Új fejezet kezdete? Az 1964. májusi magyar–jemeni tárgyalások előzményei, eseményei és eredményei

PRANTNER ZOLTÁN

Új fejezet kezdete? Az 1964. májusi magyar–jemenitárgyalások előzményei, eseményei és eredményei

Jemenben 1962. szeptember 26-án felkelés robbant ki az Abdullahasz-Szallál ezredes körül csoportosuló Szabad Tisztekvezetésével mindössze egy héttel az új uralkodó, Mohamed al-Badr hatalomra kerülését követően. Másnap reggel a felkelőkkezére került rádióállomás bejelentette a Jemeni ArabKöztársaság megalakulását.

A forradalmárok elől sikeresen elmenekülő Badr imám azuralkodócsalád többi életben maradt tagjával azonban októberfolyamán összegyűjtötte a monarchiával szimpatizáló zaiditörzsek harcosait. Megkezdődött a polgárháború. KüzdelmüketNagy-Britannia, Szaúd-Arábia és 1964-ig Jordánia támogattaszakértőkkel, fegyverekkel, orvosokkal és komoly anyagihozzájárulással.

A royalista erők szervezkedésének hírére, illetve a szaúdi–jordániai fenyegetés miatt a puccsot követő napokban azelnöknek kinevezett Szallál felvette a kapcsolatokat azEgyesült Arab Köztársasággal és segítséget kért a közigazgatásmegszervezéséhez. Nasszer szívesen tett eleget a felkérésnek ésoktóber elején már nagymennyiségű felszerelés és jelentősnagyságú expedíciós erő érkezett az országba. Október közepénegyiptomi katonai küldöttség érkezett Jemenbe, melyet a hónapvégén Abd al-Hakim Amer marsall, az egyiptomi miniszterelnökelső helyettese és vezérkari főnöke látogatása követett. Amerlátogatásának eredményeképpen november elején Egyiptom és ajemeni köztársasági rendszer védelmi szerződést kötött.Mindezeknek köszönhetően a köztársasági erőknek sikerültideiglenesen stabilizálni helyzetüket.

A modern fegyverek ellenére az egyiptomiak csak a levegőbennem ütköztek ellenállásba, a földön viszont nem volt párja azimám hegyvidéki harcosainak. Mivel a köztársasági erőkgyakorlatilag nem rendelkeztek fegyveres erővel, ezért a döntőgyőzelem kivívásának feladata az EAK-ra hárult, ami szükségessétette a Jemenben állomásozó csapatok létszámának folyamatosnövelését. Azonban még így is képtelenek voltak előrelépést

1

felmutatni a royalistákkal szemben, az ellenük vezetettoffenzívák sorra kudarcot vallottak 1963-ban. Csak az egyiptomikormány kiadásai, valamint a harcokban megsebesült, illetveelesett katonák száma nőtt. A növekvő problémákat csak tetézte,hogy rendkívül elmérgesedett a viszony az EAK és Szaúd-Arábiaközött, amikor az előbbi légiereje támadásokat intézett azutóbbi – egyébként a jemeni royalisták utánpótlási bázisainakszámító – városai ellen. Hiába keresték az együttműködést aroyalistákkal a Jemenbe küldött egyiptomi megbízottak,ezenkívül kudarcot vallott Nasszer azon kísérlete is, hogy az1961-es kuvaiti helyzethez hasonló megoldást valósítson megJemenben, azaz az EAK-csapatok visszavonása után azok helyét ésszerepét az Arab Liga egységei vegyék át.

1964 januárjában a kairói arab csúcsértekezleten a jemenikonfliktus kapcsán Nasszer elnök és Szaúd király megvitattaegymással az országaik közötti feszült viszony megszüntetéséneklehetőségeit. A megbeszélés a Kairó–Rijád között korábbanmegszakadt diplomáciai kapcsolatok helyreállítását eredményezte1964. március 3-án, amikor is Amer marsall vezetésével EAK-küldöttség látogatott Rijádba. A tárgyalások végén a két félkinyilvánította, hogy nincsenek céljaik Jemennel kapcsolatban,melynek teljes függetlenségét elismerik, valamint kölcsönösenszembeszállnak minden, az ország lakosságának szabadságátkorlátozó imperialista kísérlettel. Áprilisban Fejszál hercegKairóba látogatott, hogy tárgyalásokat folytasson a jemeniháború befejezéséről.

A szaúdi–EAK viszony enyhülése megrémítette Szallálelnököt. Úgy tűnt, hogy Nasszer magára hagyja a köztársaságikormányt és megvonja tőle addigi támogatását. Tisztában volttovábbá azzal a ténnyel is, hogy ha a két fél megegyezésre juta kérdésben, az feltehetően kormányának bukását, illetve az őlemondatását fogja eredményezni. Mindezen félelmek arrakésztették, hogy az EAK-tól független támogatást keressen abarátinak tekintett szocialista országokban.1

1 Almadhagi, Ahmed Noman Kassim: Yemen and the Unites States: A study of a small powerand super-state relationship 1962–1994. Tauris Academis Studies, I.B. Tauris & CoLtd. London/New York. 1996. 67. o.; O’Ballance, Edgar. The War in the Yemen.Faber and Faber, London. 1971. 123–124. o.; Wenner, Manfred W. Modern Yemen1918–1966. The Johns Hopkins Press, Baltimore, 1967. 212. o.

2

A jemeni delegáció útja a Szovjetunióban, Csehszlovákiában ésBulgáriában

1964. március 16-án Szallál kíséretével a Szovjetunióbaérkezett, ahol a felek megbeszéléseket folytattak a kölcsönösgazdasági, technikai és kulturális együttműködés kérdéseiről. Aforradalom óta lezajlott jemeni események áttekintése után atárgyaló felek a szovjet–jemeni barátsági szerződés felújításamellett döntött, amelyet 21-én írtak alá az 1964-es évrevonatkozó kulturális munkatervvel együtt.2

A két fél ezt követően áttekintette az országaik közöttigazdasági és technikai együttműködés lehetőségeit és aláírtákaz ennek megfelelő egyezményeket. A szovjet kormány vállaltacement- és halkonzervgyárak, illetve az új hodeidai kikötőfelépítését, Hodeida–Taizz között útépítést, a halászatfejlesztését (részben halászhajók szállításával), geológiaikutatások folytatását, jemeni szakértők kiképzését, illetvehogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésébe bekapcsolódva újföldek feltöréséhez nyújt támogatást a Tihama-síkságon agyapottermelés növelésére.

A Szovjetunió kormánya emellett kedvező feltételekkel 65millió rubeles hosszúlejáratú hitel folyósítása mellettdöntött. Beleegyeztek még fizetési engedmények nyújtásába és aJemennek korábban adott hitelek visszafizetési határidejénekeltolásába. A Jemeni Arab Köztársaság egészségügyi éskulturális fejlődését egy kórház, egy klinika és háromáltalános iskola szovjet szakemberekkel és eszközökkel történőfelépítésével és működtetésével kívánták támogatni.3

2 A korábbi barátsági szerződést 1955. október 21-én kötötte a Szovjetunióaz akkor még monarchista Jemennel. A megújított dokumentumot lásd: Barátságiszerződés a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jemeni Arab Köztársaság között.1964. március 21. MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2.d.IV-130-sz.n./1964.3 Még ebben az évben szovjet tanárok kis csoportja utazott Jemenbe, hogykézbe vegyék az ottani mezőgazdasági és műszaki képzés irányítását. Page,Stephen. The USSR and Arabia. The Central Asian Research Centre, London, 1971.75. o. Az egyezményekben vállalt kötelezettségek teljesítésén túl később aszovjetek felépítették még az új hodeidai kikötőt, illetve 1966-ig növekvőarányban szállítottak fegyvereket – 1964-ben például tankokat ésrepülőgépeket – Szanaába. Badeeb, Saeed M. The Saudi–Egyptian Conflict over NorthYemen, 1962–1970. Westview Press, Boulder, Colorado, 1986. 68. o. Talán

3

A jemeni delegáció következő útja Csehszlovákiába vezetett,ahol március 31. és április 4. között tartózkodott. Amegbeszéléseken mindkét fél kifejtette nézeteit az aktuálisnemzetközi kérdésekről, megvitatták az együttműködéstovábbfejlesztésének feltételeit, majd ennek szellemébenaláírták a két állam további kapcsolatát szabályozó barátságiszerződést és közös közleményt.4

Bár két államfő álláspontja a nemzetközi helyzetrevonatkozóan megegyezett, a közzétett közös nyilatkozatmegfogalmazása során mégis felmerült néhány probléma a németkérdéssel, Jemen Ádenre és a Dél-Arábiai Föderációra vonatkozótörténelmi jogainak elismerésével, illetve a palesztinkérdéssel kapcsolatban.

A gazdasági segítségre vonatkozó megbeszélések során acsehszlovák delegáció javasolta, hogy csehszlovákszakemberekből álló piackutató delegációt küldenek ki Jemenbe.Megállapodtak abban is, hogy bankgarancia biztosítása utánközös javaslatokat dolgoznak ki a hitelegyezményre. Acsehszlovák fél ígéretet tett emellett egy kisebb kórházfelszerelésére, valamint további ösztöndíjasok fogadására. Adelegációnak gyógyszerekből, használati cikkekből, cipőkből,textíliákból, szivattyúkból, traktorokból álló nagyobbajándékot adtak át. A csehszlovák nemzetvédelmi miniszterígéretet tett, hogy segítséget nyújtanak a jemeni hadsereg éslégierő állományának kiképzésében, illetve ajándékként többmillió korona értékben ajánlott fel katonai felszereléseket –többségben pótalkatrészeket a korábban Csehszlovákiátólvásárolt hadieszközökhöz – amelyeket nem Egyiptomon keresztül,hanem közvetlenül a köztársasági erőkhöz akartak eljuttatni.5

ennek volt köszönhető, hogy az aláírt egyezményekkel kapcsolatban későbbolyan hírek is elterjedtek, hogy azok titkos záradékokkal rendelkeztek,amelyek lehetővé tették a szovjet haditengerészet számára hajói szabadkikötését a jemeni Jizan és Hodeida kikötőkben. Benoist–Méchin. Fayçal, roid’Arabie. L’homme, le souverain, sa place dans le monde (1906–1975). Albin Michel, Paris,1975. 78. o.4 Szallál elnök vezette jemeni delegáció Csehszlovákiában. 1964. május 8. MOL KÜM. Jemen1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2. d. IV-130-sz.n./1964.5 O’Ballance i.m. 125. o.

