I. évfolyam. 1908. augusztus 9. 45. szám. -4- TÁRSADALMI, MŰSZAKI, BÁNYÁSZATI és KOHÁSZATI HETI SZAKLAP. SZERKESZTI: LITSCHAUER LAJOS kir. főmérnök, a selmeczbányai m. kir. bányaiskola ügyvezető szaktanára. Megjelenik : M: J : n vasárnap. Előfizetési ára : Egy évre 12 korona. A végrehajtási novella. Irta: Dr. Fehér Manó. A végrehajtási törvényünket módositó novella a közel jövőben a király által szentesittetni s a hivatalos lap által kihirdettetni fog. Alig van olyan foglalkozás vagy hivatás az országban, melynek köreit ez a novella érdekeikben nem érintené. Magától értetődik tehát, hogy ez az uj törvény a bányászat és kohászat műszaki személyzetét s igy a bányász- és kohász-altisztein- ket is kell, hogy érdekelje, nemcsak általában véve, hanem különö- sen azért, mert az uj mentességek között egy, az altisztek részére megállapított mentesség is fordul elö. Kívánatos tehát, hogy bányász- és kohász-altiszteink is ismer- kedjenek meg ezen uj törvény rendelkezéseivel, s éppen azért alka- lom- és időszerűnek tartom, a végrehajtási novelláról irt ujabb dol- gozatom közzétételével az uj végrehajtási eljárást jelen bányászati szaklap hasábjain is ismertetni. A magyar igazságszolgáltatásra nézve az 1881-iki év nevezetes J<S S z e r e n c s é t . I. 2. 25
16
Embed
TÁRSADALMI, MŰSZAKI, BÁNYÁSZAT é KOHÁSZATs I HETI I …epa.oszk.hu/01500/01514/00094/pdf/1_evf_Joszerencset_1908_45_sz.pdf · Azon egyéb anyagok a sorából melyeket, bányafának
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
I. évfolyam. 1908. augusztus 9. 45. szám.
-4-
TÁRSADALMI, MŰSZAKI, BÁNYÁSZATI és KOHÁSZATI HETI SZAKLAP.
SZERKESZTI: L I T S C H A U E R L A J O S
kir. főmérnök, a selmeczbányai m. kir . bányaiskola ügyvezető szaktanára .
Megje l en ik : M : J : n v a s á r n a p . Előf izetés i ára : E g y é v r e 12 k o r o n a .
A végrehajtási novella. Irta: Dr . F e h é r Manó.
A végrehaj tás i t ö r v é n y ü n k e t módosi tó novel la a közel j övőben a k i rá ly által s zen te s i t t e tn i s a h ivata los lap á l ta l k i h i r d e t t e t n i fog.
Alig van olyan foglalkozás v a g y h iva t á s az országban, me lynek köre i t ez a novella é rdeke ikben nem é r in tené .
Magától é r t e tőd ik t ehá t , hogy ez az uj t ö rvény a bányásza t és kohásza t műszak i személyze té t s igy a bányász - és kohász-a l t i sz te in-k e t is kell, hogy érdekelje, nemcsak á l ta lában véve , h a n e m különösen azért , m e r t az uj men tességek közöt t egy, az a l t i sz tek részére megá l l ap í to t t men tesség is fordul elö.
K ívána tos t ehá t , hogy bányász - és kohász -a l t i sz t e ink is i smerkedjenek meg ezen uj t ö r v é n y rendelkezéseivel , s éppen azé r t alkalom- és időszerűnek t a r tom, a végrehaj tás i novelláról i r t u jabb dolgoza tom közzété te léve l az uj végrehaj tás i el járást je len bányásza t i szaklap hasábja in is i smer t e tn i .
A magya r igazságszolgá l ta tás ra nézve az 1881-iki év neveze tes J<S S z e r e n c s é t . I. 2 . 25
358
fordulópontot képeze t t azér t , m e r t akkor l ép te t t ék életbe egymásu tán a csődtörvényt , a kisajá t í tásról szóló tö rvényt , va l amin t a polgár i tö rvénykezés i r end ta r t á s ró l és a végrehajtási eljárásról szóló túrvényeket is.
Mindezen tö rvénya lko tása ink hosszas, szorgos és alapos t an u l mányozáson a lapulván, megfelel tek az akkori jogfejlődés követe lménye inek és megfelelni l á t szo t t ak hazánk közgazdasági v i szonya inak is, minélfogva ú g y n e v e z e t t jó törvényeknek Ígérkez tek .
D e m á r egy pár év e lmul táva l k i m u t a t t a az ember i a lkotások nagy k r i t i k u s a — a gyakorlati élet, hogy mindezen fontos uj tö rvén y e i n k sok t e k i n t e t b e n h ibásak és fogyatékosak s ennélfogva több i r á n y b a n módosí tás vagy kiegészí tésre szorulnak.
Csőd tö rvényünkrő l pé ldáu l tudjuk , hogy az a modern jogfejlődés köve te lménye inek anny iban töké le tesen megfelelt , amen n y ib en a csödvagyon önálló keze lésé t és é r tékes í tésé t teljesen a csödhi te lezök jogkörébe u ta l t a . E n n e k daczára azonban ez a t ö rvény a gyakor la t i é le tben be nem vá l t s az intéző körökben mindenk i m á r régen t iszt ában van az i ránt , hogy c sőd tö rvényünk radikál i s módosí tására égető s zükségünk van .
A kisa já t í tás ró l szóló t ö r v é n y ü n k is a gyakor l a tban több t ek in t e tben h iányosnak b izonyu l t s azér t e lőbb-utóbb reformálandó lesz.
N e m nevezhe tő szerencsés a lko tásnak a polgári törvénykezési r e n d t a r t á s módosí tásáról szóló novella sem !
Igaz ugyan , hogy az 1868. évben a lko to t t polgári p e r r en d t a r t á sunk akkor már e lavul t t á vál t és az időközben e lőrehaladt m o dern jogfejlődés köve te lménye inek megfelelő reformra s z o r u l t ; ámde a gyakor la t i élet igaza t ado t t azoknak , ak ik akkor a peres e l járásnak az egész vonalon való gyökeres reformját sü rge t t ék .
A n n y i bizonyos, hogy ezen novella ál tal a szóbeli peres eljárás éle tbe lépte tése év t i zedekre el l e t t odázva .
