Tudománytörténet A ‘tudomány’ fogalmának kialakulása és változása
Tudománytörténet
A ‘tudomány’ fogalmának kialakulása és változása
Az óra tematikája
I. IsmétlésII. A tudománytörténet hasznaIII. Ókori természetfilozófia, természetrajz és mesterségIV. A muszlim és középkori tudományV. A „Tudományos Forradalom” – kezdetekVI. Thomas Kuhn és a tudományos forradalmakVII. A „Tudományos Forradalom” – nagy nevekVIII. És a mai helyzet?IX. Externalizmus és internalizmus
I. Ismétlés
• Mi a tudományfilozófiai áttekintés általános tanulsága?▪ Vajon a pusztán logikai modellek reális kritériumot fogalmaznak meg
a tudományokra nézve?• Mi Lakatos nézeteinek tanulsága?▪ Meg tudjuk-e ítélni, hogy egy zajló tudományos kutatási program
progresszív vagy degeneratív? És egyáltalán számít ez?
II. A tudománytörténet haszna
• ahhoz, hogy a tudományról teljesebb képet alkothassunk, érdemes megvizsgálni a tudománytörténetet
• de minek a története?▪ csak a természetről és társadalomról szóló racionális gondolkodás
hagyománya (pl. amit a fizikatankönyvekben olvasunk), amely saját belső logikája szerint fejlődött?
▪ nem-tudományos hagyományoké is, amelyek valamilyen módon befolyásolták a tudományokat? (pl. alkímia)
▪ a gazdasági, társadalmi és intézményi tényezők is számítanak?• az alábbiakban a következőkre koncentrálunk:▪ a tudományosság fogalmának kialakulása és változása▪ a tudomány művelői a különböző korokban
III/1. Az ókori görög természetfilozófia
• mai értelemben vett tudományokkal rendszerezett formában elsősorban filozófusok foglalkoztak: természetfilozófia▪ a természet, a társadalom és az ember vizsgálata megfigyeléssel – a
természetfölötti kizárása▪ matematikai modellek előnyben részesítése▪ elméletek és feltevések megalkotása▪ magyarázati rendszerek▪ tudományos műhelyek és filozófiai iskolák
• Platón szembeállította az objektív „tudást” (gör. episztémé,lat. scientia) a szubjektív „véleménnyel”
• Eratoszthenész hívta magát először „tudósnak”(gör. philologosz, szó szerint: ‘a tanulmányok kedvelője’)
III/2. Arisztotelész természetfilozófiája
• Arisztotelész a kozmoszt két részre osztotta:▪ földi szférák: az emberek által lakott, változékony, folyamatos
keletkezésben és pusztulásban lévő világrész▪ égi szférák: a szabályos körmozgásban lévő égitestek által elfoglalt,
változás nélküli világrész• a földi szférák a négy klasszikus elemből állnak:▪ föld, víz, levegő, tűz – minden dolog ezek valamilyen keveréke
• az égi szférák (amelyek közül a legalsó a Hold szférája) a változás nélküli éterből (az ötödik elemből) állnak
• az arisztotelészi kettős világképet véglegesen a tudományos forradalom eredményei miatt vetették el
III/3. A természetrajz és a mesterségek
• az elméleti-magyarázó jellegű természetfilozófiát megkülönböztették a▪ pusztán leíró természetrajztól és▪ az alkotó és gyakorlati mesterségektől (gör. tekhné, lat. ars)
• egy példa: idősebb Plinius enciklopédiája, a Természetrajz▪ csillagászat, kozmológia, asztrológia (!)▪ földrajz, antropológia▪ bányászat, mineralógia, metallurgia, botanika, zoológia▪ farmakológia és mágia (!)▪ agrártudományok▪ művészettörténet (!)