4

Az aláírt barátsági és együttműködési szerződés akorábbiaknál (1938. és 1956.) szélesebb körű volt és arra iskiterjedt, hogy mindkét fél kölcsönösen elősegíti a két országközötti kereskedelmi, kulturális kapcsolatok fejlesztését, éshogy mindkét fél kölcsönösen jogvédelemben részesíti egymásállampolgárait.6

A jemeni kormányküldöttség ezt következően Bulgáriábautazott, ahol április 4-től 9-ig tartózkodott. A tárgyalásokeredményeképpen a két fél barátsági és együttműködésiszerződést, kereskedelmi és fizetési egyezményt és kulturálisegyüttműködési megállapodást írt alá. A kereskedelmimegállapodáshoz árulistát is csatoltak mennyiségimeghatározások nélkül.

A megbeszélések során a jemeni küldöttség itt is széleskívánságlistát nyújtott be a bolgároknak, aminek csak töredékéttudta Bulgária vállalni. Így ígéretet tettek egy gyapottermelőmegszervezésére és felszerelésére, alacsony összegű hitelfolyósítására gépek és más speciális berendezések vásárlására,öt bolgár szakember kiküldésére a jemeni félnek tetszőmunkakörben, egy 120 tanulót befogadó iskola felépítésére ésannak megfelelő tanfelszereléssel való ellátására, illetvecsekély katonai segítség nyújtására.7 A jemeni küldöttség abulgáriai látogatást követően az NDK-ba utazott tovább.8

Magyar–jemeni kapcsolatok 1964-ig

Az 1956. októberi–novemberi magyarországi eseményeknek, illetvea szovjet beavatkozásnak köszönhetően a Kádár-kormányzatkülpolitikai mozgástere 1957 első felére jelentősen beszűkült,

6 Szallál jemeni elnök látogatása Csehszlovákiában. 1964. április 10. MOL KÜM. Jemen1945-64. XIX-J-1-j TÜK 1. d. IV-130-003131/1964.7 A Szallál elnök vezette jemeni delegáció bulgáriai útja. 1964. április 10. MOL KÜM. Jemen1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2. d. IV-130-sz.n./1964.; Jemeni elnök bulgáriai látogatása.1964. április 14. MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 1. d. IV-130-003530/1964.8 Kelet-Németország a megbeszélések végén ígéretet tett mezőgazdaságiberendezések szállítására, illetve egy textilüzem és két kórházfelépítésére. Utóbbi működtetéséhez olyan orvosokat is küldtek, akiknek atrópusi járványok kezelése volt a szakterülete. O’Ballance i.m. 125.

5

csupán a Varsói Szerződés tagjaira, Kínára, valamintJugoszláviára korlátozódott.

Mivel a magyar külügyminisztérium a fejlődő országokkalkialakítandó szívélyes kapcsolatoknak már rögtön a belpolitikaihelyzet stabilizálódása után nagy jelentőséget tulajdonított,ezért 1957 augusztusában sikeresen kísérelte meg a kitörést anemzetközi elszigetelésből, kihasználva a Szovjetuniópresztízsének megnövekedését a harmadik világban. Ennektulajdonítható, hogy Szarka Károly külügyminiszter-helyettesvezetésével „jószolgálati küldöttség” járt Indiában, Burmában,Indonéziában, Nepálban, Ceylonban, Szíriában, Egyiptomban ésSzudánban.

Az arab országokkal fenntartott kapcsolatok elmélyítésétsegítette az Egyesült Államok közel-keleti politikája. Az 1957.január 5-én kihirdetett Eisenhower-doktrínában megfogalmazotthatalmi vákuum ugyanis szöges ellentétben állt a térségben mindszélesebb körben terjedő és eredményeket elérő arabnacionalizmus álláspontjával; az arab államok vezetőimegalázónak tartották, hogy a kommunizmus elleni harc ürügyévelmás állam bábáskodjon felettük.

Az arab országok várható tartózkodásának vagy támogatásánakmegvitatásakor az ENSZ-tagsággal rendelkező Jemen is említésrekerült, amely külpolitikájában függetlenségre törekedett.

A Jemen felé történő diplomáciai nyitásra már 1957-benlehetőség nyílott, amikor is al-Badr trónörökös hosszaskörutakat tett a szocialista blokk országaiban egyezményekmegkötése céljából. A magyar külpolitika sikeresen ragadta megekkor a kínálkozó lehetőséget, amelyet az 1959. március 21-énkövetségi szinten létrejött magyar–jemeni diplomáciai kapcsolatbizonyított.

A kapcsolatok jemeni ösztöndíjasok magyarországi fogadásántúl nem hoztak számottevő eredményeket. Ami diplomáciaiértelemben siker volt, az gazdaságilag eredménytelen maradt.Kereskedelmi kapcsolataink minimálisak maradtak, mindösszenéhány ezer devizaforint gyógyszereladásra korlátozódtak, amitkevés, Ádenen keresztül Jemenbe juttatott magyar áru egészítettki. Az államfők érintkezése mindössze gratuláló üzenetekküldésében nyilvánult meg ünnepek alkalmával. Ahhoz, hogy azekkor meginduló kapcsolat kibontakozhasson, az 1962.

6

szeptemberi forradalomnak és a monarchia felszámolásánakkellett bekövetkeznie.9

Az 1962. szeptember 26-i forradalom után Magyarországoktóber 3-án elismerte a felálló köztársasági kormányt, majd aMagyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. február 28-ihatározata értelmében a diplomáciai kapcsolatokat nagykövetségiszintre emelték és hazánk kairói nagykövetét akkreditáltákSzanaában.10 Az új kormány felé tett első lépések egyikekénthazánk azonnali segély nyújtása mellett döntött: 1963-ban aMagyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hozzájárult, hogy aMagyar Vöröskereszt egymillió devizaforint értékű gyógyszert ésmás egészségügyi segélyt küldjön a Jemeni Arab Köztársaságrészére.11

1964-ig Magyarország 20 jemeni diáknak biztosított egyetemiösztöndíjat és különböző formában támogatást nyújtott a fiatalköztársaságnak.

Felkészülés a jemeni küldöttség magyarországi fogadására.

1964 februárjában az egyik fogadáson a moszkvai magyarnagykövetség egyik munkatársa M. A. Abduvalival, a JemeniKöztársaság ideiglenes ügyvivőjével beszélgetett. Az ügyvivőelmondta, hogy 1964. március második felében Szallál jemeniköztársasági elnök a szovjet kormány meghívására hivataloslátogatást tesz a Szovjetunióban. A beszélgetés során azügyvivő félreérthetetlen célzásokat tett arra is, hogyamennyiben Szallál elnök más szocialista országoktól is kapnameghívást, úgy azt szívesen elfogadná.12

9 A diplomácia kapcsolatfelvétel előzményeiről és folyamatáról lásdbővebben: Prantner, Z.: Open to the Middle East: The establishment of thediplomatic relations between Hungary and Yemen. Mediterrán Tanulmányok, XIII,Szeged, 2004. 51–71. old.10 A Magyar Népköztársaság és a Jemeni Arab Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolat nagykövetiszintre emelése és Szíjgyártó Lajos nagykövet akkreditálása Jemenbe. 1963. február 28. MOLKÜM. Jemen 1945–64. XIX-J-1-j KÜM. TÜK 1.d. IV-113-0022/4.11 A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3007/1963.sz. határozata. 1963. január 10.MOL KÜM. Jemen 1945–64. XIX-J-1-j KÜM. TÜK 1.d. IV-635-0033/1/szig.titk.1963.12 Információ Szallál jemeni köztársasági elnök látogatásával kapcsolatban. 1964. február 29.MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 1. d. IV-200-002332/1964. – 78/szig.titk. – 1964.

7

A jemeni fél nemcsak közvetlenül Magyarországképviselőjénél érdeklődött egy látogatás lehetségeslebonyolítása érdekében. Március 13-án ugyanis, amikor aszovjetek informálták a moszkvai magyar nagykövetséget Szallálszovjetunióbeli látogatásának pontos időpontjáról, közöltékegyúttal a jemeni külügyminiszter korábbi kérését is, amellyeltámogatásukat kérte, hogy a jemeni elnök más szocialistaországokba – így Magyarországra is – meghívást kapjon. Szovjetrészről azonban elutasították ennek teljesítését és javasolták,hogy a jemeni kormány közvetlenül az érintett országokkal vegyefel a kapcsolatot.13

A Moszkvából érkező értesülések megvitatása után Mód Péterés Puja Frigyes április 2-án előterjesztést nyújtott be azMSZMP KB Politikai Bizottságához a jemeni küldöttségmagyarországi fogadásának ügyében. Hangsúlyozták, hogy aszocialista országokban való látogatást a jemeni kormánykezdeményezte, valamint hogy Jemen moszkvai ügyvivőjehivatalosan is bejelentette Magyarország moszkvainagykövetének, hogy a Szallál elnök vezette jemeni delegáció −meghívás esetén − szívesen ellátogatna Magyarországra is. Ennekalapján indítványozták, hogy Dobi István a NépköztársaságElnöki Tanácsa nevében hívja meg Szallál elnököt és kíséretétnéhány napos hivatalos magyarországi látogatásra. Felvetették agondolatot, hogy a jemeni küldöttséggel folytatandó tárgyalásoksorán egyrészt a kereskedelmi, műszaki segélynyújtási éskulturális kapcsolatok kialakításáról és továbbfejlesztéséről,majd később azok egyezményes formában való rögzítéséről,másrészt a két országot érintő fontosabb nemzetközi kérdésekrőllehetne megbeszéléseket folytatni.14

A jemeni kormányküldöttség meghívására április 10-énszületett döntés.15 A látogatást június 15–20. között kívántáklebonyolítani, a jemeni delegáció romániai, kínai ésjugoszláviai útja után.16

13 Szovjet tájékoztatás a jemeni elnök közeli látogatásáról. 1964. március 13. MOL KÜM.Jemen 1945-64. XIX-J-1-k Admin 1. d. IX/542/1964. 14 Előterjesztés az MSZMP KB. Politikai Bizottságához. 1964. április 2. MOL KÜM. Jemen1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2. d. IV-130-sz.n./1964.15 A Miniszterhelyettesi értekezlet április 10-i határozata. 1964. április 10. MOL KÜM. Jemen1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2. d. IV-130-2854/1964.

