Vállalkozások gazdasága Számviteli, adózási és társadalombiztosítási ismeretek

Vállalkozások gazdasága

Számviteli, adózási és társadalombiztosítási ismeretek

TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0032

A projekt neve: A Berettyó-Körös Térségi Integrált Szakképző Központ modell létrehozása

Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek

Adóhatósághoz történő bejelentkezés

A gazdasági társaság cégbejegyzési kérelme alapján az adózás rendjéről szóló törvényben előírt adatokat a cégbíróság továbbítja az illetékes adóhatósághoz. Amennyiben ezek az a adatok nem álltak teljes egészében rendelkezésre, akkor a bejegyzést követően 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak.

Amennyiben a gazdasági társaság a főtevékenységén kívül további tevékenységeket kíván végezni, azt is az illetékes adóhatóságnak kell bejelentenie. Csak a bejelentést követően kezdheti meg azokat.


Bankszámla nyitási kötelezettség

A gazdasági társaság köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, ezért bankszámlaszerződést kell kötnie.

A bankszámlanyitásra kötelezett adózó, az adószámának közlésétől számított 15 napon belül köteles ennek eleget tenni.

A bankszámlaszámot a pénzintézet (bank) közli a cégbírósággal és az adóhatósággal.

Egy vállalkozás akár több bankszámlát is nyithat és tarthat fent.


A székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatok helyi adónyilvántartásához is 15 napon belül be kell jelentkezni.

További kötelezettség a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz történő bejelentési kötelezettség.

A vállalkozás a tevékenységétől függően köteles a működéséhez szükséges engedélyeket beszerezni.

A telephely engedély és a működési engedély esetében a helyileg (területileg) illetékes jegyző jár el. Egyes tevékenységek végzéséhez további hatósági engedélyek szükségesek.

Bizonyos tevékenységek végzésénél bejelentési kötelezettség áll fenn.

Telephely engedély

1. A bejelentés-köteles ipari tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma:

I. Az ipari tevékenység végzőjének adatai1. Az ipari tevékenység végzőjének1.1. neve:1.2. székhelye: 1.3. cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói nyilvántartási száma:II. Telep adatai1. Telep1.1. tulajdonosa:1.2. címe:1.3. helyrajzi száma:1.4. használatának jogcíme2. Telepen folytatni kívánt ipari tevékenység(ek):

Telephely engedély

3. Használnak-e a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben

a) külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést: Igen / Nem

b) külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó éghető vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt: Igen / Nem

c) ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket: Igen / Nem

d) legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV, vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert: Igen / Nem

e) nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomáson cseppfolyós vagy cseppfolyósított, illetve sűrítettgáz-üzemanyagtöltő-berendezést: Igen / Nem

Telephely engedély

4. Telep üzemeltetésének időtartama, műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével:

III. Csatolt okiratok:

1. nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében a telep használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)

2. haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat

IV. Keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője)

Telephely engedély

2. A telepengedély-köteles ipari tevékenység folytatásának engedélyezéséről szóló kérelem kötelező adattartalma

Megegyezik az előzőekben leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a csatolt iratok között szerepelnie kell a telep helyszínrajzának is.

A telephelyengedélyről a 358/2008. (XII. 31.) Kormány rendelet rendelkezik.

Működési engedély

A kereskedelmi tevékenység folytatásához a kereskedő bejelentési kötelezettségét a helyi jegyző felé teljesíti.

Erről a jegyző nyilvántartást vezet, mely nyilvános, és az önkormányzat honlapján megtalálható.

A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak.


A bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma

I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye;2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma;3. a kereskedő statisztikai száma;4. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint:

4.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében címek),4.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az

útvonal jegyzéke,4.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő

kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy - ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed - a megye, illetve az országos jelleg megjelölése;


5. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája; 6. amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet

6.1. a napi/heti nyitva tartási ideje,6.2. tulajdonosa,6.3. címe, helyrajzi száma,6.4. használatának jogcíme,6.5. elnevezése,6.6. alapterülete (m2),6.7. vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége,6.8. a vásárlók könyve nyomtatvány azonosító

adatai és használatba vételének időpontja;


7. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt

7.1. termékek megnevezése és sorszáma, illetve ebből7.2. a jövedéki adó alá eső termékek;

8. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege:

8.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység 8.2. kiskereskedelem, megjelölve a vendéglátást,

amennyiben ilyen tevékenységet folytat,8.3. nagykereskedelem;

9. a kereskedő nyilatkozata kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban arról, hogy

9.1. kíván-e szeszesital-kimérést folytatni, illetve9.2. kíván-e az üzletben vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatást nyújtani, műsoros előadást, táncot, továbbá a szerencsejátékot szervezni rendezni .


II. Csatolt okiratok1. nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet

esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);

2. haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;

3. közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

III. Keltezés, a bejelentő aláírása, bélyegzője


A kereskedőnek a kizárólag üzletben forgalmazható termék forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedély iránti kérelmet az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtania.

A jegyző a kereskedő kérelmére a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik.

A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják.


A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a nyilvántartásba veszi és a igazolást ad ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi.

A kereskedő a működési engedély megadását követően az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző öt munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek.


