását ere�ményező folyamatoknak.
Fontosak le�etnek tová��á a m�nkaerő�piacot érintő reformok is,
a�ogy történt ez Németország eseté�en (megjegyzen�ő azon�an, �ogy
az előrem�tatások szerint ezek a reformok nem fognak jelentős
előrelépést ere�ményezni az átlagos e�rópai tagállamokkal szem�en).
Megállapít�ató az is, �ogy a 2001 és 2008 közötti i�őszak�an
tapasztal�ató foglalkozta�tottsági arány növeke�ésé�en elsősor�an a
női m�nkavállalók képzettségi szintjének ja�v�lása játszott
szerepet, mely a felsőoktatás�an végzettséget szerzett nők számának
növe�ke�ésének köszön�ető. Különösen igaz az a megállapítás, �ogy a
legnagyo�� m�nkaerő potenciál a női m�nkavállalók�an rejlik a két
nagy me�iterrán tagállam, Spanyolország és
Valosag_2015_05_beliv.indd 15 2015.05.04. 16:20:04
-
16 HAJDÚ GERGELY: AZ EURÓPAI UNIÓ 2014–2020-AS TERVEZÉSI
IDŐSZAK...
Olaszország eseté�en.25 Egy ilyen téren történő előrelépés
jelentős jav�lást ere�ményez��etne az említett két tagállam,
valamint az egész E�rópai Unió gaz�aságá�an. Egyértelmű az is, �ogy
az Egyesült Államok foglalkoztatottsági m�tatói a gaz�asági válság
előtt is a felsőoktatás�an részesülők és képzettséget szerzők magas
számának volt köszön�ető, mely megállapítás világossá teszi, �ogy
�a az Unió el akarja érni az E�rópa 2020 straté�giá�an lefektetett
célokat, akkor első�leges prioritású az oktatási m�tatók
javítása.26
(Oktatás) Cél: A lemorzsoló�ási arányt 10% alá kell csökkenteni
és el kell érni, �ogy a 30 és 34 év közötti �niós lakosok legalá��
40%�a felsőfokú végzettséggel ren�elkezzen.27
Az oktatás kérdése kiemelten fontos nemcsak az innovációs célok
elérése ér�eké�en, �e a foglalkoztatottsági m�tatók javításának
kér�ésé�en is. Mint az már korá��an említés�re került, az
első�leges cél most a végzettségi szint női lakosság köré�en
történő emelése. Az alapvető elképzelés a��ól ere�, �ogy a
tec�nológiai fejlettség okán a m�nkáltatók a képzett
m�nkavállalókat részesítik előny�en az alacsonya�� fokú
képzettséggel ren�elke�zőkkel szem�en. A tec�nológiai fejlettség
tová��i előretörésével a képzett m�nkavállalók iránti igény tovább
fog növekedni és a kevésbé képzett munkavállalókkal szemben pedig a
kereslet rohamos csökkenésével lehet számolni. Ezt a jelenséget
angol szakkifejezéssel élve „skill��iase� tec�nological
c�ange28”�ként említi a szakiro�alom.29 Fontos kiemelni azt, �ogy a
fente�� tett megállapítások a fiatala�� generációkra �atványozottan
érvénye�sek, mivel ez az a korosztály akik sokkal nagyo��
könnye�séggel sajátítják el és teszik mag�kévá a legúja�� tec�nikai
vívmányok által nyújtott le�etőségeket.30
A fentiek tükré�en egyáltalán nem meglepő, �ogy az E�rópa 2020
stratégia kitün�tetett figyelmet szentel az oktatás témakörének,
igazolva ezzel a külön�öző k�tatások ere�ményeit, melyek az
oktatást első�leges fontosságúnak nevezték meg a gaz�asági
növeke�és szempontjá�ól. A stratégia nem kevese�� mint 40%�ra
kívánja emelni a fel�sőfokú végzettséggel ren�elkezők arányát a
30�34 éves lakosság köré�en.31 A jelenlegi tren�ek alapján, ez a
célkitűzés elér�etőnek tűnik a 2020�as évre, mivel az E�rópai Unió
az ilyen végzettséggel ren�elkezők arányát a 2000 és 2010 közötti
évtize��en 11,2%�kal növelte. Ezért a�szolút nem tűnik kizártnak
egy tová��i 6,4%�os növeke�és elérése az elkövetkezen�ő
évek�en.32
Összegzésképpen meg kell említeni, �ogy a célok elérése
ér�eké�en elsősor�an a me�iterrán tagállamoknak � közülük is főként
Olaszországnak � komoly erőfeszítése� közülük is főként
Olaszországnak � komoly erőfeszítése�ket kell tenniük annak
ér�eké�en, �ogy növeljék a felsőfokú végzettséggel ren�elkezők
számát állampolgáraik között. Tová��á Németországnak és A�sztriának
le�etséges, �ogy szükséges a ��ális oktatási ren�szerüket egy
t��ományosa�� megközelítést követő ren��szerre cserélni, mely
