Vállalatgazdaságtan vázlat

Vállalatgazdaságtan vázlatok

Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan

címu könyvének elso két részébol

• A vállalat érintettjei, céljai, formái

• A vállalat helye a társadalmi rendszerben

Szerkesztette: Ferenci Tamás

Email: [email protected]

Üdv az olvasónak!

Egy vázlatot tartasz a kezedben, Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan (Aula Kiadó, 2005) címu könyvénekelso két részének vázlatát.

Ez a vázlat eredetileg kézírásos jegyzetként indult, melyet a „vállgazd” vizsgámra készülve írtam (fe-leslegesen. . . ), majd – egy gyenge pillanatomban – be is gépeltem. Úgy gondoltam: ha csak egy ember isakad, akinek a felkészülését megkönnyítené ez a vázlat, akkor ne kössön ki a papírköteg a szemetesládám-ban – hátha tudja valaki hasznosítani.

Mint már említettem, a jegyzet a könyv elso két részébol (összesen tehát 10 fejezetébol) készült. Sze-mélyes benyomásom ugyanis az volt, hogy különösen ez a két rész idegtépo: több, mint 150 oldal, mi-közben sokszor éreztem úgy, hogy oldalakon át trivialitások parttalan ragozása folyik. (Gondoltam is arra,hogy ha valaha elo is veszem újra a könyvet, a vállalat tevékenységi rendszerét részletezo (konkrétabb)részeket elofordulhat, hogy újra elolvasom – de a bevezeto jellegu két részt biztosan nem; így abból jóljöhet egy vázlat.)

Elképzelheto (bár szerencsére nem biztos), hogy aki egyszer sem olvassa végig ezt a két részt, az ettola vázlattól sem lesz okosabb. Ellenben nagyon remélem, hogy aki legalább egyszer átrágta magát ezeken,az a tudása késobbi felfrissítéséhez eredményesen tudja használni ezt a vázlatot.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy (egyetlen kivételtol eltekintve) mindegyik fejezetet sikerült nemtöbb, mint két oldalban összefoglalnom. (Összegészében pedig a 150 oldal 20-ra csökkent – és persze afolyószövegbol is vázlatpontokba szerkesztett írás lett.)

Cserében mindössze egyetlen dolgot kérek. Ha bármilyen megjegyzésed van a vázlattal kapcsolatban –legyen az kritika, visszajelzés vagy biztatás – bátran keress meg emailben. Címem:

[email protected].

Amennyiben ez a dokumentum módosulna (például a kapott visszajelzések alapján!), úgy a legfrissebbváltozatot megtalálod a http://www.medstat.hu/anyagok/vallgazd.pdf címen.

Végül pedig hadd kívánjak erot a felkészüléshez és sok sikert a vizsgához!

Ferenci Tamás

VáltozatokElso változat. Kézirat lezárva: 2007. május 6.Második változat. Kézirat lezárva: 2007. július 15.Harmadik változat. Kézirat lezárva: 2009. december 12.Negyedik változat. Kézirat lezárva: 2011. április 15.

SzedésA dokumentum szedése LATEX-ben készült, 10 pt-os Times betutípus használatával, egyoldalas, A4-es sze-déstükörrel.

1

Tartalomjegyzék

I. A vállalat érintettjei, céljai, formái 3

1. Üzleti vállalkozás – vállalat 4

2. A vállalati muködés érintettjei 6

3. A vállalat céljai 8

4. A vállalkozások szervezeti formái 10

5. Vállalatelméletek 12

II. A vállalat helye a társadalmi rendszerben 14

1. A vállalat társadalmi szerepe 15

2. A piac és a piaci viszonyok 17

3. Az állam gazdasági szerepe 21

4. További külso érintettek... 23

5. A vállalati gazdálkodás a múltban és a mai üzleti világban 25

2

I. rész

A vállalat érintettjei, céljai, formái

3

1. fejezet

Üzleti vállalkozás – vállalat

• Alapveto cél (a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejezo cél)

• Üzleti vállalkozás (olyan emberi tevékenység, melynek alapveto célja fogyasztói igények kielégítésenyereség elérése mellett)

• Vállalat (a jogi személyiséggel rendelkezo vállalkozás szervezeti kerete)

• Egy szervezet üzleti vállalkozás, ha

– önálló alapveto céljának megvalósításában– üzleti tevékenysége révén biztosítja saját túlélését (veszteség legfeljebb rövid távon, hosszún

nem)– kockázatot vállal (késobb megtérülo befektetések)– valóságos piacon muködik (pl.: árak nem autokratikusan meghatározottak)

• Fogyasztói igény (olyan igény, amelyet a gazdaság szereploi nem saját szervezetükön belüli munká-val és nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni)

– például: kórházból hazamenetel∗ mentovel (közösségi intézmény)∗ családtag kocsijával (saját szervezeten belüli munka)∗ taxival (ez már fogyasztói igény)

• Fogyasztói igény mögött: emberi szükségletek és vágyak, kívánságok

• Fogyasztói igény mint valami iránti fizetoképes kereslet jelenik meg a piacon

• Vállalat számára: kettos értékteremtés

– fogyasztóknak (amiért fizetni hajlandóak)– tulajdonosoknak (befektetésük megtérülése)

• Vállalat sikeres muködésének feltétele: a kettos értékteremtési folyamat egyideju megvalósítása

• Vállalat küldetése (a vállalat alapveto céljának konkrét értelmezése; meghatározza a muködési kört,a belso muködés és a külso érintettekkel való kapcsolatok alapelveit)