A működési engedély iránti kérelem kötelező adattartalma

I. A kereskedő és az üzlet adatai1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye;2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma;3. a kereskedő statisztikai száma;4. az üzlet

4.1. a napi/heti nyitva tartási ideje,4.2. tulajdonosa,4.3. címe, helyrajzi száma,4.4. használatának jogcíme,4.5. elnevezése,4.6. alapterülete (m2);


5. üzletek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt5.1. üzletköteles termékek, megnevezése,

sorszáma,5.2. egyéb termékek megnevezése, sorszáma, illetve ebből,5.3. a jövedéki adó hatálya alá eső termékek

megnevezése;6. üzletek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege:

6.1. kiskereskedelem,6.2. nagykereskedelem;

7. üzletek szerinti bontásban a kereskedő nyilatkozata arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban szemle megtartását.


II. Csatolt okiratok1. nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet

esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);

2. haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;

3. közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

III. Keltezés, a kérelmező (bejelentő) aláírása (bélyegzője)

Szakhatóságok

Mind a telephely, mind pedig a működési engedély megadásánál a további szakhatóságok jár(hat)nak el és egyúttal ellenőrizhetik is a tevékenység folytatását: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

(ÁNTSZ) Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi

Felügyelőség Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (ha műemlék) Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Rendőrkapitányság Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Számviteli kötelezettség

A gazdasági társaságok gazdálkodásukat a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell hogy nyilvántartsák.

Kivételt képeznek ez alól azok a közkereseti és betéti társaságok, amelyek az EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) törvény szerint teljesítik az adófizetési kötelezettségüket. A Bt. és Kkt. eldöntheti, hogy az EVA, vagy a Számviteli törvény alapján vezeti nyilvántartásait.

A Kft. is tartozhat az EVA hatálya alá, de még ebben az esetben is a számviteli törvény szerint kell vezetnie a nyilvántartásait.

Könyvvezetési kötelezettség

Könyvvezetési kötelezettség: az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére ható gazdasági eseményekről a kettős, vagy az egyszeres könyvvitel szabályai szerint, folyamatos nyilvántartást vezet. A könyveket, és azokat alátámasztó nyilvántartásokat a számviteli rendre és más jogszabályokban előírt bizonylatokra kell alapozni.Az egyéni és társas vállalkozásokra is vonatkozik.A gazdasági társaságok csak kettős könyvvitelt alkalmazhatnak.


A könyvek és nyilvántartások vezetésének legfontosabb követelményei:

A jogszabályban előírt bizonylatok alapján készüljön,

Időrendi sorrendben folyamatosan,

Az adót és költségvetési támogatásokat meghatározó adatokat (adókötelezettség, adó

megfizetése, támogatások igénybevétele) és bizonylati hivatkozásokat tartalmazza.

Az ellenőrzés lehetőségét biztosítsa.


Alapnyilvántartások: Naplófőkönyv Pénztárkönyv

Köteles vezetni: Az ÁFA levonási jogot érvényesítő, Tevékenységét egyéni vállalkozóként végző (kivéve

az EVA szerinti adózást végzők, ők bevételi nyilvántartást vezetnek)

Alkalmazottat vagy segítő családtagot foglalkoztatók.

Vezetése az egyszeres könyvvitel szabályai szerint történik, pénzforgalmi szemléletű, csak a pénzmozgásokat rögzíti. (a pénzügyileg rendezett tételek kerülnek bele)

Számviteli bizonylatok

Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.

Számviteli bizonylatok

A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

A számviteli bizonylatot magyar nyelven kell kiállítani. A bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők.

Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a számviteli törvény előírásainak.

A gazdasági műveletekről készült összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

Számlaadási kötelezettség

Az adóalany köteles az általa teljesített értékesítésről és szolgáltatás nyújtásáról számlát, illetve egyszerűsített számlát, kézpénzes fizetésnél egyes esetekben nyugtát kibocsátani.

A nyugta olyan szabvány szerinti adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat, amely legalább az alábbi adatokat tartalmazza: Sorszám Kibocsátó neve, címe, adószáma Kibocsátás kelte Fizetendő összeg (Aláírás – nem kötelező)

Az APEH által érvényesített pénztárgépek pénztári blokkja nyugtának felel meg.

A nyugta

A nyugtatömbök kétlaposak. Kitöltésük után az első, eredeti (zöld színű) példány illeti meg a

vevőt, a másodpéldány (fekete színű) a tömbben marad, és

utána pedig a könyvelésre kerül.

Amennyiben valamilyen oknál fogva a vállalkozásnál működő és az APEH-hez bejelentett pénztárgép nem üzemel (pl.: áramszünet), akkor az átmeneti időszakban a pénztárgép nyugtája helyettesíthető az előbb nevezett nyugtatömbből történő nyugta adásával.

