1 Turizmus társadalmi-gazdasági alapjai 6. téma: A turizmus gazdasági hatásai. A táblázatok és grafikonok forrása: Központi Statisztikai Hivatal (2008): Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérıl. www.ksh.hu A turizmus gazdaság Összetett iparág • Komplex termék – A turista élményt keres! • Egységes iparág vagy számos önálló ágazat? – TEÁOR ’03, TEÁOR ’08 szerkezetében szétszórva! • Együttmőködés vagy verseny más ágazatokkal – Területhasználat, munkaerıigény, fogyasztói jövedelmek… • Turizmuson és gazdaságon kívüli tényezık hatása – Politikai, környezeti, kulturális események…. • Elemei (ld. turizmus rendszere): – Kereslet: a turista – Kínálat: vállalkozások, intézmények, helyszín – Piaci kapcsolat: utazásszervezık, utazási irodák…
17
Embed
Turizmus társadalmi-gazdasági alapjai - georgikon.hu TAN... · – A turisztikai vállalkozások külföldi vendégekt ıl származó bevételei. – A külföldi vendégek, f ıleg
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
1
Turizmus társadalmi-gazdasági alapjai
6. téma:A turizmus gazdasági hatásai.
A táblázatok és grafikonok forrása:
Központi Statisztikai Hivatal (2008): Jelentés a turizmus 2007. évi teljesítményérıl. www.ksh.hu
A turizmus gazdaság
Összetett iparág• Komplex termék
– A turista élményt keres!• Egységes iparág vagy számos önálló ágazat?
– TEÁOR ’03, TEÁOR ’08 szerkezetében szétszórva!• Együttmőködés vagy verseny más ágazatokkal
– Területhasználat, munkaerıigény, fogyasztói jövedelmek…• Turizmuson és gazdaságon kívüli tényezık hatása
– Politikai, környezeti, kulturális események…. • Elemei (ld. turizmus rendszere):
Kedvezıtlen• Szezonális foglalkoztatás, fluktuáció• Migráció• Infláció• Árfelhajtó szerep (pl. élelmiszerek) • Import növekedése (pl. hazait felváltó
termékek) • Erıltetett fejlıdés • Gazdasági függıség kialakulása • Regionális egyenlıtlenségek növekedése• Gazdasági szerkezet változása • Hagyományos tevékenységek eltőnése • Káros hatások felszámolásának költségei • Infrastruktúra túltelítıdése • Növekvı kormányzati kiadások • Jövedelem- (és munkaerı) kiáramlás • "Fekete forgalom"
fennmaradása/növekedése
4
A TURIZMUS PIAC SAJÁTOSSÁGAILáthatatlan export• Láthatatlan
– Megfoghatatlan, szállíthatatlan termék– Országon belül létrejövı külkereskedelmi tranzakció
• Export– Nemzetközi fogyasztó– A turista utazik a termékhez
• Exportálhatatlan/más módon értékesíthetetlen termékek megvásárlása
• Kiskereskedelmi értékesítés• Árképzés: a közvetítı szektor szerepe
A turizmus gazdasági funkciói1. Fizetési mérleg funkció2. Kiegyenlítési funkció3. Foglalkoztatási funkció4. Jövedelmi funkció5. Termelési funkció
Fizetési mérleg funkcióMérleg• Turisztikai bevételek és kiadások egyenlege Jelentıs többlettel záró országok• Fogadóterületek � javítja az ország fizetési mérlegétJelentıs hiánnyal záró országok• Küldı területek � rontja az ország fizetési mérlegét
5
A TURIZMUS A FIZETÉSI MÉRLEGBEN
Jövedelmek és átutalások mérlege
• Külföldön turizmusban foglalkoztatott hazaiak jövedelmének hazautalása
• Külföldön történt befektetések profitjának repatriálása
• Külföldrıl kapott osztalék• Nyeremények hazautalása
• Külföldi befektetések profitjának repatriálása• Osztalék-fizetés• Nyeremények hazautalása
Tıkemérleg
• Külföldnek nyújtott hitelek törlesztése• Külföldrıl kapott hitelek törlesztése
Szolgáltatások mérlege
• Külföldiek által vásárolt szolgáltatások• Turizmus által indukált szolgáltatás-export
•Hazaiak által külföldön vásárolt szolgáltatások•Turizmus által indukált szolgáltatás-import
• Külföldi látogatók által vásárolt árucikkek• Turizmus által indukált áruexport
• Hazaiak által külföldön vásárolt árucikkek• Turizmus által indukált áruimport
Kereskedelmi mérleg
KövetelésekTartozások / Kötelezettségek
A turizmus mint láthatatlan exportAz import és az export statisztikailag nem rögzíthetı pontosan a turizmusnálA láthatatlan export elınyei a „normál” áruexporttal szemben:• A kiegyenlítés általában azonnali fizetéssel történik (kivéve közvetítı
szervezetek bekapcsolása esetén) • Az ország határain belül történik, így vámok, szállítás, csomagolás nincs! • Tartalma: (turisztikai mérleg):
– üdülés, illetve üzleti tartózkodás, – gyógyászati, kórházi és tanulmányi célú tartózkodás, – egynapos és tranzit forgalom, – nemzetközi személyszállítás (vasúti, hajózási és légi forgalom).