– muködési kör: milyen fogyasztók milyen igényeit, hogyan akarja kielégíteni

• Az alapveto cél minden vállalatra ugyanaz, a küldetés nem: kifejezi üzleti tevékenységének lényegét;megkülönbözteti más vállalatoktól

• Marketing (a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki; tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztoés megvalósító funkciók betöltése)

• Innováció (a fogyasztói igények új, magasabb minoségu kielégítése)

4

1. FEJEZET. ÜZLETI VÁLLALKOZÁS – VÁLLALAT 5

– a piacra orientáltság következménye; versenyfeltételekhez való alkalmazkodást fejez ki

• A küldetés megvalósításához számos tevékenységet kell végrehajtani; de a marketing és innovációelengedhetetlen

2. fejezet

A vállalati muködés érintettjei

• A vállalat küldetésébol és muködése érintettjeinek céljaiból származtathatóak a vállalat céljai

• E célok alapot adnak döntések meghozatalához, elérésükhöz szükséges tevékenységek végrehajtá-sához

• A vállalati muködés érintettjei (érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely lényeges,tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat muködésével)

– angolul: stakeholder– csoportosítás∗ belso érintettek∗ külso érintettek

• Adott személy vagy szervezet több szerepben is megjelenhet

• Szerepek egyideju betöltése, szerepek egybeesése is megjelenhet (pl. egyszemélyes magánvállalko-zás)

• Belso érintettek (meghatározott jogviszony keretében tartoznak a szervezethez)

– tulajdonosok: tokebefektetés– menedzserek: muködtetéshez kapcsolódó döntéshozatal– alkalmazottak: végrehajtás

• Belso érintettek: eltérnek a célok, amelyek megvalósítása érdekében a vállalathoz csatlakoznak

– tulajdonosok: befektetett toke növekedése– menedzserek: eredményes muködés– alkalmazottak: személyes jövedelem maximalizálása

• Ebbol alakulnak ki a vállalat saját céljai; a korlátok, feltételi rendszer pedig a külso érintettek céljai-ból

• Külso érintettek– fogyasztók: az o igényeiket kell kielégíteni; az eredményesség külso referenciái– versenytársak: részben azonos muködési kör; ugyanazon fogyasztói csoport igényeinek kielé-

gítése– szállítók: számukra a vállalat a fogyasztó; hitelezok is ide tartoznak– stratégiai partnerek: részben azonos célok, tevékenységek; közös akciókban való részvétel,

vagy szoros szállító/vevo viszony, szervezeti kapcsolattal– állami intézmények: részt vesznek a gazdaság szabályozásában; sokféle hatást fejtenek ki– helyi és önkéntes állampolgári közösségek: civil szféra; informális hatások; növekvo jelento-

ségu

6

2. FEJEZET. A VÁLLALATI MUKÖDÉS ÉRINTETTJEI 7

– természeti környezet: utóbbi idoben a felelosségérzet erosödik, kihasználás helyett megorzo-regeneráló használat

• A fogyasztók, a versenytársak és a szállítók jelentik a szukebb értelemben vett piacot

3. fejezet

A vállalat céljai

• Szervezet (olyan rendszer, amelynek muködése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg)

• A vállalat, mint szervezet céljai a küldetésbol és a belso érintettek céljaiból, törekvéseibol alakulnakki

• Az emberek egyéni célokkal rendelkeznek; a vállalathoz csatlakozás oka ezek kielégítése

• Az ember állandó szükségállapotban van, egy szükséglet kielégítése után újabb jön

– a szükségletek hierarchikusan is rendezettek (pl. Maslow-i piramis)

• Több cselekedet is szolgálhat egy szükséglet kielégítésére, és viszont

• Szervezeti célok nem azonosak az alkotó egyének céljaival, de nem is függetlenek tolük

– az egyéni célok rendkívül sokfélék, nem mind elégítheto ki egy szervezetben– a szervezeti célok legfobb jellemzoi∗ hierarchikusan strukturáltak (vonatkoztatási alap a célok eléréséhez szükséges tevékeny-

ségek összehangolásához)∗ kölcsönös erosítés (a szervezet és a szervezet tagja segítik egymást céljaik elérésében)∗ kompatibilitás (egyéni célok és a szervezet hatékony muködése összeegyeztetheto)∗ szuperordinált célok létezése (legjellemzobb vonás: ezért képes a szervezet többet megva-

lósítani, mint a tagok külön-külön)

• Szuperordinált cél (a szervezet valamennyi tagjának közös célja; eléréséhez szükséges a tagok ko-operációja; kelloen átfogó az alárendelt célok átfogásához)

• A szervezeti célok az egyéni célmegvalósítási törekvésekbol épülnek; a célok közti részleges ellentétszükségszeru

• A belso érintettek céljai (egyszerusítéssel homogénnek tekintve)

– tulajdonosok: befektetett toke értéknövelése, profitnövelés∗ természetes személyek (az egyetlen (még menedzserek alkalmazása esetén is meghatározó

befolyással bíró) tulajdonostól a nagyon sok (de csak közvetett befolyással bíró) tulajdo-nosig)

∗ intézményi tulajdonosok (képviselok útján vesznek részt az irányításban)– menedzserek: legjobban kötodnek a vállalati célokhoz (a tulajdonos távoli, a munkavállalók

csak kis befolyással bírnak); növekedésben, nyereségességben és személyes jövedelemnöve-lésben érdekeltek

– munkavállalók: kis befolyás, foként személyes célok (de több, mint jövedelemszerzés)∗ a bérezésük miatt természetes konfliktusban vannak a menedzserekkel és a tulajdonosokkal

