Történelem érettségi középszintű javítókulcs - ofi.huofi.hu/sites/default/files/attachments/kozepszintu_tortenelem_1... · KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli

Történelem — középszint NTK Javítási-értékelési útmutató

TÖRTÉNELEM

KÖZÉPSZINTŰ

ÉRETTSÉGI VIZSGA

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

ÚTMUTATÓ

Nemzeti Tankönyvkiadó

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZ

SG

A ●

1

. M

IN

TA

FE

LA

DA

TS

OR

írásbeli vizsga 2 / 21 Forrásközpontú történelem –

tevékenységközpontú történelemtanítás


Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához

A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő tollal javítsa az alábbiak szerint!

1. Jó válasz

2. Hiány(osság)

3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz [ ]

4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás)

5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás)

6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás)

7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) …………

8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás)

A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális

pontszám van, a jobb oldali téglalapba írja be a tanuló által elért összes/teljes pontszá-

mot.

A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgo-

zat(ok)ra.

Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja

el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemek-

től eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a rész-

letes megoldási útmutatóban külön utalás található.

I. A rövid feladatok javítása, értékelése

Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként el-

fogadni.

Pontozás

Jó válasz/válaszelem: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint)

Rossz válasz: 0 pont

Hiányzó válasz: 0 pont

Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megje-

löl.

A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható.

Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekí-

teni, lehet pl. 3,5 pont.

A több válaszelemből álló feladatok pontozása:

ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan

válaszelemért 1-1 pont adható,

ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan

válaszelemért 0,5–0,5 pont adható.




A nem zárt végű feladatoknál (pl. az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél) minden

olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő

válasszal.

Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl.

igaz–hamis) az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető.

A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható.

Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad!

A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni.

Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia.

II. A szöveges feladatok javítása, értékelése

1. A feladatválasztás

Összesen négy feladat értékelhető:

Kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra,

legalább kettő a magyar történelemre és egy az egyetemes történelemre vonatkozik.

A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén:

Ha négy feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, feladattípus

stb. vonatkozásában, akkor

azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkeve-

sebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri;

azt az egy (kettő vagy három) feladatát kell figyelembe venni, mely(ek) megfe-

lel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte.

Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását,

és a megoldások között van négy olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak,

akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választási szabályok alapján

emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13., 16., 17., 20. vagy 14., 16., 17.,

20.).

Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását,

és nincs négy olyan feladata, mely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a fela-

datait kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és

amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte.

Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, ak-

kor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 16., 19., 22. feladatok megoldását kell értékelni.

2. A feladatok értékelése

A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók:

a) feladatmegértés,

b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés,

c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség.

A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartal-

mazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető

tartalmakat.




a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához:

A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni.

A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, kor-

szakról ír-e?

A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a feladatban felvetett problémára

koncentrál-e?

Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetet-

tek, illetve relevánsak-e a problémára nézve?

A műveleti sokszínűség és eredményesség: a forrásokat használja-e, és lényeges meg-

állapításokat, következtetéseket tud-e tenni?

A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegér-

tésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat

összpontszáma csak 0 pont lehet.

A problémamegoldó (rövid) feladatoknál

4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értel-

mezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges kö-

vetkeztetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensú-

lyozott.

3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értel-

mezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő.

2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a

forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat.

1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható,

hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére

vagy megoldására irányul.

0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem

használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak.

Az elemző (hosszú) feladatoknál

7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen ér-

telmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges

következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítá-

sok aránya kiegyensúlyozott.

4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen ér-

telmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő.

2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a

forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat.

1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható,

hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére

vagy megoldására irányul.

0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem

használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak.




b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása

A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források hasz-

nálata stb.) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi

elemeket pedig „T”-vel jelöltük.

Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kap-

csolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föl-

tárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez

csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és tartalmak pontszámá-

nak is meg kell egyeznie. Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak

pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni:

A „Műveletek” (M) pontozása

2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális

tartalmi pontszám több mint 50%-a).

1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a

válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást).

0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza

súlyos tévedést tartalmaz.

Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műve-

letek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők.

A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el

jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatáro-

zás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés

(megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, ha csak egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor

1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél

– különösképpen a felsorolásnál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadha-

tó, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szó-

val elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi

elemeket is elfogadjon az értékelő.