8

Május elején azonban a jemeni fél jelezte, hogy júniusratervezett látogatásának időpontját meg kívánja változtatni ésmég abban a hónapban szeretne ellátogatni Magyarországra.17 Akérést magyar részről megértéssel fogadták annak ellenére, hogya látogatás új – május 26-i – időpontjáig már csak egy hét volthátra, illetve nem született meg ekkora még az Elnöki Tanácsüggyel kapcsolatos hozzájárulásával sem.18

16 A Miniszterhelyettesi értekezlet május 13-i határozata. 1964. május 14. MOL KÜM. Jemen1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2. d. IV-130-2854/1/1964.17 A jemeni kérés kapcsolatban állt Nasszer jemeni látogatásával. Afebruárban Harib és Marib ellen intézett hadműveletek kudarca, a zaiditaulema április 26-i, Jaufban megtartott találkozóján előkészített royalista– imám választásról, kormány felállításáról, független bíráskodásról éstörvényhozó nemzetgyűlés létrehozásáról gondoskodó – alkotmány-tervezethíre, illetve Szallál Kairóval korábban nem egyeztetett – ráadásuleredményesnek bizonyuló és éppen ezért a szovjet befolyás növekedésénekképét előrevetítő – moszkvai tárgyalásai ugyanis arra kényszerítette azegyiptomi elnököt, hogy április 23–29. között Szanaába utazzon, hogy ottszemélyesen győződjön meg a helyzetről. Az egyiptomi vezető számárakiábrándító volt Szallál gyenge és ingatag uralmát és az országban uralkodóáltalános káoszhelyzetet látni. Ezért április 27-én egy az egyiptomihozhasonló alkotmányt léptettek életbe az országban, illetve a jemeni kormányis átalakításra került. Szallál köztársasági elnök maradt, igaz csaknévleges hatalommal. Nem hozhatott ekkor már önálló döntést katonai éspolitikai ügyekben az egyiptomiak hozzájárulása nélkül, mellyelegyértelműen függő helyzetbe került azoktól. Bidwell, Robin. The two Yemens.Longman Group and Westview Press, Harlow–Boulder, 1983. 208. o.; Schmidt,Dana Adams. Yemen: The Unknown War. The Bodley Head Ltd, London, 1968. 177.o.; O’Ballance i.m. 124. o.; Wenner i.m. 213. o. Valószínűleg ezen akiszolgáltatott helyzeten szeretett volna Szallál elnök mihamarabbváltoztatni és olyan, az EAK-tól független támogatást találni a szocialistaországokban, melynek eredményeit felmutathatva igazolhatja megkérdőjelezetthatalmát. Ezért már Nasszer látogatásának idején bejelentette szándékát,hogy a következő hónapban további körutat kíván tenni a keleti blokkországaiban azt követően, hogy május 14-én részt vett az Asszuáni gátünnepélyes megnyitásán. Kairóba utazva Szallálnak sikerült meggyőznie azegyiptomiakat, hogy elképzelései rájuk nézve is előnyösek lennének, így azEAK engedélyt adott, hogy május 20-án Varsó kezdő- és Peking végállomássalújabb tárgyalássorozatot bonyolíthasson le. Almadhagi i.m. 67. o.18 A Miniszterhelyettesek 1964. május 18-i tájékoztatója. 1964. május 18. MOL KÜM. Jemen1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2. d. IV-130-2854/1/1964. Kádár János feleségéhezírt május 23-án, szombaton kelt levele a következő sorokat tartalmazzaezzel kapcsolatban: „Mindennek tetejében hirtelen – kedd reggeltől – esedékes lett Szalaljemeni elnök látogatása nálunk, akivel, bár ő köztársasági elnök, nekem is sok elfoglaltságom lesz.

9

A jemeni delegáció meghívásának az egymást követőkormányszinteken való jóváhagyásával párhuzamosan megkezdődötta látogatás programjának kidolgozása a kormányküldöttségkorábbi, más szocialista országokban tett látogatásainaktapasztalatai alapján. Így ez alapján összeállították a két féláltal megvitatandó témaköröket, az egyes kérdéskörökön belül amagyar álláspontot és a magyar fél részéről felajánlható segélymértékét és milyenségét. A végleges programjavaslatot május 20-án terjesztették az MSZMP KB Politikai Bizottsága elé. Azelőterjesztésben indítványozták, hogy a tárgyalások soránbarátsági szerződés, kétoldalú kereskedelmi és fizetési,műszaki segélynyújtási megállapodás megkötésére kerüljön sor,valamint tegyék meg a szükséges lépéseket a két ország közöttikulturális kapcsolatok kialakítására, illetvetovábbfejlesztésére.19

A magyarországi látogatás

Május 26-án megérkezett a Ferihegyi repülőtérre Szallál különrepülőgépe, ahol a jemeni delegációt a Dobi István vezettekormányküldöttség fogadta.

Délután már megkezdődtek a tárgyalások a felek között azOrszágházban. A megbeszéléseken Szallál beszédében többekközött hangsúlyozta az országában zajló küzdelem fontosságát,az annak érdekében hozott áldozatokat, az el nem kötelezettségés a pozitív semlegesség külpolitikájának fontosságát, aszocialista országoktól, így Magyarországtól is addig kapotttámogatás jelentőségét, majd reményét fejezte ki, hogy ajövőben sikerül kiszélesíteni és elmélyíteni ezt azHogy mindezt hogyan bonyolítjuk, azt majd hétfő délelőtt kell kisütnünk egy munkaértekezleten.Egyelőre fogalmam sincs, mindez miképpen lesz lebonyolítható.” Kádár János KádárJánosnénak, 1964. május 23. In.: Kedves, jó Kádár elvtárs! Válogatás Kádár Jánoslevelezéséből 1954–1989. Szerkesztette: Huszár Tibor. Osiris Kiadó, Budapest,2002. 735. o. Az Elnöki Tanács csak május 21-én hozta meg a jemenidelegáció magyarországi fogadásával kapcsolatos határozatát. A MagyarNépköztársaság Elnöki Tanácsának 3190/1964. számú határozata. 1964. május 21. MOL KÜM.Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2. d. IV-130-2854/3/1964.19 Előterjesztés az MSZMP KB. Politikai Bizottságához. 1964. május 20. MOL KÜM. Jemen1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2. d. IV-130-sz.n./1964.

10

együttműködést a társadalmi élet minden területén, különösengazdasági vonatkozásban. Ezt követően benyújtotta a magyarfélnek a megvitatni kívánt pontokat – hosszúlejáratúkölcsönszerződés kötése, kereskedelmi szerződés aláírása és akereskedelmi kapcsolatok erősítése a két ország között, illetvekulturális egyezmény aláírása – és kérte, hogy azok részleteitdolgozzák ki a két fél szakemberei.

Ezt követően Kállai Gyula az Elnöki Tanács és a kormánynevében készségét fejezte ki a jemeniek által benyújtottigények megtárgyalása ügyében, majd kérte, hogy kössenekbarátsági és együttműködési szerződést a Jemeni ArabKöztársaság és a Magyar Népköztársaság között, illetve adjanakki közös nyilatkozatot a lefolytatott tárgyalásokról. A kérésekkonkretizálására átnyújtották a tárgyban születettokmánytervezeteket és kérték, hogy a vendégek jelöljék kiazokat a személyeket, akik bekapcsolódnak a részletekkidolgozásába. A jemeniek azonban nem voltak felkészülve erre,így szakbizottságuk tagjainak megnevezését későbbrehalasztották.20

Május 27-én, szerdán megkezdődtek a két fél között akereskedelmi tárgyalások. A jemeni delegáció elképzeléseialapvetően két pont körül összpontosultak: segély- éshitellehetőségekről érdeklődtek, valamint jelezték igényüketkereskedelmi egyezmény megkötésére a két ország közöttikereskedelmi forgalom beindítására.

A két delegáció egyetértett abban, hogy nem rendelkeznek amegfelelő tapasztalatokkal a másik fél kereskedelmi igényeivelkapcsolatban, így a születendő egyezmény csak elvi síkon tudjaleszögezni a kereskedelmi forgalom beindítását, amelyhezmindkét fél kölcsönösen árulistát csatol. A magyar fél jelezteemellett még arra vonatkozó igényét, hogy a későbbiek soránJemenbe utaztathassa kereskedelmi megbízottait, hogy ahelyszínen tanulmányozhassák a jemeni igényeket éskörülményeket.

20 Jegyzőkönyv a Magyar Népköztársaság és a Jemeni Arab Köztársaság képviselői között 1964. május26-án folytatott tárgyalásról. 1964. május 26. MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-jTÜK 2. d. IV-130-sz.n./1964. A tárgyalásról készített jegyzőkönyvet lásd 1.sz. mellékletben.

11

Ezt követően Baczoni Jenő ismertette a magyar félegyezménytervezetét. A jemeni delegáció azonban sajáttervezetét nyújtotta be elfogadásra, amelyet azzal fogadott elBaczoni külkereskedelmi miniszterhelyettes, hogy tanulmányoznifogja annak részleteit véglegesítés céljából. Ezt követőenmegtörtént az árulisták vázlatos összeállítása, majd áttértek amásik napirendi pontra, a hitel kérdésére.

Magyar részről a tárgyalások során mindvégig kereskedelmihitelek nyújtásáról volt szó. 700–800 ezer dolláros keretetjelöltek meg áruszállítás formájában, amit 2–4 év alatt kelletttörleszteni 2,5%-os kamattal. A jemeniek az ajánlat elhangzásaután közbevetették, hogy szeretnének magyar szakembereket kérniaz országukban tervezett különböző létesítmények beindításához,melynek költségeit ugyancsak a magyar fél által felajánlotthitelkeretből szeretnék fedezni. Baczoni Jenő hangsúlyozta,hogy ilyen esetre eddigi tevékenységük során nem volt példa, dea jemeniek kimondott kérésére ebben az esetben kivételttehetnek. A jemeniek ekkor 10 perces megbeszélésre vonultakvissza.

