TŰZVÉDELEM II.

1

TŰZVÉDELEM II.

2

TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOKTŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK

1996. évi XXXI. törvénya tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

1999. évi LXXIV. törvénya katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés

9/2008. (II. 22.) ÖTM rendeletaz Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kiadásáról

3

TŰZVÉDELMI ALAPFOGALMAKTŰZVÉDELMI ALAPFOGALMAK

Tűz – égési folyamat veszélyt jelet életre, testi épségre anyagi javakra és károsodást okoz

Tűzvédelem

tűzesetek megelőzése tűzoltási feladatok ellátása tűzvizsgálat (tűzoltóság szakmai tevékenysége a tűz okának és helyének felderítése) valamint a fentiek feltételeinek megteremtése

Tűzmegelőzés

tüzek keletkezésének megelőzése tüzek továbbterjedésének megakadályozása tűzoltás feltételeinek biztosítása

Tűzoltás

veszélyeztetett személyek mentése anyagi javak védelme tűz terjedésének megakadályozása tűz eloltása tűz közvetlen veszélyének elhárítása

4

TŰZVÉDELEM RÉSZTVEVŐI

A tűz elleni védekezés résztvevői

belügyminiszter BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok helyi önkormányzatok hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tűzoltó egyesületek önkéntes tűzoltóságok magánszemélyek gazdálkodó szervezetek

létesítményi tűzoltóságok

Magánszemélyek tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai:

A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.

5

TŰZVÉDELEM RÉSZTVEVŐI

A GAZDÁLKODÓ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓK TŰZVÉDELMI FELADATAI

A tűzvédelmi követelmények megtartása

A tevékenységi körrel kapcsolatos veszélyhelyzet

Megelőzés(OTSZ, szabvány)

Az elhárítás feladatai(A tűzoltás és a műszaki mentés érdekében)

Létesítés a létesítmény, az építmény, a technológiai

rendszer megvalósítása, fejlesztése: passzív és aktív tűzvédelmi rendszerekkel.

Pl.: tűzjelzés, a tűz terjedésének korlátozása

(tűztávolság, tűzszakaszolás stb.), a menekülés biztosítása, hatékony szellőztetés, stb.

Létesítés a közvetlen tűzvédelmet szolgáló:

tűzvédelmi (oltó, tűzjelző) berendezés, készülék, felszerelés stb.

oltóvíz, egyéb oltóanyag, létesítményi tűzoltóság

Használat az üzemeltetés során a tűzesetek megelőzé-

sére vonatkozó feltételek biztosítása: a létesítmény, építmény rendeltetésszerű

használata, tűzvédelmi szabályzat, tűzvédelmi oktatás, tűzvédelmi szakvizsga.

Használat üzemképesség megtartása, időszakos ellenőrzés, a hivatásos tűzoltóság helyszíni gyakor-

latának biztosítása.

6

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteni:

munkavégzésben öt főnél többen dolgoznak (családtagokkal) ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítmény kereskedelmi szálláshelyeken tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén

Tűzvédelmi Szabályzatnak tartalmaznia kell:

tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit tűzvédelmi szervezet feladatát, felépítését és működését tűzveszélyességi osztályba sorolását és a tűzvédelmi használati szabályokat tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység esetén a teendőket (időpontját,helyét, tevékenység leírását, munkavégző nevét, tűzvédelmi szakvizsga számát, előírásokat) tűzvédelmi oktatás, tűzvédelmi képesítéshez kötött munkákat munkavállalók a tűzjelzéssel, tűzoltással kapcsolatos feladatait. létesítményi tűzoltóság működését

7

TŰZRIADÓ TERV

Tűzriadó Tervet kell készíteni:

„A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodik kereskedelmi szálláshelyre szórakozóhelyekre (egy időben 50 főnél több személy tartózkodik).

Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell:

a tűzjelzés módját; riasztási rendjét és a létesítmény elhagyásának módját a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit a létesítmény helyszínrajzát (menekülési útvonalak, tűzoltócsap)

8

TŰZVÉDELMI OKTATÁSTŰZVÉDELMI OKTATÁS

Tűzvédelmi oktatás tartalma:

általánosságban a tűzvédelmi szabályok ismertetése, a tevékenységet érintő szabályok, a tűzjelzés módja, a tűz esetén szükséges feladatok, a tűzvédelmi szabályzat tartalma.