Mer t daczára annak , hogy az in téző körökben már akkor is el vol t döntve , hogy polgári e l járásunk a szóbeliség, közvet lenség és nyi lvánosság alapján fog reformál ta tn i , ezen r e fo rma lko tá sunkka l má ig sem készü l tünk el és igazságügyi k o r m á n y u n k kény te l en i tve vol t azu tán is hasonló novel lákka l f é lmunkáka t végezni .
Igy lé tesül t 1893. évben a sommás eljárásról szóló t ö rvény s igy v á l h a t o t t szükségessé még a miilt évben is, hogy a polgári törvénykezési r e n d t a r t á s és a sommás eljárás egy specziális jogszolgálta tás i é rdek szempont jából , t e h á t quási incz iden ta l i t e r egy kis novella segí tségével módos i t tassék .
I g y t ö r t é n t t ehá t , hogy igazságügyi k o r m á n y u n k az uj m a g y a r polgári p e r r e n d t a r t á s t e rveze téve l csak 1902. évben készül t el, a mely azonban mai nap ig sem volt tö rvényerőre emelhető.
369
Ami m á r m o s t végrehajtási törvényünket illeti, ú g y m i n d e n habozás né lkül el kell i smernünk , hogy az egy nagy gondda l és nagy alapossággal kidolgozot t tö rvénya lko tás t képez s enny iben egészben véve jó törvénynek is mondha tó .
Minden alapossága mel le t t is azonban ez a tö rvény a gyakor la tban még sem vá l t be egészen, sőt több t e k i n t e t b e n alapos kifogás alá esik l eg inkább azért , m e r t az eljárás egészben véve terhes és költséges, és m e r t sok rendelkezése a p rax i sban felesleges és czélszerütlen-nek, vagy pedig az é rdeke l t felekre és l eg inkább a végreha j t á s t szenvede t t r e nézve túlszigorúnak sőt kíméletlennek is b izonyul t .
(Folytatjuk.)
• •
A bányásziskolák szervezésének kérdéséhez. Irta: Vörös József.
( F o l y t a t á s a 3 4 4 . o l d a l h o z . )
Az elméleti ok ta t á s órájában e lőadot t t an í tásokból e t anu lók még ugyanazon órában k iké rdezendök az előadó t an í tó által a czél-ból, hogy a t an í tó a t a n í t o t t t á rgy m i k é n t t ö r t é n t felfogásáról és megértéséről azonnal meggyőződés t szerezhessen; ezen k ivü l pedig annyiszor , a menny i sze r az in t éze t vezetője szükségesnek tar t ja , de h e t e n k i n t legalább is egyszer az addig t an í to t t akbó l vizsgálat i k i kérdezés t a r t a n d ó , hogy a " tanuló i smere te inek mikén t i fejlődéséről és gyarapodásáról kellő meggyőződés szerezhető legyen.
15. §. A második évfolyamban tanu ló növendékekke l a t an í t á s sz in tén az „ E r d ő ö r " czimü k ö n y v alapján és ú g y az elmélet i , m i n t a gyakor la t i ok t a t á s t i l letőleg hasonló ismétlő eljárással tö r tén ik , m i n t az első évben, azon különbséggel , hogy a n n a k t a r t a l m a október hó 1-től kezdve február hó végéig n a p o n k i n t i egy óra szobaokt a t á s ra beosztva adandó elö, s hogy a második évfo lyamban tanu ló növendékek tő l m i n d e n t a n t á r g y a t és a gyakor la t i foglalkozást, i l le tve az erdööri szolgálat m u n k a k ö r é n e k m i n d e n ágá t vagy ké rdésé t i l lető leg az önállóbb egyéni felfogás és a lka lmazás az a m é r t é k e ke re sendő és köve te lendő az iskola vezetője által, mely szükséges arra, hogy a t anu ló az erdööri szolgálat körében reáb ízandó t e e n d ő k e t kellő s ikerrel végezhesse . E h h e z képes t t e h á t a megfelelő m é r t é k b e n szükséges elméleti ok ta tás mel le t t az in t éze t vezetője személyes felelősségének te rhe a la t t köteles gondoskodni arról , hogy a második évfolyamban levő m i n d e n növendék , az első félévi tanulás i idö a la t t is m i n d e n n e m ű oly m u n k á t , mely az erdőör teendője körében előfordu lha t , egyedül vagy többi tanuló társa i tó l kü lönvá lva többször is végezzen, továbbá, hogy a második évfolyam második félévében a
25*
3G0
növendékek a mindennap i egy órai szobaokta tás a la t t az „ E r d ő ö r " ez ímü ' k ö n y v egész t a r t a l m á n a k egyes részeiből fe lvál tva vizsgálat i ok ta tás út ján k iké rdez tessenek .
16. §. A tanulók kötelesek télen reggeli 5 órakor és nyáron reggeli 4 órakor felkelni, a lefekvés ideje télen és nyá ron este 8^/.> óra. A tanulás , írás, rajzolás és gyakor la t i foglalkozás ide jé t és sorrendjét , v a l a m i n t az é tkezés órái t az i n t é z e t vezetője ha tározza meg . Minden tanuló az in t éze t részéről é le lmezte tvén n a p o n k é n t kap legalább 850 — nyolczszázötven — g r a m m jó minőségű k e n y e r e t ; reggel i re a vasá rnapo t és szerdá t k ivéve , fe lvál tva vagy 50 — ö tven — g r a m m kenyérhez való sza lonná t v a g y r á n t o t t l eves t ; ebédre n a p o n k é n t levest és főzeléket 25 — huszonöt — d e k a g r a m m marhahússa l , me ly az időszakhoz képes t 80 — ha rminez — d e k a g r a m m bi rka vagy ser téshússa l vá l t a t ik fel (péntek napon a főzelék he lye t t t ész tás é te l a d a t i k ) ; vacsorára n a p o n k é n t az ebédről m a r a d t főzeléket h ú s nélkül , vagy 3—4 t izedl i te r t e je t ; végül vasárnapokon , a karácsonyi húsvé t i és pünkösd i ü n n e p e k első napján, szen t I s t v á n k i rá ly nap j á n és ő Fe lsége a k i rá ly szüle tésnapján 8 — há rom — t i zed l i t e r asztali bor t . E t e l n e m ü e k e t vagy szeszes i t a loka t a t a n u l ó k n a k az in téze tbe hozni vagy kü lden i nem szabad. A tanulók a szakiskola te lkéről a, l egrövidebb időre is csak az i n t é z e t vezetőjétől előre kiké r t engedély alapján t á v o z h a t n a k s szeszes i talok e ladására szolgáló he ly i ségeke t l á toga tn iok k i zá r a t á s te rhe a l a t t t i los. A dohányzás a t anu ló- és há lószobákban tilos s csak az in téze t vezetője ré széről megjelöl t helyen szabad.