jo��an megfelel a ma elfoga�ott felsőoktatási tren�eknek, ezen
felül a német és osztrák kormányoknak ra�ikális mérték�en
szükségeltetne emelniük a felső�oktatásra for�ított kia�ásaikat,
annak ér�eké�en, �ogy tová��ra is az élvonal�an tartsák
gaz�aság�kat és a felsőoktatási intézményeik által nyújtott képzés
minőségét. Ezen jelen�tős és ra�ikális változtatások nélkül a
felsőoktatási szektor�an min�két nemzet veszély�e so�or�atja a
jelenleg fennálló kiváló minőségű életszínvonal tová��i
fenntartását a jövő évtizedeiben.33
Végezetül pe�ig szólni kell az egyik e��ez a terület�ez
kapcsoló�ó eléren�ő célról, mégpe�ig, �ogy az E�rópai K�tatási
Térség (ERA � E�ropean Researc� Area)34, 35 tervét valósággá és
minél �atékonya��an műkö�ővé kell tenni, mivel e nélkül a kiváló,
�e kü� nélkül a kiváló, �e kü�nélkül a kiváló, �e kü�lön�öző
tagállamok területén el�elyezke�ő e�rópai egyetemek nem lesznek
képesek �até�konyan együttműkö�ni és egy úgynevezett szinergik�s
�atást kiváltani, úgy, a�ogyan ezt megelőzően az Egyesült
Államok�an történt. Egy műkö�őképes E�rópai K�tatási Térség
Valosag_2015_05_beliv.indd 16 2015.05.04. 16:20:04
-
HAJDÚ GERGELY: AZ EURÓPAI UNIÓ 2014–2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK...
17
nélkül egész Európa gazdasági stabilitása és polgárainak jóléte
kerülhet veszélybe. Ehhez a célkitűzés�ez természetesen
�ozzákapcsoló�ik az is, �ogy az e�rópai egyetemeknek mi�nél
�atékonya��an kell műkö�niük és minél magasa�� színvonalú képzést
nyújtaniuk.36 Az E�rópai Unió nagy versenytársa, nevezetesen Kína
eseté�en �gyan nem �eszél�etünk magasa�� színvonalú és kiváló��
egyetemekről, mint azt tesszük E�rópa eseté�en, azon�ínvonalú és
kiváló�� egyetemekről, mint azt tesszük E�rópa eseté�en,
azon�nvonalú és kiváló�� egyetemekről, mint azt tesszük E�rópa
eseté�en, azon��an Latin�Amerikától és Afrikától eltérően, Kíná�an
már i�ejekorán felismerték a felső�oktatási ren�szer és ezen �elül
az egyetemek színvonal�emelésének szükségességét, így felte�etőleg
nem fog �osszú i�ő�e telni mire ez a �elyzet megváltozik és E�rópa
e téren is komoly versenytársra talál Kína személyé�en, aki így a
jelenleg is kitűnő gaz�asági és innovációs m�tatóit az egek�e
repít�eti, a le�agyás veszélyével fenyegetve az E�rópai Uniót.37
Nyilvánvaló te�át, �ogy az oktatás (és legfőképpen a felsőoktatás)
minőségének növelése egy úja�� közös, egész E�rópára kiterje�ő
fela�at.
(A fenntartható növekedés) Célkitűzése az E�rópa�szerte folyó
k�tatási tevékenységek és az e�rópai innovációs politika
megalapozása, azok egy irány�a terelésének segítése, és ezáltal a
25 �niós tagállam gaz�asági jövőjének, illetve versenyképességének
�iztosítá�sa.38 A fenntart�ató növeke�éssel kapcsolatos célok, az
alacsony szén��ioxi��ki�ocsátású, versenyképese�� gaz�aság
létre�ozása, amely �atékonyan és fenntart�ató mó�on aknázza ki a
természeti forrásokat, a környezet vé�elme, a ki�ocsátás
csökkentése és a �iológiai sokféleség megőrzése, az E�rópa vezető
szerepé�ől következő előnyök kamatoztatása az új, környezet�arát
tec�nológiák és termelési mó�szerek kifejlesztése során, a hatékony
és intelligens villamosenergia��álózatok kiépítése, az �niós
�álózatok kiaknázása révén to�vá��i versenyelőnyök �iztosítása a
vállalkozások (különösen a kis fel�olgozó�vállalatok) számára, az
üzleti környezet javítása, különösen a kis� és középvállalkozások
számára, valamint a fogyasztók minél nagyo�� mértékű támogatása
annak ér�eké�en, �ogy tájé�kozott döntéseket hozzanak.39, 40
(Inkluzív növekedés) Az inkl�zív növeke�éssel kapcsolatos fő��
célok közt első az e�� közt első az e��az eu�rópai foglalkoztatási
arány növelése, mely eset�en a legfő�� célkitűzés az, �ogy
különö�sen a nők, a fiatalok és az i�őse��ek számára tö�� m�nka�ely
és jo�� állások álljanak rendelkezésre.