8

3. FEJEZET. A VÁLLALAT CÉLJAI 9

• Képviseleti probléma (a megbízó–ügynök viszonyban fellépo jelenség; lényege az ügynök részé-rol jelentkezo opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs aszimmetria az ügynök és amegbízó között)

– tulajdonosé a pénz, de nincs közvetlen befolyása a döntésre; a menedzsernek van, de o meg aprofitból nem részesül közvetlenül

• Vállalatkormányzás (a vállalat legfelso szintu irányítását végzo intézmények és mechanizmusokmuködése)

– angolszász rendszer: széttagolt tulajdonosi szerkezet (tozsde); kis munkavállalói szerep– német rendszer: fentiek ellentéte; tulajdonosok hosszabb távú, reálszférára is kiterjedo szemlé-

lete– magyar rendszer: ketto keveréke, a némethez közelebb

• A profitszerzés a túlélés feltétele; azonban ezzel egyidejuleg a vállalatnak társadalmi szerepe is van

• Felelos vállalat koncepció (a vállalatnak társadalmi felelossége is van, és ennek jegyében muködésesorán mintegy szurot alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között)

• Két ellentétes nézet

– felelos vállalat felfogás, érintett felfogás: valamennyi érintett érdekét figyelembe kell venni;nagyobb súly a külso érintetteknek; társadalmi jólét növelése; ez jó hatással lehet a bevételekreis

– tulajdonosi érték koncepció: „the business of business is business” (Friedman), a vállalat csakaz üzleti haszonnal törodjön, ezzel járul hozzá leginkább a jóléthez

• A vállalati célrendszer többdimenziós; többféle célstruktúra határozható meg

• Hierarchikus rendszerben a magasabb rendu cél elérésének feltétele az alacsonyabb teljesülése

• Cél és eszköz között nincsen éles határ, átmehetnek egymásba

• Célok átfogó volta szerinti strukturálás

– alapveto cél (fogyasztói igénykielégítés nyereség elérése mellett)– küldetés (alapveto cél elérése: út, tevékenységek, muködési elvek)– távlati, tartós célok (mit kell teljesíteni a küldetés megvalósításához)– közvetlen, irányítási célok (pl. reklámakció lebonyolítása, új szállító bevonása)– operatív, muködési célok (pl. munkadarab legyártása, anyagbeszerzés)

• Egy konkrét cél helye idovel változhat a célstruktúrában

• Célok strukturálásának további fontos dimenziói

– funkcionális célok (a vállalati tevékenység különbözo területein fogalmazódnak meg)– belso érintettek célstruktúrába kapcsolódása∗ tulajdonos: alapveto cél∗ menedzser: küldetés∗ munkavállaló: távlati, tartós célok

– külso érintettekhez kötodo célok (kontingenciaelméletben különösen fontos; részben gazdasá-gi, részben társadalmi funkcióhoz kapcsolódnak)

4. fejezet

A vállalkozások szervezeti formái

• Vállalat: üzleti vállalkozás szervezeti kerete

• A vállalat számos különbözo jellemzovel írható le; egyik fontos ezek közül: a tulajdonosi viszonyok

• A tulajdonosi viszonyokat jogi keretbe rendezik a társasági formák

– egyéni vállalkozás– társaság– részvénytársaság

• Egyéni vállalkozás (egyetlen személy tulajdonában lévo üzleti vállalkozás)

– o fekteti be a tokét, hoz döntéseket– a vállalat teljes nettó értéke az o tulajdona; a követelések teljesítéséért o felel– az egyéni vállalkozás nem jogi személyként vesz részt az üzleti életben, így a mi definíciónk

szerint nem vállalat

• Társaság (két vagy több tulajdonos által alapított, személy- és/vagy tokeegyesülés jellegu üzletivállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelosségén)

– tulajdonosok vagyonától elkülönült, önálló szervezet és ügyvitel– tagok korlátlan (kkt: minden tag, bt: legalább egy tag) vagy korlátozott (kft) felelosséggel– számos egyéb eltérés is a formák között (tevékenység jellege, alapítás körülményei, stb.)– a bt és a kkt nem rendelkezik jogi személyiséggel, így a mi definíciónkban nem vállalat

• Részvénytársaság (tisztán tokeegyesülés jellegu társaság, ahol a tulajdonosok a társaság muködésé-ért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelosséggel nem bírnak)

– tulajdonosi és menedzseri funkciók leginkább szétválnak (bár manapság ez gyengül)– korlátlan tokeegyesítési lehetoség→ az üzleti élet meghatározó tényezoi

• A piac az eredményesség alapján szelektál: vállalatok folyamatosan szunnek meg és jönnek létre

• Vállalatalapítás

– egyrészt jogi aktus (adott ország társasági törvénye szabályozza)– másrészt magára a piacra lépés (gazdasági megfontolások tárgya)

• Egyének vállalatalapítása

– motivációk∗ egyéni motivációk (nyereség, jólét, függetlenség, önmegvalósítás, stb.)∗ környezetbol fakadó motivációk (perspektívátlanság, „egy fogaskerék a sokból” érzés,

stb.)– vállalatalapító személyek∗ szakmai ismeretekre építo (kis ambíciók, kevés tapasztalat, nem növekedés-orientált)

10

4. FEJEZET. A VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI 11

∗ menedzser típusú (tapasztalt vezeto, átgondolt, komoly hátteru vállalatalapítás)

• Szervezetek vállalatalapítása

– leányvállalat létrehozása ill. közös vállalat létrehozása (részben vagy egészben az alapító ill.alapítók által tulajdonolt)

– Fúzió (két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására)– Felvásárlás (egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele)– Szövetkezet (a közös vállalkozás sajátos formája, ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt

vesznek, olyan módon, hogy az 1 tag – 1 szavazat elv érvényesül)

• A fúzió és a felvásárlás viszonylag radikális eljárás a vállalatszerkezet átalakítására

• Vállalatok megszunése

– a sikertelenség jele; de sokszor hasznos, hogy tokét szabadít fel– fobb okai∗ piacvesztés (a létalap megszunése; általában nem hirtelen történik)∗ hibás vezetés (információhiány, túlzott optimizmus, stb.)∗ hibás expanzió (balul sikerült felvásárlás, pl. rossz idozítés, balszerencse, stb.)