17. §. Az erdöőri szakiskola tanulói az i skolában tö l tö t t idő a la t t az i n t é z e t részéről r u h á z t a t n a k s azt a szolgálati r u h á t viselik, fegyverze t és j e lvény nélkül , mely a k incs tá r i erdöörök részére van megál lap í tva .
18. §. Az erdöőri szakiskola k é t évi t anfo lyamát k ie légí tően e lvégzet t t anu lók az i skolában t anús í to t t e lőmenetelükről , szorgalmukró l és magavise le tükrő l h iva ta los b i z o n y í t v á n y t kapnak , melynek alapján, ha legalább h á r o m n e g y e d éve t ( ; ! / 4 évet) erdei gyako r lat i szolgála tban tö l tö t tek , az erdöőri szakv izsga le té te léhez bocsá t ha tók ; tö rvényes minősí téssel biró erdöörök azonban csak akko r lehe tnek , ha az 1879. évi X X X I . tö rvénycz ikk 37. íj-ának megfelelően é le tük 24-ik évét be tö l tö t t ék . B u d a p e s t e n , 1895. évi deczember hó 1-én. A földmívelésügyi m. ki r . min i sz t é r ium.
* Szerény néze tem szer in t , m indenk i , a ki, az i t t leközölt r e n d
szabá lyokat gondosan és figyelmesen elolvassa s az elolvasott r end szabályok t a r t a l m á t a bányász i sko lák rendszabá lyza ta iva l összehason-
361
litja, okve te t l enü l a r ra a meggyőződésre kell, hogy jusson, m i s z e r i n t az in t e rná tus i nevelés az erdööri szak isko lákná l okadato l t , m e r t o t t az elméleti t an í t á s , az ok t a t á s és k iképzés e lenyésző kis részé t képezi , a gyakor la t i munka te l j e s í t é s pedig a k k é n t van szervezve, hogy az in t éze t közve te t l en kö rnyeze tében és könnyen e l lenőr izhető módon t ö r t é n h e t meg,
A bányamive lés és kohásza t körze tébe t a r tozó gyakor la t i munkate l jes í tés egészen más t e rmésze tű s a felügyelő alt iszti i n t ézmény behozata la egészen más nézőpontok szer in t í té lendő meg.
Vár juk be a teljes k i b o n t a k o z á s t ; vár juk meg m i k é n t a lakulnak a szervezés te rveze te i s különösen b ízzuk rá azokra a bányász iskolák te rvbe v e t t egységes szervezésének kidolgozását , kik hosszú tanár i pá lyájuk folytán szerze t t pedagógiai t udásuk és a műszaki gyakor l a t t a l való folytonos kapcso la tuk révén az elmélet i t an í t á s követelései t a gyakor la t i munka te l j e s í t é s különleges v i szonyaiva l ösz-szehangzásba hozni tudják,
Midőn még végeze tü l megjegyzem, hogy kissé hosszúra n y ú l t fej tegetéseim a lka lmával t i sz tán az ügy i rán t i lelkesedés és soha és semmi i r ányban a személyes t ámadás czélzata vezérel t , t i sz te le t te l a r ra ké rem a szerkesztőséget , hogy a bányász iskolák szervezésének m i n d i n k á b b égetővé váló kérdésé t á l landóan nap i r enden t a r tva , a k ibon takozás és megvalósulás ú t j á ra terelje.
(Vége.)
TUDonAn
A Drágerlá mpa.
Uj elektromos biztonsági bányalámpa. (5. szóvegrajzzal)
( F o l y t a t á s a 347 . o l d a l h o z .
Hogy az a k k u m u l á t o r a lezár t s zek rényben ne mozoghasson, a szekrény ajtajára fi) l emezrúgó van erős í tve . A lámpa aj taját a fdj csavaros retesszel (1. az 1. számú rajzot) l ehe t e l z á r n i ; a zárás b i z tos í tására esetleg még a (c) p lombát is l ehe t a lka lmazni . H a a lámp á t meg tö l tö t t á l lapotban kivált juk félretenni , s zekrényének ajtaját csak a (b) csapóval kell elzárni , hogy az a k k u m u l á t o r n a k a zseb-vo l tmete r re l való revíz ió já t k ö n n y e n lehessen foganatos í tan i . A kis izzólámpának be - és ki-csatolására a lámpa há tu l só falába i l lesz te t t
362
(a) kapcsoló kilincs szolgál. Az akkumulátorok töltésére szolgáló egyszerű és olcsó töltökészüléket az 5. sz. rajzban van alkalmunk be
mutatni. Alkotórészei: az A csatlakozó, Edi son csavarmenetes, kontaktus, a mely a legtöbb lámpaszerelés-hez illik ; a két B B ellenállást jelző lámpás ; a C áram-irányt mutató és a Dx és D.> összekötő drótok. Ki egészítésül, higitott kénsav (palaczkban) és az utántöltést megkönnyitö pipetta szolgál. Ha valamely akkumulátort tölteni kell, először a Dx és Da fémes végeket kapcsoljuk össze egy-sz, raj? Az uj Drager-láni|>;i.
tor ra l . beá l l í to t t akkumulá
mással ; rövid zárlattól e mellett nem kell tartani, mert a lámpa ellentállásai be vannak kapcsolva. A C készüléken azonnal feltűnik a - j - (Plusz) és a — (Mínusz) jel . A Plusz, vagy jobb-, vagy bal-oldalt tűnik fel, a szerint, a mint a véletlen az áramot irányítja. Erre a Plusz-vezetődrótot az akkumulátor Pluszpólusával, a Minusz-vezetödrótot pedig az akkumulátor Mínusz-pólusával kötjük öszsze. A töltés 8—10 órányi időt vesz
igénybe. A t ö l t é s be- 5- sz. rajz. Töltőkészülék a Drager- lámpa-aktumuláto-rok számára.
363
fejezése, az a k k u m u l á t o r belsejében és az á t lá tszó czeluloid tokon ke resz tü l megfigyelhető, erösebb pezsgés út ján je len tkez ik . (Beszerzési forrás : D r a g e r v e r k . L ü b e c k . Á r : 45 Mark.) (Vége.)
o o
A fának jelentősége és hasznos í tása a bányamivelés körzetében.