A számla

A számlának a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Fel kell tüntetni:Sorszám (a szigorú számadású számlatömbön már

eleve szerepel)Kibocsátó neve, címe, adószáma (általában egy

előre elkészített bélyegzővel könnyen és gyorsan megoldható)

Vevő neve, címe (korábban kérték, hogy kézzel legyen kitöltve, azaz két bélyegző lenyomat ne legyen egy számlán, de ma már ez is megoldható bélyegzővel)

A számla

Teljesítés időpontja, számla kelte, fizetés módja és határideje - készpénzes fizetéskor azonnal, átutalással történő fizetés esetében a teljesítést követően maximum 15 napon belüli ki kell állítani a számlát. (Jelenleg még ennél is szűkebb határidőt javasol az APEH, lehetőleg a teljesítés napján kerüljön kiállításra a számla, de legkésőbb a teljesítésigazolás átvételekor.)

Termék, vagy szolgáltatás megnevezése (termékeknél az úgynevezett VTSZ szám (vámtarifaszám) feltüntetése, a szolgáltatásoknál pedig az SZJ (szolgáltatási jegyzékszám) feltüntetése –nem kötelező elem, ha a normál (25%) ÁFA körébe tartozik, de megkönnyíti a könyvelést és az esetleges APEH ellenőrzést.)

A számla

Mennyiségi egység (Pl: db, m2, fm,) és egységárTermék, vagy szolgáltatás adó nélkül számított

ellenértéke (azaz a mennyiség egység és egységár szorzata)

A felszámított adó százalékos mértéke (amennyiben a számlakibocsátó adó fizetésére nem kötelezett, vagy pedig az ÁFA törvény szerint az adott tevékenység adó mentes, a számlában nem tüntethet fel áthárított adó összeget)

A számla végösszege számmal és betűvelAláírás – nem kötelező elem, e nélkül is el kell

fogadni a számlát.

A számla

A számlatömbök általában három laposak: Az első példány (zöld színű) illeti meg a termék

megvásárlóját, illetve a szolgáltatás igénybevevőjét, A második példány (piros színű) kerül a könyvelésre, A harmadik példány (fekete színű) pedig a tömbben marad.

Amennyiben a vevő igényli, úgy két példányban is megkaphatja a számlát, ebben az esetben négylapos tömböt kell használni, melyből: Az első kettő (egy zöld és egy piros színű) illeti meg a

termék megvásárlóját, illetve a szolgáltatás igénybevevőjét, A harmadik példány (piros színű) kerül a könyvelésre, A negyedik példány (fekete színű) pedig a tömbben marad.

A számla

Amennyiben átutalási számla kerül kiállításra, akkor a számlán külön megjelölésre kerül az a bankszámla szám, melyre az utalást teljesíteni kell.

A kézzel írt számla kitöltése esetén a fel nem használt sorokat ki kell húzni.

A kézpénzes számla kiállításakor a számlán fel kell tűntetni a „Fizetve” feliratot.

Számlát kell kiállítani az ügyfél (vevő, szerződő fél) kérésére, illetve 900.000,- Ft feletti vásárlás esetén.

A számla és nyugta javítása

Kézi számla és nyugta esetén a javítás az eredeti példánynak a tőpéldányokra való visszahelyezésével, és így történő javítással oldható meg.

Az eredeti bejegyzést át kell húzni úgy, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon, és a helyes új adatot az áthúzott szám vagy szöveg fölé kell írni.

Több jegyből álló szám javítása esetén, ha csak egy számjegy hibás, akkor is az egész hibás számcsoportot át kell húzni, és fölé kell írni a helyes teljes számcsoportot.

A hibás bejegyzést minden példányon javítani kell, fel kell tüntetni a javítás dátumát, és a helyesbítést végzőnek alá kell írnia.

A számla és nyugta javítása

Hiányosan kiállított, szabálytalanul javított vagy olvashatatlan számlát vagy nyugtát (bizonylatot) vissza kell küldeni a kiállítónak.

A javítás történhet úgy is, hogy érvénytelenítjük a számlát, vagy nyugtát (bizonylatot), és új számlát, vagy nyugtát (bizonylatot) állítunk ki.

Ilyenkor az eredeti példányt vissza kell tenni a tömbbe, és ott kell megőrizni a tőpéldányokkal együtt. A teljes számlát át kell húzni és „Rontott” felirattal ellátni.

Az elektronikus úton kibocsátott számla

Számlát elektronikus úton kibocsátani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.

Ennek érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát:az elektronikus aláírásról szóló törvény

rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy

Az elektronikus úton kibocsátott számla

az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani.

Ennek feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról.

Továbbá számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője megkapja.

Gépi számla javítása

A gépi adathordozón lévő adatok helyesbítéséről, javításáról jegyzéket kell vezetni, és ezt a bizonylatokkal együtt meg kell őrizni.

Gépi számla esetében a kézzel történő javítás tilos, mert a számla hitelessége sérül!

Helyesbítő és stornó számla

Mikor melyiket?1. Helyesbítő, ha a gazdasági esemény

megtörtént, de nem megfelelően dokumentálták, vagy utólag árengedményt adtak.

2. Stornó, ha a gazdasági esemény meg sem történt érvénytelenség, vagy elállás miatt, illetve ha az előleg visszafizetésre került. Ezen kívül, ha számítógéppel kiállított számlában utólag hibát észlelünk, vagy ha az előállítás során hiba történik (pl. a nyomtatóban elakad a papír). Tulajdonképpen nullára történő helyesbítést jelent!