A „Tartalmi elemek” (T) pontozása

2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés

jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), vala-

mint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az ese-

ményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket.

1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges adatot, következtetést, megállapítást tartal-

maz az elemzés, és csak néhány (nem is a legjellemzőbb) adatot tartalmaz.

0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapí-

tások vannak a megoldásban.

c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása

A problémamegoldó (rövid) feladatoknál




2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg,

melyben nincsenek durva helyesírási hibák.

1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne.

0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne össze-

függő mondatok.

Az elemző (hosszú) feladatoknál

7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett

szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyal-

tak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát.

4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett,

vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tar-

talmaz.

2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesz-

tett, aránytalan, hiányos (pl.: a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik).

A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaz-

nak.

1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi

vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz.

0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll.

3. A szöveges feladatok terjedelme

Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatáro-

zott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkez-

dett gondolati egység befejezhető és értékelhető. Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort,

hosszú feladatoknál kb. 4-5 sort jelent.

4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete

1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait!

2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját!

3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait!

4. Olvassa el legalább kétszer a tanuló dolgozatát!

5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszá-

mot!

6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (3 és 4) segítségével számítsa át

vizsgaponttá!

7. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni!

8. Számítsa ki a négy esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha az össze-

sített vizsgapontszám nem egész szám, akkor 0,5-re végződő eredménynél nem kell

kerekíteni, 0,5 alatt lefelé, 0,5 fölött pedig felfelé kell kerekíteni! (Pl.: 27,5 pont: nem

kell kerekíteni, 27,3 = 27 pont, 27,7 = 28 pont.)




III. A feladatlap összpontszámának megállapítása

Adja össze az I. és a II. összetevőben elért – korábban esetleg már kerekített – pontszámokat!

Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához

Rövid választ igénylő feladat

Szempontok Elérhető Elért

pont

Feladatmegértés 4

Tájékozódás térben és időben 4

Szaknyelv alkalmazása 4

Források használata 6

Eseményeket alakító tényezők feltárása 8

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2

Összpontszám 28

OSZTÓSZÁM 4

Vizsgapont 7

Hosszú választ igénylő feladat

Szempontok Elérhető Elért

pont

Feladatmegértés 8

Tájékozódás térben és időben 4

Szaknyelv alkalmazása 6

Források használata 10

Eseményeket alakító tényezők feltárása 12

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 8

Összpontszám 48

OSZTÓSZÁM 3

Vizsgapont 16




I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK

1. Római építészet (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont.)

a) színház; társadalmi

b) közút; gazdasági vagy katonai

c) diadalív; politikai

d) vízvezeték; gazdasági vagy társadalmi

2. Lovagi kultúra (Összesen 4 pont.)

a) virtus (0,5 pont)

b) (felkelt) parasztok (0,5 pont)

c) bátorság (0,5 pont)

d) pl. egyéni érvényesülés vagy felkészülés a harcokra (0,5 pont)

e) keresztény (1 pont)

f) Német lovagrend vagy Poroszország (1 pont)

3. XIV–XV. századi magyar társadalom (Összesen 5 pont.)

a) szabad királyi városok vagy bányavárosok

mezővárosok (Elemenként 0,5 pont)

b) pl. kedvezőbb feltételekben lehetett megállapodni (0,5 pont)

c) mezőgazdaság (0,5 pont)

d) pl. tized, kilenced, robot (Elemenként 1 pont)

4. Nagy földrajzi felfedezések (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont.)

a) A sorrend nem számít

1) tudományok fejlődése

2) velencei gyarmatosítók tapasztalatai

3) technikai fejlődés

4) hajózási tapasztalat

5) az aranyat kiszivattyúzza Kelet (aranyéhség)

6) cseh és magyar bányák termelésének csökkenése

7) fejlődő gazdaság, növekvő pénzigény

b) gazdasági: pl. árforradalom, tőkés gazdaság kialakulása, gazdasági élet súlypontjának áthe-

lyeződése, világgazdaság kialakulása, új termények (kukorica, burgonya stb.)

társadalmi: pl. polgárosodás, bekerítések

kulturális: pl. új kultúrák megismerése

5. Végvári harcok (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont.)

a) pl. Temesvár, Szolnok, Drégely, Eger, Veszprém

b) Kedvező, mert pl.: befejeződtek a harcok vagy béke lett.