(K. K e g e 1 oki. bányamérnöknek , Középnémetország erdőbirtokosai egyesületének márczius 7-én ülésezett kongresszusán t a r t o t t előadása. \ „Bergbau l : 1908. é. 17. s. köv. számaiból . A szerkesztőség engedélyével. Minden jog fentartva.)
( F o l y t a t á s a 3 0 4 . o l d a l h o z . )
e.) Hasselmann eljárása. A fákat: nyomás és magasabb hőmérséklet alatt, rezet tartalmazó vasvitriol, kénsavas agyagföld és kainit keverékében forralják. Ezek az anyagok nem rakódnak le a faanyag likacsaiban, hanem oly kémiai vegyületet alkotnak vele, a mely vizben nem oldható fel. A Hasselmann-féle impregnáló módszer a fát még tüzetál-lóvá is teszi.
/ . ) Woitnan, ldaweichebsn, a Hasselmann-féle eljárást javítólag módosította az által, hogy a szabad kénsav telítés közben való képződését megakadályozta. Konzerváló anyagként faeczetsavas vasokszidul képződik. A módszer a fát szintén tűzbiztossá teszi.
g.) Buchne*- eljárása mellett a fa anyaga megkeményedik, a menynyiben arra alkalmas kromokszidoldatokkal kémiailag kötésbe lép.
Azon egyéb anyagok sorából, a melyeket bányafának átitatására még használni szokás, megemlítést érdemelnek még: konyhasó, különféle födősó, vitriolos bányavizek, klórbárium, kénbárium, boraksz, viz-üveg, stb.
Nem minden impregnáló szert lehet bármely esetben alkalmazni; némelyek használása eseteként igen károsan hatna a vele kezelt faanyagra. A sók a fát meghasogatják, mihelyt likacsaiban kristályok alakjában kiválhatnak. Nedves helyeken a sókat a viz, a fa rostszálai közül ismét kilúgozza. A kátrány és a belőle termelt fátvédő szerek a bánya levegőjét megrontják; szaguk folytán bányatüzek ideje korán való felismerhetését megnehezítik és tűzveszélyesek.
A sóval való imprégnálást a bányákban mindenütt ott lehet előnyben részesíteni, — mondja tovább Kegel bányamérnök, a hol viz nem folyik az ácsolaton végig s igy kilúgozásától nem kell tartani ; mig oly esetekben, melyekben az impregnáló sósanyag kilúgozásának eshetősége fenyeget a kátrányolajjal való telítésnek, illetőleg a só- és a kátrányolajjal való impregnálás kombinácziójának lehet és kell előnyt adni. Nem lehet ugyan még teljes bizonyossággal állítani, de valószínűnek látszik, hogy csepegő vizek esetén is a sókkal imprégnáiás a jobb módszer
364
különösen akkor, ha a valamely sóoldattal telített ácsolatfát, kiszáradása után és a bányába való beépítése előtt, a viznek a faanyag belsejébe való behatolhatásának megakadályozása végett kátrányolajjal bemázolják.
Az impregnálás költségei 2'50—15 M. között ingadoznak köbméterenként, mi mellett természetesen a telítőmódszer, a telítésre használt anyagok ára és a munkabérek, a mértéket adó, határozó tényezők.
Igen nagy fontossággal bíró dolog végre még annak a kérdésnek az eldöntése, mely esetben lehet nem impregnált lombos fát, magasabbra értékelni, mint helyesen telített tűlevelű ácsolatfaanyagot. Korhadás ellen igen nagy ellentálló képességgel bir a lombbal vágott s használat előtt kiszárított tölgy- és bükkfa.
A nem impregnált tölgyfának és a helyesen telített tűlevelű fának, ha a bányába be vannak építve, körülbelül egy és ugyanaz a használati életideje. A barnaszénbányászat körzetében a sóanyaggal impregnált fenyőfaoszlopok, a tölgyfa ácsolatanyagot messzire meghaladják a tartósság tekintetéből s itt tehát okvetetlenül azokat fogjuk választani, ha nem egyébért, de a beszerzés olcsósága miatt is. A lombosán vágott és ily állapotban szárított tölgy- és bükk-fáról sokan azt tartják, hogy a korhadásnak még sokkal jobban ellentáll, mint a télen vágott faanyag; ez azonban éppen úgy kísérleti úton való bizonyításra vár, mint azok véleménye, kik az impregnált tűlevelű faácsolat anyagot drágábbnak mondják, mint a nyáron vágott és. lombosán szárított tölgyből vagy bükkből szerelt bányaácsolatot.
(Vége.)
-o "Bányamivelés.
-o Robbantó munka közben történő balesetek n a g y ré sz t a m u n
kások k ö n n y e l m ű v i se lkedésének köve tkezése i . I gen sok ese tben az az oka a szerencsé t lenségnek, hogy a m u n k á s igen h a m a r v issza tér a robban tás he lyére . Sokszor az t gondolja a munkás , hogy a közelben elsülő lövés, az ö fúrásából származik . Több lövés egymás u t á n való elsülése ese tén g y a k r a n a robbanások számát téveszt i el. Visz-szatér a m u n k a h e l y r e , ahol azu tán saját v igyáza t l anságának , goudat -
365
bánságának és felületességének az á ldozata . Az is meg tö r t én ik néha , hogy a m u n k á s t ú lbuzgóságának lesz az áldozata , a m e n n y i b e n a lövés eldördülése u t á n rögtön a pasz ta elé siet, hogy m u n k á j á n a k eredményességéről meggyőződés t szerezzen, o t t azonban a füstgázok által okozot t sö té tségben a kőzet hullása közben megsérül . I lyen esetek ellen csak sz igorú fegyelem és gondos ok t a t á s ú t ján lehe t a m u n k á s o k a t megvéde lmezni és azon sz igorúan keze l t óvórendszabá ly út ján, hogy a m u n k a h e l y n e k a lövés u t án való megközel í tésé t , bizonyos , ha tá rozo t t an , 5—10 perczczel megszabot t időközön belül, a legeré lyesebben megt i l t juk nekik .