• Csod (az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságát, amely nem képespénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni)

• A csod lehet önkéntes, vagy a hitelezok kezdeményezése miatti

• A csod nem feltétlenül jelenti a vállalat felszámolását, lehet, hogy épp a csodvédelem (ami alattjogilag érvényesen szüneteltetheti adósságai megfizetését) ad lehetoséget az újrakezdésre

5. fejezet

Vállalatelméletek

• Fogalmi keret

– társadalmi munkamegosztás bovülése→ specializáció→ csere– a cserét (tranzakciót) koordinálni kell∗ piac (ár hordozza az információt)∗ szervezetek (utasítások, alá- és fölérendelt viszonyok)

– a fo kérdések azzal kapcsolatosak, hogy a vállalat milyen koordinációs szerepet játszik, tevé-kenysége hol helyezkedik el a koordinációs mechanizmusok skáláján

• A standard mikroökonómia vállalatfelfogása

– csak piaci koordináció, szervezeti nincs– a vállalat racionálisan, teljes információ alapján (ezt közvetíti: az ár) dönt a lehetoségek közül;

a profitmaximalizáló elvre építve– a vállalat egységes egész, „fekete doboz”

• A vállalat magatartási elmélete

– a vállalat nem cselekvo egész, hanem a résztvevok koalíciója– a csatlakozás oka: szükségletek magasabb szintu kielégítése– a szükségletkielégítés elfogadott minimális szintje az aspirációs szint– a vállalatnak nincs célja, csak a résztvevoknek van; optimalizálás helyett kielégíto megoldás– az információhoz jutásnak, az információ feldolgozásának költsége van→ korlátozott raciona-

litás

• A megbízó–ügynök elmélet

– tulajdonosi és menedzseri funkciók szétváltak; a menedzsment hoz döntést, de a tulajdonosé aprofit; a tulajdonos azonban nem tudja ellenorizni a menedzsmentet

– az érdekütközés alapja az információs aszimmetria– ami visszafogja a menedzsereket∗ tokepiac (objektív értékelést ad a tulajdonosnak)∗ menedzserpiac (a tulajdonossal szembehelyezkedés rossz pont)

– a tulajdonos kulcsfeladata: érdekeltségi rendszer kialakítása a menedzsereknek

• A tranzakciós költség elmélet

– a cserének is van költsége: árinformáció beszerzése és a megállapodás megkötése– akkor kell a csereaktusokat piacon kívül bonyolítani (pl. hosszú távú keretmegállapodások),

amikor ez az olcsóbb– a vállalat addig terjed (azaz koordinál a piac helyett) amíg a szervezeten belüli megállapodás

költsége kisebb a piaci megállapodás költségénél

• Az eroforrás-alapú vállalatelmélet

12

5. FEJEZET. VÁLLALATELMÉLETEK 13

– a vállalatok eroforrásai és ezek felhasználásra vonatkozó képességei eltéroek; ezek határozzákmeg a versenyelonyt

– szoros kapcsolat a stratégiai menedzsmenttel

• További vállalatelméleti megközelítések

– piaci szervezetelmélet (szervezetek közötti konfliktusok; játékelmélet)– evolucionista felfogás (biológiai analógiák; eroforrás alapú megközelítés általánosítása; a szer-

vezeti rutinokat vizsgálja → ezek határozzák meg a viselkedést, amely pedig a kiválasztódásalapja)

– tulajdonosi jogok gazdaságtana (a tulajdonos az emberi tokére csak közvetett befolyást gyako-rol, mégpedig a termelési eszközök tulajdonlásával)

II. rész

A vállalat helye a társadalmirendszerben

14

1. fejezet

A vállalat társadalmi szerepe

• Gazdaság hivatása: szukös eroforrások és korlátlan igények közti ellentmondás feloldása; ehhez:munkamegosztás→ specializáció→ tevékenységcsere→ koordináció→ ezt bonyolítják a vállalatok

• A vállalat környezete az egész társadalom, nem csak gazdasági szempontból

– kulturális szféra (társadalmi normák, szokások, magatartási alapelvek)– alapveto intézmények szintje (szervezeti keret a társadalom muködésének szabályozásához)– konkrét szervezetek és kapcsolataik szintje (egyes vállalatok, szerzodések, stb.)– egyes gazdasági tevékenységek szintje (termelési, forgalmazási, menedzselési, stb.)