A szünet után az elhangzott ajánlatokkal kapcsolatban ajemeni delegáció, hangsúlyozva országuk súlyos gazdaságihelyzetét, kevesellte a felajánlott hitelkeret nagyságát.Elmondták, hogy az Egyesült Arab Köztársaság és a JugoszlávKöztársaság Kormánya sokkal kedvezőbb feltételek mellettbiztosított számukra sokkal nagyobb volumenű hitelt, ezértkérték, hogy növeljék annak összegét 3–4 millió dollárra.Módosítani szerették volna emellett a hitel futamidejét is 5–8évre, illetve sokallták a 2,5%-os kamatot is, ezért 2%-banszerettek volna megállapodni.

A jemeni igényekre Baczoni Jenő ismét emlékeztettetárgyalópartnereit, hogy javaslatai kereskedelmi hitelekfolyósítására vonatkoznak, amelyen messze túlmutatnak azelhangzott felvetések. Ekkor már azonban rohamosan közeledett a

12

jemeni delegáció következő programja, így kénytelenek voltakelhalasztani a tárgyalások további folytatását.21

Délután Szallál elnök Kádár Jánosnál tett látogatást. Akölcsönös udvariassági üdvözletek után Kádár elnök úrbevezetésül elmondta, hogy Magyarországnak a Jemeni ArabKöztársasághoz kapcsolatait szívélyesnek és barátinak tekinti.Véleménye szerint a két ország törekvései sok olyan kérdésbenmegegyeznek, mint például a béke megőrzése és a nyugatiimperializmus elleni harc kérdésében elfoglalt azonosálláspont. A jemeni kormányküldöttség látogatását konkrétlépésnek tekinti ebben a tekintetben a két ország közeledésétilletően. Hangsúlyozta, hogy a magyar fél kötelességénektekinti annak felmérését, hogy milyen területeken és mértékbenjelentkeznek leginkább a jemeni fél szükségletei ésbiztosította Szallál elnököt, hogy a lehetőségekhez mértenmunkálkodni is fognak azok kielégítésén. Így az előző naponfelvetett jemeni igényekkel kapcsolatban ígéretet tett, hogyazokat részletesen megvizsgálják és azok eredményéről rövididőn belül a kormány döntést hoz.

Szallál elnök válasza bevezetésében először méltatta KádárJános érdemeit, majd hazájának problémáit részletezte; azelmaradottság ellen eltökélten vívott harc nehézségeit, amegfelelő tapasztalat és szakemberek hiányát. Bevallotta, hogya problémák megoldását országa nem képes önerőből megoldani,ezért kérte, hogy növeljék a Baczoni külkereskedelmi miniszteráltal a délelőtti tárgyalások folyamán felajánlott hitelösszegét és a Magyarországon tanuló ösztöndíjasaik számát. Nemzárkózott el attól a felajánlástól sem, hogy iskolát éskórházat építsenek fel a Jemeni Arab Köztársaságban a magyarnép ajándékaként. Szallál elnök emellett még egy kéréstfogalmazott meg Kádár János felé, amikor a Jemeni ArabKöztársaság külpolitikai helyzetét vitatták meg. Fegyvereket

21 Feljegyzés a magyar–jemeni május 27-i kereskedelmi tárgyalásról. 1964. május 27. MOL KÜM.Jemen 1945-64. XIX-J-1-k Admin 1. d. IV-571-sz.n./1964. A tárgyalásrólkészített feljegyzést lásd 2. számú mellékletben. A későbbi tárgyalásokonkedvező hatással volt a jemeniekre a magyar fél készsége az általános ésspeciális segélyek nyújtására, amely végül képes volt teljesenellensúlyozni a jemeniek elégedetlenségét a kereskedelmi hitellelkapcsolatban. Jelentés a Szallál vezette jemeni delegáció magyarországi látogatásáról. 1964.június 1. MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 1. d. IV-130-003799/1/1964.

13

kért, hogy folytathassák harcukat a határaikon jelentkezőveszélyek és belpolitikai ellenfeleikkel szemben. Kádár elnökválaszában nem zárkózott el a jemeni igény teljesítésétől; az„imperialisták népgyilkos politikája és a szabadság védelmében”folytatott harc szellemében hangsúlyozta, hogy „Mi kis országvagyunk, de mindenből van egy kevés és mindenből tudunk valamit adni. Ha Önök azimperializmus ellen harcolnak, mi abban ilyen formában is segíthetünk. Ezt aproblémát is megvizsgáljuk. Természetesen azt nem fogjuk írásban rögzíteni, desegíteni fogunk.” Szallál elnök háláját fejezte ki az ígérettelkapcsolatban, majd az ezt követő kölcsönös üdvözlések után atárgyalás befejeződött.22

Május 28-án a jemeni vendégek Dunaújvárosba látogattak,majd másnap a Balatonhoz utaztak Szallál kivételével, akirosszul lett és emiatt kénytelen volt Budapesten maradni.23

Május 30-án Szallál az Orvostudományi Egyetemen fogadta ajemeni és arab diákok küldöttségét. A találkozó után az elnökkifejezésre juttatta megelégedését a jemeni diákokmagyarországi tartózkodásával és tanulásával kapcsolatban. Csakkét kérést vetett fel: egyrészről szerette volna elérni, hogy aMűvelődésügyi Minisztérium adjon engedélyt a diákoknak, hogyévenként hazautazhassanak szabadságra; illetve hangot adott adiákok panaszának is, amely szerint azok hiányolták jemenikülképviselet vagy más, tanulmányi ügyeikkel és felmerülőgondjaikkal foglalkozó jemeni képviselő jelenlétét.24

Délelőtt tovább folytatódtak a tárgyalások az Országházban,amellyel párhuzamosan a Magyar Forradalmi Munkás-ParasztKormány meghozta 3190/1964. számú határozatát a jemeniküldöttséggel tárgyaló magyar küldöttség összetételéről, amagyar–jemeni barátsági és együttműködési szerződésmegkötéséről, a közös nyilatkozat, a kereskedelmi egyezmény, a

22 Feljegyzés Kádár János elvtárs és Szallál elnök között május 27-én lefolyt tárgyalásról. 1964.május 27. MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2. d. IV-130-sz.n./1964. Atárgyalásról készített jegyzőkönyvet lásd 3. sz. mellékletben.23 Szallál elnök szív- és érrendszeri problémákkal küzdött. A panaszokjelentkezésével Kádár János azonnal orvosi konzíliumot rendelt el ésjavasolta a jemeni elnöknek, hogy gyógykezeltesse magát a balatonfürediszívkórházban. Jelentés a Szallál vezette jemeni delegáció magyarországi látogatásáról. 1964.június 1. MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 1.d. IV-130-003799/1/1964.24 Jelentés a Szallál vezette jemeni delegáció magyarországi látogatásáról. 1964. június 1.MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j KÜM. TÜK 2. d. IV-130/003799/1/1964.

14

kulturális egyezmény és a segélynyújtási egyezmény aláírásáról,illetve felhatalmazta a külügyminisztert, hogy az ügybenelőterjesztést tegyen a Népköztársaság Elnöki Tanácsához. AKormány megbízta emellett Ilku Pál művelődésügyi minisztert,hogy a két ország között kötendő kulturális egyezményt a MagyarNépköztársaság nevében aláírja, valamint engedélyezte BaczoniJenőnek, hogy hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodást,egymillió dollár áruhitel nyújtására vonatkozó kereskedelmihitelegyezményt, kétmillió forint összegű segély nyújtásáról ésegy egészségügyi intézmény Jemenben történő felépítéséről szólósegélynyújtási egyezményt írjon alá.25

Délután aláírásra került a barátsági szerződés, ahitelegyezmény, melynek mellékleteként bizalmas levélváltásrögzítette a hitel egyes feltételeit, a kereskedelmimegállapodás, a kulturális és tudományos együttműködésiegyezmény, a közös nyilatkozat, illetve a Magyar NépköztársaságKormánya által a Jemeni Arab Köztársaság kormányának adandósegélyről készített jegyzőkönyv az Országházban.

Az aláírt egyezmények és megállapodások jemeni kérésre – amindkét kormány részéről ratifikálandó Barátsági ésEgyüttműködési Szerződés kivételével – az aláírás napjátólléptek életbe. Végrehajtásukkal kapcsolatban ugyancsak ajemeniek szóban kérték, hogy a magyar kereskedelmi szakértőicsoport lehetőleg szeptember 26-ig, a jemeni forradalom másodikévfordulójáig utazzék ki Jemenbe, illetve a speciális segélyleszállítását – ha van rá lehetőség –, akkor július hónapbankérik, mivel Szallál elnök és kísérete ekkor érkezik hazakörútjáról, és személyesen szeretné átvenni azokat.26

Május 31-én reggel Szallál átnyújtotta a Kádár Jánosnak ésDobi Istvánnak a Jemeni Arab Köztársaságba szóló meghívását.27

Még a délelőtt folyamán Dobi István és kísérete ünnepélyesen

25 A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3190/1964. számú határozata jemenikormányküldöttség meghívásáról. 1964. május 30. MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2. d. IV-130-3781/3/1964.26 Jelentés a Szallál vezette jemeni delegáció magyarországi látogatásáról. 1964. június 1.MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j KÜM. TÜK 2. d. IV-130/003799/1/1964.27 Dobi István e. meghívása Jemenbe. 1964. május 31. MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 1. d. IV-131-003895/1/1964.; Kádár János e. meghívása Jemenbe. 1964.május 31. MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 1. d. IV-131-003895/1/1964.