Másrészt azonban a robban tó töltés elsülésének e lmaradása vagy késése is igen sok esetben okozot t már ba lese teke t és szerencsét lenségeket . Az e lkéset t r obbanás t a töl tés részleges kifúvása, v a g y a gyuj tószerek elégtelensége okozhat ja . I l y e n késedelmes robban tó lövések ellen nehéz a védekezés és még nehezebb a védörend-szabá lyoknak i lyen ese tekre való megadása . A m u n k á s személyzet b iz tonságának fokozása é rdekében i t t a várakozás- idő szigorú be tar tása az egyedül elfogadható eljárás.
Lövöpor és n y i t o t t mécses használása esetében, a véle t lenül fel lobbant tö l t ények is okoztak már bajt .
F e k e t e lövőpornak és d i n a m i t n a k tú lságosan erős ledöngölése vagy a fojtásnak erőszakos beszor í tása ál tal , időelő t t való robbanások szá rmaznak különösen akkor, ha ezek a m u n k á k fémből készü l t dön-gölökkel t ö r t énnek . Igen el ter jedt , de azé r t egészen téves felfogás az, hogy fából való, v a g y r é z k u p a k k a l e l lá to t t tö l tővesszök használása ese tén minden veszedelem ki van zái'va. Már a t ö l t énynek , a fúrólyuk érdes és k e m é n y oldalain való erősebb súrlódása is oka lehe t a robban tó anyag idő előt t való fe l robbanásának. A k k é n t is ke le tkez tek már balesetek, hogy több elsül t töl tés közöt t , egy el nem sü l t töl tés marad t , me lye t egyszerűen nem v e t t e k észre s mely igy a leszakí to t t kőze tbe kerül t . E l nem sül t töl tések, melyek a szálban m a r a d t kőze tbe reked tek , megfúrások út ján , a tö rde lékbe k e r ü l t i lyen meddő lövések pedig t aka r í t á s közben v á l h a t n a k veszede lmesekké .
Fokozód ik a veszedelem, ha n i t rog l i cze r in t t a r t a lmazó robbantószerek fagyot t á l lapotban ke rü lnek felhasználás alá. E z é r t tö r tén ik meg az, hogy a r o b b a n t ó szerek töltése és elfojtása, a kü lönben is tilos kifúrás és a c sákánynya l való t aka r í t á s m u n k á l a t a i közben amúgy is elég gyakor i balesetek, a téli hónapok a la t t fe l tűnő módon gyakor iak . (Der Be rgbau . 1908. 30. sz.)
A levegőnek regenerálása mentő- és lélegező készülékekben. A mentő - és lélegező készü lékekben , a m e n t ő m u n k á s o k által kilehel^
366
fáradt levegőt , a lka l ipa t ronok szabadí t ják meg szénsavban való ta r ta lmától úgy, hogy a felhasznál t oksz igénnek pót lása u t á n , a körforgás ú t jába visszatér . A szénsavnak e l távol í tása ez idöszer in t vagy egyedül marókál ival , vagy marókál i és m a r ó n á t r o n keverékéve l történ ik . E mel le t t egyrész t höfejlödés, másrész t a regenerá lószernek szétfolyása köve tkez ik , mely u tóbbi körü lmény a v ízgőznek egyidejűleg való abszorbeálásával okolható meg. A West fa l ia „ A r m a t u r e n u n d Masch inenfabr ik" czég G-elsenkirchenben ezen a bajon az által k íván segí teni , hogy regenerá ló szerül , maróká l iák és vizben szegény b a r i t h i d r á t n a k keve réké t vesz használa tba . (Zft. f. Dampfkesse l u n d Maschinenbet r ieb . 1908. 28. sz. — B r a u n k o h l e . 1908. 18. sz.)
o 0
Vaskohásza t . 0 ; O
Buktatható kupolókemencze. A Messrs. ( leorge Grreen and Co. Ke igh ley czég újszerű oly b u k t a t h a t ó kupoló kemenczé t szerkesz te t t , a mely különösen finomabb ön töá ruk készí tésére , ö n t v é n y e k á töm-lesztésére, vagy nagy ön töda rabok fel töl tésére van rende lve . A fúvószelet a kemencze ké t üreges , fúvókasok módjára k iképeze t t , csapon á t kapja, melyek görbül t csőtoldat ta l v a n n a k a kompreszszor ra l kapcsola tba hozva. Salak a csövekbe nem j u t h a t . A szé lmenynyiséget , az olvasztás k í v á n t i dő t a r t ama szer in t lehet szabályozni . Az olvasztó feneke, csuklókon mozog és fe lnyi tha tó . H o g y az olvasztó t e rméke k iön the tö legyen, a kemencze alsó és felső kar imáján egy-egy öntői o r rmánynya l van felszerelve. U tóbb i t , a kemencze b u k t a t á s a mel le t t akkor veszik haszná la tba , ha az alsó a vasnak megmerevedése kö ve tkez t ében , vagy sa lakka l bedugtü t . I l y e n k o r a felül megerős í t e t t aczól lemez a koksznak k ihu l lásá t megakadályozza . A béllelés köny nyen k ivá l tha tó . Tüzelő anyag g y a n á n t közönséges kokszot , l ehe t használn i . (Kedesdy. The E n g i u e e r . 1905. K ö t . 2738. sz. — Der I n genieur . 1908. 19. sz.)
Hegadott szabadalmak <12(>'J7. 1 sz. S a c k H u g ó gyár tula jdonos Rath-ban. Egye temes hengermű egyenletes vas tagságú kar imákkal biró I. t a r tók hengerlésére. Pótszabadalom a 40278. sz. szabadalomhoz. X l l i e . oszt. 1907. okt . 18-án. (Bp. Közi. 1908. 176. sz.)