Kedvezőtlen, mert pl.: az ország három részre szakadása állandósult

c) Német-római Birodalomhoz: mint a magyar királyság fejedelemsége

Oszmán Birodalomhoz: adózott neki (a fejedelem a szultán hűbérese)




6. XIX. század eszméi (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont.)

a) nacionalizmus

b) konzervativizmus

c) liberalizmus

7. Reformkor (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont.)

a) felsőtábla; születés

b) alsótábla; választás

c) felsőtábla; hivatal

d) alsótábla; választás

e) felsőtábla; hivatal

f) alsótábla; választás

8. Hidegháború (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.)

a) Németország vagy Olaszország

b) Szovjetunió

c) bolsevik vagy kommunista

nemzetiszocialista vagy fasiszta

d) Truman: polgári demokráciák vagy tőkés országok

Kominform: kommunista vagy szocialista országok

9. Két világháború közötti magyar társadalom (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont.)

a) hamis

b) hamis

c) igaz

d) hamis

10. Háborús veszteségek (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont.)

a)

1) doni katasztrófa

2) 1944. március 19.

3) 1944. október 15. v. 16.

4) Budapest ostroma

b)

1. közlekedését

2. nehézipart

3. mezőgazdasági

4. nemzeti vagyona




c) 1. Felszabadulás, mert pl. a németeket vagy a nácikat kiverték az országból, vagy meg-

szűnt a zsidók üldözése vagy véget ért a háború.

2. Megszállás mert, pl. az oroszok rákényszeríttették az országra rendszerüket, vagy mert

az ország ismét elvesztette függetlenségét.

Bármely hasonló jellegű válasz elfogadható.

11. Észak-Dél (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont.)

a) Észak: gazdag, fejlett

Dél: szegény, elmaradott

b) pl. gyarmatosítás

c) pl. migráció, terrorizmus, környezetszennyezés

12. Alkotmány (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.)

a)

1. 3. § (3). 2. 2. § (3) 3. 3. § (1) 4. 3. § (2) b) Előzmény: kommunista diktatúra vagy pártállam

Célok: a jogállamiság, a parlamentáris rendszer megteremtése




II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK

13. A reformáció irányzatai (rövid)

Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a reformáció irányzatait mutatja be, és

érinti a katolikus vallástól, egyháztól való különbségeket.

A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket

tár fel (pl. nincs hierarchikus egyházszervezet, anyanyelvi

igehirdetés).

0–4

Tájékozódás

térben és időben

M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben

elhelyezi.

T Pl. megállapítja, hogy a reformáció kezdete a XVI. század

elejére (1517) tehető, és említi, hogy a német területekről

indul el (Wittenberg), és főleg Európa nyugati és középső

területein jelenik meg a század folyamán.

0–4

Szaknyelv al-

kalmazása

M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a

témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.

T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat

(egyház, vallás, katolikus, reformáció stb.) és a következő

konkrét történelmi fogalmakat (evangélikus, református,

antitrinitárius, anabaptista stb.).

0–4

Források hasz-

nálata

M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található in-

formációkat, és következtetéseket von le belőlük.

T Pl. rögzíti, hogy a reformáció az egyház és a pápai hatalom

elvilágosiasodása (búcsúcédulák) következtében alakult ki, és

megállapítja, hogy általános célja a hit és az ember kapcsola-

tának újraértelmezése, az egyház megreformálása volt, vagy

Pl. rögzíti, hogy a reformációnak több irányzata jön létre,

melyek több hittételben is eltérnek egymástól, pl. szenthá-

romság kérdése, szentségek használata, de az alapelvek tekin-

tetében (anyanyelvű igehirdetés, bibliai hagyományok újraér-

telmezése, stb.) mégis egységesek.

0–4

Eseményeket

alakító tényezők

feltárása

M A vizsgázó bemutatja reformáció különböző irányzatait,

és elemzi a hittételek és az egyházszervezetben megjelenő

különbségeket.

T Pl. rögzíti, hogy Luther Márton hittételeinek megjelenésé-

hez kapcsolódik a reformáció elindulása, és az evangélikus

vallás kialakulása, és megállapítja, hogy a német fejedelem-

ségekben ez terjedt el legáltalánosabban.