• Az idegenforgalmi (fizetési) mérleg aktív oldalán szerepel: – A külföldi vendégektıl szállás- és ellátás bevételek (szálloda, gyógyintézmény, más
szálláshelyek + kórházak és klinikák külföldi páciensei, intézetek, panziók és gyermekotthonok külföldi növendékei, fıiskolák külfödi hallgatói is!)
– A turisztikai vállalkozások külföldi vendégektıl származó bevételei. – A külföldi vendégek, fıleg az egynapos vendégek vásárlásaiból eredı
bevételek. – A külföldi vendégek részére nyújtott szolgáltatások bevételei.
• Az idegenforgalmi (fizetési) mérleg passzív oldalán szerepel: – A belföldiek külföldön felmerült idegenforgalmi célú kiadásai (üdülési, üzleti,
– A természeti vonzerık térben koncentráltan jelennek meg!– Eredeti és származtatott kínálat viszonya– A kínálathoz szükséges beszerzések ne a térségen kívülrıl jöjjenek!
• A turisztikai fejlesztés feltételei– Országos vagy nemzetközi jelentıségő vonzerı (versenyképesség)– Infrastrukturális ellátottság tıkeigényes– Források:
• Adók – az ideiglenes lakót/ turistát és a helyben lakót is érintik• Központi adók: SZJA, vállalkozási nyereségadó, ÁFA • Helyi adók: építményadó, telekadó, kommunális adó, gépjármőadó, helyi
iparőzési adó, idegenforgalmi adó• Magánbefektetık, külföldi tıke, PPP
– Megközelíthetıség– Biztonság– Turizmussal kapcsolatos attitődök (ld. társadalmi – kulturális hatások!)
Külföldi vendégéjszakák
száma a kereskedelmi
szálláshelyeken, 2007
Belföldi vendégéjszakák
száma a kereskedelmi
szálláshelyeken, 2007
9
Foglalkoztatási funkcióAz idegenforgalomtól függı munkahelyek száma• szálloda- és vendéglátóiparban foglalkoztatottak• a tercier szektor más területein lévı olyan munkahelyek,melyeket a turizmus közvetlenül vagy
közvetve befolyásol; • a nem idegenforgalmi községekben is vendéglátóipari munkahely (a helyiek szükségleteihez); • turisztikai településeken: szezonális és részmunkaidıs foglalkoztatás (statisztikák:csak az
egész évben betöltött állások!) Az idegenforgalom foglalkoztatási hatása • direkt (pl. szállodai munkahelyek), - indirekt (mellékkereset, részmunkaidı stb.). • mennyiségi foglalkoztatási hatás: nemcsak munkahelyek száma, hanem bér v.
jövedelemnövekedés is!A turizmus szektor munkaerıigényének sajátosságai:• A szakképzettségi igény összetett, szakképzetlen és magasan kvalifikált munkaerı is• Magas a szakképzetlenek vagy az alacsony szakképzettségőek aránya.• A foglalkoztatottság szezonális, fıleg az alacsony szakképzettségőeknél• Magas a fluktuáció• Szezonálisan vendégmunkások tömeges alkalmazása
A napi és a heti munkaidı rendszertelen• Magas a nık és a fiatalok részaránya. • Nem a fix, hanem a különbözı jutalékokkal kombinált bérezési formák terjedtek el. • Magyarországon a turizmusban közvetlenül 300 ezer, közvetve 480 e fı dolgozik (2005).
Turisztikai multiplikátor-hatás: a turista költése kiknél okoz jövedelemnövekedést?