• Koordinációs mechanizmusok (a társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek ésszabályok összessége)

– formái∗ piaci (szereplok egyenrangúak, önkéntesek; kölcsönös elonyszerzés, szabályok betartásá-

val; monetarizált)∗ bürokratikus (alá-fölé rendeltség, hierarchia utasításokkal; kapcsolatok lehetnek moneta-

rizáltak, de nem feltétlenül azok)∗ etikai (szereplok egyenrangúak, önkéntesek; késztetés egyoldalú vagy kölcsönös; kapcso-

latok nem monetarizáltak)∗ agresszív (szereplok nem egyenrangúak, nyers erofölényre épít; pénz megjelenhet, de nem

szükségszeru)– mindig ezek keveréke jelenik meg egy társadalomban, de van domináns– modern társadalmakban stabil: a piaci és a bürokratikus, a másik ketto kiegészíto, átmeneti– koordinációs vákuum nincs: ha pl. az elso három valamiért kiesik, jön az agresszív koordináció

• Tranzakciós költségek (a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésé-nek és fenntartásának költségei)

– tevékenységcsere végbemehet piacon (koordináció eszköze az ár) és szervezeten belül is (ko-ordináció eszköze: utasítások)

– klasszikus mikroökonómia: piaci csere tranzakciós költsége 0, így minden tranzakció a piaconmegy végbe

– központi tervutasításos rendszerben pont fordítva– valóságos optimum a ketto között: ahol a piaci és a szervezeti koordináció melletti tranzakciós

költségek egyensúlyban vannak– ez dönti el, hogy mi lesz a szervezeten belül és mi a szervezetek között, a piacon→ meghatá-

rozza a vállalatok határait

• A két alapeseten (piaci és szervezeti) túl közbenso megoldások is vannak

– egyedi piaci kapcsolat (ez a tisztán piaci)– kooperáció (túl az egyedi kapcsolatokon, hosszabb távú szerzodések)

15

1. FEJEZET. A VÁLLALAT TÁRSADALMI SZEREPE 16

– stratégiai szövetség (hosszabb távú megállapodás nagyléptéku, stratégiai jelentoségu ügyek-ben)

– közös vállalat (a tulajdonosi jogok is szerzodés tárgyát képezik)– össszeolvadás, felvásárlás (ez a tisztán szervezeti)

• A fogyasztói igény általában nem konkrét termékre vagy szolgáltatásra vonatkozik, hanem megol-dásra („nem szöget akar venni, hanem képet felakasztani, sot, végso soron: otthonát díszíteni”)

• Manapság a vállalatok egyre inkább a keresleti folyamatok mögé néznek, és megoldásokat akarnaka fogyasztónak eladni, nem valamely terméket vagy szolgáltatást

• Külso érintettek kapcsolódása jellemzoen (még ha közvetlen megfeleltetés nem is létesítheto)

– fogyasztók, szállítók, versenytársak, stratégiai partnerek: piaci mechanizmusok– állami intézmények: bürokratikus koordináció– civil közösségek, természeti környezet: etikai koordináció

• Agresszív koordináció normálisan muködo társadalmakban gyakorlatilag nincs; piaci a domináns,de csakis a szervezetivel és az etikaival kiegészítve tud hatékony lenni

2. fejezet

A piac és a piaci viszonyok

• Piac (valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevoibol és eladó-iból tevodik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba)

• A vállalat eladóként, vevoként, versenytársként és kooperációs partnerként van jelen a piacon; do-mináns az eladói szerep

• A vállalat küldetése jórészt meghatározza a piacot

• Releváns piac (azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igénykielégítési törekvéseiszempontjából reálisan szóba jöhetnek)

• A piac határai általában önkényesek (elhatárolás: termékek legyenek egymással könnyen helyette-síthetoek; földrajzi határok)

• Piacra belépés: stratégiai döntés, a már bent levok gyakran akadályozzák; korlátai

– állami szabályozás (tokekorlát, technológiai követelmény, támogatások és vámok stb.)– méretgazdaságosság∗ Vállalatméret (a vállalatnak, mint jogilag körülhatárolt egységnek foként gazdasági fo-

galmakkal (pl. tokeérték, létszám) kifejezett nagysága)∗ Üzemméret (a vállalat muszakilag körülhatárolt termelo egységeinek foként technikai fo-

galmakkal (pl. kapacitás) kifejezett nagysága)∗ méret növelésével a fajlagos költségek csökkennek, gazdaságosság no → a meghatáro-

zó a legkisebb hatékony méret piac méretéhez viszonyított nagysága → ha ez kicsi, kisellenállás várható a belépésnél

∗ Piaci részesedés (a vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyítottaránya)

∗ ha a hatékonysághoz nagy piaci részesedés kell, akkor vagy a bent levoket kell kiszorítani,vagy a piac méretét kell növelni

– termékdifferenciálás (fogyasztók ragaszkodása adott termékhez)– tokeszükséglet (meghatározó: ágazat tokeigényessége és a pénzügyi intézmények, pénz- és

tokepiacok)– partnerváltás költségei (másik értékesítési vagy beszerzési csatornára átállás miatt)– elosztási csatornákhoz való hozzáférés (a bent levok ellenorizhetik a beszerzési és értékesítési

csatornákat)– egyéb belépési korlátok (licenc, földrajzi elhelyezkedés, tapasztalatok, bent levok viselkedése)

• Piacról kilépés: a korlátai fontos tényezok a belépés megítélésében; e korlátok

– meglevo (adott célra használható) eszközöktol megszabadulás– emberi eroforrások konvertálhatóságának hiánya (pl. speciális ismeretek)– tokepiac fejletlensége, ill. stagnálása (a váltáshoz szükséges tokemozgások miatt lényeges)

17

2. FEJEZET. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK 18

• Az árupiac két része: értékesítési piac (vállalat elad) és eroforráspiac, más néven termelési tényezokpiaca (vállalat vesz)

• Piacok: árupiac, pénzügyi piac, munkaeropiac, információpiac

• Piacgazdaságban a piac nemcsak az áruk és a szolgáltatások, de a termelési eroforrások elosztását isszabályozza