T Pl. utal, hogy a kálvini irányzat a polgárosult Svájcban

(Genf) alakul ki, és megállapítja, hogy ez az irányzat hozza

létre az egyházszervezet világi irányítását (presbiterek), vagy

Pl. rögzíti, hogy a szentháromság-tagadókat Európa számos

országában üldözik, az anabaptisták megjelenése összefügg a

német parasztháború eredményezte anarchiával, és megálla-

pítja, hogy radikális nézeteik miatt e két irányzat térnyerése

korlátozott mértékű.

0–6

Megszerkesz-

tettség, nyelvhe-

lyesség

A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített.

A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyes-

írási hibát.

0–2




A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24

ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12

14. A gazdasági világválság (rövid)


Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a gazdasági világválság megoldásának

jellemzői mutatja be, és érinti Roosevelt -i politika egyéb

jellemzőit is.


tár fel (pl. az állami beavatkozás szükségessége a gazdaság

fejlesztésének érdekében, a termelés növekedése összefügg

fogyasztás bővülésével).

0–4

Tájékozódás

térben és időben


elhelyezi.

T Pl. megállapítja, hogy a gazdasági világválság 1929–33

között volt, és utal arra, hogy az Egyesült Államokból indult

ki, számos európai országot, de különösen Németországot

sújtotta, és kiterjedt az egész világra.

0–4

Szaknyelv al-

kalmazása




(termelés, fogyasztás, fellendülés stb.) és a következő konk-

rét történelmi fogalmakat (tőzsdekrach, Keynes-i gazdaság-

politika, New Deal, állami szerepvállalás, infrastrukturális

beruházások stb.).

0–4

Források hasz-

nálata



T Pl. rögzíti, hogy az USA-ban kialakuló gazdasági-

társadalmi válságot (termelés visszaesése, munkanélküliség

növekedése) az állam fokozott szerepvállalásával sikerült

megfékezni, és megállapítja, hogy e folyamatban nagy szere-

pe volt a Keynes-i elméletet tükröző roosevelti politikának

(New Deal).

0–4




Eseményeket


feltárása

M A vizsgázó bemutatja a gazdasági válság állami segítség-

gel történő megszüntetésének néhány elemét, és utal az in-

tézkedések ellentmondásos megítélésére.

T Pl. rögzíti, hogy az USA-ban kialakuló válság a gazdaság

szinte minden területét érintette (ipar, mezőgazdaság, bank-

rendszer), súlyos társadalmi feszültségeket is eredményezett

(sztrájkok) és megállapítja, hogy az állam számos, a szabad

piacot korlátozó intézkedést vezetett be (bankzárlat, verseny-

korlátozás, mezőgazdasági termelés csökkentése).

T Pl. utal, arra, hogy Roosevelt válságkezelő politikájában

fontos szerepe volt az állami munkahelyteremtésnek, melye-

ket infrastrukturális beruházásokkal ért el, valamint a közvé-

lemény megnyerésének, és megállapítja, hogy számosan tá-

madták piackorlátozó intézkedéseit, és volt olyan bírósági

döntés is amely alkotmányellenesnek minősítette ezeket.

0–6

Megszerkesz-

tettség, nyelvhe-

lyesség



írási hibát. 0–2



15. A magyar nép vándorlása (rövid)


Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a magyar nép vándorlását, illetve az

őstörténeti feldolgozások nehézségeit mutatja be.


tár fel (pl. a magyarság kialakulása hosszú folyamat, őseink

vándorlásaik során különböző életmódot folytatnak, illetve

vesznek át számos szokást más népektől, megbízható írásos

források hiányában őstörténetünk alakulására több elképzelés

is megszületett stb.).

0–4

Tájékozódás

térben és időben


elhelyezi.

T Pl. megállapítja, hogy a magyar nép őstörténetében számos

adat bizonytalan, feltehetőleg Kr. e 500 körül kezdte meg

vándorlását. A vándorlás során számos területet érintett pl.

Baskíria, Levédia, Etelköz, és 895–96-ban érkezett meg a

Kárpát-medencébe.

0–4

Szaknyelv al-

kalmazása




(őshaza, életmód, vándorlás stb.) és a következő konkrét tör-

ténelmi fogalmakat (nomád állattartás, törzsszövetség,

sztyeppe, honfoglalás stb.).