Indokolt évente egy alkalommal ismétlődő tűzvédelmi oktatást tartani.

A tűzvédelmi oktatás gyakoriságát a tűzvédelmi szabályzatban kell meghatározni.

Új munkavállalót a munkavégzés megkezdése előtt kell tűzvédelmi oktatásban részesíteni.

Soron kívüli oktatást kell tartani pl. tűzesetet követően, vagy ha a új tűzveszélyes technológiát vezetünk be.

9

TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGATŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA

Az alábbi foglalkozási ágakban és munkakörökben tűzvédelmi szakvizsga nélkül az adott tevékenység nem végezhető:

Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők, Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt, 300 kg

tömegmennyiséget meghaladó anyagoknak ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását és tárolását végzők, Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, Üzemanyagtöltő állomások üzemviteli dolgozói, Tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők, Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, termék-üzemeltetők, anyag-

és termék-gyártásvezetők, Tűzoltó készülékek karbantartását végzők, Beépített tűzjelző berendezések szerelését, telepítését,

felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők, Beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők, Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, és a kivitelezésért felelős

műszaki vezetők, Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők és a kivitelezésért felelős

műszaki vezetők.

10

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS

A tűz elleni védekezés fontos kiindulópontja a tűzveszélyességi osztálybasorolás.Minden anyagot, tevékenységet, veszélyességi övezetet, helyiséget, épületet, szabad teret, létesítményt tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.

Veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtérben lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelhető környezete.

Helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér.

Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek.

Építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely alapozás révén jöhet létre (válhat ingatlanná).

Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot.

11


Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége.

Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár.

Tűzszakasz: építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve tűztávolságok választanak el.

Mértékadó tűzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete.

Tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtérben tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság.

12

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK

Tűzveszélyes-ségi osztály

Anyag Tevékenység Rendeltetés

Szilárd Folyadék Gáz

„A”Fokozottan tűz

és robbanás veszélyes

Bármely halmazállapotban hevesen ég Az a veszélyességi

övezet, helyiség,

szabad tér, ahol a

tűzveszélyes-ségi

osztálynak megfelelő anyagot

előállítanak tárolnak

forgalomba hozzák

Nyitott akkumulátort

helyeznekTlpZ 21 CTü TlpNy

Tü 35 C

AÉH 10 tf%

„B”Tűz és robbanás

veszélyes

Por, amely a levegővel

robbanásveszélyes keveréket

képez

TlpZ 21 C és

TlpNy 55 CTlpNy – 20 C

Tü TlpNy

AÉH 10 tf%

„C”Tűzveszélyes

Tgy 300 C 55 C TlpNy 150 C

TlpNy – 50 C Tü TlpNy – 20 C

Gáz, amely önmaga

nem ég, de az égést táplálja

Közösségi épület, ahol 500 főnél

nagyobb befoga-dóképessége

Üzemanyag tároló

„D”Mérsékelten tűzveszélyes

Tgy 300 C TlpNy 150 CTü TlpNy – 50 C

Iroda, lakó- és szállás épület

Állattartó helység

„E”Nem

tűzveszélyes

Nem éghető anyag

13


Veszélyességi övezet A veszélyességi övezet alapterülete [m2]

A B C D E

I. Veszélyességi övezet 200

II. Veszélyességi övezet 100

III. Veszélyességi övezet 300

IV. Veszélyességi övezet 200

V. Veszélyességi övezet 150

VI. Veszélyességi övezet 50

Összes alapterület 200 300 300 150 50

Veszélyességi övezetek alapterület %-ban 20 30 30 15 5

A helyiség „B” tűzveszélyességi osztályba tartozik, mivel 20A + 30B > 40

A tűzveszélyességi osztálybasorolásnál az alapterületeket az „A” osztálytól az „E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40 %-ot.

A helyiség, illetve szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó veszélyességi övezetek összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40 %-át meghaladják

14


A helyiségek megnevezése

A helyiségek alapterülete [m2]

A B C D E

Forgácslap csiszoló 1400

Lakkozó üzem 1300

Iroda 100

Folyosó 200

Összes alapterület 1300 1400 100 200

A helyiségek alapterületei %-ban 43,3 46,6 3,3 6,7

A tűzszakasz az „A” tűzveszélyességi osztályba tartozik, mert 43,3A > 40

Tűzszakasz abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40 %-át meghaladják.