• Piacgazdaságban a fenti piacok mind léteznek, egymással összefonódva muködnek

• Verseny (két vagy több szereplo egymással szembeni elonyszerzésre irányuló, adott szabályok közöttzajló tevékenysége)

– szorosan kapcsolódik a piachoz; a vállalatok létének a része– a lényeg: „nem az a kérdés, hogy mit akarunk vagy tudunk megvalósítani, hanem az, hogy mit

tudunk másoknál jobban csinálni”

• Vállalati képességek (a vállalat azon tulajdonságai, amelyek meghatározzák, hogy milyen haté-konysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak)

• A verseny léte teszi hatékonnyá a piaci koordinációt; gazdaságszervezo ereje miatt

– jóléti funkció: egyének a saját szempontjaik szerint választhassanak a termékek között– allokációs funkció: a termelok a fogyasztói igényeket kielégítoen termeljenek– hatékonysági funkció: termékek leheto legkisebb ráfordítással történo eloállítása

• A versenyszabályok meghatározása és betartatása a modern államok egyik legfontosabb feladata;ennyiben a piac igényli is az állami beavatkozást (különben kiegészíto koordináció, az agressziójöhet)

• A vállalatok csökkenteni igyekeznek a versenyt; ezt kell versenyszabályozással megfogni

• Kooperáció (két vagy több szereplo összehangolt tevékenysége együttes nyereségük növelése érde-kében)

– pozitív, gazdaságszervezo lépések (cél: piac bovítése, gazdasági rendszer hatékonyságánakfokozása)

– verseny tisztaságát fenyegeto lépések (cél: verseny korlátozása)∗ horizontális (termelok korlátozzák az egymás közti versenyt, pl. ármegállapodás)∗ vertikális (pl. viszontvásárlás kikötése, vagy áreloírás a viszonteladóknak)

• Fogyasztói igények kielégítése: vállalatok hálózatszeruen összekapcsolódó láncán át

• Relációspecifikus befektetés (olyan befektetés, amellyel csak egy adott kapcsolat keretében érhetoel a befekteto által elvárt megtérülés)

• A hálón belüli kapcsolatrendszer jellemzoi

– kölcsönös függoség (pl. a relációspecifikus befektetés miatt)– hatalmi viszonyok (ki tudja a másikra rákényszeríteni az akaratát)– bizalom (opportunista magatartás veszélye; kontraszelekció, moral hazard)∗ szerzodési bizalom (a partner teljesíteni akarja kötelezettségeit)∗ bizalom, hogy erre képes is∗ bizalom, hogy gond esetén is jó szándékú magatartást tanúsít

• A hálózat a piaci és a szervezeti koordináció közötti megoldás

• A horizontális együttmuködés fontos típusa: klaszter (adott földrajzi régióban található, azonos ill.összekapcsolódó profilú, magas versenyképességu vállalatok és más intézmények összekapcsolódóhálózata)

2. FEJEZET. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK 19

• A vertikális együttmuködés fontos alesetei az ún. ellátási láncok, melyek egy adott fogyasztói igénykielégítésére szervezodo, egymással lineáris és vertikális kapcsolatban lévo vállalatokból állnak

• Hatékony piac (az a piac, ahol a befektetett tokék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítodnek)

• Normál profit (a hatékony piac kiegyenlített profitrátája)

• Hatékony piacon (könnyu a be- és kilépés) az árak követik a kínálat–kereslet váltakozását (pl. haextraprofitra van kilátás, sokan belépnek és ez megszünteti a kedvezo alkalmat)

• A kockázati tényezo figyelembevételével: a hatékony piacon az azonos kockázatú befektetések jöve-delmezosége egyenlítodik ki

• Piacra be- és kilépésnél mérlegelendo: befektetések várható hozamai, kockázati tényezok

• Kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya alapján

– nyomásos (vagy vevoi) piac: túlkínálat (a vevo van erofölényben)– szívásos (vagy eladói) piac: túlkereslet (eladók versenye helyett a vevok versenye)

• A piac jellege egy ország gazdasági és piaci eroviszonyait általában és tartósan jellemzi: fejlettpiacgazdaságokban legtöbbször nyomásos piac, tervutasításos rendszerekben viszont szívásos piac ajellemzo (→ Kornai János munkássága)

• Átmenetileg piacgazdaságokban is eloállhatnak hiányjelenségek

• A piaci struktúra legfontosabb jellemzoi

– piaci szereplok száma és piaci részesedésük megoszlása– a piaci koncentráció foka– vertikális integráció és termékdifferenciálás mértéke– belépési korlátok (szintén ide tartozik, de már foglalkoztunk vele)

• Piaci részesedés szerinti szerkezet

Kínálati oldal Keresleti oldal szereploiszereploi Sok Kevés Egyetlen

Sok Tökéletes Oligopol kereslet Monopol keresletverseny (oligopszónia) (monopszónia)

Kevés Korlátozott Kétoldalú Korlátozott keresleti(oligopol) kínálat oligopólium monopólium

Egyetlen Monopol Korlátozott kínálati Kétoldalúkínálat monopólium monopólium

– ilyen táblázat külön is készítheto nyomásos és szívásos piacra, vagyis a monopolkínálat és azáltalános túlkereslet (szívás) nem ugyanaz, hiába is okoznak hasonló jelenségeket: mindkettomögött más-más piaci helyzet áll