0–4




Források hasz-

nálata



T Pl. rögzíti a feltételezett őshazák helyszíneit, pl. Volga–

Káma, Közép-Ázsia vándorlás főbb irányát, kelet-nyugat és

néhány állomását (Levédia, Etelköz stb.), és megállapítja,

hogy vándorlás összefüggött a nomád törzsek népmozgásá-

val, az éghajlati viszonyok módosulásával.

0–4

Eseményeket


feltárása

M A vizsgázó bemutatja a magyar nép vándorlása során be-

következett változásokat (életmód, társadalom), és utal arra,

hogy megbízható írásos források hiányában őstörténetünk

vonatkozásában több elképzelés is megszületett.

T Pl. felismeri, hogy a legelfogadottabb feltételezés szerint

sztyeppei vándorlás során főleg török népek környezetében

alakult ki a magyar nép, és megállapítja, hogy ennek bizonyí-

tékait a régészeti, nyelvészeti és írott források adják.

T Pl. rögzíti, hogy az őstörténetre vonatkozó megállapítások

jelentős része feltételezés, számos kérdésben egymásnak el-

lentmondó elképzelés van, és megállapítja, hogy ennek oka a

hiányos forrásanyag, és a különböző tudományterületek más-

más kutatási, megközelítési módszerében is keresendő.

0–6

Megszerkesz-

tettség, nyelvhe-

lyesség



írási hibát.

0–2



16. Hunyadi János harcai (hosszú)


Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a nándorfehérvári csata menetét és

jelentőségét ismerteti.

A válasz lényegre törően mutatja be a csatában Hunyadi Já-

nos szerepét, harcmodorának jellemzőit.

Az elemzés feltárja, hogy Nándorfehérvár a magyar végvár-

rendszer legfontosabb láncszeme volt, és Hunyadi a keresz-

tény hadak közreműködésével győzi le a szultán seregét.

A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat,

azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogal-

maz meg.

0–8

Tájékozódás

térben és időben


elhelyezi.

T Megállapítja, hogy a török Bizánc elfoglalása (1453) után,

1456-ban ostromolta Nándorfehérvár várát, és megemlíti,

hogy ebben az időszakban már a Balkán jelentős részét a

szultán uralja, és utal az ország megvédése szempontjából a

vár stratégiai jelentőségére.

0–4




Szaknyelv al-

kalmazása



T Használja a következő általános fogalmakat (ostrom, hadi-

terv, kormányzó stb.), illetve a témához tartozó következő

konkrét történelmi fogalmakat (bandérium, végvár, kereszte-

sek stb.).

0–4

Források hasz-

nálata



T Pl. rögzíti, hogy a törökök az ostrom megindulásakor jelen-

tős számbeli fölényben voltak a védőkkel szemben, és megál-

lapítja, hogy a korszakban felmentő sereg nélkül nehezen

lehetett megvédeni egy várat (pl.: kiéheztetés, tüzek)

T Pl. felismeri, hogy Hunyadi seregével a török hajózár feltö-

résével tudott bejutni a várba, és megállapítja, hogy a sikeres

akcióban szerepe van Hunyadi hadvezéri képességeinek és

harcmodorának is.

T Pl. felismeri, hogy a végső győzelmet Hunyadi a várból

való kitörés révén éri el, és megállapítja, hogy ebben szerepe

volt a Kapisztrán János vezette kereszteseknek is.

0–8

Eseményeket


feltárása

M A vizsgázó feltárja, hogy a vár megvédése óriási jelentő-

ségű volt, hiszen elvesztése védtelenné tette volna az orszá-

got a török támadások elől.

T Pl. feltárja, hogy az Oszmán-török Birodalom Bizánc és a

Balkán meghódítása után a Magyar Királyság elfoglalását is

célul tűzte ki, és megállapítja, hogy a XIV. század végétől az

országnak komoly erőket kellett fordítania a török elleni vé-

dekezésre.

T Pl. utal arra, hogy Hunyadi több hadjáratban is megkísérel-

te a törököt kiűzni Európából, és megállapítja, hogy hadvezé-

ri tevékenységének legjelentősebb sikere a nándorfehérvári

győzelem, mely több évtizedre feltartóztatta török terjeszke-

dést.