III/4. Egy mesterség: az ókori orvoslás
• először Hippokratész tulajdonította a betegségeket természetes okoknak, nem pedig a természetfölöttinek
• az egyiptomiaktól átvett szokások:▪ minden lényeges körülmény alapos vizsgálata▪ részletes feljegyzések készítése
• két fő orvostudományi iskola:▪ dogmatikusok (Hippokratész követői): a betegségek rejtett okaira is
kell figyelni, ami fiziológiai és belgyógyászati ismereteket követel meg▪ empirikusok: a rejtett okok vizsgálata és úgy általában az elmélet
lényegtelen, mert a természet megismerhetetlen; ezért tapasztalaton alapuló tüneti kezelést kell használni
III/5. A „szabad művészetek”
• a római Varro kilenc ars (‘mesterség’, ‘művészet’) köré csoportosította az általánosan hasznos mesterségekről szóló enciklopédiáját:▪ grammatika, retorika, logika▪ aritmetika, geometria, csillagászat, zeneelmélet▪ orvoslás és építészet
• ezekből a késő antik és középkori hét szabad művészet (tkp. mesterség):▪ trivium (vö. triviális): grammatika, retorika, logika▪ quadrivium: aritmetika, geometria, csillagászat, zeneelmélet
IV/1. A muszlim tudomány• a muszlim tudomány (ilm, tkp. ‘tudás’) elsősorban az iszlám köré
szerveződött▪ nyelvtudomány, teológia, etika, jogtudomány
• másrészt kiterjedten foglalkoztak világi tudományokkal▪ az ókori, perzsa és indiai tudományos művek összegyűjtése és fordítása▪ természettudományok, optika, matematika, logika, földrajz, orvoslás és
gyógyszertan, agrártudományok▪ „rejtett” (okkult) – és gyakran vitatott – tudományok: asztrológia,
alkímia, mágia• az ókoriaknál gyakorlatiasabb megközelítés, a tapasztalat
hangsúlyozása
IV/2. Tudomány a középkori Európában
• tudományos munkák fordításai arabból, héberből, görögből latinra, a műveltség nyelvére
• a tudományosság központjai az egyetemek (12. századtól)▪ a hét szabad művészet és arisztotelészi filozófia▪ magasabb szinten: jogtudomány, orvostudomány, teológia
• a reneszánsz idején a triviumot a humanista embereszménynek megfelelően bővítették▪ történelem, ógörög nyelv, irodalom
• a könyvnyomtatás feltalálása az információ áramlását addig elképzelhetetlen mértékben felgyorsította
V. A „Tudományos Forradalom”
• a 15–17. században élt néhány kivételes egyéniség▪ Nikolausz Kopernikusz (1473–1543)▪ Tycho Brahe (1546–1601)▪ Giordano Bruno (1548–1600)▪ Galileo Galilei (1564–1642)▪ Johannes Kepler (1571–1630)▪ Isaac Newton (1643–1727)
• megváltoztatták a paradigmákat a csillagászatban és a mechanikában
VI/1. Thomas Kuhn
• paradigma:▪ eredeti jelentése ragozási minta → valamilyen követendő mintázat▪ a tudományos gyakorlatnak a tudományos közösség által elfogadott
mintája▪ közös fogalmi előfeltevések, módszerek, érvelési minták, értékek,
elméletek▪ pl. a ptolemaioszi világkép helyett megjelenik a kopernikuszi, az
arisztotelészi fizikát felváltja a newtoni
VI/2. Paradigmaváltások
VI/3. A paradigmák összemérhetetlenek
• két különböző paradigmából máshogy látjuk a világot, más világban élünk, mást észlelnek a tudósok → egy tudós egyszerre csak egy paradigmában tud tevékenykedni
• a paradigmák egymással összemérhetetlenek:▪ 1. érzékelési: tapasztalati és fogalmi szint nem választható el élesen
• pl. Arisztotelész akadályozott esést, Galilei pedig ingát látott▪ 2. fogalmi: más paradigma azonos szavai más dolgokra vonatkoznak
• tömeg: pl. Newton szerint megmarad ↔� Einstein szerint ekvivalens az energiával
▪ 3. módszertani: nincsenek közös értékelési kritériumok• pl. Arisztotelész nem használ (az örök és változatlan jelenségek leírására alkalmas)
matematikát a (változó és tökéletlen) földi szférákra, és nem folytat kísérleteket a természetes folyamatok vizsgálatára (a beavatkozás a természet megzavarása)
VI/4. Tudományos forradalmak
• 1. proto-tudományos szakasz▪ tapasztalatok rendszertelen gyűjtése, sok rivális magyarázat,
nincsenek széles körben elfogadott módszerek, elméletek• 2. normál tudomány▪ egy elmélet uralkodóvá válik, és a további kutatások ennek keretei
között folynak előre adott problémák és módszerek (rejtvényfejtés)▪ anomáliák viszont feltűnnek (hosszú távon megoldatlan problémák)
• 3. tudományos forradalom▪ az uralkodó keretek széttörnek, új fogalmi alapok, módszerek, stb.