Helyesbítő és stornó számla

Kötelező adattartalma1. Kibocsátás kelte2. Sorszáma3. Hivatkozás arra a számlára, amelynek

adattartalmát módosítja4. Az eladó és a vevő neve, címe és bármelyikük

adószáma, ha azt az eredeti számla is tartalmazta

5. A számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint

6. A módosítás természete, számszerű hatása

Üzleti év és beszámolási kötelezettség

Az üzleti év eltérő rendelkezés hiányában megegyezik a naptári évvel. Kivételek például: előtársasági időszak, végelszámolási, felszámolási időszak.

Beszámolási kötelezettség: a vállalkozó működéséről, vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzetéről az üzleti év zárását követően, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni, magyar nyelven. Társas vállalkozásokra terjed ki. (kivéve az EVA-sokat)

Beszámolási kötelezettség

Célja: a gazdaság szereplőinek döntéseik megalapozásához szükséges valós, megbízható információkkal való ellátása.

A beszámoló három részből áll:1) Mérleg, amely a vagyoni helyzetet2) Eredménykimutatás, amely a

jövedelmezőséget3) Kiegészítő melléklet, amely az előző kettő

magyarázatát mutatja be.A beszámolót, valamint az azt alátámasztó

főkönyvi kivonatot – tíz évig, a számviteli bizonylatokat - nyolc évig kell olvasható formátumban megőrizni.


A számviteli törvény négy lehetőséget biztosít a beszámoló formájára:1) Éves beszámoló2) Egyszerűsített éves beszámoló3) Egyszerűsített beszámoló4) Összevont (konszolidált) éves beszámoló

A beszámoló formáját meghatározó tényezők:1) Az éves árbevétel nagysága2) A mérleg főösszege3) A foglalkoztatottak száma4) A könyvvezetés módja


Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni, ez azonban nem része az éves beszámolónak.

Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről - a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján - a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon.

Könyvvizsgálat

A jogszabályi előírásoktól, illetve a társaság legfőbb szervének döntésétől függően a beszámolót független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

A könyvvizsgáló azt ellenőrzi, hogy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy valós képet ad a társaság pénzügyi, vagyoni helyzetéről, a működés eredményességéről.

A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

Letétbe helyezés és nyilvánosságra hozatal

A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles az elfogadott éves beszámolót, és a könyvvizsgálói záradékot a független könyvvizsgálati jelentéssel, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegforduló napjától számított 150 napon belül letétbe helyezni.

A letétbe helyezett éves beszámoló a könyvvizsgálói záradék és a könyvvizsgálói jelentés nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet.


Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot, a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni.

Ennek úgy tettek eleget, hogy az éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot, a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt egy-egy eredeti vagy hiteles másolati példányban megküldték a céginformációs szolgálatnak.

Az előbb nevezett dokumentumokat a társaság székhelyén is a tagok és alkalmazottak részére hozzáférhetővé kell tenni.


Változás: 2009. május 1. után a cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz - a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében - elektronikus űrlapot kell mellékelni.

A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.

A mérleg

A mérleg olyan kétoldalú vagyonkimutatás, amely az adott üzleti évi időpontra (a fordulónapra) vonatkoztatva összevontan, pénzértékben tükrözi egyrészről azt, hogy a vállalkozás vagyona milyen eszközökben testesül meg, másrészt mutatja az eszközök finanszírozási forrását, eredetét.

A mérleg tehát kétféle megközelítésben, azon belül jellemzőik alapján csoportosítva mutatja be a vagyonelemeket.

A mérleg két oldalának (eszközök és források) meg kell egyeznie.

A vállalkozás két séma közül választhat: az „A” változat mérlegszerűen tartalmazza az előbbieket, a „B” változat pedig lépcsős elrendezésben.

A mérleg

Eszközök oldalEszközök = Befektetett eszközök +

Forgóeszközök + Aktív időbeli elhatárolások

Befektetett eszközök = Immateriális javak + Tárgyi eszközök + Befektetett pénzügyi eszközök

Forgóeszközök = Készletek + Követelések +Értékpapírok + Pénzeszközök

A mérleg

Források oldalForrások = Saját tőke + Céltartalékok +

Kötelezettségek + Passzív időbeli elhatárolások

Saját tőke = Jegyzett tőke – jegyzett, de még be nem fizetett tőke + Tőketartalék + Eredménytartalék + Lekötött tartalék + Értékelési tartalék + Mérleg szerinti eredmény

Kötelezettségek = Hátrasorolt kötelezettségek+ Hosszú lejáratú kötelezettségek + Rövid lejáratú kötelezettségek

Az eredménykimutatás

Készítésének célja:az eredmény kialakulására ható tényezők

számbavétele,a bevételek, ráfordítások eredménykategóriák szerinti

csoportosításával a jövedelem összetevőinek egymás mellé állítása,

az érdekhordozók járandóságának megállapítása:állami költségvetésnek járó társasági adó fizetési

kötelezettség,tulajdonosoknak fizetendő osztalék, részesedés,a gazdálkodó vagyonát gyarapító mérleg szerinti

nyereség, vagy veszteség kimutatása.


Az eredménykimutatás a teljesség elvének megfelelően a vállalkozás valamennyi, a beszámolási időszakban végzett tevékenységéből, valamint a bekövetkezett egyéb gazdasági eseményekből származó, a tárgyidőszakot illető hozamokat veszi számba.