T Pl. felismeri, hogy Hunyadi kormányzósága fontos szere-

pet játszott az ország védelmének megerősítésében, és megál-

lapítja, hogy a török teljes legyőzésére Magyar Királyság

belső trónharcok és hathatós külső (nemzetközi) támogatás

nélkül nem volt képes.

T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és

alátámasztja elemzését.

0–10

Megszerkesz-

tettség, nyelvhe-

lyesség

A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világo-

sak és egyértelműek.

Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését

szolgálja.

A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskod-

nak.

A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyes-

írási hibákat.

0–8






17. Az 1848-as forradalom (rövid)


Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Kossuth március 3-ai beszéde és az

áprilisi törvények összefüggéseit mutatja be.


tár fel (pl. a reformkor liberális ellenzékének programjába

szinte kivétel nélkül szerepelnek azok az elképzelések pl.

úrbéri viszonyok megszűntetése, közteherviselés, melyeket

majd az áprilisi törvények rögzítenek stb.).

0–4

Tájékozódás

térben és időben


elhelyezi.

T Megállapítja, hogy az 1848. februári párizsi forradalom

hatására szólal fel Kossuth, és utal az európai forradalmi hul-

lám néhány állomására (München, Milánó, Prága stb.).

0–4

Szaknyelv al-

kalmazása




(országgyűlés, forradalom, alkotmány, törvény stb.) és a kö-

vetkező konkrét történelmi fogalmakat (felirati javaslat, szen-

tesítés, úrbéri viszonyok, közteherviselés stb.).

0–4

Források hasz-

nálata



T Pl. rögzíti, hogy Kossuth beszéde a polgári átalakulás (köz-

teherviselés, úrbéri viszonyok megszűntetése) és a nemzeti

önállóság megteremtésének főbb elemeit tartalmazza, és

megállapítja, hogy a márciusi forradalmat követően elfoga-

dott áprilisi törvények e javaslatokra épülnek.

0–4

Eseményeket


feltárása

M A vizsgázó bemutatja, hogy az áprilisi törvények lényegé-

ben a reformkorban megfogalmazott elképzelésekre épülnek,

és rögzíti, hogy e törvények teremtették meg a polgári Ma-

gyarország alapjait.

T Pl. felismeri, hogy Kossuth az európai forradalmi hullám

nyomán fogalmazza meg feliratát, és megállapítja, hogy ja-

vaslatai egymásba ötvözve fogalmazzák meg a polgári átala-

kulás és a nemzeti önállóság megerősítésének feltételeit.

T Pl. rögzíti, hogy az áprilisi törvények felszámolják a rendi -

és feudális viszonyokat, valamint megteremtik a független

Magyarország alapjait, és megállapítja, hogy az uralkodó

által kinevezett kormány kormányban döntően a reformkor

liberális ellenzék jutott meghatározó szerephez.

0–6

Megszerkesz-

tettség, nyelvhe-

lyesség



írási hibát.

0–2






18. Budapest fejlődése (hosszú)


Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Budapest létrejöttének körülményeit

és fejlődésének sajátosságait mutatja be.

A válasz lényegre törően ismerteti a három városrész (Pest,

Óbuda, Buda) egyesülésének feltételeit és következményeit.

Az elemzés alapvető összefüggéseket tár fel (pl. a polgári

átalakulás, a tőkés termelési viszonyok általánossá válása, a

felgyorsuló ipari forradalom, valamint a város kedvező föld-

rajzi helyzete jelentősen befolyásolja a fejlődés folyamatát).



maz meg.

0–8

Tájékozódás

térben és időben


elhelyezi.

T megállapítja, hogy 1867-et követően teremtődik meg a

három városrész egyesítési feltételei (1873), és utal a létrejö-

vő főváros központi fekvésére, a közlekedésben betöltött

földrajzi helyzetére, városszerkezet jellemzőire (belváros,

külváros, ipari negyedek).

0–4

Szaknyelv al-

kalmazása



T Használja az alábbi általános fogalmakat (városiasodás,

elővárosok, infrastruktúra stb.), illetve a következő konkrét

történelmi fogalmakat (Közmunkák Tanácsa, Duna-hidak

stb.).