15


A tűzszakaszok megnevezése

A tűzszakaszok alapterülete [m2]

A B C D C

I. tűzszakasz 1000

II tűzszakasz 6500

III. tűzszakasz 4000

IV. tűzszakasz 2000

V. tűzszakasz 500

Összes alapterület 500 1000 6000 6500

A tűzszakaszok alapterületei %-ban 3,6 7,2 42,8 46,4

Az építmény „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik, mert 3,6A + 7,2B + 42,8 > 40

Több tűzszakaszból álló építmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó tűzszakaszok tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei az építmény alapterületének 40 %-át meghaladják.

16


Létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó építmények, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei az létesítmény alapterületének 40 %-át meghaladják.

Az építmények és szabadterek megnevezése

Az építmények és szabadterek alapterülete [m2]

A B C D E

Éghető folyadéktároló 2000

I. Üzem 1500

Irodaház + laboratórium 2200

Forgácsoló csarnok 3000

Festőüzem 1000

Összes alapterület 1000 1500 2000 2200 3000

A létesítmény alapterületének %-ban 10,3 15,4 20,6 22,8 30,9

A létesítmény „C” tűzveszélyességi osztályba tartozik, mert 10,3A + 15,4B + 20,6C > 40

17

VESZÉLYESSÉGI ÖVEZETEK

Veszélyességi övezetek meghatározása éghető gáz, gőz és köd esetén

Veszélyes koncentrációk előfordulási lehetőségei:

a közeg a légtérben folyamatos és üzemszerűen jelen van a közeg a légtérben időszakonként, üzemszerűen megjelenik a közeg a légtérben időszakos üzemzavar vagy meghibásodás miatt jelenik meg a közeg a légtérben ritkán, váratlan műszaki meghibásodás miatt jelenik meg

Gázok és gőzök terjedését meghatározza:

a levegőhöz viszonyított (relatív) sűrűségük [dr] diffúziós tényezőjük

Relatív sűrűség alapján lehetnek:

0,8 vagy annál kisebb, a levegőnél könnyebb – elméletileg lefelé terjedő 0,8 – 1,1 bizonytalan a terjedésük, levegővel könnyen keverednek 1,1 – 4,0 gyakorlatilag lefelé szálló, könnyen kúszó 4,0 nagyobb folyadékszerűen kúszó

18

VESZÉLYESSÉGI ÖVEZETEK

A gáz vagy gőz relatív sűrűsége optimális körülmények között

és helyen [dr]

A veszélyességi övezet kiterjedésének határa [m]

felfelé lefelé vízszintes irányban

dr 0,8 5/dr 5dr, de min. 1 m 15 dr, de min. 2 m

0,8 < dr 1,1 15 m 15 m 15 m

1,1 < dr 4,0 5/dr 5dr 15/dr

4,0 < dr 7,8 1,25 m 5dr 3,75 m

7,8 < dr 1,25 m 5dr 5 m

Veszélyes övezetek kiterjedése gázok és gőzök esetén

19

LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI

Létesítés általános előírásai:

az épületek megfelelő tűzbiztonságúak legyenek; az esetleges tűz épületen belüli terjedése korlátozott legyen; a keletkező füstöt, hőt elvezessük; az esetleges robbanás káros hatásai az épületszerkezeteket ne károsítsák; az épületben tartózkodók azt veszély esetén rövid idő alatt elhagyhassák; a tűzoltóság felvonulásához, működéséhez megfelelő utak, területek álljanak rendelkezésre, legyen elegendő oltóvíz; a beépített technológia veszélyeit minimálisra csökkentsük, ezért

villamos berendezések feleljenek meg az ott folytatott tevékenységnek; indokolt esetben legyen villámhárító berendezés; olyan legyen a szellőzés, hogy ne alakulhasson ki robbanásveszélyes koncentráció; a tüzelő- és fűtőberendezések feleljenek meg az épület, a technológia jellegének, legyenek biztonsággal üzemeltethetők; legyenek veszélyt jelző berendezések; a kezdeti tűz oltására álljon rendelkezésre megfelelő tűzoltó felszerelés.