Ezek a következőkÜzemi (üzleti) tevékenység eredményePénzügyi műveletek eredményeSzokásos vállalkozói eredményRendkívüli eredményAdózás előtti eredményAdózott eredményMérleg szerinti eredmény


A vállalkozó döntésétől függően az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféle módon állapítható meg.

Összköltség eljárással: az üzleti évben felmerült összes elemi költség összegét veti össze az árbevétel, egyéb bevétel és aktivált saját teljesítmény értékével.

Forgalmi költség eljárással: mely az értékesítés érdekében a tárgyidőszakban közvetlenül, vagy közvetve felmerült költségeket veszi számba és azt veti össze a bevételekkel.


Összköltség eljárással

Üzemi (üzleti)hozam

Üzemi (üzleti) ráfordítás

Értékesítés nettóárbevétele

Aktivált saját telje-sítmények értéke

Egyéb bevételek

Költségek költségne-mek szerinti összege

ELÁBÉ, eladott szol-gáltatások értéke

Egyéb ráfordítások


Forgalmi költ-ség eljárással

Üzemi (üzleti)hozam

Üzemi (üzleti) ráfordítás

Értékesítés nettóárbevétele

Egyéb bevételek

Értékesítés közvetlen költségei

Értékesítésközvetett költségei

Egyéb ráfordítások


Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.

Az aktivált saját teljesítmény értékeként kell kimutatnia: saját előállítású eszközöknek az üzleti évben

aktivált értékét, saját termelésű készletek állományváltozásának

együttes értékét.


Egyéb bevételekKáresemények bevételeiKapott bírságok, kártérítések bevételeiVisszafizetési kötelezettség nélkül kapott

támogatás, juttatásSzerződésen alapuló utólag kapott engedmény

szerződés szerinti összegeBehajthatatlannak minősített követelésekre

megkapott összeg


Költségek költségnemek szerintAnyagköltségAz igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások

értékeEgyéb szolgáltatások értékeBérköltségBérjárulékokSzemélyi jellegű egyéb kifizetésekÉrtékcsökkenési leírás


Egyéb ráfordításokKáreseményekkel kapcsolatos kifizetésekKifizetett késedelmi kamatok, kötbérek,

bírságokVisszafizetési kötelezettség nélkül adott

támogatások, juttatásokKöltségek között el nem számolható adók,

illetékek, hozzájárulásokUtólag adott árengedmény rendezett összege


A hozamok számításaÜzemi (üzleti) tevékenység eredménye =

Üzemi (üzleti) hozam – Üzemi (üzleti) ráfordításPénzügyi műveletek eredménye = Pénzügyi

műveletek bevételei – Pénzügyi műveletek ráfordításai

Szokásos vállalkozói eredmény = Üzemi (üzleti tevékenység eredménye + Pénzügyi műveletek eredménye

Rendkívüli eredmény = Rendkívüli bevétel – Rendkívüli ráfordítás


Adózás előtti eredmény = Szokásos vállalkozói eredmény + Rendkívüli eredmény

Adózott eredmény = Adózás előtti eredmény – Nyereségadó (19%)

Mérleg szerinti eredmény = Adózott eredmény – Osztalék

Ha az adott gazdasági társaság mérleg szerinti eredménye az adott évben pozitív, akkor nyereséges, ha negatív, akkor veszteséges.

Az állami megrendelések, és közbeszerzéseken való indulás érdekében érdemes minden évben nyereségesnek lenni.

Vállalkozások adófizetési kötelezettségei

Adó fogalma: az államháztartás bevételi oldalának meghatározó eleme, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli pénzfizetési kötelezettség.

Az adó alanya: az adófizetésre kötelezett természetes személy, gazdasági társaság, szövetkezet, szervezet, amelyekre valamely adótörvény adókötelezettséget állapít meg.

Az adó tárgya: az a dolog, tevékenység, az a jog, amely után az adót fizetik.

Az adó alapja: az adó tárgyának az a mennyisége, ami alapján az adót számítják.

Vállalkozások adófizetési kötelezettségei

Az adó mértéke: a fizetendő adó összegének megállapítását szolgálja. Az adó mértékét adókulccsal, vagy adótétellel kell meghatározni. Adótétellel kerül megállapításra a fizetendő adó akkor, ha az adóalapot természetes mértékegységben határozzák meg (pl. jövedéki adó) – jelenleg Magyarországon több mint 40-féle adó van érvényben.

Adómentesség: fennállása esetén vagy az adó alanya (alanyi mentesség), vagy az adó tárgya (tárgyi mentesség) mentesül az adózás alól.

Adózással kapcsolatos kötelezettségek

1) Bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség

2) Adó megállapítási kötelezettség

3) Adóbevallási kötelezettség

4) Adó- és adóelőleg fizetési kötelezettség

5) Bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettség

6) Nyilvántartás vezetésének (könyvvezetésnek) a kötelezettsége

7) Adatszolgáltatási kötelezettség

8) Adólevonási, adóbeszedési kötelezettség

Az adóhatóságok

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és szervei, hatáskörébe az adó és járulék beszedési, költségvetési támogatási ügyek tartoznak.

Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) és szervei, hatáskörébe a vám, import ÁFA és a jövedéki ügyek tartoznak.

Önkormányzati adóhatóság, hatáskörébe a helyi adók és az adók módjára behajtandó köztartozások tartoznak.

Illetékhivatal, hatásköre az illetékek megfizetésével, kiszabásával, behajtásával kapcsolatos.

Az adók csoportosítása

1. Az adó viselője szerint:Közvetlen (egyenes) adó: az adó megfizetője

és elszenvedője ugyanaz (pl. személyi jövedelemadó)

Közvetett adó: az adó befizetője és elszenvedője más (pl. ÁFA)

2. Az adó tárgya szerint:Bevételt terhelő adók (jövedelmet terhelő

adók, forgalomhoz kapcsolódó adók)Vagyont terhelő adók (gépjárműadó)

Az adók csoportosítása

3. Az adó felhasználása szerint:

Általános adó (államháztartási célokra)

Céladók (meghatározott célú felhasználás –alapok (pl. szakképzési alap) javára

4. Az adó mértéke szerint:

Lineáris adók (társasági adó)

Progresszív adó (személyi jövedelemadó)

Adózási módok

Önadózás: az adóalany maga köteles az adó alapját és összegét meghatározni, azt bevallani és megfizetni (pl. ÁFA, társasági- és osztalékadó, SZJA).

Adólevonás esetében a kifizető, a munkáltató állapítja meg, vonja le és fizeti be az adót.(pl. SZJA- előleg).

Adókivetés esetén az adót az adózó által szolgáltatott adatok alapján az illetékes adóhatóság állapítja meg, és annak mértékét közli az adózóval (helyi adók).

Adóbeszedés esetén az arra kötelezett az adóhatóság helyett és nevében végzi az adó megállapítását, az adó beszedését és fizeti be az adóhatóságnak (pl. idegenforgalmi adó).

Az általános forgalmi adó (ÁFA)

Jellemzői: közvetett, forgalomhoz kapcsolódó, lineáris adó. Mindig a végső fogyasztót terheli. Többfázisú adó, a hozzáadott érték alapján a termelési és értékesítési folyamat részvevőjét terheli, a bevételnek nem része. Az adóhalmozódást az előzetesen felszámított ÁFA levonási jogával lehet elkerülni. Az előzetesen felszámított áfa az, amit a vállalkozónak a beszerzéseinél felszámítanak a számla értékében és majd a kiegyenlítésekor kifizet.

Adókötelezettség: gazdasági tevékenységet végző természetes személy vagy gazdasági társaság, belföldi termékértékesítése, és termékimportja után, vagy szolgáltatás nyújtása esetén keletkezik.


Az adó mértéke az adó alapjának:5%-a a gyógyszerek, gyógyhatású szerek, vakokat

segítő eszközök, könyv, napilap, egyéb újság és kotta, valamint a távhőszolgáltatás esetében (lásd a törvény 3. sz. mellékletét),

18%-a a tej és tejtermékek, valamint a gabona, liszt, vagy keményítő felhasználásával készült termékek, valamint a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás esetében (lásd a törvény 3/A. sz. mellékletét),

25%-a minden egyéb termék és szolgáltatás esetében.


Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összegesem a tárgy naptári évet megelőző naptári

évben ténylegesen,sem a tárgy naptári évben ésszerűen

várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 5.000.000,- forintnak megfelelő pénzösszeget.


Tárgyi adómentesség: a törvényben tételesen felsorolt és megjelölt termékek és szolgáltatási tevékenységek esetében, például: egészségügyi szolgáltatás, oktatás, felnőttképzés, posta, gyermek és ifjúságvédelem, szociális szolgáltatások, biztosítási tevékenység, pénzügyi tevékenység, szerencsejáték.

Áfa elszámolása: az értékesítéskor felszámított áfa és a beszerzéskor kifizetett áfa közötti különbözetet kell befizetni.

Áfa bevallás készítésnek gyakorisága (negyedéves, havi) a forgalom nagyságától függ.

Jövedéki adó

Jellemzői: közvetett, egyfázisú adó, része az árbevételnek az értékesítési ár tartalmazza.

Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és belföldre történő behozatala.

Jövedéki termékek:az ásványolaj,az alkoholtermék,a sör,a bor,a pezsgő,a köztes alkoholtermék,a dohánygyártmány.

Jövedéki adó

A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott, magánszemély által más tagállamban megvásárolt és általa belföldre behozott, a magánszemély saját felhasználására szolgáló jövedéki termék belföldön adómentes.

Az adó mértékét általában az előállított vagy importált termék természetes mértékegységben (liter, kg, térfogatszázalék, darab) meghatározott mennyisége alapján állapítják meg.

Társasági és osztalékadó

A társas vállalkozások a vállalkozásokból származó jövedelmük alapján, amelyet adócsökkentő tényezőkkel és adónövelő tényezőkkel módosítottak, fizetik a társasági adót. A jövedelem a számlákkal igazolt bevételek és költségek különbsége.

Az adó mértéke jelenleg a pozitív adóalap 19%-a. 2010. július 1-től az 500 millió forint árbevétel alatti vállalkozások esetében 10%.