0–4

Források hasz-

nálata



T Pl. rögzíti, hogy a főváros földrajzi (centrális) helyzete

fontos szerepet játszott gyorsütemű fejlődésében, és megálla-

pítja, hogy e folyamatot jelentősen meghatározta a Duna mint

közlekedési és szállítási funkciót ellátó folyó, valamint a

centrálisan kiépülő vasúthálózat.

T Pl. rögzíti, hogy a város gyors néhány évtized alatt rendkí-

vül gyors ütemben fejlődött, lakóinak száma közel 50 év alatt

majdnem megnégyszereződik, és megállapítja, hogy a fejlő-

dést a magyar kormányok intézkedései mellett a felgyorsuló

ipari forradalom társadalmi következményei is segítették.

T Pl. rögzíti, hogy a századfordulóra a gyorsütemű építkezé-

sek és a lakosság növekedése következtében Budapest világ-

várossá válik, és megállapítja, hogy a belvárosban a kereske-

delem, bankvilág és a politikai irányítás központjai épülnek

ki, az ipartelepek és a munkásnegyedek a külvárosi részekben

kapnak helyet.

0–8




Eseményeket


feltárása

M A vizsgázó felismeri, hogy Budapest gyorsütemű fejlődé-

sében számos tényező (polgárosodás, iparfejlesztés, kor-

mányzati ösztönzés) együttes hatása érvényesült, és utal arra,

hogy a főváros fejlődése elszakadt az ország lassabb ütemben

átalakuló többi vidékétől.

T Pl. feltárja, hogy a dualizmus politikai vezetőrétege ki-

emelt jelentőséget tulajdonított a Béccsel vetélkedő főváros

fejlesztésének, és megállapítja, hogy jelentős kedvezmények-

kel segítették a fővárosba befektetőket.

T Pl. feltárja, hogy a világvárossá kiépülés néhány évtized

alatt megy végbe, így egységes városkép alakul ki, és megál-

lapítja, hogy ennek létrejöttében az Andrássy, majd Podma-

niczky vezette Fővárosi Közmunka Tanácsnak is jelentős

szerepe van.

T Pl. utal arra, hogy a főváros fejlesztésében nagy szerepe

van a beáramló osztrák, német, zsidó tőkének, mely jó befek-

tetési lehetőséget látott mind az iparban, kereskedelemben és

bankéletben, valamint a Monarchia iparilag fejlettebb terüle-

teiről beáramló szakmunkásoknak, és megállapítja, hogy a

város fejlődése együtt járt az itt élő, és a különböző területek-

ről beáramló lakosság elmagyarosodásával is.



0–10

Megszerkesz-

tettség, nyelvhe-

lyesség




szolgálja.

A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskod-

nak.


írási hibákat.

0–8



19. A határon túli magyarok (rövid)


Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a határon túli magyarság helyzetének

alakulását mutatja be a XX. században.


tár fel (pl. a kisebbségbe kerülő magyarság számának növe-

kedése ellenére is az összlakosságon belül csökkenést mutat).

0–4

Tájékozódás

térben és időben

M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és

időben.

T Megállapítja, hogy az 1920-as trianoni békeszerződést kö-

vetően, melyet lényegében az 1947-es párizsi békeszerződés

is megerősített, a történelmi Magyarországról közel 3 millió

magyar anyanyelvű került a különböző utódállamok (Cseh-

szlovákia, Románia stb.) területére.

0–4




Szaknyelv al-

kalmazása




(nemzet, nemzetiség, nemzetállam, nacionalizmus stb.) és a

következő konkrét történelmi fogalmakat (homogén nemzet-

állam, kollektív és egyéni jogok, kisebbségvédelem stb.).

0–4

Források hasz-

nálata



T Pl. rögzíti, hogy a békeszerződések nyomán a kisebbségbe

kerülő magyarság száma 70 év alatt növekedése ellenére is az

összlakosságon belül csökkenést mutat, és megállapítja, hogy

ez összefügg a természetes, illetve erőszakos asszimilációval.

0–4

Eseményeket


feltárása

M A vizsgázó elemzi a határon túli magyarság kisebbségbe

kerülésének okait és következményeit.

T Pl. rögzíti, hogy a trianoni békeszerződés következtében az

utódállamok homogén nemzetállam kialakítására törekedtek,

és megállapítja, hogy ezért számos intézkedéssel sújtották

(pl. földkisajátítás, hivatalvesztés) a kisebbségbe került ma-

gyarságot.