20


Építőanyagok osztályozása:

Éghetőségük szerint:

A – nem éghető B – éghető

B1 – nehezen éghető B2 – közepesen éghető B3 – könnyen éghető

Füstfejlesztő képesség szerint:

F0 – füstöt nem kibocsátó F1 – mérsékelten füstfejlesztő F2 – fokozottan füstfejlesztő

Égve csepegési tulajdonság szerint:

C0 – égéskor olvadék nem keletkezik C1 – égéskor gyulladást okozó olvadék nem keletkezik C2 – égve csepeg és gyulladást okoz

21


Épületszerkezetek tűzállósági határértékei (TH):

törési határérték (THt) – elveszti hordképességét lángáttörési határérték (THe) – olyan repedés vagy nyílás keletkezik, amelyen a láng, forró füstgáz áthatol felmelegedési határérték (THt) – tűzmentett oldal hőmérséklete 140 C-al emelkedik, vagy 220 C-ra melegszik fel

Tűzveszélyességi osztály Épületektűzállósági fokozata

A és B I – II

C I – III

D I – IV

E I – V

Épületek vagy azok tűzszakaszinak kialakítása

Épületek tűzállósági fokozatai:

I. fokozottan tűzálló,II. közepesen tűzálló,III. mérsékelten tűzálló,IV. lángálló,V. nem lángálló.

Óvodát, bölcsödét, szociális otthont, kórházat, kétszintenél magasabb szállodát I – II;Iskolát, kétszintenél magasabb lakóépületet I – III;Számítóközpontot legalább III tűzállósági fokozatúra kell építeni.

22


Az építmény tűzveszé-lességi osztálya

Legkisebb tűztávolság m – ben,ha az építmény tűzállósági fokozata

I II III IV V

A 14 16 - - -

B 12 14 - - -

C 10 12 14 - -

D 8 10 12 14 -

E 6 8 10 12 14

Mezőgazdasági építmények legkisebb tűztávolsága

Építmények között tűztávolságot kell tartani

tűz vagy robbanás szomszédos építményeket ne veszélyeztesse személyek eltávozása vagy eltávolítása lehetséges legyen tűzoltó egységek zavartalanul fel tudjanak vonulni és működni

Tűztávolság

23


Épület rendeltetéseTűzszakasz megengedett legnagyobb területe m2-ben

I II III IV V

tűzállósági fokozatú épületekben

Állattartás alommal 8000 6000 5600 2400 1400

Állattartás alom nélkül 10000 8000 6000 3000 1600

Hűtőház 5000 4000 3500 1500 750

Növényház korlátlan

Műtrágya A – B 3000 2200 2000 600 400

Műtrágya C – D 5000 4000 3000 1200 600

Műtrágya E korlátlan 6000 2400 1200

Gépműhely 5000 4000 3000 1500 750

A tűzszakasz

A tűzszakasz nagysága függ az építmény:

rendeltetésétől tűzveszélyességi osztályától tűzállósági fokozatától tűzterheléstől [MJ/m2]

24


Az épület vagy tűzszakasz Tűzszakaszok megengedett legnagyobb területe m2-ben

Tűzveszélyességi osztálya

Tűzállósági fokozata

500-ig terjedő 501 – 1500 között 1500-nál nagyobb

MJ/m2 tűzterhelés esetén

A I.

II.

8000

6000

5000

4000

2000

1000

B I.

II.

10000

8000

6000

5000

3000

2000

C I.

II.

III.

Korlátlan

10000

8000

8000

6000

4000

4000

3000

2000

D I.

II.

III.

IV.

Korlátlan

15000

10000

1500

10000

7000

5000 500

6000

4000

3000 100

E I.

II.

III.

IV.

V.

Korlátlan

20000

10000

2000

1000

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

legfeljebb háromszintes legfeljebb egyszintes

Ipari építményekre megengedett legnagyobb tűzszakasz terület

25


Tűzterhelés

Tűzterhelés az építmény, épület adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített anyagok tömegéből és fűtőértékéből számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatva.