15

elbúcsúztatta a jemeni delegációt a Ferihegyi repülőtéren,amely Kínába utazott tovább.28

Utószó

Június 4-én a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány3196/1964. számú határozatával jóváhagyta a magyar–jemenitárgyalásokon részt vett magyar delegáció tevékenységét éshozzájárulását adta, hogy Kádár János és Dobi István elfogadjaa jemeni elnök hozzájuk intézett meghívását. Felhatalmaztaemellett a külügyminisztert, hogy az a Népköztársaság ElnökiTanácsának döntése után értesítse a Jemeni Arab Köztársaságelnökét a meghívás elfogadásáról azzal a kikötéssel, hogy alátogatás időpontját később fogják kitűzni.29 Az Elnöki Tanácsmásnap, június 5-én 166/1964. számú határozatával engedélyezte,hogy Dobi István elfogadja a hivatalos meghívást és megbízta akülügyminisztert az ezzel kapcsolatos további intézkedésekmegtételével.30

28 Június 9-én 10 évre szóló barátsági szerződést, illetve műszaki éskulturális együttműködési egyezményt írtak alá a felek Pekingben. Kínaemellett, rivalizálva ebben a tekintetben a Szovjetunióval, 28 milliódolláros hitelt bocsátott a jemeniek rendelkezésére a Szanaa–Szaada közöttiútvonal megépítésére, vállalta egy iskola és egy kórház felépítését,illetve ígéretet tett a szanaai textilgyár tervének kivitelezésére.O’Ballance i.m. 125. o.; Page i.m. 76. o.29 3196/1964 Kormány szintű határozat. 1964. június 4. MOL KÜM. Jemen 1945-64.XIX-J-1-j TÜK 1. d. IV-131-003781/4/1964.30 A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 166/1964. sz. határozata. 1964. június 5.MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 1. d. IV-131-003781/6/1964. KádárJános látogatását az Egyesült Arab Köztársaságba és Jemenbe először1964/1965. telén szerették volna lebonyolítani. (Feljegyzés. 1964. július 8.MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-k Admin 1.d. IV-137-sz.n./1964.) Azidőpontot később 1965 februárjára, vagy március első napjaira akartákelhalasztani azt követően, hogy Kádár János előzőleg az Egyesült ArabKöztársaságban tett hivatalos látogatást. A megbeszélések során magyarrészről szerettek volna véleményt cserélni a nemzetközi helyzetről,kölcsönös tájékoztatást adni a két ország belpolitikai helyzetéről,megvizsgálni a Szallál elnök látogatásakor megkötött egyezményekvégrehajtását, a munkálatoktól függően megtekinteni a magyar segítséggelfelállított egészségügyi intézményt, vagy annak szerelési munkálatait,illetve közös nyilatkozatot aláírni. Kádár elvtárs látogatása az EAK-ba és Jemenbe.1964. december 16. MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-k Admin 1. d. IV-113-sz.n./1964. A látogatásra azonban sem ekkor, sem később nem került sor.

16

Június 18-án Mód Péter előterjesztést nyújtott be a MagyarForradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz a magyar–jemeni barátságiés együttműködési szerződés megkötésének és kihirdetésénekügyében. Hivatkozva a szerződés 6. cikkelyére, melynekértelmében azt meg kell erősíteni és így az csak a megerősítőokiratok kicserélésének napján lép hatályba, kérte, hogy akormány hatalmazza fel, hogy a szerződés hatályba lépése utánelőterjesztést tehessen az Elnöki Tanácshoz annak törvényerejűrendelettel való kihirdetése ügyében.31 A Kormány július 2-án3242/1964. sz. határozatával adta meg a kért hozzájárulást.32

Ennek birtokában július 13-án Péter János a NépköztársaságElnöki Tanácsához címzett felterjesztésében kérte, hogy azhozzon döntést a szerződés megerősítése tárgyában és adja ki amellékletben felterjesztett megerősítő okiratot a szükségesaláírásokkal és pecséttel ellátva.33 Az ET másnap 178/1964.számú határozatával megerősítette a május 30-án aláírtbarátsági és együttműködési szerződést, illetve még e naponkiadta az ezt igazoló, Dobi István elnök és Kiss Károly titkáraláírásával és a Tanács pecsétjével ellátott megerősítőokiratot.34

Mód Péter szeptember 5-én benyújtott jelentésében tudatta aForradalmi Munkás-Paraszt Kormánnyal, hogy a Jemeni ArabKöztársaság által igényelt speciális segélyt a magyar félsikeresen leszállította.35 A jemeni kormány vezetői ekkor31 Előterjesztés a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz a magyar–jemeni barátsági ésegyüttműködési egyezmény megkötéséről és kihirdetéséről. 1964. június 18. MOL KÜM.Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2. d. IV-130-003781/3/1964.32 A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3242/1964. sz. határozata a magyar-jemenibarátsági és együttműködési egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről. 1964. július 2. MOLKÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 1. d. IV-123-003781/9/1964.33 A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3242/1964. sz. határozata a magyar-jemenibarátsági és együttműködési egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről. 1964. július 13.MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 1. d. IV-123-003781/9/1964.34 A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 178/1964. sz. határozata. 1964. július 14.MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 1. d. IV-123-003781/9/1964.35 A speciális segély kétségtelenül katonai felszereléseket jelentett. Eztigazolja a korábban idézett Kádár–Szallál megbeszélés erre vonatkozó,idézett sorai, illetve az a 1966-ban – jemeni hajószállítmányokkalkapcsolatos vita miatt – felterjesztett beszámoló, amely egyértelműenleírja, hogy „a Szeged és a Borsod magyar motoros hajók 1964. év folyamánkatonai felszereléseket fuvaroztak Jemenbe. Jemeni részről az ajándékbakapott tárgyak kirakásával kapcsolatos munkálatok és kikötői költségek

17

szóban kérték, hogy a magyar illetékesek jelöljék ki azösztöndíjasok fogadásának időpontját, határozzák meg afelajánlott magyar egészségügyi intézmény felállításánakidőpontját, hogy azt bejelenthessék a szeptember 26-i nemzetiünnepükön, magyar parlamenti delegációt hívtak meg szeptember26-ra, nemzetgyűlésük megnyitására, illetve tájékoztató anyagotkértek a magyar alkotmányról és az országgyűlés működéséről.Szerették volna emellett még, ha hazánk orvosokat küld Jemenbe,ha jemeni katonatiszteket fogad magyarországi kiképzésre, hamagyar filmesek Jemenbe utazva dokumentumfilmet készítenénekországukról, végül gazdasági delegációt vártak a kölcsönöskereskedelmi forgalom felmérésére.

Az igényekkel kapcsolatban közölte, hogy ekkorra azilletékes magyar pénzügyi szervek már jóváhagyták a húsz jemeniösztöndíjas útiköltségének fedezését, akik érkezéséreszeptember első heteiben már számítottak.36 Az felajánlottbaleseti és traumatológiai kórház felszerelésével és üzembehelyezésével kapcsolatban kifejtette, hogy a KülkereskedelmiMinisztérium már szeptember elejére több változatban iselkészítette ezzel kapcsolatos terveit. Nem volt azonbanegyértelmű, hogy a leszállított berendezéseket hol és milyenkörülmények között kívánja a jemeni fél elhelyezni, ezért aJemenbe utazó szakdelegáció megbízták, hogy tisztázzák ahelyzetet. A parlamenti delegáció meghívásáról megjegyezte,hogy az nem hivatalos beszélgetés során vetődött fel ésformális meghívás nem történt ezzel kapcsolatban. A kérttájékoztató anyagot emiatt az országba utazó szakdelegációvalkívánták kiküldeni. Magyar orvosokat ekkor még nem kívántkiküldeni, mivel a felajánlott egészségügyi intézmény üzembehelyezése amúgy is szükségessé tette magyar személyzetfoglalkoztatását annak működtetésére. Nem tartotta célszerűnekfejében 2.335.17 fonttal és 300. dollárral terhelték meg a magyarhajózást, de ez összegek kifizetésére a Külkereskedelmi Minisztériummegbízottainak közbenjárása folytán nem került sor.” Vita a jemenihajószállítmányokkal kapcsolatban. 1966. július 28. MOL KÜM. Jemen 1966. XIX-J-1-kAdmin 23. d. IV-564-4893-2/1966.36 Magyarország a májusban megkötött államközi egyezmények értelmében a máritt tanuló jemeni diákon felül további 20 fő részére biztosítottösztöndíjat, valamint emellett vállalta még 20 ipari, vagy mezőgazdaságiszakember továbbképzését. Magyar–jemeni kapcsolatok alakulása. 1964. július 30.MOL KÜM. Jemen 1945-64. XIX-J-1-k Admin 1. d. IV-14-sz.n./1964.

18

jemeni tisztek magyarországi kiképzését sem, mivel ezt afeladatot ekkor az Egyesült Arab Köztársaság katonai szerveilátták el és feltételezhető volt, hogy a jemeni kérésteljesítése határozott tiltakozást váltott volna ki az EAKilletékesei részéről.37

Támogatta azonban a gondolatot, hogy magyar filmszakemberkészítse el az első, Jemenről szóló színes filmet. Így 1964szeptemberében a Kulturális Kapcsolatok Intézete Jemenbeutaztatta Knoll István operatőrt, aki Két hét Jemenben címmelszínes dokumentumfilmet készített Jemen életéről, az országfejlődéséről, az 1962-es forradalom eredményeiről, a szeptember27-i nemzeti ünnepéről, valamint a nemzetgyűlés megnyitásaalkalmából rendezett ünnepségekről.38

Szeptember 16–27. között Siklós Ferenc vezetésével négytagúmagyar kereskedelmi delegáció tartózkodott Szanaában, ahol atárgyalások végén jegyzőkönyvet írtak alá. Az aktus soránSiklós Ferenc levelet adott át a jemeni külügyminiszternek,amely az 1 M US $-os hitelkeret igénybevételének pénzügyifeltételeire vonatkozó magyar álláspontot tartalmazta.39

Rácz Pál kairói nagykövet 1964. október 20-án a magyarnagykövetségen kicserélte Mohsen as-Sirry jemenikülügyminiszterrel a magyar–jemeni barátsági és együttműködésiszerződés ratifikációs okmányait, melyről arab és magyar nyelvűjegyzőkönyvet írtak alá.40 37 Jelentés a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak a Jemenbe küldött speciális segély átadásárólés újabb kérelmükről. 1964. szeptember 5. MOL KÜM. Jemen 1945–64. XIX-J-1-j KÜM.TÜK 1. d. IV-14-005101/1964.38 A Jemenről készített színes dokumentumfilmet a Bairam ünnepek után, 1965.február 7-én mutatták be a kairói magyar nagykövetségen Jemen kairóinagykövetének és a jemeni nagykövetség munkatársainak. Megjelent afilmbemutatón egy Kairóban tartózkodó küldöttség, valamint az Arab Ligajemeni delegátusa is. A vendégek nagy tetszéssel fogadták a filmet, melynekegy arab nyelvű kópiáját 1965 februárjában dr. Heid József – a szanaaimagyar kórház megbízott igazgatója – személyesen adott át Szallál elnökneka magyar állam ajándékaként. Magyar–jemeni kapcsolatok helyzete. 1965. március 16.MOL KÜM. Jemen 1965. XIX-J-1-j KÜM. TÜK 62. d. IV-14-sz.n.39 Jemeni tárgyalásokon aláírt jegyzőkönyv. 1964. október 9. MOL KÜM. Jemen 1945-64.XIX-J-1-k Admin 1. d. IV-751-sz.n./1964.40 Előterjesztés a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz a magyar–jemeni barátsági ésegyüttműködési egyezmény megkötéséről és kihirdetéséről. 1964. október 22. MOL KÜM.Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2. d. IV-123-003781/14/1964. – 226/4/Szigtitk./1964.