• ismétlés: újabb normáltudományos szakasz, amelyet aztán újabb forradalom követ, stb.
VI/5. Tudományos forradalmak
VI/5. Mi a helyzet a fejlődéssel?
• így nincs hosszú távú fejlődés a tudománytörténetben▪ egy paradigma uralkodási idején jobbak lehetnek az elméleteink
• de nincs értelme azt mondani, hogy az egyik paradigmában megfogalmazott elméletek jobbak, mint a korábbi paradigma elméletei▪ pl. Newton és Einstein: másról szólnak
• a későbbi tudomány nem tartalmazza a korábbit▪ ez csak a látszat, más a fogalmak jelentése, a tankönyvekből
eltüntetik a forradalmakat▪ pl. Einstein elméletében feltűnik Newton, de mások az alapfogalmai
VI/5. A paradigma-elmélet határai
• Kuhn elmélete a tudományos forradalmakról nem minden tudománytörténeti fejlődésére alkalmazható▪ pl. az evolúcióbiológia a Charles Darwin és Alfred Russel Wallace által
történt megalapozásától kezdve nem élt át paradigmaváltást, csak a részletek módosultak, finomodtak
• nem tudományos relativizmus azt állítani, hogy egyik paradigma sem „jobb” a másiknál?▪ Kuhn ‘tudás’ alatt hol objektív (ellenőrizhető), hol szubjektív (az egyén
által valahogyan érzékelt, de mások által nem ellenőrizhető) tudást ért▪ ha a szubjektív elemektől (mint pl. szubjektív érzékelés) megtisztítjuk az
elméletet, akkor a paradigmák között igenis tehető minőségi megkülönböztetés
VII/1. Nikolausz Kopernikusz
• Mit tudunk róla?• szamoszi Arisztarkhosz▪ Kr.e. 300: heliocentrikus világkép hirdetője▪ előfutárnak tekintik ← Jó dolog az előfutárkeresés?
• a retrográd mozgásra a ptolemaioszi és a kopernikuszi világkép is adott magyarázatot▪ http://hps.elte.hu/~kutrovatz/bolygomozgas.swf
• ez az empirikus aluldetermináltság:▪ két elmélet is (a megfelelő korrekciókkal meg tudja magyarázni)
ugyanazokat a megfigyeléseket
VII/2. Johannes Kepler
• a bolygómozgások törvényei:▪ a pályákat ellipszisnek képzelte el, amelynek egyik fókuszpontjában
helyezkedik el a Nap▪ a Naphoz közelebb a bolygók gyorsabban mozognak ← a Nap, mint
Isten szimbóluma illeszkedett Kepler keresztény elköteleződésébe• a szférák zenéjének megalkotása:▪ a Naprendszer „működése” átalakítható zenei hangokká▪ a bolygók Nap körüli sebessége adja a hangmagasságokat (ha közel
járnak, a hangjuk magasabb; ha távolodnak, akkor mélyebb)
VII/3. A szférák zenéje
VII/4. Sir Isaac Newton és az alkímia
• Newton nem publikálta az alkímiai feljegyzéseit, azzal kapcsolatos munkássága azonban megdöbbentően nagy▪ 1.200.000 szó, rengeteg ilyen témájú feljegyzés▪ ezek az élete majdnem teljes egészében keletkeztek, nem csupán
múló érdeklődés volt▪ kapcsolatban állt angol alkimista körökkel 30 éven keresztül▪ nem csak olvasott, de kísérletezett is (1696-ig), volt saját
laboratóriuma▪ maga is írt alkímiai szövegeket▪ halálakor felmérik könyvtárát: egytizede alkímiai tárgyú!