Az osztalékadót az adózott jövedelem terhére megállapított osztalék, részesedés összege alapján fizetik, amelynek mértéke 25%.

Személyi jövedelemadó

Az adókötelezettség a magánszemélyek önálló (pl: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági

kistermelő, bérbeadó, önkormányzati, országgyűlési képviselő) és

nem önálló (pl: munkaviszonyból, gazdasági társaság választott vezető tisztségviselőjének, segítő családtag) tevékenységéből származó, valamint

egyéb jövedelmeire terjed ki.Vonatkozik továbbá a kifizetőkre (foglalkoztatókra) is,

ugyanis a nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a foglalkoztató állapítja meg, vonja le és fizeti meg az adó és adóelőleg összegét, a törvényben meghatározott szabályok szerint.


Jellemzői: közvetlen, sávos és progresszív adó, a gazdasági évben keletkezett jövedelmet terhelik.

Az adó mértékeAz összevont adóalapot képező jövedelmek után

fizetendő adó, ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5

millió forintot, az összevont adóalap 17 százaléka; ha az összevont adóalap meghaladja az 5 millió

forintot, 850 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 32 százaléka.

Az adót előleg formájában a göngyölített számítás alapján havonta fizeti meg a kifizető, bevallást pedig minden év május 20-ig kell beadni.


A számított adót adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel

megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 3.188.000,- forintos jogosultsági határt,

illetve az előző pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 510 ezer forinttal növelt összegét.


Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

A bérjellegű jövedelmek esetén a jelenleg érvényben lévő jogszabályok alapján az úgynevezett „szuperbruttósítás” elve érvényesül, azaz az adó alapjába beleszámítanak az utána a munkáltató által megfizetendő járulékok is.


Az egyéni vállalkozó adózásaA vállalkozói személyi jövedelemadó.

Alanyai az egyéni vállalkozók, ha jövedelmük után így kívánnak adózni. Az adó alapjának megállapításáról az elszámolható bevételek és kiadások, valamint kedvezmények a társasági adónál hasonlóan történnek. Az adó mértéke 19%.

A vállalkozói osztalékadó, az adó alapjának 25%-a, hasonlóan az osztalékadóhoz.


Az egyéni vállalkozó általányadózásaAz egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat, haaz átalányadózás megkezdését közvetlenül

megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg,

nem áll munkaviszonyban,az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben

nem haladja meg a 15 millió forintot.


Az egyéni vállalkozó általányadózásaÁltalányadózást választhat továbbá az az egyéni

vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.

Egyszerűsített vállalkozói adó

Adóalany lehet: az egyéni vállalkozó; az egyéni cég; a közkereseti társaság; a betéti társaság; a korlátolt felelősségű társaság; a szövetkezet.

Az alkalmazásának feltételei: az adóalany legalább 1 évig folytatja a

tevékenységét, az adóév összes (ÁFÁ-val növelt) bevétele nem

haladja meg a 25 millió forintot, az előző adóév összes (ÁFÁ-val növelt) bevétele

nem haladja meg a 25 millió forintot.


Feltétel az úgynevezett nyilvántartási kötelezettség betartása is. Az adóalany időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges, ezek:

1) Az adózó valamennyi, az EVA alapjába tartozó bevételéről nyilvántartást vezet.

2) Az adózó külön nyilvántartást vezet minden olyan adóról és járulékról, amellyel összefüggésben adómegállapítási, -bevallási, -fizetési vagy adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

3) Az adózó külön nyilvántartást vezet a szigorú számadású nyomtatványokról.


Az EVA-val kiváltott adónemek: Társasági adó Tagnak jutatott osztalék után fizetendő személyi

jövedelemadó Vállalkozásból kivont személyi jövedelem utáni

személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó (ÁFA)

Az EVA adóalapja az adóévben megszerzett összes bruttó bevétel, melyet a törvényben meghatározott tételekkel kell módosítani.

Az EVA mértéke a pozitív adóalap 30 %-a.


Az EVA-t adóévenként kell megállapítani és bevallani. A bevallás benyújtás határideje:

a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóévet követő év február 25.,

a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévet követő év május 31.

Az adóelőleget az adóév első három negyedévére negyedévenként kell megállapítani és bevallani, és a negyedévet követő hónap 12-ig köteles az adóelőleget befizetni. AZ utolsó negyedévnél december 20-ig a várhatóan fizetendő adó összegére ki kell egészíteni.


Az EVA választása elsősorban azoknak ajánlható, akik:viszonylag kis költséghányaddal dolgoznak, tevékenységük során nem tudnak sok

költséget elszámolni,ÁFA alanyok,elsősorban személyes közreműködésükből és

tevékenységükből származik a vállalkozás bevétele.

(Szellemi szabadfoglalkozásúak, könyvelők, programozók, tanácsadók)

Környezetvédelmi termékdíj

Ezen adó célja, hogy a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetőleg csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetőleg azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen.

Környezetvédelmi termékdíj

Termékdíjköteles termékek: a gumiabroncs; a csomagolás; az egyéb kőolajtermék; az akkumulátor; a reklámhordozó papír; az elektromos és elektronikai berendezés.