19

A szerződés kicserélésével – annak 6. cikke szerint – enapon hatályba lépett. Az Elnöki Tanács novemberbentörvényerejű rendelettel hirdette ki szerződést, melykihirdetése napján életbe lépett, rendelkezéseit azonban mároktóber 20-ra visszamenően érvényesnek kellett tekinteni.41

Ha értékelni szeretnék Szallál elnöknek a szocialistaországokban tett körútjának teljesítményét, akkor elmondhatjuk,hogy az aláírt szerződések és az egyes országok által nyújtottsegélyek azt a látszatot keltik, hogy a tárgyalásokat sikeresekvoltak. Ez azonban csak látszat, hiszen a megbeszélésekvalójában rendkívül kevés gyakorlati eredménnyel jártak. Azegyes országok által segélynek szánt árucikkeket ugyanis –kevés kivételtől eltekintve – először Egyiptomba szállították,ahonnan annak csak elenyésző részét engedték továbbküldeniJemenbe. Ugyancsak sikertelennek bizonyult Szallál elnök azontörekvése, hogy országa szuverén vezetőjének ismertesse elmagát; az egyes országok vezetői mindvégig úgy tekintettek rá,mint Nasszer bábfigurájára. A köztársasági vezetők mozgástereszűk maradt, a belpolitikai életet továbbra is önkényes EAK-tisztségviselők irányították, sőt, a moszkvai látogatás utánezzel párhuzamosan tovább erősödött a Szovjetunió már addig isjelentős befolyása az országban. Mindezeket figyelembe vévekijelenthetjük, hogy a tárgyalássorozat nem érte el céljait,eredményét pedig kudarcnak minősíthetjük.

41 Magyar –jemeni barátsági és együttműködési szerződés. 1964. november 16. MOL KÜM.Jemen 1945-64. XIX-J-1-j TÜK 2. d. IV-123-003781/12/1964.

20

1. számú melléklet

Jegyzőkönyva Magyar Népköztársaság és a Jemeni Arab Köztársaság képviselői

között1964. május 26-án folytatott tárgyalásról

Dobi István: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Ismételten tisztelettelés szeretettel üdvözlöm Önt és munkatársait, kíséretét amunkaasztal mögött. Üdvözlöm és remélem, hogy a most kezdődőtárgyalások gyümölcsözően járulnak hozzá népeink barátságánakszélesítéséhez és kapcsolataink megerősítéséhez. (…)

Tárgyalásainkat helyes lenne kölcsönös tájékoztatássalkezdeni és a tájékoztatások eredményeként kialakulhatnánakjavaslataink kapcsolataink fejlesztésére vonatkozóan. (…)Abdullah asz-Szallal: Elnök Úr! (…) Először: Meg vagyokgyőződve arról, hogy Önök figyelemmel kísérték és napjainkbanis figyelemmel kísérik azt a hatalmas előrehaladást, amelyet ajemeni nép politikai téren az utóbbi időben elért azimperializmus és a reakció erői ellen, amelyek mindentelkövetnek, hogy a jemeni nép álmát szétzúzzák és eltiporják, sa szabadság és a fejlődés felé vezető útján minden áronakadályozzák.

Másodszor: Népünk szeretné elfoglalni a helyét a barátiállamok sorában a Földön, azokkal a népekkel akaregyüttműködni, amelyek a békés egymás mellett élés elvéért, avilágbékéért harcolnak.

Harmadszor: Nagyon jól tudják, hogy mi egy időben számosfronton állunk nehéz harcban, egyrészt az imperializmus és agyarmatosítók ellen, a béke legádázabb ellenségei ellen,másrészt a belső reakció erői ellen, amelyek az imperializmusés a gyarmatosítók bábjai.

Negyedszer: Harcolunk az ellen a nyomasztó sötétség éselmaradottság ellen, amelyet a zsarnoki, rothadt imámirendszertől örököltünk.

Ötödször: Az a véleményem, hogy az a harc, amelyet népünkma folytat, nemcsak a saját, küzdelme, hanem az Önöké is,Önöknek is van közük ehhez a harchoz. Népünk is ugyanazokért az

21

elvekért, eszmékért harcol és áldozza vérét, mint az Önöknagyszerű népe.

Hatodszor: Nem kétséges, hogy győzelmünk az Önök győzelmeis, mivel győzelmünk olyan nemes célokat valósít meg,amelyekért Önök is harcolnak.

Hetedszer: Nem sajnáltuk erőinket, s vért áldoztunk azért,hogy fegyveres harcban győzzünk az említett gyarmatosító ésreakciós erők ellen. Ezután a fegyveres harc után azonban mégkegyetlenebb, még kérlelhetetlenebb harcba bocsátkozunk, amelyaz elmaradottság ellen irányul. Ellenségeink nagyon jól tudják,milyennehézségekkel kell szembenéznünk ebben a döntőküzdelemben, de barátaink is jól tudják, hogy anyagitámogatásuk és együttműködésük milyen nagy segítséget nyújtszámunkra, hogy ebben az ádáz küzdelemben legyőzzük azelmaradottságot.

Nyolcadszor: Népünk és kormányunk természetesen soha nemfogja elfelejteni azt az erkölcsi támogatást, amelyben a magyarnép és kormánya kezdettől fogva részesítette forradalmunkat. Eza segítség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy népünk lelkesedése,erkölcsi hozzáállása növekedjék, fokozódjék. A jemeni nép,amely most az építés és a gazdasági fejlődés útjára lépett,reméli, hogy sikerül kiszélesíteni és elmélyíteni azegyüttműködést a magyar néppel a társadalmi élet mindenterületén, különösen gazdasági téren.

Országunk nem szűkölködik természeti kincsekben. Földünkrendkívül alkalmas a mezőgazdasági termelésre, a földművelésrealkalmas területek nagysága meghaladja a több millió hektárt.Ezen kívül természeti kincsek találhatók a föld mélyében ésfelszínén is, a jemeni hegyekben. De az elmaradottság, melyet azsarnoki rendszer idézett elő országunkban, megakadályozza azt,hogy ezeket a természeti kincseket kiaknázzuk, és népükboldogulására felhasználjuk. Amennyiben ezek a nyomasztókörülmények elmúlnak és elérkezik az ideje, hogy barátainksegítségével gyümölcsöztessük ezeket a természeti kincseket,akkor különösen a mezőgazdasági termelésben ígérkezneknagyszerű lehetőségek. Ezért javaslatot szeretnénk tenni amagyar tárgyaló félnek; javaslatom a következő pontokból áll:

1.) Hosszúlejáratú kölcsönszerződés kötése;

22

2.) Kereskedelmi szerződés aláírása, a kereskedelmikapcsolatok erősítése a két ország között;

3.) Kulturális egyezmény aláírása.(…) Ezt a tájékoztatást, amelyet Önök hallottak a jemeni

nép életéről, mai életéről ad képet és egyben azt is láthatják,hogy milyen az ország gazdasági helyzete és milyen volt a múlt,amely ilyen körülményeket teremtett. A jemeni nép fegyveresharcot folytat a belső reakció és az imperialista agresszióellen. A zsarnoki rendszer mellett ez a háború, amely nagyonkegyetlen volt, rendkívül nagy károkat okozott gazdaságunknak.Számtalan ember hajléktalanná vált, munkanélkülivé lett, nagyaz özvegyek, árvák, nyomorékok, munkaképtelenek száma. Ez aháború tönkretette városainkat és azt a keveset iselpusztította, ami volt. A jemeni gazdaság rendkívül nehézhelyzetben és igen szomorú képet mutat. Az ország tartalékai asemmivel egyenlők. Még nem tudtunk magunkhoz térni e szörnyűharc után, és alighogy befejeztük győzelmesen a fegyveresharcot, újabb harccal, küzdelemmel állunk szemben. Ez pedig adél-arábiai brit gyarmatosítók ellen folytatott harc. a britimperializmus most a dél-arábiai nép ellen folytat háborútrakétákkal, harckocsikkal, bombázókkal és a legkülönbözőbbhadieszközökkel. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a válság jobbankibontakozzék és még nagyobb méreteket öltsön. A menekülők,akik elhagyják Dél-Arábiát a brit agresszió miatt, mostészaknak vonulnak, Jemen felé kis gyermekek, öregek,asszonyok és nem tudjuk, hogy mihez kezdjünk, az előzősebeket gyógyítgassuk-e vagy pedig az új sebek gyógyításáhozfogjunk hozzá, amelyeket most szenvedünk.

Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy ha a nyugatiimperializmus, mint ahogyan láthatjuk, minden erejéveltámogatja a monarchista reakciós belső erőket, afelszabadulásért küzdő népeknek is megvannak a barátai,támogatói, mégpedig a szocialista országok. Önök mellénkálltak, a forradalom első napjától kezdve elismertékkormányunkat és köztársaságunkat és a mai napig is támogatjákforradalmunkat. Mi az Önök barátai vagyunk és úgy érezzük, hogyÖnök a mi barátaink. A barát elpanaszolja barátjának fájdalmátés panaszait. Ez a kép, amelyet adtunk, ezt a panaszt, a miválságunkat, nehézségeinket foglalja magában. Őszinte nyílt

23

szívvel tártuk fel a meglévő nehézségeket. Ennek ellenére aNyugat és az amerikaiak úgy értesülnek helyzetünkről, hogynálunk minden nagyszerű, minden kitűnően megy, nincs semmiprobléma. Ez természetes: mi nem dicsekszünk ezekkel a bajokkalés főleg nem ellenségeink előtt.