Fontos még a készségek�e és a képzés�e történő �er��ázás révén
annak elősegítése, �ogy az em�erek, függetlenül életkor�któl,
képessé váljanak az előttük álló változások felmérésére és a
változások kezelésére, a m�nkaerőpiacok és a jóléti ren�szerek
mo�er�moder�nizálása, valamint annak �iztosítása, �ogy a növeke�és
előnyei�ől az EU valamennyi területének haszna származzék.41
(Szegénység / társadalmi kirekesztés elleni küzdelem) Cél:
Legalább 20 millióval csök�kenjen azok száma, akik nyomor�an és
társa�almi kirekesztettség�en élnek, illetve akik esetében a
szegénység és a kirekesztés reális veszélyt jelent.42
Az E�rópa 2020 által kitűzött céllal kapcsolatos szociális
ko�éziós m�tatók meglepő mó�on némi fejlő�ést m�tattak az elmúlt
pár év�en, mely különösen a ren�kívül intenzív recesszió és a
m�nkanélküliség nagymértékű növeke�ése ellenére meglepő, ám mégis
egy folyamatos és egyenletes előrelépés tapasztal�ató. A �ivatalos
statisztikák szerint tö�� mint 10 millió ember került ki a
szegénység és a társadalmi kirekesztés által veszélyez�tetettek
�almazá�ól az elmúlt évek�en. Ez a fejlő�és kiváltképp a 10
„áttérő” országban (különösen Lengyelország�an, a�ol megközelítőleg
6,6 millióval csökkent a veszélyezte�tettek száma) tapasztal�ató
előrelépésnek köszön�ető. A fejlő�és legfő�� mozgatór�gója
Valosag_2015_05_beliv.indd 17 2015.05.04. 16:20:04
-
18 HAJDÚ GERGELY: AZ EURÓPAI UNIÓ 2014–2020-AS TERVEZÉSI
IDŐSZAK...
pe�ig min�enképpen az volt, �ogy Lengyelország kevés�é volt
érintett a pénzügyi és gaz��asági válságtól (a GDP�je még azok�an
az évek�en is pozitív volt, amikor a legnagyo�� gaz�aságú országok
� Németország, Franciaország, Olaszország st�. � tekinteté�en
jelen�tős visszaesés volt tapasztal�ató).43
Az E�rópa 2020 stratégiának megfelelően a 10 „áttérő” országnak
tová��i 3,5 millió�áttérő” országnak tová��i 3,5 millió�” országnak
tová��i 3,5 millió�val szükséges csökkentenie a szegénység és a
kirekesztés által veszélyeztetettek számát. A tová��i 16,6 milliós
számot (�ogy elér�essük a stratégia által kitűzött 20 milliós célt)
a „régi” tagállamoknak kellene elérniük (pl�sz Málta és Cipr�s). A
�ivatalos cél e csoport számára azon�an a szegénység és a
kirekesztés által veszélyeztetettek számának 7,2 mil�lióval történő
csökkentése. Azon�an nyilvánvaló, �ogy az E�rópa 2020 stratégia
által e téren kitűzött ere�mény elérése sem lesz egyszerű.
Figyelemmel kell lennünk tová��á arra a tényezőre is, �ogy a
gaz�asági válság okozta ki�atások miatt nem tekint�etjük az elmúlt
i�őszakot általánosnak, ezért még i�ő�e telik annak meg�atározása,
�ogy a válság�ól történő „kigyógy�lás” önmagá�an milyen jav�lást
fog �ozni e tekintet�en és milyen mértékű �eavatkozásra lesz
szükség a tagállamok részé�ről. �r�ekességként még szükséges
megemlíteni, �ogy a szegénység és a kirekesztés által
veszélyeztetettek száma számos tagország�an nem volt nyilvántartva
a 2005�ös év előtt, ezért egy úja�� tényező is ne�ezíti a jövő�eli
célok tisztánlátását.44 A kitűzött 20 milliós cél pe�ig csakis és
kizárólag akkor ér�ető el, �a a tagállamok erőn felül teljesítenek
a gaz�asági válság�ól történő kilá�alás�an és a gaz�aság�k
újjáépítésé�en, s váratlan sikereket fognak elérni a szegénység és
társadalmi kirekesztés ellen folytatott küzdelmükben.45
Azt min�enképpen megállapít�atj�k, �ogy az a�ott tagállam
kormányának �atalmas szerepe van a szegénység és a társa�almi
kirekesztés elleni küz�elem�en, akárcsak az elő���iek�en már
tárgyalásra került innovációs és oktatási fejlesztések�e történő
�efektetések�ben.46 Végül pe�ig említést szükséges tenni arról a
megfigyelésről is, �ogy az úgynevezett „összehangolt országok”47, a
skan�ináv országok�oz �asonlóan, képesek voltak a szegénység és
kirekesztés elleni küz�elem�e