O O
Gépészet. o o
Hegadott szabadalmak. 42575. 1. sz. Lagosse E t i enne mérnök Poissyban. Berendezés a csöves kazánok fu tóhatásának fokozására. Ve I. oszt. 1907. okt. 14,
367
(Bp. Kzl. 190S. 1G9. sz.) — 42583 1. sz, Brázda T ivadar cs. k i r . á l l amvasú t i felügyelő Bécsben, Fényes Miklós vállalkozó és Pa lmer A r t ú r oki. gépészmérnök Budapesten Kazántáp lá ló berendezés. Vej2. oszt. 1907. j u n . 11. — 42593. 1. sz. Marót E m i b e gépszerkesztő Nior tban . Turb inaven t i l á to r Xja. oszt. 1907. decz. 10. (Bp. Kzl. 1908. 170 sz.) — 42647. 1. sz. S e s s Edmund Scott Gusztáv igazga tó Wolve rhamptonban . TJjitások ezent r i fugálsz ivaty tyúkon és turb inákon. XXI |c. oszt. 1907. nov. 22. (Bp. Kzl. 1908. 176. s z )
O O
Tekhnológia. o o
Aczéldrót edzése. Aczé ld ró tnak edzése csak úgy s ikerülhe t , ha az t egészen egyenle tes felhevítése u tán , gyorsan l ehű ten i lehet . Egyen le t e s hev í tése czéljából a z aczé ldróto t 7'20—820 C. fok hőmérsékle t te l biró ólomfürdöbe kell he lyezni . Azér t , hogy a r áköve tkező é s vagy víz vagy olaj-fürdöben végezendő lehűtése közben, felületének okszidácziója k ike rü l t e s sék vagy megakadá lyoz tassék az, hogy fölüle-téhez tapadó víz- é s olaj-cseppek egyenle tes edzésé t há t r á l t a s sák , az aczéldrótot az ólomfürdöbe való be lemár tása előt t , agyag vagy iszapol t k r é t a finom ré tegével kel l bevonni . Ü v e g k e m é n y s é g i g való edzés követelése ese tében a l ehű tés vízfürdőben, rugósan k e m é n y edzésnél olajfürdőben tö r t én ik . E d z é s u t á n való lágyí tás kedvéé r t , a v izben h ű t ö t t aczé ldróto t megfelelően fe lheví te t t homokon, olajjal h ű t ö t t aczé ldróto t ped ig kellő gyorsasággal , láng fölött kell á thúzn i . N a g y o b b menyny i ségü aczéldrót edzése ese tén a köve tkező eljárás a j á n l h a t ó : Az edzés alá kerülő aczéldrótot görgönyére csavarj u k rá. (A d r ó t n a k egyik végé t görgényesoron veze t jük végig, más ik végé t vagy egyenesen levezet jük vagy valamely nagyobb görgönye dobjához köt jük. Az u tóbb i görgönyének forgatása köve tkez t ében a dró t az első görgönyérő l le és az uj görgönyére r á csavarodik . E g y e nesen veze t e t t drótot , va lamely sín m e n t é b e n h ú z z u k végig . Az e r edmény mind a k é t ese tben egy és ugyanaz . — Kellő feszülés elérése vége t t a lecsavarodó görgönyé t megfelelően fékezni kell . A dró t i i t jában először ís iszapoló k ré t áva l vagy agyaggal t ö l t ö t t fürdőn megy keresztül , a honnan szár í tóba kerül . A szárí tóból k i k e r ü l t aczéldrót erre a 720—820 fok C.-ra fe lheví te t t ólomfürdöbe és innen közve te t lenü l az olaj vagy vízfürdőbe j u t . A viz- és olajfürdök folyadék tömegét , kavaró sze rkeze t segítségével á l landó mozgásban kel l t a r t an i . A h ű t é s és edzés bevégzése u t á n kefék közö t t fut végig a drót, hogy teljesen t i sz ta fémes felülettel kerül jön bele a lágyí tó homokágyaza tba , illetőleg a z apró lágyí tó lángok fölé. Az egyes fürdők hőmérsék le té t és egymás közöt t való távolságát az aczé ldró t mozgássebessóge szer in t kell szabályozni . (Techn. Z tb l , 1908. 30. sz.)
368
O O
Közgazdaság. O : O
A HarkorUféle bányaművek, (Harkortsche Bergwerke und che-misohe Fabriken zu Schwelm und Harkorten A. Cl. zu Gotha) erdélyi aranyérczbányaműveinek 1908. évi június havi termelése 168-150 kg. volt (1908. év május hóban 161-244 kg. és 1907. évi június hónapban 141-550 kg.) Az 1907/1908. évek együttes aranytermelése 1824-58 /ío-.-al az 1906/1907. év aranytermelése 1713-670 kg.-d\ volt kimutatva. (Ung. Mont. Indt. Ztg. 1908. 14. sz.)
HÍREK Lakásvá l tozások . K a r v a s " R e z s ő bányamérnök lakását Beszterczebányáról,
Salgótarjánba helyezte át — G r ö b e l E m i l k. tisztjelölt Selmeczbánya-Qyörgytá-róról, Opálbányára költözött át. — S c h u b e r t J ó z s e f K á r o l y k. bányaaltiszt Nyitra-Qyimesről, Hodrusbányára visszaérkezett.
Bányászati és Kohászati történeti múzeum a vajdahu= nyadi várban. Lapunk legközelebbi számai egyikében adjuk közre a vajdahunyadi várban létesítendő „Bányászati és Kohászati történeti múzeum" előkészítő bizottságának felhívását, mely e múzeum fentartására országos egyesületet szervez. E kifejlett két tudományág, mely a bányászat és kohászat történetének megszámlálhatatlan maradványával, műkincsével s emlékeivel annyira el van látva, mindezideig nem rendelkezik oly múzeummal, hol e tudományágak fejlődése történeti folytonosságban fel volna tüntetve. A páratlan szép és nagyértékü gyűjtemények, melyek az egyes hivataloknál és ipartelepeken őriztetnek, bár mily nagy anyagi vagy szellemi értéket képviselnek is, nem érvényesülnek annyira, mint érvényesülnének akkor, ha azok egy-egy lánczszemét képeznék annak a történeti fűzérnek, melyben különösen a fejlődés történetének szakadatlan folytonosságára fektettetnék a fősúly s ezért a mely történeti maradványt eredetiben megszerezni nem lehet, annak történeti adatok alapján készült korhű másolata állíttatnék a szemlélő elé. Ez által a múzeum egyesülete két czélt kíván szolgálni. Az egyik ezél az. hogy e tudományágak története egy helyen, egységesen mutattassék be, a másik pedig, hogy az egyes vidéki muzeumok, illetve gyűjteményekben őrzött történeti kincsekre hivatkozás történjék, hogy azokat megismerjék oly érdeklődök is, kiknek különben ezen gyűjteményekről tudomásuk sem volna. A szaktudományok czéljának szolgálatán kivül azonban lesz e múzeum egyesületnek hazafias kötelesség su-
369
gal l ta fontos ozélja, illetve feladata is. E g y oly nagy hordere jű i n . t ézmény, m i n t egy rendszeres , modern tör ténet i m ú z e u m rendk ívü l nagy kul turá l i s ha tássa l van egész v idékre . Azok a helyiségek, mel y e k n e k V a j d a h u n y a d min tegy középpont ja , m i n t G-yalár, Pe t rozsény , Nagyág , Brád, Körösbánya , Za l a thna , A b r u d b á n y a , s tb . 2000 éves bányásza t i és kohásza t i m ú l t r a t e k i n t e n e k vissza, mind nemzet iségi v idékeken feküsznek, s így m i n d e n k i n e k , ki hazafiúi köte lességét tel jesi teni akarja, oda kell igyekeznie , hogy ezen i n t é z m é n y gya ra p í tásá t m inden erejével e lőmozdí tsa . A bányásza t és kohásza t körébe ta r tozók mind ig büszkék vol tak ama magasz tos t ö r t éne t i t t a d í -czióikra, melyek a k u l t ú r a fejlesztését, az önzet len hazafiúi kötelességtudás i s tápolásának t anúsága i , s ez alapon reméljük, hogy ezen h a z á n k b a n eddigelé nem létező i n t ézmény c sakhamar lé t re jön a bányásza t és kohásza t t udományága inak és a m a g y a r ku l tú ra dicsőségének h i rde tésére . E z u ton is felkérjük mindazoka t , k ik e fontos i n t é z m é n y é rdeke i t e lőmozdí tani haj landók, sz íveskedjenek egy lev. laporl Be ino lák Béla vasgyá r i h iva ta lnoko t Va jdahunyadon ér tesí teni , hogy a muzeum-egyesü le tbe t agu l belépni ha j landók. A tagsági díj évi 3 kor. lesz.