• Piacok földrajzi kiterjedése szerint

– helyi piac (árupiacban a kisvállalkozások számára lényeges; a szolgáltatások piaca és a mun-kaeropiac döntoen helyi; a pénzpiacban viszont kicsi a jelentosége)

– körzeti piac (a nemzeti gazdaságpolitika szempontjából alapveto)– nemzeti piac (pénzpiac szempontjából dönto)– regionális (nemzetközi) piac (a gazdasági integráció terjedésével egyre jelentosebb)– világpiac (a globalizáció miatt egyre lényegesebb)

• A (nem csak gazdaságra korlátozódó jelentoségu) piaci koordináció eredményességének okai

– dinamizálja a társadalmat (a verseny innovációra, alkalmazkodásra késztet, szelektál)

2. FEJEZET. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK 20

– társadalmi létszférák önállóságának megteremtése és egyidejuleg hatékony koordinációja (pénzközvetíto szerepe→ kapcsolatot teremt, de mégsem avatkozik be a belso folyamatokba)

– más szférák számára is konzisztens alapelveket nyújt (döntési szabadság, tisztességes verseny,stb.)

• De a piac sem képes egyedül a gazdaság szabályozására (méltányossági, igazságossági kérdések(gazdasági tevékenységek externáliái), pénzzel nem jól mérheto szükségletek, közjavak, stb.); emi-att a két stabil koordinációs mechanizmus összefonódva muködik minden modern társadalomban;legtöbbször a piac a domináns, de az állami szféra is nélkülözhetetlen

3. fejezet

Az állam gazdasági szerepe

• Az állam öt alapveto funkciója a modern társadalomban (Világbank, 1977)

– jogi keretek meghatározása– gazdaságpolitika alakítása– alapveto szolgáltatások és infrastruktúra létesítése– hátrányos helyzetuek védelme– környezet védelme

• Az állami szerepvállalásnak vannak csökkeno és növekvo súlyú területei is

• Az állam gazdasági szerepvállalásának két szférája

– közvetlen gazdaságszabályozás– gazdaság muködéséhez szükséges humán és reál infrastruktúra megteremtése

• A gazdaságszabályozás dimenziói: gazdasági mechanizmus és gazdaságpolitika

• Gazdasági mechanizmus (a gazdasági szereplok kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kerete)

– a gazdaság muködésének hosszú távú kereteit adja meg

• Gazdaságpolitika (az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, ill. a gazdasági fo-lyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége)

– az állam gazdasági szerepvállalásának rövidebb távú dimenziója; az állam hatalmi befolyásá-nak érvényesítése a gazdaságban

– a gazdaságpolitikai célok csoportosítása∗ makroökonómiai stabilitás biztosítása∗ az eroforrások elosztásának befolyásolása∗ a jövedelemelosztás szabályozása

– a gazdaságpolitika eszköztára∗ magatartásra utasító eszközök (árakra, bérekre, stb. vonatkozó eloírások)∗ magatartást indukáló eszközök (költségvetési, monetáris, árfolyampolitikai eszközök)∗ magatartást egyezteto eszközök (egyeztetések termelokkel, munkavállalókkal, stb.)

• Állami szerepvállalás a vállalat szemszögébol

– korlátok (nem hághatóak át)– befolyásoló tényezok (érdemes rájuk odafigyelni)– lehetoségek (pl. lobbizás)

• A lobbizás kétoldalúan is elonyös lehet (a visszacsatolás miatt)

• Az állam vállalatszabályozó szerepének három fo szférája

21

3. FEJEZET. AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPE 22

– vállalatszabályozás (adók, támogatások, eloírások, vállalatalapítás, társasági jog, stb.)– vállalatközi kapcsolatok szabályozása (vállalat–külso érintett kapcsolatok, pl. versenyszabá-

lyozás, helyi közigazgatással való kapcsolat, környezetvédelem)– vállalaton belüli viszonyok szabályozása (vállalat különbözo belso érintettjei, ill. ezek kapcso-

lata)

• Az állam további szerepei

– fejlesztés támogatója (közvetlen támogatások és ösztönzo környezet)– partner (résztulajdonos magánvállalkozásokban)– fogyasztó (sok vállalatnak alapveto fontosságú)– versenytárs (állami vállalatok révén)

• A nemzetközi tendenciák és a gazdaságpolitika együttes hatására alakul ki a vállalati gazdálkodásaktuális környezete

• Állami vállalat (olyan vállalat, ahol az állam (ill. annak meghatározó intézménye) többségi tulaj-donnal rendelkezik)

– céljaik∗ kormányzati törekvések támogatása∗ közjavak eloállítása, externáliák kezelése∗ példamutatás∗ versenytárs teremtése monopóliumok letörésére

• Az állami vállalatok sikerkritériuma általában nem csak pénzügyi

• Az állami vállalatoknál jellemzo az eroteljes dolgozói részvétel; muködés igen nyilvános

• Globalizáció (a piacok és a gazdasági tevékenységek potenciális világméretusége)

– tevékenységek kiterjesztésének tendenciája (kereskedelmi elonyök érdekében)– hajtóero: toke minél nagyobb megtérülésre törekvése→ kell: a toke minden részegysége egy-

formán hatékony legyen (különben az allokáció javítható lenne)→ kell: toke minél szabadab-ban áramoljon, minél kevesebb akadály álljon az útjában ↔ országhatárok, vagyis az egyesországok bürokratikus koordinációja

– fo tényezok: logisztika és az informatika fejlodése– a globális gazdaság intézményrendszere nem hatékony az eltéro nemzeti érdekek miatt– a multi- és transznacionális vállalatok súlya számos országét meghaladja; számukra a kormá-

nyok mindössze a helyi társadalom képviseloi– a gazdaság globalizálódásával párhuzamosan azonban: nemzetközi politikai integráció, együtt-

muködés is (sokszínuség és szuverenitás hangsúlyozásával); civil társadalom is erosödik– a globális környezetet befolyásoló tényezok∗ politikai dimenzió (stabilitás, attitud a globalizációhoz, történelmi viszonyok, stb.)∗ gazdasági kilátások (növekedés, makrogazdasági stabilitás, árfolyampolitika, stb.)∗ technológiai dimenzió (muszaki felkészültség, K+F, stb.)∗ társadalmi dimenzió (kulturális különbségek, tudomány, oktatás, stb.)