A tűzterhelés függvényében határozható meg:

a tűzoltáshoz mennyi oltóvizet kell biztosítani a tűzszakasz mekkora alapterületű legyen a tűzszakasz határon kell-e alkalmazni vízfüggöny tűzgátló szerkezetet az alkalmazott épületszerkezetek mértékadó tűzállósági követelményei milyenek legyenek

21

21

2

mMJ

A

Hmp

mMJ

A

Hmp

mMJppp

k

iii

s

j

iii

n

sn

p – tűzterhelés [MJ/m2]pn – állandó tűzterhelés [MJ/m2]ps – időleges tűzterhelés [MJ/m2]m – anyagok tömege [kg]H – anyagok fűtőértéke [MJ/kg]i – állandó anyagok fajtáinak számak – időleges anyagok fajtáinak számaA – alapterület [m2]

26


appv

MOlmm tfft

Valóságos vagy számított tűzterhelés

a – az anyagok égési sebességére jellemző, az anyag sűrűségétől és raktározási tömörségétől függő tényező

Várható tűzidőtartam függ:

mértékadó tűzterheléstől tűz légellenállástól épület belmagasságától tűzoltás hatékonyságtól

Várható tűzidőtartam [tm]:

tMO – elsődleges tűzidőtartam, amely a mértékadó tűzterhelés függvényefm – belmagassági tényezőfl – légellenállási tényező

27


Épületszerkezetek mértékadó tűzállósági határértéke [TM]:

mrbM tffT

fb – „biztonsági tényező”fr – rendeltetési tényező

A mértékadó tűzállósági követelmények ismeretéből ki tudjuk választani azokat az épületszerkezetek, amelyek a tényleges tűzállósági határértékre teljesülnek

HtHMHeHMHfHM TTTTTTTTT

28


Hő- és füstelvezető berendezés feladata:

biztosítsa a menekülési utak füstmentességét az épületszerkezetek és berendezések ne károsodjanak csökkentse a füst és égésgázok okozta károkat segítse elő a tűzforrás gyors felderítését

Hő- és füstelvezető berendezéssel szembeni elvárások:

tűz esetén is működőképes legyen a füstöt és forró égésgázokat folyamatosan a szabadba vezesse biztosítsa a padlószint fölött szükséges füstmentes levegőréteget

Hő- és füstelvezetés

29


Hasadó és hasadó-nyíló felületek

Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket hasadó vagy hasadó-nyíló felületekkel kell létesíteni.

Hasadó felületek felületnagysága (Ah)

2mVfA hh

fh – fajlagos hasadó felületi tényező, nagysága 0,01 – 0,2 [m2/m3] között változik a beépítetlen térfogat függvényébenV – helyiség beépítetlen térfogata [m3]

Hasadó-nyíló felületek felületnagysága (Ahn)

2mVfA hnhn

fhn – fajlagos hasadó-nyíló felületi tényező, nagysága 0,004 – 0,15 [m2/m3] között változik a beépítetlen térfogat függvényében

30


Hasadó és hasadó-nyíló felületek

Hasadó felületként alkalmazható felületek:

egyrétegű húzott síküveg

2 mm vastag 0,40 m-nél nagyobb befogási méretű 3 mm vastag 0,80 m-nél nagyobb befogási méretű 4 mm vastag 1,40 m-nél nagyobb befogási méretű

egyrétegű, legfeljebb 6 mm vastag, cementkötésű szálerősítésű hullámlemez (3 kN/m2-nél tönkremegy) egyrétegű hornyolt cserépfedés stb.

Hasadó-nyíló felületként alkalmazható szerkezetek:

amelyek felületegységre eső súlya kisebb 80 kg/ m2 és megnyílási nyomásuk 1 kN/m2 alatt van

31


A lefúvatás (robbanási túlnyomás kiáramlás környezetének) védelme

a lefúvatás irányában védősávot kell meghatározni ha a védősávon belül tömeges közlekedés van, akkor védőfal, terelőfal szükséges

v – veszélyeztetett területl – veszélyeztetett terület szélességeh – nyomásmentesítő felület szemöldökmagassága

32


Kémények és füstcsatornák

Az égéstermék elvezetőkkel szemben támasztott követelmények:

az égésterméket mindenkor képesek legyenek a tető fölé a szabadba elvezetni feleljenek meg az alkalmazott fűtőberendezésnek, a felhasznált fűtőanyagnak ne okozzanak gyújtási veszélyt, korróziót, átnedvesedést ne érintkezzenek közvetlenül az építmény teherhordó tartószerkezeteivel az égéstermék kibocsátási helyén ne veszélyeztesse a környezetet szikrával, pernyével, füsttel.