Aranytolvajok. Az ál landó tolvajlások közül , melyek a R u d a i 12 Apostol a r a n y b á n y a t á r s u l a t bányá iban n a p i r e n d e n v a n n a k , jóva l k i eme lkede t t az, me lynek jú l iu s hó elején jö t tek n y o m á r a . Ész reve t t ék rigyanis, hogy a zuzóból zúzás u t á n k ihozo t t erezet valaki állandóan megdézsmálja , a lopás módjára és e lkövetői re azonban hosz-szabb _ ideig nem s ikerü l t rá jönni . Végre n y o m r a akad t ak . Rá jö t t ek ugyanis arra, hogy a bánya munkása i közül többen a zuzó a la t t levő kaná l i sba búj tak, hol közve t len a k ivá lasz tó gép a l a t t egy k ü r tö t ás tak a lerakó lemezekig. I t t e lhelyezkedve, a lopást kényelmesen v i h e t t é k végbe, a n n y i t v i t t ek el a sz ínaranyból , ameny-nyi t aka r t ak . A m i k o r a lopás nyomára jö t t ek , nem kevesebb , m i n t 409 g r a m m a r a n y a t t a lá l tak félrerakva, aminek czirka 1000 korona az é r t éke . Az igazga tóság őröket áll í tott , ak ik a z u t á n rövidesen elcsípték Adám Il ié b á n y a m u n k á s t és négy társá t , amin t a kaná l i sba a k a r t a k ha to ln i . A dévai kir . tö rvényszék jú l ius hó 28-án ü l t tör v é n y t a tolvajok felet t és őke t e g y e n k é n t 6—6 havi bö r tön re í té l te . Az í télet ellen az ügyész sú lyosbí tásér t , a vád lo t t ak pedig e n y h í t é s ér t felebbeztek. ( H u n y ad vármegye . 1908. 31 . sz.)
Raky Antal vezérigazgató, a kit ujabb időben igen sokan és nagyon igazságtalanul támadtak, Wienben telepedett le és működésének súlypontját Magyarországba és Ausztriába helyezte át. (Mont. Ztg. 1908. 15- sz )
Ta la j sü lyedések a S z a a r m e d e n c z é b e n . A Szaar kerületi kőszénbányák területén a talajsülyedések napirenden vannak. Nemrégiben Sulzbach környékén történtek nagyobb omlások; most Elversb'erg és Bildstock között nagy darabja az úttestnek szakadt be. (Ung. Mont. Industr. Ztg. 1908. 14. sz.)
370
O
M u n k á s m o z g a l m a k . o — ! o
Az 1908. évi május elsejei munkaszünetelések statiszti= kaja. A kereskede lemügyi m. kir . min i sz te r fe ldolgozta t ta a folyó évi május hó elsejei munkaszüne t e l é sek s ta t i sz t iká já t . E m u n k á l a t ndatai szer int a j e l ze t t napon a szűkebb é r t e lemben v e t t Magyaro r szág t e rü le t én 7513 b á n y a m u n k á s szünete l t . T e h á t az összes bánya m u n k á s o k n a k 15 0 3 % - a nem dolgozott . E m u n k a b e s z ü n t e t é s e k 6 bányavá l la la to t é r in t e t t ek . A bányákban á l ta lában kevés helyen vol t szünetelés , de 6 közül 4 bányában és 9513 közül 8490 b á n y a m u n kás a m u n k a a d ó k aka ra t a el lenére szünete l t . A szünetelés folytán az ipar és a bányásza t a szünetelő m u n k á s o k számával egyenlő, vagyis 159137 m u n k a n a p o t vesz í te t t , a m u n k á s o k pedig megközel í tő pontossággal 038548 korona kerese t tő l es tek el. (Közgazdasági É r t e s í t ő . 1908. 3 1 . sz.)
Q O
Balesetek. o
Muszárín az a r a n y b á n y á b a n , a m u l t h é t folyamán közetonüás tö r tén t , a mely ha t b á n y a m u n k á s t maga alá t eme te t t . A men téshez azonnal és teljes erővel hozzá l á t t ak ; öt m u n k á s t eszmélet len ál lapotban k i m e n t e t t e k ; a ha tod ik bányász már meg volt ha lva , mikor a törde lek alól k iemel ték , öt árvája siratja. (Nplpok. 1908. aug. 1.)
Oláh-Mese r i t s chben nagy ijedelmet okozó.b, hogy az ottani szénbányatársulat egyik szénre kutató mélyfúrásából, a mely fölött 25 m. magas, vasszerkezetű fúrótorony áll s már tavasz óta üzemben van, néhány nap előtt egyszerre 10 m. magas tűzoszlop tört elő. A kitört láng. az uralkodó szél folytán a szomszédos üzemi épületeket is nagyben veszélyeztette. A tűz oka ismeretlen. A gáz, methánnak bizonyult. Az oltás és elgátolás munkálatai mindezideig eredménytelenek voltak. (Mont. Ztg. 1908. 15. sz.)