(…) Rendkívül nehéz körülmények között élünk. Mintha nemis a XX. század úgynevezett paradicsomában, a rakéták és avilágűr meghódításának korában élnénk. Mintha az őserdőkbenélnénk a legsötétebb középkorban. És mindezt, hogyidejutottunk, az imperializmusnak és a belső reakciónakköszönhetjük. (…) Kállai Gyula: (…) Ha megengedik, néhány szót a MagyarNépköztársaság külpolitikai helyzetéről. Mi is a békés egymásmellett élés elvét valljuk külpolitikánk alapelvének. Ezen azalapon a világ minden országaival, bármilyen is legyen atársadalmi berendezkedése, gazdasági és más természetűkapcsolatok megteremtésére törekszünk a teljes egyenjogúság, abe nem avatkozás elve alapján. Az természetes dolog, hogy aszocialista országokkal, mint azonos politikai alapokon álló ésazonos társadalmi berendezkedésű országokkal a lehetőlegszorosabb a viszonyunk. Nagyon szoros baráti viszonymegteremtésére törekszünk a gyarmati sorból felszabadultországokkal. Mi is azt valljuk, hogy a szocialista országok agyarmati sorból felszabadult országok legigazabb barátai.

Nagy szolidaritással és együttérzéssel, s ahol lehetbaráti segítségnyújtással kísérjük felszabadító harcukat, afüggetlenségüket már kivívott országokkal pedig a legjobbbaráti kapcsolatok megteremtésére törekszünk. Az Elnök Úr isemlítette, hogy velük diplomáciai kapcsolatot létesítettünk.Ennek mi is nagyon örülünk. Örülünk annak is, hogy diplomáciaikapcsolataink szintjét nagykövetségi rangra emeltük, s ígyvagyunk minden más, gyarmati sorból felszabadult országgal.Diplomáciai kapcsolatokat létesítettünk velük, aztán delegációkútján felvesszük velük a közvetlen érintkezést. Az afrikaiországokból nagyon sok vezető ember járt már nálunk, s a tervekszerint ebben az évben is több afrikai állam, meg arab államképviselőit üdvözölhetjük majd Magyarországon. Lehetőségeinkhezmérten ezekkel az országokkal kereskedelmi, tudományos, műszakiés kulturális kapcsolatot létesítünk. Nagy figyelemmel kísérjük

24

az arab országoknak felszabadulásukért, függetlenségükbiztosításáért, népgazdaságuk felvirágoztatásáért, a békéért ésa haladásért folytatott harcát. (…)

Mi egyetértünk azokkal az elvekkel, amelyeket az Elnök úra politikájukkal kapcsolatban kifejtett. Ezeket örömmelüdvözöljük. A mi harcunk úgy látszik, úgy alakul, hogy a belsőépítés munkája mellett állandóan foglalkoznunk kell anemzetközi élet kérdéseivel, mert a kettő szorosan összefügg. Afelszabadulás óta eltelt 20 esztendő alatt mi is állandó harcotfolytattunk a nemzetközi imperializmus beavatkozó politikájaellen. 1945 után, amikor az ország gazdaságilag nagyon nehézhelyzetben volt mert a háború tönkretette az országot azamerikai imperializmus bennünket is akart „támogatni”, de olyanpolitikai feltételek mellett, ami az ország függetlenségénekelvesztését jelentette volna. Mi az ilyen segítségből nemkértünk, s az amerikai imperializmusnak és másoknak ismindenféle beavatkozó politikáját visszautasítottuk. Legutóbb1956-ban, az ellenforradalom idején avatkoztak be ismétMagyarország belügyeibe igen durván, fegyveres bandák,ellenforradalmi csoportok szervezésével és akkor is, amikor úgylátták, hogy a kezükbe kerül a hatalom, az amerikaiak még 20millió dollárt ajánlottak fel „segítségként” Magyarországnak,de amikor megfordult a helyzet és amikor a népi erők, aforradalmi erők kerekedtek felül, ezt az úgynevezett nagylelkűajánlatukat mindjárt visszavonták. Mi akkor is a szocialistaországoktól, barátainktól kaptunk segítséget. 1956 után ismindenféle módon próbálkoztak beavatkozni belügyeinkbe. AzEgyesült Nemzetek Szervezetében az úgynevezett magyar kérdéskapcsán folytatták ellenünk azt az uszítást, de mi semmifélenyomásnak nem engedtünk. Kitartottunk elveink mellett, s későbbők voltak kénytelenek meghátrálni.

Magyarország nemzetközi tekintélye tehát a helyespolitikai elvek alapján, azokból semmit fel nem adva, az utóbbiidőben nagymértékben megerősödött. Az utóbbi időben még a NATOországok is maguk kezdeményezték, hogy a diplomáciaikapcsolatokat nagykövetségi szintre emeljék velünk, mert márközben ilyen szintre emeltük mi is. S már az Amerikai EgyesültÁllamok is kezdi belátni, hogy a mi belügyeinkbe nem lehetbeavatkozni, a nemzetközi szervezetekben ellenünk folytatott

25

hajsza eredménytelen, a Magyar Népköztársaság gazdaságilag,politikailag, kulturálisan évről-évre erősödik, s mindeztfigyelembe véve, kezd egy kicsit reálisabb politikát követni,vagyis maga is kezdi felülvizsgálni a Magyarországgalkapcsolatos eddigi politikáját.

Nem akarok itt részleteket felsorolni, de a mi békésegyüttélés elvéből következően békepolitikát folytatunk,küzdünk az általános és teljes leszereléséért, támogatunkminden javaslatot, amely ennek megvalósítására irányul,bárhonnan is induljon ki, s a Szovjetunióval, amely ennek aküzdelemnek az élén halad, teljes egyetértésben és összhangbandolgoznak együtt.

Kormányunk és népünk nagyon örül, hogy egyetérthetünk azatomcsend egyezménnyel, valamint annak is, hogy a Jemeni ArabKöztársaság ezt az egyezményt az elsők között írta alá.Harcolunk az atommentes övezetek létesítéséért, a nukleárisfegyverkísérletek megtiltásáért, a német kérdés megoldásáért, agyarmati népek teljes felszabadításáért. Örömmel üdvözöljük azarab országoknak, köztük a Jemeni Arab Köztársaságnak azokat atörekvéseit, amelyek a nagy célok megvalósítására irányulnak.(…)

Javaslatunk az, hogy hasznos lenne és szükséges látniuk,hogy a Jemeni Arab Köztársaság és a Magyar Népköztársaság amostani találkozó során kössön barátsági és együttműködésiszerződést. Ez a szerződés lenne a két ország között az ahivatalos okmány, amely a továbbiakban alapja lenne a két népegyüttműködésének és további egyezmények megkötésének is. (…)Kállai Gyula: Az Elnök úr felvetette, hogy hosszúlejáratúkölcsönről, kereskedelmi szerződésről szeretnének tárgyalni. Ami előzetes terveinkben ezek a kérdések úgy szerepeltek, mintamelyek ennek a barátsági és együttműködési szerződésnek és aközös nyilatkozatnak aláírása után majd további tárgyalásokonkerülnek sorra. Ezért azt gondolnám, lehetséges volna, hogy amegfelelő partnerek itt van a Külkereskedelmi Minisztériumképviselője, Baczoni külkereskedelmi miniszter-helyettes úr ésÖnök részéről a megfelelő partner összeüljenek és szótváltsanak ezekről a kérdésekről. Egy kicsit áttekinthetnénk ahelyzetet, megnéznénk milyenek a lehetőségek, mikor, milyenformában kerülhetne sor ezekre a dolgokra. Én tehát azt

26

javasolnám, hogy talán ők üljenek össze és erről a kétkérdésről, amelyet az Elnök úr is említett, váltsanak szótegymással. (…)Abdullah asz-Szallal: Szeretnénk még két pontot kiegészítéséülelmondani a külpolitikával kapcsolatban. Szeretném, ha ezt ajegyzőkönyvbe pótlólag felvennék, mert előzőleg nemfoglalkoztam vele a külpolitikával kapcsolatban. Melyek azok apontok, amelyeket külpolitikánkban kinyilatkoztattunk?Elsősorban az imperializmus elleni harc, az Egyesült NemzetekSzervezetének támogatása és az Egyesült Nemzetek Szerepénekelismerése, valamint a nemzetközi feszültség enyhítése, továbbáaz egyetemes világbéke megvalósítására irányuló politikaegyértelmű támogatása, a pozitív semlegesség és az el nemkötelezettség politikájának követése; a békés egymás mellettélés elve; az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve; afeltételek nélküli kölcsönök, segélyek és támogatásokelfogadása, külföldi katonai támaszpontok azonnalifelszámolása, különösen Dél-Arábiában, Ádenben, valamint, hogyaz arab csúcsértekezlet határozatai megfelelő módon fejezik kinépünk békés politikáját.

27

2. számú melléklet

Feljegyzés

a magyar–jemeni május 27-i kereskedelmi tárgyalásról

Baczoni elvtárs meghallgatja a jemeni delegációelképzeléseit, melyek az alábbiak voltak:

1./ Érdeklődnek segély, valamint hitel-lehetőségekről2./ Kereskedelmi egyezményt szeretnének kötni a kétország közötti kereskedelmi forgalom beindításáról.

Baczoni javaslata alapján a kereskedelmi egyezmény kérdésekerült először napirendre. A két delegáció elvileg egyetértettabban, hogy mivel tapasztalat hiányában nem ismerik egymáskereskedelmi igényeit, ez alkalommal a megkötendő egyezménynekelsősorban elvileg kell leszögeznie a kereskedelmi forgalombeindítását, melyhez mindkét részről árulistát csatolnak. Akésőbbiek során magyar kereskedelmi megbízottak utaznánakJemenbe, hogy a helyszínen tanulmányozzák a jemeniszükségleteket és körülményeket.

Baczoni elvtárs egyezmény-tervezetüket ismertette, amelyrea jemeni delegáció saját tervezetét javasolta (Valószínűneklátszik, hogy a jemeni tervezet azonos azzal az egyezménnyel,melyet az elmúlt napokban Bukarestben kötöttek). Ezt atervezetet Baczoni elvtárs elfogadta azzal, hogy tanulmányoznifogja annak egyes részleteit végletesítés céljából. Azárulisták vázlatos összeállítása után a jemeni delegáció ahitelek kérdését tűzte napirendre.