– a globalizáció tényével minden vállalatnak szembe kell néznie stratégiájának készítésekor ésmegvalósításakor

4. fejezet

További külso érintettek – a felelosvállalat koncepció

• A vállalat környezetében hagyományosan domináns: a piac és az állam; ma azonban emelkedik azegyéb külso kapcsolatok jelentosége→ a vállalat társadalmi szerepvállalásának kérdéseit veti fel

• Helyi közösségek (lakóhelyhez kapcsolódó nem állami szervezodések)

– helyi „gazdaságpolitika” (helyi szervezetek a központiak helyett)– helyi önkormányzatok feladata biztosítani∗ a gazdasági biztonságot∗ a helyi demokráciát∗ a kulturális örökség és a természeti környezet megorzését

• Önkéntes állampolgári csoportosulások (önkéntes emberi szervezodések a résztvevok által meg-határozott célok elérésére)

– növekvo szerepuek; funkciókat vesznek át az államtól és az állampolgártól– speciális helyzetben a szakmai csoportosulások (kamarák, szövetségek, stb.)

• Az üzleti szférának fontos szerepe van a természet megóvásában (a legnagyobb hatású, és javítani istud); a három fo hatás

– eroforrások kivétele (pl. bányászat, fakivágás)– kibocsátások visszajuttatása (pl. levego, víz szennyezése)– strukturális beavatkozások (pl. autópályaépítés)

• Gazdasági célszeruség↔ ökoszisztéma fenntartása: rövidtávú↔ hosszútávú érdekek; ennek szabá-lyozásában kap jelentos szerepet az állam a nemzetköziség miatt, és mert a káros hatások a vállalatimuködés externáliái

• A külso gazdasági hatások belsové alakításának módjai

– piaci internalizálás (piaci mechanizmus, a gazdálkodók önérdekére alapoz)– közvetlen hatósági beavatkozás (központi utasításokkal, jogi eszközöket alkalmazva)

• Társadalmi tevékenységek koordinálásban a piac és az állam mellett: etika; szerepe kérdéses

• Igénykielégítés gazdasági ↔ nem-gazdasági szempontjai és tényezoi; vállalatnál: társadalmi fele-losség↔ üzleti felelosség

• Érintettszemlélet (stakeholder view)↔ tulajdonosi-érték szemlélet (shareholder view)

23

4. FEJEZET. TOVÁBBI KÜLSO ÉRINTETTEK... 24

• Alternatív közgazdaságtan (azon törekvések elvi alátámasztása, amelyek az átfogó ökológiai ka-tasztrófa elkerülésére a gazdálkodás teljes rendszerét (ökoszisztémák, szervezetek, emberek) figye-lembe vevo, emberléptéku és konstruktív (azaz változtatásra és cselekvésre orientált) megközelítéstsürget)

– szervezetekre vonatkozó alapelvei: ökologizáció és humanizáció– a vállalat morális felelosséggel tartozik→ felelos vállalat (racionalitás és moralitás összekap-

csolása)

• Etikus magatartás; társadalmi felelosség érvényesítésének módjai→ vitatott kérdések

• Fobb etikai problémaforrások

– érdekkonfliktus (pl. elbocsátásnál)– nem becsületes magatartás (pl. dezinformálás)– igazságtalanság (pl. részrehajlás személyi ügyekben)

• A kérdés: vajon az etikus vállalat hatékonyabb is? → egyelore inkább csak elméleti spekulációk

5. fejezet

A vállalati gazdálkodás a múltban és amai üzleti világban

• Vállalati gazdálkodás kezdetei: ipari forradalom (XVIII. sz.) → tömegtermelés, specializálódás

– XIX. sz.: laissez faire, majd korrekció: a versenyszabályozás kezdete– XX. sz. eleje: a termelés kora (Taylor, Ford) → minél hatékonyabb termelés; a fogyasztó

válasszon abból, amit kínálunk– II. vh. után: a marketing kora→ általános túlkínálat, küzdelem a fogyasztóért– 1970–80-as évek: globalizáció– XXI. sz. fordulója: Internet-korszak, minden eddiginél intenzívebb kereskedelem

• Korunk üzleti életének jellemzoi

– szolgáltatásgazdagság (termelo szférával szemben a szolgáltatások nyernek teret; okok: fo-gyasztói igények komplex szemlélete („megoldás” keresése), növekvo minoségigény és egyrehatékonyabb technológia→ kíséro szolgáltatások elotérbe kerülése)

– e-gazdaság (informatikai forradalom, gyors reakciók)– hálózati gazdaság (vállalat nem egyedül, hanem hálózatban)– tudás alapú gazdaság (tudástartalom egyre no a termékekben és szolgáltatásokban)– felelos gazdaság (közvetlen gazdasági érdekek ↔ környezeti következmények; a ketto közti

harmónia megteremtése)– globális gazdaság (ez is ide tartozik, de már foglalkoztunk vele)

25