Kémények lehetnek:

egyedi központi gyűjtő ipari

Füstcsatorna nem vezethető át „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen

33


Kéményfej méretezése

34


Tűzoltási felvonulási területek középmagas vagy magas épületeknél

T1 2/3 L1

T2 2/3 L2

Két oldalról kell behajtási lehetőséget biztosítani:

„A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó 1 ha-nál „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó 5 ha-nál nagyobb alapterületű létesítmény esetén

35


Középmagas és magas épületetek

Középmagas épület: 13,65 m – 30 m magasMagas épület: 30 m-nél magasabb

Követelmények:

az épületek tűzállósági fokozata legalább II. a kiürítési útvonalak falszerkezete legalább 0,65 óra tűzállósági határértékű legyen

36


Kiürítés átmenetileg történhet:

tűztől védett tűzszakaszba füstmentes lépcsőházba építmények tetőfödémére erre a célra tervezett térbe

A kiürítésre tervezett terek határoló szerkezeteinek tűzállósági határértékükig biztosítani kell:

a légtér hőmérséklete, a hősugárzás intenzitása ne érje el az emberre veszélyes értéket a levegő oxigéntartalma ne csökkenjen az előírt érték alá égéstermék, mérgező anyag veszélyes koncentrációban ne keletkezzen a látási távolság megfelelő maradjon

Kiürítési útvonalakra vonatkozó előírások:

általában nem alkalmazható körforgó, toló, billenő fotocellás ajtó 50 fő feletti tartózkodásra szolgáló helyiségeknél csak a kiürítés irányában nyílhatnak az ajtók irányjelző felirattal szükséges a nagy forgalmú építményekben, stb.

Kiürítés

37


Kiürítés szakaszai:

első szakasz – veszélyeztetetett helyiségmásodik szakasz – veszélyeztetett tűzszakasz, illetve létesítmény

Kiürítés első szakaszának időtartama az útszakasz alapján (t1a):

meg

n

i i

ia t

v

st 1

11

t1a – a helyiség kiürítésének időtartama a legtávolabbi tartózkodási helytől a hozzá

legközelebb eső kijáratig terjedő útvonalon [min]si – egyes útszakaszok hossza [m]

vi – egyes útszakaszokhoz tartozó haladási sebességek [m/min]

38


Kiürítés első szakaszának időtartama az ajtó átbocsátóképessége alapján (t1b):

megb txk

Nt 11

N – kijáratonként eltávolítandó személyek számak – kijárat átbocsátó képessége: 41,7 fő/m/minx – az ajtók szélességének az összege [m]

A helyiségben egy főre jutó alapterület

[m2]

Vízszintes haladási sebesség

[m/min]

Haladás lépcsőn

lefelé felfelé

1-ig 16 10 8

1 – 25 30 20 15

25 felett 40 20 15

A kiürítés haladási sebessége

39


Kiürítési

szakasz

Kiürítendő helyiség, tűzszakasz, épület

építmény

A kiürítés megengedett időtartama

(tmeg) tűzállósági fokozat függvényében [min]

I. – II. III. IV. – V.

Első

szakasz

(t1)

Nagy forgalmú, tömegtartózkodásra szolg.

„A” – „B” tűzveszélyességi oszt. tart.

1,5 1,0 0,75

Huzamos tartózkodásra szolgáló

„C” – „E” tűzveszélyességi oszt. tart.

2,0 1,5 1,0

Egyszintes

csarnok, ha

a belső

térfogata

Legfeljebb 5000 m3 2,0 1,5 1,0

5001 – 10000 m3 2,5 2,0 1,5

80001 – 160000 m3 4,5 4,0 -

160000 m3 felett 5,0 4,5 -

Második szakasz

(t2)

Nagy forgalmú, tömegtartózkodásra szolg.

„A” – „B” tűzveszélyességi oszt. tart.

6,0 5,0 1,5

Huzamos tartózkodásra szolgáló

„C” – „E” tűzveszélyességi oszt. tart.

8,0 6,0 2,5

A kiürítés megengedett időtartama

40


Kiürítés második szakaszának időtartama az útvonalak hossza alapján (t2a):

n

imeg

i

imaa t

v

stt

1212

t2a – az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény kiürítési időtartama az útvonalak hossza alapján [min]

t1ma – annak az első szakaszak a számított kiürítési időtartama, amely a második kiürítési szakasz

kiürítési időtartamával a legnagyobb t2a értéket adja

si – annak a helyiségnek a legtávolabbi kijáratától a szabadba vezető kijáratig vett útvonalak együttes

hossza [m]vi – a számításba vett útvonalhoz tartozó haladási sebesség [m/min]