• • TARTALOMJEGYZÉK.
fi végrehajtási novella. I r t a Dr . F e h é r Manó. — fi bányásziskolák szervezésének kérdéséhez. I r t a Vörös József. — Tudomány-Gyakorlat: A Dri iger lámpa. — A fának je len tősége és hasznosí tása a bányami velés körze tében . — Szemle : Bányamive lés . — Vaskohásza t . — Gépészet . — Tekhnológia . — Közgazdaság . — JTirek. — Munkásmozgalmak. — Balesetek.
Lap Z á r á s a : 1908. a U g . 6. d. U. 5 Ó r a . Kiadótulajdonos: LITSCHAUER LAJOS
,|8. — Selmeczbánya, Grohmann Gyula könyvnyomdájának nyomása.
371
Közérdek. Q A bányász= és kohász=a!tisztek alakulóban lévő Q)
országos egyesületének ügyei mint a
„Jó Szerencsét" 1. évfolyamának 17. SZ. külön mel léklete .
A szerkesztésér t felelős: HATEJKA GYULA k. bányaa l t i sz t .
V i s s z a e m l é k e z é s . Irta: Méga S a m u .
Vidéki osztályom szívességének, jóakaratának, az összetartásnak és bizalomnak köszönhetem, hogy bizalmi férfiú- és kiküldöttképpen jelenhettem meg Selmeczbányán a „Magyar Bányász és Kohász-Altisztek Országos Egyesülete" alakuló közgyűlésén.
Minden baj nélkül érkeztem Selmeczbánya közelébe; itt azonban, vonatkésés folytán, — szerencsére többed magammal — lemaradtam.
Külön jelvényünk nem volt! De azért hamarosan felismertük ösz-szetartozásunkat! Hogy is ne ! Bányászok voltunk mind és a bányászt, mert foglalkozása komolyságra tanítja, komolysága révén, bárhol fel lehet ismerni.
Sok huza-vona nélkül csakhamar asztaltársakká, majd utazó-társakká, nem — testvérekké lettünk, kiket közös czél felé vezérel a közös vágyakozás. Czélunk közös, szándékunk egyező volt s ezt hamarosan észrevettük. Ez különben sem volt nehéz, mert a »Jó Szerencsét« szives előzékenysége jól előre gondoskodott arról, hogy egymást megértsük és egyetértve törekedjünk közös czélunk felé.
Végre megérkeztünk Selmeczbányára, Magyarország bányászata ezen búcsújáró helyére, ezen Mekkájába. A kis bányavasútról sok regét hallottunk s habár nem hittük el, hogy a pályavonal nehézségeit akárhányszor nem képes leküzdeni, mégis örültünk, mikor a túlzsúfolt kocsikból, végre kiszálhattunk.
Mint a bányamiveletek földalatti vágatai ide s oda kanyarognak, úgy kanyarodik ezen vasútvonal is a hegyek és dombok köré, mintha azokat helyükön megtartani kívánná. A hegyi patakocska valósággal bújósdit játszik velünk s egyszer felénk, másszor tőlünk csergedezik. Pontosan beérkeztünk a magyar bányászat hajdani metropolisába, a hol az állomás épülete előtt selmeczbányai kartársaink küldöttsége magyarosan, bányászos szívességgel, fogadott.
372
Június 28-án délután 5 órakor a selmeczbányai kir. bányaiskola nagytermében volt a gyülekezés, ahol a távoli Erdély és a bérezés Sze-pesség bányász-kohász-bajtársai, Magyarország bányászatának szíve tájékán lakó szaktársaikkal kezet fogtak, hogy szerény és csendes munkálkodásukról életjelt adjanak, s bizonságot tegyenek arról, hogy erejükhöz és hatáskörükhöz mérten mindig és mindenhol, hazájuk, a kincses Magyarország bányászatának fejlesztésére és felvirágoztatására törekszenek és kilépve a visszavonultság homályából megmutassák, hogy van Ma. gyarországon egy bányászgárda, mely nehéz, felelősségterhes és veszedelmes kötelessége teljesítésében, szakja iránti lelkesedésének, hazája iránti szeretetének és mindkettőhöz való tántorítathatatlan hűségének mindenkor kész örömest és önzetlenül tanúságjelét adja.
Nefelejtsekkel lehet Magyarország bányász- és kohász altisztjeit összehasonlítani, melyek a bányászhelyek rejtett sziklahasadékai között látatlanul virágzanak és észrevétlenül elhervadnak.
Férfiak éltek és elhaltak, anélkül, hogy működésük helyét a legszerényebb emléktábla is jelezné, s sokan vannak széles a hazában, kik a bányász-kohász-alliszt létezését nem is sejtik s élete küzdelmes lefolyásáról még tudomással sem birnak.
Ilyenek és hasonlók voltak bánatos gondolataim akkor, mikor Sel-meczbányára indultam, hogy egyesületünk alakuló közgyűlésén részt vegyek.
Hogy bányászemberek között a tanácskozás békességes lefolyását mi sem zavarhatja, természetes dolog, az ifjabb nemzedék enged az idősebb kartárs jóakaratú tanácsának, — az öregek pedig a fiatalos erő hevesebb kitöréseit nem veszik zokon.
Bányászokkal együtt keli élni, hogy lelkületüket ismerjük. A bányászok akaratos, minden akadályt letipró, határtalanul merész lelkek ott, hol a napsugár éltető melege nem engeszti fel ridegségüket, — de gyermekded kedélyességgel megáldott, engedékeny természetűek a társaságban. Innen van, hogy tanácskozásainkat ezúttal is, a legszebb és legbarátságosabb egyetértés jellemezte.
A vidékek egyes kiküldöttjei, kik kezdetben ugrásra kész, vadon támadó párduezoknak látszottak, a kollegiális előzékenység, az ellentállha-tatlan kedvesség annyi tanúságjele láttára, harczias kedvüket elfeledték és előzékenységben túltettek a legbékésebb szándékú kartársakon. Meglátszott a gyülekezeten, hogy egy szándék vezérli az összességet, hogy mindannyian kezet fogva egy ezél felé, arra törekszenek, hogy a magyar bányász- és kohász altisztek addig ismeretlenként elfelejtett testü-
"letét, — a tespedés homályából kiragadni és a hazai bányászat és a magyar kohászat felvirágozásáért küzdő harezosok sorában, az őt megillető helyre állítani kell. (Folytatjuk.)