• alkímiai és mechanikai érdeklődése egy tőről fakadt
VIII/1. Elkötelezett tudósok?
VIII/2. Nem annyira elkötelezett tudósok?katolikus,az isteni
aránymegalkotója
elkötelezettkálvinista,
Istencsodájának
tartotta a kis lényeket
anglikán,alkimista
Sande-manian
felekezet tagja,
presbiter isvolt
katolikus,új vallásijelkép-
rendszerkidolgozása
katolikus,munkájában
néhol hivatkozik a
Bibliára
lutheránus,hivatkozik a
Bibliára,horoszkópok
készítése
istenfélőkatolikus,munkája nagyban
építvallására
deista,puritán erkölcsi
szabályok követése
keresztény,a taxonó-miában az
istenirendet látta
katolikuskisebb
felekezet tagja
anglikán,a Fajok
eredetébenteremtésre/Teremtőre hivatkozik
hitt amesmeriz-usban ésa frenoló-
giában
Ágoston-rendi
szerzetes,apát
katolikus(de inkább spirituális,mint hívő)baktérium-
fóbia
a vallásmindennap-
jainakrésze
ortodox katolikus,
a kémiát isteni törekvésnek
látta
zsidóhagyomány-
őrző,agnosztikus
egyfajtadeista,
egy magasabb intelligen-ciában hitt
hitte,hogy Isten,
a világteremtője
támogattaaz
eugenikát,gondolat-
kamera
zsidóhitből áttértprotestáns
keresztényre
keresztény,hitéből
merített amunkássá-
gában
katolikus zsidó
hindu,formuláita családistennőjesúgta neki
Védántafilozófia
univerzálisunitárius,később ateista
hívő keresztény
autista(utólagos
beszámolókalapján)
különc viselkedés,homoszex-
uális
színésznő
univerzálisunitárius
hitt azértelmes
földönkívülilényekben
zsidóneveltetés,agnosztikus
presbiteri-ánus
VIII/3. És mi a helyzet ma?
• ma már biztosan okosabbak a tudósok, és ilyenáltudományos dolgokban nem hisznek…
• biztos?▪ Francis Crick és a pánspermia-elmélet▪ Carl Sagan és a földönkívüliek
• De mi lesz, ha majd kiderül, hogy a pánspermiaelmélete igaz vagy találkozunk E.T.-vel?
Biztos, hogy amit ma tudományosnak, és amit áltudományosnak gondolunk, azt 100 év múlva is ugyanannak fogjuk tekinteni?
IX/1. Internalizmus• internalista történetírás:▪ a belső történetét kell megírni, a természetről szóló racionális
gondolkodás történetét▪ a tudomány intellektuális tartalmára koncentrál, fogalmakra,
elméletekre, amit a fizikakönyvekben tanulunk▪ a felfedezések nem igényelnek másfajta magyarázatot, mint
tudományosat• hogy Kepler felfedezte az ellipszispályákat, nem igényel más magyarázatot
azon kívül, mint hogy a bolygók valóban ellipszispályán mozognak, amit végre felismert valaki
• kizárólag a tévedéseknek lehet történeti-társadalmi magyarázata!
IX/2. Externalizmus• externalista történetírás:▪ a külső, irracionális, társadalmi, gazdasági, intézményes összetevők is
megírandók▪ ezek a tényezők kényszert jelentenek, vagy okozzák és
meghatározzák a tudomány tartalmát • a tudomány társadalmi és kulturális jelenség, amely egyaránt ki van téve
racionális és irracionális hatásoknak (pl. mágia és matematika, vallásos szektásság és logika)
• nem tud függetlenné válni politikától, gazdaságtól és filozófiától• a tudomány maga is komoly oksági faktor a történelem menetében
Kulcsszavak és fogalmak
• természetfilozófia• természetrajz• mesterség• hét szabad művészet• paradigma• proto-tudomány, normál tudomány, tudományos
forradalom• aluldetermináltság• internalista és externalista történetírás