Kiürítés második szakaszának időtartama az útvonalak hossza alapján (t2b):

meg

n

i i

iyb t

v

s

xk

Ntt 2

12

212

41


Tüzelő és fűtőberendezések

Felhasznált energia alapján a tüzelőberendezések lehetnek:

szilárd tüzelőanyagúak folyékony tüzelőanyagúak gázzal üzemelők villamos energiát felhasználók

Fűtési rendszer kialakítása szerint

helyi központi

Hőleadás módja szerint

konvekciós sugárzó fűtés

42


Fűtőberendezések létesítésével kapcsolatos előírások:

csak olyan fűtési rendszer alkalmazható, amely nem okoz tüzet vagy robbanást égéstermék elvezetéséről gondoskodni kell (megfelelő kémény) csak engedélyezett és megfelelő fűtőberendezés használható füstcsövet 1,5 m-ént rögzíteni kell

Palackos propán-bután vagy 0,9-nél nagyobb relatív sűrűségű gázzal üzemelő berendezést nem szabad használni:

terepszintnél mélyebb padlószintű helyiségben olyan helyiségben, ahol vízzár nélküli lefolyórendszer van olyan helyiségben, mely mélyebb padlószintű helyiséggel légtér kapcsolatban van

Kazánhelyiségekkel kapcsolatos előírások:

kazánhelyiség más rendeltetésű helyiség fölé általában nem telepíthető ajtaja közvetlenül a szabadba nyíljon

43


Szellőztetés

„A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben biztosítani kell, hogy ne alakuljon ki robbanóképes koncentráció.

Lehet:

elszívásos túlnyomásos kiegyenlített

„A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben a szellőzőcsatorna csak nem éghető anyagból készülhetnek.

„A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható

Tűzszakasz-határon a szellőzőcsatornáknak automatikusan záródni kell

44

TŰZVESZÉLYES MUNKAVÉGZÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAITŰZVESZÉLYES MUNKAVÉGZÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAITűzveszélyes munka megkezdése előtti tűzvédelmi feladatok:

az alkalomszerű tűzveszélyességi tevékenységet engedélyeztetni kell; ismerni és a munkavállalókkal ismertetni kell az adott anyag(ok) tűz- és robbanásveszélyességét, azok jellemzőit (pl. gyulladási hőmérséklet, lobbanási pont, stb.); fel kell készülni tűzoltókészülékkel, oltóvízzel stb. az esetlegesen bekövetkező tűz oltására; a tűzveszélyes tevékenység végzésekor az idegeneket távol kell tartani, és figyelmeztető táblát kell elhelyezni; a munkát végzőkkel ismertetni kell a tűzoltás és -jelzés lehetőségét és módját.

Tűzveszélyes munkavégzés közbeni tűzvédelmi feladatok:

csak az előírt, engedélyezett berendezést, eszközt szabad használni (tűz- és robbanásveszélyes anyagoknál szikrát nem okozó szerszámot stb.); a tűz- és robbanásveszélyes anyagokból csak a munkához szükséges anyagmennyiséget szabad a munkahelyen tárolni, munka befejeztével ezeket el kell távolítani, és a kijelölt helyen megfelelő szekrényben lezárva kell elhelyezni, szükség szerint a tűzveszélyes tevékenység végzésekor a dohányzást és nyílt láng használatát meg kell tiltani; nyílt lángot és izzó anyagot őrizetlenül hagyni tilos; a közlekedési, kiürítési (menekülési) utakat, ajtókat leszűkíteni, valamint az elektromos, víz- gázvezeték elzáró-szerelvényeit, főelzáróit, kapcsolóit eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

45

TŰZVESZÉLYES MUNKAVÉGZÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAITŰZVESZÉLYES MUNKAVÉGZÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI

Tűzveszélyes munka befejezése utáni tűzvédelmi feladatok:

tilos a tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, folyadékokat lezáratlanul a munkahelyen hagyni; a helyiség szellőztetéséről gondoskodni kell; a tűz- és robbanásveszélyes tevékenység után a munkahelyen fokozott ellenőrzést kell tartani; a levetett zsíros, olajos munkaruhát csak fémszekrényben szabad elhelyezni. a villamos-berendezéseket (ha ezt az illetékes vezető külön utasítása nem tiltja) áramtalanítani kell, illetve a világítást ki kell kapcsolni.

TŰZVÉDELEM II.

Documents