A termékdíjat a termékek első belföldi forgalomba hozója, vagy saját célú felhasználója kell, hogy megfizesse. Mértékéről a törvény melléklete határozz. A termékdíjjal kapcsolatos bevallást és befizetést a VPOP felé kell teljesíteni.

Önkormányzati (helyi) adók

A helyi adókról szóló törvény alapján a helyi önkormányzatok illetékessége egyes adónemekkivetése, és meghatározott törvényi kereten belüli adómérték megállapítása.

Csoportosításuk:1. Vagyon típusú adók

1. Építményadó: adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület (iroda, üzem, csarnok, üdülő, melléképület, garázs, stb.), épületrész.

Az adó alapja és mértéke:1. A hasznos alapterület maximum 900 Ft/m2, vagy2. az építmény korrigált forgalmi értékének maximum

3%-a.


2. Telekadó: adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet.

Az adó alapja és mértéke:

• A telek területe maximum 200 Ft/m2, vagy• a telek korrigált forgalmi értékének maximum 3%-a.

2. Kommunális jellegű adók1. Vállalkozók kommunális adója: adókötelezettség terheli az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkező a vállalkozót.

Az adó alapja és mértéke:adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma, mértéke pedig ez alapján 2000 Ft/fő


2. Idegenforgalmi adó: Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt aki nem állandó lakosként az önkormányzat

illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt,

aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak.

Az adó alapja és mértéke:– megkezdett vendégéjszakák száma, személyenként

és éjszakánként maximum 300,- Ft,– az építmény hasznos alapterülete után évente 900

Ft/m2.


3. Helyi iparűzési adó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén

állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.

Az adó alanya a vállalkozó. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e

minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a.

Egyéb adók

1. Szakképzési hozzájárulásA szakképzési hozzájárulás alapja a

társadalombiztosítási járulék alapja, mértéke 1,5 százalék.

Teljesíthető: Gyakorlati képzés megszervezésével Felnőttképzési, vagy Tanulmányi szerződés

megkötésével saját munkavállaló esetében Munkaerőpiaci Alapba történő közvetlen

befizetéssel Fejlesztési támogatással - térségi integrált

szakképző központ részére

Egyéb adók

2. Rehabilitációs hozzájárulás: Adókötelezettség csak a 20 főt meghaladó foglalkoztatás esetén, mértéke a foglalkoztatottak, és a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak létszáma alapján van meghatározva.

Társadalombiztosítási kötelezettségek

A szociális biztonság rendszerét hazánkban a kötelező társadalombiztosítás, az önkéntes pénztárak hálózata, a kiegészítő- és magánbiztosítás együtt alkotja.

A társadalombiztosításnak, (mint alapnak) a fő bevételét a munkáltatók és munkavállalók által befizetett járulék adja. A munkavállalók járulékát a munkáltató vonja le és havi rendszerességgel fizeti be a társadalombiztosítási alapba. Az egyéni vállalkozók és egyéb gazdálkodók a rájuk vonatkozó szabályok alapján vallják be és fizetik be járulék kötelezettségeiket.

A befizetések ellenében a biztosítottak különböző ellátásokban részesülnek.


Egészségügyi ellátásokEgészségügyi szolgáltatás (háziorvosi, kórházi

ellátás)Pénzbeli ellátás (táppénz)Baleseti ellátásEgyéb juttatás

Nyugdíjbiztosítási ellátásokTársadalombiztosítási saját jogú nyugellátásokÖregségi nyugdíjRokkantági nyugdíjBaleseti rokkantsági nyugdíj


Járulékfizetési kötelezettségA munkáltatók, foglalkoztatók és a munkavállalók

egyaránt járulékfizetésre kötelezettek.Alapja: a társas vállalkozó részére személyes

közreműködésre kifizetett jövedelem, illetve a foglalkoztatott bruttó munkabére. Ez után fizetnek járulékot. Az egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt vállalkozói kivét, de legalább az érvényes minimálbér kétszeres összege után fizet járulékot. Átalányadózás vagy EVA esetén az átalányadózás alapját képező jövedelem a járulékfizetés alapja.


Foglalkoztató által fizetendő járulékok:

1. Társadalombiztosítási járulék – 27%, melyből nyugdíjbiztosítási járulék – 24%, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3%,

melyből:• természetbeni egészségbiztosítási járulék – 1,5%• pénzbeli egészségbiztosítási járulék – 0,5%• munkaerő-piaci járulék – 1%

(2. Korkedvezmény biztosítási járulék – 13%, de korkedvezmény-biztosítási járulék 25%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 9,75% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztató számára.)


Biztosított (munkavállaló) által fizetendő járulékok:(Számítása a bruttó bérjövedelemből történik. A

foglalkoztató számolja ki, vonja le, és fizeti be.)1. Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci

járulék – 7,5%, melyből: természetbeni egészségbiztosítási járulék – 4%, pénzbeli egészségbiztosítási járulék – 2%, munkaerő-piaci járulék – 1,5%.

2. Magánnyugdíj-pénztári tagdíj – 8%3. Nyugdíjjárulék:

Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén – 1,5%Nem magánnyugdíj-pénztári tag esetén - 9,5%

Vállalkozások gazdasága Számviteli, adózási és társadalombiztosítási ismeretek

Documents