Multiplikátor-hatás mértéke – mi befolyásolja?• Gazdaság önellátó képessége• Kiáramlások - Azon pénzügyi folyamatok, amelyek következtében a
gazdasági körforgásba kevesebb pénz kerül vissza– A jövedelmekre kivetett adók (ideiglenesen)– Import beszerzések– (Lakossági és intézményi) megtakarítások (ideiglenesen)
Háztartás közvetlen jövedelme (nettómunkabér, profit) 40%: 20000 Ft
Helyi vásárlás 85 %: 17000 Ft
Megtakarítás 10 %: 2000 Ft
Import 5 %: 1000 Ft
Központi költségvetés (ÁFA, bérjárulékok, jövedelemadó) 15 %: 7500 Ft
Import javak (beszállítók) 8%: 4000 Ft
Önkormányzat (helyi adó) 5 %: 2500 Ft
Össz: 32 % + 34 % (40%• 85%) = 66% = 16000 +17000 =33000 Ft,multiplikátor = 1 /(1-0,66) = 2, 94 azaz 50 000 Ft költés 147 e Ft jövedelmet generál
12
Jövedelmi multiplikátor komponensei
• Közvetlen költés (elsıdleges, direkt) – azaz a közvetlenül a turisztikai szolgáltatóknak kifizetettszolgáltatási díjak
• Közvetett költés (másodlagos, indirekt) – a turisztikaiszolgáltatók alkalmazottainak fizetett bérek ésfizetések, a szolgáltatók készletbeszerzései,
• Indukált költés (harmadlagos) –a turizmus hatására a gazdaság egészében kimutatható bér- és jövedelememelkedés, illetve az annak hatására bekövetkezı nagyobb gazdasági aktivitás
Turizmus –specifikus ágazatok multiplikátorai (GDP-re,2000. évi ÁKM)
Értelmezés:• pl. a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat terméke iránti egységnyi kereslet a
termelési beszállítási kapcsolatokon keresztül – összesen 1,935 bruttó termelést generált, – amibõl 1 egység szálláshely- szolgáltatás,vendéglátásként kerül végsõ felhasználásra.
• A magyarországi lakosság költése turisztikai célokra átlagosan 1,692 egység bruttótermelést generál.
• Tehát: a jellemzõ ágazatok bruttó termelésen belüli aránya 2004-ben 4,6%, de a termelési kapcsolatokat is figyelembe véve 4,6% ·1,696 = 7,8%
• a jellemzõ ágazatok GDP-n belüli aránya 2004-ben 5,2%, de a termelési kapcsolatokat is figyelembe véve 5,2% ·1,696 = 8,8%
13
GDP 2007 : 138 203,8 millió dollár (25 406,0 milliárd forint)
és fıldhasználattal) létrehozott többlet érték,értéknövekedés
• Az idegenforgalmi szolgáltatás nem más, mint az elıállításához felhasznált alkotórészek összessége, amely a GNP-n keresztül érvényesül:
• föld + munka + tıke idegenforgalmi szolgáltatás
A turizmus mint termelési tényezı értékteremtése abból adódik, hogy:
• munkaadóként jelenik meg, és további munkalehetıségeket teremt
• tıkebevételt teremt
• földjáradékot tesz lehetıvé
14
Az értékteremtés
folyamata:
• Közvetlen értékteremtés - a turizmus ágazat kibocsátásából az elızetes szolgáltatások levonása után (az elızetes szolgáltatás hányada ágazatonként eltérı).
• Közvetett értékteremtés - a vendégköltést realizálószolgáltatók beszállítóinál és alvállalkozóinál keletkezı új érték. (elızetes szolgáltatások –más ágazatoknál közvetett keresletet váltanak ki).
• Indukált értékteremtés – a régióban keletkezı (bruttó vagy nettó) értékteremtés, mivel a turizmus révén keletkezett nagyobb vásárlóerı növeli a keresletet, ami a termelést ösztönzi.
Egyéb multiplikátorok
Termelési (output) multiplikátor• Egy egységnyi turisztikai költés hatása a gazdaság termelési
– Adatok pontossága és megbízhatósága a többszöri áttétel és az összevonás-szétbontás miatt nem tökéletes
– Statikus mutatók az elmúlt idıszak adatai alapján - a módszer a gazdaság és a környezet változásait nem képes rugalmasan követni
– Alágazati eltérések szerepe az ágazati multiplikátorokmeghatározásában
15
Befektetések a turizmusban• Vállalkozó kedv növekedése• Finanszírozó
– Állam – közvetett és közvetlen– Önkormányzat - közvetett és közvetlen– Vállalkozók – közvetlen, profitorientált– Lakosság – kiegészítı jövedelem– (Tızsde)
• Tıke származási helye– Hazai – Külföldi
Befektetések a turizmusban 2.Tıkeigényes területek
Kevéssé tıkeigényes területekUtazásközvetítés, kerékpár-kölcsönzés, idegenvezetés, szuvenírbolt, stb.
Nemzetközi egyenlıtlenségek• Jövedelem ki- és beáramlása• Multiplikátor hatás változásaKülföldi befektetık támogatása• Szakmai hozzáértés, tapasztalatok• Erıforrások• Az ország nemzetközi megítélésének javítása• Referencia a potenciális befektetık számára• Mőködtetés, piaci bevezetés• Szakmai és menedzsment-ismeretek, betanítás