T Pl. rögzíti, hogy a második világháború alatti terület visz-

szaszerzések kiélezték a nemzetiségi ellentéteket, és a létre-

jövő kommunista diktatúrák szűkítették az egyéni szabadság-

jogokat, és megállapítja, ennek következtében számos erő-

szakos intézkedésre került sor (kollektív bűnösség kimondá-

sa, megtorlások) és erősödött a többségi nemzet asszimilációs

törekvése.

0–6

Megszerkesz-

tettség, nyelvhe-

lyesség



írási hibát.

0–2



20. A Kádár-korszak politikája (hosszú)





Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a Kádár-korszak jellemzőit, sajátossá-

gait mutatja be.

A válasz lényegre törően ismerteti a korszak megítélésének

ellentmondásait.

Az elemzés alapvető összefüggéseket tár fel (pl. Kádár erő-

szakos körülmények között kerül hatalomra, de a gulyás

kommunizmusnak nevezett politikájával egy ideig a lakosság

jelentős részének támogatását élvezi).



maz meg.

0–8

Tájékozódás

térben és időben


elhelyezi.

T Megállapítja, hogy a Kádár-korszak 1956-os forradalmat

követően kezdődik, és az 1989–90-es rendszerváltozásig tart.

Ebben az időszakban az ország a szovjet blokk része.

0–4

Szaknyelv al-

kalmazása



T Használja az alábbi általános fogalmakat (demokrácia, dik-

tatúra, életszínvonal stb.), illetve a következő konkrét törté-

nelmi fogalmakat (gulyáskommunizmus, „legvidámabb ba-

rakk”, eladósodás stb.).

0–4

Források hasz-

nálata



T Pl. rögzíti, hogy Kádár rendszere az 1956-os forradalom

leverését követően szovjet segítséggel épült ki, és megállapít-

ja, hogy későbbi legitimációját és a folyamatos életszínvonal

emelésének köszönheti.

T Pl. rögzíti, hogy a rendszer a megtorlásokat követően le-

mondott a nyilvános erőszakról, de diktatórikus jellege to-

vábbra is fennmaradt, és megállapítja, hogy az egyéni sza-

badságjogok korlátozott kierjesztésével (pl. utazás, vagyono-

sodás) lecsöndesítette a társadalmat, ezért nevezték „legvi-

dámabb barakknak”.

T Pl. rögzíti, hogy a korszak folyamán jelentős változások

következnek be a gazdaságban és a társadalmi életben, vala-

mint a mindennapi életmódban, és megállapítja, hogy ez ösz-

szefügg a világban végbemenő modernizációs folyamatokkal

is.

0–8




Eseményeket


feltárása

M A vizsgázó felismeri a Kádár-korszak ellentmondásait (pl.

diktatúra és korlátozott szabadságjogok, folyamatos reformok

és mégis leszakadás a világgazdasági versenyben).

T Pl. feltárja, hogy Kádár alapvetően csak a szovjetek támo-

gatásának köszönheti hatalmát, és megállapítja, hogy ennek

következtében igazodott a Szovjetunió kül- és belpolitikai

elvárásaihoz.

T Pl. feltárja, hogy a rendszer viszonylagos jólétet teremtett,

és különösen a mezőgazdaságban helyt állt a nemzetközi ver-

senyben, és megállapítja, hogy az eredmények ellenére sú-

lyos gazdasági (eladósodás) sodorta az országot.

T Pl. utal arra, hogy Kádár politikáját mind a mai napig el-

lentmondásosan ítéli meg a magyar közvélemény, és megál-

lapítja, hogy a pozitív értékelések többségét a viszonylagos

társadalmi stabilitás és biztonság értékként való elismerése

vezérli, míg a negatív értékeléseket elsősorban a diktatúra

elítélése, és az eladósodás miatti „jövő fölélésének” problé-

mái irányítják.



0–10

Megszerkesz-

tettség, nyelvhe-

lyesség




szolgálja.

A tanuló megállapításai árnyalt elemző-készségről tanúskod-

nak.


írási hibákat.

0–8



Történelem érettségi középszintű javítókulcs - ofi.huofi.hu/sites/default/files/attachments/kozepszintu_tortenelem_1... · KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli

Documents