Magyar részről e tárgyalások során végig csak kereskedelmihitelek kérdéséről és formájáról volt szó. Áruszállításformájában Baczoni elvtárs 7-800 ezerdolláros keretet jelöltmeg 2-4 éves lejáratú hitelként 2,5%-os kamattal. A jemenidelegáció közbevetésére, hogy különböző létesítményekbeindításához magyar szakembereket is kérnek, és ezekköltségeit ugyancsak szeretnék a hitelkeretből fedezni. Baczonielvtárs úgy válaszolt, hogy eddigi gyakorlatunkban ugyan errenincs példa, de a jemeniek kimondott kérésére elképzelhetőnek

28

tartja, hogy ez esetben kivételt tegyünk (A jemeni delegációekkor 10 perces megbeszélésre visszavonult).

A szünet utána a jemeni delegáció vezetője az alábbiakatközölte:

1./ Méltányolják az elhangzott magyar javaslatot,azonban tekintettel a súlyos jemeni gazdaságihelyzetre, a felajánlott hitelkeret összegét nagyonkevésnek tartják. Kérésük az lenne, hogy a hitelkeretösszegét 3-4 millió dollárban állapítsuk meg.2./ Hosszabb lejáratú hitelt kérnek és ebben a

vonatkozásban 5-8 évre gondoltak.3./ Sokallják a 2,5%-os kamatot és azt kérik, ha

lehetséges 2%-ban állapodjunk meg.Baczoni elvtárs újra tisztázta, hogy az ő javaslata

kereskedelmi hitelkeretre vonatkozik, az olyan nagy volumenűhitelt, melyet a jemeni delegáció felvet ezen túllép.Tekintettel arra, hogy a delegáció következő programja máridőben nagyon sürget, javasolta a tárgyalásokat egy későbbiidőpontban folytassák.

Budapest, 1964. május 27.

29

3. számú melléklet

Feljegyzés

Kádár János elvtárs és Szallal elnök között május 27-én lefolyttárgyalásról

A kölcsönös udvariassági üdvözletek után Kádár elvtárs akövetkezőket mondotta:

Mi úgy gondoljuk, hogy kapcsolataink szívélyesek ésbarátiak. Törekvéseink sok kérdésben találkoznak. Ígyelsősorban gondolok a béke megőrzésének és az imperializmuselleni harc kérdésében elfoglalt azonos álláspontra. Az Önöklátogatása konkrét lépés a két ország közeledését illetően.Kötelességünk megvizsgálni, hogy miben tudunk segíteni Önöknek.Bizonyos, hogy segítséget tudunk nyújtani a legkülönbözőbbformákban. Ezt mi kötelességünknek tartjuk és nem szívességnek.Úgy gondoljuk, ez megfelel a magyar nép érdekeinek is.Magyarország maga is kis ország, a közelmúltban is súlyoseseményeken mentünk keresztül. Ma is vannak még problémáink, devannak is lehetőségeink segítség nyújtására. A diplomácianyelvben nem vagyunk otthonosak. Csak olyat ígérünk, amitteljesíteni is tudunk. Szép szavakat lehet mondani, de nem ez alényeges, hanem az, hogy mit teszünk. Problémáikat oly módonvizsgáljuk meg, mintha saját ügyünkről lenne szó. Minden tőlünktelhető segítséget megadunk. Ha most ittlétük rövid ideje alattnem is, de utána egész rövid időn belül biztos határozottválaszt fogunk adni ezekre a kérdésekre. Mi nagyon komolyanmegvizsgáljuk a felvetődött problémákat. A tegnap felvetettkérdésekre ma még nem mondhatunk végleges választ, de már mostis tudunk mondani valamit. Egy-két kérdéssel kapcsolatban mármost is hozhatunk döntést, a későbbiek folyamán pedig a többikérdésekben is határozott, végleges döntést tudunk hozni. Minem vagyunk királyok vagy uralkodók és egyszemélyileg nemdönthetünk ilyen kérdésben. Meg kell várni, míg összeül akormány, mert csak ő dönthet ilyen kérdésekben.Szallal válasza: A tegnapi megbeszélésen úgy láttam, hogyteljes az egyetértés közöttünk és megértik nehéz helyzetünket.Ismerjük Kádár elvtárs nagyszerű munkáját és nagyra becsüljük

30

őt. Népünk tudja, hogy Kádár János a békeharc, valamint areakció és az imperializmus elleni harc hőse. Sokat beszéltemnehézségeinkről, problémáinkról, de ha még annyit mondanék, azsem adna hű képet országunk rendkívül súlyos helyzetéről..Ezeket a borzalmakat saját szemükkel kellene látniuk. De megvanaz akaratunk ahhoz, hogy ezeket a nehézségeket leküzdjük. amagyar nép barátunk s mi sokat remélünk tőle. Kettőnk között akülönbség csupán az, hogy Önök a fejlődésben előbbre tartanak,mi pedig egészen előröl, a nulla ponttól kezdjük. Minden anyagikölcsön és segítség elősegíti egy olyan ország jövőjéneképítését, amely az Önök barátjának vallja magát. A belsőreakció és az imperialisták nagy nyomást gyakorolnak ránk és miegyedül pillanatnyilag nem tudjuk megoldani problémáinkat.Szeretnénk, ha egy kicsit növelnék a kölcsönt, mert az Önökáltal említett kölcsön, a mi álláspontunkhoz képest kevés. Mifigyelembe veszzük természetesen országuk helyzetét ésérdekeit. Tudjuk azt, hogy Magyarország is sok nehézséggelküzdött a mezőgazdaság terén. Ha segítenének a mimezőgazdaságunkon, akkor mi olcsóbban tudnánk szállítaniÖnöknek búzát. Meg kell mondani, hogy még sok szűzföld vanországunk területén, az emberi munkaerő sincs kihasználva, denincsenek tapasztalataink és nincsenek szakembereink.Szeretnénk, ha növelhetnénk Magyarországon tanulóösztöndíjasaink számát és ha egészségügyi téren is segítségetnyújtanának.

Arról is lehet szó, hogy iskolát és kórházat építeneknálunk, ajándékként a magyar néptől a jemeni népnek.

Mindenestre nagyon megköszönnénk az ilyen segítséget.Kádár elvtárs: Figyelemmel hallgattuk azokat a problémákat,amelyeket Önök itt felvetettek. Legyenek nyugodtak, hogy mialaposan megvizsgáljuk ezeket a kérdéseket és lehetőségeinketfigyelembe véve fogunk dönteni. Nagyon megértjük az Önökhelyzetét. Országaink messze vannak egymástól, de azért vannakelképzeléseink azokról a nehézségekről, amelyek előtt most Önökállnak, mégsem gondoltuk, hogy ennyire súlyos a helyzet. E kétnap alatt többet tudtunk meg Önökről, mint ezidáig összesen.Beszélni fogunk a kormány tagjaival és szakértőinkkel éstanulmányozni fogjuk ezt az újabb értékelést, mindehhez azonbanbizonyos idő kell. Az Önök elbeszélésében azonban sok

31

örvendetes dolog is van. Először is figyelemre méltó az ahatározottság és eltökéltség, amelyekkel azokért a célokértküzdenek, amelyeket maguk elé tűztek. Népeink összetalálkoztaka közös harcban. Beszélni kell azonban a mi helyzetünkről is.Magyarország is kétszer volt olyan nehéz helyzetben, mint amielőtt most Önök is állnak. A második világháború után egyetlenép vasútvonalunk, egyetlen ép utunk, egyetlen sértetlen gyárunksem volt. A háború utolsó szakaszának legnagyobb csatáihazánkban dúltak. Amikor befejeződött a háború, sokan azthitték, hogy több nemzedék kell ahhoz, míg az országot feltudjuk építeni. Népünk elhatározottsága azonban megrövidítetteezt a folyamatot. A másik súlyos helyzet akkor keletkezett,amikor a reakció és az imperialisták összejátszásakövetkeztében veszélybe került a népi hatalom Magyarországon.Ez 1956-ban volt. Az ellenforradalom után ismét elhatároztuk,hogy rendbe hozzuk dolgainkat. A másik örvendetes dolog az,hogy maguk sincsenek egyedül. Meg kell mondanom, hogy barátainksegítsége nélkül mi sem tudtunk volna megbirkózniellenségeinkkel. Szovjetunió rendkívül nagy segítséget nyújtottországunk előbbre jutásához. A Jemeni Arab Köztársaságnak isvannak barátai. Az arab népek és a szocialista országok.Itt Szallal közbeveti, hogy nekik egyedül az EAK nyújtottkezdettől fogva segítséget az arab országok közül és azegyetlen ország volt, amely fegyveresen harcolt mellettük areakció elleni harcban. A többi arab ország, pl. Jordánia,Szaúd-Arábia, természetesen nem segített. Itt Kádár elvtárs közbeveti, hogy ő sem Szaúd és Husszeinkirályra gondolt, hanem az arab népek segítségére ésszolidaritására. Ezenkívül a szocialista országok is nyújtanakÖnöknek gazdasági és erkölcsi segítséget. Bennünket erős barátikötelékek fűznek össze és mi akkor is barátok maradunk, ha Önökel is utaznak. (…)Szallal: A barátság napról napra növekszik közöttünk. Mi tisztaszívből szeretjük a magyarokat. Szeretnénk még egy kérdésselfordulni Önökhöz. Amennyiben lehetséges, adjanak nekünkfegyvereket az imperializmus elleni harchoz. Nem fontos, hogyezek a fegyverek újak legyenek. Lehetnek régiek is. Akárírásban is megígérjük, hogy ezeket a fegyvereket azimperializmus elleni harcban fogjuk csak használni.

32

Kádár elvtárs: Mi kis ország vagyunk, de mindenből van egykevés és mindenből tudunk valamit adni. Ha Önök azimperializmus ellen harcolnak, mi abban ilyen formában issegíthetünk. Ezt a problémát is megvizsgáljuk. Természetesenazt nem fogjuk írásban rögzíteni, de segíteni fogunk. (…)Kádár elvtárs: Az algériaiakkal is találkoztunk és nekik isnyújtottunk segítséget, gyógyszert, szakembereket, fegyvereketis akkor, amikor még a függetlenségükért küzdöttek. (…) Mi aszabadság hívei vagyunk és nem nézhetjük tétlenül a népeklemészárlását. Elgondolásaink ezen a téren nem állnakellentétben a békés egymás mellett élés politikájával. Ha azimperialisták népeket gyilkolnak, akkor ezt nem fogjuk hagyni.Ebbe a keretbe ez is belefér. (…)

33